Adottságok, szereplők, szándékok

A GDEMSZK intézménye minden tekintetben – tanulmányi eredményesség, az infrastruktúra állaga, stb. – közepes mutatókkal rendelkezik. Ennek megfe-lelően igen nagyszabású tervként jelenik meg az ország első számú honvédel-mi neveléssel foglalkozó intézményeként történő működés szándéka. Ez a változás természetesen magával vonzza az infrastrukturális fejlesztések mellett a tanulmányi és oktató-nevelő munka magasabb szintre emelését is, mivel a diákság szigorú és kötött idő- és magatartásbeli korlátok között, katonás élet-rend szerinti nevelésben részesül (Fekete, 2013).

Az intézmény honvédelmi szakközépiskolává alakításának ötlete több szinten is felmerült. A korábbi katonai kollégiumok sikeres diákjaiból később tisztek, főtisztek, majd esetleg tábornokok lettek. A tábornoki már éppen elég magas döntéshozói szint ahhoz, hogy egy ötlet legalább részben megvalósul-hasson. A katonai kollégiumok iránti nosztalgikus hangulat valahol ezen a

szinten kezdett érlelődni. A KatonaSuli-program mentén kapcsolatba került a MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj parancsnoka és a GDEMSZK intézményének igazgatója a helyi szintű megvalósításban játszot-tak kellően aktív szervező és kivitelező szerepet. Az országos léptékű kezde-ményezés a minisztériumban felelős főtiszt támogatását is elnyerte, aki zászló-vivőként állt a KatonaSuli-program és a honvédelmi nevelés gyakorlatban történő megvalósításának az élére.

Az intézmény nevelőtestülete és alkalmazottai eltérő lelkesedéssel fo-gadják az átalakulást, pedig azon túl, hogy ők lesznek a változás elszenvedői, a mindennapok során tevékeny részeseivé is kell válniuk a változásoknak. Az oktató- és nevelőmunkát végző katonák töretlen lelkesedéssel és buzgalommal végzik feladataikat a honvédelmi nevelés újjászületésében. Látszólag hasonló elszántsággal kezdi meg tanulmányait az első honvédelmi nevelésben részesü-lő növendéki évfolyam is, noha a kezdeti 4-5 fős lemorzsolódás messze meg-haladja a korábbi években mutatkozó arányokat. A lemorzsolódás okai első-sorban a kötöttséggel és a magas szintű fizikai és tanulmányi kihívásokkal járó megpróbáltatások, illetve a nem megfelelő beilleszkedés körül tapinthatóak ki.

A növendékek egész napját átfogó honvédelmi nevelés figyelmen kívül hagyja a kollégium többi lakójára vonatkozó szabályozást, és a korábbi rendszer alap-jaira támaszkodva kezdi elnyomni azt. A növendékek és a diákság többi része kettős mérce mentén élik az egymástól teljesen eltérő napirend szerint formá-lódó életüket, ugyanazon intézmény falain belül.

4.2. Kezdetek

A kollégiumi életben civil- és katonai nevelők együttesen foglalkoznak a 180 fős kollégiumi létszám 50 fős növendéki seregével. Ezek a foglalkozások azonban többnyire egymástól független bontásban valósulnak meg, melynek formája a következő: a kollégiumban két katonai nevelő tevékenykedik, az iskolában a katonai alapismereteket katonák oktatják. A növendékek reggel 06:00-kor ébrednek és a tisztálkodást követően (06:15) reggeli tornán vesznek részt. A reggeli torna levezénylője a kollégiumba 06:00-kor érkező katonai nevelő, akit 14:00-kor vált a délutáni szolgálat. A tornát követően reggeli kö-vetkezik, melyet 07:15-kor körletszemle követ. A növendékek napirendjét a reggeli órákban döntően a katonák irányítják. A maradék 130 gyerekért az ügyeletes civil nevelő felel 07:45-ig. Az iskolai tanórák idejében nem tartózko-dik katonai személyzet az intézményben, csak akkor, ha Katonai alapismere-tek tanóra van. A tanórák után, 14 órakor váltja társát a másik katonai nevelő, aki az ebédet követően valamilyen katonai foglalkozást (alaki, közelharc, lövé-szet, testedzés, menetgyakorlat, elméleti ismeretek) tart 16 óráig a

növendé-keknek, akik a többi kollégistával ellentétben az intézmény területét egész héten nem hagyhatják el. 16–18 óra között zajlik ugyanis a szilencium, melyet a többségnek vacsora (18:00-tól) után szabadidő, a növendékeknek pedig to-vábbi katonai foglalkozás követ 18:30 és 21:00 közötti időtartamban. 21 óra után a növendékeknek takarítaniuk kell körleteikben, melyet 21:30-kor a kato-nai nevelő által irányított körletszemle szentesít. 22:00-kor a kollégium min-den diákja számára takarodó van.

A honvédelmi nevelés elsősorban a kollégiumi életben jelent nagy vál-tozásokat, melyben az irányítást a katonák hamar a kezükbe veszik. A civil nevelők ezt nem minden esetben nézik tétlenül, és a katonák sem feltétlenül engednek. A közös értékrend közvetítése szempontjából aggályossá váló hely-zetben a civil vezetőség a katonák szavát helyezi előtérbe a civil nevelői érték-renddel szemben. A parancson és olykor ad hoc elgondolásokon alapuló ka-tonai nevelés és a házirend szerinti stabil, de olykor unalmasnak tűnő civil nevelési attitűd közötti alapvető különbség a mindennapok gyakorlata során súrlódások alapját képezi. Az ilyen kisebb-nagyobb nézeteltérések elkerülését kiválóan alakíthatná egymás munkájának részletesebb megismerése. A kato-náknak a kollégiumi, a nevelőknek pedig a katonai foglalkozások, programok irányában kellene érdeklődést mutatni, és az erősségek valamint gyengeségek megállapítását követően közös nevezőre jutni. További előrelépés lehetne a fix, minden növendék számára egyaránt kötelező órarendi foglalkozások ki-alakítása, amely, azon túl, hogy a közösséget egyben tartaná, a civil nevelők számára is követhetőbb napirendet alakítana ki.

A honvédelmi nevelésben kollégistaként ténykedő növendékek és a többi diák lényegében két különböző napirend szerint éli az életét. Ezek oly-kor egymással ütközésbe kerülnek. Van, hogy a növendékek sorakoznak, a többség pedig szabadidejét tölti. A diákok szilenciumon tanulnak, a növendé-kek pedig vezényszavakra tevékenykednek. Takarodó idején sem ritka a han-gos vezényszavak használata a katonák részéről, mikor egyes diákok már a szobájukban aludnának. Bár kimenője nincs a növendékeknek, szilenciumra, tanulásra kevesebb idejük jut. A növendékek szülei lényegében két nagy tábor-ra bonthatók. Egyik a kimenő, a másik pedig a tanulástábor-ra fordított idő hiányátábor-ra panaszkodik.

Érdemes említést tenni az intézmény HM fenntartásával és financiális hátterével kapcsolatosan. Az intézmény kollégiumi épületegységének szinten-ként történő korszerűsítése évről-évre zajlik. Az intézmény műszaki eszköz-parkját folyamatosan fejlesztik. A növendékeknek saját, méretre szabott for-maruhát biztosít a HM, és alkalmanként gyakorlóöltözetet is kapnak. A

kato-nai eszközök és felszerelések a szomszédos dandár raktárából kerülnek ki, melyeket a használatot követően vissza kell szolgáltatni. A diákság és az al-kalmazottak étkeztetését is átveszi a HM³, valamint a közüzemi számlák, a dologi és bér jellegű juttatások is a minisztérium büdzséjét terhelik. Ezzel a HM teljes egészében a GDEMSZK fenntartójává válik.

4.3. Eredmények

A kollégiumi élet – az első szinten – egyre inkább hasonlít egy kaszárnyában elfogadott rendhez. A civil diákság és a nevelők is hozzászoknak ahhoz, hogy a katonai vezényszavak mindennapossá válnak, egyenruhás nevelők, illetve diákok vannak a folyosón. Mégis egyfajta hiátus légköre hatja át az intézmény folyosóit.⁴ Bár a növendékek ugyanolyan gyerekek, mint a többiek, tekintetük vadabbnak tűnik. Nekik sokkal hosszabb időbe telt, amíg a civil normákat magukévá tették, mert a katonák a katonai impulzust nagy erővel injektálták beléjük. Mintha először katonává szocializálták volna őket, utána pedig reszocializálódtak volna. Állandó küzdelem ez a civil nevelők részéről a diá-kok érdekében. A katonák pedig pedagógiai végzettségük ellenére elsősorban még katonák, és saját nevelésű utánpótlást, katonákat akarnak belőlük formál-ni. Ennek megfelelően olykor öntörvényűen, meglehetősen „katonás” módon nevelnek.⁵ Ez az öntörvényűség azonban néha nem felel meg az iskolás lég-körben elvárt viselkedésnek, melynek következményeként a katonák nevelők-től és döntési jogkörnevelők-től búcsúzhatnak. A napirendben a fizikai készségek fej-lesztésével szemben előtérbe kerül a tanulási idő fontossága. A civil nevelői hatás azonban sokkal kevésbé látványos, mint az erővel (parancs) elért ered-mények, így a két értékrend összekovácsolásán dolgozó nevelőknek is ki-egyensúlyozottságra kell törekedni. Ez a fajta közös eredő viszont magával vonzza azt a kettős hatást, hogy a növendékek elbizonytalanodnak a tekintet-ben, hogy melyiknek kívánnak inkább eleget tenni. Akadnak néhányan, akik

3 Az étkezést a dandár konyháján készített ételekkel biztosítják, amely ugyan mennyiségileg kellően bőséges, nem éppen egy fejlődő szervezet számára optimális változatosságot biztosító választékot és minőséget biztosít.

4 Az intézményi dokumentumai (Alapító Okirat, Intézményi Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend) természetesen tartalmazzák a honvédelmi nevelés érték-rendjének felvállalását, ám még 2013-08-30-án sem találhatunk bennük a közös civil és kato-nai nevelői munka összehangolására vonatkozó szabályozást, irányelvet (A Gábor Dénes…;

http://www.gdemszk.hu).

5 A katonás szellemiségbe bőven belefér az erőszakosabb verbális kifejezésmód és a tudatos rivalizálásra buzdítás. A katonás nevelés adott helyzetben nem a gyerekek érdekeit, hanem az elérendő célt tekinti prioritásnak. Mindezek mellett előfordul az is, hogy a kollégiumi nevelőkkel nem egyeztetnek a katonák, és ez által keresztülhúznak egy jóval korábban szervezett programot.

elhagyják a kollégiumot. A szokottnál nagyobb figyelmet élvező növendéki évfolyam tanulmányi eredményei jobbak, de főként kiegyensúlyozottabbak, mint a többi iskolai osztályé. Az első növendéki évfolyam inkább csak testi képességei és elszántsága miatt, a második már humán és reáltárgyak tekinte-tében is magasabb szintre jut, mint a többi évfolyam diáksága. Ez feltehetően az erősebb tanulmányi háttérrel érkező tanulók miatt van így, amelyben az országos merítési bázisnak és az intézmény megfelelő módon történő promotálásának tulajdoníthatunk szerepet.

A folyamatos felkéréseket teljesítő növendéki évfolyam Debrecenben, a régió más településein, de az egész országban megjelenik, és katonai, civil és sportrendezvények állandó látogatói, résztvevői. Ennek az aktív megjelenés-nek köszönhetően az intézmény hírneve az ország számos pontjára eljut, számol be róla kollégáinak az intézmény igazgatója. Az intézményben tartott nyílt nap is arról tanúskodik, hogy a GDEMSZK mint mintaiskola, a honvé-delmi nevelés reprezentánsa jelenik meg az egész társadalom előtt. Az MH a GDEMSZK intézményén és a benne működő honvédelmi nevelési progra-mon keresztül is szélesíteni kívánja kapcsolatát a társadalommal. Így például az intézményi nyílt napon az altiszti akadémia és a szomszédos dandár, vala-mint az eszközök által a teljes MH bemutatkozik a látogatók számára. Az ilyen rendezvények alkalmával a katonaságot mutatják be az embereknek, reklá-mozzák magukat. Ezek alapján úgy tűnik, mintha a honvédelem ügye ma már nem az egész társadalmat érintő léptékben lenne jelen, így az MH számára nincs más út, mint a munkaerőpiaci módszerekkel megvalósított toborzás alkalmazása (Varga, 2011b, 2012).