A hallgató vezetői tisztségével összefüggő fegyelmi felelősség

Amint a felsőoktatási intézményekre vonatkozó szabályozásokban megjelent a hallgatói jogok és kötelezettségek rendezése, lefektették a követendő magatartási szabályokat, és az ezek megszegését kellő szigorral sújtó szankciókat is. Már a református kollégiumok szabályzatai is általában a vétség súlyához igazodóan növekvő összegű pénzbüntetést, legsúlyosabb esetben kitiltást írtak elő, a Pápai Református Kollégium Első Szabályzata (1585) (I. Közönséges törvények) pedig még testi fenyítést is tartalmazott.⁷⁴⁸ A Ratio Educationis közoktatást és az egyetemi képzést egységesen szabályozó jellegéből adódóan a hallgatókra vonatkozó szabályozás kiindulópontja az volt, hogy nem elegendő

744 FRANCINE ROCHFORD: The Relationship Between The Student And The University, Australia & New Zealand Journal of Law & Education, 1998. évi 1 sz., 28–48. o.

http://www.anzela.edu.au/assets/anzjle_3.1_-_2_francine_rochford.pdf (2016. 01. 27.)

745 DENNIS J. FARRINGTON – DAVID PALFREYMAN i.m. 221. o. Ez részben azzal is magyarázható, hogy a hallgató az egyetem középkori hagyományaiból eredő egyenrangú partnerként számos nyugat-európai egyetemen még mindig meghatározó súllyal bír, azonban szerepe átértékelődik, egyre inkább a szolgáltatást igénybe vevőként lép fel. (BARAKONYI KÁROLY 2004, i.m. 596–597. o.) Ez álláspontom szerint a hallgatói önkormányzat érdekvédelmi szerepének átértékelődését is eredményezi.

746 DENNIS J. FARRINGTON – DAVID PALFREYMAN i.m. 228., 231. o.

747 Korábban utaltam rá, hogy a munkajog keretei között létező fegyelmi felelősség nem csupán a közszférában található meg. Azonban a szakirodalom is azon az állásponton van, hogy noha a

„magánmunkajog-viszonyban” is ismert ez a felelősségi forma, fő szabályként a közszolgálatban képzelhető el. Lásd: PRUGBERGER TAMÁS – NÁDAS GYÖRGY i.m. 283−284. o.

748 SZÖGI LÁSZLÓ 1995, i.m. 92–97. o., lásd még a Debreceni Református Kollégium 1657-es szabályzatát (SZÖGI LÁSZLÓ 1995, i.m. 104–110. o.)

196

csupán az intézmények vezetőit és tanárait kellően kiképezni, feladataikat és kötelezettségeiket pontosan meghatározni, hanem világosan elő kell írni az ifjúság számára is, hogy tőlük „tökéletes fegyelmet és teljes tájékozódást követeljünk erkölcsi magatartásukban és minden cselekedetükben.”⁷⁴⁹ A hallgatók fegyelmi felelőssége a későbbiekben szabályozott volt, de a kodifikáció terjedelme soha nem haladta meg a keretjelleget, tágra hagyva az intézmények önszabályozásának lehetőségét. Az intézmény e kodifikációs lehetősége nem elhanyagolható, hiszen az a jog, hogy elrendelhessen, illetőleg lefolytathasson egy fegyelmi eljárást „− mint az egyetemeket hagyományosan megillető ítélkezési jog maradványa – a mai napig szerves részét képezi az autonóm egyetemek működésének.”⁷⁵⁰ Ezzel az iránnyal csupán az Nftv.-vel szakított a jogalkotó.

Az látványosan szűkszavúbb a fegyelmi eljárás kérdésében – bár a fegyelmi felelősség alapjául szolgáló magatartás meghatározásában és a büntetések körében nincs eltérés,⁷⁵¹ a korábbi törvényi rendelkezéssel szemben a hatályos szabályozás a mérlegelés szempontjainak meghatározásán túl, csupán az objektív és szubjektív elévülés szabályait rögzíti –, lényegében magának a fegyelmi eljárásnak a rendjét 2016. július 1. napjáig a Kormány rendeletalkotási hatáskörébe sorolta.⁷⁵² A kormány azonban évekig nem alkotta meg ezt a jogszabályt, ehelyett inkább az előzőekben írt időponttól az intézményi szabályozásra bízta a részletek kimunkálását.⁷⁵³

Amint azt az alábbiakban látni fogjuk, a törvényi szabályozás önmagában sem kifejezetten alkalmas arra, hogy az egyszerűbb tényállású fegyelmi ügyeket az alapján elbírálják az intézmények,⁷⁵⁴ ezért – az e körben frissen visszanyert szabályozási autonómiájukkal – különösen felelősségteljesen kell élniük, hiszen a hallgatói önkormányzati vezetők fegyelmi felelősségének megállapítására irányuló eljárások kifejezetten atipikusak.

749 Ratio Educationis III. rész, II. szakasz, bevezetés. 213. o.

750 RIGÓ KINGA VIKTÓRIA: Kuppis Anna fegyelmi ügyének ürügyén. Jogtörténeti szemle, 2013. évi 1.

sz. 44. o., RADOVICS GYÖRGY i.m. 5−8. o.

751 Nftv. 55. § (1)–(2) bek.

752 Nftv. 55. § (3)–(5) bek.

753 Az 55. § (5) bekezdését a 2016. évi LXXX. törvény 72. § f) pontja módosította, 2016. július 1. napjával a „Kormány” helyébe a „felsőoktatási intézmény”-t illesztve a szövegbe.

754Az egyes felsőoktatási intézmények által lefolytatott fegyelmi eljárásokról hivatalos statisztika nem készül, így a tipikus vétségek azonosítása során jelen sorok írója kénytelen saját közel két évtizedes tapasztalatára hagyatkozni. Ez alapján a közelmúltig az „indexhamisítás” megnevezéssel közismertté vált tényállási alakzat tekinthető a leggyakoribb fegyelmi vétségnek. Azonban a hivatalos intézményi bejegyzések hamisítása sem új keletű. Lásd: A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Tanulmányi, fegyelmi és leczkepénzszabályzata. Ismeretlen szerző jegyzeteivel. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1931. 57. o

197

Az intézményi szabályozás kimunkálását nehezíti, hogy noha a hallgatói fegyelmi felelősség jogtörténeti forrásai gazdagnak tekinthetők, a jogirodalom meglehetősen mostohán bánt és bánik jelenleg is a hallgatói fegyelmi felelősség elméletével és kodifikációjának, gyakorlatának vizsgálatával. Angyal Pál még a múlt század harmincas éveiben mutatott rá arra, hogy a fegyelmi jog, s különösen az egyetemi fegyelmi jog irodalma szegényes.⁷⁵⁵ Az eltelt több mint nyolcvan évben sem javult a helyzet, a jelenkori jogirodalom mellőzi e terület kutatását. A hallgatói önkormányzati tisztségviselők fegyelmi felelősségének kidolgozásához az általában a hallgatók fegyelmi felelősségéhez analógiát kínáló köznevelési fegyelmi szabályok jelenkori elméletei sem nyújtanak támpontot.⁷⁵⁶

A fegyelmi felelősség természetéről és általában a fegyelmi vétséget megvalósító tényállásokról az előző részben már volt szó, ezért az alábbiakban kifejezetten azon elemeket vizsgálom, amelyek a hallgatói önkormányzati vezető által e minőségben tanúsított magatartással összefüggésben vetik fel a fegyelmi vétség alapos gyanúját.⁷⁵⁷ E körben alapvető kérdés, hogy mely előírások megszegése róható egy hallgatói önkormányzati tisztségviselő terhére. A jogszabályok és az intézményi szabályzatok (ideértve a vezetői utasításokat is) megsértése vitán felül megalapozhat fegyelmi vétséget.

Itt is fontos utalni arra, hogy a szabályzati rendelkezések behatárolása – korábban a

755 ANGYAL PÁL, 1933, 13., 61. o.

756 A köznevelés fegyelmi eljárásának mai irodalma a felsőoktatáshoz képest feltétlenül gazdagabb, pontosabban van irodalma [lásd: JÁSPER ANDRÁS: A tanulóval szemben indítható fegyelmi eljárás főbb szabályai, in: BÍRÓ KATA (szerk.): Agresszió az iskolában − és a jog? Jogismeret Alapítvány, 2008., VARGA SZABOLCS: Az iskolai konfliktusok kezelésének létező és lehetséges módszerei, eljárásai – különös tekintettel a jogvédelem, jogorvoslat, jogérvényesítés gyermekjogi szintű követelményeire, in:

BÍRÓ ENDRE (szerk.): Jogágazat születik… A gyermeki jogokról és érvényesülésükről Magyarországon.

Jogismeret Alapítvány, 2010., KAZUSKA MELINDA: A tanulók kötelezettségei és a fegyelmi eljárás szabályai Magyarországon. Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica, Tomus XXX/1. (2012) 305−322. o., FÜLÖP GYÖRGY: A középiskolai fegyelmi eljárások szabályozástörténetének vázlata. Studia Iurisprudentiae Doctorandorum Miskolciensium, Tomus: 12, 2013. 95−116. o.], szemben a felsőoktatási hallgatói fegyelmi jogintézménnyel, amelyet még a felsőoktatási jogot egyedüliként átfogóan bemutató szakkönyv [SZÜDI JÁNOS i.m.] is teljességgel mellőz.

757 Az Nftv. a hallgató vétkes és súlyos kötelességszegéséhez fűz fegyelmi következményt, törvényi kötelezettségei pedig a felsőoktatási intézmény szabályzataiban foglaltak megtartása, a felsőoktatási intézmény hagyományainak, valamint az intézmény alkalmazottai, hallgatótársai – illetve az intézménybe felvételt vagy átvételt nyert társai – emberi méltóságának tiszteletben tartása [Nftv. 55. § (1) bek., 43. § (2) bek.]. E kötelezettségek megszegése nem tipikusan vezetői kötelezettségszegés, de valamennyi megalapozhat vezetői felelősséget is. Érdekes összevetni a felelősség és az intézményvezetésben betöltött szerep egymáshoz való viszonyát az amerikai egyetemek tükrében. Ott ugyanis a hallgatók lényegesen gyengébb pozíciót töltenek be az intézmény vezetésében, ami tapasztalatlanságukból, illetve abból a körülményből fakad, hogy a stratégiai döntések megvalósulásának idejére már megszűnik jogviszonyuk, felelősségük eleve kizárt. (BARAKONYI KÁROLY 2004, i.m. 596–597. o.)

198

jogszabályi előírás hiányában, jelenleg a kifejezetten erre irányuló felhatalmazó rendelkezés alapján – az intézményi normaalkotásra hárul. Álláspontom szerint rendkívül fontos e körben a körültekintő kodifikáció, ellenkező esetben az eljáró fegyelmi szervnek kell ügyenként mérlegelni, hogy az adott szabályzati kötelesség megszegése tárgya lehet-e flehet-egylehet-elmi lehet-eljárásnak. Bár nlehet-em vitásan lehet-ezt mindlehet-en lehet-eslehet-etblehet-en vizsgálni klehet-ell, dlehet-e indokolt lenne itt az egységesítésre törekvés. Ugyanakkor a törvény felhatalmazó rendelkezéséből adódóan a legtöbb, kifejezetten hallgatói önkormányzati vezetői kötelezettséget előíró normát nem ezen rendelkezések között kell keresnünk: az Nftv. szerint ugyanis a hallgatói önkormányzat alapszabálya határozza meg a hallgatói önkormányzat működésének a rendjét, és azt, hogy jogait milyen módon gyakorolja.⁷⁵⁸ A következő kérdés tehát az, hogy a hallgatói önkormányzat alapszabályában foglalt rendelkezések megtartása kötelessége-e egy hallgatónak, és ha igen, azok megszegése megalapoz-e fegyelmi felelősséget. A kérdés nem teljesen újszerű, hiszen a fegyelmi jog történetében már felmerült hasonló dilemma, a válasz pedig egyértelmű volt. A mindenkori vallás- és közoktatásügyi miniszter által kiadott intézményi fegyelmi normák, így pl. a Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Tanulmányi, fegyelmi és leczkepénzszabályzata 73. § kimondta, hogy a hallgatók szervezetei, azaz „társas célokra az egyetem kebelében fennálló egyletek” működésére a szabályzat keretei között saját,

„felsőbb helyen megerősített”, előzetesen az egyetemi tanács által vizsgált szabályaik irányadóak.⁷⁵⁹ E rendelkezés hasonlóságot mutat a hallgatói önkormányzat alapszabálya vonatkozásában a hatályos törvényben foglaltakkal. Mindebből az következik, hogy a hallgatói önkormányzati tisztségviselőként való felelősség egyben hallgatói fegyelmi felelősség is, hiszen e tisztségviselői mivolt elválaszthatatlan a hallgatói jogviszonytól.

Másrészt a hallgatók a hallgatói önkormányzat tagjaiként – s ezáltal a felsőoktatási intézmény részeként – felelősséggel tartoznak a saját működésük kereteit adó alapszabályban foglaltak betartásáért is. A hallgatói önkormányzat a felsőoktatási intézmény része,⁷⁶⁰ így alapszabálya is az intézményi szabályzat fogalma alá tartozik.

Annál is inkább, mert az Alapszabály érvényességének feltétele a szenátus jóváhagyása.⁷⁶¹ Az önkormányzati mivolt abban jelentkezik, hogy annak elfogadása a

758 Nftv. 60. § (2) bek., 61. § (4) bek.

759 Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Tanulmányi, fegyelmi és leczkepénzszabályzata 52. o.

760 Lásd ehhez a már hivatkozott német hasonlóságra és az angolszász eltérésre: ARNE PAUTSCH – ANJA DILLENBURGER i.m. 109–111. o., WINFRIED KLUTH: i.m. 55. o., ANTHONY JONES i.m. 379., 384.

o.

761 Nftv. 60. § (2) bek.

199

hallgatói önkormányzat hatásköre, de a szenátus a jogszabályokhoz és intézményi szabályzatokhoz igazodás érdekében azt vizsgálhatja, és a hatálybalépését meggátolhatja.⁷⁶² Előbbiekből következően az alapszabályi rendelkezések megsértése – jellemzően egy tisztségviselő számára előírt kötelezettség elmulasztása vagy megszegése – fegyelmi felelősséget is eredményezhet, hiszen ha a hallgató a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi büntetésben részesíthető.⁷⁶³ Ez megint csak párhuzamba állítható a már említett tanulmányi, fegyelmi és leckepénzszabályzattal, amely tételesen tárgyalta azokat az eseteket, amelyek a fenti egyleti működéssel összefüggésben megvalósuló fegyelmi vétségként minősíthetők.⁷⁶⁴ Egyébként még a hallgatói önkormányzatok kontinentális szabályozásától idegen angolszász joggyakorlat is ebbe az irányba mutat.⁷⁶⁵

A jelenlegi szabályozási környezetben azért aggasztó a jogszabályi rendelkezések hiánya (mint ahogyan általában a hallgatói önkormányzat feletti intézményi felügyelet esetében is), mert a fegyelmi felelősség érvényesítése és az autonómia megsértése közötti határvonal igen vékony, könnyen előállhat olyan helyzet, amikor a hallgatói önkormányzat intézményen belüli – érdekvédelmi – tevékenységének retorziójaként valamely vezető a fegyelmi eljárás eszközéhez fordul. Ugyanakkor a fellebbezés lehetősége és végső soron a bírósági felülvizsgálat megfelelő eszköz még egy ilyen visszaélésszerű fegyelmi eljárás által okozott sérelem orvoslására is. Ennek azért is nagy a jelentősége, mert a hallgatói önkormányzat tisztségviselői gyakorta nincsenek is tisztában azzal, mekkora felelősség nehezedik a vállukra, mint ahogy azzal sem, hogy felelősségük nem csupán „politikai”, hanem fegyelmi is. A hallgatói önkormányzat tisztségviselői ugyanis a hallgatók közbizalmát élvezik, ezért elvárható tőlük, hogy fokozott körültekintéssel, a szabályok beható ismeretének birtokában járjanak el, esetleges hiba vagy mulasztás esetén pedig azok következményeit vállalják.

Mindeközben sokszor rendkívül fiatal és tapasztalatlan személyekről van szó. Ezzel együtt, álláspontom szerint, ha valaki nem érzi magát kellően felkészültnek egy adott

762 Nftv. 60. § (3) bek.

763 Ezt az érvelést támasztotta alá a Kúria is egy eseti döntésében (Kfv.III.37.866/2015/5.)

764 Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Tanulmányi, fegyelmi és leczkepénzszabályzat 54−56. o.

765 NICOLA HART: The Regulation of the Community: Student Discipline, Academic Appeals and Complaints, in: DAVID PALFREYMAN – DAVID WARNER (szerk.): Higher education law. Jordan Publishing limited, Bristol, 2002. 146–147. o. Ezzel egyező véleményen van: DENNIS J. FARRINGTON – DAVID PALFREYMAN i.m. 368–373. o.

200

hallgatói önkormányzati tisztséggel együtt járó felelősségre, akkor célszerű attól tartózkodnia, illetve, ha élvezni kívánja a tisztséggel járó vitathatatlan előnyöket, akkor a felelősséget is vállalnia kell.

Az Nftv. a megszeghető kötelezettségek körébe sorol két olyan elvárást is, amelyek számonkérhetősége erősen vitaható. Az egyik az intézményi hagyományoknak, a másik az intézmény alkalmazottai, hallgatótársai – illetve az intézménybe felvételt vagy átvételt nyert társai – emberi méltóságának tiszteletben tartása.⁷⁶⁶ Előbbivel kapcsolatban kérdés, hogy egy intézmény mely hagyománya olyan, amelynek megsértése fegyelmi felelősség tárgya lehet. Ennek megválaszolásához sem nyújt segítséget az e kötelezettséget betoldó törvénymódosítás indokolása,⁷⁶⁷ ezért nem tudjuk megválaszolni, miért tartotta ezt szükségesnek a jogalkotó, egyáltalán mit tekintett e körben a hagyománynak. Köznapi értelemben a hagyomány a közösségben továbbélő, tudatosan ápolt szokás, ízlés, felfogás, illetve szellemi örökség, de jelenthet valamit, ami régóta általánosan ismert, használt.⁷⁶⁸ A hagyomány értelmezésével első látásra nincs probléma, azonban mélyebbre ásva már komoly dilemmák merülhetnek fel. Tudniillik az sem egyértelmű, hogy mit is kell hagyománynak tekinteni, a tradíciókban a szóbeliség dominál-e, illetve mi az írásbeliség szerepe.⁷⁶⁹ Nem csupán a jelen értekezés terjedelmi korlátai miatt, de érdemben is óvakodnék a filozófia területére tévedni, mindössze arra kívánok utalni, hogy a törvényalkotó e körben is olyan kötelességet fogalmazott meg, amelyről nehezen azonosítható annak pontos tartalma, ekként számonkérhetősége is vitatható. Ebből adódik a következő kérdés: mennyiben vizsgálható, hogy egy hallgató az adott hagyománnyal tisztában volt-e, tisztában lehetett-e? Ha nem, akkor azért felelős-e? Egyáltalán a hagyományok tisztelete fegyelmi felelősség körébe vonható-e? Az sem egyértelmű, hogy mi minősül egy intézményen belül az emberi méltóság megsértésének, s az milyen magatartással valósítható meg. Amíg azonban az úgynevezett hagyománysértés nem kifejezetten a hallgatói önkormányzati tisztségviselő e minőségében elkövethető vétség, ez utóbbi kapcsán nem hagyható figyelmen kívül, hogy ezen elemmel az ún. gólyatábori

766 Az Nftv. 43. § (2) bek. b) pontja szerint a hallgató kötelessége az is, hogy tiszteletben tartsa a felsőoktatási intézmény hagyományait, illetve az intézmény alkalmazottai, hallgatótársai – illetve az intézménybe felvételt vagy átvételt nyert társai – emberi méltóságát.

767T/4767. sz. törvényjavaslat egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról, 67. o. (http://www.parlament.hu/irom40/04767/04767.pdf)

768 Magyar Értelmező Kéziszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006. 475. o.

769 NYÍRI KRISTÓF: A hagyomány fogalma a német gondolkodásban. Politikatudományi Szemle, 1994.

évi 1. sz. 73–77. o. http://www.poltudszemle.hu/pdf/1994/1994_1/nyiri.pdf (2016.04.15.), NYÍRI KRISTÓF: A hagyomány filozófiája. T-Twins / Lukács Archívum, Budapest, 1994.