2. Az Érdy-kódex exemplumai és azok kontextusa
2.3. Az Érdy-kódex exemplumainak magyar nyelvű kontextusa. A Régi Magyar
2.3.2. A Régi Magyar Exemplumadatbázis leírási rendszere
Caracciolus volt, s nála is ugyanez a szerkezet található – a következőképpen kezd bele a legendába:
„másod tanulságunk lészen szűz Szent Katerina asszonynak életében hét jeles és kiváltképpen való lelki jószágokról, kikben éle és használa Úristennek malasztja miatt, kikben megismertetik az ő szentséges mivolta.” (Érdy-kódex 274b)
A legenda innentől pontokba szedve és egy-egy szempont alá besorolva közli a szent életének egyes epizódjai, ilyen formán:
„Harmad jeles lelki jószág, kiben éle szűz Szent Katerina, mondatik ez világi testi keménység, kit megismerhetünk ez három alább mondandókból. Először ételben és italban. Másodszor ruházatban és háló ágyban. Harmadszor vigyázásokban és imádságokban. Először mondám, hogy keménységet tartott ételében, italában, mert ritkán olvastatik mind ő kisded gyermekségétől fogva, hogy húst evett volna, kinek annakutána mindenestől fogva elveté őtőle, de csak kenyeret és gyümölcsöt evett, tizenkét esztendős korában pedig fű gyökérrel élt. Bort pedig mikoron ivott, oly igen megvizezte, hogy alig érzette az bor szagát, de annak is ellene monda tizenöt esztendő után.” (Érdy-kódex 276a–
276b)
Mint látjuk, nem mondható ki egyértelműen, hogy ezek a részletek exemplumok lennének, hiszen a fenti példa is inkább egy szokásos cselekvésről szól, nem pedig egy konkrét eseményről. Az ilyen szerkezetű legendák szövegegységei ezek között a végletek között mozognak: van, hogy semmilyen narratív elem nincs a bizonyítandó tétel után, máskor pedig egy teljesen klasszikus exemplumos történettel van dolgunk. A legjobb megoldás talán az lenne, ha ezek közül csak azok kerülnének be az adatbázisba, ahol valami egyedi esemény elmesélésével bizonyítják a szent egy-egy erényes tulajdonságát; az adatbázis elsősorban erre fog törekedni. Az Érdy-kódex exemplumainak bemutatása során efféle szerkezeteket nem fogunk elemezni, de a jövőben való feldolgozás kedvéért álljon itt annak listája, hogy mely beszédeket kell majd ezzel kapcsolatban figyelembe venni: Sziénai Szent Katalin, Páduai Szent Antal, Szent Péter és Pál, Szent László, Szent Márta, Szent Péter vasa szakadása, Szent Domonkos, Szent Klára, Szent István, Szent Bernát, Szent Ágoston, Szent János fejvétele, Szent Jeromos, Szent Ferenc, Szent Lukács Szent Imre, Remete Szent Pál kihozása, Szent Hugó, Alexandria Szent Katalin.
Következzenek itt azok a helyek az Érdy-kódexből, amelyek szerepelnek a Szabó Zsuzsanna-féle listában, mi azonban e dolgozatban nem elemezzük őket (a felsorolás lényegében fedi az iménti két lista anyagát): 157b, 185a, 238a, 245b, 300a, 323b, 324a, 359a, 371a, 403a, 403b–404b, 427b, 434b, 443a, 445a, 445b, 449b, 472a, 503b, 518b, 525b, 546a–
546b, 549a, 565a, 570a–570b, 589b, 593a, 617a, 633a, 633b, 636a, 672a.
tudhatjuk meg, hogy milyen tétel bizonyítására használták fel őket, amely különösen jelentős információ, ha egy történetnek több variánsát is ismerjük, ld. a Három tüzes lándzsa különféleképpen felhasznált történetét).273
III. A párhuzamos szövegekhez kapcsolódó információk: e rész azokról a párhuzamos szövegekről tartalmaz adatokat, amelyek valamilyen formán kapcsolódnak az adott történethez (pl. hivatkozott források, közvetlen források, párhuzamos magyar variánsok, exemplumkatalógusok stb.).
E szempontokon belül az adatlapok a következő információkat tartalmazzák az egyes rekordokról.
I. A forrással és a kontextussal kapcsolatos adatok
1) Index, azaz RMEx-szám: egy négyjegyű szám, amely az exemplum azonosítását szolgálja. Maga a szám nem bír semmiféle jelentéssel: attól függően kapja a történet a számot, hogy hányadikként került be az adatbázisba. Ha egy történetnek több variánsa is létezik az anyagban, akkor a szám mellett még egy betű is szerepel, pl. RMEx 0128a, RMEx 0128b.
2) Forráskódex: a hordozó megnevezése, amelyben az exemplum megtalálható. Ezek jelenleg a következők lehetnek: Bod-kódex, Cornides-kódex, Debreceni kódex, Domonkos-kódex, Érdy-kódex, Érsekújvári kódex, Gömöry-kódex, Guary-kódex, Horvát-kódex, Kazinczy-kódex, Könyvecse az szent apostoloknak méltóságokról, Lázár Zelma-kódex, Lobkowitz-kódex, Margit-legenda, Nádor-kódex, Nagyszombati kódex, Példák könyve, Sándor-kódex, Simor-kódex, Székelyudvarhelyi kódex, Teleki-kódex, Tihanyi kódex, Virginia-kódex, Winkler-kódex.
3) Lap vagy levél: az exemplum forráskódexen belüli pontos helyének meghatározása (sorszámokat nem adunk meg; ha két oszlopra van osztva a lap, a jobb oldalit „a”, a bal oldalit „b” betűkkel különböztetjük meg). Ha egy adott kódex esetében többféle számozás is használatos, akkor a kevésbé használatosat zárójelben közöljük (a használatosabbnak általában a Nyelvemléktárban is szereplő számozást tekintjük). Pl.:
RMEx 0019: Cornides-kódex, 126–127 (63v–64r); RMEx 0128b, Érdy-kódex, 238a–
238b.
4) Modern kiadás, 5) Kötet, 6) Kötet oldalszáma: az adatbázis jelenlegi feldolgozottságánál modern kiadás alatt minden esetben a Nyelvemléktárat értjük: annak szerepel a kötetszáma, illetve az oldalszám, ahol az exemplum megtalálható.
7) Kódex címe/tartalma: ennél a szempontnál két fő változat létezik. Az egyik, ha a kódex egyetlen, összefüggő korpuszt tartalmaz: ebben az esetben ennek címét adjuk meg. Pl. az Érdy-kódex esetében az Epistole et evangelia dominicalia ac festivalia per anni circulum cum pastillis et legendis suis (ez a címszerűség a kódex szövegének elején található); a Domonkos kódex esetében: Szent Domonkosról és a domonkos rend életének kezdeti szakaszáról szóló mű (a kódexben nem szerepel cím, ezért itt a tartalmát adjuk meg).
A másik változat: nincs se cím, se tartalom megadva, ha a kódex vegyes tartalmú.
Ebben az esetben a következő szerepel: vegyes. Pl. Bod-kódex, Cornides-kódex, Lázár Zelma-kódex stb.
8) A kódex alegysége: ez a leírási szempont abban ad tájékoztatást, hogy az adott exemplum a kódex főbb tartalmi egységein belül hol található. Pl. a Domonkos-kódex esetében az RMEx 0025-ös számú exemplum a következő alegységeken belül található:
Kódex alegység #1: A dömés szerzetesek élete: bűneik és ezektől való megszabadulásuk; Kódex alegység #2: A domonkos szerzetesek és a gyónás. Ez a mező a keresőfelületen egy „+” jel segítségével tetszőleges mennyiségben bővíthető újabb alegység-mezővel. A tájékozódás megkönnyítése érdekében tartalomjegyzékek
273 SZABÓ, A sokarcú..., i. m.
készültek az egyes kódexekhez, amelyek majd az adatbázisból is elérhetőek lesznek.
Példaképpen álljon itt a Domonkos-kódex tartalomjegyzéke.
Domonkos–kódex tartalma:
Szent Domonkosról és a domonkos rend életének kezdeti szakaszáról szóló mű I. 1–148. oldal: Szent Domonkos élete, rendalapítása, csodái élete során
47– : Szent Domonkosnak olyan hatalom adatott, hogy az ördögök nem hatalmaskodhatnak el rajta 66– : Szent Domonkos csodatételei: már életében halottakat támasztott fel
73– : Szent Domonkos csodatételei: halála után hat halott támadt fel neki köszönhetően Magyarországon
77: Prófétai lélek
II. 149–164. oldal: Szent Domonkos sírjánál és a halála után hozzá fohászkodókkal megtörtént csodák
III. 164–176: Szent Domonkos és rendje iránt jó szívvel vagy ellenszenvvel viselkedő emberek jutalma és büntetése
168: Akik szeretik...
IV. 176–196. oldal: Szent Domonkos csodái életében. (Antoninus krónikája)
V. 197–271. oldal: A dömés szerzetesek élete: bűneik és ezektől való megszabadulásuk 236: Tanulságok az imádság hasznáról, a zsolozsmában való tunyaság ellen
246: Csodák azokról, akik a zsolozsmát gonoszul, resten, ájtatlan mondják, jelesen a Boldogasszony zsolozsmáit
249: A domonkos szerzetesek és a gyónás
254: Példák fráterekről, akik a világ ostobaságának meggondolása miatt tértek a rendbe 261: Példák a tisztségek kívánásának kísértéséről
263: Példák a tulajdon akarat és a vakmerő értelem kísértéséről 266: Példák a torkosság bűnének kísértéséről
268: Példák a telhetetlenség bűnéről
VI: 271: Szent Domonkos csodái életében.
271–273: Szent Domonkos találkozása az ördöggel.
VII. 283–307. oldal: Csodák Szent Domonkos életében és halála után VIII. 308–312. oldal: A Domonkos–rend iránt jóindulatú emberekről IX. 313–338. oldal: A szerzetesek élete
9) Kontextus: e mező tartalmazza azt az információt, hogy az adott exemplum variánsa szövegbe van-e illesztve avagy sem. Ha szövegbe van illesztve, háromféle kontextus közül választhatunk: prédikáció, legenda vagy értekezés. Ha az exemplum nincs szövegbe illesztve, akkor itt a „kontextusfüggetlen” szó szerepel.274
10) Befogadószöveg címe/témája: ha az exemplum szövegbe illesztve szerepel, akkor itt adjuk meg, hogy miről szól az a befogadószöveg. Ha a kéziratban szerepel valamilyen cím a beszéd előtt, akkor azt adjuk meg; ha nem található cím, akkor itt egy rövid témamegjelölés olvasható. Pl. Adventban másod vasárnap episztolája; vagy:
Úrnak nevében kezdetik az Szent Barlámnak élete. Kérem azért én, ki ezt írtam, mindazokat, kik ez könyvecskét olvasandók, hogy szeretettel olvassák, mert igen szép (Szent Barlám élete).
II. Az exemplum formai és tartalmi adatai
11) Exemplum címe: az exemplum címének tekintjük: ha a történet elején rubrumozással vagy aláhúzással egy részlet ki van emelve; ha a történet előtt szerepel a
„Példa” szó, vagy egy ennek megfelelő variáns; ha a történet egy tartalomösszefoglaló mondattal kezdődik; ha a történetnek mai értelemben vett címmegjelölése van. Pl. Itt olvastatik egy példa Szent Margit asszonynak aureolájáról avagy arany koszorújáról, ki őneki adatott vala az Úristentől az ő tisztaságos szüzességéért; vagy: De lássuk meg
274 Ld. SZABÓ, A középkori..., i. m., 50–62.
immár ez mellé az példákat, kiket vete ez boldog atya az ő fiainak, leányinak eleibe ez szent alázatos engedelmességről; vagy: Szép példa.
12) Exemplum tartalma: a történet rövid összefoglalása a főbb szereplők és fordulatok említésével.
13) Exemplum szövege: ebben a mezőben olvasható a történet olvasmányos, modernizált helyesírású átirata, melyet az adatbázis munkatársai készítettek (egy-egy jellegzetesség szisztematikus megtartásán túl [pl. szerint helyett szerént] nem törekedtünk az adott kódex nyelvállapotának, nyelvjárásának megőrzésére). A keresőfelületen szabad szöveges keresés végezhető a szövegekben.
Szabó Zsuzsanna szakdolgozatában írja, hogy a jövőben érdemes lenne továbbfejleszteni munkáját, és kibővíteni adatait a szövegek fakszimiléjén és betűhív átiratán kívül egy normalizált szövegváltozattal is, amely a szöveg mai helyesírású, a mai magyar sztenderd nyelvállapotnak megfelelő formáját tartalmazná.275 A Régi Magyar Exemplumadatbázis ilyen jellegű normalizált szöveget közöl, de nem célja sem fakszimilék, sem betűhív átirat közlése, mivel ezek a digitális tartalmak – reményeink szerint hamarosan – egyébként is hozzáférhetők lesznek. Az ezekhez való könnyebb hozzáférés érdekében már tettünk is lépéseket az OSZK-val való együttműködés terén.276
14) Kulcsszavak: a történet szereplői, helyszínei, cselekvései, tárgyai vannak itt kiemelve, különös tekintettel azokra a fogalmakra, amelyek szorosan kapcsolódnak a történethez, de a szövegben nem szerepelnek. Pl. a „Szent atyák élete”-hivatkozás mellett szerepel a mű ismertebb címe is a Vitae patrum; vagy a ritka „regula” szó mellett meg van adva a „szabály” szó is. A kulcsszavak terén a bőségre törekedtünk: a francia adatbázissal szemben nincs meghatározva, hogy hány darab lehet belőlük. A mező a keresőfelületen egy „+” jel segítségével tetszőleges mennyiségben bővíthető újabb kulcsszó-mezővel, és amint gépelni kezdünk benne, megjelenik az ajánló lista, amelyben válogathatunk a felvitt kulcsszavak közül.
15) Ünnep: ha az exemplum valamilyen ünnepre írt prédikációban szerepel, akkor annak nevét ebben a mezőben közöljük, lehetőség szerint latinul is. Pl.: Hétben hagyó vasárnap [Dominica Sexagesimae]; vagy: Szűz Mária foganatja.
16) Az exemplum logikai előzménye: ez a leírási szempont abban az esetben van kitöltve, ha az exemplum beszédbe illesztve szerepel a forrásban. A beszéd exemplumot megelőző részének összefoglalását tartalmazza; világossá teszi, hogy hogyan illeszkedik az exemplum a beszéd logikai szerkezetébe, a distinctiók rendjébe. Az „Igazolni kívánt tétel” mellett ez az a mező, amelyből megtudhatjuk, hogy a történet az adott szövegkörnyezetben milyen hangsúlyt kapott, mely elemeit emelték ki ahhoz, hogy a szövegbe illesszék. Pl. RMEx 0002: Distinctio végén. Ha a halál órájában megítéltetik a lélek, miért van szükség az utolsó ítéletre? Harmadik magyarázat: elvégezetlen okoknak beteljesedéséért.
17) Igazolni kívánt tétel: ebben a mezőben minden esetben közvetlenül az exemplumból vett idézet szerepel. Az esetek többségében a történet előtt szerepel a bizonyítandó tételmondat, de olyan is van, hogy az exemplum után még olvasható egy összefoglalás is. Lehetőség szerint mindkettőt közöljük. Pl. RMEx 0002: „Mind az tevő, mind az neki engedő egyenlő kínnal kínoztatnak. [...] Annakokáért méltán halasztja Úristen az olyan ítéletet az utolsó ítéletre”; RMEx 0078: „mert a halál megfosztja és
275 Uo., 69.
276 BARTÓK Zsófia Ágnes, Régi Magyar Exemplumadatbázis: Egy OSZK számára készülő alkalmazás kapcsolódási lehetőségei, előadás a Költészeti repertóriumok összekapcsolása (OSZK–ELTE Információtörténeti konferencia 2.) című tanácskozáson, Budapest, OSZK, 2014. november 7.
megüresíti ez világnak szeretőit három szerű jótól. Először: minden ez világi hív dicsőségtől.”
18) Exemplum-mivoltra utaló szó: az exemplum műfajiságáról és a korabeli felhasználók általi megítéléséről adhat tájékoztatást (műfajmegjelölés és önreflexió), hogy szerepel-e a történetben valamilyen exemplumra utaló szó. Erre vonatkozó adatok találhatók ebben a mezőben, mely minden esetben szövegből vett idézeteket tartalmaz.
Ilyenek lehetnek a következők: pl. „példát olvasunk emellé”; „ki megmutattaték imilyen példából”; „kiről ilyen példát ír”; „itt kezdetik némely csodatétel”; „rettenetes példa”;
„imez példából megtetszik. Szép példa.”
19) Exemplumbokor: ennél a szempontnál két opció között választhatunk a keresésnél:
„igen” vagy „nem”. Amennyiben exemplumbokorral van dolgunk, a következő mezőben (20) Exemplum-bokor tagjai) találhatjuk az exemplumbokor többi tagjának RMEx-számát. Pl. az RMEx 0021 esetében: 0023+0024. Exemplumbokornak tekintjük azokat az összekapcsolt történeteket, amelyek ugyanazon tétel bizonyítására hivatottak egyazon beszéden belül. Az ilyen típusú történetek összetartozását gyakran az exemplum-mivoltra utaló szó is jelzi. Pl. a Tihanyi kódex hattagú exemplumbokránál (RMEx 0122, RMEx 0123, RMEx 0124a, RMEx 0125a, RMEx 0126a, RMEx 0127) az igazolandó tétel a következő: „ez prédikációnak harmadik része lészen különb-különb példákról, kikkel Úristen kijelentette, hogy édesanyja minden bűn nélkül fogantatott és születtetett.” Az exemplumbokor exemplum-mivoltra utaló szavai az egyes történeteknél: „első példát”; „más példánk”; „harmad példánk vagyon”; „negyed példánk vagyon”; „ötöd példánk vagyon”; „hatod példát ír”.
21) Exemplumutalás: az exemplumutalások esetében a történet nincs részletesen kifejtve, csak tömörítve, utalásszerűen tartalmazzák a cselekmény legfontosabb elemeit.
Általában valamilyen ismert történetet akarnak csak felidézni (pl. a Bibliából), de olyan esettel is találkozhatunk, hogy a szövegben máshol részletesebben kifejtett történetre utalnak (pl. az RMEx 0129a jelű exemplumban a következő utalás olvasható: „ha ki ennek nyilvábban való eredetit és végezetit meg akarja tudni, Szent Brúnó atyánk életében megtalálja.”). Az adatbázis azokat a töredékes említéseket is felvette a korpuszába, ahol sem nem közismert, sem nem máshol kifejtett történettel van dolgunk, hanem valamiféle rövidítéssel, amely talán teljes formában szerepelt a latin forrásban.
Pl. RMEx 0144: „Kiről sok példákat és bizony dolgokat olvasunk, hogy mikoron meg nem jegyeznek valami ételt, italt, avagy Úr Jézusnak és az Szűz Máriának nevét nem említik, gyakorta megcsalatnak ördögtől.” Vagy: RMEx 0105: „Ezeknek felette ezen Magyarországban támasztott három egyéb halottakat: egy vízben holt szolgát és két kisgyermeket, kik rövidségnek okáért elhagyatnak.” Mint említettük, a szakirodalomban találhatók olyan vélemények, miszerint az exemplumutalások a narratív exemplumokkal szemben csak emblémaként jelképeznek egy történetet (emblematikus exemplumok, figurális exemplumok), ezért a klasszikus értelemben vett exemplumok vizsgálatakor kihagyandók. Az adatbázis mégis felveszi őket, hiszen – ha tömör formában is, de – a korabeli narratív anyagot hordozzák magukban, és sokszor árulkodóak a szöveg fordítóját vagy a kódex szerkezetét illetően.
22) Konklúzió, összefoglalás; 23) Lezáró fohász; 24) Megszólítás; 25) Lezáró buzdítás: ez a négy mező a történet után esetlegesen következő lezáró részre vonatkozik, amely a szövegbe illesztett exemplumok sajátja. Az exemplumokat az ars praedicandik tanácsa szerint a prédikáció végére kell illeszteni,277 s a legtöbbször
277 Pl. Alanus ab Insulis szerint: „In fine vero debet uti exemplis ad probandum quod intendit, quia familiaris est doctrina exemplis.” Idézi: SZABÓ, A középkori..., i. m., 51. Ld. még: „H. Martin szerint az exemplum mind a tudós, mind az alapfokú (élémentaire) beszédszerkezetekben az utolsó distinkció utolsó része.” BÁRCZI, Ars..., i.
m., 176–177.
valóban ott is szerepelnek. Ebből adódik, hogy az ott található történetekhez gyakran hosszabb kommentár is kapcsolódik, mivel az egyben a prédikáció lezárása is. Az itt következő négy jellemző a történet előtt is szerepelhet ugyan (pl. a hívek megszólítása), de ott jóval ritkább. Az adatbázis az exemplumok lezáró részével kapcsolatban – részben Szabó Zsuzsanna elemzési szempontjaira támaszkodva278 – jelzi, ha szerepel benne valamiféle:
a) konklúzió vagy összefoglalás (ez időnként egybeesik az igazolandó tétellel); pl.
RMEx 0020: „Mindezekben és ezekhez hasonlatosokban, kiket látunk és hallunk, megérthetjük az felsőket és az mennyeieket. De vannak némelyek oly igen parasztok, gorombák, hogy ez ilyeneknek miatta semmit nem értnek, hanem miképpen oktalan barom, csak az földiekben foglaltatnak, kikről úgymond Szent Dávid próféta az zsoltárában: Ne akarjatok lenni olyanok, miként ló és szamár, kiknek nincsen értelmük.”
Vagy RMEx 0022: „Annakokáért mi is könyörögjünk az Szűz Máriának, hogy esedezzék az ő szent fiának előtte, és nyerje minekünk is az örök boldogságot, mindörökkön örökké.”
b) lezáró fohász, könyörgés (ennek vettük a gyakran szereplő „Amen” szót is); pl.
RMEx 0015: „Ave Mária, Jézus!”; RMEx 0051a: „Ezeket megmondván lelkét boldogságosul úrnak megadá, kit urunk az ő szent anyjával és az ő nagyanyjával, az örök boldogságra vőn, mely boldogságot adjon nekünk Atya, Fiú, Szentlélek Isten!
Ámen.” RMEx 0136: „Engedjen malasztot reá urunk Jézus Krisztus, Amen.”
c) megszólítás (a prédikátor megszólítja a híveket); pl.: RMEx 0132a: „Íme, szerelmes atyámfiai, mind lelki tanulságból, mind példából megismertetik, miért hasznos és üdvösséges volt Urunk Jézusnak kisded gyermeki személyben ez világra jőni, kiért hálaadásokkal tartozunk ő szent irgalmának.” Vagy: RMEx 0079: „Ó, ti mind nyavalyások, kik örültök ez világgal! Mind evégre juttok.”
d) lezáró buzdítás (általában ez is a hívek felé irányul); pl. RMEx 00041: „Azért mi is könyörögjünk ez szent szűznek, hogy mi is juthassunk az ő boldog társaságába.” Vagy:
RMEx 0016a: „Ó azért ember, úgy keressed kedvét testednek, hogy lelkedet el ne kárhoztassad miatta!” Vagy: RMEx 0135: „Ó, azért szerelmes atyámfiai! Mindentek oltalmazza magát gonosz ítélettől és rágalmasságtól!”
26) Allegorikus értelmezés a szövegben: e jellemző is általában a prédikációkban szereplő exemplumok után található. Korábban említettük, hogy Horváth János megkülönböztette egymástól az ún. morális és az ún. jelképes exemplumokat; ez azonban nem bizonyult jól alkalmazható szempontrendszernek. Az exemplum jelképes jellegével kapcsolatban ehelyett az allegorizálás módszerét szokás inkább említeni. Az allegorizálás az exemplum alkalmazásának egy olyan gyakorlata, amikor a történethez külön értelmezést csatolnak, melyben megadják az exemplumnak és az exemplum egyes elemeinek a magasabb szintű, allegorikus értelmét.279 Az allegorizálás a nyelvemlékkódexek anyagában igen ritkán fordul elő. A Régi Magyar Exemplumadatbázis jelenleg feldolgozott több mint 150 exempluma közül hét olyat találunk, ahol valamilyen allegorikus értelmezést tartalmaz a szöveg.
1) RMEx 0016a: (Bod-kódex 10–11) a vak és a béna kárt tesznek közösen a király kertjében; a király rájön a cselre, és halálra ítéli őket. A történethez a következő allegorikus magyarázat társul:
„Ezenképpen vagyon az lélekről, ki vezérli a testet az gonoszságnak téteményére, mely gonoszságokat sem az test az lélek nélkül, sem az lélek az test nélkül nem tehetne.”
278 SZABÓ, A középkori..., i. m., 68.
279 Ld. „allegorisation”: Marie-Anne POLODE BEAULIEU, Pour un Thésaurus des exempla médiévaux: Enjeux théoriques, méthodes et problèmes = Les exempla médiévaux: Nouvelles perspectives, éd. Jacques BERLIOZ, Marie-Anne POLODE BEAULIEU, Paris, Champion, 1998 (Nouvelle bibliothèque du moyen âge, 47), 397.
2) RMEx 0017a: (Bod-kódex 12–13) a bolond és a bölcs útelágazáshoz érnek; a bölcs hagyja, hogy a bolond válasszon a két út közül. Rablók kezére kerülnek, akik egy verembe vetik őket. Ott egymást szidják, ahogy a lélek és a test a pokolban. A történethez a következő allegorikus magyarázat társul:
„Ezenképpen lészen pokolban, holott örök sírással az lélek test ellen, és a test lélek ellen zúgodnak, morgodnak, hogy egyetembe estenek az tolvajok közé, azaz ördögök közé, és a kígyóknak mardási közé, azaz pokolbeli kínokba.”
3) RMEx 0056a: (Bod-kódex 15–16) egy ember fut az őt kergető unikornis elől. Egy verembe esik, de egy kövön sikerül megvetnie a lábát és bele tud kapaszkodni egy bokorba. A bokor gyökerét egy fekete és egy fehér egér rágja. A verem mélyén egy lángot fújó sárkány van, a kő mellett négy kígyó akarja megmarni az ember lábát. A bokor ágáról méz folyik, és az ember azt nyalogatja, ahelyett, hogy a veszedelmekkel foglalkozna. A történethez a következő allegorikus magyarázat társul:
„Lélek szerént az unikornis vad: az halál, ki embert űzi mindenha, és kívánja őtet megmarnia. Az verem: ez világ, ki minden gonoszokkal rakva. Az bokor: embernek élete, kit az két egér – fehér és fekete –, megemészt, azaz rágja: az nap és az éj. Az négy kígyófő pediglen az négy éltető állat, mint tudnia illik: egy föld, más víz, harmad tűz, negyed ég, kikből embernek teste szereztetett. Az sárkány pedig pokolnak szája, ki mindent kíván megmarnia. Az méz pediglen: ez világnak hazug gyönyörűsége, ki miatt ember megcsalattatik és örökköl elkárhozik.”
A további négy allegorizálást tartalmazó exemplum: 4) RMEx 0037a: Simor-kódex 2–3;
5) RMEx 0037b: Virginia-kódex 65–66; 6) RMEx 0057a: Bod-kódex 19–20; 7) RMEx 0140: Érdy-kódex 094a–094b.
27) Szereplőtipológia: az adatbázis az exemplum szereplőit hét nagyobb kategóriába sorolja. Egy-egy exemplum ezek közül több címkét is viselhet egyszerre. Ezek a címkék a következők:
a) névtelen szereplő: az exemplumok szereplői az esetek többségében nem rendelkeznek tulajdonnévvel. Vagy mint közelebbről meg nem határozott „bizonyos emberek”,
„valakik” szerepelnek a történetben (pl. emberek, asszonyok, körülállók, sokaság), vagy csak az egyházban betöltött titulusukat, szerzetesi hovatartozásukat (pl. apát, érsek, szerzetes, ferencesek), családi helyzetüket (pl. apa, gyerek, özvegyasszony) foglalkozásukat (pl. földműves, kántor, szolgáló leányok), vagy betegségüket (béna, köszvényes, vak) stb. adja meg a történet. Ezekre az alesetekre a „Szereplő”-mezőn belül lehet keresni.
b) nevesített szereplő: a névvel szereplő alakok a legtöbbször szentek (pl. Szent Margit, Szent Domonkos, Szent Ferenc), az általuk meggyógyítottak/megmentettek, vagy pedig Szűz Mária.
c) ókori görög/római történelmi figura: ez a címke jelenleg három exemplumnál szerepel: RMEx 0078 (Alexander császár), RMEx 0128a és RMEx 0128b (Traianus császár).
d) mitológiai alak: mitológiai alak az anyagban jelenleg csak Ipomenes és Atalanta története kapcsán bukkan fel (RMEx 0057a: Venus és Ipomenes).
e) bibliai alak: mint ahogyan a bibliai exemplumok, a kifejezetten bibliai történetből ismert szereplők is igen ritkák. Azok a szentek, akik a Bibliában is szerepelnek, ebbe a kategóriába tartoznak (pl. RMEx 0051a: Szent Anna és Szent Jakab apostol); Szűz Mária – rendkívüli gyakorisága miatt – azonban nem.
f) középkori történelmi alak: ebbe a kategóriába azok a névvel ellátott szereplők kerültek, akik életükben valamilyen állami vagy egyházi tisztséget töltöttek be (pl.
RMEx 0061: Britannia Nochus nevű királya; RMEx 0072: a későbbi pápa, Ugolinus Hostiensis püspök; RMEx 0130a: Szent Edmundus király).
g) állatok: kifejezetten állatmesék nincsenek az anyagban, ám több olyan történet is van, amelyben egy-egy állat fontos szerepet kap. Pl.: RMEx 0020: egy fülemüle versenyt énekel egy fráterrel; RMEx 0109: az ördög majom képében jelenik meg Szent Domonkosnak; RMEx 0145: templomszenteléskor a pokolbeli szellemek disznókként rohannak ki a templomból. Az ördögök – ahogyan az angyalok sem – nem szerepelnek a szereplőtipológiában külön kategóriaként, hanem a „Szereplő”-mezőből érhetők el (pl.
ördög, ördögök, pokolbeli szellet, Lucifer).
h) allegorikus alakok: elvont fogalmak a szereplői a Bod-kódex RMEx 0018a jelű történetének: Kevélység; Alázatosság; Hiú Dicsőség; Úrnak Félelme; Fösvénységnek Kívánsága; Ez Világnak Megutálása; Bujaság; Tisztaság; Harag; Békesség; Torkosság;
Szenvedetesség; Irigység; Atyafiúságos Egyenlőség; Gyűlölség; Isteni Szeretet;
Rágalmasság; Igaz Feddésnek Szabadsága; Jóra Való Restség; Jóra Való Felserkentgetés.
28) Szereplő: ez a mező is egy „+” jel segítségével tetszőleges mennyiségben bővíthető a keresőfelületen; a kulcsszavakhoz hasonlóan amint gépelni kezdünk benne, megjelenik az ajánló lista.
29) Műfajtipológia: Horváth János egyik csoportosítása szerint az exemplumok kétfélék lehetnek: vagy épületesek, vagy pedig igazolók; e kategóriák azonban nem túl jól alkalmazhatók a gyakorlatban. Ezzel a merev megkülönböztetéssel szemben hasznosabbnak tűnik az a megközelítés, hogy sokféle szempont szerint rendeljünk címkéket az exemplumokhoz. Ilyen megfontolásból jöttek létre a Régi Magyar Exemplumadatbázis műfajtipológiájának kategóriái, amelyek tetszés szerint kombinálhatóak egymással. A műfajtipológia vállaltan mutat ilyen vegyes képet:
pontosabban kategorizálhatók a történetek, ha a különféle szintű műfajdetermináló jegyeit mind meg tudjuk adni, s így kereshetővé tenni. A műfajtipológia kategóriái még bővíthetők; jelenleg a következő címkéket tartalmazza: látomás; saját élmény; magyar vonatkozású exemplum; jogi vonatkozású exemplum; imára tanító exemplum;
liturgiamagyarázat; népmesei elemeket tartalmazó exemplum; bibliai eredetű exemplum; történetírás; verses jellegű/verses jellegű részt tartalmazó exemplum;
természettudományos exemplum; drámai jellegű exemplum; legendarészlet, születéstörténet; legendarészlet, megtéréstörténet; legendarészlet, a szent életében tett csodái; legendarészlet, passiótörténet; legendarészlet, a szent halála után tett csodái;
legendarészlet, a szent halálakor tett csodái; legendarészlet, a szent tanításai.
a) Látomás: látomás címkével látjuk el azokat a történeteket, amelyekben vagy egy élő személynek jelenik meg egy túlvilági alak, vagy pedig az élő szereplő tesz látogatást a túlvilágon. Mindkét eset gyakran előfordul az anyagban. Úgy tűnik, nincs igazán különbség a között, hogy valaki saját szemével látja-e a látomást, vagy pedig csak álmodja azt; mindkét eset ugyanúgy bizonyító erejű. Pl. az RMEx 0139-es jelű exemplumnál a magyar variánsban elalszik a szereplő, közvetlen forrásában azonban nem szerepel ez a mozzanat: „azonközben lehajtá fejét és elszunnyada. És íme, látá az Szűz Máriát, hogy az szelencét nyitta volna, kiben az szentség tartatik vala, és urunk Jézus szép gyermek képében kijővén megállapék az oltáron.” Temesvári Pelnártnál:
„Intravitque ecclesiam et coram sacro Eucharistiae prostravit se et salutans Beatam Virginem licentiavit se a Christo et Beata Virgine. Et ecce vidit, quod Beata Virgo aperuit pixidem in qua erat sacramentum et iuvenis pulcherrimus egressus est de pixide et stetit super altare.” Nagy számuk miatt külön érdemes kiemelni azokat a látomásokat, amelyeket a halottak látnak halottas ágyukban; pl.: RMEx 0130a, RMEx 0133, RMEx 0058a, RMEx 0118.