A kutatómunka során elért fontosabb új eredmények
1. A szintetizált dízelgázolaj-adalékok kenőképesség-javító tulajdonságának előszelektáló értékelésére új mérési módszert dolgoztam ki. Ennek során a korábban továbbfejlesztett négygolyós kopásvizsgálati módszerrel az elvárásoknak megfelelő pontossággal sikerült jellemezni a kereskedelmi dízelgázolajokban használt kopáscsökkentő adalékok hatását.
2. ∼1000 számátlagos molekulatömegű poliizobutilénből, maleinsav-anhidridből gyökös iniciálással motorhajtóanyag-adalék gyártására alkalmas közbenső terméket állítottam elő.
a. A laboratóriumban lefolytatott és a méretnövelt kísérletek eredményei alapján megállapítottam, hogy 140±1°C-on (ez az alapvető eltérés a nagy molekulatömegű PIBBAI (gyökös iniciálású poliizobutilén-borostyánkősavanhidrid) szintézisétől) kb. 8 óra teljes reakcióidő (beleértve az át nem alakult MSA eltávolítását is) alatt és célirányosan megválasztott egyéb műveleti paraméterek mellett sikerült gyökös iniciálással az M ~1000 PIB-n ből kis molekulatömegű, reprodukálhatóan előállítható közbenső terméket (PIBBAI) szintetizálni. A reakciókörülmények hatásának vizsgálatával sikerült olyan paraméterkombinációkat meghatározni, melyekkel különböző BA–PIB kapcsolódási arányszámú (például 0,8 és 1,4) termékeket lehet az igényeknek megfelelően előállítani.
b. Megállapítottam, hogy a termikus és a gyökös iniciálású eljárások termékeinek tulajdonságai hasonlóak, sőt néhány jellemző (szín, kisebb MSA-tartalom) a gyökös iniciálású eljárás esetében szignifikánsan jobb volt. A gyökös eljárással kb. 10 %-kal nagyobb MSA- konverziót értem el jelentősen enyhébb feltételek mellett (pl. 80-90°C-kal kisebb hőmérséklet).
c. IR, GPC és 13C és 1H NMR vizsgálatok alapján bizonyítottam, hogy a gyökös iniciálással és a termikus úton előállított termékek szerkezete között alapvető különbségek vannak. A termikusan előállított PIBBA döntő mértékben
egy-egy kapcsolású PIB-BA molekulákból áll, míg a gyökös iniciátorral szintetizált PIBBAI-ban egyrészről két poliizobutilén molekulával szubsztituált borostyánkősav-anhidrid származékok vannak (kb. 2/3-ad arányban), amely a javított diszpergens hatást biztosítja, illetőleg olyan molekulák is vannak, amelyekben egy PIB-lánchoz két borostyánkősav-anhidrid gyűrű kacsolódik, ezáltal erősebb poláris hatású molekulák is kialakulhatnak, így erősítve a végtermék detergens hatékonyságát.
d. Megállapítottam, hogy a 2:1-es BA–PIB mólarányú PIBDIBAI típusú közbenső termékek keletkezése esetén a második borostyánkősav-anhidrid gyűrű ugyanazon poliizobutilén-lánchoz való kötődésének reakcióideje jóval hosszabb, ezért a közbenső termék előállításakor a reakció idő növelése kedvez PIBDIBAI (Gyökös iniciálású poliizobutilén-diborostyánkősav-anhidrid) termékek keletkezésének, míg az adagszámok növelése – ezáltal az adott időben a reakcióelegyben lévő reagálatlan MSA részarány csökkentése – kevesebb ilyen szerkezetű közbenső terméket eredményez.
3. Megállapítottam, hogy a PIBBAI közbenső termékből és acilezhető vegyületekből (főleg polietilén-poliaminokból) a hagyományos szulcinimidek előállításánál már megismert műveleti paraméterek között növelt detergens-diszpergens hatékonyságú végterméket lehet szintetizálni. A kapott adalékot dízelgázolajba keverve hatékonyabban lehet a korszerű Diesel-motorok befecskendező fúvókáját tisztán tartani, mint a piacot legnagyobb részarányban lefedő termikus úton előállított polialkil-szukcinimid típusú lerakódásgátló adalékokkal.
4. Felismertem, hogy zsírsav-metil-észterből, poliizobutilénből és maleinsav-anhidridből egy teljesen új szerkezetű, biokomponenst mint molekulalkotót tartalmazó alkil-borostyánkősav-anhidrid származékot lehet előállítani.
a. Megállapítottam, hogy a reaktánsok meghatározott sorrendű adagolásával (MSA, DTBP, ZSME) és a reakciókörülmények (oldószermennyiség: 20-25%
(össztömegre vonatkoztatva), iniciátormennyiség: ~10% (MSA-ra vonatkoztatva), reakció hőmérséklet: 140°C, nyomás 1-3 bar, reakcióidő: 7 óra) szigorú betartása mellett az adalékgyártás szempontjából kedvező tulajdonságú intermediereket lehet reprodukálható módon előállítani. (Nem megfelelő adagolási sorrend esetén a ZSME nem megfelelő mértékben reagál az MSA-val, és így polimerizálódás is felléphet.)
b. Az MSA és a poliizobutilén között az inicátor hatására könnyebben megy végbe a reakció, mint a maleinsav-anhidrid és a metil-észter között, ezáltal a nem megfelelő iniciátor mennyiség esetén a biokomponens beépülése helyett poliizobutilénnel kétszer szubsztituált PIB–MSA addukt jön létre. Ahhoz, hogy közbenső termékelegy poliizobutilénnel és a zsírsav-metilészterrel egyszerre szubsztituált molekulát tartalmazzon, a vizsgálataim alapján megállapítottam, hogy az iniciátor mennyiségének a maleinsav-anhidridre vonatkoztatva 10%-nak kell lennie.
c. Az elvégzett IR, GPC és 13C és 1H NMR vizsgálatok eredményeivel bizonyítottam a zsírsav-metil-észter molekulába való beépülését, ezáltal egy teljesen új szerkezetű, eddig még senki által nem publikált vegyület előállítását.
5. Kedvezőnek választott paraméterkombináció alkalmazásával előállított zsírsav-metil-észtert molekulaalkotóként tartalmazó intermedierrel a korábbi vizsgálati eredményeket felhasználva polietilén-poliaminokat acileztem, majd az így nyert végterméket analitikai- és hatásvizsgálatokkal minősítettem.
a. A motorvizsgálati eredmények alapján megállapítottam, hogy az előállított adalékok kisebb nitrogéntartalma ellenére jobb DD hatással rendelkeztek, mint a kereskedelmi szukcinimid típusú referencia adalék. E tényből és abból, hogy a laboratóriumi PDDH (potenciális detergens-diszpergens hatékonyság) vizsgálatok során a növényolaj származékot molekulaalkotóként tartalmazó adalékok esetében 5-10 egységgel jobb hatékonyságot értem el a termikus úton előállított szukcinimidekhez képest, arra következtettem, hogy a zsírsav-metil-észter poláris végcsoportja is aktívan részt vesz a tisztító mechanizmusban.
b. Megállapítottam, hogy a szintetizált adalékok rendkívül jó korróziógátló és jelentős kopáscsökkentő kiegészítő tulajdonságokkal is rendelkeznek.
c. Megállapítottam, hogy az alkalmazott polietilén-poliaminok típusának célirányos megválasztásával különböző igények kielégítésére teszik alkalmassá a korábban csak DD hatású adalékokat. A detergens-diszpergens hatást figyelembe véve a kisebb molekulatömegű polietilén poliaminokkal (dietilén-triamin, trietilén-tetramin, tetraetilén-pentamin, pentaetilén-hexamin) készített adalékok voltak hatékonyabbak, míg a kenőképesség-javító hatása a nagyobb
molekulatömegű poliaminokkal (TEPA, PEHA) szintetizált termékek esetében volt jobb.
d. Az elvégzett IR, GPC vizsgálatok alapján bizonyítottam a polietilén-poliamin gyakorlatilag teljes konverzióját és az imid szerkezet kialakulását.
New scientific results
1. For the sake of accurate screening evaluation of lubricity efficiency of the synthesized diesel fuel additives, the author has further developed the four-ball test method. As a result, the antiwear efficiency of diesel fuel lubricity impover additives can be characterized with suitable precision by applying this developed method.
2. The author has synthesized succinic anhydride derivatives from polyisobutene (MnPIB
∼ 1000) and maleic anhydride in the presence of radical initiator, which were found to be suitable for producing diesel fuel additives.
a. In the view point of additive production the most advantageous reaction parameters and molar ratio of the component were determined based on laboratory and pilot plant experiment. By applying temperature of 140±1°C, reaction time of ca. 8 hours intermediate products (PIBBAI) could be synthesized from PIB having M ~1000.Using these parameters n intermedier products having different succinic anhydride – PIB connection ratio can be produced.
b. The author has determined that the properties of the product of radical initiating reaction was similar to the properties of the thermal reaction product, moreover some characteristic, like colour and MA-content were better. By radically initiated method 10% higher MA conversion could be achieved than by the thermal way. This higher conversion can be reach under economically more advantageous circumstances.
c. By using IR, GPC, 13C and 1H NMR techniques, the difference of the molecular structure between the PIBSA produced by radically initiated method and thermal way has been demonstrated. The PIBSA synthesised by thermal way mainly contains molecules having 1:1 PIB-SA connection ratio. The PIBSA produced by radical initiated method consist of – in addition of the above mentioned molecule – succinic anhydride substituted
with two PIB molecules (in ratio of 2/3), which ensures the dispersant effect, and there are some polyisobutylene molecules connected with two or more succinic anhydride rings, which can improve the detergent effect due to the formation of more polar molecules.
d. The author has determined that in case of PIBDISA (BA–PIB molar ratio 2:1) production the reaction time of the second BA ring connecting to the PIB chain is much longer, therefore the longer time of the synthesis is preferred to produce this intermedier, meanwhile increasing the number of raw material portions (thus decreasing the unreacted MA ratio in the mixture at given time) results in less PIBDISA type molecules.
3. It was determined that fuel additives with improved DD efficiency can be produced from reaction of intermediers described above and polyethylene-polyamine according to well known methods in the synthesis of PIB-succinimides. The synthesized additive blended in diesel fuel can maintain cleanness of the injector nozzles of diesel engines more efficiently than traditional polyisobutene-succinimides most frequently used as commercial deposit control additives.
4. It was realised that with an original structure, alkyl-succinic anhydride containing bio-component as molecular-constituent can be synthesised from fatty acid methyl ester (FAME), polyisobutylene and maleic anhydride in the presence of radical initiator.
a. The author has demonstrated that excellent intermediers of fuel additives can be synthesised in a reproducibile way with the determined dosage sequence of reactants under the established reacton parameters. In case of inadequate dosage sequence polymerization reactions can take place.
b. The reaction between the MA and PIB is faster than between MA and FAME in the presence of radical initiator, that is why the accurate amount of initiator (10% based on MA) is necessary to be applied to produce succinic anhydride derivative substituated with FAME and PIB.
c. Based on the IR, GPC, 13C and 1H NMR analytical tests it was confirmed that the fatty acid methyl ester can be built into the PIB-succinic anhydride structure, thus producing a novel compound having original structure.
5. The selected intermediates containing bio-component as molecular-constituent were used to acylate polyethylene polyamines according to the investigated method applied
for the synthesis of polyalkylene succinimides and the products were examined by analytical and performance tests.
a. Based on the test results the author has established, that the DD efficiency of traditional succinimides producing in thermal way could be achieved moreover in some cases exceeded. The author has confirmed that the polar end-group of FAME has an active role in the mechanism of detergent action.
b. The author has demonstrated that the synthesized fuel additives had excellent corrosion inhibiting- and lubricity improving effects.
c. The author has determined that the purposive choose of polyethylene polyamine type enables the additive to satisfy different demands: for increasing the DD effect the use of smaller molecular weight polyethylene polyamine is favourable and for the lubricity improving effect the use of higher molecular weight polyethylene polyamines (TEPA, PEHA) are preferred.
d. Based on the IR, GPC tests nearly total conversion of polyethylene-polyamine and the conformation of imide’s structure was confirmed.
IRODALOMJEGYZÉK
[1]Hancsók J, Bubálik M, Kovács F; „Motorhajtóanyagok korszerű adalékai II Dízelgázolajok adalékai“ MOL Rt. Szakmai Tudományos Közlemények, 2004, (1), 68-89.
[2]Baladincz J, Szirmai L, Hancsók J, Bubálik M.; „A dízelgázolajok korszerű adalékai”
Magyar Kémikusok Lapja, 2006. 61(4), 126-132.
[3]American Automobile Manufacturers Association (AAMA), European Automobile Manufacturers Association (ACEA), Japan Automobile Manufacturers Association (JAMA); „World-Wide Fuel Charter”, 2006.
[4]Haycock, R.F. and Thatcher, R.G.F.; „Fuel Additives and the Environment”, ATC (The Technical Committee of Petroleum Additive Manu-facturers in Europe), 2004.
[5]K. Owen, “Gasoline and Diesel Fuel Additives”, John Wiley & Sons,. New York, 1989, (ISBN 0-471-92216-1)
[6]R. Caprotti, „Harm free use of diesel additives” Automotive Engineering International Online, www.sae.org, 2008.
[7]Dixson-Decleve, S.: „Global Automotive Fuel Quality Trends”, 4th International Colloquium on Fuels 2003. Technische Akademie Esslingen, Ostfildern (Germany), 2003. január 15-16. 1-18
[8]R. Quigley, M. Macduff, „Future fuels – future additives”, Additives 2007 Conference, London, UK, 17-19 April 2007, O13
[9]Hancsók J.: „Korszerű motor- és sugárhajtómű üzemanyagok, II. Dízelgázolajok”, Tankönyv, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 1999. (ISBN 963 9220 27 2)
[10] A. Breakspear, R. Caprotti, „Additives to provide injector detergency for Euro V”, Proceedings of Additives 2007 Conference, London, UK, 17-19 April 2007, O03
[11] Hancsók J, Kovács F, Krár M: „Növényolaj-zsírsav-metilészterek környezetbarátel_állítása”, Olaj Szappan Kozmetika, 2004, 53(5), 189-195.
[12] Arters, D.C., Bardasz, E.A., Schiferl, E.A., and Fisher, D.W.; “A Comparison of Gasoline Direct Injection and Port Fuel Injection Vehicles; Part 1 – Fuel System Deposits and Vehicle Performance”, SAE Technical Paper 1999-01-1498 (1999)
[13] Aj von Wielligh, NDL Burger, „Influence of Quality on Diesel Injector Failures”, 5th International Colloquium on Fuels 2005, Technische Akademie Esslingen, Ostfildern (Germany), 2005. január 12-13, 163-174.
[14] T. Zahalka, A .M.Kulinowski, D. Malfer, “A Fleet Evaluation of IVD and CCD:
emissions Effects and Correlation to BMW 318i and Ford 2.3L IVD Tests” SAE Paper 952447 (1995)
[15] Rantanen, L., S. Mikkonen, L. Nylund, P. Kociba, M. Lappi, N. Nylund, "Effect of Fuel on the Regulated, Unregulated and Mutagenic Emissions of DI Diesel Engines," SAE paper 932686 (1993)
[16] Becker, R.F.: „Do Diesel Additives Have a Role?-Pros and Cons”, Energy Federation Conference: „The New Zealand Road to Cleaner Air”, Wellington, 2001. Jún. 27-28.
[17] D. Claydon, M. Openshaw, E. Marko, „Additives Role in Future Fuels, 6th International Symposium Motor Fuels 2004, Vyhne, 2004. június 14-17., MF-2217,
[18] J. D. Morris, G. M. Wallace, “Evaluation of Impact of a Multifunctional Additive Package on European Diesel PassengerCar Emission Performance”, C393/001 IMechE 1990.
[19] D. L. Sutton, “Investigation into Diesel Operation with Changing Fuel Property”, International Congress & Exposition, Detroit, Michigan, February 24-28, 1986
[20] Kulinowski, Henly, Growcott, “Diesel Fuel Additives to Meet Worldwide Performance and EmissionsRequirements” SAE Paper 932737 (1993)
[21] Hancsók, J., Molnár, I., Szirmai, L., Varga, Z., Kovács, F.: „Dízelgázolajok korszerű adalékai”, Műszaki Kémiai Napok ’02, Veszprém, 2002. április 16-18., 428-435.
[22] Kulinowski, Henly, Growcott, “Diesel Fuel Additives to Meet Worldwide Performance and Emissions Requirements” SAE Paper 932737, (1993)
[23] P. Q. E. Clothiera, S. M. Hecka and H. O. Pritchard, “Retardation of spontaneous hydrocarbon ignition in diesel engines by di-tert-butyl peroxide”, Combustion and Flame, 121(4), June 2000, 689-694.
[24] “The Effect of Cetane Number Increase Due to Additives on NOx Emissions from Heavy-Duty Highway Engines”, Final Technical Report, EPA 420-R-03-002, 2003.
[25] G. J. Suppes, Y. Rui, A. C. Rome, and Z. Chen “ Cetane-Improver Analysis and Impact of Activation Energy on the Relative Performance of 2-Ethylhexyl Nitrate and Tetraethylene Glycol Dinitrate”, Ind. Eng. Chem. Res., 36 (10), 4397 -4404, 1997.
[26] S. D. Schwab, G. H. Gunther,T. J. Henly, K. T. Miller, “ The Effects of 2-ethylhexyl Nitrate and Di-tertiary-butylPeroxide on Exhaust Emissions from a Heavy Duty Diesel Engine” SAE Paper 1999-01-1478 (1999)
[27] G.H.Gunther, D.M.Human et al “The Role that Methylcyclopentadienyl Manganese Tricarbonyl (MMT) can play improving Low temperature Performance of Diesel Particulate Traps”, SAE Paper 2002-01-2728 (2002)
[28] R. Glikorijevic, J. Jevtic, „The impact of fuel aromatics content on diesel engine Exhaust Emission”, 4th International Colloquium on Fuels, Technische Akademie Esslingen; January 15-16, 2003, 291-296.
[29] C. Bertoli, N. Del Giacomo, R. Caprotti, A. K. Smith, “The Influence of Automotive Diesel Back End Volatility and NewFuel Additive Technology on Regulated Emissions”, I.Mech.E. Autotech 1991, Birmingham, England, 1991.
[30] D. J. Rickeard, S. J. Cartwright, J. E. Chandler, “The Impact of Ambient Conditions, Fuel Characteristics, and FuelAdditives on Fuel Consumption of Diesel Fuel”, SAE Paper 912332 October 1991.
[31] de Carvalho, Marta C.N.A.; Morgado, Edisson, Jr. Cerquerira, Henrique S.:”Behavior of Fresh and Deactivated Combustion Promoter Additives, Industrial & Engineering Chemistry Research 2004, 43(12), 3133-3136.
[32] D. Williams, “Diesel Injector Fouling”, I.Mech.E. Autotech 1989, Birmingham, England, 1989.
[33] K. Reading, D. D. Roberts, T. M. Evans, “The Effects of Fuel Detergents on Nozzle Fouling & Emissions in IDI Diesel Engines” Ethyl Internal Report, 1999.
[34] Bacha, J.D., Tiedemann, A. N.: „Diesel Fuel Stability and Instability: A Simple Conceptual Model”, 7th International Conference on Stability and Handling of Liquid Fuels, Graz, Austria, 2000. szeptember 24-29.
[35] Yon-Hin, P., Bacha, J. D.: „Thermal Stability Improvement In Diesel Fuel By Additives”, IASH 2000, 7th International Conference On Stability And Handling Of Liquid Fuels, Graz, Austria, 2000. szeptember 24-29. 101-109.P. B. Mabley, J. D.
Morris, G. M. Wallace, “Distillate Fuel Stability in a Major European Refinery”, 3rd InternationalStability & Handling of Liquid Fuels Conference, London, September 1988 [36] Chesneau, H.L.: „The Silent Fuel Killers (Stability and Microbiologicals)”, International
Joint Power Generation Conference, Miami Beach, Florida, 2000, július 23-26.
[37] B. Martin, C. Bocard, J. P. Durand et al “Long-Term Storage Stability of Diesel Fuels - Effect of Aging on Injector FoulingStabilisation by Additives or Hydrotreating”, International Fuels & Lubricants Meeting & Exposition, Tulsa, Oklahoma, October 22-25, 1990
[38] Bubálik, M., Hancsók, J., Molnár, I., Csordás, E.: „Különböző kén-, nitrogén- és aromás- változó adaléktartalmú dízelgázolajok korróziós hatásának vizsgálata”, Műszaki Kémiai Napok’05, Veszprém, 2005. április 26-28., 271.
[39] US 2005 132,641 [40] WO 2004 24 850
[41] T. Russel, „Diesel Fuel Additives”, Diesel Fuel Quality Trends – the Growing Role of Additives, The College of Petroleum Studies, Course RF 6, April 1990.
[42] Wei, D, and Spikes, H. A.: „The lubricity of diesel fuels”; Wear, 1986, (111) 217-235.
[43] V. Denecker, “Diesel Fuel Sulphur Reduction and Lubricity Additive Use”, Euroforum seminar - Compatibilité et évolutiondu couple moteurs et carburants - Paris, June 2002.
[44] G. J. Hitchens, M. Pearson and S. D. Robertson, “Lubricity Additives for Low Sulphur Diesel Fuels”, 5th CECSymposium, Gothenburg, May 1997.
[45] R. J. Batt, J. A. McMillan and I. P. Bradbury, Lubricity additives - performance and no – harm effects in low sulphurfuels. SAE Paper 961943 (1996)
[46] Kajdas, C., Majzner, M.: “Diesel Fuel Lubricity – A Review”. 4th International Colloquium on Fuels, Technische Akademie Esslingen; January 15-16, 2003, 369-384.
[47] Kajdas, C., Majzner, M.: “Boundary Lubrication of Low-Sulphur Diesel Fuel in the Presence of Fatty Acids”. 2nd International Colloquium on Fuels, Technische Akademie Esslingen; January 20-21, 1999, 219-238.
[48] H. A., Spikes, Wei, D. P.: “Fuel Lubricity – Fundamentals and Review”. 1st International Colloquium on Fuels, Technische Akademie Esslingen; January 16-17, 1997, 249-258.
[49] J.A.P. Coutinho, F.Mirante, J.C. Ribeir, J.M. Sansot, J.L. Daridon: „Cloud and pour points in fuel blends”, Fuel, 2002, (81), 963-967.
[50] C., D., Jackson: „Effective Use of Cloud Point Depressants Can Improve refinery Profitability”, NPRA Annual Meeting San Francisco, 1998, AM-98-38.
[51] Jinli zhang, Chuanije Wu, Wei Li,: „Study on performance mechanism of pour point depressant with differential scanning calorimeter and X-ray diffraction methods”, Fuel, 2003, 82, 1419-1426.
[52] S.L. Wang, A. Flamberg, T. Kikabhai. „Select the Optimum pour point Depressant”, Hydrocarbon Processing, 1999, 78(2), 59-62.
[53] Yuping Song, Tianhui Ren, Xisheng Fu, Xiohong Xu: „Study ont he relationship between the structure and activities of akyl methacrylate-maleic anhydride polymers as cold flow inprowers in diesel fuels”, Fuel Processing Technology, 2005, 86, 641-650.
[54] G.I. Brown: „Advances int he Low Temperature Performance of Diesel Fuel”, 37th International Conference on Petroleum, Bratislava, 1995. Márc. 14-17.
[55] M.M. Mohamed: „Factors Affecting Gas Oils Response Towards Low Temperature Additives”, Fuels 2001, Technische Akademie Esslingen, 3rd International Colloquium, 2001. Január 17-18., 385-392.
[56] I.M. El-Gamal, A.M. Atta, A.M.Al-Sabbagh: „Polymeric structures as cold flow improvers for waxy residual fuel oil”, Fuel 1997, 76(14/15), 1471-1478.
[57] Jinli zhang, Chuanije Wu, Wei Li,: „DFT and MM calculation: the performance mechanism of pour point depressant study”, Fuel, 2004, 83, 315-326.
[58] G. I. Brown, P. David, E. W. Lehmann, “SFPP - A New Laboratory Test for Assessment of Low Temperature Operabilityof Modern Diesel Fuels”, CEC/93/EF1 5, CEC International Symposium, Birmingham, UK, May 1993.
[59] E. Marie, Y. Chevalier, S. Brunel, F. Eydoux, L. Germanaud, P. Flores: “Settling of paraffin crystals in cooled middle distillate fuels”, Journal of Colloid and Interface Science, 2004, 269, 117–125.
[60] M. El-Gamal, T.T. Khird, F.M. Ghuiba: Nitrogen-based copolymers as wax dispersants for paraffinic gas oils”, Fuel, 1998, 77(5), 375-385
[61] I.M. El-Gamal, T.T. Khird, F.M: „Polar Polymeric Stuctures as Wax Dispersant Flow Improvers for Paraffinic Distillate Fuels”, Fuels 2001, Technische Akademie Esslingen, 2nd International Colloquium, 1999. Január 20-21., 287-299.
[62] G. I. Brown, R. D. Tack, J. E. Chandler, “An Additive Solution to the Problem of Wax Settling in Diesel Fuels”, SAEPaper 881652 (1988)
[63] P. Richards and T. Rogers, Preliminary results from a six vehicle heavy duty truck trial, using additive regenerated DPF’s.SAE Paper 2002-01-0431 (2002)
[64] P. Richards, B. Terry and D. Pye, Demonstration of the benefits of DPF/FBC systems on London Black Cabs. SAE Paper2003-01-0375 (2003)
[65] P. Richards and W. Kalischewski, Retrofitting of diesel particulate filters- Particulate matter and nitrogen dioxide”, SAE Paper 2003-01-1883 (2003)
[66] G. Blanchard, T. Seguelong, J. Michelin, S. Schuerholz, F. Terres “Ceria-Based Fuel-Borne Catalysts for Series DieselParticulate Filter Regeneration”, SAE paper 2003-01-0378, (2003)
[67] J. D. Morris, G. M. Wallace, “Evaluation of Impact of a Multifunctional Additive Package on European Diesel Passenger Car Emission Performance”, C393/001 IMechE, 1990.
[68] D. B. Kittelson, I. S. Abdul-Khalek et al, “The Influence of a Fuel Additive on the Performance and Emissions of aMedium-Duty Diesel Engine”, SAE 941015 (1994) [69] Yves Chevalier, Bernard Fixari, Sylvain Brunel, Emanuelle Maria, Philipe De Guio,
Review: „The adsorption of functional polymers from their organic solutions:
applications to fuel additives”, Polimer International, 2004. 53. 475–483
[70] Heino Rang, Jüri Kann: „Advances in petrol additives research”, Proc. Estonian Acad.
Sci. Chem, 2003. 52. 3. 130-142.
[71] Dr. Peter Schwab “Premium Diesel Fuel Quality –
the Eco-Efficiency Approach”, Interfaces 2002, Budapest, 2002. szeptember 19-20., 288-290.
[72] H. Mach, P. Rath BASF ,AG: „Highly reactive polyisobutene as a component of a new generation of lubricant and fuel additives”, Lubrication Science, 2006, 11(2), 175 – 185.
[73] G. Odian, „Principles of Polymerization”, 2nd Ed., Wiley-Interscience, N.Y., 1981.
[74] US 6,176,886 [75] EP 1,229,100 [76] WO 01 66,673 [77] WO 01 38,465
[78] R. Caprotti, A. Breakspear, O. Graupner, „ Beyond 2008: The Challenges for Diesel Detergency”, 6th International Colloquium on Fuels 2007, Technische Akademie Esslingen, Ostfildern (Germany), (ISBN 3-924813-51-5) 2007. január 15-16, 273-276.
[79] Kocsis, Z., Baladincz, J., Bartha, L., Hancsók, J.: „Possibilities of application of polyisobutenyl succinic anhydride derivatives of various molecular structures”, Hungarian Journal of Industrial Chemistry, Veszprém, (29)., 2001, 139-141.
[80] EP1,123,814 [81] US 6,497,736 [82] EP 1,321,457 [83] US 2003 131,527 [84] US 2003 29,077 [85] US 2005 37436 [86] WO 03 83,020 [87] EP 1,323,814 [88] EP 1,564,282
[89] Auer, J., Baladincz, J., Kis, J., Hancsók, J.: „Application of a New
[89] Auer, J., Baladincz, J., Kis, J., Hancsók, J.: „Application of a New