A takarmánygazdálkodás világgazdasági jelentősége

A globális takarmányigényre és felhasználásra ható tényezők:

- A takarmány-igény elsősorban az állati termék előállítástól, a lakosság szám és fogyasztás növekedésétől függ, melyben multiplikatív hatás érvényesül. A növekvő lakosságszám és a fejlett országok GDP növekedése gabona, az olaj és fehérjenövények világpiaci ára, valamint ezen növények helyettesíthetősége is befolyásoló tényező a globális takarmány felhasználásban.

- A gabona ágazat és az olajnövények által biztosított alapanyagok esetében, a takarmány-előállítás versenytársa korábban alapvetően a humán élelmezés volt (Afrikában a gabona 80%-át ma is humán élelmezésre használják fel), de az utóbbi években már az etanol és a biodízel előállítás alapanyag-igényével is komolyan számolni kell, mely az utóbbi évtizedben megsokszorozódott (6. 2. és 6.3. ábrák). 2010-11-ben a világon előállított növényi olajból 17 000 tonna kerül biodízel üzemanyagként felhasználásra, ami 2001-ben mindössze 1000 tonna volt. A bioetanol előállításra felhasznált gabona mennyisége ugyanezen időszak alatt 31 millió tonnáról 140 millió tonnára nőtt.

A

TAKARMÁNYGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIÁJA

6.2. ábra

A világon előállított növényolaj felhasználás (Me.: 1000 tonna)

Forrás: Toepfer International 2010. XXV. FEFAC Congress, 2010 Hamburg

6. 3. ábra

A világon előállított gabona felhasználásának (Me.:millió tonna)

Forrás: Toepfer International 2010. XXV. FEFAC Congress, 2010 Hamburg

A

TAKARMÁNYGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIÁJA

- A reprodukció sebessége miatt az hústermelés növekedése főként a sertés és baromfi ágazatban jelentkezik, s mint abrakfogyasztók, azaz gabona (és fehérje) alapú ágazatok ezek az indukálják elsősorban a növekvő gabona és keverék-takarmány igényt. Befolyásolja tehát a globális takarmány igényt az állatfaj és annak fajlagos takarmány igénye, illetve takarmány hasznosítása: (sertésnél hozzávetőlegesen kétszer annyi abraktakarmányt kell felhasználni 1 kg hús előállításához, mint a baromfinál, így például az EU kétszer annyi serhúst állít elő, mint baromfit, amihez összességében négyszer annyi abraktakarmányt használ fel a sertéságazatban, mint a baromfiágazatban).

- A fejlett országokban jelentkező nagyobb vásárló erő a globális állati termék kereslet növekedését is jelenti, ezáltal a világ, és ezen belül az EU állati termék előállítása folyamatosan nő (évi 3-6%-al).

- Az egészség és élelmiszerbiztonság szigorítása szintén hatással van a takarmány-gyártásra, a felhasznált alapanyagok minőségére, eredetére és nyomonkövethetőségére.- A GMO kérdései, az állatjólét és a környezetvédelem több oldalról is befolyásolják a takarmányozás, a takarmánygazdálkodás és az állati termék előállítás kérdéskörét. A jelentős vízfelhasználás, az üvegházhatás okozó gázok és a metán kibocsátása többek között az állati termék előállítás kedvezőtlen hatásaiként jelentkeznek.

A világ jelenlegi népessége elérte a 7 milliárd főt, a FAO becslései szerint 2050-re 9,3 milliárdra nő (6.4.

ábra). Ezzel a világ népességének élelmiszerszükséglete 2050-re megduplázódhat. A változás érdekessége, hogy míg a fejlett országokban, ahol az élelmiszertermelés koncentrálódik alig, addig a fejlődő országokban nagyságrendekkel nő a népesség. A húsfogyasztás viszont a fejlett országokban jelentős, akár 10-szerese a fejlődőkének (6.5. ábra).

6.4. ábra

A világnépességének és húsfogyasztásának alakulása 1965-2005 között Forrás: FAOSTAT

A

TAKARMÁNYGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIÁJA

6.5. ábra

A világ régióinak egy főre jutó húsfogyasztása (Me.:kg/fő/év) Forrás: FAO, 2009

6.6. ábra

A világ gabona termelése, felhasználása és készleteinek alakulása (Me.:millió tonna) Forrás: Toepfer International 2010. XXV. FEFAC Congress, 2010 Hamburg

Kína lakossága jelenleg mintegy 1,5 Mrd fő, ha 100 kg/fő húsfogyasztással kalkulálunk, ami a jelenlegi fejlődési ütemből becsülhető, az 150 millió tonna húsfogyasztást jelent évente. 10 kg/fő húsfogyasztás-növekedés 1Mrd főnél 10 millió tonna hústöbbletet, 40 millió tonna plusz takarmány igényt jelent. Kína hús és

A

TAKARMÁNYGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIÁJA

tejtermék fogyasztása jelentős mértékben nőtt és gazdasági növekedése révén további állatitermék-fogyasztás növekedés prognosztizálható (6.7. ábra).

6.7. ábra

Kína állati termék fogyasztásának változása (Me.:millió tonna) Forrás: Brilliant Pioneer Consultant

A világ összes hústermelését 2010-ben 280 millió tonnára becsülték, melynek több mint 70%-a sertés és baromfihús. A takarmánytermelés világgazdasági szintű vizsgálatánál főleg a gabona alapú keverék takarmányok előállítását és kereskedelmét értjük, melyet a fő hústermelő ágazatok a sertés és baromfi ágazat használ fel. A gabona termelés korlátai, a kereslet és a felhasználás növekedése időszakos hiányt idéz elő a gabonapiacon pl.: 2006-07 évben (5.6. ábra). Természetesen Az abrakfogyasztók igénye mellett a kérődzők takarmány felhasználása sem mellékes, de az itt felhasznált abrak mellett a tömegtakarmány termelést nemzeti szinten a kérődzők szükségleteinek kielégítés kapcsán vizsgáljuk, csakúgy, mint melléktermékek takarmánycélú felhasználását.

A keverék takarmányokat ott állítják elő legnagyobb mennyiségben ahol a legtöbb alapanyag áll rendelkezésre, és ahol a legnagyobb az egy főre eső húsfogyasztás. Ezért a takarmány export töredéke a gyártásnak. Ezért globális szinten a keveréktakarmány előállításban az USA és az EU a meghatározó, de nem az alapanyag-előállítás bázisaként a Brazíliát sem lehet figyelmen kívül hagyni. A másik oka annak, hogy a takarmánygyártás viszonylag kevés szereplő versenye a takarmánygyártás globalizálódása. A világ népességének 80%-a az EU-n és Amerikán kívül él. A gabona és más élelmiszer növények közvetlen élelmezésre történő felhasználása ezért nagyrészt ott jelentkezik, így a gabona takarmányként való felhasználása ezekben a régiókban korlátozott, ahogy az abrakfogyasztók tenyésztése is (utóbbinak vallási okai is vannak).

A gabona és ipari növény-termesztés klimatikus és erőforrás korlátai miatt, valamint a bio-üzemanyag előállítás növekvő alapanyagigénye miatt a takarmány-ellátásban válság alakulhat ki. Korlátozott azon országok száma és termelési területe, ahol nőhet a gabonatermelés (pl.: Ukrajna, Brazília, Argentína, de ott etilalkohol program is van.

Az alapanyag/népesség/takarmány egyensúlya a multiplikatív hatás és az eltérő növekedési ütem miatt évről-évre teljesen más képet mutat.

A fenti adatok és tények alapján a világ takarmánygazdálkodását a következők tényezők alakítják:

-mezőgazdasági termékek piaca: (kereslet-kínálat-készletek, időjárás és termelési feltételek),

A

TAKARMÁNYGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIÁJA

-a világpiaci folyamatok: (nyersolaj ára, a bio-üzemanyag előállítás, a valutaárfolyamok alakulása, nemzetközi befektetők és tőzsdék, szállítási költségek),

-makrogazdasági tényezők: a világgazdaság és a GDP növekedése, valamint a –

-politikai tényezők: piaci szabályozók, bio-üzemanyag előállítás támogatása, fenntarthatóság biztosításának igazolásai, élelmiszer-üzemanyag vita alakulása, GMO.

A világ élelmezésének kérdése központi probléma lett, a becslések szerint 2050-re a népesség és a GDP növekedés függvényében 70%-al kellene növelni az élelmiszertermelést! Ez az élelmiszer, takarmány, rost és bioüzemanyag előállítás megfelelő kombinációját igényli, ami magasabb hozamokkal, nagyobb termőterülettel, és a veszteségek mérséklésével érthető el.