A takarmánygazdálkodás vállalatgazdasági kérdéseikérdései

A

TAKARMÁNYGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIÁJA

Mint azt a bevezetőben már tárgyaltuk a takarmánygazdálkodás összetett folyamat és mind gazdasági, mind takarmányozási oldalról felelősségteljes, szaktudást igénylő munka. Vállalati szinten a vegyes gazdálkodást folytató állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglakozó üzemeknél a gazdaságos működés érdekében folytatott egyeztetések és mérlegelések legfőbb színtere a takarmánygazdálkodás. A piaci árak az üzemi költségek harca folyik az áru és takarmánynövények előállítása során az erőforrások és ráfordítások hatékonyságának maximalizálása mellett. Mindezt úgy harmonizálni, hogy az állat szükségleteit optimális figyelembe véve, minimális veszteségekkel a legjobb minőségű végterméket produkálja az üzem.

A takarmánygazdálkodás első eleme az állatfajtól függő takarmánybázis létrehozása az ellátás rendszerének felépítését jelenti (6.21. ábra). Ez elsődlegesen a takarmány ellátás elemeinek felépítését jelenti azaz, a takarmányok: termesztése, betakarítása, vásárlása, tartósítása, tárolása, előkészítése és feletetése az állattenyésztés céljainak megfelelően.

Ahogy a 6.21. ábra is mutatja a takarmányok forrásait és felhasználását a készletgazdálkodáson keresztül lehet szabályozni, amit a vállalkozás pénzgazdálkodása, likviditása befolyásol.

6.21. ábra

A takarmány ellátás rendszere

A készletezés, bár elsősorban anyagi kérdés, függ a vállalkozás adottságaitól, termőterületeinek méretétől, minőségétől, a tenyésztett állatfajtól és a mindenkori piaci viszonyoktól. A felsoroltak lényeges döntési elemek abban az esetben, ha a saját forrásból vagy vásárlásból származó takarmánybeszerzésről kell határozni. Mindkét forrás mellett és ellen lehetnek érvek.

Saját forrású takarmányok (növényi eredetű) jellemzői:

-nagy területigényük miatt versenyeznek az földért és a ráfordításokért az árunövényekkel;

-a föld mellett egyéb eszközigényük és eszközlekötésük is jelentős (előállítás, szállítás, manipulálás, tárolás);

-előállításuk olcsóbb lehet a vásárolt takarmányok beszerzésénél - saját felhasználás esetén;

-az ágazatok egymásra épülését segítik – könnyebb gazdálkodni a területtel, a biológiai határidőkkel, a ráfordításokkal, a vetésszerkezettel;

-a nem takarmányként előállított növények melléktermékei is hasznosulhatnak;

-csökken a piaci kiszolgáltatottság;

A

TAKARMÁNYGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIÁJA

-a takarmánynövények is értékesíthetők, esetleg helyettesíthetők (ha piacon van olcsóbb beszerzési forrás).

Idegen forrású (vásárolt) takarmányok jellemzői:

-területlekötésük nincs;

-befektetett eszköz igény minimalizálható, illetve változó;

-az állattenyésztési ágazat léte, mérete független a földterülettől;

-költségei főként a beszerzési árból és a szállítási költségből állnak;

-forgási sebességük nagyobb, eszközlekötésük kisebb;

-drágábbak lehetnek a saját előállítású takarmányoknál;

-fokozottabb a piaci árfüggés (hiány, válság, takarmánykeverés, intervenció).

A takarmánybázis előállítása, készletezése és vásárlása a körülmények, az adottságok és a piaci viszonyok függvényében kialakított döntés eredménye.

Ha kialakult az állatállomány fajtájához, méretéhez, hasznosítási irányához és intenzitásához illeszkedő takarmánybázis létrehozásának és ellátásának rendszer a takarmánygazdálkodás folyamata is elindulhat. A takarmánygazdálkodás folyamata alapos tervezési, szervezési és ellátási elemekből épül fel és az üzem teljes rendszerének szerves része. A folyamatot jelen esetben hat lépésben tárgyaljuk:

A takarmány gazdálkodás folyamata (1-6):

1. A takarmánybázis tervezése: A takarmánybázis tervezésének alapja a tervezett éves állatállomány mérete, hasznosítási iránya és intenzitása. Ennek ismeretében többféle módszert lehet alkalmazni a takarmánybázis tervezésére. Az alábbi módszer négy eleme az állomány létszám, a táplálóanyag szükséglet, a takarmányszükséglet és a takarmány termelés és vásárlás tervezése (azaz a takarmánymérleg készítés).

1.1. Az állatállomány várható létszámának becslése alapján: Ez esetben a becslés az átlaglétszámok alapján történik: napi heti havi vagy éves bontásban az állományváltozási tervek alapján, korcsoportonként. Az egyes korcsoportokban lévő egyedek szükséglete alapján kalkulálunk.

1.2. A táplálóanyag szükséglet tervezése - az állat igényei alapján (függ az állatfajtól hasznosítási iránytól, a termelés intenzitásától). Nem minden esetben szükséges külön tervezni, pl. egyedi takarmányadagok esetén nem indokolt a tápanyagmérleget korcsoportonként kidolgozni, használhatjuk a megadott receptúrákat.

1.3. A takarmányszükséglet tervezése. A takarmányszükséglet tervezésének az üzem pénzgazdálkodásának szempontjából van nagy jelentősége. Miután a létszámok és a tápanyagszükséglet alapján kiválasztásra kerültek a beszerzésre kerülő takarmány félék és összetevők a takarmányszükséglet kritikus pontjaként az árral is tervezni kell. Ezért a beszerzésre kerülő takarmányok mennyisége és fajtája az üzem pénzgazdálkodásának lényeges eleme. A takarmányszükséglet pontos megtervezésénél több tényező optimalizálására van szükség, ennek megfelelően számos módszert alkalmazhatunk:

1.3.1. Takarmányszükséglet tervezése éves irányszámok alapján (éves szükséglet): A módszer tapasztalati alapokon kalkulált mennyiségek alapján átlagértékeket ajánl az állatfajták kor és ivar szerinti éves

A

TAKARMÁNYGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIÁJA

takarmányszükségletének tervezéséhez (6.6. táblázat). A szükségelt számítása számítástechnikai háttérrel pontosítható és gyorsítható, például különböző optimalizáló programokat alkalmazva:

1.3.2. Egyedi takarmány adagok alapján (elvégezhető LP-vel)

1.3.3. Takarmány adagok együttes optimalizálásával 1.3.4. Globális módszerrel

1.3.5. Komplex modellbe építve

6.6. táblázat

Takarmányszükséglet éves egyedi átlagszükséglet alapján kor és ivar szerint Forrás: Tervezési segédlet, 2009.

2.Takarmány termelés és vásárlás tervezése: A takarmányszükséglet összetételének éves mennyiségének ismerete után dönthetünk a beszerzési forrásokról. A beszerzéskor fontos, hogy ne csak az állatok ellátásához szükséges mennyiség kerüljön beszerzésre. A takarmány fajtájától, állagától, kiszerelésétől és a raktározás helyétől, idejétől függően kalkulálni kell néhányszázalékos veszteséggel, amit a beszerzéskor többletként kell figyelembe venni. Tömeg és lédig takarmányoknál több veszteséggel 5-30%, míg csomagolt, vagy kiszerelt takarmányoknál kisebb veszteséggel kalkulálhatunk (1-5%).

A források meghatározásánál segítségünkre lehet a takarmánymérleg elkészítés, ami a teljes takarmányszükségletet állítja szembe a rendelkezésre álló forrásokkal, a fedezettel.

A

TAKARMÁNYGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIÁJA

A beszerzésnél a már említett szempontokat figyelembe véve célszerű kialakítani a biológiailag és ökonómiailag is hatékonyan felhasználható takarmánybázist.

3.A takarmánytermelés ökonómiai értékelése: A biológiai hatékonyság közvetve, az ökonómiai hatékonyság közvetlenül játszik szerepet a saját termelésű takarmányok előállításnak elemzése során, mely a takarmánygazdálkodás folyamatának 3. eleme. Lényege, hogy a piaci kiszolgáltatottság és a költséghatékony gazdálkodás eszközeit alkalmazva segítse a takarmánygazdálkodás folyamatát. Az értékelés során néhány alapelvet figyelembe kell venni: (1) csak az állattenyésztési ágazattal együtt értékelve tekinthető teljesnek; (2) eredményessége hatékonysága az állattenyésztés eredményein keresztül mérhető (a hangsúly az állati termékeken van); (3) eltérő értékelést kell alkalmazni abraktakarmányok, tömegtakarmányok és melléktermékek esetén. Az alapelvek értelmében az értékelést a termelési folyamat végén újra el kell végezni. Előtte csak előkalkulációt, illetve az előző évek tapasztalatai alapján becsléseket végezhetünk az aktuális piaci folyamatok ismeretében.

4.A takarmány felhasználás tervezése alatt a készletek, a felhasználás és a vásárlás ütemezésének koordinálást értjük, amit a források, az állatállomány, a raktárbázis és a piaci viszonyok befolyásolnak. Ennek lépései:

1.A takarmánykészletek számbavétele (takarmányféleségenként);

5. Takarmány felhasználás (feletetés): a rendelkezésre álló takarmánybázis tervezés és szükséglet szerint