2. Latínók a számok tükrében
2.3. A hispán/latínó csoport földrajzi eloszlása
A hispán lakosság kétharmada az USA déli és nyugati államaiban él. A nyugati államokban (elsősorban Kaliforniában) élő latínók száma a régió lakosságának 26%-a, azaz ebben a térségben lépi át az országos 16%-ot a számuk.
Minden, az USA államaiban mért hispán lélekszám emelkedett 2000 óta, azonban az egyes régiók és államok között eltéréseket fi gyelhetünk meg. A legutóbbi felmérés szerint a latínók 75%-a (37,6 millió ember) az USA nyolc államában él: Kalifornia, Texas, Florida, New York, Illinois, Arizona, New Jersey, és Colorado. Kaliforniában él a legtöbb: 14 millió, Texasban 9,5 millió.
Ezt szemlélteti az alábbi kivonat a statisztikai adatokból (Ohio államot csak a további elemzés miatt emelem ki.)51
2000 2010 lélekszám
változás
Összes Hispán % Összes Hispán % Összes % Hispán % USA 281,421,906 35,305,818 12.5 308,745,538 50,477,594 16.3 27,323,632 9.7 15,171,776 43.0
Kali-fornia
33,871,648 10,966,556 32.4 37,253,956 14,013,719 37.6 3,382,308 10.0 3,047,163 27.8 Texas 20,851,820 6,669,666 32.0 25,145,561 9,460,921 37.6 4,293,741 20.6 2,791,255 41.8 Florida 15,982,378 2,682,715 16.8 18,801,310 4,223,806 22.5 2,818,932 17.6 1,541,091 57.4 New
York
18,976,457 2,867,583 15.1 19,378,102 3,416,922 17.6 401,645 2.1 549,339 19.2 (...)
Ohio 11,353,140 217,123 1.9 11,536,504 354,674 3.1 183,364 1.6 137,551 63.4
A latínók jelenleg az USA legdinamikusabban gyarapodó népcsoportja.
Az országos, 9,7%-os növekedésnek több mint a felét a spanyol ajkú lakosság számának emelkedése teszi ki. Az egyes államok közötti dinamika is érdekes.
Az USA kilenc államában a hispán közösség a két cenzus közötti tíz évben megduplázta lélekszámát. Ezek: Alabama, Arkansas, Kentucky, Maryland,
51 Uo. 6.
Mississippi, Észak-Karolina, Dél-Karolina, Tennessee, valamint Dél-Dakota.
Ezekben az államokban a növekedési ráta azonban még így is az országos átlag alatt marad. A hispánok legerősebb növekedését Dél-Karolinában érhetjük nyomon. Itt 2000-ben 95 ezer latínót számoltak össze, míg 2010-ben 236 ezret, ami 148%-os növekedést jelent. Ez összefügg az állam nagyarányú fejlődésével is, ami egyaránt sok külső és belső migrációt vonz – minden népcsoportból. A második legnagyobb növekedést Alabama államban mérte a statisztika (145%).
A származási ország és az elhelyezkedési gyakoriság összeolvasásával az alábbi top-listát állították össze a statisztikai hivatal munkatársai (kivonat).52 Ebben az látható, hogy mely származási országból mely államban él a legna-gyobb közösség:
Első Második Harmadik
Mexikói Kalifornia Texas Arizona
Puerto Ricó-i New York Florida New Jersey
Kubai Florida Kalifornia New Jersey
Dominikai New York New Jersey Florida
Guatemalai Kalifornia Florida New York
Salvadori Kalifornia Texas New York
52 Uo. 8.
Mindezt a térképen elhelyezve, jól látható, hogy a déli–délnyugati államok-ban messze az USA átlag felett laknak latínók, míg északra haladva az arány egyre csökken.53
Ha tovább bontjuk az elhelyezkedési statisztikát, az alábbi tíz városban található a legnagyobb számú hispán közösség az USA területén – továbbra is a 2010-es adatok szerint:
Város, állam Összlakosság Hispán lakosság New York, NY 8,175,133 2,336,076 Los Angeles, CA 3,792,621 1,838,822 Houston, TX 2,099,451 919,668 San Antonio, TX 1,327,407 838,952 Chicago, IL 2,695,598 778,862 Phoenix, AZ 1,445,632 589,877 El Paso, TX 649,121 523,721
Dallas, TX 1,197,816 507,309
San Diego, CA 1,307,402 376,020
San Jose, CA 945,942 313,636
Ha a megyei bontást nézzük (szintén a US Census Bureau 2010 Census Summary File 1 alapján), akkor az USA 82 megyéjében található hispán többsé-gű lakosság, azonban csak a latínók 16%-a lakik ezeken – a többnyire mexikói határmenti – területeken, többségében Texas és Kalifornia államok területén, valamint Miamiban (Florida) és Bronxban (New York). E két utóbbi városnál külön érdemes megjegyezni, hogy bár nagyon sok latínó él itt, karakterük na-gyon eltérő: Miami-Dade megyében kubai többség él, olyannyira, hogy Miamit gyakorlatilag spanyol ajkú városnak ismertem meg 2017-ben. New York állam ezzel szemben igazi nagy „gyűjtő”, ahol az angol nyelv dominanciája továbbra is fennmaradt.
A nagy belső változások–irányok az USA középső és keleti államai felé tolódnak. Az alábbi térkép jól szemlélteti, hogy a két cenzus közötti időszakban egyre inkább észak-kelet felé tolódik a hispán migráció, míg a hagyományosan latínó államokban nagy változás nem történt. Az alábbi térképen minél sötétebb színű egy megye, annál nagyobb a hispán lélekszám emelkedése az elmúlt időszakban:54
53 A kép forrása: uo. 10.
54 A kép forrása: uo. 12.
Ez a fenti térkép a továbbiakra is hasznos információkkal láthat el minket.
Érdemes tehát később vissza-visszalapozni érte. A latínó migráció által vá-lasztott új belső területeken e közösség túlnyomó részt az elmúlt 40–60 évben kezdett el megjelenni. Az USA középső, északi és keleti részein tehát a nagy latínó hullám egyáltalán nem régi jelenség. Az angol nyelvet gyengébben beszé-lő, olcsó, szakképzetlen munkaerő azonban jelentős társadalmi feszültségeket, kihívásokat hozott. Ezek egy része természetesen nyelvi feszültség formájában jelenik meg, még akkor is, ha az angol ajkú, sok generációs amerikai mun-kahelyét fenyegeti éppen az olcsóbb munkaerő. Ezek a társadalmi gócpontok természetesen ma sem oldódtak meg, legfeljebb a piac vagy az állam megpróbál valahogy korrigálni. Ezt láttam Ohio államban, amikor a magáncégként működő közlekedési vállalat (COTA) gyakorlatilag kétnyelvűvé alakította járatait, hogy minden állampolgárt ki tudjon szolgálni – az angolul kevésbé beszélő (Limited English Profi cient, LEP) hispánt is. E térkép alapos átböngészése után az sem véletlen, hogy a 2016-os elnökválasztási kampánynak miért volt a bevándorlás és a déli határ lezárása olyan központi témája.55 Azért, mert a választók zömét kitevő amerikai angol ajkú középosztály számára ez egy mindennapi és gazda-sági értelemben érzékeny kérdés.
55 Donald Trump 2016-os elnökválasztási kampányában a választott jelmondata az volt, hogy
„Make America Great Again”, utalva egyúttal Reagan elnök hasonló jelmondatára. A választott szöveg kiválóan tömörítette mindazt, amivel az ország angol ajkú és elsősorban fehér lakosságát választási részvételre lehetett buzdítani. Ehhez könnyen tudott kapcsolódni a bevándorlási téma is, valamint a külföldiek gazdasági veszélyességének víziója.