A II. világháború előtt egyik faluban sem találunk cigányokat, de utána sem telepedtek meg hosszabb időre. Sem a múltban nem volt, sem a jelenben nincs németek és cigányok, ill. szlovákok és cigányok között olyan hosszú időt fel
ölelő mindennapi együttélési kapcsolat, ami indokolhatná a velük szemben tapasztalható erőteljes negatív sztereotipizációt és előítéletességet.
Leányváron egyetlen cigány él, aki magyar nőt vett feleségül. Traktoros
ként dolgozott és életvitele semmiben sem hasonlított ahhoz a képhez, amit a cigányokról alkottak. Ennek ellenére, ha Leányváron hirtelen megjelenne 4-6 család, hogy házat akar a faluban venni, „akkor nagy forradalom lenne. A
36 Idézet a Piliscséven készült 2. sz. interjúból.
37 Uo.
38 Idézet a Piliscséven készült 4. sz. interjúból.
leány vári svábok nem szeretik a cigányokat. Piliscsabán is, amikor betelepítet
ték őket, ott is nagy visszásságok voltak. A csabaiak is azt mondják, hogy nem kellett volna. Ugyanolyan ember, de mégis másfajta. Más az értékrendjük."39
„Cigányok? Ha elmegy Piliscsabára a cigány negyedbe, akkor ott látni fogja, hogy ott cigányok laknak. Olyan házak vannak ott, koszos udvarok, koszos emberek!"40
„A cigányokról szóló tudás kívülről, elsősorban médiából jön, s az elenyésző személyes tapasztalat csak igazolja a hallottakat."41
„Ha mondjuk öt cigány család a parcellázásnál megjelenne, hogy földet akar venni, zúgolódás lenne."42
„Hála istennek a mai napig nincsenek. Nem hiányoznak. Mindig baj van ve
lük. Nem tudnak beilleszkedni egy közösségbe. Egy cigány család van, de ők nem tipikus cigányok. Nem is cigányok. Lehet, hogy valaki azt mondja rájuk. Nem olyan életvitelt visznek. A cigányok életvitele más. Sokkal ren
detlenebbek, nem akarnak dolgozni, alkoholizálnak. Csak negatív dolgokat tudok róluk mondani. Nagyon ritka kivétel, hogy normális, becsületes ember van közöttük."43
A cigányokat Piliscséven sem kedvelik, de megítélésük árnyaltabb.
„Felolvastak a nyugdíjas klubban egy levelet, hogy ne engedjünk be senkit, zárjuk a kaput, mert ha ki van nyitva, nem csengetnek, hanem bejönnek. Főleg az időseket keresik. Ketten mennek. Elterelik a figyelmet, és a másik addig kirabol. Meg adománygyűjtéssel is jönnek."44
„Cséven azért olyan sokan nem voltak. Nem loptak. Az öreg cigányok ki
öregedtek, a fiatalok meg, mert nőtt a család, elkerültek innen. Aztán jöttek mások, de a fiatalok itt is elkerültek, és többet már nem engedtek be a faluba.
A tanács nem fogadta be őket."45
Egyik interjúalanyom szerint a polgármester engedélye kell ahhoz, hogy egy cigány házat vásárolhasson a faluban. Mert egy másik interjúalanyom
39 Idézet a Leányváron készült 1. sz. interjúból.
40 Uo.
41 Idézet a Leányváron készült 4. sz. interjúból.
42 Idézet a Leányváron készült 2. sz. interjúból.
43 Idézet a Leányváron készült 5. sz. interjúból.
44 Idézet a Piliscséven készült 3. sz. interjúból.
45 Idézet a Piliscséven készült 4. sz. interjúból.
szerint: „Amit az újságok írnak, az azért igaz. Vannak köztük is rossz embe
rek. De van olyan, akivel ki lehet jönni."46
„Én nem tudom egy az egybe elítélni őket, pedig tudom, hogy ez nem szokás.
Néha kicsit tényleg erőszakosok. Egyszer egy cigánynő akart nekem jósolni, de nem engedtem, erre átkokat szórt rám. De biztos köztük is van értékes ember. Volt, hogy megállított utcán egy cigány, félve állt meg, nehogy tola
kodónak lássák. De csak megkérdezte, hol van az egyik utca, megköszönte, és tovább ment. Őket is emberszámba kéne venni. [...] Nem hiszem, hogy ha most akarna valaki itt venni, abból ne lenne még ellenségeskedés is/'47
„A háború előtt nemigen éltek itt cigányok. Jöttek, de mentek is, vályogot vetettek. Meg muzsikus volt egy-kettő. Némelyik azért lopott. Most voltam kórházban, annyi cigány volt ott! Egy jött műtétre és öten-hatan kísérték. Tele volt velük a folyosó, mert ennyire összetartanak."48
Mindkét településen azt találtuk, hogy a cigányokról alkotott vélemények kialakításához sokkal inkább hozzájárultak a megtanult sztereotípiák. A megszerzett kevés, és nem is mindig negatív személyes tapasztalat ezt a tudást nem írta felül. A cigányokkal kapcsolatos pozitív jelenségeket vélet
lennek és kivételes eseteknek tartottak.
Mint láthatjuk, a sztereotípiaprofil ebben az esetben inkább negatív, de nem teljesen elítélő.
A zsidókról
Leányváron és Piliscséven a háború előtt élt egy-két zsidó család. Emlékeik szerint Leányváron nem volt velük semmi baj.
„Én sose találkoztam zsidóval. Csak hallomásból tudom, hogy seftelés, ilyen dolgok, de nekem személy szerint ilyen tapasztalatom nem volt. A háború előtt itt jól viszonyultak egymáshoz a svábokkal."49
„Néhány zsidó élt a faluban, de számuk nem volt számottevő. Borbély, méter
árus, kereskedő. Háború után nem. Nem tudni, hogy ma van, de nem tudják, mert senki sem döngeti a mellét. De nem hiszem, hogy ez valakit is érdekel
ne a faluban."50
46 Idézet a Piliscséven készült 4. sz. interjúból.
47 Idézet a Piliscséven készült 5. sz. interjúból.
48 Idézet a Piliscséven készült 6. sz. interjúból.
49 Idézet a Leányváron készült 5. sz. interjúból.
50 Idézet a Leányváron készült 3. sz. interjúból.
A faluban azonban téma a zsidók helyzete. „Szoktak beszélni az öregebbek, de csak azt, hogy mennyire gazdagok, sztereotípiákat, amik élnek, meg hogy a holocaust mennyire elpiacosodott. És azzal jönnek, hogy bezzeg mennyi svábot telepítettek ki. Meg vitték őket Szovjetunióba munkatáborba. A svá
bok nem kaptak kárpótlást. A zsidók igen."51
„Zsidókat csak azokat ismerjük, ahol szolgáltunk. Volt egy katolikus keres
kedő Pesten, ahova jártam vásárolni, mikor szolgáltam, az úgy szidta őket mindig. Hogy ezek úgy összetartanak, hogy be nem engednek egy másikat maguk közé!"52 Interjúalanyom elismerte, hogy a svábok is összetartanak, de „ők [a zsidók] nem dolgoznak, csak kereskednek. Seftelnek, ugye. Ők eh
hez értenek."53
Személyesen a piliscséviek sem ismernek zsidókat. Amiket elmeséltek, másoktól hallották. Megítéléseik a cigányokhoz hasonlóan a zsidók esetében is árnyaltabbak.
„A zsidók jó kereskedők. Pénzemberek. De azért a zsidók nem szorítják ki se a magyarokat, se a szlovákokat. Nem igazak ezek az állítások. Én semmi ilyet nem tapasztaltam a saját életemben, hogy ki akarnának szorítani. A nagy
anyámtól tudom, hogy jártak cselédlányok Csévről hozzájuk. Megkövetelték a zsidók a munkát, de nem nézték le a tótokat."54
„A zsidóknak volt földjük a faluban, de én olyat még nem hallottam, hogy művelték is volna. Inkább bérbe adták. Kereskedelmi szempontból is üzlet
emberek voltak, volt boltjuk is nekik, még akkor is, ha ipari üzembe jártak a családfők. És a múltban kölcsönre adtak. A zsidó szellem bennük volt. Fillé
renként növekedtek. Nem úgy, mint ma. Előrelátóak voltak a zsidók. Kölcsönt adtak. Naponta írták ki mennyi tejet vitt, aztán hó közepén fizettek. Egy másik zsidó viszont jól átverte a feleségem nagyszüleit. Eladta nekik a pincéjét, a pénzzel meg lelépett. Azt azért nem mondta meg, hogy a pince terhelve van.
Később újra meg kellett venni."55
„Én nem tudok a zsidókról semmit, csak annyit, hogy elvitték őket a lágerek
be. Miért? Azok is emberek. Nem érdemelték meg. Ott is voltak olyanok, mint a magyaroknál, hogy jók is, rosszak is."56
„Én csak egy zsidót ismertem a gyárból, de az ugyanúgy ott állt a gép mellett, mint én. Az azonban biztos, hogy ők többnyire gazdag emberek. Jobban élnek,
51 Idézet a Leányváron készült 1. sz. interjúból.
52 Idézet a Leányváron készült 6. sz. interjúból.
53 Uo.
54 Idézet a Piliscséven készült 1. sz. interjúból.
55 Idézet a Piliscséven készült 2. sz. interjúból.
56 Idézet a Piliscséven készült 3. sz. interjúból.
mint a többi ember, mert őnekik van egy olyan adottságuk, hogy jobban tudják a pénzt forgatni, mint mások. Nekik van egy ilyen génjük. A gén miatt jobban megtanulták, hogy hogyan kell a pénzt forgatni jobban, mint a magyarok a szlo
vákok vagy a svábok. Erre rá kell születni az embernek, aki onnan származik, az mindig viszi magával/'57
A zsidókkal kapcsolatos megítélések utalnak Csepeli könyveimére „...és nem is kell hozzá zsidó".58 Kétségtelen azonban, hogy a zsidókról szóló szte
reotípiákat igyekeznek pozitív kontextusban elhelyezni és értelmezni; a sztereotípiaprofilt kiegyenlítettnek mondhatjuk.