5.3. A soproni településfejlesztés lakáspiacot is érintő elemei
A településfejlesztési döntések lakások értékére gyakorolt hatásának vizsgálatához három konkrét városrészt választottam ki:
• A közelmúltban befejeződött a Várkerület felújításának I. üteme, így az első vizsgált településrész maga a belváros.
• A Lőverek Program keretében jelenleg zajlik a Lővér Fürdő - Csik Ferenc Uszoda rekonstrukciója és bővítése, így a második kiválasztott terület a Lőverek. A fürdő városszerkezeti szempontból a Lőverek két nagy területi egysége közül inkább a Felső-Lőverekkel van szorosabb kapcsolatban, ugyanakkor az elemzéshez leginkább az Alsó-Lőverek területéről állnak rendelkezésemre lakáseladási adatok, ezért az értekezésem további részében az adott projekt lakáspiaci hatását részletesen az Alsó-Lőverek esetén vizsgálom.
• Az elmúlt években a Jereván lakótelepen a Panel Program keretében számos lakóház újult meg esztétikailag és vált energetikailag korszerűbbé, ezért harmadik minta területként erre a városrészre esett a választásom.
A továbbiakban először Sopron városfejlesztésének történeti előzményeit foglalom össze, majd a város és azon belül is elsősorban a fent említett városrészek városfejlesztésének mai helyzetét mutatom be egyrészt a településfejlesztési dokumentumok, másrészt az önkormányzat
0 50 100 150 200 250 300
2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016.
ezer Ft / m2
Családi házak Többlakásos épületben lévő lakások Panellakások
87
Városfejlesztési Osztályának vezetőjével, valamint főépítészével készített interjúk alapján, kitérve a soproni polgárok körében általam végzett kérdőíves felmérés vonatkozó kérdéseire kapott válaszokra is.
5.3.1. Sopron városfejlesztésének történeti előzményei
Sopron első szabályozási terve, mely alapján az 1930-as évek végéig a város rendezése történt, 1905-ben készült el. A tervet elsősorban szépészeti elvek irányították, ezért zárt terekre és az utcaképek esztétikai lezárására törekedett, figyelmen kívül hagyva a forgalom igényeit. A terv Sopron népességének dinamikus növekedésével számolt4, ezért egyrészt elaprózta a telektömbök méretét, másrészt a település szétterülése miatt a közművesítés költsége hatalmas terhet rótt a városra (Bergmann, 1939).
A városrendezésről és az építésügyről szóló 1937. évi VI. törvény fordulópontot jelentett a magyar városok fejlődésében. Minden városnak kötelezően meg kellett állapítania a városfejlesztési tervét és ki kellett jelölnie annak a területnek a határvonalát, amelyet városiasan kívánnak kialakítani. A határvonalon kívüli lakásépítés ezzel meggátolhatóvá vált. Végül részletes felmérést követően meg kellett állapítani a városias kialakításra szánt terület általános és részletes rendezési tervét. A városfejlesztési tervet, mely Sopron iskolaváros és üdülőváros jellegére épített, 1939-ben fogadta el az akkori közgyűlés. A fejlesztési terv a korábbi szabályozási tervvel szemben lényegesen kisebb ütemű népességnövekedést vetített előre5 és alapelvként rögzítette, hogy minden család részére olcsó, egészséges és száraz, napos, átszellőztethető otthont kell biztosítani, lehetőleg minden lakáshoz kert, vagy udvar létesítésével. Az új szabályozás – a Lőverek kivételével – az építkezés megkezdésének feltételéül szabta a közművek kiépítését (Bergmann, 1939).
A részletes rendezési terv elkészítése 1940-ben kezdődött, mely a lakásépítés terén egyrészt a bérházaknak a családi házakhoz viszonyított arányát, másrészt pedig a lakások méretét, illetve lakószobáinak számát kívánta növelni. Sopron közművesítettsége országos viszonylatban is kiemelkedő volt, ennek ellenére a belterületi lakásoknak mindössze csak a 16,5%-ában volt fürdőszoba. Fontos szemponttá vált tehát ezen arány javítása, ezért a vízvezetékkel ellátott utcák háztulajdonosait kötelezték a vezetékes víz bevezetésére. A lakóépületek elhelyezésénél fontos követelmény volt, hogy minden lakószobát az év bármely napján legalább egy óra időtartamban napfény érje és a legalsó ablaksort is legalább 23 fokos szögben érje a nap. A rendezéskor egy lakosra 30 m2 zöldterülettel számoltak, mely Sopron városi erdőterületeivel bővn rendelkezésre is
4 Az 1905-ös szabályozási terv Sopron népességét 1930-ra 38.900, 2065-re pedig 181.800 főre prognosztizálta.
5 Az 1931-es városfejlesztési terv 1960-ra 47.000 főben határozta meg a várható lakosságot.
88
állt, viszont a füves sportpályák területét túlzottan kevésnek találták, így annak több, mint a duplájára való növelését vették tervbe. A motorizáció terjedésével a közúti közlekedés a városrendezés fontos tényezőjévé vált. A rendezési terv készítésekor fontos alapelvnek tekintették a forgalmi utaknak a lakóutcáktól való elválasztását, valamint az utak, utcák pormentes, szilárd burkolattal való ellátását (Bergmann, 1940).
A II. világháborúban a vidéki városok közül Sopron szenvedte el a legsúlyosabb károkat. Az épületek 13%-a rombadőlt, de kisebb-nagyobb mértékben valamennyi lakóépület megrongálódott.
1948-ra ugyanakkor a házakban esett háborús károk 80%-át és az utak 60%-át már helyreállították (MDP, 1948). Az 1950-es évektől Sopron, mit határváros szigorúan ellenőrzött település lett, melybe csak külön engedéllyel lehetett beutazni. Ez a lakáspolitikát annyiban érintette, hogy annak az 1960-as évek közepén történt lazításáig szinte kizárólag csak határőrségi lakások épültek.
A két világháború közt megjelent korai modern városépítészetet felváltotta a historizáló jellegű
„szocialista realista” stílus, majd az 1960-es évektől az iparosítási kényszer a lakásépítésre is rányomta a bélyegét. Szerencsére Sopronban az előbbi nem vált uralkodóvá, a sematikus építészeti megoldásokat alakalmazó lakótelepi épületeket pedig nem a történelmi belvárosban, illetőleg annak közvetlen közelében építették fel, bár ezen korszak így is máig befolyásolja a városkép alakulását (Winkler, 2001).
A következő két évtizedben a lakásviszonyokban gyökeres változás következett be, bár a javulás elsősorban mennyiségi és csak részben az ezzel együtt járó minőségi fejlődés volt. Győr-Sopron megyében az első 15 éves lakásépítési tervben előirányzott lakásmennyiséget megépítették, de az eredetileg tervezettnél kevesebb állami és több magánerős lakás épült. 1975-ig a megye lakásállománya 49 ezer új lakás megépítésével 30%-kal nőtt, ugyanakkor 13 ezer lakás megszűnt, melynek 94%-át avulás miatt, 6%-át pedig településrendezési okból bontották le. A műemlékileg védett belváros első rekonstrukciójára az 1960-as évek második felében, az országban elsőként került sor. A felújítás a legtöbb lakóépületre kiterjedt, az akkor elfogadott alaprajzi kialakítással, komfortossá téve ezáltal az épületeket. Ezt követően sajnos a városmag épületeinek állaga folyamatosan romlott, s az ott lévő vendéglátóhelyek forgalma is jelentősen lecsökkent. A területre gépjárművel történő behajtás és várakozás korlátozása csökkentette a keresletet az ottani lakások iránt.
A második 15 éves lakásprogram keretében a megyében 1980-ig további 20 ezer lakás épült és 5 ezer lakás szűnt meg. 1985-ig még további 14 ezer lakás építésével számoltak. Módosították a soproni Arany János utcai lakótelep beépítési tervét oly módon, hogy az eredetinél kevesebb lakást szüntetnek meg, viszont a megmaradó épületeket beillesztik az új lakótelepbe. A Jereván lakótelep
89
I. ütemét pedig garzonházak építésével bővítették ki, a fiatalok kétlépcsős lakáshoz jutási lehetőségének biztosítására (Karácsonyné et al., 1983).
Győr-Sopron megye 1986-tól 2000-ig terjedő időszakra elfogadott terület- és településfejlesztési koncepciója a megye lakásépítési szükségletét 37-38 ezer darabra prognosztizálta, melynek legalább 10-15%-a szociális bérlakás kellett volna legyen. A városi tömeges lakásépítéshez kapcsolódva az óvodai, valamint az iskolai férőhelyek bővítését, és többek között a soproni kórház rekonstrukcióját irányozták elő. Sopronban tervbe vették továbbá a lakossági hőellátásban is szerepet játszó erőmű fejlesztését. A koncepcióban külön is megemlítésre kerültek a Sopron belvárosát ekkorra már jellemző nagyarányú elmaradt épületfelújítások, melynek megszüntetése érdekében a dokumentum kidolgozói a lakóház-felújítási költségvetési előirányzat és a kivitelezői kapacitás nagymértékű emelésének szükségességét hangsúlyozták. Jankó (2005) szerint ugyanakkor nem integrálták a műemléki, történeti szemléletet a városrendezési tervezésbe.
A rendszerváltást követően Sopron városfejlesztési politikájában kedvező és kedvezőtlen tendenciák egyaránt érvényesültek. Egyfelelől jelentős területeket vontak belterületbe és növekedésnek indultak az elővárosok, illetve kertvárosi részek. A zöldmezős beruházásokon kívül az ingatlanfejlesztők a város belső részein is megjelentek, ahol bontások révén építettek új lakóparkokat és társasházakat, sőt a magántőke idővel a városmagban is megjelent, a Templom utcai házak egy részének felújításával, bár ez nem volt a tudatos várospolitika része. Mindezek ellenére a történelmi városrészek megújításának főszereplője a közszféra maradt (Jankó, 2005).
5.3.2. A lakáspiacot is befolyásoló elemek Sopron településfejlesztési dokumentumaiban
A jelenlegi városvezetés a településfejlesztési koncepcióban definiált jövőkép szerint Sopront a Fertő-térség központi városaként vízionálja. A dokumentum alapvető célként tűzi ki, hogy a település a térség gazdasági, szellemi, kulturális, egészségügyi és turisztikai központjává váljék.
A településfejlesztési koncepció értelmében a város nem számol további erőteljes népességnövekedéssel, de hosszú távon vándorlási többletre készül fel. A reprodukciós ráta kis mértékű emelkedése szintén hozzájárulhat a jelenlegi népesség szinten tartásához. Az időskorúak arányának növekedése intézményfejlesztéseket tesz szükségessé részben az önkormányzat, részben magánbefektetők részvételével. A koncepció számol mind az innovatív munkahelyek bővítésével, mind az alacsony képzettségűek foglalkoztatását szolgáló munkahelyek számának növelésével, melyektől hosszabb távon az Ausztriába történő ingázás mérséklődése remélhető. A
90
térségi centrum pozícióból eredően a dokumentum arra is számít, hogy Sopron is fogadhat majd ingázókat a környék más településeiről.
Az épített környezetet illetően a koncepció számol a szárazföldi sportlétesítmények, valamint a Fertő tavi vízi sporttelep fejlesztésével, a belváros felújításával, mint közterületi arculatfejlesztéssel, a foghíjtelkek beépítésével, valamint az oktatási és nevelési intézmények bővítésével, rekonstrukciójával. Az épített környezet fejlesztésével egyidejűleg fontos cél a zöldfelületek mennyiségi és minőségi fejlesztése is.
A vonalas infrastruktúra vonatkozásában a dokumentum megvalósítandó célként tűzi ki az M85-ös gyorsforgalmi út elkerülő szakaszának, továbbá az M85-M85-ös utat az Ágfalvi úttal M85-összekapcsoló észak-nyugati összekötő út megépítését. A koncepcióban szerepel egy új buszpályaudvar és egy P+R parkoló létesítése a vasútállomás déli oldalánál. Célként jelenik meg a belvárosi közterületi parkolóhelyek számának csökkentése, mely vélhetően a mélygarázsok forgalmának növekedéséhez vezet majd. A településfejlesztési koncepció megfogalmazza a kerékpáros közlekedési útvonalak hálózattá bővítésének igényét is. Közműfejlesztésekre elsősorban az ivóvízhálózat, valamint a szennyvízelvezetés terén kerülhet sor.
A településfejlesztési koncepció konkrét területi célokat is megfogalmaz az értekezésemben vizsgált városrészekre (18. táblázat).
18. táblázat: Területi célok Sopron településfejlesztési koncepciójában
Városrész Területi célok
Belváros
Közterületi arculatfejlesztés.
Funkcióváltás, kereskedelmi, vendéglátó funkciók támogatása.
Városképet meghatározó épületek újjáélesztése, épületállomány megújítása.
Belvárosi közlekedésfejlesztés.
Közösségi közlekedési módok közötti váltás helyszínének megteremtése.
Attraktív zöldfelületek, közterek létrehozása és fenntartása.
Zöldfelületek rekonstrukciója.
A történelmi városmag térségében a játszótéri ellátottság javítása.
Sport infrastruktúra fejlesztése, bővítése.
Forrás: Sopron Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója alapján a szerző szerkesztése
91
A város 2014-től 2020-ig terjedő időszakra vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiája egyrészt számba veszi a korábbi, 2008-as integrált városfejlesztési stratégiában tervezett projektek megvalósulását, másrészt a tervezési időszakra új projektek megvalósítását tűzi ki célul. A kutatásom alapjául szolgáló városrészek közül a Belvárosban a korábban tervezett projekteknek több, mint a fele megvalósult, viszont a másik két területen tervezett beruházásokra elsősorban forráshiány miatt nem kerülhetett sor (19. táblázat).
19. táblázat: A 2008-as integrált városfejlesztési stratégiában tervezett és megvalósult belvárosi projektek
Projekt Információs és Fogadóközpont, valamint a Kulcspont kávézó kialakítása, a Fő tér közterület rehabilitációja, a Várfalsétány kibontása és járhatóvá tétele.
A Várkerület értékmegőrző megújítása I. ütem
A 2013 és 2015 között megvalósult fejlesztések a Várkerület Hűség kútja és Torna utca közé eső szakaszára koncentráltak, továbbá forgalomtechnikai beavatkozások valósultak meg az Ógabona tér – Petőfi tér –Széchenyi tér útvonalon. A kialakult új térszerkezet funkciót bővítő módon biztosítja a Várkerület mentén elhelyezkedő intézmények, vendéglátó, szolgáltató, kereskedelmi vállalkozások működését. Gyalogos és kerékpáros dominanciájú, klasszikus vegyes forgalmú közterület jött létre. A kertépítészeti elemek beiktatása növelte a zöldfelületeket és javítja a tér mikroklímáját. A projekt gazdaságfejlesztési elemeként megvalósuló Portál Program keretében folyamatosan újulnak meg az érintett épületek, üzlethelyiségek homlokzatai.
Magánszféra projektjei 2009-ben átadták a 233 férőhelyes Petőfi téri mélygarázst, mely végül önkormányzati tulajdonba került.
Lenck villa felújítása 2007-2008-ban csak kisebb felújításra került sor.
Borbemutató terem létrehozása
2013-ban átadásra került Forum Vinorum Borbemutató hely és Vinotéka a Szent György utca 2. alatt.
Forrás: Sopron Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája alapján a szerző szerkesztése
Az integrált településfejlesztési stratégia kulcsprojektként fogalmazza meg
• az M85-ös gyorsforgalmi út kiépítését,
• az új buszpályaudvar és P+R parkoló megépítését a vasútállomás déli oldalán,
• a Várkerület értékmegőrző felújításának II. ütemét (a Torna utcától a Széchenyi térig, valamint
• egy modern K+F centrum létrehozását a Dél-Keleti Ipari Park területén.
92
A stratégia a Belváros területén tervbe veszi továbbá a belső várfal övén kívüli területek felújítását, a Paprét rekonstrukcióját, a leromlott belvárosi lakóterületek megújítását és a volt laktanya területének rehabilitációját. A Lőverek területén komplex, rekreációs célú fejlesztéssel és az Erzsébet-kert fejlesztésével számol a dokumentum. A Jereván lakótelep esetén pedig a még korszerűtlen lakóépületek energiahatékony felújítása a terv célja.
A 2014-től 2020-ig terjedő időszakot átfogó integrált területi program – többek között – a településfejlesztési koncepció, valamint az integrált településfejlesztési stratégia alapján határozza meg a város számára a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) révén rendelkezésre álló források felhasználásának rendszerét. A dokumentum tervbe veszi számos bölcsőde, óvoda és általános iskola megújítását – többek között – az általam vizsgált városrészekben. Számol a Várkerület felújításának II. ütemével és a Paprét rekonstrukciójával, valamint a kerékpárút hálózat fejlesztésével mind a Lőverekben, mind a Jereván lakótelepen. Az integrált területi program nem a TOP-ból finanszírozott projektként említi az M85-ös gyorsforgalmi út, az észak-nyugati összekötő út és egy déli tehermentesítő forgalmi gyűrű kiépítését, a belső várfal övén kívüli területek felújítását, valamint a Lővér Fürdő és Csik Ferenc Uszoda bővítését a Lőverek Program keretében.
5.3.3. A településfejlesztésért felelős önkormányzati vezetőkkel folytatott interjúk tapasztalatai A soproni városfejlesztési tevékenység alaposabb megismerése érdekében interjút készítettem a város főépítészével és az önkormányzat Városfejlesztési Osztályának vezetőjével, akik a legjelentősebb városfejlesztési döntésként egybehangzóan az M85-ös gyorsforgalmi út Sopront elkerülő szakaszának építését említették. Az út első szakasza várhatóan 2020 végére, míg a teljes, az országhatárig tartó út pedig 2021 végére fog elkészülni négy soproni csomóponttal, így részben belső elkerülő útként is funkcionál majd, tehermentesítve a várost az ingázás okozta közlekedési zsúfoltság alól. Igaz ugyan, hogy ez a beruházás nem önkormányzati szintű fejlesztés, ezért olybá tűnhet, hogy említése nincs összhangban a dolgozat céljával, viszont az út megépülésétől az önkormányzat a környező iparterületek felértékelődését is reméli, ezért a Dél-Keleti Ipari Parkot is szeretnék fejleszteni annak érdekében, hogy nagy ipari vállalatokat csábítsanak a városba. Ez elsősorban Sopron helyi iparűzési adó bevételének növelését szolgálja, továbbá az újonnan létrejövő munkahelyek révén hozzájárulhat az ingázás mérsékléséhez is. A városvezetés hosszú távon számol azzal, hogy az ország keleti régiói gazdasági helyzetének javulása esetén csökkenhet az Ausztriába ingázó munkavállalók száma, viszont ez esetben szeretnék megtartani azt a népességet, akik az elmúlt években ide költöztek. Az új ipari munkahelyek segíthetnek ebben.
93
Az általam megkérdezettek a második legjelentősebb fejlesztésnek a Belváros rekonstrukcióját tartják, mely a 2000-es évek közepén kezdődött és az első üteme már befejeződött. Ennek keretében útfelújítások, valamint közműcsere történtek, sok épület homlokzata is megújult, az üresen álló műemléki épületek pedig új funkciót kaptak. Míg korábban a kereskedelem inkább a város szélén lévő bevásárlóközpontokba tevődött át és a Várkerület teli volt üresen álló, bezárt üzlethelyiségekkel, addig most, a rehabilitáció eredményeképpen újra pezsgő élettel, gyalogosokkal telt meg a belváros, igaz kevésbé a kereskedelemnek, inkább a vendéglátóhelyek száma növekedésének betudhatóan. Az önkormányzat szerint az üzlethelyiségek és vendéglátóhelyek bérleti díjai a Várkerület felújításának következményeképpen emelkedtek. A közeljövőben tervezik a Várkerület rehabilitációjának folytatását, A Széchenyi tér megújítását és a Paprét zöldterületi fejlesztését. Az önkormányzat szándéka szerint a jövő feladata lesz annak megoldása is, hogy a gyalogos forgalom ne álljon meg a Várkerületen, hanem valahogyan be lehessen terelni azt a várfalon belüli területekre is (1. kép).
A belvárosban a lakáspiac szempontjából problémát jelent viszont, hogy arányaiban még elég sok az önkormányzati tulajdonban lévő szociális bérlakás, melyek belső állapota meglehetősen leromlott.
1. kép: A felújított Várkerület Forrás: a szerző saját felvétele, 2018
A bevándorlás, az ingázók, illetőleg a lakásszám emelkedése komoly parkolási gondokat okoz a városban, ezért az önkormányzat a helyi építési szabályzatban 1:2-es parkolómérleget írt elő, azaz minden újonnan épülő lakás esetén két személygépkocsi ingatlanon belüli elhelyezését kell megoldani. Mivel azonban az ingatlanfejlesztők a gépkocsi beállókat, vagy az épület alatt
94
kialakított mélygarázsban lévő parkolóhelyeket külön kínálják eladásra, így a lakást vásárlók azt sok esetben végül nem vásárolják meg, hanem továbbra is közterületen parkolnak. A belvárosban a parkolási helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a már megvalósult és a tervezett közterület-fejlesztések a parkolók mennyiségét tovább csökkentik. A gondok enyhítésére a Várkerület szomszédságában lévő Árpád utcában elkezdődött egy új parkolóház létesítése. Jelenleg a terület régészeti feltárása zajlik (2. kép).
2. kép: Az Árpád utcában épülő parkolóház területének régészeti feltárása Forrás: a szerző saját felvétele, 2018
A városfejlesztési osztályvezető harmadik legjelentősebb fejlesztésként a Lővereket említette, ahol jelenleg folyik az uszoda és strandfürdő felújítása, valamint bővítése (3. kép).
3. kép: A bővítés alatt álló Lővér Fürdő Forrás: a szerző saját felvétele, 2018
95
A közelmúltban készült el egy új kerékpárút a Lővér körúton, de terveznek parkerdő fejlesztést és egy új konferencia központot is.
Az interjú során említésre került a Jereván lakótelep, ahol számos panelépület energetikai célú korszerűsítése valósult meg, melyhez kerékpárút építés, játszótér felújítás és szolgáltató ház felújítás is társult (4. kép).
4. kép: Felújított társasház a Jereván lakótelepen Forrás: a szerző saját felvétele, 2018
Végezetül tervezett jelentős állami beruházásként pedig szóba került a Fertő part, ahol a kikötő és a vízi sporttelep turisztikai célú fejlesztését tervezik.
A belső migráció és az ingázás alaposan átalakította a település ingatlanpiacát. Jelentősen megnőtt a régi irodaépületekből, panziókból kialakított munkásszállások száma. Sok bérelt lakást használnak hasonló célra, sőt e miatt megnőtt a befektetési célú lakásvásárlások száma. A befektetők gyakran nem helybeliek, hanem az ország más részeiről vesznek meg akár egész lépcsőházakat.
Az osztrákok általi lakásvásárlás, bár előfordul, de az önkormányzat szerint sem tekinthető jellemzőnek. Az alacsony lakáshitel kamatok és a CSOK Sopronban is fellendítette a társasházépítést. Az új lakóparkok, mint az Arany-hegyi, vagy a Pihenőkereszt azért kedveltek, mert elhelyezkedésüknek köszönhetően onnan gépkocsival gyorsan megközelíthető az országhatár, így nem kell keresztül autózni a városon, ami csúcsidőben a zsúfoltság miatt meglehetősen időigényes. Az új társasházépítések legnagyobb problémája, hogy a fejlesztő
96
gyakran nem építi ki a szükséges infrastruktúrát, azaz nem épül ki a járda, a közvilágítás, a megfelelő csapadékvíz elvezetés. Az önkormányzat saját erőből erre szintén nem képes, de támogatja az építőközösségek létrehozását, melyek fele részben magánerőből, fele részben pedig az önkormányzat anyagi hozzájárulásával utólag igyekeznek megoldani a problémát. Az ingázásnak köszönhetően jellemzően kisebb méretű lakások épülnek, ami az interjúalanyok szerint egy torz lakásszerkezetet eredményez a városban, ami az ingázás esetleges későbbi mérséklődése esetén okoz majd problémát. További gond, hogy az érintett területeken az újonnan épült társasházakban csak lakások találhatók, üzlethelyiségek, illetve szolgáltató egységek
gyakran nem építi ki a szükséges infrastruktúrát, azaz nem épül ki a járda, a közvilágítás, a megfelelő csapadékvíz elvezetés. Az önkormányzat saját erőből erre szintén nem képes, de támogatja az építőközösségek létrehozását, melyek fele részben magánerőből, fele részben pedig az önkormányzat anyagi hozzájárulásával utólag igyekeznek megoldani a problémát. Az ingázásnak köszönhetően jellemzően kisebb méretű lakások épülnek, ami az interjúalanyok szerint egy torz lakásszerkezetet eredményez a városban, ami az ingázás esetleges későbbi mérséklődése esetén okoz majd problémát. További gond, hogy az érintett területeken az újonnan épült társasházakban csak lakások találhatók, üzlethelyiségek, illetve szolgáltató egységek