A sertéshústermelés világgazdasági jelentősége

A sertéshús évezredek óta kiemelt szerepet játszik az emberiség élelmezésében. Termelése és fogyasztása összefügg a mezőgazdaság termelési kultúrájának fejlődésével. A történelem során megfigyelhető, hogy a mezőgazdasági termelés színvonalának emelkedésével növekedett a sertéshús fogyasztása is. A sertéstenyésztésre legközvetlenebbül a gabonatermesztés fejlődése és mindenkori termelési színvonala hat. A gabonafélék a sertéstenyésztés legfontosabb nyersanyagbázisát képezik, így a megtermelt és feletetésre kerülő gabona nagy része a sertés ágazaton keresztül realizálódik. A sertéstenyésztés minden földrészen kiemelkedő fontosságú állattenyésztési ágazat. Jóllehet, hogy sok kultúra vallási törvényeinek előírása alapján nem fogyaszt sertéshúst (pl. mohamedánok, zsidók), mégis a világon a nagy gazdasági állatok közül a sertés található a legnagyobb számban.

A világ sertéshústermelése lassuló ütemben, ugyan de átlagosan évi 1,5-1,7%-kal bővül, mely elsősorban olyan országok, mint Kína, Brazília és India növekvő kibocsátásának köszönhető, miközben a fejlett országok termelése folyamatosan csökken. A világ sertéshúsfogyasztása meghaladja az évi 100 millió tonnát, de kiemelendő az a tény, hogy a világtermelésnek mindössze 5%-ka az, amelyik bekapcsolódik a globális sertéshús-kereskedelembe. A legfontosabb importőr országok a világpiacon: Japán, Oroszország, Kína, Dél-Korea, Mexikó és Fülöp-szigetek.

9.1. ábra

A sertéshústermelésének megoszlása a világon a 2009-es termelési évben (millió tonna; %) Forrás: FAO, 2011

A világ összes hústermelése a 2009-es termelési évben 281 millió tonna volt, ebből a sertéshús mintegy 106 millió tonnát tett ki a FAO adatai szerint. (FAO, 2011) A világ sertéshústermelésének megoszlását a 9.1. ábra szemlélteti. A világtermelés közel a felét Kína adja. Az EU-27 2009-ben 21,9 millió tonna sertéshúst állított elő, ami a világ termelésének 21%-át tette ki.

Az Európai Bizottság 2006-2013-ra vonatkozó előrejelzése szerint az EU-ban a sertéshús-termelés szerényen nő, a 2006-os 21 millió tonnás termelés 2012-re 22,5 millió tonnára emelkedik, a régi és az új tagországokban egyaránt bővül a termelés. A régi tagországokban kevésbé, az új tagországokban viszont nagyobb mértékben nő

A SERTÉS ÁGAZAT ÉS TERMÉKPÁLYA GAZDASÁGI

KÉRDÉSEI

a termelés. A belső fogyasztás növekedése valamivel elmarad a termelés bővülésétől, az olcsóbb baromfihús erős versenytársa marad a sertéshúsnak. (POPP, 2007) Az USA 10,4 millió tonnát állított elő sertéshúsból, ez a szám a világ termeléséből mintegy 10%-os részesedést tett lehetővé számára.

A FAO adatai alapján 2005-ben a világon még 962,6 millió sertést tartottak számon. Az elmúlt húsz év adatsorát tekintve, a 1995 és 1997 közötti időszaktól eltekintve a sertésállomány folyamatosan gyarapodott. 2004-ben pl.

1,8%-al nőtt. Amennyiben folytatódott volna az évi 1% feletti állománybővülés, akkor 2008-2009-re elérhette volna a sertéslétszám a világon az egy milliárd darabot. Azonban 2009-ben ez a szám már csak 941 millió darab. A legtöbb sertést továbbra is Kínában tartják, a világon minden második sertés itt található. Jelentős sertéslétszámmal bír USA (67,1 millió), illetve Brazília (37 millió) is. (FAO, 2011) Ezekben az országokban megfigyelhető a koncentrált termelés, a hatalmas üzemméret és a kiváló költséghatékonyság. Mivel a sertéságazatban az árra nincs hatással a tenyésztő, csak a költségeit csökkentve tudja jövedelmét növelni, avagy egyáltalán biztosítani az igen szoros versenyhelyzetben. Az EU 27 ben 15,3 millió darab sertés volt található 2009-ben. (FAO, 2011) Az EU tagállamok közül a legnagyobb sertésállománnyal rendelkezők közé tartozik Németország (26,8 millió), Spanyolország (26,2 millió), Franciaország (14,8 millió) és Lengyelország (14,2 millió). A szigorú környezetvédelmi előírások ellenére az EU országainak sertéstenyésztésében erőteljes koncentrációs folyamatok érvényesülnek, amelyeknek alapvetően gazdasági mozgatórugói vannak. A legnagyobb koncentráció éppen a vezető sertéshústermelő országokban (Németország, Hollandia, Dánia, Franciaország, Nagy-Britannia) tapasztalható. Az egyik legfőbb takarmánynövény a sertés számára a kukorica.

A kukorica jelentős termőhelyei az EU-ban Franciaország, Magyarország és Románia, ami ezekben az országokban jó alapot képezhet a sertéstenyésztés számára. Hazánk az EU 27-en belül 2009-ben 3,3 milliós sertéslétszáma alapján a 11. helyen áll.

A világon az egy főre jutó sertéshúsfogyasztás a 2007-es évben 15,05 kg volt. A világon a sertéshúsfogyasztás 1990-től 1999-ig szinte folyamatosan nőtt, majd ezt követően stagnálás tapasztalható a FAO adatai alapján.

1990 és 2007 közötti időszakban az egy főre jutó évi sertéshúsfogyasztást 2006-ban láthatjuk, ekkor 15,42 kg/fő/év volt az értéke. (FAO, 2011) A világ egyes részein a sertéshús-fogyasztás kiemelkedően magas színvonalú, míg másutt a nagysága nem számottevő. Az európai országokban általában hagyományosan magas szintű a sertéshús fogyasztása, de az utóbbi tizenöt évben majd mindenütt csökkent a fogyasztási színvonal. A kieső húsmennyiséget az esetek többségében a baromfihús pótolta. Európában általános tendencia, hogy a baromfihús fogyasztás megélénkülése a sertéshús rovására következik be.

A 9.2. ábra az Európai Unió sertéshústermelésének megoszlását mutatja az egyes tagállamok között. A legnagyobb arányt Németország képviseli az EU 27-en belül. 2009-ben 5,2 millió tonna sertéshúst állított elő az EU 27 21,9 millió tonnás termeléséből. Ez 23%-os arányt jelent. A második legnagyobb sertéshús előállító Spanyolország volt, mintegy 3,2 millió tonnás termeléssel. A harmadik legnagyobb sertéshústermelő ország adott évben Franciaország volt, 2 millió tonnát állított elő. Az EU 27-en belül a top 3 ország az Európai Unióban megtermelt összes sertéshús 47,94%-át állította elő.

A SERTÉS ÁGAZAT ÉS TERMÉKPÁLYA GAZDASÁGI

KÉRDÉSEI

9.2. ábra

Az EU 27 sertéshústermelése 2009-ben Forrás: FAO, 2011

Lengyelország (1,7 millió tonna), Olaszország (1,588 millió tonna), Dánia (1,585 millió tonna) és Hollandia (1,2 millió tonna) termelése egymáshoz viszonyítva kiegyenlítettnek mondható. Hazánk 2009-ben mintegy 453 ezer tonna sertéshúst állított elő, ezzel a 12. helyen álltunk.

2007-ben a világon az egy főre jutó sertéshús fogyasztás 15,05 kg/fő/év volt (9.3. ábra). Az uniós országok közül Szlovéniában a legalacsonyabb az egy főre jutó sertéshúsfogyasztás 2007-ben, mely 15 kg/fő/év volt, vagyis közel megegyezik a világátlaggal. Az összes többi tagállamban jócskán meghaladja a fogyasztás a világátlagot.

Az Európai Unió sertéshúsfogyasztásának átlaga 2007. évben 42,82 kg/fő/év volt. Az EU 27 fogyasztása jelentős mértékben meghaladja a világátlagot. Ez jelentős részben köszönhető annak, hogy az európai kultúra hagyományosan preferálja a sertéshús fogyasztását. 10 tagállamban az EU-s átlagtól is magasabb a fogyasztás mértéke. A legmagasabb Spanyolországban, itt meghaladta az egy főre jutó évi 60 kilogrammot is. 17 tagállamban nem éri el a fogyasztás szintje az európai uniós átlagos. Ettől függetlenül nem lehet okunk panaszra a többi tagállam tekintetében sem. A világ átlagot egyetlen állam kivételével mindenhol meghaladja az egyes országok fogyasztási szintje az EU 27 országok csoportján belül.

A SERTÉS ÁGAZAT ÉS TERMÉKPÁLYA GAZDASÁGI

KÉRDÉSEI

9.3. ábra

A sertéshúsfogyasztás alakulása az Európai Unió egyes tagállamaiban (2007) Forrás: FAO, 2011

Az ágazat makroszintű bemutatását zárjuk néhány összefoglaló gondolattal. Európa sertéságazatára az elmúlt 10 évben egyaránt jellemző volt a folyamatos kismértékű létszámnövekedés, a sertéstartók számának csökkenése, következésképp az állományi koncentráció növekedése és a sertéshús fogyasztás kismértékű növekedése, illetve stagnálása. Mi jellemező ugyanekkor hazánkban: létszámcsökkenés, az állományi koncentráció csökkenés és az egy főre jutó fogyasztás csökkenése.