a) A kezdetek
Minden külügyben ott a belügy – már utaltunk rá, hogy a római követségen is dolgoztak hírszerzők a negyvenes évek végétől. 1946-ban a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályának II.
alosztálya, 1948-ban a "B" ügyosztály foglalkozott a külföldi hírszerzéssel, elhárítással és az emigráció megfigyelésével.935 Farkas Vladimír szerint azonban ebben az időben "az ÁVH határon túli hírszerző tevékenysége teljesen jelentéktelen volt."936 Aktívabb lehetett a katonai kémelhárítás (HM Katona Politikai Osztály, Hírszerző alosztály937), és erről maradtak is fenn szórványos adatok.
A korszakból azonban jelenleg még igen kevés dokumentummal rendelkezünk, így 1951-ig nemigen lehet átfogó képet adni – csupán pár részletet megvilágítani – arról, hogy "fedett"
honfitársaink közül kik, milyen felépítésben, milyen módszerekkel, milyen híreket és információkat gyűjtöttek a "narancsok honában".
Ilyen részleteket tartalmaznak pl. 1946 tavaszáról azok az olasz belügyi iratok, amelyek manapság az olasz Külügyminisztérium magyar referatúrájának anyagában fekszenek el. A Római Rendőrkapitányság (Questura di Roma) 1946. március 8-án magyar kémgyanús személyekről ("agenti ungheresi sospetti") kapott részletesebb tájékoztatást az amerikai hírszerző szervektől (S.C.I. Unit Z in Rome), annak kapcsán, hogy a következő hónapokban megfordulhatnak az olasz fővárosban. Ennek alapján Báthory-Hüttner János laptulajdonos,938 Matolay Géza laptulajdonos és újságíró,939 Szabó László brigádtábornok,940 Puj Jenő alezredes,941 Páll Antal sajtó-és kulturális
935, ld. Cseh 1999. 74., 76. Tóth Eszter 2011, Palasik 2011. – Vö. Fejérdy 2009. 63.
936 Farkas 1990. 286.
937 A néphadsereg katonai hírszerzésének szervezeti változásairól tájékoztatást ad Okváth 2000.
938 Báthory-Hüttner János – az amerikai jelentés szerint – számos, a nácizmust népszerűsítő kiadványt jelentetett meg Magyarországon, és az egész magyar sajtót igyekezett – Hitlerék pénzén – németbarát irányban befolyásolni. 1945 decembere óta tartózkodik Rómában, és legutóbb Hutter néven kért portugál vízumot. Szerepel a magyar háborús bűnösök listáján, ld. ASDMAE AP 1946-1950 Ungh. B.2. Spionaggio. Segreto. Ogetto: Agenti ungheresi e sospetti arrivati recentemente a Roma. (.é.h.n.n.) – Pályájára ld. még Gulyás 1940. II. 697.
939 Matolay Géza – az amerikai jelentés szerint – a Függetlenség kiadójaként nácibarát irányban befolyásolta a sajtót, kiszolgálta Gömbös, Imrédy és Szálasi kormányait, így szerepel a magyar háborús bűnösök listáján is, ld. ASDMAE AP 1946-1950 Ungh. B.2. Spionaggio. Segreto. Ogetto: Agenti ungheresi e sospetti arrivati recentemente a Roma.
(.é.h.n.n.) – Filmes és újságírói pályájára ld. még ÚMÉL IV. 2002. 580.
940 Szabó László tábornok, korábban a római követség katonai attaséja – az amerikai jelentés szerint – közismert náci szimpatizáns, Mussolini személyes barátja, aki kapcsolatban állt a diktátorral egészen a végnapokig. A Szálasi-kormányt képviselte a fasiszta szociális köztársasági kormány mellett Bellaggióban (1944. július – 1945. május). A szövetségesek ezután Firenzében internálták, majd decemberi szabadulása után érkezett Rómába. Amikor az olasz sajtóban megjelent egy cikk a magyar ügynökökről, személyes sértésnek vette, és egy közvetítő útján megfenyegette Zingarellit: tönkreteszi a szövetségesekhez fűződő kapcsolatai révén, ha nem hagyja abba támadásait, ld. ASDMAE AP 1946-1950 Ungh. B.2. Spionaggio. Segreto. Ogetto: Agenti ungheresi e sospetti arrivati recentemente a Roma.
(.é.h.n.n.).
941 Puj (a jelentésben Puy) Jenő alezredes – az amerikai jelentés szerint – a magyar hírszerző szolgálat ügynöke volt, és a fasiszta szociális köztársasági kormányhoz akkreditált Szabó tábornok asszisztenseként szolgált Bellaggióban.
Bukaresti katonai attasé korában a román titkosszolgálattal is kapcsolatban állt. Többen úgy tudják, fizetett ügynök, akinek van egy jól ellátott rejtekhelye Milánóban. Közepes intellektus, de ravasz ember, aki ügyesen titkolja infromációit. Tagja volt a nyilaskeresztes pártnak. Elvált, olasz mennyasszonya van, Itáliában akar maradni, így most tagadja, hogy náci vagy nácibarát lett volna, vagy hogy ilyen kapcsolatai lennének. El akarja hitetni, hogy a szövetségesekkel tart és gyűlöli a németeket, ld. ASDMAE AP 1946-1950 Ungh. B.2. Spionaggio. Segreto. Ogetto:
Agenti ungheresi e sospetti arrivati recentemente a Roma. (.é.h.n.n.) – Jelenleg a Svéd Követség magyar érdekvédelmi osztályán dolgozik, ahová naponta bejár, ld. ASDMAE AP 1946-1950 Ungh. B.2. Spionaggio. Verdiani (Róma, 1946.
május 31.) – az olasz Belügyminisztériumnak.
attasé,942 Bodnár Richárd pékmester,943 Dr. Tarnói László bíró,944 Neuwirth Géza reklámügynök,945 Kelemen Márton színházigazgató946 és Horváth Béla újságíró947 mozgását figyelte meg a római rendőrség. Az összegező értékelés szerint a szövetséges hatóságok különféleképpen bántak velük:
volt, akit gyüjtőtáborban tartottak, volt, akire csupán a rendőrség felügyelt. Hazaszállíttatásukat azonban nem kezdeményezték, mert "Magyarország az orosz befolyási zónába tartozik."948
Nos, a fenti listán szerepel egy személy, akiről biztosan állíthatjuk, hogy 1947-48-ban a magyar katonai elhárításnak – vagy annak is (!) – aktív ügynöke volt Rómában. Puj Jenő alezredes neve ugyanis fölbukkan abban a jelentésben is, amelyet a kistarcsai fogolytáborban internált Pődör László elbeszéléséről jegyzett fel "beépített" beszélgetőpartnere. Mint már említettük, Pődör kapcsolatban állt Pállfy György tábornokkal, a katonai hírszerzés vezetőjével, és jól-rosszul
942 Páll Antal sajtó-és kulturális attasé – az amerikai jelentés szerint – Rómában szolgált, majd a fasiszta szociális köztársasági kormányhoz akkreditált követségen, Bellaggióban. Róma felszabadítása előtt a SIM (Servizio Informazione Militare) és az OVRA (fasiszta államrendőrség) informátora volt, így ő buktatta lel D[o]blhof[f] Lily bárónőt, újságírót, aki titkos kapcsolatban állt a szövetségesek kémszervezetével, és akit emiatt kiutasítottak Olaszországból 1943-ban. A háború vége Pállt Milánóban érte, majd Luttor Ferenc kérésére Rómába jött és asszisztensként ("aiutante del Luttor") dolgozott mellette, ld. ASDMAE AP 1946-1950 Ungh. B.2. Spionaggio.
Segreto. Ogetto: Agenti ungheresi e sospetti arrivati recentemente a Roma. (.é.h.n.n.) – A Doblhoff-esetről így ír a bárónő személyes ismerőse, Szőnyi Zsuzsa: "Lily a háború kellős közepén újságíróként került ki Itáliába, méghozzá nem mindennapi körülmények között. Maga Horthy küldte ki, hogy a római külföldi sajtóklubban ismerkedjék meg amerikai újságírókkal, és rajtuk keresztül az USA-nagykövetséggel, hogy értésükre adja: Magyarország ki szeretne lépni a háborúból! Lily barátságot kötött a sajtóklub minden francia, angol, német tagjával, de amikor az amerikaiakra került volna a sor, a magyar újságírónőt 24 óra alatt kiutasították Olaszországból. Egyenesen Svájcba ment, ahol az ottani magyar követség adott neki menedéket", ld. Szőnyi 1999. 79-81. – Doblhoff Lily valóban bizalmas kapcsolatban állt Horthy környezetével, mert hetvenedik születésnapjára ő írta meg a kormányzó reprezentatív életrajzát, ld.
Doblhoff-Horthy 1938., pályájára ld. még Borbándi 1989. I. 242.
943 Bodnár Richárd – a jelentés szerint – a szövetséges francia katonai parancsnokságnál dolgozik mint pék és élelembeszerző. Ügynök voltára az utal, hogy belső barátja Vajta Ferenc, az "ismert amerikaellenes újságíró", aki a salzburgi amerikai őrizetből Innsbruckba menekült, ahol együttműködik a francia biztonsági szolgálattal, ld. ASDMAE AP 1946-1950 Ungh. B.2. Spionaggio. Segreto. Ogetto: Agenti ungheresi e sospetti arrivati recentemente a Roma.
(.é.h.n.n.). – A nyilas korszakban kompromittálódó Vajta olaszországi tartózkodásáról fentebb már volt szó.
944 Dr. Tarnói László – az amerikai jelentés szerint – 1945. április 15-én lépett be Olaszországba. A milánói Svéd Konzulátus magyar szekciója szerint törvényszéki bíró volt, majd a német megszállás után államtitkár a Külügyminisztériumban, a deportálási ügyek felelőse. Náci szimpatizáns, de zsidó menekültnek adta ki magát. Olyan autón érkezett Itáliába, amelyet az antifasiszta Dr. Radisics Elemértől, volt népszövetségi delegátustól raboltak el. Az autót a svéd konzulátus lefoglalta és visszaadta a tulajdonosnak. Tarnói jó viszonyba került a szövetséges hatóságokkal, így engedélyt kapott, hogy egy szatírikus angolszász lapot csináljon Milánóban. Ez egyelőre nem sikerült, így a Buondivertimento hetilapnál és a Popolonál dolgozik. Rómában meglátogatta Radisics nővérét, Edvina Panfilit, és fenyegetőzve követelte, hogy az elkobzott autót adja neki vissza. A demokratikus érzelmű magyarok megbotránkoztak azon, hogy milyen jóban van a szövetséges hatóságokkal, miközben őt dühödt nácinak és hitvány alaknak ismerik. Ld.
ASDMAE AP 1946-1950 Ungh. B.2. Spionaggio. Ogetto: Tarnói Dr. Ladislavo. Prefettura di Milano (h.é.n.n.) – az olasz Belügyminisztériumnak.
945 Neuwirth Géza – az amerikai jelentés szerint – azt terjesztette magáról, hogy Spanyolországban raboskodott koncentrációs táborban, pedig valójában a "Silo" tartóztatta le hat hónapra Bariban. Kémgyanús személy, mert a magyar és a francia hírszerző szolgálatokkal is kapcsolatban áll, ld ASDMAE AP 1946-1950 Ungh. B.2. Spionaggio. Segreto.
Ogetto: Agenti ungheresi e sospetti arrivati recentemente a Roma. (.é.h.n.n.).
946 Kelemen Márton aradi színházigazgató – az amerikai jelentés szerint – az Assistenza Pontificia keretében ügynökséget szervezett a milánói magyarok segélyügyeinek intézésére, de ez valójában csupán elfedi feketepiaci üzleteit és hírszerző tevékenységét, ld. ASDMAE AP 1946-1950 Ungh. B.2. Spionaggio. Segreto. Ogetto: Agenti ungheresi e sospetti arrivati recentemente a Roma. (.é.h.n.n.).
947 Horváth Béla költőről van szót, akit már említettünk korábban. – Az amerikai jelentés azt állította róla – egyéb ismereteinkkel összevetve, ekkor még valószínűleg túlozva –, hogy olyan kommunista propagandista, aki a fiatal liberális katolikusok között fejti ki tevékenységét, ld. ASDMAE AP 1946-1950 Ungh. B.2. Spionaggio. Segreto.
Ogetto: Agenti ungheresi e sospetti arrivati recentemente a Roma. (.é.h.n.n.). A római rendőrség úgy volt informálva, hogy irodalmi tevékenységből és újságírásból él, ld. ASDMAE AP 1946-1950 Ungh. B.2. Spionaggio. Verdiani (Róma, 1946. május 31.) – az olasz Belügyminisztériumnak.
948 ASDMAE AP 1946-1950 Ungh. B.2. Spionaggio. Verdiani (Róma, 1946. május 31.) – az olasz Belügyminisztériumnak.
működő titkos munkatársként igyekezett hazajuttatni információkat Budapestre. "Pődör László internált – így a jelentés – foglalkozik még egy Pui nevezetű attachéval, akiket [sic!] szerinte Somogyi949 és Gönyei szervezték be. Pődör, aki tudott Puy kétes üzelmeiről, jelentést tett Pálfinak, aki arra azt válaszolta, hogy Puynak nagy érdemei vannak, mivel magyar javakat mentett meg. A milánói szeszámgépek, amelyet [sic!] Puy és Hadnagy Domonkos akart ellopni, szintén jelentve lett Pálfinak, aki azonban gyorsan napirendre tért efelett. Puy egy olasz tábornokkal állott szoros nexusban. Ez a tábornok Musulini [sic!] alatt is szolgált, aztán az amerikaiak nyomására De Gasperi kormánya a biztonsági szolgálat vezetésével bízta meg. Pődör szerint ez volt Puy amerikai részéről való közvetlen irányítója. Hadnagy Domonkos, Magyar [sic!] Gyula, Szalai Karola, Bánfy Flórián,950 szintén Puy társaságához tartoztak, de ezekről nem tud ő semmit. Pődörnek Puyról igen rossz a véleménye. Egy ízben kibontotta a kat.pol.nak a levelét, amely Puy számára szólt, és utasítás volt benne Puy részére, azonban ennek a levélnek a tartalmáról nem nyilatkozik."951 Mindezek alapján aligha kétséges, hogy Puy Jenő valamilyen minőségben és mértékben dolgozott a magyar hírszerzésnek, de tevékenysége részleteiről egyelőre nincsenek más adataink. Pődör mellett egyébként, mint alább látni fogjuk, a római magyar követség más beosztottjai is együttműködtek a katonai hírszerzéssel, annál is inkább, mert a háború után nem került sor katonai attasék delegálására a két ország között.
A "kinn a végeken" dolgozó hírszerzők eredményes munkájának egyik legfontosabb feltétele az volt, hogy a megrendelők pontosan megfogalmazzák a hírigényt – vagyis azt, milyen tartalmú információ után kutasson a titkos munkatárs. Pár irat lehetővé teszi, hogy bemutassuk: konkrétan mit "rendelt meg" a felderítőktől a felső katonai vezetés, illetve hogy mik voltak a Jugoszlávia elleni információs érdeklődés közelebbi témakörei.
1950. október 31-én keletkezett az a szigorúan titkos minősítésű dokumentum, amelyben Bata István vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg pár héttel korábban kinevezett, új vezérkari főnöke952 összefoglalta, hogy a Honvéd Vezérkar Hadműveleti Főcsoportfőnökségének milyen felderítési adatokra van szüksége a megfelelő tervező munkához. Már maguknak az igényeknek a csoportosítása is jelzi, hogy a szakanyagot készítő vezérkari tisztek – tisztában lévén a geopolitikai helyzettel – komoly jelentőséget tulajdonítottak az olasz relációnak:
I) jugoszláv viszonylat, II) osztrák viszonylat, III olasz viszonylat,
IV) nyugat-németországi viszonylat,
V) francia, brit és észak-amerikai viszonylat.
Olasz viszonylatban a következő adatok beszerzését igényelték:
1) az olasz haderő hadrendi tagozódása, mégpedig a) a szárazföldi haderő,
b) a légierő,
c) a haditengerészet
949 Nyilván Somogyi Imre vezérőrnagyról, a Honvédelmi Minisztérium pénzügyi csoportfőnökéről van szó, akit a Sólyom-perben ítéltek el, ld. Oroszi 2001. 157.
950 Az attasé társasági életének említett szereplői feltehetően semmilyen kapcsolatban nem álltak kémtevékenységével.
Hadnagy Domonkosról, Magyary Gyuláról fentebb volt már szó, Florio Banfi tevékenyéségre pedig alább térünk vissza.
Szalay Karola, a híres balettművész 1941-46 között Olaszországban élt és dolgozott, ld. MSZL 1994. 721., Koegler 1977. 675.
951 ÁBTL 3.2.4. K-424. Pődör László ügye. Müller Károly áv. őrmester jelentése (Kistarcsa, 1951. október 10.). 14-15.
952 Bata pályájára ld. Bölöny 1992. 261-262.
tagozódása "családfás táblázatban",953 a rendelkezésre álló szervezési adatokkal.
2) Az Olaszország területén lévő megszálló erők hadrendi tagozódása (családfás táblázatban).
3) Az olasz haderő és a nyugati megszálló erők elhelyezése, a hadrendi beosztás megjelölésével (vázlaton).
4) Repülőterek Olaszország területén, a befogadóképésség, valamint a jelenleg rajtuk lévő repülőgépek számának és típusának megjelölésével.
5) Tengeri támaszpontok és kikötők, a befogadóképésség, valamint a hozzájuk tartozó hajóegységek számának és tipusának mejelölésével.
6) Katona-földrajzi adatok, hadiipar és általános gazdasági helyzet, – úgy, mint a jugoszláv viszonylatban (út- és vasúthálózat, a közlekedési vonalakon elhelyezkedő műtárgyak, hadiiparnál a gyártmányok és a gyártási kapacitás feltüntetésével).954
A fenti listán látható, hogy a katonai hírszerzési igények listáján a legfőbb ellenség, Jugoszlávia állt az első helyen. Az ezt megalapozó érvelést – beleértve az olasz kapcsolat szoros függését a jugoszláv kérdéstől – világosan összefoglalja az a szakvélemény, amely A déli és délnyugati hadműveleti irányok területének katonai-földrajzi kiértékelése címmel készült és ma a néphadsereg vezérkari iratai között található. „Jugoszlávia hét állammal határos – indul az okfejtés. – A hét állam közül a népi demokráciákkal (Románia, Magyarország, Bulgária és Albánia) a Titó banda uralomra jutása óta egyre fokozódó ellenséges magatartást tanúsít, de az imperialisták szolgálatában álló Olaszországgal, Ausztriával és a monarcho-fasiszta Görögországgal bizonyos rendezetlen területi kérdések ellenére is fokozatosan kiépíti a jószomszédi viszonyt. Számolni kell tehát azzal, hogy imperialista gazdáik parancsára Jugoszlávia együtt fog működni Olaszországgal, Ausztriával és Görögországgal.”955 Ebből pedig az következett, hogy ha Jugoszlávia ellen preventív támadó lépéseket tervezett a magyar vezérkar, akkor annak szükségképpen érintenie kellett az olasz területeket is. És valóban, a Farkas Mihály vezérezredes, honvédelmi miniszter által jóváhagyott, 1951 júniusában kelt A magyar néphadsereg háborúja hadműveleti tervének kérdései című dokumentumban a következőket olvashatjuk: „A délnyugati hadműveleti irány, a magyar hadsereg támadó hadműveletei számára a legfontosabb irány. Ez az irány az angol-amerikai blokk balkáni hadászati bázisához, Trieszthez és Jugoszlávia életfontosságú kikötőihez, Pólához, Fiuméhez, Spalatohoz vezet. Szlovénia ipari körzeteinek és Horvátország északi részének elfoglalása Titó-Jugoszláviát alapvető ipari körzeteitől, ipari és mezőgazdasági nyersanyagforrásaitól fosztja meg és közelebb hoz bennünket az angol-amerikai imperialisták Földközi-tengeri bázisaihoz és közlekedési vonalaihoz.” A szöveghez csatolt nagyméretű térképek közül a 18. melléklet vázlatán, a második hadműveleti lépéssorozat óriási, vörös nyila már túllendül Jugoszlávián, és a hegye pontosan Udine városára mutat.956
Mindebből következett, hogy a római követségen dolgozó állambiztonsági munkatársak külön is megkapták a Jugoszláviával kapcsolatos információszerzési feladatok listáját. Ebben a következő kérések szerepeltek:
"1) A római jugoszláv követség tagjainak neve, jellemzése. Megállapítandó – amennyiben mód van rá – a követség olasz álampolgár munkatársai is.
953 A szakkifejezés azt jelenti, hogy a magasabb és az alsóbb csapategységek alá-fölérendeltségi viszonyát oly módon kell ábrázolni, ahogyan a genealógiai táblázatokon a rokonsági-leszámazási kapcsolatokat szokás.
954 HTL MN 1950/T. (10. doboz.) Felderítési adatok összeállítása (Budapest, 1950. október 31.) 0057-0060.
955 HTL MN 1950/T. (10. doboz) 2. A déli és délnyugati hadműveleti irányok területének katonai-földrajzi kiértékelése (h.é.h.n.n.).
956 HTL MN 1956/T. (15. doboz). A magyar néphadsereg háborúja hadműveleti tervének kérdései (Budapest, 1951.
június 13.). 12-13., 18. térképmelléklet: A támadó hadműveletek második változat szerinti lefolytatása általános elképzelések térképe.
2) A jugoszláv emigrációnak Olaszországban milyen politikai csoportjai és ezeknek milyen szervezetei vannak. Kik a csoportok, a szervezetek vezetői, milyen tevékenységet fejtenek ki. A csoportokból ismert, vagy felderíthető egyéneket kérjük jellemezni.
3) Olaszországban hol, milyen számban élnek jugoszláv nemzetiségi csoportok (szlovének), ezekkel kapcsolatosan milyen politikai problémák vannak az olasz belpolitikai életben?
4) Kik ezen nemzetiségi csoportok vezetői? Milyen szervezeteik vannak, azok politikai vonala, tömegbefolyása, az ismert személyek jellemzése.
5) Milyen jugoszláv kolónia van fentieken kívül Olaszországban. Ezek szervezete, jellemzése, vezetői?
6) Titóista ügynökök olaszországi tevékenysége, a tevékenység konkrét meghatározásával, azan ügynökök neve, jellemzése, kapcsolatai.
7) Becsületes titóellenes elemek kutatása.957
8) Adatok az olasz-jugoszláv gazdasági, politikai kaopcsolatokról, az idegenforgalomról a két ország között.
9) Az olasz-jugoszláv kishatárforgalmi rendszer pontos ismertetése."958
A hírigények listáit olvasva laikus szemmel is könnyen belátható, hogy a felsorolt információk valóban nélkülözhetetlenek lehettek a politikai és a katonai tervezés számára, mind a Jugoszláviával szembeni akciók alakításánál, mind akkor, ha Olaszországgal mint potenciális háborús ellenféllel kellett számolni a hidegháború elmélyülésének időszakában.959 Más kérdés persze, hogy a pártállam fiatal hírszerző apparátusa mennyit tudott mindebből valóban megszerezni a legfelsőbb vezetés számára – de erről, főképp a negyvenes évek végéről, mint említettem, egyelőre szinte semmilyen ismerettel nem rendelkezünk.
b) A római rezidentúra működése 1951-1956
957 A korabeli politikai szakzsargonban ez a kifejezés a Szovjetunióval szolidáris baloldali jugoszlávokat jelölte.
958 ÁBTL 3.2.6. OL-8-003/3. Róma levelezési dosszié. [Jugoszláviával kapcsolatos hírigény listája] (h.é.n, de rávezetve:
"továbbítva Rómának 1950. szept. 15-én"). 23-24.
959 Az ellenség „szemmeltartásának” olasz viszonylatban is igen eredményes eszköze volt a rádiótáviratok kódjeleinek megfejtése, melynek révén a NATO összes hadgyakorlatáról igyekeztek adatokat szerezni. A rádiófelderítés munkájáról 1952 végén készített értékelés szerint „[a] lehallgatás területén különösen fokozni fogják a felderítést a jugoszláv, USA, angol, francia, olasz és görög hadseregek rád[ió] hálózataiban, ezenkívül súlyfeladatként kezelik minden diplomáciaI és postai állomás vételét, melyen keresztül megfejthető kódtáviratok jönnek”, ld. HTL MN 263/7/82. MNVK 2. csfség.
1952. vegyes tk. Összefoglaló jelentés a H.M. IV. Fcsfség II. Csfség és alárendelt alakulatai 1952. évben végzett munkájáról (Budapest, 1952. december 29.). – Ennek megfelelően pl. csak 1952-ben a következő katonai mozgásokról rögzítettek adatokat: márciusban a Szövetséges Hatalmak Európai Főparancsnoksága a friuli térségben (az Isonzo és a Natisone folyók körzetében, az Alpok lábainál) tartott hadgyakorlatot, ahol az olasz földi, illetve az olasz és a szövetséges légierők közötti együttműködést gyakorolták egy esetleg kelet (Jugoszlávia) felől várható támadás esetén.
Áprilisban az olasz haderő ugyanebben a térségben tartotta „Lago di Garda” nevű hadgyakorlatát. Az adatokat elemezve megállapították, hogy az olaszok „mind fokozottabb mértékben veszik át az USA, illetve angol harcászati elveket, illetve elnevezéseket”, ld. HTL MN 284/7/82. MNVK 2. Csfség. 1952. évi rendkívüli Ráf. jelentések. 6. sz.
Rendkívüli rádiófelderítési jelentés az Olasz haderőről (Budapest, 1952. április 26.). – Májusban a Földközi-tengeren zajlott a „Beehire 2” hadgyakorlat Málta védelméről, októberben újra Friuliban a Tagliamento folyó vonalának védelme (itt mintegy 100 000 „kék” katona gyakorolta, hogy állítsák meg a „vörösöket”), szintén októberben a „Drago”
gyakorlat a Földközi-tengeri légelhárító rendszer kipróbálására, ugyanekkor angol-amerikai hadgyakorlat a trieszti „A”
övezetben, novemberben pedig a „Frosty” hadgyakorlat a trieszti és az ausztriai amerikai erők védelmének ellenőrzésére, illetve a a Földközi-tenger középső és keleti medencéjében a „Longstep” hadgyakorlat, Törökország bekapcsolásával. Minderre ld. HTL MN 284/7/82. MNVK 2. Csfség. 1952. évi rendkívüli Ráf. jelentések. 8., 14., 19., 21., 22. sz. Rendkívüli rádiófelderítési jelentések (Budapest, 1952. május-december.). – Talán fölösleges hangsúlyozni, hogy a NATO-erők egyetlen esetben sem a támadást, hanem mindig csak a védekezést gyakorolták. – A fenti adatokat beszerző rádiófelderítés módszereiről, hálózatának kiépüléséről képet ad Dékány-Szőnyi 2009.
A munka központi körülményei azonban 1951 nyarán teljesen megváltoztak. Sor került az ÁVH Külföldi Hírszerző Főosztályának fölállítására,960 Farkas Vladimír vezetésével, a külképviseleti és elhárítási osztályt pedig előbb Horváth Árpád, majd Mészáros István irányította.961 A sikeres munka alapvető fontosságú előfeltétele volt, hogy a követségek és konzulátusok személyi állományába be lehessen juttatni a hivatásos hírszerzőket. Farkas emlékei szerint ebben elsősorban Berei Andor külügyi államtitkár, majd miniszterhelyettes, a minisztérium "szürke eminenciása" segített, aki történetesen az apósa volt. De megvoltak a jó személyi kapcsolatok a külkereskedelmi tárca vezetésében is.962 A diplomaták belügyi eligazításával is foglalkozó ÁVH-munkatárs, Szarvas Pál hamarosan átkerült a külügy állományába, és ott felügyelte a belügyi kádereket.963 A szovjet tanácsadók szakmai segítsége alapján nemcsak az operatív munkát helyezték sokkal professzionálisabb alapokra, hanem az egész szervezeti rendszert átépítették: ennek keretében került sor 1951 nyarán a római rezidentúra (telepített ügynökcsoport) teljes újjászervezésére.
A munka úgynevezett "vonalak" – hírszerzési területek, témakörök, de egyben az ennek megfelelően kialakított főosztályok – mentén zajlott és a nyugat-európai, illetve tengerentúli
A munka úgynevezett "vonalak" – hírszerzési területek, témakörök, de egyben az ennek megfelelően kialakított főosztályok – mentén zajlott és a nyugat-európai, illetve tengerentúli