• Nem Talált Eredményt

A 3-4 éves és az 5-6 éves korcsoport összevetése a mesemondás során

In document DOKTORI DISSZERTÁCIÓ (Pldal 110-116)

7. A történetmondó metapragmatikai tudatossága

7.1. Az óvodapedagógus mint történetmondó metapragmatikai tudatossága

7.1.4. A kérdőíves vizsgálat során kapott adatok feldolgozása és bemutatása

7.1.4.4. A 3-4 éves és az 5-6 éves korcsoport összevetése a mesemondás során

Az alkalmazott kommunikációs technikák felméréséhez a résztvevők 1-től 4-ig tartó Likert-skálán jelölhették azt, hogy véleményük szerint mennyiben segíti az adott

16 A válaszmátrixok eredményeinek kiértékelése Kóródi Kitti statisztikus bevonásával valósult meg.

111

kommunikációs technika a 3-4 és az 5-6 éves korosztályban a figyelem fenntartását. A kérdőívben az 1 a „nagy mértékben segíti”, a 4 pedig az „egyáltalán nem segíti” választ jelölte.

Az 5. válaszlehetőség szerint a válaszadó „nem figyelte még meg, nem gondolkozott még” az adott kommunikációs technika hatékonyságán. Első lépésben a könnyebb értelmezhetőség kedvéért megfordítottuk a skála pontozását, így a magasabb érték a magasabb egyetértést jelölte. Az 5. válaszlehetőséget nem vontuk be az elemzésbe, hiányzó értékként (missing) kezeltük.

A válaszokat Wilcoxon-próbával megvizsgáltuk és az eredmények szerint azonosíthatók olyan kommunikációs technikák, amelyeknek a hatékonysága között különbséget találunk a 3-4 és a 5-6 éves korcsoport összehasonlításakor. Néhány esetben azonban nem mutathatók ki ilyen életkori különbségek.

A szemkontaktus-felvételére irányuló kérdés elemzése szerint N=5-en a kisebb, N=4-en pedig a nagyobb gyerekek esetében vélték fontosabbnak a szemkontaktus-felvételét, N=91-en pedig ugyanolyan választ adtak a két kérdésre. N=6 fő még nem gondolkozott el ezen a felvetésen. Statisztikailag nem mutatkozott életkori különbség: a szemkontaktust mind a 3-4 éves (M=3,91, SD=0,28), mind az 5-6 éves gyermekek körében (M=3,9, SD=0,3) fontosnak tartják az óvódapedagógusok (Z = -0,333, p = 0,739). A válaszok eloszlása a 32. ábrán látható.

32. ábra: A diagram a kérdőíves vizsgálat 12. és 13. kérdésére adott válaszok alapján azt mutatja be, hogy az óvodapedagógusok szerint a szemkontaktus mennyiben

segíti a gyermekek figyelmének irányítását, fenntartását a mesemondás során.

100 2030 4050 6070 8090 100

Egyáltalán nem segíti

Inkább nem segíti Inkább segíti Nagy mértékben segíti

Tapasztalatai szerint milyen mértékben segíti a szemkontaktus az élőszavas mesemondás során a 3-4, illetve az 5-6 éves gyermekek

figyelmének irányítását, fenntartását?

3-4 éves gyermekek esetében 5-6 éves gyermekek esetében

112

A lassabb beszédtempó alkalmazása esetében kimutatható statisztikai különbség az életkorok között (Z = -4,28, p < 0,001), a kisebb gyermekek esetében hatékonyabbnak találták ezt a technikát (M=3,4, SD=0,57), mint az 5-6 éves gyermekek esetében (M=3,01, SD=0,77).

N=38 fő szerint a lassabb beszédtempó inkább a 3-4 éves gyermekek esetében segíti a figyelem fenntartását a mesemondás során, N=8 fő szerint pedig az 5-6 éves gyermekek körében hasznosabb ez a kommunikációs technika alkalmazása. N=51 fő szerint ez ugyanolyan fontos mindkét korosztályban. N=9 fő még nem figyelte meg tudatosan a lassabb beszédtempó alkalmazásának körülményeit. A válaszok részletes eloszlása a 33. ábrán van feltüntetve.

33. ábra: A diagram a kérdőíves vizsgálat 12. és 13. kérdésére adott válaszok alapján azt mutatja be, hogy az óvodapedagógusok szerint a lassabb beszédtempó mennyiben segíti a gyermekek figyelmének irányítását, fenntartását a mesemondás

során.

Az óvodapedagógusok válaszai alapján a mesemondás során a magasabb alaphang tudatos alkalmazásában nincsen életkori különbség (Z=-1,183, p = 0,237), mind a 3-4 (M=2,73, SD=0,915), mind az 5-6 éves (M=2,77, SD=0,885) korosztályban hasonló mértékben tartják hatékonynak. N=57 fő ugyanannyira tartja fontosnak mindkét életkori csoportban a magasabb alaphang tudatos alkalmazását, míg N=12-en inkább a 3-4 éves gyermekek körében, N=20 fő szerint pedig inkább az 5-6 éves gyermekek körében segíti a figyelem irányítását. N=17 fő nem válaszolt erre a kérdésre, vagy nem gondolkodott még el ezen kommunikációs technika tudatos alkalmazásán. A válaszok részletes eloszlását a 34. ábrán tüntettük fel.

100 2030 4050 6070 8090

Egyáltalán nem segíti

Inkább nem segíti Inkább segíti Nagy mértékben segíti

Tapasztalatai szerint milyen mértékben segíti a lassabb beszédtempó az élőszavas mesemondás során a 3-4, illetve az 5-6 éves gyermekek

figyelmének irányítását, fenntartását?

3-4 éves gyermekek esetében 5-6 éves gyermekek esetében

113

34. ábra: A diagram a kérdőíves vizsgálat 12. és 13. kérdésére adott válaszok alapján azt mutatja be, hogy az óvodapedagógusok szerint a magasabb alaphang mennyiben segíti a gyermekek figyelmének irányítását, fenntartását a mesemondás

során.

A jellegzetesen gyermekekhez szóló, a szöveg lényeges tartalmi elemeit kiemelő dallamív az óvodapedagógusok szerint eltérő mértékben segíti a 3-4 és az 5-6 éves korosztály figyelmének irányítását élőszavas mesemondás közben (Z=-2,477, p = 0,013). A 3-4 éves korosztályban inkább segíti a megértést (M=3,65, SD=0,478), mint az 5-6 éves korosztályban (3,52, SD=0,634). A két kérdésre adott válaszokat részletesen megvizsgálva, N=69 fő ugyanannyira tartja fontosnak mindkét életkori csoportban a tartalmi elemeket kiemelő dallamív tudatos alkalmazását, de N=19-en inkább a 3-4 éves gyermekek körében, N=7 fő szerint pedig inkább az 5-6 éves gyermekek körében segíti a figyelem irányítását. N=11 fő nem válaszolt erre a kérdésre, vagy nem gondolkodott még el a dallamív tudatos alkalmazásán.

A válaszok részletes eloszlását a 35. ábrán tüntettük fel.

100 2030 4050 6070 8090

Egyáltalán nem segíti

Inkább nem segíti Inkább segíti Nagy mértékben segíti

Tapasztalatai szerint milyen mértékben segíti a magasabb alaphang az élőszavas mesemondás során a 3-4, illetve az 5-6 éves gyermekek

figyelmének irányítását, fenntartását?

3-4 éves gyermekek esetében 5-6 éves gyermekek esetében

114

35. ábra: A diagram a kérdőíves vizsgálat 12. és 13. kérdésére adott válaszok alapján azt mutatja be, hogy az óvodapedagógusok szerint a szöveg lényeges tartalmi elemeit kiemelő dallamív mennyiben segíti a gyermekek figyelmének irányítását,

fenntartását a mesemondás során.

Az élőszavas mesemondás közbeni hosszabb szünetek alkalmazása esetében tendenciális, de statisztikailag nem szignifikáns különbség mutatható ki az életkorok között (Z = -1,888, p = 0,059), a nagyobb gyermekek esetében hatékonyabbnak találták ezt a technikát (M=2,85, SD=0,91), mint a 3-4 éves gyermekek esetében (M=2,66, SD=0,868). N=52 fő szerint a mesemondás közbeni hosszabb szünetek tartása ugyanolyan mértékben segíti a figyelem irányítását mindkét korosztályban. N=11 fő szerint inkább a 3-4 éves gyermekek körében hasznosabb ez a kommunikációs technika alkalmazása, míg N=28 fő szerint inkább az 5-6 éves gyermekek esetében. N=15 fő még nem figyelte meg tudatosan a mesemondás közbeni hosszabb szünetek tartását. A válaszok részletes eloszlása a 36. ábrán van feltüntetve.

100 2030 4050 6070 8090

Egyáltalán nem segíti

Inkább nem segíti Inkább segíti Nagy mértékben segíti

Tapasztalatai szerint milyen mértékben segíti a tartalmi elemeket kiemelő dallamívaz élőszavas mesemondás során a 3-4, illetve az 5-6

éves gyermekek figyelmének irányítását, fenntartását?

3-4 éves gyermekek esetében 5-6 éves gyermekek esetében

115

36. ábra: A diagram a kérdőíves vizsgálat 12. és 13. kérdésére adott válaszok alapján azt mutatja be, hogy az óvodapedagógusok szerint a hosszabb szünetek tartása mennyiben segíti a gyermekek figyelmének irányítását, fenntartását a mesemondás

során.

A fenti páros összehasonlításnál nem vettük figyelembe azokat a válaszokat, amelyek szerint a válaszadó még nem figyelte meg az adott technika alkalmazását. Azonban a tudatos jelhasználat vizsgálata miatt fontos lehet ezen válaszok áttekintése is. Az adatok alapján elmondható, hogy leginkább a magasabb alaphang (3-4 éves gyerekekre vonatkozóan N=10-en, 5-6 éves gyerekek körében pedig N=6-an) és a hosszabb szünetek tartása esetében (3-4 évesek esetében N=7 fő, 5-6 évesekre vonatkozóan pedig N=7 fő) kevésbé tudatos az óvodapedagógusok kommunikációs jelhasználata, ezen kategóriák esetében volt a legmagasabb a „nem figyeltem még meg, nem gondolkoztam még rajta” válaszok aránya. Ugyanakkor a szemkontaktus felvétele esetében egybehangzó az óvodapedagógusok véleménye, minden válaszadó tudatosan megfigyelte már ennek a hatékonyságát. A részletes eredmények a 37.

ábrán láthatók.

100 2030 4050 6070 8090

Egyáltalán nem segíti

Inkább nem segíti Inkább segíti Nagy mértékben segíti

Tapasztalatai szerint milyen mértékben segíti a hosszabb szünetek tartásaaz élőszavas mesemondás során a 3-4, illetve az 5-6 éves

gyermekek figyelmének irányítását, fenntartását?

3-4 éves gyermekek esetében 5-6 éves gyermekek esetében

116

37. ábra: A diagram a kérdőíves vizsgálat 12. és 13. kérdésére adott válaszok alapján azt mutatja be, hogy hány óvodapedagógus nem figyelte meg tudatosan, nem

gondolkodott még az egyes kommunikációs technikák alkalmazásán.

In document DOKTORI DISSZERTÁCIÓ (Pldal 110-116)