Az igazi rendszerváltás kulcskérdése már 1990 februárjában eldőlt Londonban. 1995 nyaráig (Rabár Ferenc volt pénzügyminiszter visszaemlékezéseinek megjelenéséig) csak fél tucat ember tudott róla hite-lesen. Antall nem verte nagydobra, mert az minden további erőfeszítését értelmetlenné tette volna a köz-vélemény előtt.
Antall József, az MDF elnöke, a későbbi miniszterelnök megbízottai már 1990 februárjában megkö-tötték az alkut Londonban Magyarország legnagyobb hitelezőivel: a Rothschild és Warburg bankházakkal a Kádár-rendszer által hátrahagyott államadósság pontos ütemezésű és maradéktalan visszafizetésére. Az adósság elengedése, átütemezése szóba sem kerülhetett.
Antall 1990 februárjában szólt bizalmasan Rabár Ferenc pénzügyminiszternek, hogy lesz egy fontos tárgyalás London-ban, melyet Soros György szervez a magyar adóssághiány le-hetséges kezeléséről. Tardos Márton, az SZDSZ későbbi frak-cióvezetője koordinálta az utazási ügyeket, tőle kapta Rabár az előkészítő anyagot. A Londonba kiutazott csapat: Tardos Már-ton, Surányi György, Csillag István és az MNB korábbi alel-nöke, Szalkai István. Rabár Ferenchez kint csatlakoztak Antall külföldi szakértői: Tar Pál és O’sváth György. (Hármójuk kö-zül egyik sem volt az MDF-tagja, csak Antall barátai, ismerő-sei.)
Mi volt a gyakorlat célja? Az, hogy a legnagyobb bankárok előre biztosítsák magukat az MDF választási győzelme esetére, időben meggyúrják a leendő Antall-kormány gazdaságpolitiká-jának vezéregyéniségeit, s írásba foglalják azokat a diktátumo-kat, melyektől aztán eltérni nem lehet.
Természetesen nemcsak az adósság kezeléséről, hanem az
oly fontos privatizációs stratégiáról is folytak a tárgyalások. Rabár visszaemlékezéséből világosan kitű-nik, hogy a bankárokat a magyar nemzeti vagyon megkaparintása érdekelte. Ezért volt a megbeszé-lés fő témaköre az államadósság állami tulajdonnal, nemzeti vagyontárgyakkal való megváltása, majd mikor ez gyakorlatilag kivihetetlennek bizonyult – aláírásra nem volt felhatalmazása a delegációnak –, a bankárok hunyorítottak egyet: „Sebaj, fiúk, majd megszerezzük más úton, de az adósságot pontosan fizes-sétek!”, s ezzel az intéssel útjára bocsátották az Antall-csapatot.
Antall beletörődött a megváltoztathatatlannak tartott döntésbe, nem voltak közgazdasági ismeretei, hallgatott az üzenetre. Ezután szó sem lehetett adósság elengedésről, annak enyhítéséről, reprivatizáció-ról, a nemzeti erőforrások népi tulajdonba helyezéséről, ellenkezőleg, megkezdődött a nemzeti termelőtő-ke és vagyon olcsó kiárusítása, a multi- és transznacionális vállalatok piacvásárlása. S a szegény Magyar-ország fizetett, mint a katonatiszt, míg csak be nem zárult mögötte az adósok börtönének kapuja.
[Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék volt elnöke 2008-ban egy szakmai rendezvényen elmond-ta: az Antall-kormány idején azt sem lehetett tudni, hány darab állami tulajdonú vállalat van pontosan, melyik cégnek mi van a tulajdonában, miközben mindenki azt hitte, hogy a magánosítás alapfeltétele a szociális piacgazdaság megteremtésének, mert hogy korábban minden az államé volt. Az volt a meghatá-rozó nézet, ha a magántulajdon eléri a 40 százalékot, akkor az már olyan meghatámeghatá-rozó tömeg, hogy a gazdaság a piaci logika szerint kezd működni. Ideális képet tételeztek fel a tőkés világról, azt, hogy a pia-ci folyamatok egybeesnek nemzeti érdekeinkkel, s egyáltalán nem számoltak azzal, hogy a magánosítás folyamata alapvetően a globális érdekek mentén fog haladni, így például a vevők egy része nem tőkét akar behozni, hanem a tulajdon megszerzése révén tőkét akar kivinni az országból a saját érdekei alap-ján.]
Surányi György
168
A Politikai Rendőrség (BM. II. Politikai Nyomozó Főosztály) vezetői 1956 – 1962 között
ORFK (1956-1957) BM. II. (1957-1962)
Főosztályvezetők:
Németi József ezredes 1961. március – 1962.
augusztus
Galambos József ezredes 1958. február – 1961.
március
Horváth Gyula ezredes 1957. február – 1958.
február
Mátyás László ezredes 1956. november – 1957.
február
Főosztályvezető-helyettesek:
Tömpe András vezérőrnagy 1961. március – 1962. február
Rácz Sándor alezredes 1961. március – 1962.
augusztus
Németi József alezredes 1959. augusztus – 1961.
március
Rajnai Sándor ezredes 1957. május – 1962. júli-us
Jámbor Árpád alezredes 1957. január – április Galambos József ezredes 1957. január – 1958.
február
A BM. II. Politikai Nyomozó Főosztály Szervezeti egységei (1956 – 1962)
II/9. osztály: Környezet tanulmányozás és figye-lés Tömpe András, Rajnai (Reich) Sándor, Hollós Ervin, Rácz Sándor, Komornik Vilmos
169
A BM. II. Politikai Nyomozó Főosztály osztályvezetői (1956 – 1962)
Katonai elhárítás:
Nagy József alezredes 1961. október – 1962. au-gusztus
Selmeczi György ezredes 1956. november – 1961. szeptember
Kémelhárítás:
Hazai Jenő ezredes 1957. április – 1962. július Turcsán József alezredes (?) – 1957. április
Hírszerzés:
Komornik Vilmos alezredes 1962. július – au-gusztus
Vértes János őrnagy 1961. március – 1962. júli-us
Tömpe András vezérőrnagy 1959. május – 1961.
március
Móró István alezredes 1956. november – 1959.
május
Közlekedési elhárítás:
Perényi Gyula alezredes 1957. április – 1962. május Belső reakció elhárítás:
Geréb Sándor százados 1962. július – augusztus Hollós Ervin alezredes 1957. április – 1962. jú-lius
Radványi Kálmán őrnagy 1957. január – április Földes György százados 1956. november – dec-ember
Geréb (Glück) Sándor, Földes György, Kucsera László, Havasi László, Selmeci György
170 Ipari elhárítás:
Kucsera László ezredes 1957. május – 1962. má-jus
Szőke Béla őrnagy 1956. november – 1957. áp-rilis
Mezőgazdasági elhárítás:
Havasi László alezredes 1961. március – 1962.
május
Rácz Sándor őrnagy 1958. október – 1961. már-cius
Dáni János alezredes 1957. május – 1958. június
Vizsgálati feladatok:
Köteles István őrnagy 1962. február– augusztus Mérő Károly alezredes 1960. augusztus – 1962.
február
Korom Mihály alezredes 1958. december – 1960. augusztus
Szalma József alezredes 1956. november – 1958. december
Környezet tanulmányozás és figyelés:
Jámbor József alezredes 1961. október – 1962.
augusztus
Beszédes Károly alezredes 1961. január – októ-ber
Dobróka János alezredes 1957. január – 1961.
január
Operatív technika alkalmazása:
Markó Imre alezredes 1957. május – 1962. au-gusztus
Novák Sándor őrnagy 1957. március – május
Némethi Tibor százados 1956. november – 1957 február
Vértes János, Szalma József, Köteles István, Dobróka János, Markó Imre
171 Operatív nyilvántartás:
Ács Ferenc ezredes 1957. március – 1962. május
Országos Rejtjel Központ:
Kunos László alezredes 1957. május – 1962. augusztus
Levélellenőrzés:
Varga Antalné százados 1962. március – au-gusztus
Takács Imre alezredes 1959. november – 1962.
március
Hidegkúti Károly őrnagy 1957. május– 1959.
november
Rádió elhárítás:
B. Kiss István őrnagy 1959. március – 1962. augusztus
Külföldiek ellenőrzése (KEOKH) és Útlevél Osztály:
Szívós Péter alezredes 1962. július – augusztus Tatai József alezredes 1956. december – 1962.
június