FELLÉPÉS ELJÁRÁSJOGI ESZKÖZTÁRA S INKU Pál
2. A titkos információgyűjtés és titkos adatszerzés gyakorlata
A szervezetten elkövetett, határon átnyúló jellegű költségvetési csalás miatti ügyek nyomozása sok esetben nyomozást megelőző titkos információgyűjtést követően, részint az annak során megszerzett adatok alapján indul meg. Ezért a Be. 76. §-ának (2) bekezdésére fi gyelemmel2 kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a büntetőeljárás megindítását megelőzően keletkezett bizonyítékok meg-szerzésére törvényesen kerüljön sor, és felhasználásuk lehetőségeit az ügyész körültekintő vizsgálatnak vesse alá.
2.1. A Legfőbb Ügyészség egy közelmúltban lezárult vizsgálatának3 eredménye egyértelműen jelzi, hogy a titkos információgyűjtés eredményének büntetőeljá-rásban való felhasználása továbbra is problematikus.
A három év ügyeit felölelő vizsgálat összesen hatvan olyan ügyet mutatott ki, amelyekben a titkos információgyűjtés eredménye nem volt felhasználható.
Ezek közül kimagaslóan magas arányban, az ügyek kétharmadában fordult elő a feljelentés megtételének vagy a büntetőeljárás megindításának meg nem engedhető késedelme [Be. 206/A § (1) bekezdés b) pont], míg az ügyek majd-nem harmadában az engedély keretein kívül eső személy vagy bűncselekmény akadályozta meg a felhasználást. Elvétve, mindössze két ügyben fordult elő a titkos információgyűjtésre szabott törvényi határidő megsértése.
A titkos információgyűjtést végző szervek megoszlása szerint a feldolgozott ügyek döntő többségében (hatvanból negyvenkét ügyben) a Nemzeti Védelmi Szolgálat hajtotta végre a titkos információgyűjtést, kilenc ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda, ötben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal járt el, míg mindösz-sze egy-egy ügy jutott a rendőr-főkapitányságoknak és a Központi Nyomozó Főügyészségnek. Az ügyek többsége korrupciós és hivatali bűncselekmények miatt indult, akadtak azonban adócsalás és költségvetési csalás miatt induló bűnügyek is.
2 „A büntetőeljárásban fel lehet használni azokat az okiratokat és tárgyi bizonyítási eszközöket, amelyeket valamely hatóság – jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítése során a hatáskörében eljárva – a büntetőeljárás megindítása előtt készített, illetőleg beszerzett.”
3 A TÜK.1-33/2015. számon elvégzett vizsgálat, amely az engedélyhez kötött titkos in-formációgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban történő felhasználásával kapcsolatos gyakorlati problémákat elemezte a 2013-as, 2014-es és 2015-ös évek ügyei alapján.
SINKU Pál 158
A felhasználás akadályának előbbiekben írt, három legjellemzőbb oka az információgyűjtést végző szervekre is fi gyelemmel a következők szerint oszlott meg (3. számú táblázat).
A felhasználás akadályának leggyakrabban előforduló oka tehát az volt, hogy a titkos információgyűjtést végző szerv nem tett haladéktalanul (a jelenlegi normaszöveg szerint: nyomban) feljelentést.
2.2. A haladéktalanul, avagy (a jelenlegi normaszöveg alapján) nyomban meg-tett feljelentés követelményének tartalmi értelmezését illetően a 74/2009. BK véleményben írtak irányadók. A kollégiumi vélemény egyfelől rámutat arra, hogy a feljelentésre szabott idő nem azonnali feljelentéstételt jelent,4 másfelől elvi éllel mondja ki, hogy e határidő – az adatmennyiség terjedelme, az ügy jellege, bonyolultsága és személyi összefüggései alapján – ügyenként változó lehet. Az érdektelen adatok megsemmisítésére a Be. 204. §-ának (4) bekezdésé-ben előírt határidőből arra következtet, hogy a feljelentés megtétele nyolc napon belül elkésettnek nem tekinthető.5
A vizsgálat során megismert gyakorlati példákból ugyanakkor az következik, hogy a három-négy hónap elteltével megtett feljelentést rendszerint a bírói és az
4 „A »haladéktalanság« az adott kérdésben nem azonosítható az »azonnal« fogalommal, tehát azzal az időponttal, amikor a titkos információgyűjtést végrehajtó Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az információkat tartalmazó adatokat az információgyűjtést végző szerv rendelkezésére bocsátotta.”
5 „Indokolt tehát a haladéktalanságnak olyan értelmet tulajdonítani, hogy […] ez a követelmény még nem sérül akkor, ha a feljelentési kötelezettségének az információgyűjtést végző szerv az adatok megszerzést követő 8 napon belül nem tesz eleget.”
Az általános forgalmi adóra elkövetett költségvetési csalások… 159
ügyészi gyakorlat sem tekinti haladéktalanul vagy nyomban megtettnek. Ennek alátámasztására a következő példák szolgálnak:
a) Egy bűnszervezetben elkövetett, az adóbevételt különösen nagy mér-tékben csökkentő adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult Bács-Kiskun megyei ügyben a Kecskeméti Törvényszék két vádlottat a TIGY anyagának a bizonyítékok köréből való kirekesztése miatt mentett fel. Indokolása szerint az információgyűjtés tényleges befejezése és a feljelentés megtétele közötti körülbelül négy hónap eltelte sérti a „haladéktalanság” követelményét. A másodfokú eljárás még folyamatban van.
b) Egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény miatt indult ügyben6 a Nemzeti Védelmi Szolgálat 22 hivatásos állományú pénzügyőrrel, 1 rendőrtiszttel és 62, javarészt ukrán állampolgárságú magánszeméllyel szemben tett feljelentést a Nyíregyházi Nyomozó Ügyészségen. A rendelkezésre álló adatok szerint az ukrán állampolgárok által irányított bűnszervezet magyar pénzügyőrök megvesztegetésével nagy mennyiségű adózatlan cigaret-tát juttatott Magyarország területére, a tiszabecsi, a lónyai, valamint a beregsurányi közúti határátkelőhelyeken. A titkos információgyűjtés során más ténybeli alapon vesztegetés és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás gyanúját keltő adatok is keletkeztek. A felderítő szerv 2012. augusztus 6-tól folytatott bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtést, amelynek végrehajtása során nagyszámú idegen nyelvű (ruszin-hucul) közlemény is keletkezett. A titkos infor-mációgyűjtést végző szerv azonban nem intézkedett ennek lefordítása érdekében, hanem az információgyűjtés teljes anyagának ismerete nélkül előterjesztést tett a titkos információgyűjtés keretében beszerzett bizonyítékok büntetőeljárásban történő felhasználásának engedélyezé-sére. A ruszin-hucul nyelvű hanganyag lefordítása 2014 októberében elkészült, a titkos információgyűjtés felhasználásának engedélyezése iránt a főügyészség a Nyíregyházi Járásbíróság nyomozási bírójához fordult. Az ügyészi indítványt a Nyíregyházi Járásbíróság első fokon haladéktalan feljelentési kötelezettség elmulasztása okán 2014. október 14-én elutasította. A bíróság azzal indokolta döntését, hogy a legutóbb 2012. december 10. és 13. napjain realizált bűncselekmények alapján nyílt nyomozások indultak, azok elkövetésében a gyanú szerint a titkos
6 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség B.13/2014. számú ügy.
SINKU Pál 160
információgyűjtéssel érintett személyek is részt vettek, így legkésőbb ebben az időpontban már a titkos információgyűjtést végző szerv rendelkezésére álltak a nyílt nyomozás megindításához szükséges in-formációk, ugyanakkor ehhez képest csupán 2013. március 18-án tettek feljelentést. A két időpont között több mint három hónap telt el.
c) Egy másik, a Budapesti VIII. kerületi Ügyészség által felügyelt ügyben7 a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felderítő szerve 2014 novemberében kezdeményezte a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés (lehallgatás) anyagának a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználását a Be. 206/A § (4) bekezdése alapján. A költségvetési csa-lás miatt indított titkos nyomozás adatai szerint a Fővárosi Gázművek Zrt.-nél dolgozó egyik elkövető hozzáfért a túlfi zetés kifi zetését nem kérő előfi zetők számláihoz. Az elkövetők szándéka arra irányult, hogy hamis engedményezési szerződésekkel és bankszámlakivonatokkal a saját irányításuk alatt lévő fantomcégek bankszámlájára átutaltatják e pénzösszegeket, majd a pénz felvételét követően megszüntetik a bankszámlákat. A cselekménnyel veszélyeztetett érték kb. száznegy-venmillió forint volt. A kerületi ügyészség álláspontja szerint a titkos információgyűjtés eredménye nem volt felhasználható, mert az infor-mációgyűjtés 2014 júliusában lezárult, ehhez képest a nyomozó hatóság csupán 2014 novemberében tett feljelentést, ezért a négy hónap eltelte miatt nem érvényesült a Be. 206/A § (1) bekezdés b) pontjában említett haladéktalanság követelménye.
2.3. Jogértelmezési kérdésként merült fel az is, hogy a haladéktalan/nyomban teljesítendő feljelentés kötelezettsége mikortól terheli az információgyűjtést végző szervet.
2.3.1. Az egyik álláspont szerint az információgyűjtés végrehajtásának tartama alatt az azt végző szerv eleve nem eshet késedelembe a feljelentés megtételével, mert arra csak az adatok teljes körű összegyűjtését és kiértékelését követően nyílik lehetősége.
a) Ez a jogi álláspont jelenik meg a Szegedi Ítélőtábla egy másodfokon hozott határozatának8 indokolásában: „Arra vonatkozóan nincs egzakt törvényi előírás, hogy mi tekintendő akár haladéktalan, akár nyombani
7 Budapesti VIII. kerületi Ügyészség Tük.00209/2014. számú ügy.
8 Szegedi Ítélőtábla Bf.I. 235/2014/8. számú határozat.
Az általános forgalmi adóra elkövetett költségvetési csalások… 161
cselekménynek, azaz az információgyűjtést végző (ennek engedélyezé-sét kérő) szerv az engedélyezés lejártától számítva hány napon belül köteles megtenni a feljelentést. […] Az azonban nyilvánvaló, hogy az engedélyezés lejártát követően a beszerzett információhalmazt át kell vizsgálni, rendszerezni kell, ki kell szűrni a lényegtelen információkat.”
b) Még kategorikusabban fogalmaz a Pécsi Ítélőtábla, amely egyik hatá-rozatában9 kimondja, hogy „a titkos információgyűjtés engedélyezett időtartama alatt a feljelentésre jogosult hatóság nem eshet késedelembe, így nem szegte (nem is szegheti) meg a feljelentési kötelezettség hala-déktalan teljesítésére vonatkozó törvényi rendelkezést. Az információ-gyűjtés ideje alatt keletkezett lehallgatási anyagokat csak akkor lehet megfelelően elemezni, ha már valamennyi adat rendelkezésre áll. Csak ebben az esetben van a feljelentés megtételére jogosult hatóság olyan helyzetben, hogy valamennyi rendelkezésre álló adatot összefüggése-iben megvizsgáljon, értékeljen és abból a megfelelő következtetéseket levonja.”
c) Ugyanígy közelítette meg a jogértelmezést igénylő kérdést a Veszprémi Törvényszék,10 mondván, az engedély 2007. december 2. napjának 10.00 órájáig tette lehetővé a lehallgatást, és ezért a 2007. december 29-én kelt feljelentés – tekintve, hogy nagy mennyiségű adatot kellett kiértékelni – haladéktalanul megtettnek tekintendő. Az elsőfokú bíróságnak ezt az érvelését az ügyben eljáró ítélőtábla, majd a Kúria is osztotta.11
2.3.2. Az ezzel ellentétes nézőpont lényege, hogy a feljelentési kötelezettséget a büntetőeljárás megindításához szükséges egyszerű gyanú keletkezteti, tehát a késedelem is ettől az időponttól kezdve vizsgálandó. Az egyszerű gyanú megál-lapítására azonban akár egyetlen elfogott közlés tartalma is alapot adhat, ezért a feljelentéstételi kötelezettség független a titkos információgyűjtés határidejétől.
d) Ezen jogi álláspontot tükrözi a Fővárosi Ítélőtábla egy másodfokon hozott határozatának12 indokolása, amely a következők szerint érvel:
„A bűncselekmény elkövetését megalapozó információ 2011. augusz-tus 17-én keletkezett. Ehhez képest az NVSZ 2012. január 11-én tett feljelentést, és a nyomozás elrendelésére 2012. január 23-án került
9 Pécsi Ítélőtábla Bf.I.51/2010/6. számú határozat.
10 Veszprém Megyei Bíróság 5.B.420/2008/12. számú ügy
11 Győri Ítélőtábla Bf.1/2009/5.; Legfelsőbb Bíróság Bhar.I.768/2009/6.
12 Fővárosi Ítélőtábla 6.Bf. 486/2013/6. számú határozat.
SINKU Pál 162
sor. Az információ egy viszonylag egyszerű, egyetlen cselekménnyel megvalósuló bűncselekményre vonatkozott. Így semmiféle magyarázat nincs arra, hogy miért csak öt hónappal később került sor a feljelentésre, illetve a nyomozás elrendelésére. Az információ keletkezésének napján lényegében minden, a feljelentés megtételéhez szükséges adat rendelke-zésre állt.”
e) Ugyanebből a megfontolásból került sor a nyomozás megszüntetésére egy Központi Nyomozó Főügyészség által nyomozott ügyben is.13 Az iratokból megállapíthatóan az elfogott beszélgetésekről készített jelentések 2012. február 17-én érkeztek meg a Szolgálathoz, ehhez képest 2012 márciusában hívószám előfi zetőjének lekérdezésére, 2012 áprilisában pedig a beszélgetésben körvonalazódó vámeljárás beazo-nosítására került sor. A Szolgálat 2012 májusában az elfogott beszél-getésekről készült hangfelvételeket, 2012 augusztusában a vámeljárás teljes iratanyagát szerezte be, 2012 októberében pedig Nemzeti Adó- és Vámhivatal szakmai véleményét kérte a vámeljárással kapcsolatban. A főügyészségi álláspont szerint az elkövető beazonosítása, a bűncselek-mény elkövetésével érintett eljárás iratainak beszerzése, és az eljárás szabályszerűségének más hatóság általi vizsgálata a büntetőeljárás keretei között elvégzendő feladatok. A Szolgálat ezekkel az eljárási cselekményekkel ténylegesen a nyomozás elvégzésébe kezdett, ami túlmutatott a bűncselekmény egyszerű gyanújának megállapításán vagy kizárásán.
2.4. A jogértelmezést igénylő kérdés eldöntése érdekében a jogalkotó 2014. ja-nuár 1. napjával módosította a Be. 206/A § (1) bekezdés b) pontjának szövegét.14 A módosítás értelmében a felhasználásnak az a feltétele, hogy „a titkos infor-mációgyűjtés engedélyezését kérő szerv a büntetőeljárásban felhasználni kívánt információ megszerzését követően a nyomozást – a büntetőeljárás megindí-tásának valamennyi, e törvényben meghatározott feltétele megállapításakor – nyomban elrendelte vagy a feljelentési kötelezettségének nyomban eleget tett”.
A miniszteri indokolás szerint a módosítás ezzel „kiküszöböli azt a jogalkal-mazási anomáliát is, hogy a bíróságok eltérően értelmezik a nyomozás elren-delése, illetve a feljelentés megtétele »haladéktalan« voltát, és a fenti feltételek fi gyelmen kívül hagyása, vagy nem kellő súllyal való értékelése esetén a titkos
13 Központi Nyomozó Főügyészség 1.Nyom. 125/2014. számú ügy.
14 2013. évi CLXXXVI. törvény 41. §.
Az általános forgalmi adóra elkövetett költségvetési csalások… 163
információgyűjtés eredményét ki is rekesztik a bizonyítékok köréből, ami a terhelt felmentését eredményezheti”.
A Nyomozásfelügyeleti és Vádelőkészítési Főosztály törvénymódosítással összefüggő, NF.3346/2013/31-V. számú iránymutatásának III/4. pontja – utalva a 74/2009. BK véleményre – arra hívja fel a fi gyelmet, hogy a feljelentési kö-telezettség akkortól terheli az információgyűjtés engedélyezését kérő szervet, amikortól a büntetőeljárás megindításának a Be.-ben meghatározott feltételei adottak.
Az iránymutatásban hivatkozott 74/2009. BK vélemény e feltételek között a következőket nevesíti: a releváns adatok elegendők valamilyen bűncselekmény gyanújának megállapításához [Be. 6. § (2) bekezdés], e bűncselekményre nézve helye lenne tikos adatszerzésnek [Be. 206/A § (1) bekezdés a) pont és 201. §], a bűncselekmény elkövetésére vonatkozó adatok felhasználhatóak lehetnek a bizonyításra [Be. 206/A § (3) bekezdés], végül a feljelentéshez csatolhatók a releváns, azt megalapozó adatok [Be. 171. § (2) bekezdés].
2.5. A Legfőbb Ügyészség a kérdést illetően kialakított, egységes álláspontja szerint a hatályos normaszövegből az következik, hogy a feljelentési kötele-zettséget az egyszerű gyanú keletkezteti, az információgyűjtés engedélyezett határidejétől függetlenül.
A Nyomozásfelügyeleti és Vádelőkészítési Főosztály a TÜK.1-74/2014. szá-mon készített, és valamennyi főügyészség számára elérhetővé tett összefoglaló jelentése15 a Be. 206/A § (1) bekezdés b) pontjában írtakkal kapcsolatban egy-értelműen úgy foglalt állást, hogy titkos információgyűjtésnek bűncselekmény gyanújának megállapítása után nincs helye, illetve az információgyűjtés ezt követően nem folytatható (jelentés VII/A/1. és 3. pontjai).
A Kiemelt, Korrupciós és Szervezett Bűnözés Elleni Ügyek Főosztályának iránymutatásában írtak szerint tehát „a feljelentés időszerűségét azon időponttól kell értékelni, amikor a gyanút keltő közlések a titkos információgyűjtés végre-hajtójától az azt megrendelő felderítő szervhez megérkeznek”. Az időszerűség vizsgálata érdekében pedig megkövetelendő, hogy „a felderítő szerv jelentés-ben rögzítse a közlések feldolgozása során végzett tevékenységét […], hogy az ügyész a bíróság felé meggyőzően igazolhassa: a bűncselekmény gyanúját
15 A jelentés a nyomozó hatóságok által folytatott titkos információgyűjtés engedélyezésének, az ügyészség által végzett titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés gyakorlatának, továbbá az így szerzett információk, adatok bizonyítékként történő felhasználása vizsgálatának eredményét foglalta össze.
SINKU Pál 164
keltő közlés feldolgozásában nem volt olyan tétlen időszak, ami a jogellenes késedelem megállapítására teremthetne alapot”.16