Évtizedek óta bizonyított tény, hogy a testfelszíni potenciáltérképezés (TPT) lényegesen informatívabb, mint a standard, –immár több mint 100 éves múltra visszatekintő – 12 elvezetéses EKG, valamint bizonyított az, hogy a szívizom lokalizált diagnosztikai problémái a testfelszínén mérhető potenciál-eloszlás finom térbeli részleteiben rejlenek. A disszertációban bemutatott tudományos eredmények legfőbb célja volt bizonyítani, hogy a testfelszíni potenciál-térképezés mint mérési, jelfeldolgozási és orvosi informatikai rendszer képes megfelelő információt szolgáltatni a szív lokális bioelektromos tevékenységének kvantitatív jellemzésére. Az elérhető előnyök ellenére a TPT vizsgálat jelenleg nem elfogadott módszer, hiszen a használhatóságot a méréstechnikai és anyagi korlát mellett a lényegkiemelt paraméterek és az egyszerűsítések hiánya is korlátozza. Az egyszerűsítések mellett az anatómiailag helyes felhelyezés is kiemelten fontos. Vizsgálataimmal kimutattam, hogy az önreferenciás vizsgálatok diagnosztikai szempontból hasznosabbak, mint a populáció átlagához viszonyított eltérések keresése, de ehhez precíziós elektródafelhelyezés szükséges.
A disszertációban a TPT diagnosztikai szempontból fontos részleteinek feltárására két lehetséges úton adtam megoldást. Először koncepcionális vizsgálatokat végeztem modellezéssel, olyan hipotézisek alátámasztására melyet kísérleti,mérési úton nem lehet vizsgálni. A bioelektromos forrás felől - az elektrokardiológia forward problémájának megoldásával- írtam le a kiváltott potenciálok térbeli eloszlását: kamrai szív-és testmodellel végzett kísérletekkel – a forrás paramétereinek módosításával- meghatároztam a kamramodell normál paramétereinek beállítását, a felbontóképességét, valamint régi miokardiális infarktusokra vonatkozó kivetülési térképeit QRS és QRST integrálok esetében.
A munkám másik csoportját a statisztikai vizsgálatok jelentették. Noninvazív paraméterek segítségével determinisztikus úton becsültem a forráseloszlást, vagyis statisztikai módszerekkel oldottam meg az elektrokardiológiai inverz problémájának jól körülírt feladatait. Következtetéseket vontam le a nem akut fázisban mért TPT-ből kinyerhető diagnosztikus információ jellegét tekintve a QRST szakaszra vonatkozólag és meghatároztam egyes patológiás állapotok szeparálhatóságát.
Jellemeztem a nitroglicerinnel végzett terheléses vizsgálatok időbeli lefutását egészséges, ischaemiás és régi infarktusos páciensek esetére is. Ezekhez a vizsgálatokhoz esetenként -más kutatócsoportoknál nem használt- hosszú (12+15 perces, 2 órás), illetve ismételt (több héten keresztül) nagy felbontású TPT méréseket végeztem.
A szimulációs és statisztikai vizsgálatok eredményeit felhasználva döntéstámogatási szoftver-csomagot fejlesztettem ki mely alkalmas az ischemiás szívbetegségek felismerésére, valamint a hirtelen elektromos szívhalál rizikó (szükséges, de nem elégséges feltételeinek) meghatározására.
Mivel az aritmia hajlam, az ischemia helyének pontos behatárolására, a hirtelen szívhalál szükséges előfeltételeinek TPT-vel történő detektálására és értékelésére csak önreferenciás vizsgálatnál van jó
esélyünk, az egyénre szabott küszöbértékek meghatározása a jövő feladata, hiszen egy megfelelően megválasztott döntési paraméter a megnövekedett rizikóhajlamot a lokális szélsőértékek számának szignifikáns változásával jelezni tudja. Emiatt a kísérleti döntéstámogatási szoftverek algoritmusát természetesen pontosítani kell, a döntési metódus esetleg újabb paraméterek bevonásával változhat.
Munkatársaimmal kísérleteket végeztünk ezért a repolarizációs tulajdonságok pontosabb jellemzésére – ezáltal az aritmia hajlam pontosabb előrejelzésére [230]. Aktiváció visszatérési idő (ARI) [235], felületi Laplace és WT paraméter számításaival végzett eredményeink biztatóak, de kiváló minőségű megfelelően validált és nagy számú adaton szükséges még az eljárásokat ellenőrizni, hiszen alkalmazásuk eddig nem hozott átütő szignifikáns és megbízható eredményt.
Publikációkban rámutattunk arra is, hogy a TPT rendszer diagnosztikai teljesítménye igen jó, ennek használatával a soklépcsős diagnózis-alkotás (EKG, terheléses EKG, angiográfia, Tl201 izotópos vizsgálat stb.) egyes elemei kihagyhatók, a módszer noninvazív, lényegesen kevesebb kockázattal jár és költséghatékonyabb [222-224, 229, 233]. A kifejlesztett döntéstámogatási rendszert egy rizikófelmérő, valamint egy EKG hullámfelismerő és kiértékelő rendszerrel együtt komplex rendszerként lehetne használni, mert sok esetben még tünetmentes esetben detektálható az elváltozás és ezáltal sikeresebben lehet megválasztani a terápiát is. Az ismertetett eljárások némelyike alkalmas lehet arra, hogy kiváltsa, vagy lényegesen csökkentse az invazív beavatkozás számát, segítségével előrejelezhető a műtéti indikáció szükségessége, annak helye, a páciens állapotának súlyossága, esetleg reverzibilitása.
A TPT-t térbeli és időbeli felbontóképessége alkalmassá teszi akár napi rutin szinten az akut és terápiás ellátásban, valamint rizikófelmérési vizsgálatokban történő alkalmazásra is, hiszen pl. az akut infarktus mindössze 30-40%-át tudja a hagyományos 12 elvezetéses EKG diagnosztizálni. A bemutatott eredmények lehetővé teszik a hirtelen szívhalál szükséges, de nem elégséges előfeltételeit jelentő megnövekedett aritmia hajlam jelzését, a szív lokális szívszövet-hibáinak (infarktus, ischemia) jelzését, valamint egyes a remodelinggel összefüggésbe hozható bioelektromos jelek időbeli változásainak követését, mégpedig úgy, hogy közvetlenül a bioelektromos tulajdonságok megváltozására vonatkozó információt szolgáltatnak.
A jövőt egy olyan döntéstámogatási rendszer jelenti, ahol az eddig rendelkezésre-álló publikált és validált tudásanyag alapján az EKG automatizált értékeléséhez hasonlóan, a TPT térbeli és is időbeli tulajdonságainak változásait kihasználó, a szívre mint bioelektromos forrásra visszavethető, egyszerű egyénre szabott tömörített diagnosztikai kritériumok, protokollok állnak az orvos rendelkezésére.
REFERENCIÁK
1. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet – Internetes Magyar Egészségügyi Adattár IMEA, Tételes Egészségügyi Adattár TEA (www.eski.hu), 1995-2008
2. Fonyó A: Az orvosi élettan tankönyve. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1999.
3. Neher E, Sakmann B: Single-channel currents recorded from membrane of denervated frog muscle fibres. Nature260, 799-802., 1976
4. Nernst W. Elektrolytische Dissoziation. Chem. Zentr., 61:65–68, 145–147, 1890.
5. Goldman DE: Potential, impedance, and rectification in membranes. J. Gen. Physiol. 1943;27: 37-60.
6. Hodgkin AL, Katz B: The effect of sodium ions on the electrical activity of the giant axon of the squid. J. Physiol.
(Lond.) 1949;108: 37-77.
7. Malmivuo J, Plonsey R: Bioelectromagnetism, Principles and Applications of Bioelectric and Biomagnetic Fields.
Oxford University Press, 1995.
8. Scher AM, Young AC: Ventricular depolarization and the genesis of the QRS. Ann. N.Y. Acad. Sci. 65: 768-78., 1957.
9. Weidmann S: Effect of current flow on the membrane potential of cardiac muscle. J Physiol Lond 115: 227-236, 1951 10. Durrer D, van Dam RT, Freud GE, Janse MJ, Meijler FL, Arzbaecher RC: Total excitation of the isolated human heart.
Circulation 41:(6) 899-912., 1970
11. Waller AD: A demonstration on man of electromotive changes accompanying the heart's beat. J Physiol London 1887;8:229-234
12. Einthoven W: Nieuwe methoden voor clinisch onderzoek [New methods for clinical investigation]. Ned T Geneesk 29 II: 263-286, 1893
13. Einthoven W. Ueber die Form des menschlichen Electrocardiogramms. Arch f d Ges Physiol 1895;60:101-123 14. Einthoven W. Galvanometrische registratie van het menschilijk electrocardiogram. In: Herinneringsbundel Professor S.
S. Rosenstein. Leiden: Eduard Ijdo, 1902:101-107
15. Einthoven W: Weiteres über das Elektrokardiogram. Pflüger Arch. ges. Physiol. 1908;122: 517-48.
16. Wilson FN, Johnston FD, Macleod AG, Barker PS (1934): Electrocardiograms that represent the potential variations of a single electrode. Am. Heart J. 9: 447-71.
17. Goldberger E: The aVL, aVR, and aVF leads; A simplification of standard lead electrocardiography. Am. Heart J.
1942;24: 378-96.
18. Wilson FN, Johnston FD, Rosenbaum FF, Erlanger H, Kossmann CE, Hecht H, Cotrim N, Menezes de Olivieira R, Scarsi R, Barker PS: The precordial electrocardiogram. Am. Heart J. 1944;27: 19-85.
19. Blackburn H, Keys A, Simonsen E, et al. The electrocardiogram in population studies. A classification system.
Circulation 1960;21:1160-1175.
20. Prineas RJ, Crowe RS, Blackburn H. The Minnesota Code manual of electrocardiographic findings. Bristol: John Wright, 1982.
21. L Nahum, A Mauro, H Chernoff, and R Sikand: Instantaneous Equipotential Distribution on Surface of the Human Body for Various Instants in the Cardiac Cycle. Appl. Physiol. 1951; 2(3):454-464,
22. Abildskov, J.A., Urie, P., Lux, R.L., Burgess, M.J., Wyatt, R.: Body surface distribution of QRST area. Adv.Cardiol, 21, 59-64, 1978.
23. Taccardi B. Distribution of heartpotentials on dog’s thoracic surface. Circ. Res. 11: 862-9; 1962.
24. Taccardi B. Distribution of heart potentials on the thoracic surface of normal human subjects. Circ Res. 1963;12:341.
25. van Oosterom A. Real time mapping in colour of the electrocardiographic body surface potentials. Adv Cardiol.
1978;21:153-9.
26. King TD, Barr RC, Herman-Giddens GS, Boaz DE, Spach MS: Isopotential body surface maps and their relationship to atrial potentials in the dog. Circ Res 1972 Apr;30(4):393-405.
27. Spach MS, Silberberg WP, Boineau JP, Barr RC, Long EC, Gallie TM, Gabor JB, Wallace AG. Body surface isopotential maps in normal children, ages 4 to 14 years. Am Heart J. 1966 Nov;72(5):640-52.
28. Flowers NC, Horan LG. Body surface potential mapping. In: Zipes DP, Jalife J (eds), Cardiac electrophysiology. From cell to bedside, Saunders Co., Philadelphia. 1995:1049-1067.
29. Vincent GM, Abildskov JA, Burgess MJ, Millar K, Lux RL, Wyatt RF. Diagnosis of old myocardial infarction by body surface isopotential mapping. Am J Cardiol. 1977;39:510–515
30. Mirvis DM. Ability of standard ECG parameters to detect the body surface isopotential abnormalities of pacing induced myocardial ischemia in the dog. J Electrocardiol. 1985 Jan;18(1):77-85.
31. Kornreich F, Montague TJ, Rautaharju PM, Kavadias M, Horacek MB. Identification of best electrocardiographic leads for diagnosing left ventricular hypertrophy by statistical analysis of body surface potential maps. Am J Cardiol. 1988 Dec 1;62(17):1285-91.
32. Kornreich F, Montague TJ, Kavadias M, Segers J, Rautaharju PM, Horacek MB, Taccardi B. Qualitative and quantitative analysis of characteristic body surface potential map features in anterior and inferior myocardial infarction.
Am J Cardiol. 1987:60:1230-1238.
33. Kornreich F, Rautaharju PM, Warren J, Montague TJ, Horacek BM. Identification of best electrocardiographic leads for diagnosing myocardial infarction by statistical analysis of body surface potential maps. Am J Cardiol. 1985 Nov 15;56(13):852-6.
34. Kornreich F, Lux RL, MacLeod RS. J Electrocardiol. 1995;28 Suppl:121-3. Map representation and diagnostic performance of the standard 12-lead ECG.
35. De Ambroggi L, Taccardi B, Macchi E. Body-surface maps of heart potentials: tentative localization of pre-excited areas in forty-two Wolff-Parkinson-White patients. Circulation. 1976 Aug;54(2):251-63.
36. Stilli D, Musso E, Macchi E, Taccardi B, Rolli A, Aurier E, Favaro L, Botti G. Diagnostic value of body surface maps in left bundle-branch block. Adv Cardiol. 1981;28:36-41.
37. Liebman J, Rudy Y, Diaz P, Thomas CW, Plonsey R. The spectrum of right bundle branch block as manifested in electrocardiographic body surface potential maps. J Electrocardiol. 1984 Oct;17(4):329-46.
38. Sohi GS, Flowers NC, Horan LG, Sridharan MR, Johnson JC. Comparison of total body surface map depolarization patterns of left bundle branch block and normal axis with left bundle branch block and left-axis deviation. Circulation.
1983 Mar;67(3):660-4.
39. Song Y, Ibukiyama C, Takimiya A, Sasaki A. Body surface mapping criteria for diagnosis of left ventricular hypertrophy associated with complete right bundle branch block. J Electrocardiol. 29: 279-88; 1996.
40. Reich Y, Thomas CW, Pao YH, Liebman J, Rudy Y. Multicategory classification of body surface potential maps. IEEE Trans Biomed Eng. 1990 Oct;37(10):945-55.
41. Préda I., Bukosza I., Kozmann Gy., Shakin V.V., Székely Á., Antalóczy Z.: Surface potential distribution on the human thoracic surface in left bundle branch block, Jap.Heart J. 1979;20:7-21.
42. Préda I., Pintér A., Savard P., Tremblay G., Medvegy M., Hatala R., Nadeau R.A.: Comparison of body surface isoarea maps in patients with left bundle branch blocks in: Electrocardiology From the cell to the body surface 96’ Proc. of the 23th Int. Congr. on ECG held in Cleveland, USA, ed: J.Liebman, World Scientific, Singapore, New Jersey, London, Hong Kong pp:515-518, 1997
43. Préda I., Nadeau R.A., Savard P., Hamel D., Palisaitis D., Shenasa M., Nasmith J.: QRS alterations in body surface potential distributions during percutaneous transluminal coronary angioplasty in single-vessel disease. J.Electrocardiol.
1994; 27:311-322.
44. Préda I., Zámolyi K., Medvegy M., Kayser S., Császár J., Antalóczy Z.: Endocardial pseudoisochron maps in normal intraventricular conduction, experimental ischemia and right ventricular pacemaker stimulation on the dog. in:
Advances in Electrocardiology, eds: Antalóczy,Z., Préda,I., Kékes,E., Elsevier, Amsterdam, pp: 91-94, 1990
45. Medvegy M., Antalóczy Z., Cserjés Zs.: New possibility in the studiing of the heart activation: the non-dipolar body surface map. Can.J Cardiol. 9: 215-218, 1993
46. Medvegy M, Savard P, Pinter A, Tremblay G, Nasmith JB, Palisaitis D, Duray G, Preda I, Nadeau RA: Simple, quantitative body surface potential map parameters in the diagnosis of remote Q wave and non-Q wave myocardial infarction. Can J Cardiol. 2004 Sep;20(11):1109-15.
47. Medvegy M., Préda I., Nadeau R.A., Savard P., Pintér A., Tremblay G., Nasmith J., Palisaitis D.: Investigation of old non-Q wave myocardial infarction by body surface potential mapping. 69th Sessions of the American Heart Association, New Orleans, USA, 1O-13 Aug. 1996. Abstract in Circ. Suppl. to 94: I-731, 1996
48. Medvegy M, Préda I, Savard P, Pintér A, Tremblay G, Nasmith JB, Palisaitis D, Nadeau RA: New Body Surface Isopotential Map Evaluation Method to Detect Minor Potential Losses in Non–Q-Wave Myocardial Infarction Circulation. 2000 Mar 14;101(10):1115-21.
49. Wang X, Kamakura S, Matsuo K, Ogawa M, Tanabe Y, Shimomura K: Relation between spatial distribution of late potentials and location of origin of premature ventricular complexes on body surface map in patients with postinfarction ventricular tachycardia. Int J Cardiol 2000 Jan 15;72(2):111-9.
50. Nakai K, Itoh C, Moriai N, Chiba N, Suzuki T, Hiramori K, Onishi S, Kasanuki H, Hosoda S Spatial distribution of late potentials assessed by signal-averaged body surface mapping. Jpn Circ J 1991 Apr;55(4):384-92.
51. Leibman J, Thomas CW, Rudy Y, Plonsey R Electrocardiographic body surface potential maps of the QRS of normal children. J Electrocardiol 1981 Jul;14(3):249-60.
52. Miller WT 3rd, Spach MS, Warren RB. Total body surface potential mapping during exercise: QRS-T-wave changes in normal young adults. Circulation. 1980 Sep;62(3):632-45.
53. Aslam M, Abdullah AK, Siddiqui MA, Tajuddin M, Qureshi MM, Ali M, Husain E. A study of cardiac potential distribution on body surface in normal adults: QRS isopotential surface maps. Indian Heart J. 1978 Sep-Oct;30(5):299-302.
54. Spach MS, Barr RC, Warren RB, Benson DW, Walston A, Edwards SB. Isopotential body surface mapping in subjects of all ages: emphasis on low-level potentials with analysis of the method. Circulation. 1979 Apr;59(4):805-21.
55. Montague TJ, Smith ER, Cameron DA, Rautaharju PM, Klassen GA, Felmington CS, Horacek BM: Isointegral analysis of body surface maps: surface distribution and temporal variability in normal subjects. Circulation 1981 May;63(5):1166-72.
56. Matsushita S, Iwasaki T, Ueyama C, Kuramoto K, Murayama M Characteristics of body surface mapping in the aged.
Jpn Circ J 1981 Oct;45(10):1199-202.
57. Mirvis DM. Body surface distribution of exercise-induced QRS changes in normal subjects. Am J Cardiol. 1980 Dec 1;46(6):988-96.
58. Green LS, Lux RL, Haws CW, Williams RR, Hunt SC, Burgess MJ Effects of age, sex, and body habitus on QRS and ST-T potential maps of 1100 normal subjects. Circulation 1985 Feb;71(2):244-53.
59. Kozmann G, Lux RL, Green LS, Sources of variability in normal body surface potential maps. Circulation 1989 May;79(5):1077-83.
60. Kozmann, Gy., Lux, R.L., Green, L.S.: Some properties of the probability distributions of body surface maps from normal groups. In: Electrocardiology 1988, ed. H. Abel, 227-230, Elsevier, Amsterdam, 1989.
61. Kozmann Gy: Módszerek a szívműködés vizsgálatára a testfelszíni villamos és mechanikai terek mérse alapján.
Kandidátusi értekezés, 1979.
62. Pinsker IS. How many potential surface maps must be measured to determine the total body surface potential distribution as it varies in time? Adv Cardiol. 1981;28:19-21.
63. Kors JA, van Herpen G. How many electrodes and where? A "poldermodel" for electrocardiography. J Electrocardiol.
2002;35 Suppl:7-12.
64. Hoekema R, Uijen GJ, van Oosterom A. On selecting a body surface mapping procedure. J Electrocardiol. 1999 Apr;32(2):93-101.
65. Lux RL. Electrocardiographic potential correlations: rationale and basis for lead selection and ECG estimation. J Electrocardiol. 2002;35 Suppl:1-5.
66. Hoekema R, Uijen G, van Oosterom A. The number of independent signals in body surface maps. Methods Inf Med.
1999 Jun;38(2):119-24.
67. The European Committee Non-invasive Evaluation of the MYocardium - NEMY concerted action.
Report. Ref: EC/SE/NERMY/D2-2. Ed.: Monro DM, Bath, 1996.
68. Kozmann Gy, Lux RL, Tysler M. Multi-center Attempt for Creating a Validated Body Surface Potential Map Database.
In: Computers in Cardiology '94, Washington: IEEE Comp. Soc. Press, 1994: 409-411.
69. Lux RL, Evans AK, Burgess MJ, Wyatt RF, Abildskov JA. Redundancy reduction for improved display and analysis of body surface potential maps. I. Spatial compression. Circ Res. 1981 Jul;49(1):186-96.
70. Evans AK, Lux RL, Burgess MJ, Wyatt RF, Abildskov JA. Redundancy reduction for improved display and analysis of body surface potential maps. II. Temporal compression. Circ Res. 1981 Jul;49(1):197-203.
71. Schijvenaars BJ, Kors JA, van Herpen G, Kornreich F, van Bemmel JH. Interpolation of body surface potential maps. J Electrocardiol. 1995;28 Suppl:104-9.
72. Sándor Gy, Kozmann Gy, Cserjés Zs, Farkas N, Préda I: Body surface potential field representation fidelity: Analysis of map representation procedures. J. Electocardiol. 32:253-262, 1999.
73. Watanabe Y. The state of body surface mapping in Japan. J Electrocardiol. 1995;28 Suppl:110-20.
74. Musso E. Grid of electrodes used at the Institute of General Physiology, Parma, Italy. In: R.Th. van Dam, A. van Oosterom, eds, Electrocardiographic body surface mapping. Dordrecht: Martinus Nijhoff Publishers, 1986: 145.
75. ProCardio Users Manual v53. ProMed Ltd., Bratislava, 2000 december
76. Barr RC, Spach MS. Construction and interpretation of body surface maps. Prog Cardiovasc Dis. 1983 Jul-Aug;26(1):33-42.
77. Lux RL, Smith CR, Wyatt RF, Abildskov JA. Limited lead selection for estimation of body surface potential maps in electrocardiography. IEEE Trans Biomed Eng. 1978 May;25(3):270-6.
78. Lux RL, Burgess MJ, Wyatt RF, Evans AK, Vincent GM, Abildskov JA. Clinically practical lead systems for improved electrocardiography: comparison with precordial grids and conventional lead systems. Circulation. 1979 Feb;59(2):356-63.
79. Horan LG, Hand RC, Flowers NC, Johnson JC, Sridharan MR,The influence of electrode placement in the reconstruction and analysis of body surface potential maps from limited thoracic arrays. J Electrocardiol 1980 Oct;13(4):311-21.
80. Barone P, Pallottino S On the optimal choice of the electrode number and locations in body surface mapping. Comput Biomed Res 1989 Apr;22(2):105-12.
81. Okamoto Y, Musha T, Harumi K, Reduction of the number of electrodes in the measurement of body surface potential distribution. Front Med Biol Eng 1990;2(4):283-92.
82. Uijen GJ, van Oosterom A The number of signals in multilead ECGs in individuals. J Electrocardiol 1993 Apr;26(2):107-16.
83. Turzova M, Tysler M, Kneppo P: A model study of the sensitivity of body surface potential distribution to variations of electrode placement. J Electrocardiol 1994 Jul;27(3):255-62.
84. Simelius K, Tierala I, Jokiniemi T, Nenonen J, Toivonen L, Katila T: A body surface potential mapping system in clinical use. Med & Biol Eng & Comput 34(S1), 107-108, 1996.
85. Tilg B, Trajanoski Z, Wach P, Lafer G, Moser M, Mathi F and Steinbach K: The GRAZ 63-channel body surface potential mapping system. In 18th Annual International Conference of the IEEE, 24 - 25, 1996
86. Berson AS, Pipberger HV. Effects of electrode area on electrocardiographic voltages. J Electrocardiol. 1978 Apr;11(2):147-50.
87. Berson AS, Wojick JM, Pipberger HV. Precision requirements for electrocardiographic measurements computed automatically. IEEE Trans Biomed Eng. 1977 Jul;24(4):382-5.
88. Gerencsér L, Kozmann Gy, Vágó Zs, Haraszti K: The use of the SPSA method in ECG analysis. IEEE Trans. Biomed.
Engineering , 2002;49 (10), 1094-1101
89. Kozmann Gy, Haraszti K, Gerencsér L, Vágó Zs: Evaluation of a new signal processing approach of high-resolution BSPM. International Journal of Bioelectromagnetism, 2002; 4(2),129-130
90. Hoekema R, Huiskamp GJ, Oostendorp TF, Uijen GJ, van Oosterom A,Lead system transformation for pooling of body surface map data: a surface Laplacian approach. J Electrocardiol 1995 Oct;28(4):344-5.
91. Hoekema R, Uijen GJ, Stilli D, van Oosterom A,Lead system transformation of body surface map data. J Electrocardiol 1998 Apr;31(2):71-82.
92. A JUMP 2001 body surface map database project (Hungary, Slovakia, USA) dokumentációja
93. Marek D: Creatig a 3-D Thorax Model with Reconstruction of Contours of Body Organs Used in Determining Epicardial Maps Int J Bioelectromagnetism 2003;5(1): 250 – 251
94. Oster HS, Taccardi B, Lux RL, Ershler PR, and Rudy Y, Electrocardiographic imaging: noninvasive characterization of intramural myocardial activation from inverse reconstructed epicardial potentials and electrograms, Circulation, 97:1496-1507, 1998.
95. Burnes JE, Taccardi B, MacLeod RS, and Rudy Y, Noninvasive electrocardiographic imaging of electrophysiologically abnormal substrate in infarcted hearts: a model study, Circulation, 101:533-540, 2000.
96. Kozmann Gy, Lux RL, Green LS: Comparison of the diagnostic properties of QRS and QRST integral maps. In:
Electrocardiology, eds: Antalóczy Z., Kékes E., Préda I., Excerpta Medica, Amsterdam, 1991.
97. Abildskov JA., et al. The primary T wave - a new electrocardiographic waveform. Am Heart J, 81: 242-9. 1971.
98. Wiggers CJ. The Mechanism and Nature of Ventricular Fibrillation. American Heart J. 20:399; 1940.
99. Fuller MS, Sandor G, Punske B, Taccardi B, MacLeod RS, Ershler PR, Green LS, Lux RL Estimates of repolarization dispersion from electrocardiographic measurements. Circulation 2000 Aug 8;102(6):685-91.
100. Leitch J, Basta M, Dobson A. QT dispersion does not predict early ventricular fibrillation after acute myocardial infarction. Pacing Clin Electrophysiol. 1995;18:45–48.
101. Fuller MS, Sándor Gy, Punske B, Taccardi B et al. Estimates of repolarization and its dispersion from electrocardiographic measurements: Direct epicardial assessment in the canine heart. J Electrocardiol 2000;33:171-180.
102. Zabel M, Klingenheben T, Franz MR, et al. Assessment of QT dispersion for prediction of mortality or arrhythmic events after myocardial infarction: results of a prospective, long-term follow-up study. Circulation. 1998;97:2543–2550 103. Schwan HP, Kay CF: The conductivity of living tissues. Ann N Y Acad Sci. 1957 Aug 9;65(6):1007-13.
104. Schwan HP, Kay CF: Capacitive properties of body tissues. Circ Res. 1957 Jul;5(4):439-43.
105. Kay CF ,Schwan HP: Specific resistance of body tissues. Circ Res. 1956 Nov;4(6):664-70.
106. Benjamin JM Jr, Schwan HP, Kay CF:, Hafkenschiel JH: The electrical conductivity of living tissues as it pertains to electrocardiography. I. Review of the problem of homogeneity vs. non-homogeneity, an outline of the technical aspects of tissue resistivity measurements, and a critical and experimental analysis of certain pertinent experiments.
Circulation. 1950 Sep;2(3):321-35.
107. Rush S, Abildskov JA, Mcfeer R: Resistivity of body tissues at low frequencies.Circ Res. 1963 Jan;12:40-50.
108. Gulrajani RM: Bioelectricity and Biomagnetism John Wiley & Sons, New York, 1998.
108. Gulrajani RM: Bioelectricity and Biomagnetism John Wiley & Sons, New York, 1998.