• Nem Talált Eredményt

A tengerek politikai vonatkozásai

In document A Tenger 22. évfolyam 1932 (Pldal 145-152)

A t ö r t é n e l e m f o l y a m á n állandó a z o r s z á g o k k ü z d e l m e a t e n -g e r é r t . A l e -g k l a s s z i k u s a b b p é l d a e r r e italán O r o s z o r s z á -g . Ú j a b b k o r i történelmét a z a törekvés jellemzi, h o g y m e g s z e r e z z e az ó c e á n r a kivezető s z a bad u t a t ( K o n s t a n t i n á p o l y é r t f o l y t a t o t t o r o s z t ö r ö k h á b o r ú k , N o r v é g i a v e s z é lyeztetése, o r o s z j a p á n h á b o r ú , az indiai k i j á r ó 'keresése E l ő Á z s i á b a n , v i l á g -h á b o r ú ) , d e m i n d -h i á b a . S z e r b i a is m i n d e n erejével a z A d r i á -h o z a k a r t kijutni, a balkáni h á b o r ú b a n a z o n b a n minden e r ő f e s z í t é s e m e g h i u s u l t , az O s z t r á k M a g y a r M o n a r c h i a és O l a s z o r s z á g ennek e l l e n s ú l y o z á s á r a a f ü g g e t -len A l b á n i á t t e r e m t e t t e m e g . S z e r b i a tengeri álmát c s a k a v i l á g h á b o r ú v á l t o t t a valóra. Látnivaló t e h á t , h o g y mit j e l e n t az o r s z á g o k életében a l e g r ö v i d e b b t e n g e r p a r t is; s ha a z u t á n alkalom kínálkozik, kialakul a „ m a r e n o s t r o " v a g y

„ m a r e c l a u s u m " g o n d o l a t a . Ilyen z á r t t e n g e r volt az É g e i - t e n g e r a XII.

Az Északi-tenger mint „mare nostro" dán Az Égei-tenger mint „mare nostro" a Bizánci uralom alatt a XI. század első felében, császárság idejében a XII. században. ( ] . Mcirz alapján.)

(R. Hennig alapján.) 1. A n y a o r s z á g . — l . S z e r z e m é n y e k .

s z á z a d b a n a B i z á n c i c s á s z á r s á g idején, a X V I . — X V I I . s z á z a d b a n a törökök a l a t t s a v i l á g h á b o r ú után rövid ideig a g ö r ö g u r a l o m a l a t t , v a l a m i n t a

F e k e t e - t e n g e r a X V I . — X V I I . s z á z a d b a n u g y a n c s a k a t ö r ö k ö k a l a t t ; a z o r o s z o k n a k t ö r e k v é s e a z o n b a n itt h a j ó t ö r é s t s z e n v e d e t t . Az o l a s z o k adriai u r a l m á r ó l , illetőleg az egész F ö l d k ö z i - t e n g e r fölötti h e g e m ó n i á r ó l , mint az ókori I m p é r i u m R o m a n u m ó h a j t o t t ú j j á s z ü l e t é s é r ő l m a á l l a n d ó a n szó van. E u r ó p a m á s i k f ö l d k ö z i - t e n g e r e , a K e l e t i - t e n g e r is n a g y v o n z á s t g y a k o r o l t a t ö r t é n e l e m f o l y a m á n a körülötte l'akó n é p e k r e . A k á r a s z i g e t o r s z á g -b a n és D é l s v é d o r s z á g -b a n u r a l k o d ó d á n o k n a k a XIII. s z á z a d első felé-ben tett t é r f o g l a l á s a i r a g o n d o l j u n k a n é m e t é s az észt p a r t o k o n , a k á r p e d i g a svédek X V I . — X V I I . s z á z a d b e l i u r a l m á r a F i n n o r s z á g , a Baltikum és e g y e s német te-r ü l e t e k fölött, m i n d e n k o te-r u g y a n a z az eset ismétlődik. Az É s z a k i-t e n g e te-r is volt m á r m a r e nostro, é s p e d i g dán u r a l o m a l a t t a XI. s z á z a d első f e l é b e n , a m i k o r a s z i g e t o r s z á g i és d é l s v é d o r s z á g i b i r t o k a i h o z m e g s z e r e z t e volt N o r -v é g i a déli részét és Anglia keleti n a g y o b b i k felét Skócia délkeleti d a r a b j á -v a l . A J a p á n-t e n g e r is m a r e n o s t r o már, K o r e a birtokával s M a n d z s ú r i a fölötti p r o t e k t o r á t u s á v a l ez m á r teljesen a z z á vált. Az A m e r i k a i f ö l d k ö z i

-300 km

128 A TENGER

t e n g e r fölött a X V I I . — X V I I I . s z á z a d b a n a n g o l uralom volt k i a l a k u l ó b a n , e z t felváltotta m a az E g y e s ü l t Államoké. M é g m a g y o b b terület, az I n d i a

i-• ó c e á n is m a r e c l a u s u m ; a z z á tette a britek c é l t u d a t o s p o l i t i k á j a . A f r i k a keleti része, D é l á z s i a n a g y r é s z e s Ausztrália brit b i r t o k o k k á , illetőleg v é d n ö k -s é g e k k é , é r d e k e l t -s é g e k k é , v é d - é-s b a r á t -s á g i -s z ö v e t -s é g e k k é v á l t a k a XIX. é-s XX. s z á z a d f o l y a m á n s b e t e t ő z t e ezt a f o l y a m a t o t a v i l á g h á b o r ú r e á j u k nézve s z e r e n c s é s kimenetele. Az A t l a n t i - és a C s e n d e s - ó c e á n a z o n b a n , m a r e l i b e r u m " m a r a d t , b á r m e n n y i r e is a k a r t a S p a n y o l o r s z á g monopolizálni a z ú j k o r elején a C s e n d e s - ó c e á n t , é s a v i l á g h á b o r ú előtt N a g y b r i t a n n i a a z A t l a n t i - ó c e á n t . T e l j e s e n s z a b a d n a k a z o n b a n n e m n e v e z h e t ő egyik óceán sem, m e r t hisz a v a l ó s á g b a n m é g m i n d i g a Brit v i l á g b i r o d a l o m t e n g e r i h e g e m ó n i á -j á n a k -j e g y é b e n élünk.

T e n g e r e i n k g e o p o l i t i k a i é r t é k e nem e g y f o r m a . Itt csak a

A tengerek geopolitikai térképe. (M. Eckert alapján.)

*"Japán, A n g o l , > Egyesült Államok, ^ Olasz, ^ F r a n c i a , s f - O r o s z h á r o m ó c e á n r a a k a r u n k r é s z l e t e s e b b e n kitérni, m e r t hisz itt j á t s z ó d i k le az ú j k o r v i l á g t ö r t é n e l m e . L e g f o n t o s a b b m a r a d t o v á b b r a is az A t l a n t i ó c e á n , mert e n n e k a p a r t j a i n t e r e m n e k a z o k a,z á r u k , a m e l y e k r e s z ü k s é -g ü n k v a n ; a keletázsiai á r u k a t t u d j a nélkülözni a t ú l n é p e s e d e t t N y u -g a t e u r ó p a . Az A t l a n t i - ó c e á n b a n m a két n a g y h a t a l o m e r ő v o n a l a i keresztezik e g y m á s t . N a g y b r i t a n n i a , a m e l y n e k u r a l m a A m e r i k a k ö z b e l é p t é i g ú g y s z ó l v á n az egész ó c e á n fölött b i z t o s í t o t t n a k l á t s z o t t , m a a z o n b a n m á r c s a k az A t l a n t i - ó c e á n é s z a k i részének ura, m í g a D é l a t l a n t i k u m az E g y e s ü l t Államok é r d e k s z f é r á j á b a t a r t o z i k ( p á n a m e r i k a i t ö r e k v é s e k ) . Az Amerikai f ö l d k ö z i t e n g e r b e n ö s s z e -t a l á l k o z n a k az e r ő v o n a l a i k ; az Unióé a z o n b a n ma e r ő s e b b n e k bizonyul (v. ö.

a „ m a r e c l a u s u m " - r ó l k ö z ö l t e k k e l ) . A C s e n d e s - ó c e á n b a n h á r o m h a t a l o m erővonalai k e r e s z t e z i k m a e g y m á s t : a z E g y e s ü l t Államoké, a b r i t e k é és a v i l á g h á b o r ú ó t a m i n d j o b b a n aktív J a p á n é . Az Unió a P a n a m a -c s a t o r n á n keresztül tört be a P a -c i f i k u m b a , ahol -c s á p j a i elérnek P o l i n é z i á n át v. K e l e t i n d i a i s z i g e t v i l á g i g . Itt, a kezében t a r t o t t F ü l ö p s z i g e t e k n é l , k e r e s z t e

-A TENGEREK' FÖLDR-AJZI KÉPE 1 2 9

z ő d n e k az övével a j a p á n o k e r ő v o n a l a i . A j a p á n e r ő v o n a l a k s u g a r a s a n á g a z n a k ki mijiden i r á n y b a n ; e z e k n e k e r e d m é n y e m á r a J a p á n t e n g e r „ m a r e c l a u -s u m " jellege -s e z e k ú t j á b a e -s n e k M a n d z -s ú r i a (-szén, v a -s ) , K o r e a (-szén, v a -s ) , É s z a k k í n a ( i p a r p i a c ) , Sziám ( r i z s ) , a F ü l ö p - s z i g e t e k ( t r ó p u s i t e r m é n y e k ) , sőt az ó c e á n o n túl É s z a k , K ö z é p és D é l a m e r i k a , ahová, s o k j a p á n k i v á n -dorolt. A m i k r o n é z i a i német g y a r m a t o k b i r t o k á v a l ú j a b b b á z i s t nyertek a j a p á n o k s m é g k o m o l y a b b a n veszélyeztetik a F ü l ö p s z i g e t e k e t . A britek e r ő -v o n a l a a s i n g a p o r e i kapun K e l e t á z s i a és Ó c e á n i a felé tör, a jö-vő a z o n b a n m á r

— b á r jelentős birtokai v a n n a k Ó c e á n i á b a n — nem az övé. A C s e n d e s ó c e á n -n a k v i l á g h á b o r ú előtti m á s i k két h a t a l m a : N é m e t o r s z á g é s O r o s z o r s z á g m a e g y e l ő r e lekerült a világpolitika s z í n p a d j á r ó l . Az I n d i a i - ó c e á n „ m a r e c i a u s u m " . A britek eddigi u r a l m á t még c s a k kevés d i s s z o n a n c i a z a v a r j a . A f r a n c i á k e r ő v o n a l a , e l s ő s o r b a n p e d i g az U n i ó n a k D é l a f r i k a m e g k e r ü l é s é v e l t ö r t é n ő b e t ö r é s e z a v a r j a m e g az I n d i a i - ó c e á n n a k k ü l ö n b e n e r ő v o n a l m e n t e s világát. A p e t r ó l e u m p o l i t i k a a z o n b a n h a j t ó e r ő s az I n d i a i - ó c e á n k ö r n y é k é n e k p e t r ó l e u m f o r r á s a i ide v o n z z á k a z E g y e s ü l t Államokat. — Az ó c e á n o k k a l k a p -c s o l a t b a n említettük m á r az A m e r i k a i - és az A u s z t r á l á z s i a i f ö l d k ö z i - t e n g e r geopolitikai viszonyait s b e f e j e z é s ü l c s a k a F ö l d k ö z i - t e n g e r t és az A r k t i k u s f ö l d k ö z i - t e n g e r t említjük. A m o t t a b r i t e k n e k India felé v e z e t ő e r ő v o n a l a mel-lett az e r r e merőleges f r a n c i a és olasz szerepel, az É s z a k i J e g e s - t e n g e r b e n p e d i g e l s ő s o r b a n az o r o s z o k é , mert hisz mindenképen, — h a még k e r ü l ő úton is, — de ki a k a r jutni az A t l a n t i - ó c e á n r a .

* * *

A t e n g e r e k t i t o k z a t o s világa m i n d m e g a n n y i v o n a t k o z á s á b a n t o v á b b r a is i z g a t j a az embereket, m e r t a t u d o m á n y reflektorai révén oly r e j t é l y e k m e g o l d á s a válik lehetővé, a m e l y e k e t az e m b e r a m a g a g a z d a s á g i c é l j a i r a is h a s z -n o s í t a -n i t u d . A g a z d a s á g i élet p e d i g h a t a l m a s e r ő k i f e j t é s e k b e -n -nyilvá-nul s így kialakul a t e n g e r e k n e k az a geopolitikai képe, a m e l y a mai eleven lüktető életet m u t a t j a be.

Felhasznált irodalom.

C h o l n o k y J.: A tenger. 323 old., 138 kép, 83 ábra. Budapest, 1931. Singer és W o l f n e r . — E c k e r t, M.: Meer und Weltwirtschaft. 7 9 old., 19 ábra. Berlin,' 1928.

Z e n t r a l - V e r l a g . — H e n n i g, R.: Geopolitik. 338 old., 6 4 térkép. Leipzig und Berlin, 1928. B. G. Teubner. — M a r z, J.: O z e a n e in der Politik und Staatenbildung. 120 old., 3 6 térkép. Breslau, 1931. Ferdinánd Hirt. —• M e c k i n g, L.: D i e Polarlander. 158 old., 17 térkép, profil, d i a g r a m , 2 térképmelléklet, 18 kép 6 táblán é s 1 s z í n e s műmelléklet.

Leipzig, 1925. B i b l i o g r a p h i s c h e s Institut. — R e i n h a r d , R.: W e l t w i r t s c h a f t l i c h e und Politische Erdkunde. 6. kiad., 279 old., 2 1 2 ábra. Breslau, 1929. Ferdinánd Hirt. — E. v.

S e y d l i t z ' s c h e G e o g r a p h i e H u n d e r t j a h r-A u s g a b e H a n d b u c h , 3. kötet:

Aussereuropaische Erdteile. X I + 7 6 6 old., 569 ábra, 3 9 3 kép, 8 színes mű-melléklet. Breslau, 1927. Ferdinánd Hirt. — S u p a n , A . — 0 b s t, E.: Grundzüge der p h y s i s c h e n Erdkunde. 7. kiad., 1. kötet, X + 4 9 5 old., 113 ábra, 5 színes tábla. Berlin und Leipzig, 1927. Walter de Gruyter. & Co. — U 1 e, W . : Grundriss der a l l g e m e i n e n Erd-kunde. 3. kiad., V I I I + 4 0 3 old., 106 ábra. Stuttgart, 1931. Kari Walter. — W a g n e r , H e r m á n n: Lehrbuch der G e o g r a p h i e . 1. kötet: A l l g e m e i n e Erdkunde 3 részben.

10. kiad. változatlan l e n y o m a t a . X X I V + 1 1 0 0 old., 9 8 ábra. Hannover, 1930. Hahnsche Buchhandlung.

K I S E B B K Ö Z L E M É N Y E K

Entz Géza a természettudományi múzeumok élén. A magyar t e r m é s z e t t u d o m á n y i életnek az 1932.

évben egyik legnevezetesebb eseménye az a kormányzói kinevezés volt, amely Entz Géza egyet, t a -n á r t , a tiha-nyi biológiai állomás igazgatóját, a Gyűjtemény egy etem természettudományi intézmé-nyeinek élére állította, f ő i g a z g a t ó i hatáskörrel. Ez a m e g b í z a t á s végleges e l h a t á r o z á s á t jelenti a m a régen v a j ú d ó terv m e g v a l ó s í t á s á n a k , hogy a t e r -mészettudományi g y ű j t e m é n y e k e t k ö z ö s vezetéssel h a t a l m a s Természettudományi Múzeum-má fejlesz-tik, amely — a külföldi hasonló intézmények min t á j á r a — egyesít m a g á b a n minden m a g y a r vonat-kozású természeti é's természettudományi neveze-t e s s é g e neveze-t . A nagykoncepciójú neveze-terveneveze-t Hóman Bálinneveze-t kultuszminiszter már mint a Nemzeti Múzeum fő-i g a z g a t ó j a annyfő-ira előkészítette, h o g y most -mfő-infő-iszterségének elején márfő-is meg-kezdhette annak megvalósítását. M e g kell állapítanunk, hogy a kultuszminiszter első lépése e n a g y s z a b á s ú kultuirprogramm r e a l i z á l á s a felé, n a g y o n szerencsés volt. Mert Entz Gézában valóban olyan szakember került a természettudományi múzeumok élére, aki n a g y t u d á s á n á l , széleskörű t a p a s z t a l t s á ' g á n á l , a magyar és a külföldi természettudományi viszonyok ismereténél, kiváló szervezőképes-ségénél és nem utolsó sorban egyéni a d o t t s á g a i n á l fogva mindenképpen alkal-m a s egy ilyen n a g y a r á n y ú intézalkal-mény o r g a n i z á l á s á r a , vezetésére és fejlesztésére.

Egészen bizonyos, hogy i f j . Entz G é z á n a k ebben a m a g a s a b b pozícióban al-kalma lesz megvalósítani nemcsak a m a g y a r természettudományi k u l t u r a terén ú j a b b a n érdeklődő elgondolásokat, h a n e m többek között nagynevű édesatyjá-nak, id. Entz G é z á n a k örökségképpen r e á m a r a d t szép terveit is. — A M a g y a r Adria Egyesület az á l t a l á n o s kulturális szemponton kívül, a m a g a célkitűzéseit illetően is nagy jelentőségűnek t a r t j a E n t z Géza misszióját, mert j o g g a l remél-heti, hogy a Természettudományi Múzeum megvalósulásával égyidőben a Ma-gyar Tengertani Múzeum régen v a j ú d ó kérdése is dűlőre jut.

*

Új óceánjáró hajóóriás építését tervezi a „Canadian Pacific" h a j ó s t á r s a s á g . Az új gőzös t e s t v é r h a j ó j a lesz a 42.000 t o n n á s „Empress of Britain"-nak és

épí-KISEBB KÖZLEMÉNYEK 1 3 1

tési költségei — a kalkulációk szerint — 3 millió angol fontra fognak rúgni. Az új luxusgőzös építésére a z o n b a n csak a t r a n s z a t l a n t i forgalom feljavulása esetén kerül sor.

A magyar" kereskedelmi tengerhajózás 1932-ben. A kereskedelmi tenger-h a j ó z á s az egész világon rendkívül netenger-héz időket él át. Az elmúlt évben tenger- hatal-mas, t ő k e e r ő s vállalatok mentek tönkre, s ahol azokat burkolt vagy nyílt állami t á m o g a t á s b a n egyáltalán, v a g y kellő mértékben nem részesítik, mint pl. Angliá ban, olyan mamut-vállalat is, mint a Cunard, a l a p j a i b a n megrendült. Óriási h a j ó j á t , amelynek építése pár ezer munkanélkülit f o g l a l k o z t a t n a , nem volt képes befejzni. E g y e s o r s z á g o k b a n , mint pl. O l a s z - és F r a n c i a o r s z á g b a n , az Amerikai Egyesült Államokban, óriási áldozatok á r á n és főleg p r e s z t í z s s z e m p o n t j á b ó l n a g y o b b n á l - n a g y o b b , g y o r s a b b n á l - g y ö r s a b b luxus úszó-kolosszusokat építettek, azonban a z ezekbe befektetett tőkének sem a megtérülését, de a k a m a t o z á s á t sem lehet remélni.

Ilyen körülmények között az a r á n y l a g szép fejlődésnek indult m a g y a r ten-g e r h a j ó z á s , tőkeszeten-gényséten-ge és állami t á m o ten-g a t á s hiánya folytán, természetesen

súlyos veszteséggel kénytelen az 1932. évet bezárni. i A l e g n a g y o b b elismerés illeti a vállalatok vezetőit, hogy sokféle

ked-vezőtlen körülmény ellenére, üzemeiket t o v á b b r a is f e n n t a r t a n i igyekeznek s ezáltal kb. 150 magyar tengerésznek és ázok családjainak megélhetését ideig- , óráig biztosítják. S a j n o s azonban egyesek kénytelenek voltak üzemüket szüne-teltetni, h a j ó i k a t eladni, vagy leállítani s ennek következtében a l k a l m a z o t t a i k egy részét elbocsátani.

A Transoceania a „Tenger"-\ és a „Tiszát"-1 eladta, a. „Tátrát"-1 leállí-totta, a Magyar Tengerentúli a „Rákóczi Ferenc"-et leállíleállí-totta, a Magyar Keleti a „Honvéd"-ét p á r h ó n a p i g nem j á r a t t a . Ezzel szemben, a G e n o v á - b a n lakó Burger József egy kb. 6000 tonna hordképességű olajszállító-hajót vett és állított üzembe. Az év végével tehát 10 hajó volt magyar lobogó alatt, melyek közül 8 járt.

A g a z d a s á g i viszonyok j o b b r a f ö r d u l á s a é s a vállalatok vezetőinek kitar-t á s a az a kékitar-t kitar-tényező, amely az ú j évben a m a g y a r kitar-t e n g e r h a j ó z á s v á r v a - v á r kitar-t fel-lendülését remélhetőleg meg f o g j a hozni. G. M.

A Geographica Hungarica, Halt&nberger Mihály dr. egyetemi rk. t a n á r n a k ez a hézagpótló évnegyede's németnyelvű irodalmi r e v ü j e — amely n a g y körül-tekintéssel t á j é k o z t a t t a a külföldet a m a g y a r f ö l d r a j z t u d o m á n y és a rokontudo-mányok irodalmi ú j d o n s á g a i r ó l é s a k t u á l i s eseményeiről, — a súlyos g a z d a s á g i viszonyok következtében nem kezdheti meg h a r m a d i k évfolyamát. A szerkesztő-kiadó az 1932. évi 2. évfolyamot z á r ó k e t t ő s füzettel (3. és 4. f ü z e t ) búcsúzik olvasóitól — a jobb idők bé,álltáig. A 3. füzetben Cirbusz Gézáról, a 4. füzetben Jankó Jánosról találunk megemlékezést, a m a g y a r f ö l d r a j z t u d o m á n y kiválóságait a külföldnek b e m u t a t ó sorozat f o l y t a t á s a k é n t . A n a g y figyelemmel összeállított irodalmi revüben m e g t a l á l j u k az ú j a b b m a g y a r b a r l a n g k u t a t á s i irodalom össze-f o g l a l á s á t , m á s r é s z t az Állami Térképészéti Intézet által kiadott ú j turistatér-képeknek, valamint M a g y a r o r s z á g n é p r a j z i térképének ismertetését.

*

K Ö N Y V I S M E R T E T É S E K

KÖNYVISMERTETÉSEK 1 3 3

I. A MAGYAR ADRIA EGYESÜLET

In document A Tenger 22. évfolyam 1932 (Pldal 145-152)