A településfejlesztésért felelős önkormányzati vezetőkkel folytatott interjúk

város főépítészével és az önkormányzat Városfejlesztési Osztályának vezetőjével, akik a legjelentősebb városfejlesztési döntésként egybehangzóan az M85-ös gyorsforgalmi út Sopront elkerülő szakaszának építését említették. Az út első szakasza várhatóan 2020 végére, míg a teljes, az országhatárig tartó út pedig 2021 végére fog elkészülni négy soproni csomóponttal, így részben belső elkerülő útként is funkcionál majd, tehermentesítve a várost az ingázás okozta közlekedési zsúfoltság alól. Igaz ugyan, hogy ez a beruházás nem önkormányzati szintű fejlesztés, ezért olybá tűnhet, hogy említése nincs összhangban a dolgozat céljával, viszont az út megépülésétől az önkormányzat a környező iparterületek felértékelődését is reméli, ezért a Dél-Keleti Ipari Parkot is szeretnék fejleszteni annak érdekében, hogy nagy ipari vállalatokat csábítsanak a városba. Ez elsősorban Sopron helyi iparűzési adó bevételének növelését szolgálja, továbbá az újonnan létrejövő munkahelyek révén hozzájárulhat az ingázás mérsékléséhez is. A városvezetés hosszú távon számol azzal, hogy az ország keleti régiói gazdasági helyzetének javulása esetén csökkenhet az Ausztriába ingázó munkavállalók száma, viszont ez esetben szeretnék megtartani azt a népességet, akik az elmúlt években ide költöztek. Az új ipari munkahelyek segíthetnek ebben.

93

Az általam megkérdezettek a második legjelentősebb fejlesztésnek a Belváros rekonstrukcióját tartják, mely a 2000-es évek közepén kezdődött és az első üteme már befejeződött. Ennek keretében útfelújítások, valamint közműcsere történtek, sok épület homlokzata is megújult, az üresen álló műemléki épületek pedig új funkciót kaptak. Míg korábban a kereskedelem inkább a város szélén lévő bevásárlóközpontokba tevődött át és a Várkerület teli volt üresen álló, bezárt üzlethelyiségekkel, addig most, a rehabilitáció eredményeképpen újra pezsgő élettel, gyalogosokkal telt meg a belváros, igaz kevésbé a kereskedelemnek, inkább a vendéglátóhelyek száma növekedésének betudhatóan. Az önkormányzat szerint az üzlethelyiségek és vendéglátóhelyek bérleti díjai a Várkerület felújításának következményeképpen emelkedtek. A közeljövőben tervezik a Várkerület rehabilitációjának folytatását, A Széchenyi tér megújítását és a Paprét zöldterületi fejlesztését. Az önkormányzat szándéka szerint a jövő feladata lesz annak megoldása is, hogy a gyalogos forgalom ne álljon meg a Várkerületen, hanem valahogyan be lehessen terelni azt a várfalon belüli területekre is (1. kép).

A belvárosban a lakáspiac szempontjából problémát jelent viszont, hogy arányaiban még elég sok az önkormányzati tulajdonban lévő szociális bérlakás, melyek belső állapota meglehetősen leromlott.

1. kép: A felújított Várkerület Forrás: a szerző saját felvétele, 2018

A bevándorlás, az ingázók, illetőleg a lakásszám emelkedése komoly parkolási gondokat okoz a városban, ezért az önkormányzat a helyi építési szabályzatban 1:2-es parkolómérleget írt elő, azaz minden újonnan épülő lakás esetén két személygépkocsi ingatlanon belüli elhelyezését kell megoldani. Mivel azonban az ingatlanfejlesztők a gépkocsi beállókat, vagy az épület alatt

94

kialakított mélygarázsban lévő parkolóhelyeket külön kínálják eladásra, így a lakást vásárlók azt sok esetben végül nem vásárolják meg, hanem továbbra is közterületen parkolnak. A belvárosban a parkolási helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a már megvalósult és a tervezett közterület-fejlesztések a parkolók mennyiségét tovább csökkentik. A gondok enyhítésére a Várkerület szomszédságában lévő Árpád utcában elkezdődött egy új parkolóház létesítése. Jelenleg a terület régészeti feltárása zajlik (2. kép).

2. kép: Az Árpád utcában épülő parkolóház területének régészeti feltárása Forrás: a szerző saját felvétele, 2018

A városfejlesztési osztályvezető harmadik legjelentősebb fejlesztésként a Lővereket említette, ahol jelenleg folyik az uszoda és strandfürdő felújítása, valamint bővítése (3. kép).

3. kép: A bővítés alatt álló Lővér Fürdő Forrás: a szerző saját felvétele, 2018

95

A közelmúltban készült el egy új kerékpárút a Lővér körúton, de terveznek parkerdő fejlesztést és egy új konferencia központot is.

Az interjú során említésre került a Jereván lakótelep, ahol számos panelépület energetikai célú korszerűsítése valósult meg, melyhez kerékpárút építés, játszótér felújítás és szolgáltató ház felújítás is társult (4. kép).

4. kép: Felújított társasház a Jereván lakótelepen Forrás: a szerző saját felvétele, 2018

Végezetül tervezett jelentős állami beruházásként pedig szóba került a Fertő part, ahol a kikötő és a vízi sporttelep turisztikai célú fejlesztését tervezik.

A belső migráció és az ingázás alaposan átalakította a település ingatlanpiacát. Jelentősen megnőtt a régi irodaépületekből, panziókból kialakított munkásszállások száma. Sok bérelt lakást használnak hasonló célra, sőt e miatt megnőtt a befektetési célú lakásvásárlások száma. A befektetők gyakran nem helybeliek, hanem az ország más részeiről vesznek meg akár egész lépcsőházakat.

Az osztrákok általi lakásvásárlás, bár előfordul, de az önkormányzat szerint sem tekinthető jellemzőnek. Az alacsony lakáshitel kamatok és a CSOK Sopronban is fellendítette a társasházépítést. Az új lakóparkok, mint az Arany-hegyi, vagy a Pihenőkereszt azért kedveltek, mert elhelyezkedésüknek köszönhetően onnan gépkocsival gyorsan megközelíthető az országhatár, így nem kell keresztül autózni a városon, ami csúcsidőben a zsúfoltság miatt meglehetősen időigényes. Az új társasházépítések legnagyobb problémája, hogy a fejlesztő

96

gyakran nem építi ki a szükséges infrastruktúrát, azaz nem épül ki a járda, a közvilágítás, a megfelelő csapadékvíz elvezetés. Az önkormányzat saját erőből erre szintén nem képes, de támogatja az építőközösségek létrehozását, melyek fele részben magánerőből, fele részben pedig az önkormányzat anyagi hozzájárulásával utólag igyekeznek megoldani a problémát. Az ingázásnak köszönhetően jellemzően kisebb méretű lakások épülnek, ami az interjúalanyok szerint egy torz lakásszerkezetet eredményez a városban, ami az ingázás esetleges későbbi mérséklődése esetén okoz majd problémát. További gond, hogy az érintett területeken az újonnan épült társasházakban csak lakások találhatók, üzlethelyiségek, illetve szolgáltató egységek kialakítása nem történt, így a lakóparkok ellátottsága ezen a téren is meglehetősen hiányos.

A régebb óta a határ túloldalán dolgozók viszont inkább családi házat, ikerházi lakást, vagy kisebb, 3-4 lakásos épületben lévő társasházi lakást vásárolnának, ezért az utóbbi időben megindultak ilyen irányú ingatlanfejlesztések is. A megváltozott építési szabályok alapján a 300 m²-nél kisebb lakóingatlanok építéséhez már nem szükséges építési engedélyt kérni, csak bejelenteni az építési szándékot, így az önkormányzat kevésbé tudja befolyásolni az ilyen fajta építési tevékenységet. A helyi építési szabályzat előírásait ez esetben is be kell tartani és a települési arculati kézikönyv a településkép védelmi rendelettel együtt ad jogosítványokat az önkormányzat számára. Mindezek ellenére számos konfliktus adódott az enfedélyhez nem kötött építkezésekkel kapcsolatban. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a családi házas övezetekbe így kisebb társasházak épültek be, megbontva a terület egységét, ugyanakkor az infrastruktúra pedig nem, vagy csak nehezen bírja el a terhelés növekedését. A város szerkezete egyébként olyan, hogy sok a családi házas övezet, ezért a város nagyon szétterült. Ez azt okozza, hogy az infrastruktúra fejlesztés fajlagos, azaz egy lakásra eső költsége lényegesen magasabb, mint a sűrűbben lakott városrészek esetén.

Az ingatlanok hosszútávú befektetések, amiből adódóan az értéküket nem csak az éppen fennálló piaci viszonyok, a lakás, illetve környezetének meglévő jellemzői befolyásolják, hanem az azokban várható jövőbeli változások is. Ezért az interjúk során szóba került az is, hogy milyen módon történik a lakosság városfejlesztési döntésekbe való bevonása. A főépítész elmondta, hogy már a stratégia alkotás során is igyekeznek bevonni a soproni polgárokat, de működik egy városfejlesztési tanács is, melynek munkájában civil szervezetek is közreműködnek. Egy-egy konkrét fejlesztéskor pedig lakossági fórumokat tartanak. Az önkormányzat úgy látja, hogy kifejezett igény mutatkozik a lakosság részéről a részvételre. Ugyanakkor az a kérdés, hogy egy adott fejlesztés valaki ingatlanának értékére hogyan hat majd, csak ritkán kerül szóba. Akkor is leginkább csak olyan aspektusból, hogy egy-egy új szomszédos létesítmény okoz-e értékcsökkenést az illető lakóingatlanában. Azt egyébként, hogy egy településfejlesztési döntés

97

befolyásolja-e a környéken lévő lakások piaci értékét, sem az előkészítés fázisában, sem a megvalósulást követően nem vizsgálják.