A tisztségviselői mivoltból fakadó felelősség alapja

A hallgatói önkormányzat elsősorban a hallgatói érdekek képviseletére működik, és mint ilyen, a felsőoktatási intézmény része.⁷²⁰ Ebben lényegében jelentős hasonlóságot mutat a német hallgatói önkormányzattal („Studentische Selbstverwaltung”), amely ugyancsak a tagok, azaz a hallgatók intézményi és tanulmányi ügyeivel összefüggésben, az ő érdekükben jár el.⁷²¹ Önkormányzati jellegéből és különös hatásköreiből adódóan azonban az egyébként autonóm felsőoktatási intézményen belül sajátos, ugyancsak autonóm jellemzőket felmutató szervezetként kerül kialakításra. Szemben bármilyen egyetemi, főiskolai szervezettel, szervezeti egységgel, létezése nem eshetőleges, az a törvényből fakad: a hallgatói önkormányzat a beiratkozott hallgatók közössége, akárcsak a német szabályozásban, ahol egyfajta „kvázi kényszeregyesület”, s amely az intézménynek – eltérően a hazai megoldástól – jogképes egysége, így annak önkormányzatisága egyben az intézményi autonómia része is.⁷²² Ebből adódóan –

718 MEZEY BARNA 2014, i.m. 657. o.

719 Mind a büntetőjoggal, mind az etikai vétséggel való összefüggésekre lásd azonosan az ügyvédi fegyelmi felelősségnél: FEKETE TAMÁS i.m. 486. o.

720 Nftv. 60. § (1) bek. Szembetűnő eltérés, hogy bár a brit 1994-es oktatási törvény szerint a „Students’

Union” nagyjából hasonlít a magyar hallgatói önkormányzatra, a Cambridge-i, az Essex-i és a Yorki egyetemek kivételével nem részei az intézménynek. [ANTHONY JONES: The Legal Status of The Students’ Union, in: DAVID PALFREYMAN – DAVID WARNER (szerk.): Higher education law. Jordan Publishing limited, Bristol, 2002. 379., 384. o.]

721 ARNE PAUTSCH – ANJA DILLENBURGER: Kompendium zum Hochschul- und Wissenschaftsrecht, Walter de Gruyter GmbH & Co. KG, Berlin/New York, 2011. 110. o.

722 ARNE PAUTSCH – ANJA DILLENBURGER i.m.. 109–111. o., WINFRIED KLUTH: Funktionale Selbstverwaltung: verfassungsrechtlicher Status − verfassungsrechtlicher Schutz. Mohr Seiebck, Tübingen, 1997. 55. o.

190

bizonyos értelemben – a vezetője és a rektor, illetve a kancellár között párhuzamosságok láthatók. Úgyszólván, ami a rektor és a kancellár az intézménynek, az a hallgatói önkormányzat vezetője a hallgatói önkormányzatnak. A hallgatói önkormányzat intézményen belüli súlyát mutatja az is, hogy hatásköre nem korlátozódik a hallgatói érdekek képviseletére, hanem az az intézmény működésének egészére kihat, a szenátus szabályzatalkotási – tehát az intézmény egyik, autonómiáját biztosító – hatásköre gyakorlását törvényesen meggátolni képes egyetértési jogával, a szenátussal egyenrangú javaslattételi lehetőségével a konzisztórium egyik tagjára, vagy éppen adott esetben hallgatói juttatásokról – tehát közpénz felhasználásáról – átruházott hatáskörben való döntéseivel.⁷²³

Az Nftv. biztosítja a hallgatói önkormányzat számára, hogy hatáskörét az alapszabályában rögzített módon gyakorolja, valamint azt is, hogy szervezetét – a vezetésre, vezetőkre is kiterjedően – kialakítsa.⁷²⁴ Ez utóbbi azonban nem korlátlan, a jogalkotó e körben szükségesnek tartotta rögzíteni a tisztségviselői megbízatás betöltésének szigorú feltételeit,⁷²⁵ valamint kimondani, hogy a hallgatói önkormányzat Nftv.-ben meghatározott jogosítványait csak akkor gyakorolhatja, ha tisztségviselőit megválasztotta.⁷²⁶ A jogalkotó ugyan feleslegesnek ítélte pontosan meghatározni, hogy ki tekintendő a hallgatói önkormányzat tisztségviselőjének, de a szavak általános jelentéséből levezethető, hogy az tisztséget betöltő személyt jelent, azaz hivatali

723 A hallgatói önkormányzat a szenátusban és egyéb testületekben való részvételen keresztül valamennyi, az intézmény életére érdemben kiható döntésben részt vesz. Egyetértési jogot gyakorol a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor, a térítési és juttatási szabályzat, az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendje és a tanulmányi és vizsgaszabályzat körében, közreműködik az oktatók oktatói tevékenységének hallgatói véleményezésében, továbbá egyetértési jogot gyakorol az ifjúságpolitikai és hallgatói célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a felsőoktatási intézmény működésével és a hallgatókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, véleményét kötelező kikérni a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata által meghatározott ügyekben, illetve ugyanitt részére döntési hatáskör engedhető [Nftv. 61. § (1)–(3) bek.]. Az Nftv elhatárolja egymástól a hallgatói és a doktorandusz önkormányzatot. Utóbbi a doktori képzésben részt vevők intézményi képviseletét látja el, amelynek. működésére egyebekben az Nftv. 60. § (1)–(6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a 61. §-ban foglalt egyetértési, véleményezési, javaslattételi jogosultságokat a doktoranduszok tekintetében a doktorandusz önkormányzat gyakorolja [Nftv. 63. § (1) bek.]. A továbbiakban amikor hallgatói önkormányzatról, illetve annak vezetőiről szólok, azon a doktorandusz önkormányzatot és tisztségviselőit is értem.

724 Nftv. 61. § (4) bek.

725 Nftv.60. § (2a) bek. Ezek szerint a hallgatói önkormányzat tisztségviselője megbízatási ideje korlátozott, valamennyi hallgatói önkormányzati tisztségének időtartamát egybeszámítva legfeljebb négy év lehet, emellett összeférhetetlenségi szabály is vonatkozik rá, ugyanis nem tölthet be olyan intézményi társaságban vezető tisztségviselői feladatokat, nem lehet tagja a felügyelőbizottságnak, nem láthat el könyvvizsgálói feladatot, amelyet a felsőoktatási intézmény hozott létre, vagy amelyben részesedéssel rendelkezik.

726 Nftv. 60. § (1) bek. a) pont.

191

beosztást, feladatkört, megbízatást birtokló, ellátó személyt.⁷²⁷ A törvény ugyanakkor általánosságban utal a felsőoktatási intézmény tisztségviselőire, ezek között említve a rektort, rektorhelyettest, kancellárt, gazdasági vezetőt, belső ellenőrzés vezetőt, dékánt, gazdasági tanács elnökét és tagjait, a szenátus tagjait, a konzisztórium tagjait, kollégiumi vezetőt, a szakkollégium képviselőjét.⁷²⁸ Bár kétségtelenül nem szerepel e körben a hallgatói önkormányzat tisztségviselője külön, de egyrészt a szenátus tagjaiként a hallgatói önkormányzat által delegáltak⁷²⁹ is a felsőoktatási intézmény tisztségviselőinek minősülnek, másrészt ha a felsőoktatási intézmény vezetői és működésére érdemben kiható testületeinek tagjai tisztségviselőnek minősülnek, akkor – analógiával – a hallgatói önkormányzat tisztségviselői a hallgatói önkormányzat vezetői, és olyan testületeinek tagjai, amely testületek az intézmény működésére közvetlenül vagy a hallgatói önkormányzat testületeként legalább közvetve kihatnak. Bár a törvény olyan tételes felsorolást esetükben nem rögzít, mint az intézményben adható vezetői megbízások meghatározásakor, a hallgatói önkormányzat alapszabályából – a hatásköri rendelkezésekből – megállapítható e vezetői személyi kör. (A hallgatói önkormányzatnak a felsőoktatási intézményen belüli, valamint a hallgatói önkormányzat tisztségviselőinek vezetői körben elfoglalt helyének szemléltetésére lásd a 4. ábrát.)

4. ábra: A hallgatói önkormányzatnak a felsőoktatási intézményen belüli, valamint a hallgatói önkormányzat tisztségviselőinek vezetői körben elfoglalt helye (saját forrás)

727 Magyar Értelmező Kéziszótár, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. 1347. o.

728 Nftv. 3. melléklet II/A. pont ab) pont.

729 Nftv. 12. § (7) bek. b)–c) pont.

192

Ha ehhez még hozzávesszük a hallgatói önkormányzat hatáskörét, akkor egyértelművé válik, hogy vezetői olyan tevékenységet valósítanak meg, amely megalapozza a felelősségre vonás lehetőségét. A törvényben biztosított széles körű jogosítvány dogmatikailag csak az annak gyakorlásával együtt járó felelősséggel képzelhető el, lehet teljes. Ellenkező esetben a hallgatói önkormányzat és tisztségviselői e jogokat öncélúan és önkényesen, mindenféle törvényességi korlát nélkül gyakorolhatnák, miközben felsőoktatási intézmény számára a törvény előírja, hogy a működési feltételek jogszerű felhasználását és a hallgatói önkormányzat törvényes működését ellenőrizni köteles.⁷³⁰ Mindebből az is következik, hogy ha a jogalkotó külön felelősségi szabályozást e vonatkozásban nem dolgozott ki, akkor a hallgatókat általánosan terhelő kártérítési és fegyelmi felelősség szabályai alapján vizsgálható felelősségük.

Lényegesen egyszerűbb a helyzet e személyi kör kártérítési felelőssége esetében, amely a Ptk. mögöttes szabályozásából adódóan tisztán polgári jogi felelősség.⁷³¹ A jelen értekezés terjedelmi korlátait jelentősen meghaladja a kártérítési felelősség átfogó elemzése, ezért ehelyütt csak utalok arra, hogy a kártérítési szabályokat az Nftv. a hallgató tanulmányi kötelezettségeinek teljesítéséhez kapcsolja,⁷³² gondatlan károkozás esetén erőteljesen korlátozva a kártérítés mértékét: az nem haladhatja meg a károkozás napján érvényes legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) egyhavi összegének ötven százalékát. Szándékos károkozás esetén az okozott teljes kárt meg kell téríteni.⁷³³ Nézetem szerint az a körülmény, hogy az Nftv. a hallgatói önkormányzat tevékenységét érdekvédelmi feladatként határozza meg, egyben azt is kizárja, hogy annak tisztségviselői e minőségükben tanulmányi kötelezettségüknek tegyenek eleget, így a hallgatói önkormányzati vezető e minőségben megvalósított magatartásából eredő kár sem minősülhet tanulmányi kötelezettségével összefüggőnek. Ebből következően az Nftv.

hivatkozott rendelkezése helyett a kártérítési felelősség közvetlenül a Ptk. kártérítési generálklauzuláján⁷³⁴ nyugszik, miszerint aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni, azonban mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy

730 Nftv. 60. § (4) bek.

731 Nftv. 56. § (1)–(3) bek.

732 Nftv. 56. § (1) bek.

733 Nftv. 56. § (2) bek.

734 FUGLINSZKY ÁÁDÁM i.m. 214. o. Az angolszász egyetemeken a felelősség is elsősorban a hallgatói önkormányzat tagja által kötött szerződésekért áll fenn, de az önkormányzat tagjaira – mögöttes felelősségként – nyilvánvalóan nem, az egyes tagok legfeljebb az általuk okozott károkért felelnek. Ennek jogszabályi alapja (common law jogrendről lévén szó) nincs, az esetjog pedig minimális terjedelmű.

(ANTHONY JONES i.m. 388. o.)

193

magatartása nem volt felróható.⁷³⁵ Ebből az is következik, hogy a tisztségviselő nem számolhat a kártérítés mértékének korlátozásával, ezzel szemben a károsult teljes kárát köteles megtéríteni, ebben a körben a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, az elmaradt vagyoni előnyt és a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket is. Az, hogy ez mennyiben indokolt vagy esetleg kevéssé méltányos, megvilágítja a kártérítés két alappillére: a reparáció és prevenció követelménye.⁷³⁶ Jelen esetben mindkettő együttes érvényesülése indokolt. Arra, hogy a kártérítés mértéke a teljes kárnál alacsonyabb összegben kerüljön meghatározásra, csak a bíróság, és csak különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén jogosult.⁷³⁷ Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert a felsőoktatási intézményeket – különösen az állami intézményeket – ért kár, azaz vagyoni csökkenés nem feltétlenül saját vagyonukban, hanem az alapító által rendelkezésre bocsátott vagyonban, állami intézmények esetében a közvagyonban következik be, ezért a jó gazda gondosságával eljárva a hallgatói önkormányzati tisztségviselő által okozott kár megtérítésére irányuló intézkedéseket csak erre tekintettel választhatják meg, a kárkövetelésről nem mondhatnak le.

Az Nftv.-ben szabályozott kárfelelősségi formaként jelenik meg a hallgatók leltárfelelőssége is, azonban, minthogy e rendelkezés nem utal vissza a tanulmányi kötelezettségek teljesítésére, véleményem szerint a hallgatói önkormányzat tisztségviselői esetében is alkalmazható, hiszen gyakran őket terheli a leltárfelelősség a hallgatói önkormányzat működéséhez biztosított eszközökkel⁷³⁸ kapcsolatban: ha jegyzékkel vagy átvételi elismervénnyel, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel vesznek át dolgokat, és azokban hiány következik be, a kárért teljes kártérítési felelősséggel tartoznak, feltéve, hogy azt állandóan őrizetében tartották, kizárólagosan használták vagy kezelték. A vis maior klauzula esetükben is él:

mentesülnek a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elő.⁷³⁹

735 Ptk. 6:519. §

736 FUGLINSZKY ÁDÁM i.m. 44. o.

737 Ptk. 6:522. § A kártérítés mértékének méltányossági alapú csökkentésével kapcsolatos jogelméleti viták összefoglalására lásd: FUGLINSZKY ÁDÁM i.m. 58–61. o.

738 Az Nftv. 60. § (4) bek. szerint a hallgatói önkormányzat működéséhez és a feladatai elvégzéséhez a felsőoktatási intézmény biztosítja a feltételeket, az a feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja a felsőoktatási intézmény helyiségeit, berendezéseit.

739 Nftv. 56. § (3) bek.

194

Azt, hogy a hallgatói önkormányzat tisztségviselői e minőségükben is felelősségre vonhatók fegyelmi eljárásban, nem csupán a tisztség jellegének előzőekben vázolt mivolta, hanem annak eredője, a hallgatói jogviszony jellege is megalapozza, minthogy egy, a közjogi dominanciájával funkcionáló jogviszonyról van szó.⁷⁴⁰ Annak ellenére ugyanis, hogy a hallgatói jogviszony polgári jogi elemeket is magában hordoz, nem sorolható a Ptk. hatálya alá, hiszen a jogviszony dinamikájában a felek rendelkezési jogával szemben túlnyomó részben az állam közjogi szabályozó szerepe és közhatalma érvényesül. Ebben jelentős hasonlóságot mutat a német joggal, amelyben a hallgatói jogviszony a beiratkozással kezdődik és a kiiratkozással ér véget, ami sokkal inkább igazgatási jellegű aktus, mintsem egy szerződéses jogviszony alakítása. E jogviszony keretében jogosultak a hallgatók a tanulmányaik folytatására, az azokkal összefüggő rendezvények és az intézmények (pl. könyvtár) látogatására, az intézményvezetéssel szembeni igények megfogalmazására vagy éppen a hallgatói önkormányzati választások során az őket megillető aktív, illetve passzív választói jog gyakorlására. Ugyanígy ebből fakadnak a házirend betartásából, az intézményi létesítmények (könyvtár, laboratórium) rendjének megtartásából álló kötelezettségek. Ráadásul a hallgatók jogai és kötelezettségei sok tekintetben jogszabályi rendelkezésen alapulnak.⁷⁴¹ Ebből következően nem kizárólag a jogviszony alanyainak közös elhatározásából keletkeznek és alakulnak a jogviszony egyes elemei, hanem abba az állam – legalábbis a keretek megteremtésével – beleavatkozik. Ezzel szemben az angolszász típusú jogrendszer államaiban működő felsőoktatási intézmények és hallgatóik között egyértelműen kontraktuális jogviszony jön létre (bár az angol jogtudományban az is vita tárgya, hogy ezekben az esetekben valóban szerződésről van-e szó) a felvétel és a beiratkozás tárgyában egyaránt.⁷⁴² Az amerikai egyetemeken – függetlenül attól, hogy állami vagy magán intézményekről van szó – az egyes szolgáltatások (szállás, étkezés, támogatások) tekintetében külön szerződések jönnek létre,⁷⁴³ s hasonló a helyzet az ausztrál egyetemek esetében is, ahol a szerződéses jogviszony szintén egyedüli és széles körben meghatározó

740 A hallgatói jogviszonyt részletesen elemezte a szerző itt: RÓNAY ZOLTÁN: A hallgatói jogviszony természetéről. PRO PUBLICO BONO – Magyar Közigazgatás, 2016. évi 1. sz. 24–35. o.

741 ARNE PAUTSCH – ANJA DILLENBURGER i.m. 108–109. o.

742 NICOLA HART – JOANNA FORBES – SMITA JAMDAR: The Higher Education Institution-Student Contract, in: DAVID PALFREYMAN – DAVID WARNER (szerk.): Higher education law. Jordan Publishing limited, Bristol, 2002. 113–114. o. Farrington tíz évvel később is azon az állásponton van, hogy lényegében lét kontraktusról van szó, külön a felvételről, külön az oktatásról. (DENNIS J. FARRINGTON – DAVID PALFREYMAN i.m. 328. o.)

743 WILLIAM A. KAPLIN – BARBARA A. LEE i.m. 8.1.3. (https://goo.gl/eWZaYB 2016.07.25.)

195

a hallgatónak az intézménnyel fennálló jogviszonyában.⁷⁴⁴ Ezt azért szükséges megemlíteni, mert az előzőekben írtaknak megfelelően az angolszász egyetemeken a hallgatói önkormányzat sem az intézményen belüli szervezet, hanem sokkal inkább az egyesületekkel mutat hasonlóságot, amely a felelősségi szabályokban is lényeges eltérésekhez vezet.⁷⁴⁵ Bár az angolszász jog is ismeri a hallgatói önkormányzat vonatkozásában a fegyelmi felelősséget, de csak a szervezeten belül, a tisztségviselők felelőssége harmadik személyek felé kizárólag pénzügyi és csak közvetett.⁷⁴⁶ Ez a különbség is azt mutatja, hogy a polgári jogias hallgatói jogviszony esetében a hallgatói önkormányzati felelősség nem lesz fegyelmi jellegű, míg a magyar szabályozásban is megjelenő közjogias jelleg a vezetői felelősség közjogi jellegű számonkérésének lehetőségét és indokoltságát támasztja alá. Ezért helyes, hogy a hallgatói önkormányzati tisztségviselők e feladatukkal összefüggő kötelezettségeinek vétkes megszegése függelmi típusú, azaz fegyelmi felelősséget alapozzon meg.⁷⁴⁷