A fogyasztó alkategóriái

A fogyasztó egyre fontosabb jogintézményként van jelen az európai uniós jogrendszerekben. A fogyasztó általános kategóriáján belül azonban a szolgáltatás fajtájának és a fogyasztó mint ember tulajdonságainak megfelelően különböző alkategóriák különíthetőek el. Számos olyan fogyasztói formációt lehet kiemelni, amelyek speciális jogalkotás alanyai lehetnek illetve lettek is.

A teljes felsorolás igénye nélkül beszélhetünk a pénzügyi fogyasztóról, a cyberfogyasztóról, gyermekfogyasztóról (figyelembe véve az életkorral és anyagi lehetőségeikkel kapcsolatos sajátosságaikat)⁸⁴⁶, az utazóról, illetve az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevőkről⁸⁴⁷ mint fogyasztókról⁸⁴⁸. Például a cégek/reklámozók számára a gyerekek ígéretes célcsoportot jelentenek:

van zsebpénzük, könnyű őket rávenni vásárlásra (hiszen csak nyolcéves kor után tudnak a reklám és a valóság között különbséget tenni), befolyásolni tudják a szülők vásárlással kapcsolatos döntéseit (extrém esetben úgy is, hogy a szülőket addig „kínozzák” a termék nevének vagy valamilyen reklámbeli dalnak az ismételgetésével, amíg azok a nyugalom érdekében engedelmeskednek), ők a jövő fogyasztói, és a gyerekkorból származó elköteleződések egyes márkák iránt az egész életre kitartanak. Gyakran például egészségtelen élelmiszerekkel

„bombázzák” őket, annak ellenére, hogy a gyerekek között igan nagy számban fordulnak elő túlsúlyosak. Ahol a vállalkozások túl kevés felelősségérzetet mutatnak, kötelezni kell őket a

844 Cartwright, Peter: Conceptualizing and understanding fairness: Lessons from and for financial services. In: Mel Kenny -- James Devenney -- Lorna Fox O’Mahony (szerk.): Unconscionability in European private financial transactions. Cambridge University Press, Cambridge, 2010, 205-226: 224

845 ld. részletesebben: Czinkóczky Zoltán - Mike Károly: Befektetővédelem – társasági jogi szabályok a kockázati tőkebefektetések tükrében Iustum Aequum Salutare VIII. 2012. 3–4. 43–61.

846 Gollety, Mathilde: Quelle rationalité pour l'enfant-consommateur? Prise en compte et incidence de la rationalité des enfants dans les recherches sur l'enfant consommateur. Management & Avenir. 48 2011, 135-157.

http://www.cairn.info/revue-management-et-avenir-2011-8-page-135.htm

847 Goldstein, Melissa M. – Bowers, Daniel G.: The Patient as Consumer: Empowerment or Commodification? Journal of Law, Medicine & Ethics 43(1), 2015, 162-165

848 Batifoulier, Philippe – Biencourt, Olivier – Domin, Jean-Paul – Gadreau, Maryse: La politique économique de santé et l’émergence d’un consommateur de soins: la construction d’un marché. XXVIII Journées des Économistes de la

Santé Français Université de Bourgogne. 2006 november 23-24.

http://economix.fr/docs/94/version_finale_JEFS.pdf. (letöltve: 2017. március 20.)

185

megfelelő viselkedésre: az élelmiszerek egyértelmű felcímkézése és felvilágosítás mellett a gyerekekre irányuló reklám betiltása fontos szerepet kaphat. A gyerekeket megcélzó reklámstratégiák kritikája nyomán a vállalkozások gyakran önkorlátozást hirdetnek meg (részben azért, hogy elejét vegyék egy szigorúbb törvényi szabályozás kidolgozásának)⁸⁴⁹.

Érdekes, hogy ezeken a kategóriákon túl például a fogyasztó (consumer) helyett megjelent az uniós jogalkotásban a vásárló (customer) kifejezés, amely a fogyasztói jogviszonyokban egy alternatív jogalanyra utal. A fogyasztó (consumer), helyett a vásárló (customer) támogatásának igénye azon alapul, hogy az aszimmetrikus piaci kapcsolatokban általában az árut vagy szolgáltatást adó az erősebb fél, és képes arra, hogy a szerződési feltételeket kizárólag saját maga határozza meg, míg a keresleti oldalon álló és fizető fél minden esetben gyengébb és kiszolgáltatottabb. A fogyasztói védelem az egyenlőtlen piaci helyzetet akarja kiegyenlíteni, de ezek a körülmények minden vásárló esetében hasonlóak lehetnek⁸⁵⁰. A gyengeség azt fogja jelenteni, hogy a szerződésben a két fél közötti egyensúly megbillen, és az általában elvárható helyzethez képest az egyik félnek hátrányosabb poziciója lesz. Gellén szerint az egyensúlytalanság vagy amiatt alakul ki, hogy az egyik fél előnyösebb helyzetben van eleve, (lehet, hogy a másik fél esetleg nem eleve deprimált pozicióból indul, de szükség van megvédeni őt: fogyasztói szerződés, ászf). A másik esetben viszont kifejezetten hátránnyal indul az egyik szerződést kötő fél, hogy a megállapodásban okvetlenül kialakul az egyensúlyhiány⁸⁵¹.

Ha azokat a személyeket, akik interneten vásárolnak árukat, vagy vesznek igénybe szolgáltatásokat (cyberfogyasztó), a fogyasztói kategórián belül külön alkategóriának tekintenénk, akkor, figyelembe véve a technológiai lehetőségeket és feltételeket, nem állnának rendelkezésünkre megfelelő eszközök arra, hogy a vásárlók között különbségeket tudjunk tenni (l. jogi vagy természtes személy, saját vagy üzleti cél). Ez azt jelentené, hogy a szerződés megkötése során a legegyszerűbb eljárásban minden vásárlónak garantálni kellene a védelemet⁸⁵². A kérdés, hogy ki a vásárló az online árverések kapcsán is felmerül (eBay, vatera) az anonimitás miatt. A szolgáltató esetleg olyan rendszert üzemeltethetne, ahol eldönthető lenne, a vásárló (árverező) jogi státusza⁸⁵³. Az interneten nem könnyű elhatárolni az egyes szereplőket, sőt megjelenhet a „hibrid fogyasztó” (hybrid consumer) kategóriája, aki nemcsak vásárol, hanem eladóként, szolgáltatóként van jelen – gyakran nem tudatosan, az internetes tartalomszolgáltató „behúzza” őt, hogy szolgáltatóként vegyen részt a portálja működésében. A fogalom megjelenése köszönhető részben a közösségi médiának, illetve a nemzetközileg ismert hasonló tartalomszolgáltatóknak (pl. Facebook, Twitter, LinkedIn, youtube,

849 Kriesche, Ira: Kinder als kleine Verbraucher? Politik in der Verantwortung. In: WISO Direkt. Analysen und Konzepte zur Wirtschafts- und Sozialpolitik, 2013. www.fes.de/wiso p. 1-4

850 Ropp, Vincenzo: From consumer contracts to asymmetric contracts: a trend in European contract law? European Review of Contract Law 5/3, 2009, 304-349. p. 329.

851 Gellén Klára: A gyengébb fél védelme egyes aszimmetrikus szerződéses kapcsolatokban. Acta Universitatis Szegediensis Forum Acta Juridica et Politica 2011/1, 254-275. p. 245.

852 Guillemard, Sylbette – Onana, Onguene – Édouard, Dieudonné: Le contrat d’adhésion: actualités et droit international privé. Les Cahiers de droit 48/4, 2007, 635-680, p. 652.

853 Hajnal Zsolt: Online árverés és fogyasztóvédelem. Gazdaság és Jog 2014/1, 21-25. p.23.

186

eBay, Amazon, Google)⁸⁵⁴. Az EU-ban most dolgoznak ki újabb irányelveket (korábban említettem) az online áruk és szolgáltatások forgalmazására, illetve az ezekhez kapcsolódó szerződésekre⁸⁵⁵.

A pénzügyi fogyasztók (pénzügyi terméket vagy szolgáltatást igénybe vevők) csoportján belül több kategóriát lehet elkülöníteni. Egyrészról meg lehet különböztetni azokat, akik befektetőként (fent), és azokat, akik hitelfelvevőként vannak jelen. A természetes személy befektetők között is lehet további csoportokat találni (kis- és nagybefektető), bár a határvonalak nem mindig egyértelműek⁸⁵⁶. A pénzügyi fogyasztókat speciális szociális körükményeik alapján is csoportokba rendezhetjük: az egyetemisták, diákok, idősebb személyek és kisjövedelmű emberek speciális védelmének szükségessége is több helyen felmerült. Számos országban, például az USA-ban széles körű üzleti modellek léteznek a támogatásukra⁸⁵⁷.

Érdekes azt a tényt is megemlíteni, hogy az Egyesült Királyságban a kormány úgy határozta meg a felsőoktatási hallgatókat, mint fogyasztókat. Ez abban is kifejeződik, hogy a Consumer Rights Act-be (2015) a hallgatókat és a felsőoktatási intézményeket is Act-belevonta a kormány. Közrejátszott a szabályozásban az is, hogy az UK-ban bevezették a tandíjat, így a felsőoktatásban tanuló már közvetlenül fizet azért a szolgáltatásért, amit a felsőoktatási intézmény biztosít számára. Ez az egyetemeknek is új helyzetet jelent, mert szembe kell nézniük a piacosítás következményeivel (versenyképesség, hatékonyság és fogyasztói elégedettség). A hallgatók tisztában vannak új helyzetükkel és sokkal öntudatosabban lépnek fel. De a fogyasztói szerep kapcsolódik az akadémiai teljesítményükhöz is (tanulói identitás és teljesítmény). A fogyasztói öntudat azzal is összefügg, hogy éppen ki fizet a hallgató tanulmányaiért, és aki saját magának kell, hogy előteremtse a tandíjat, az sokkal inkább fogyasztói megközelítést képvisel⁸⁵⁸.

A fogyasztókhoz hasonló védelmet élvezhetnének ezen kívül a betegek és az egészségügyben szolgáltatásokat igénybe vevők (ez például a magánegészsügyi szolgáltatásoknál különképp fontos lenne). Az adósok védelme illetve az ászf-fel szerződők (nem fogyasztók) megóvása is szükséges célja lehetne a jogalkotónak⁸⁵⁹. Brunet⁸⁶⁰ hangsúlyozza, hogy egy cég/kereskedő/vállalkozás már azáltal is előnyben van a fogyasztóval szemben, hogy működése során többször vesz részt

854 Riefa 2015, p. 22-33.

855 De Franceschi, Alberto: European contract law and the digital single market. Intersentia, Cambridge, 2016. ill. lásd a 2. fejezetet

856 Cartwright, Peter: Consumer Protection in Financial Services: Putting the Law in Context In: Cartwright, Peter (szerk.): Consumer protection in financial services. Kluwer Law International, London, 1999. p. 3-25: 10-11

857 Retsinas, Nicolas P. – Belsky, Eric S. (szerk.): Moving forward: The future of consumer credit and mortgage finance.

Brookings Institution Press, Washington, 2011. p. 85.

858 Bunce, Louise – Bairda, Amy – Jones, Siân E.: The student-as-consumer approach in higher education and its effects on academic performance. Studies in Higher Education 2016, 1-21.

http://dx.doi.org/10.1080/03075079.2015.1127908

859 von Bar -- Clive -- Schulte-Nölke 2009, p. 46.

860 Brunet, Edward – Speidel, Richard E. – Sternlight, Jean R. – Ware, Stephen J.: Arbitration law in America: A critical assessment. Cambridge University Press, New York, 2006. p. 145.

187

fogyasztói szerződések következményeivel kapcsolatos bírósági eljárásban, mint a vele szemben álló fogyasztók, akik jó esetben csak egyszer vesznek részt ilyenben (non repeat players). A fenti aszimmetriát a szerző hasonlónak tartja ahhoz, amire Galanter (1974) a „többszörös játékos előnye” (multiple player bias) néven hivatkozik, aki szerint empirikus evidencia is van azok kedvezőbb helyzetére, akik többször vettek már részt hasonló bírósági eljárásban. Waddams arra is felhívja a figyelmet, hogy a szerződési jogban a jog által adott segítség előnyeiből csak nagyon ritkán részesülnek a nagyon szegények. A probléma abban van, hogy a szegények számára a pereskedés sokszor elérhetetlen⁸⁶¹.

A speciális alkategóriák szükségleteinek megfelelően kell a szabályozást megoldani. Ennek lényege, hogy az egyes csoportok érdekeik és igényeik szerinta fogyasztókat érintő lehetőségek (például tisztességtelen kikötések és tájékoztatás, cooling-off és visszaküldés, valamint a szavatossági jogok) közül másokat tartanak fontosnak, illetve esetlegesen ezektől különböző jogok hozzárendelésére is lehet szükség.

Megjelenik többször is az a kérdés, hogy milyen védelmet kapnak azok a jogalanyok, akik a természetes fogyasztók kategóriáján kívül állnak, tehát nem saját szükségletük kielégítésére veszik meg az árut, vagy nem természetes személyek. Erre több választ is adhatunk. Egyrészt a kis cégek bizonyos esetekben több európai jogban is fogyasztói védelemben részesülnek, másrészt a consumer/customer törés segíthet, harmadrészt az eladó vagy szolgáltatást nyújtó cég kereskedelmi gyakorlata. Ez utóbbin azt értem, hogy egy cég mérlegelni fogja, amint arra már most is látható a törekvés (például internetes áruházak esetében), hogy mindenkinek azonos jogokat biztosítsanak, nem téve különbséget, hogy természetes vagy jogi személy a vásárló, és az áru vételével mi volt a szándéka. Az uniós jog a fél minőségétől függetlenül bizonyos helyzetekben ugyanazt a védelmet garantálja a vállalkozóknak is, mint a fogyasztónak, a legfontosabb kérdés a jogviszony természete.

(L. pl. a 2011/7/EU irányelvet, a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről; vagy a 86/653/EGK irányelvet a tagállamok önálló vállalkozóként működő kereskedelmi ügynökökre vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról)⁸⁶².

De ahhoz, hogy mennyire nem egyszerű a fogyasztói szabályozást (és magát a definíciót) kitalálni adalék az a groteszk és kissé absztrakt tapasztalat, hogy az interneten terjedő játékokhoz (pl. Second life), lehet kapni karatereket, felszerelési tárgyakat, lehet továbbá venni facebook like-okat stb.

amelyek bizonyos értelemben fogyasztási cikkeknek számítanak, A trendet a jogalkotónak is szükséges figyelembe venni, hogy a jövőben mennyire terjednek el az ilyen típusú „áruk” és szolgáltatások, és kellően fontosak-e, és egyáltalán fogyasztói jogviszonynak minősülő ügyleteknek minősülhetnek⁸⁶³.

861 Waddams, Stephen: Protection of weaker parties in English law. In: Mel Kenny -- James Devenney -- Lorna Fox O’Mahony (szerk.): Unconscionability in European private financial transactions. Cambridge University Press, Cambridge, 2010, 26-46: 41

862 Schulze – Zoll 2015, p. 117.

863 Riefa 2015, p. 22-33.

188

A fogyasztó kategória léte ugyanakkor más jellegű kérdéseket is figyelembe vesz. Ez egyrészt a szerződési jog megújhodásának az egyik hajtóereje (pl. a szervezett utazásról szóló irányelv a fogyasztókat és a szakmai utazókat is védi), így újabb típusú jogviszonyok és nézőpontok alakulnak ki. Másodszor, nemcsak fogyasztói normák vannak a jogszabályokban, hanem más általánosabb szabályok is szerepet kapnak (pl. a tisztességtelen kikötések szabályait a holland és a német bíróságok is alkalmazzák B2B esetekre is „Reflexwirkung” – „visszahatás”)⁸⁶⁴.

A jelen fejezetben foglalkoztunk a fogyasztó különleges védelmét megalapozó tényezőkkel. A fogyasztónak juttatott bizonyos előnyök, például on-line vásárlás esetén a visszaküldési lehetőség, ugyanakkor a vásárlói hozzáállást is megváltoztatta. A Guardian cikke⁸⁶⁵ felhívja a figyelmet arra az általánossá váló szokásra, hogy a vásárlók nagy része a visszaküldési lehetőséget nem a meggondolatlan vásárlási döntés következményeinek kiküszöbölésére, hanem a vásárlási döntés elodázására használja, hiszen a megrendelés pillanatában még egyáltalán nem döntötte el, hogy az árut valóban meg kívánja vásárolni. Ez a hozzáállás különösen a kisvállalkozásokat hozza nehéz helyzetbe, amelyek közül sokan le is mondanak az online értékesítés lehetőségéről.

A fogyasztót a jelen fejezetben mint jogi meghatározást akartuk vizsgálni. Emellett azonban beszélni lehet például közgazdasági, szociológiai vagy pszichológiai szempontból is a fogyasztó fogalmáról. A fogyasztóknak kialakul egy öntudata is, és a minőség csoportformáló tényező lesz.

Az angol felsőoktatási hallgatóknál is megjelent egy szemlélet, amelyet aztán az egyetemről kikerülve, az életben számos más helyzetben is alkalmazni kezdenek. Ezért elképzelhető, hogy a fogyasztó meghatározás és szabályozás lesz érvényes munkahelyi, egészségügyi, sport, hobbitevékenységek, vagy közigazgatási szolgáltatások esetén és egyébként mindenfajta szolgáltatások igénybevétele során a jövőben. Ez azt is jelentheti, hogy a fogyasztó egy civilizációs modellé válik.

864 Hondius 2006, p. 96.

865 M Manning, Ellen: Why retailers stop selling online: the hidden cost of e-commerce. The Guardian, 2016. dec. 15.

https://www.theguardian.com/small-business-network/2016/dec/15/hidden-cost-e-commerce-online-shopping-entrepreneurs (letöltve: 2017. március 20.)

189

6. A fogyasztói szerződés kialakulása és jelenlegi