A numinózus létsíkja

Egy és ugyanazon valláson belül is többféle nyelvvel találkozhatunk: más az O- és más az Újszövetség nyelve, másképp fejezi ki magát a gyóntatószékben az ember, mint a ká­

nonjogban, különbözik a liturgia és a dogmatika nyelve. És mégis egy — mivel más valláя')k-hoz hasonlóan a kereszténység is a megfoghatatlant „olyan személyes-eszes dolgok analó­

giájára gondolja el, mint amilyeneket az ember korlátok és gátak közé szorított formájában önmagán is tapasztal... A kereszténység esetében semmiképp sem igaz Faust mondása:

,Minden csak érzés; a név, hang, füst csupán.' A ,név' Faustnak ebben a mondatában azt jelenti: fogalom. Valamely vallás magas szintjét és fölényét éppen az jellemzi, hogy vannak-e .fogalmai' és... hitbéli ismvannak-ervannak-etvannak-ei az érzékfölöttiről... Más vallási szintvannak-ekkvannak-el és formákkal összehasonlítva: a kereszténység fölényének nem az egyetlen, s még csak nem is a legfonto­

sabb, ám igen lényeges ismertetőjele, hogy... nagy számban vannak fogalmai, s ezek... vilá­

gosak és egyértelműek...

A racionális predikatívumok azonban... oly kevéssé merítik ki az istenség eszméjét, hogy kifejezetten csak az irraciimáíism vonatkoztatva érvényesek, és csak így léteznek.

Ugyanakkor ezek nemcsak lényegi..., hanem szinteiikm lényegi predikátumok is, amelyeket csak ilyen módon értelmezve érthetünk meg helyesen: vagyis csak akkor, ha a predikátu­

mokat eg>' tárgyhoz - mint a predikátumok hordozójához - rendeljük... A tárgyat magát...

még nem ismerhetjük fel a predikátumokban, mert azt másféle, egészen sajátos módon kell megismernünk.

^ Kiv 10Л...: Mlörv 29.28; /HIII 119.24.97...;Szám 1 l,16k; lSAm9.l7; Kiv 25.40

^'Лш i7;Kiv И.ЗОк; Jer 27.4-Il;lz45,b6

*' 2Siíin 7.4'lí): h 2.1-4.60; Ez 40-48; Íz 52.13'5.1.12

*-Jób 23.7-14; !'íia8.2i-íl; Sir 42.15-43.33; Kiv П.21; Kiv U/lct 1S,17; Kiv 19,16; iKir 19.12k; Bölcs li.lk;

ÍV)b 11.3kk;h 40.1; KIV 34,6k; ÓZ 6,6; Tct 16,7 21.17 Jl.ll; Bír 2Л: IKir 22.19; íz Ö.Ikk; Ez l; Kiv ) 1.20; Kiv H.ll.Sz/nn 12,8; Kiv 3,6; IKlr 19.9k; Kiv J.H: Iz40.5 52.8 60.1

" Jékcly /oluín InrJíláwi

"OTTOppH'i^

1Í4

л ftíOviíO RI.F.M/ÍSH Módszertan

Munkámhoz komoly segítség volt Rudolf O t t ó elmélete a numinózusról, azaz a sza­

vak jelentését körüvevŐ létsík vizsgálatához a szent fogalmára átmenetileg alkotott, erkölcsi mozzanatot nem hotdozó terminusról. Homjakov teológiai nyelvújításának lényege ugyanis az „érzelmi ráhangolódásban" rejlik. Hiszen a numinózus „kategória teljesen sui generis, ezért - minden más primer és alapvető tényhez hasonlóan - szigorú értelemben véve definiálha-talián, csak körülírható. [Az olvasót] a kategória megértésében csak azzal segíthetjük, hogy körülírással megkíséreljük elvezetni lelkiállapotának arra a pontjára, ahol ennek a katcgórl' ának már benne magában meg kell mozdulnia, létre kell jönnie és tudatosulnia kell."

3.2. Módszertan

3.2.1. Technikai kérdések

A disszertáció megírásának kezdetén egy igen fontos döntést kellett hoznom: milyen számítógépes programot fogok haszrtólni. Az egyetemi doktori értekezésemet még elektronikus írójiíéppel írtam; de ez a XXI. században már a nyelvészeti téma miatt sem fogadható el.

A probléma látványos része a karakterkészlet. Magyar, német, angol, olasz, francia, lengyel és görög, szanszkrit, valamint mai és régi helyesírású orosz nyelvű szövegek leírásá­

hoz elméletben elegendő egy folyton vált4)zó MS Word program fontkészlete. Azonban az így írt betiíket hiába ágyaztam be, hiába konvertálom a fájlokat Word rtf-formátumba, az kizárólag a saját kis 486'OS notebook-omban olvasható teljes egészében. A többi gép szá­

mára hacsak nem telepítem fel a célomnak megfelelően kialakított karakterkészletet -szövegem egy része olvashatatlanná válik, összeesik. Nem tudom csatolt fájlban ezért senki­

nek elküldeni, CD-re sem írhatom. H T M L nyelvre sem konvertálhatom, mert azt az Inter­

neten valaki vagy közép-, vagy nyugat-európai, vagy cirill nézetben látja, „Kőkorszaki"

megoldás lenne az azonnali nyomtatás a saját gépemről, majd ezen oldalak postázása vagy képformátumú szkennelése. Ez egy európai szintil PhD'képzésben elfogadhatatlan.

A probléma másik része a szöveg tördelése, a megfelelő betűtípus használata. Mit érek egy több, mint 200 oldalas gondosan tördelt szövegggel, ha azt a nyomtató átalakítja?

Hogyan tudok úgy dolgozni, hogy a képernyőn nem azt látom, amit a nyomtató észlel?

Hasonló következtetésekre jutott Donald E. Knuth stanfordi matematikus, miután eg>'ik 2000 példányban megjelent nyomdaszagú könyvében a matematikai jelek s egyéb szimbólumok másképp jelentek meg. Mérgében írt egy nyomdászat! programot, amely a matematikai képleteket megbízhatóan, megfelelően tördelve jeleníti meg. A több évszáza-dos tipográfia eredményeit is figyelembe vette - így született meg a a görög TEXVT|-re utaló T g X - a „text" és a „techruka" minden gondját-baját figyelembe vévŐ, de igen fárasztó

mű-„Ich ЫК1с liícrlür zunáchst ilas Wori: das Numatöse (wenn man von orn^t ominös biLicn клип, dann aucb v<tn nu' ituni numinÖ»)" - Bcnijl Júlia turdítá&ábmt „bn az оглспЬб! lcd|>czlicrjuk az ominAzuM, miért ne képczbcíricnk я nu-шсп1<б1 nmniiu'izusr. Szerintem Ollo gondolaimenct^-t a „numinózis" kitcjczéíi jobban tulmácsolja, ezért s:fvcscbl>cti liaNználimi a „numini^zis" Ionnál. (Lsd. pp.l42'14$)

"^InrüITOpp.lÓ-l?

л S7ÖVFG I-lJiMZÉSb- Móibzcrtan

szaki'matematikai szövegszedésre alkalmas program. A n-hcz konvergáló verziószámú legú­

jabb T|^-ben szerencsére természetesen makrók is írhatók -ennek legismertebb változatát egy korábbi verzióhoz az akkor még egyetemista Leslie Lamport dolgozta ki: a magas szintű dokumentum-leíró nyelvnek tekinthető L'^'^X -et, amelynek ismerete a műszaki és tudo­

mányos szövegszerkesztésben egyre inkább nélkülözhetetlen.

Mindezek ismeretében, a jÖv6re is gondolva vállalkoztam arra, hogy disszertációmat L'4'gX-hel írom. Ennek lényege az ún „camera ready output" előállítása, vagyis: a szerző a mű írása közben - a hagyományos értelemben vett „redaktorával"konzultálva -maga ter­

vezi meg, „szedi"a könyvét, amelyet a nyomdában már csak sokszorosítani kell. Munkám során ezért is gondoltam hálával az OSZK Régi Nyomtatványok Tárában töltött éveimre, s Borsa Gedeon jó hangulatú nyomdászat-történeti, -technikai előadásaira, amelyek segítet­

tek a végső forma kialakításában.

Az 1989-es, Knuth-féle módosítással megoldás lett a Lf^gX a legnagyobb problé­

mámra: a megfelelő fontválasztásra is. Ez a unix vagy linux operációs rendszeren futó szoft­

ver ugyanis az ún. babel-csomag révén a Föld bármely számítógépén, bármely nyelvterüle­

tén képes ugyanúgy megjeleníteni értekezésemet, ahogyan én megírtam. A dokumentum fejében a \usepackagel/7ve/v/, nyelv2,- nyeh„]{babe\} utasításra az utolsó válik a difót nyelvvé, amely a dokumentumon belül bármikor váltható a \selectlanguage{/7yíí/v}

paranccsal, vagy a hosszabb részek, idézetek esetén cserélhető a \begin{otherlanguage}

{/7Vc'/v}...\end{otherlanguage} környezetre. A számomra oly fontos, a Washingtoni Egye­

tem Bölcsészkarán készült, majd oroszországi felhasználók által igényesen kijavított cirill ábécé ' karakterei pedig a kezdeti nehézségek után már majdnem hibátlanul használhatóak.

Remélhetőleg néhány éven belül a T ^ programra épülő L'^gX általános célú doku-mentum-készítŐ rendszer hazánkban is (a nagyobb európai egyetemekhez hasonlóan) a publikálás szabványává válik.

3.2.2. A fordítás

3.2.2.1. Terminológiai szempontok

A tudományos, gazdasági s általában mindennapi életünk globalizációs fejlődése szükségszerűen megköveteli a termint)lógia tervszerű, módszeres finomítását. A tudomá­

nyok rendszerezése, szervezése során elkerülhetetlenül terminológiai problémákba ütkö­

zünk, s rádöbbenünk arra, hogy ezek megoldása napjainkban a nyelvészei egyik elsőrendű feladata. A tudományos (jelen témánkban a katolikus teológiai) lexika az adott nyelv szó­

készletén belül körülhatárolt, sajátos alrendszert képez, amelynek normái szigorúbbak az általános lexika nyelvérzékünk diktálta szabályainál.

,'\r ;ibl>bi nyelvekre készüli ciiiiig szabványos pnnincs: orosz, ukrán, tchérortMz, bolgár, macedón és szerb.

Ш

л SZÖVEG K1.HMZP^4E - MAiiszcrlan

Milyen egy „ideális" teológiai, műszaki, gazdasági vagy informatikai terminológia?

Legfőbb követelménye, hogy logikus, rendszeres legyen - azaz minden eleme szervesen il­

leszkedjék az adott szakterület terminológiájába. Egy-egy terminus technicus nem önma­

gában, hanem más terminusokhoz viszonyítva, vagy éppen azokkal szembeállítva fejezi ki valódi „mondanivalóját"-a terminus technicus szerepét tehát semmi esetre sem korlátoz­

hatjuk csupán a megnevezésre, mivel a teljes fogalmi rendszert kell tükröznie. Sok pontat­

lanság éppen abból ered, hogy az ismert folyamatok, tárgyak, tulajdonságok közti valóságos kapcsolatokat nem képes az adott kifejezés elég világosan megragadni. Lehetséges tényező az is. hogy egyszerűen nem tisztázott a fogalom helye a diszciplína fogalmi rendszerében.

Az egyértelműség követelménye gyakran azért nem valósulhat meg, mert sokszor még ugyanazon szaktetületi terminológián belül is többféle fogalom jelölésére ugyanazt a terminust használják (homonímia). Kevesebb bonyodalmat okoz, de feltétlenül hátráltat, ha egy és ugyanazon fogalomra eltérő műszavakat alkalmaznak; erre napjainkban döbben­

nek rá a különböző felekezethez tartozó teológusok: évszázados vitáik gyakran egy kifejezés eltérő, vagy nem megfelelő használatából születtek. A homonimák és szinonimák a tutlo-mányban nem gaz<.lagítják, hanem szükségtelenül terhelik a nyelvet, időről időre szükség van tehát egy-egy tudományágban a kialakult terminológia revíziójára.

Gyakori jelenség a többjelentésű terminusok használatából eredő terminológiai ptjn-tatlanság, mivel azok nem mindig fedik egymást egészen. A homonímia különleges eseté­

nek tekinthető az is, amikor a fogalmi körben nem egyértelmű a kifejezés, néha egy szerző művein belül sem. Nem sorolható ide viszont az a probléma, amikor a terminus bár többje­

lentésű, de az adott szakterületen egyértelmű: pl. virrasztani, feloldani, megtérni.

A szinonímiából néha egész terminológiai dialektusok fejlődnek ki, ha nem egysége­

sítik időben a szakszókincset. Ez kétféleképpen mehet végbe: területi, földrajzi alapon (va­

gyis elképzelhető, hogy a mai és a történelmi Magyarország elcsatolt területein lévŐ szemi­

náriumokban, teológiai fakultásokon, vagy éppen azok különböző tanszékein „más nyelvet beszélnek') ilierve szakmai szint által meghatározott módon (azaz más kifejezéseket hasz­

nálnak a prédikációban, a hitoktatásban vagy egy teológiai tárgyú doktori disszertációban).

Ide sorolhatók a kiejtés „logíkátlanságai" is, pl. Partium [parcium], de Pentium [pentium].

Érdekes vadhajtás, hogy néha olyan terminusokat használunk, amelyek nyelvérzé­

künk szerint ellentmondanak az általuk jelölt fogalomnak. Vessük össze például a „házas­

társ" és „élettárs" kifejezéseket. A „házastárs" nem társbérlőt jelent (a „távházasság"ot nem is elemzem), az „élettárs" pedig nem társ az élet teljességében.

Az idegen szavak használata nem egyértelműen helyteleníthető. Az „egyháztan" pél­

dául nem egészen azonos az ekklézioiógiával. Ugyanaz a helyzet nálunk, mint Németország­

ban: a „Kirchcnkunde"és az „Ekklesiologie" bár igen nagy a részhalmazuk, de történelmi hátterük miatt egészen más hatást váltanak ki a befogadóban. Ezért nem érzem veszélyes­

nek az „ekkléziológia"szót magyarosan leírni, annak ellenére, hogy a Magyar Tudományos Akadémia 2001 nyarán még nem ajánlotta ebben a helyesírási formában. Az „ecclesia"pro-testáns magyar testvéreink szóhasználatában igen elterjedt a „zs" hasonulással, amely

ten-л SZÖVEG ÜLEMZUSf: - MAíiszctlan

denciát az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár „eklézsia" „eklézsiabeli" „eklézsiakövetés "stb.

szócikkei is tovább erősítenek. Egy átlagos magyar „fülében ez cseng" ebből következtetve inkább az „eklézsiológia"kifejezést választaná nyelvérzéke. Ez azonban a lutheri asszociá' ciók miatt katolikus területen semmiképpen sem megengedhető. Mivel széles körben még nem ismert ez a tudományág, így nincs kialakult magyar szóhasználata sem. PhD disszettá-cióm ennek a folyamatnak a meggyorsításához, az „ekkléziológia"szó honosításához kíván hozzájárulni.

3.2.2.2. Számítógéppel támogatott emberi fordítás

Már az 1970'es évek legelejétől kisgyerekként édesapámmal, Virághalmy Ferenccel többször megcsodálhattam a MIKl-ben, a KFKbban és az OMKDK-ban működő számító­

gépeket. Tanúja voltam, hogyan építették ki a különböző műszaki területeken a tezaurusz­

ra alapozott lyukkártyás válogató rendszert, és ekkor találkoztam a permutációs indexelés kérdéskörével is. Ez a kontextusban szerepeltetett kulcsszavak betűrendes jegyzékének elő­

állításával végzett tartalmi feltárás már akkor sem volt új gondolat, mivel a XIII. századtól használták a Páduai Szent Antalnak tulajdonított, a Vulgatához írott anonim konkordá-ciót, majd a későbbi betűrendes tárgyszókatalógusok is erre az elvre épültek.

A céljának megfelelő tárgyszavazás - különösen a luhni permutációs indexelés gépi módszerével - csak akkor alkalmazható, ha egységesített a terminológia'rendszer. Ehhez a fogalmakat először rostálni, majd rendszerezni, osztályozni kell, s csak ezután lehet a megfe­

lelő terminust kiválasztani vagy megszerkeszteni. Jelen témánkban az egységesítéshez, az információs zaj csökkentésére használt szótárakat két nagy csoportra oszthatjuk: értelmező-és terminológiai szótárakra, illetve két- értelmező-és többnyelvű szótárakra. Ezen kívül sokáig fontos szerep jutott az ún. tezauruszoknak, vagyis egy meghatározott diszciplína tárgyszavait és a-zok alapvető relációit tartalmazó normatív szótárnak. Ezen szigorúan egyértelmű tárgysza­

vak képezték aztán az információ-kereső rendszer mesterséges nyelvének alapszótári állo­

mányát.

Hogyan lehet egy terminust kiválasztani vagy megszerkeszteni? Napjaink felgyorsult integrációs, multinacionális világában az egyértelműség és a logika a tükörfordítást vagy a lényeg megragadását követeli. (Ilyen például az olaszban az „invio" = enter.) De mit tehe­

tünk a már kialakult és használt szakszavakkal? Ez a legfontosabb kérdés, amit minden szakterületnek tisztáznia kell; csak ezután léphet egy magasabb, az intelligens szövegkezelés szintjére.

A számítógép a fordításban többféleképpen vehet részt. Először teljesen automatizált formában, amikor a program hajtja végre a teljes fordítási folyamatot - ezt a szakirodalom

^In: nrdélyi Magyar Szóiörténcii Tár (szcrk. SZABÓ T.Auila) Hukarcsi, 1978. Il.pp.734-736.

''^ Csjitbikozom munkámmal KrAnitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus ligyctcm tumlamciitál-tcolAgiai proíc^zorá' пак iÜOl-lvn mcacifmcicii a „Teológiai kulcsfogulmak szótárá"-ban írott ^ekkléziológia" címszavához.

138

л SÍÓVEG HLEMZÉSE - Módszertan

FAMT-ként'*'' említi. Mindezt végezheti a gép emberi segítséggel is (ember támogatta gépi fordítás: HAMT* ), vagy fordítva: a gép támogathatja az emberi fordítást (MAHT*^). A FAMT lehetőségei még korlátozottak, legfeljebb szigorú, ún. kontrollált szakmai szövegek felszínes fordítására alkalmazhatók, mert „ökörként" túl következetesek egy környezetére reagáló, gondolkodó emberi agy számára. A HAMT és a MAHT eszközei fokozatosan egy­

beolvadnak, egyaránt igényelve az emberi interakciót.

Témánk szempontjából vizsgáljuk meg az emberi fordítás gépi támogatásának azon modelljét , amikor csak egy-egy konkrét részfeladatot végeznek a számítógépes eszközök, a feladat az emberre (esetünkben a fordítóra, a terminológusra és a lektorra) hárul.

Szórárak Elgfordító repdszer Ismeretlen

szav

f

Terminológia-kezelő rendszer Intelligens

szó tár keze 16 rendszer

Kiszótárazott forrásszöveg

i Fordító L ^ _

-•^ Tcrminoiógus

Új terminológia Г FordUás

Lekt ^ОГ

Szövegpár-szinkronizáló

rendszer

Inkonzisz-tenciájc

Szinkronizá szövegpár

Konzisztencia-ellenőrző rendszer

^íéníkzí^fM&

FAM Г: íully automalíc machinc trandatiun 11ЛМ1': liiiman aideJ inacbínc (ranslation

*' МЛИТ: machinc aidcd humán transiation

4J l-r a nuHlcll:. PRÓS/BKY - KIS pp.2í2-234-011 ralülliató } ЛЬш áldolgoioit varian».

л b7ÖVEC ELCMZÉSt - Módszcrnm

A fordító feladatával disszertációmban már több helyen foglalkoztam. Egy idealizált szituációban a fordító egy személyben terminologus is, de sajnos megváltozott világunkban a szerepek annyira elaprózódtak^ a szaktudományok oly mértékben specializálódtak, hogy gondolnunk keli a modellezésnél a terminológusra külön is. О olyan kitüntetett jogokkal felruházott személy, aki meghatározhatja, módosíthatja, egyértelműsítheti a tezauruszokat, mai elnevezéssel a terminológiai adatbázist. A lektor tisztje a minőségbiztosítás: a forrásszö' veg egybevetése a fordítással. Ez a folyamat feltételezi számára a hozzáférést a fordító és a terminologus által használt összes szótárhoz, adatbázishoz, valamint a félautomata konzisz^

tencia-ellenorző rendszerhez, amely a terminológiai következetesség figyelésén kívül észleli a fortlításból hiányzó bekezdéseket, mondatokat, kifejezéseket is.

3.2.2.3. Szótárak cs tcttninológia'kezelő rendszerek

Miben különböznek a számítógépen rögzített szórárak a könyvben publikált elődjük-tol? Tartalmukban nyilvánvalóan azonosak - d e akkor miért jobbak.' Rideg dolog a meg­

szokott és szeretett lexikonoknak felállított könyvszekrény helyett egy CD'tár előtt dolgoz­

ni. Bevallom, számomra először kényszerű volt az áttérés az elektronikus eszközhasználatra, hiszen az 1912-es Kelemen-féle német szótár illatát érezni, vagy az 1858-as kis Finályval Horatiust meghallani valóban életre szóló élmény. „Non í>mnis moriar, mulraque pars mei viiabit Libítinam." ^ Vallva ezt, mulandó barbárságnak tartom a grafikai képet tároló facsi­

mile változatot, vagy a szöveghű verziót, amely minden visszakeresési lehetőséget szerephez juttat, mivel a gép szövegként kezeli a szótárat.

Az igazi elektronikus szótár azonban nem kizárólag egyes lexikonok helykímélő fiink-cióval bíró CD-je, hanem egy minden, rokon és kevésbé rokon tudományág művelői által elérhető, releváns információt tartalmazó, központilag módosítható normatív szt'Stárrend-szer. Elérése fontos, hogy ne csak a tradicionális felhasználó, hanem a programok formális világa számára is biztosított legyen reprezentációs nyelve révén, amelynek szabványosítása már a 80-as évektől megkezdődött. Ez az általános dokumentum-leíró formalizmus az SGML** és a szótárleíráshoz kifejlesztett TEI együttes „munkájából"született; a tartalmi szerkezetet speciális szabványos jegyek formájában jeleníti meg, a formátum-információ se­

gítségével.

Ezzel a módszerrel egy biztos, valamennyire statikus lexikális készletet tudunk feb dolgozni, ahol az elemekhez morfoszíntaktikai, szemantikai, néha fonológiai leírás is kap­

csolódik. A terminológiai szókincs viszont a már tisztázott okoknál fogva szinte állandó átalakulásban van, az izoláció által veszélyeztetve. Azonban, ha minden szótári egységet azonos alakra hozunk, akkor a szöveges alak alkalmassá válik adatbázis-kezelő programmal való feldolgozásra. Erre a munkára több projekt is specializálódott, ezek közül hármat

eme-^MlORATlUS: /VI Mcl|4»,iicncn IIIJO.

^ StaiuiarJ CiciiLTiiltzci:! Marktip l^iignngc

* I CXI l'.iicodíng Iniliativc

140

л SZÓVEO ELI-:MZÉ5K - МЛсЬгсПап

lek ki: az ASCOT-ot. amely az amszterdami egyetem Angol Tanszékén Akkerman, Mase-rccuw és Meijs kutatók nevéhez fűződik , valamint a kanadai WaterK>o Egyetem munka-társai által konvertált nagy Oxford English Dictionary . A harmadik Roberto Busa galla-ratei professzor, az Index Tbomisticus vezéralakja.

3.2.2.4* Ismeretek reprezentációja szemantikus hálóval

A mesterséges intelligencia-kutatás keztletben szinte csak játékszintű, általános prob­

lémamegoldó módszerekkel, programokkal foglalkozott; a lehetőségek azonban gyorsan ki­

tágultak, amint rádöbbentek: az információs rendszerek intelligens viselkedése nem a kifi-nomull keresési módszerekben rejlik, hanem a jó minőségű probléma-specifikus ismeret al­

kalmazásában. Az ismeretek ábrázolására így már a 60-as évektől igen Intenzív munka kez­

dődött, s az „ismeretreprezentáció" a mesterséges intelligencián (Ml-n) belül önálló rész­

tudománnyá fejlődött. Legismertebb ábrázolási módjai: a logikai, a szabály- és keretalapú reprezentáció, valamint a szemantikus háló.

A „scmantic network"kifejezést először az emberi információ-tárolás és -visszakere­

sés modellezésére Masterman használta 1961-ben, Arisztotelész (a metafizikával nála még szorosan összekapcsolódó) formális logikájára támaszkodva. Élt a kognitív pszichológia kí­

sérleti eredményeivel is, amelyek bebizonyították, hogy az emberi agy a tárgyköri ismerete­

ket gráf formájában tárolja, így különböző „csomópontok" jönnek létre, amelyeket osztályok­

nak, tudományágaknak, -területeknek nevezhetünk. Ez a „network" tehát valamilyen osz­

tályozás szerinti hierarchikus szerkezetű, egymással sokrétű, de egyszerű kapcsolatban álló (magyarra rosszul fordított) „háló" Az osztályok tulajdonságai a benne foglalt osztályok­

ban, valamint azoknak egyes példányaiban egyaránt öröklődnek.

^' U í . AKKIÍRMAN. E. MASURtHUW, P. -MIilJS, W.: Dcüins a Compuicrizcd Lcxicon íor Linguistic !'пфож5.

(Л5С(УГ Rc[Kirt I.) Amsicrdam. 1981

** IAJ. ГОМРЛ, F.; Oatabasc l>stgii (or a Dictionary Ы ihc Puliirc. PrcÜminary rcptiri. Ontario, 1986.

(In: 1т[':/Ау»\улпс*1»ап1сп1с.га1.11,/Ьотс/Ь1ЬИо1сЛ>1окгаНЛ>УЬ11»а.Ьгп|)

„Paiirc \Mi>:\, JrirLIníversitik Grct^^iri»n:i Hi К о т я , ^ staio tra i pionicr) vlciriiw deiriníormiiricii i.K*r l'ünalisi dcl tcsto, la Icssicograíia с la riccrca bÍl>Ii(igrnHca, in particolarc ncibi rcalizzaiionc dcll'liuicx Ttmiisticus: sanctí 'Пшшас A-i|im);mso)4.'iiim omnliim indiccsct concordantiac. II Miograndc cd oncroso bivoro di Indícizzazionc deH'Indcx I luv mUrtcii.s \\i S. Ago>Uno inízia i^uando, scrivcndo mia icsi su ^.Agosdno, fi t^csuitii sí rcndc conio ilella iiccct^ltá di un mdicc compicto. II lavoro di iudicizzazíonc, avviato assicrac ncgli aiiiil '50 с disponibÜc su CD-Roni, b ad oggi uno dci mczzl piíi utili (vr chi voglla svolgctc dcllc ricerche su S-Agohlíno. Grazié all'opcra da Uii inizlata, la IcssícograHa с rcnncnentica tcsiualc riccvono un contrlbuto dccisívo dairinlormatíca linguistica. Padrc Busa ha fondato ncl 1992

„Paiirc \Mi>:\, JrirLIníversitik Grct^^iri»n:i Hi К о т я , ^ staio tra i pionicr) vlciriiw deiriníormiiricii i.K*r l'ünalisi dcl tcsto, la Icssicograíia с la riccrca bÍl>Ii(igrnHca, in particolarc ncibi rcalizzaiionc dcll'liuicx Ttmiisticus: sanctí 'Пшшас A-i|im);mso)4.'iiim omnliim indiccsct concordantiac. II Miograndc cd oncroso bivoro di Indícizzazionc deH'Indcx I luv mUrtcii.s \\i S. Ago>Uno inízia i^uando, scrivcndo mia icsi su ^.Agosdno, fi t^csuitii sí rcndc conio ilella iiccct^ltá di un mdicc compicto. II lavoro di iudicizzazíonc, avviato assicrac ncgli aiiiil '50 с disponibÜc su CD-Roni, b ad oggi uno dci mczzl piíi utili (vr chi voglla svolgctc dcllc ricerche su S-Agohlíno. Grazié all'opcra da Uii inizlata, la IcssícograHa с rcnncnentica tcsiualc riccvono un contrlbuto dccisívo dairinlormatíca linguistica. Padrc Busa ha fondato ncl 1992

In document ELTE ВТК DOKTORI DISSZERTÁCIÓ BUDAPEST, 2002 Virághalmy Lea A hoxnjakovi ekkléziológia szókincsének szemantikai elemzése (Pldal 136-153)