• Nem Talált Eredményt

A gasztrális neofóbia előfordulási arányának bemutatása és elemzése

In document Balassi Intézet (Pldal 185-189)

C SÍKOS T ÍMEA :

A KISISKOLÁSOK EVÉSI MAGATARTÁSÁT MEGHATÁROZÓ KÜLSŐ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD

4. Módszerek és résztvevők Módszerek:

5.2. A gasztrális neofóbia előfordulási arányának bemutatása és elemzése

6. grafikon: A gasztrális neofóbia korosztályonkénti előfordulási aránya

A szekunder és primer kutatási eredmények rávilágítottak a kisiskolások szélsőséges testtömeg-index értékeinek növekvő arányára. Ez arra sarkallt bennünket, hogy lehetséges válaszokat keressünk a problémára, így esett választásunk a gyermekpopuláció körében talán leggyakrabban előforduló evészavar vizsgálatára, arra a lehetséges útirányra, amit gasztrális neofóbia néven ismer a szakirodalom. Legnagyobb meglepetésünkre a vizsgálati minta minden korosztályánál az új ételek elutasításának jelenléte figyelhető meg. A közepes (40,60%) vagy erős szintű neofóbia (50,38%) értékei között szignifikáns eltérés nem regisztrálható és egyértelmű szabályosság sem fogalmazható meg. Nem gondolhatjuk viszont azt, hogy a mintában szereplő gyerekek 90,98%-a nem hajlandó új ételeket megkóstolni.

Elképzelhető, hogy a kérdőívben szereplő állítások téves dekódolásából eredeztethetők a magas értékek, hisz azokban olyan fogalom is előfordul (pl. kultúra), mely jelentése nem biztos, hogy minden gyermek számára egyértelmű és ugyanazt jelenti. Ennek felderítése a további kutatások eredményessége és hitele céljából nélkülözhetetlen.

1. ábra: Gasztrális neofóbia piramis

Amikor a gasztrális neofóbiáról, mint táplálkozási zavarról beszélünk, akarva-akaratlanul felmerül a kérdés, melyek azok a táplálékféleségek, melyek elutasítást váltanak ki az egyénnél. Az erre vonatkozó kérdés tükrében a zöldségfélék kimagasló értékét figyelhetjük meg, ami egyezik azzal a pszichológiai elképzeléssel, miszerint a neofóbia eredetileg a mérgező ételek elkerülését szolgálja (méreganyag pedig a növényekben fordul elő a legnagyobb valószínűséggel). A táplálkozási piramis felépítésének ötletéből kiindulva határoztuk meg azokat az ételféleségeket, melyek a legnagyobb elutasítást váltják ki. Ezek főleg olyan, vidékünkre jellemző ételek, melyek a mindennapi étkezés szerves részét képezik.

A húsfélék kategóriájának elemzésénél más kultúrák ételei is előfordulnak (pl. csiga).

6. Következtetések

A korábban megfogalmazott hipotéziseinket elvethetjük, ugyanis a szabadkai kisiskolás tanulók táplálkozási szokásaira vonatkozó mérési adatok az idő függvényében nem mutatnak számottevő javulást. A gasztrális neofóbia alacsony előfordulási arányára vonatkozó feltevésünk is téves, hiszen ez a táplálkozási zavar rendkívül magas értékeket képvisel a vizsgálati személyeknél.

Jelen tanulmány eredményei a minta nagysága miatt nem mondhatók reprezentatívnak, viszont jó célt szolgálnak további elemzések lebonyolításához és bizonyos tendenciák felvázolására.

A XXI. századi társadalom megváltozott fogyasztói magatartása kedvez a táplálkozási deviációk megjelenésének. Az anorexia nervosa és bulimia nervosa mellett egyre rövidebb

időintervallumban jelennek meg újabb evészavarok, melyek mindinkább érintik a népesség fiatal rétegét. A szekunder és primer kutatások rámutattak a gasztrális neofóbia gyermekpopulációban való jelenlétére, amely új irányt adhat az alultápláltság és elhízás elleni harcban. Az idegenektől való tartózkodás neofóbia mértékével való összefüggése, illetve az ételek uniformizálódása és az ételelutasítás kapcsolata csak néhány a lehetséges kutatási irányok közül melyek mentén érdemes lenne további vizsgálatokat folytatni.

Bibliográfia

Ballentine, Rudolf (2006): Úton az egészséges táplálkozás felé. Mandala-Veda Kiadó, Budapest.

Bíró, György (1987): Az éhezéstől az elhízásig. Medicina Könyvkiadó, Budapest.

Božidar, Simić (2002): Medicinska dijetetika. Nauka, Beograd.

Branca Francesco, Nikogosian Haik, Lobstein Tim (2007). The challenge of obesity in the WHO European region and strategies for response. WHO Regional Office for Europe, Copenhagen. In: http://books.google.com/books

Carruth B.R., Skinner J.D., Houck K., Moran J., Coletta F. & Ott D. (1998): The phenomenon of „picky/fussy” eater: A behavioral marker in eating patterns of toddlers. Journal of the American College of Nutrition, 17, 180-186.p.

Csíkos, Tímea (2008): A táplálkozási szokások és az oktató-nevelő munka megerősítése és korrigálása, szakdolgozat, MTTK.

Daniels-Beirness, T. (1989): Measuring peer status in boys and girls: A problem of apples and oranges. In B.H. Schneider, G. Attili, J. Nadel, and R.P. Weissberg (eds.), Social

competence in developmental perspective. Boston: Kluwer Academic Publishers. In:

Michael Cole – Sheila R. Cole (2003): Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest.

Dennis B.A. Rockwell H.L. & Baker S.L. (1998): Fruit and vegetable intake in young children. Journal of the American College of Nutrition, 17, 121-125.p.

Dželebdžić, B. S. (1997): Savremeni pristupi ishrani. Grafički atelje, Beograd.

Elsa Addessi, Amy T. Galloway, Elisabetta Visalberghi, Leann L. Birch (2005): Specific social influences on the acceptance of novel foods in 2-5-year-old children. Appetite, 45, 264-271.

Forgács Attila (2004): Az evés lélektana. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Forgács Attila: A gasztrális neofóbia, kézirat

Forgács Attila, Forgács Dalma és Németh Marietta (2008): Potenciális evészavar kreátor, Az evészavarok kontingencia-elmélete, írásos kivonat, Budapest.

Jakovljević, Đ., Đokić, D., Pavlović, M., Zelen, B. Sente, R. (1999): Zdravstveno stanje stanovništva, zdravstvene potrebe i korišćenje zdravstvene zaštite. Institut za zaštitu zdravlja Srbije dr Milan Jovanović Batut“ – Beograd, Zavod za zaštitu zdravlja – Subotica.

Farmosi, István. (1999): Mozgásfejlődés, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs.

Franko D.L., Striegel-Moore R.H., Thompson D., Affenito S.G., Schreiber G.B., Daniels S.R., Crawford P.B. The relationship between meal frequency and body mass index in black and white adolescent girls: more is less. Int J Obes (Lond). 2008; 32: 23-9.

Gerbner, George (2000): A média rejtett üzenete. Osiris Kiadó, Budapest.

Kozma, Tamás (2001): Bevezetés a nevelésszociológiába. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest.

Markus, Hazel Rose, Kitayama, Shinobu (1991): Culture and the self: Implications for cognition, emotion, and motivation. Psychological Review, 98, 224-253. In: Michael Cole – Sheila R. Cole (2003): Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest.

Michael Cole – Sheila R. Cole (2003): Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest.

Moreno, L.A., Ochoa, M.C., Wärnberg, J., Marti, A., Martínez, J.A., Marcos, A. Treatment of obesity in children and adolescents. How nutrition can work? Int J Pediatr Obes. 2008; 3:

72-7. In: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18278636

Must, A., Dallal, G.E., Dietz, W.H., Reference data for obesity: 85th and 95th percentiles of body mass index (w/ht²), Am J Clin Nutr 1991; 54:773. In: http://www.scielo.br/pdf

N. Kollár Katalin, Szabó, Éva (2004): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest.

Pavlović, Mirjana (1999): Ishranjenost dece u Severnobačkom okrugu. Zavod za zaštitu zdravlja Subotica, Jugoslavija. Studio Bravo, Subotica.

Pavlović, Mirjana (1997): Ishrana dece predškolskog uzrasta. DD ˝Grafosrem˝, Šid.

Ranschburg, Jenő (2006): Áldás vagy átok? Gyerekek a képernyő előtt. Saxum Kiadó Bt., Kaposvár.

Rubin, K. H., Lynch, D., Coplan, R., Rose-Krasnor, L., and Booth, C.L. (1994): „Birds of a feather…”: Behavioral concordance and preferential personal attraction in children. Child Development, 64, 1778-1785. In: Michael Cole – Sheila R. Cole (2003): Fejlődéslélektan.

Osiris Kiadó, Budapest.

Szendei, Ádám (1984): Orvos a családban. Medicina Könyvkiadó, Budapest.

Solymosi Katalin (2003): Fejlődés és szocializáció. In: N. Kollár Katalin, Szabó, Éva (2004):

Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest.

Vajda Zsuzsanna, Kósa Éva (2005): Neveléslélektan. Osiris Kiadó, Budapest.

Zajkás, Gábor (1998): Iskolás gyermekek táplálkozása Magyarországon. In: Aszmann. A.

(szerk).. Iskolaegészségügy. Anonymus Kiadó, Budapest, 373-381.

Zoltán, Zsófia (1976): Mit egyen a gyerek?. Medicina Könyvkiadó, Budapest.

http://wol.jw.org/hu/wol/d/r17/lp-h/102009092 (Letöltés dátuma: 2013. január 29.) http://www.uni-corvinus.hu/index.php (Letöltés dátuma: 2013. január 7.)

http://www.yueco.rs/vest/dru-tvo/pove-procenat-pothranjene-dece-u-kolamahttp://www.youtube.com/watch?v=7ay2q60T1D0 (2012. október 3.)

http://www.youtube.com/watch?v=7ay2q60T1D0 (Letöltés dátuma: 2012. október 3.)

In document Balassi Intézet (Pldal 185-189)