Milyen múltra tekinthet vissza a finnországi magyar diaszpóra? Milyen hullámok-ban, milyen társadalmi rétegekhez tartozó magyarok érkeztek?
– Előre kell bocsátanom, hogy Finnországban kis magyar közösség él, amelynek lét-száma nem haladja meg a 3000 főt. Közülük is több százan a Magyarországgal határos területekről érkeztek, és ezért más országok állampolgáraként kerültek nyilvántartásba.
Nincs pontos ismeretünk arról, hogy a második világháborút követő időszakban – egé-szen a rendszerváltásig – történt-e nagyobb arányú áttelepülés. Talán egyedül a 40-50 zenetanár és családjuk több éves szerződéssel induló, majd letelepedéssel végződő érkezése volt hullámnak nevezhető a hatvanas évek vége, hetvenes évek közepe táján.
A Magyarországról politikai okból elmenekültek közül az északi országokba indulók döntő hányada Svédország felé vette az irányt. Finnország akkor a Szovjetunióval ér-vényben levő Barátsági és Együttműködési Egyezménye miatt még 1956-ban sem mert politikai menedékjogot adni a magyar menekülteknek.
Észak-Európa országaiban élő magyar állampolgárok, 2017 (forrás: EUROSTAT)
174
1990-ben összesen 522 magyar állampolgársággal is rendelkező ember élt az ország-ban, a magyar anyanyelvűek száma pedig 573 volt. Az utóbbi húsz évben – részben az EU szabad mozgást lehetővé tevő szabályozása következtében – felgyorsult az áttele-pülés folyamata és mára mindkét szám megtöbbszöröződött: 1926 magyar állampolgár és 2962 magyar anyanyelvű lakos szerepel a Finn Statisztikai Hivatal 2018. évi nyil-vántartásában.
A mostanában érkezők zöme 40 év alatti és közülük sokan felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. Nem kevés a szakmunkás, de bőven akadnak szakmai végzettség nélkül szerencsét próbálók is.
Milyen lehetőségei vannak a diaszpóra tagjainak arra, hogy kapcsolatot tartsanak egymással és az anyaországgal, hogy megéljék a nemzeti identitásukat? Számíthat-nak-e például anyaországi, vagy finnországi támogatásokra? Kialakultak-e partner-kapcsolatok magyarországi és finnországi magyar szervezetek között?
– Finnországban egyetlen országos magyar szervezet működik, a Finnországi Magya-rok Egyesülete.1 Szervezetünk tagjainak létszáma az országban lakó magyarok min-tegy egytizedét, évente változóan 250-350 főt tesz ki. Az Egyesület tevékenysége első-sorban az ország déli részére – harmadára–felére – terjed ki, mivel ott él a magyarok döntő többsége. Programjaink mindenki számára nyitottak, így minden magyarul értő érdeklődő részt vehet a magyar nyelvet és kultúrát népszerűsítő, a nemzeti identitás megőrzését segítő kulturális programjainkon, közösségi rendezvényeinken.
A magyarországi Bethlen Gábor Alap évi rendszerességgel nyújt néhány ezer eurós támogatást az egyesületünknek, ami lehetővé teszi egy–két magas színvonalú magyar-országi kulturális projekt megvalósítását. Több programunkban kisebb-nagyobb anyagi vagy logisztikai támogatással, pl. helyszín biztosításával segít a Helsinki Magyar Kul-turális és Tudományos Központ is. Közös erőfeszítésünk eredményeképpen éppen ezekben a napokban került közönség elé az Örkény Színház Diggerdrájver című elő-adása Helsinkiben.
A finn szervezetek közül a legszorosabb kapcsolatot a Finn–Magyar Társasággal tart-juk, amely magyarbarát finnek ezreit fogja össze országos szinten. Velük is számos közös programot valósítunk meg. A Társaság tagjai közülük nem kevesen tanulnak magyarul, ezért rendszeresen meghívjuk őket is a programjainkra.
Mind a Finnországi Magyarok Egyesületének tagjai, mind a szervezeten kívül álló magyarok zöme kapcsolatban áll egymással az Egyesület által menedzselt Magyar Lista nevű levelező felületen, vagy a tőlünk független Finnországi Magyarok – Suomen unkarilaiset Facebook-oldalon.
A repülőút Budapestig alig több kettő óránál és több légitársaság is naponta vagy he-tente többször indít járatokat Magyarországra. Alig van olyan itt élő magyar, aki ne járna évente több alkalommal Magyarországon.
175
Helsinki (Jaakko Kemppainen felvétele. Forrás: unsplash.com)
A Finnországi Magyarok Egyesülete mellett kisebb magyar réteg közösségek is mű-ködnek, mint pl. Helsinki környékén az óvodásokat összefogó Bóbita klub vagy a fia-talok kedvenc baráti köre, a Magyar kedd. De a magyar néptánc kedvelői is élhetnek szenvedélyüknek a Magyar Táncház révén. Emellett a nagyobb magyar közösséggel rendelkező városokban találkozhatnak egymással a magyarul beszélők – igaz, inkább alkalmi rendezvények közös megszervezése révén. Egyedül Tampere városában mű-ködik egy rendszeres programokat szervező, állandó magyar közösség.
Mindezek mellett sokakat fog össze a két vallásos gyülekezet, amelyek közül a helsin-ki havonta szervez magyar nyelvű istentiszteletet.
A felsoroltak egy része vagy szoros, vagy alkalmi kapcsolatban van elsősorban a Finn-országi Magyarok Egyesületével, de egymással is, hiszen sok az átfedés a tagok között.
A nemzetmegtartó erők közül az anyanyelv az egyik legfontosabb tényező. Milyen lehetőségeik vannak a finnországi magyaroknak az anyanyelvük ápolására, vagy akár a másod- vagy harmad-generáció esetében annak visszatanulására?
– Finnországban az iskolák, illetve az önkormányzatok minden olyan esetben lehetővé teszik az anyanyelv rendszeres és szervezett oktatását, ahol egy minimális létszám, általában 5-6 fős csoport kialakulhat. Ez heti egy alkalommal (többnyire egyik munka-napon) több órás óraszámban történik. A tanárokat az önkormányzat fizeti.
Emellett a közösségi rendezvényeken nyílik lehetőségük a magyar nyelv gyakorlására kicsiknek és nagyoknak. A magyar rádiók és televíziós csatornák országszerte
elérhe-176
tőek, így a szülők akár minden nap több órában is magyar nyelvi „fürdőben” részesít-hetik gyermekeiket.
Gyakran elhangzó vélemény, hogy aki egyszer kivándorol Magyarországról, az töb-bet nem kíván magyar közösséghez csatlakozni, és nem akar hazatérni sem – a sta-tisztikák ugyanakkor azt mutatják, hogy a negatív trend megfordult, a magyar népes-ség elvándorlása néhány éve egyre lassul.2 A mai magyar diaszpórára mekkora a vonzereje a skandináv jóléti modellnek (amelynek egyik elemét, a finn oktatási rend-szert lépten-nyomon példaként emlegetik Magyarországon3)? Mekkora a fluktuáció, a hazatérési hajlandóság a finnországi magyarok körében?
– Érdemi hazatérési hullám nem figyelhető meg a finnországi magyarok körében, de a bevándorlók számának növekedési üteme valóban lassulni látszik.
A konkrét munkalehetőség, segítséget ígérő meghívás vagy legalább az angol nyelv ismerete nélkül Finnországba érkezők egy része kezdetekben csak bukdácsol, keresi a megkapaszkodás lehetőségét. Ha ez nem sikerül vagy túl nehéznek ígérkezik, sokan továbbállnak, más országban próbálkoznak, kisebb részük talán haza is tér. Nem egy olyan embert ismerünk, aki csak harmadik nekifutásra tudott gyökeret verni az ország-ban.
A finn szociális háló csak azoknak nyújt – nem is akármilyen – biztonságot, akiknek sikerült munkába állniuk és hivatalosan bekerültek a rendszerbe. Ez annyira kedvező, hogy nyomós indok nélkül egészen biztosan senki nem kíván belőle kilépve a hazaté-rés bizonytalan útjára lépni. Takarítóként, vagy minimális, rövid idő alatt megszerez-hető képzettséget kívánó munkakörben akár komoly szaktudású, de a nyelvet még nem beszélő emberek is „tömegével” helyezkednek el azzal a céllal, hogy miután megtanul-tak finnül, válogathassanak a hiányszakmákban meglehetősen sok munkalehetőség közül.
Vannak azonban olyanok is, akik a hazatérés mellett döntenek, de számuk, arányuk alacsony az itt élők körében. Szomorúan kell megállapítani, hogy nincs komoly re-mény arra, hogy valaki, aki Finnországban munkát talált és legalább néhány évet annak biztonságában eltöltött, visszavágyjon Magyarországra. Az életszínvonal, a szociális biztonság, a világszínvonalú, a gyermekek egyéni fejlődését támogató oktatási rend-szer, az igen magas színvonalú egészségügyi ellátó rendrend-szer, a társadalmi nyugalom és a szociális biztonság messze meghaladja az otthonit. A gyermeke jövőjét előtérbe he-lyező szülő gyakran erős honvágya ellenére is a maradás mellett dönt. Semmifajta ha-zatelepülési hullám nem észlelhető.
Csupán a nyugdíjasok körében vehető észre hazatelepülési szándék, az ebbe az irányba tett lépések. Én magam is azt tervezem, hogy finn feleségemmel nyugdíjasként ma-gyarországi otthonomba települök majd vissza. De csak úgy, hogy megtartom a finn szociális rendszerhez való tartozásomat és a jelenleg – konkrét családi tapasztalatok alapján – igen ijesztőnek tűnő magyar egészségügyi ellátás helyett azonnal a finn rend-szerbe térek vissza, ha komolyabb kezelésre lesz szükségem.
177
Helsinki, Aleksanterinkatu (Tapio Haaja felvétele. Forrás: unsplash.com)
A hazatelepülések egyik oka az, ha megszűnik a finnországi munkahely; pl. a Nokia összeomlása után néhányan hazatértek, de a többség hamarosan új munkahelyet talált hiányszakmát képviselő képzettségével. A nyugdíjasok hazatérésének oka ugyanakkor az lehet, hogy aki nem dolgozott évtizedekig Finnországban, annak olyan kevés a finn nyugdíja, hogy abból nehéz volna megélni.
Milyen kapcsolat alakult ki az előző évtizedekben a finn társadalommal, állami és civil szervezetekkel? Milyen a megítélése a helyi magyaroknak, magyar közösségek-nek? Változott-e az utóbbi években, évtizedekben a két nép közötti rokonság, össze-tartozás-tudat érzése a közbeszédben?
– Ami az első kérdést illeti, komolyabb finn államigazgatási vagy társadalmi támoga-tásra eddig nem volt szükségünk, mert itt a civil szervezetek szabadon szerveződhetnek és tevékenységüket pozitív államigazgatási és társadalmi környezetben fejthetik ki.
178
A történelmileg kialakult és a finnekben nagyon erőssé vált rokoni–baráti érzés mind a mai napig generációról generációra öröklődik. A nyelvrokonság, amit a másik nép nyelvét legalább alapfokon elsajátító magyar vagy finn azonnal megdönthetetlen tény-ként ismer el, szerintem a jövőben is megmarad majd egyfajta kovásznak. A finn állam a kapcsolattartást mind a mai napig támogatja, többek közt a magyarbarát finneket tömörítő, több ezres tagságát országszerte összefogó Finn–Magyar Társaság segítése révén,4 vagy a számos finn és magyar település közti testvérvárosi kapcsolatok támo-gatásával. Véleményem szerint az sem fog ezen sokat változtatni, hogy a magyar kor-mány mostanában egy minden alapot nélkülöző finn ellenes politikai kampányt indí-tott. Emiatt sok finn barátom sértve érezte magát, de a többségük ezt politikai indíttatá-sú hecckampánynak tekinti. Minden itt élő magyar segít, hogy elválasszuk a kormány-zati politikai kampányt a népek közötti sokszintű és ezerszínű kapcsolatok körétől.
Visszafelé, azaz Magyarország irányába pedig közvetítjük mindazt, amit érdemesnek gondolunk megismerni Finnország szépségéből, sikereiből, eredményeiből. Elég, ha valaki beleolvas dr. Judit Mäkinen Finnországot magyar nyelven bemutató internetes cikksorozatába5 – csupán ennek alapján rövid idő alatt megszereti nyelvrokonainkat.
Magyarként Finnországban kivételezett helyzetben vagyunk, őszinte és segítőkész barátok között élünk.
2019. 11. 29.
1. https://magyarok.fi/ (2019.11.29.)
2. Hárs Ágnes: Növekvő elvándorlás – lehetőségek, remények munkaerőpiaci hatások. In: Társa-dalmi riport 2018. Szerk.: Kolosi Tamás – Tóth István György. TÁRKI, Budapest, [2018.] 87-88.
[https://www.tarki.hu/sites/default/files/trip2018/081-105_Hars_elvandorlas.pdf] (2019.11.29.);
Gödri Irén: Nemzetközi vándorlás. In: Demográfiai portré 2018. Jelentés a magyar népesség hely-zetéről. Szerk.: Monostori Judit – Őri Péter – Spéder Zsolt. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest, 2018. 254-255, 259.
[http://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografiaiportre/article/view/2739]
(2019.11.29.)
3. Pl.: Ezért olyan jók a finn iskolák: ezeket a módszereket itthon is használni lehetne. Eduline.hu, 2017. okt. 27. [https://eduline.hu/kozoktatas/A_finn_oktatas_titkai_XWFBKO] (2019.11.29.); A finn oktatási rendszer magyar szemmel. Átlátszó.hu, 2019. júl. 31.
[https://annyit.atlatszo.hu/2019/07/31/a-finn-oktatasi-rendszer-magyar-szemmel/] (2019.11.29.) 4. https://suomiunkari.fi/ (2019.11.29.)
5. https://finnorszagilevelek.com/ (2019.11.29.)
179
5.
Közös dolgaink
180
181