siSNiaiaaoa zs

uequo}ieuquazsur

r>[ '5[ojqoz >pizsa.ia>[ sä >[01эшэ}

s

^eiqode^

siSNiaiaaoa zs

síuvindOd siNOionaa

voamonaia ISV11VA IZíVHdíN HV1AÄNOM

103932$ ерге]Д p apja;zs is idau EA íreqSyssospfl

m

[ Auapjq :soire{ у m[ uoÁS {элэд a}aua}iO}zsri4j ozaAuuo>[ g uÁueznz

и

^(О w ^{4^ VSZOÍ QTZSYl}

:щэ}ОУ[

олэ1 к(шфм лщлАиоя i9p uaqta[nzsa> •

tsbjp

A TpaSaz g у

00

3

* ^I*

I

f

x

•SI

>[^UBSB^U LI0JP{

;Эг0>{Э|Ш0

, гицэи

эуо;

IА\эц }aqa{ is

эло^о^тф элАио>

[ ojzseq

eszof Аиелрер[ иощ^ sada^Áuaj эшэрдэ is ^ор 'sapjzsai •ррриэшп эшэрщш орэйэщ '

у ^ aq ospj sa -jaq mqodpf zapuai sa xquazsun

'ipi^oiqozs ^ п zs рэщ щА2э ^nfjamsiSapvi '^auasa luo^j^i is } риэиц ^ mau^esa uapjma}jm[ ^auadaia Bujodpf j qadaiazs saia: }uruiejeA >[0}эшэ safjaj jida is Sreui §щпигрго>[ sajajzsa piAoi иощ^ jBA g\\s •jaDpjz j '^auasa у

ÁS í^spjoiospj ;psBJia| opo>[nui AOuai apua;jo; лАио>{ uaqpzafa islpis ospj лоцАЗэ ищи | imqsejio^eÁSsej v osjcqn '>[Buiesp|B Еггетщвцщ цэгэ;э юршэ; azsai soipA319ZS >I^du>i is ^o;|o;aq ospq I I „ '!

,

И

is sa

2 eszof a^

ipezezs >[ ojzsBq 'issoiis uasapjzs msidis\is эрщт^эдэ; ^pqodpf 'жщ pipq в^щпш иМщъ aq ^izo^pjSoj sso &oxioxa. 'рриэцо} в is uo^ifuquazsun>j zsauajio zs iisxn р[ш -ysimysj is iqodpi ojejSojaz qqo} pmau sijf.i>[e Smш ч^щ’е si ozaja pAuuaSi sapazqAa o\\is imqaAaq osje щл§эш >pinaAuauqida sa ‘XIX'IIIAX ищ\ЭАЭ\ *■

щ

от ^{ЯШг*^}

ii

•4

> a

4^

I

hJ

4 ^{1,1 «}

M

‘

* H-j

Hi

ín p"^

"

I»

КI

Г HH

v

/S 1»

1

* ii

^ b

1 ^{* И}

► 7S

*

lb ^■

,4,; -.

.. ...

... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

....

;

iiäi§stt

I

il X ‘WV ⁱ•m^I_м ^{l.l Il 111I II} _ТтиЩп ¹¹¹

I

i

Ш

Í/

...

...

w

JÖZ-SAT.. SZT.0

MEGSZENTELTKÖVEK

<

L

SzegediVallásiNéprajziKönyvtár 1

BibliothecaReligionisPopulárisSzegediensis 1 4. 1

Szerkeszti/Redigit: Barna Gábor

I

1

<

I

i

<<

!i

i

A

11

«

£ Л£ 0SV- ^

JÓZSA LÁSZLÓ

MEGSZENTELT KÖVEK

Kápolnák, szobrok, keresztek és temetők Kunszentmártonban

** к 'L ■_{f ■}

4 \

NéprajziTanszék, Szeged 1999

L

Lektorálta: Barna Gábor

T Készült

Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával a Magyar Millennium alkalmából;

továbbá

a Szeged-Csanádi Püspöki Hivatal, Kunszentmárton Város Önkormányzati Testületé, a História Ecclesiastica Alapítvány, a Devotio Hungarorum Alapítvány, az Alföldkutatásért Alapítvány, a Kunszentmárton Kultúrájáért

Alapítvány, valamint

az AGROKER (Szolnok), Benke Tibor, Blazovich Ivánné, Devánszky Gábor, Devánszky Márton, Devánszki Imréné, Födémesi Nándomé, Gál Mihályné, Gulyásné Kasza Erzsébet, Gyalai Bálint, Győri Imre, Herczeg és Fia Kft., Herskovits Imre, Iglódi Ferencné, Imrei István, Jauemik István, Juhász Katalin,

Kiss Mihály, Kúsz Dezső, Kúszné Sárközi Katalin, Molnár Zoltánná, Nálhi László, Nálhi Mária, Oberna István, Őze Sándorné, Paczolay Gábor, Dr. Pálfy Tibor, a Pallér Építőipari Bt., Romhányi Dezsóné, Szabó Csabáné, Szabó Klára, Dr. Szabó Lúcia, Tacsik Júlia, Tigyi Katalin, a Tiszazugi Települések Szövetsége, Tóth Károlyné, a Városgondnokság (Kunszentmárton) és Veres Lászlóné anyagi

hozzájárulásával.

A színes fényképeket

KÚSZNÉ SÁRKÖZI KATALIN, valamint Arató Balázs, Gaál Lajosné, Hevesi Ferenc, Janes Zoltán és Kovács János, a régi felvételeket Józsa László és Tigyi Katalin, a reprodukciókat Kozma Károly és Szlankó István, a másolatokat

Szaszkó Antal és a Körös Fotóklub készítette.

A borítón Arató Balázs felvétele: a felső temetői kápolna.

Л* 9 3 48

ISBN 963 482 318 1

ел4© '■ъ

я

Minden jog fenntartva

tű

© Német fordítás: Friedrich Albrecht Kiadja a JATE Néprajzi Tanszék

Felelős kiadó: Barna Gábor SZTEEgyetemiKönyvtár

Készítette az JJJb KIADÓ ÉS NYOMDA Felelős vezető: Fonyódi Ottó J000182251

J

TARTALOM

ELŐSZÓ ...

FOGADALMIKÁPOLNÁK KUNSZENTMÁRTONBAN BEVEZETŐ...

AKÁPOLNÁKTÖRTÉNETE ...

SZENTHÁROMSÁGKÁPOLNA ...

SZENTSEBESTYÉN(RÓKUS, ROZÁLIA)KÁPOLNA ..

AZALSÓTEMETŐIKÁPOLNA...

BEVEZETŐ...

AZALSÓKÁPOLNATÖRTÉNETE ...

AZALSÓKÁPOLNAFELSZENTELÉSE...

125ÉVAKÁPOLNATÖRTÉNETÉBEN...

Felújítások ...

AKÁPOLNALEÍRÁSA...

Akápolnaműalkotásainakelemzése ...

AHétfájdalmúSzűzMáriaoltárképe ...

SzentAnna-kép ...

SzentJózsefképe...

JézusSzíveképe ...

MáriaSzíve-kép...

Jézus mennybemenetele-kép ...

Mária mennybevitele-kép ...

ASzentCsaládmeneküléseEgyiptomba-kép ...

Amáriapócsicsodatevőkegykép...

Hordozható Mária-szobor...

Búcsúslobogók ...

I.Lobogó-Jézusakereszten ...

13 17 19 23 25 28 41 43 45 53 5555 5962 6365 6668 6970 7071 7273 74 74

I.Lobogó-SzentJánosapostol ...

II. Lobogó-HétfájdalmúSzűzanya ...

П.Lobogó-SzentBorbála...

Azalsókápolnaharangjai...

1. SzentMihályharang ...

2. Kisharang...

SzentPéterésSzentPálapostolokszobra ...

Azalsókápolna „felszerelvényeinek"1878.július25-énkészült leltára: (atemplomileltárfolytatása)...

KÁLVÁRIA...

Astációsor ...

AKÁPOLNAÜNNEPNAPJAI...

Hétköznapigyászmisékanyáriidőszakban ...

Akápolnabúcsúja...

FÜGGELÉK ...

Az adományozóknévsora...

Atoronygombbanaz 1934.évirenováláskorelhelyezett

emlékirat...

Emlékirat 1992-ből ...

Énekesköszöntő ...

AFELSŐTEMETŐIKÁPOLNA ...

BEVEZETŐ...

AFELSŐKÁPOLNATÖRTÉNETE...

Akápolnafelszentelése ...

Kápolna-felújítások...

Műemlékiértékűrestaurálás: 1993-94...

AKÁPOLNALEÍRÁSA...

Aműalkotásokismertetése ...

Afelsőkápolnaoltárképe ...

SzentJózsefhalála-kép...

AHétfájdalmúMáriaképe ...

SzentJánosapostolésevangélistaképe ...

SzentIstvánkirályképe...

JézusSzíveképe ...

Mária Szíveképe...

Jézus kereszthalála-kép ...

Szentháromság képe...

74 7575 7677 7777

79 81 83 8686 87 91 91 100 101102

4 105

107 109114 120119 123125 126128 130132 133134 135135 136

SzentAnna,JoachimésMáriaképe...

ÁrpádháziSzentErzsébetképe ...

AfelsőkápolnaMária-szobrai ...

1. SzeplőtelenSzűzMária ...

2.LourdesiMária ...

Akápolnavörösselyemlobogói ...

I. Lobogó...

II. Lobogó ...

Miseruhákafelsőkápolnában ...

1. Pirosszínűünnepimiseruha ...

2.Aranymintásfehér miseruha ...

3. Feketekazula...

4. Ókereszténystílusúfeketemiseruha ...

Akápolnaorgonája...

Orgonajavítás...

Harangok ...

Harangszentelés ...

„Kétújharangotszenteltfelakunszentmártonifelsőtemetői társulat" ...

1. Nagyharang...

2.Kisharang...

AKÁPOLNAÜNNEPNAPJAI...

Hétköznapigyászmisékatemetőbennyugvómegholtakért ...

Kápolnabúcsúk ...

Jubileumibúcsú 1969-ben ...

Hálaadás Kunszentmártonújratelepítésének250. évfordulóján ... 150 AFELSŐKÁPOLNAELŐTTIMÁRVÁNYKERESZT

AFELSŐKÁPOLNASTÁCIÓSKÉPEI...

Astációsképekhátoldalánolvashatófeliratok, régies helyesírással ...

FÜGGELÉK ...

Afelsőkápolnairatanyaga ...

I. Jegyzőkönyvek...

П. Adakozókkönyve ...

III.AfelsőkápolnaABCFőkönyve...

IV. Iratcsomók ...

Azadakozóknévsora...

Azalapítóknevei ...

Aszentmisékalaptőkéje...

138139 140140 141 141141 141142 142 142142 142143 143144 144 145 145146 148 148148 150 154 157 157 159159 159160 160 161162 178179

Akápolnaberendezéséreszolgálóadományok ..

Adományokavilágításialapra ...

Szerződésapadokelkészítésére (1887)...

Akápolnatársulattisztségviselői ...

FelsőtemetőKápolnaTársulat1942...

Afelsőkápolnagondviselői1950-től...

Az1993.éviemlékirat ...

a karmeli ta rend kápol nája

...

BEVEZETŐ...

TEMPLOMTERVEK ...

AKÁRMELMŰALKOTÁSAI...

RemeteSzentPálképe ...

A„Vérehulló Mária"kegyképe ...

AKármel-kápolnafőoltárképe...

NagySzentTeréziaképe ...

KeresztesSzentJánosképe ...

SzűzMáriaSzeplőtelenSzíveképe ...

SzentAnna képe ...

SzentCecíliaképe ...

Utolsóvacsoraképe ...

SZOBROK ...

1.AKármelhegyiBoldogasszony ...

2.APrágaiKisJézus...

3.JézusSzíve ...

4.LiziőiSzentTeréz ...

5.PáduaiSzentAntal ...

6.SzentJózsef ...

AKUNGYALUITEMPLOM...

AKUNGYALUI FILIÁLISTEMPLOM ...

SZOBROKÉS KERESZTEK...

SZOBROKAVÁROSFŐTERÉN ...

NepomukiSzentJánosszobra ...

Aszoboráthelyezése ...

ÁjtatosságSzentJánosünnepéneknyolcadában Apusztulásévei ...

ASzeplőtelenSzűzMária(Immaculata)szobra ..

181 188189 191 192193 193 195 197 203 208 208209 211 212211 212 213213 213 214 214215 216216 216216 217 219 221 223 225228 228230 231

Szentháromság-szobor... 234 AFájdalmasMáriaszobra...

KERESZTEK...

KERESZTEK KUNSZENTMÁRTONBELTERÜLETÉN Veres-kereszt ...

ÁjtatosságokaVeres-keresztnél...

Akeresztfelújítása 1973-ban...

Kálvária...

Akeresztkultusza ...

Mégromjaibanisszép ...

Juhászkereszt...

Akeresztmegújításaésfelszentelése1930...

Amaiállapot ...

Kossuthutcaikőkereszt...

AKurutz-félekereszttörténete ...

Akeresztáthelyezése ...

Legújabb fejlemények ...

ALakiOláhkereszt ...

TEMETŐIFESZÜLETEK...

ATóthJános-félekőkeresztafelsőtemetőben ...

AGreiffel-félefakeresztazalsótemetőben ...

Alsó temetőivaskereszt...

HATÁRBELI KERESZTEK ...

Telekhalmi kereszt ...

Balázs-kereszt ...

Paptanyaikereszt ...

Béke-kereszt...

Balga-kereszt ...

TANYAIISKOLÁK, KERESZTEK,HARANGOK Ugartanyaikőkeresztésharang ...

Jaksortanyaikőkeresztésharang ...

Telekparttanyaikőkeresztésharang ...

Atelekpartiharang...

Keresztszentelésa telekpartiiskolánál ...

Amaiállapot ...

Vekertanyaikeresztésharang...

Agyaluikeresztésharang ...

Kereszt-ésharangszentelésagyaluiiskolánál ...

239 241 243243 244246 247249 250251 253254 255256 257257 258 260260 261263

264264 265266 267267

269271 273274 275275 277277 279279

KUNSZENTMÁRTONIAK ÁLTALEMELT KERESZTEK ASZOMSZÉDOS HATÁRBAN ...

Kórhányikőkereszt...

Ünnep aKórhányon...

AJózsaKároly-félekőkereszt...

ACsemusFerenc-félekereszt...

KERESZTEK MESTERSZÁLLÁSÁN...

Amesterszállásifeketehalmikereszt...

Kézsmárki-féle fakereszt ...

SósPál-félefakereszt ...

KERESZTEK CSORBA-PUSZTÁN ...

Csorbái kőkereszt ...

Csorbái fakereszt...

„HOLSÍRJAINKDOMBORULNAK"...

BEVEZETŐ...

AKUNSZENTMÁRTONITEMETŐK...

GÖRÖGTEMETŐ...

FELSŐ TEMETŐ ...

Sírboltok, sírhalmokafelsőtemetőben...

ALSÓTEMETŐ...

Régialsótemető ...

Amásodik(jelenlegi)alsótemető1864...

Sírboltok,sírhalmokaz alsótemetőben ...

IRODALOM...

GEWEIHTE STEINE (Deutsche Zusammenfassung) KÉPEK/ILLUSTRATIONEN ...

281281 285283 285 286286 287 288 290290 290 291 293 295 301 303310 359 359362 365 411 415 431

Urunk megtestesülésének 2000.,

a magyar kereszténység 1000.,

Kunszentmárton újratelepítésének

280. évfordulója emlékére.

ELŐSZÓ

Kunszentmárton múltjára vonatkozó, több évtizedes kutatómunkaered- ményekéntjelenik meg önálló kötetben a város közelhárom évszázada alattlétrejöttegyháziműemlékek:azegykorifogadalmikápolnák,amais fennálló temetői kápolnák, a kármelita rendház kápolnája, a kungyalui filiális templom, a köztéri szakrális szobrok, az útmentiés határbeli ke- resztek,valamintatemetőkteljestörténetiáttekintése.

AmagyarAlföldtiszántúlirészén,Jász-Nagykun-Szolnokmegyében,a Körösfolyóbalpartjánelterülő,közeltizenkétezerlakosútelepüléshistó- riája ahonfoglalásigvezethetővissza. SzentMártonpüspök a középkori (ésamai) templompátrónusa, róla kapta nevétaz egész község, melyet Árpád-kori okleveleink Mártonfalvának, Szentmártonszállásnakis emlí- tenek.AtatárjárásutánIV.BélakirályaTiszántúlontelepítetteleakuno- kat, akika keresztényhitre térve felvettékazittélőmagyaroknyelvétés szokásait. Emlékükettelepülésünk„Kim" elóneveőrzi.A törökdúlássú- lyosmegpróbáltatásokathozottaközségre.Négyszerváltalángokmarta- lékává,saz1686-oshadjáratidejénvéglegelnéptelenedett.Háromévtize- denátcsak „Kun-szent-mártonyipuszta"-kéntnevezikahivatalosokmá- nyok,mígvégül 1719-benJászapátibólés másjászhelységekbőlérkezett katolikusvallásútelepítőkraktákleújbólaközségalapjait,salendületes fejlődéstbizonyítja,hogy aligegyévszázad múlvamárelnyertea városi rangot.Azegyháziépítményekenmáigfelfedezhetőkajászjellegzetessé- gek,amelyekmegtalálhatókatovábbélőszokásokbanis.

Atörökidőkpusztításainakszomorúkövetkezménye,hogyavároskö- zépkorimúltjábólegydarabkakősemmaradt.AXVIII.századelejénépült elsőtemplomésakétfogadalmikápolnasemálltfennhosszúideig.Nap- jainkbanaz 1784-benemeltkatolikustemplom,valamintegy-kétlepusz- tultszoboréskőkeresztőrzimégabarokkidőkhangulatát.ÁXIX.század folyamánalakultkiigazábanavárosarculata:temetőikápolnáink,köztéri szobraink és keresztjeink azóta tartoznak karakterisztikusan a település külső képéhez. Ezeknemcsakmint építményekfontosak,hanemértékes információkat ishordoznak és őriznek elmúlt évszázadaink eseményei- ből,elődeinkéletéből.

Városunknem bővelkedikműemlékekben, de a „Megszenteltkövek"

címalattismertetésrekerülőegyházilétesítményekolyanértékeketképvi- selnek, amelyek fontos részeiaz ezerévesmagyarés kereszténykultúrá- nak. Egyországosszintenis kevésséismertalföldimezővárosegyháziés népiihletésűépítészetihagyomány-világánakteljesfeltárásaésközkinccsé tételévalósulmegakiadványközreadásával.

Előrekellbocsátanunk,hogyapublikáltanyagnemtartalmazzaakun- szentmártonirómai katolikus nagytemplom bemutatását, mert az 1784- tőlfennálló,katedrálisnakbeillőépítménygazdagtörténetianyagánakés ikonográfiáiértékeinekelemzéseújabbönálló kötetmegjelentetésétteszi szükségessé.

Az1.fejezetazoknakaz1700-asévekelejénlétezőfogadalmikápolnák- naka bemutatásával kezdődik,amelyek már régenelenyésztek, de ale- véltári adatokhiteltérdemlőenbizonyítjákeszent helyekfontosságát és népszerűségéta helyilakosságkörében. Akápolnákjelentősége különö- senaz 1739.évipestisjárványidejénnövekedettmeg.A 2.és3.fejezetaz 1869-benépültalsótemetői kápolnaésaz 1873-banlétesült felső temetői kápolnaépítéstörténetének, renoválásának, belső berendezésének, vala- mintavallásgyakorlatbanbetöltöttszerepénekrészletesleírásátadja.Eh- hezkapcsolódika„FelsőTemetőiKápolnaEgylet"írásosanyagánakköz- lése.Asorakármelitarendházhoztartozókápolnaésakungyaluifiliális templombemutatásávalfolytatódik.

A6.fejezetanégyköztériszobor(NepomukiSzentJános,Immaculata, Szentháromság,Fájdalmas Mária), valamint az összesbel- és külterületi kereszttörténetiésikonográfiáijellegzetességeit elemzi.

Akeresztekbemutatásánakegyikalfejezeteatanyaiiskoláknálállóke- resztek,haranglábakleírása.

A tanyák szakrális emlékeirőlolvasva megelevenednek előttünk a ta- nyasiemberekdolgoshétköznapjaiésazünnepnapoklélekgazdagítóese- ményei. A tanyasi iskolák, keresztek, haranglábak ugyanis nemcsak paraliturgikusájtatosságok,hanemahivatalos egyháziliturgiaszínhelyei isvoltak.

Kunszentmártonbanjelenlegkét temető található. Asíremlékek szám- bavételesoránkirajzolódik aváros törzsököscsaládjainakhelybenbetöl- töttszerepe,ugyanakkorremélhető,hogyasírfeliratokközreadásaanév- taniés családtörténetikutatásokraisösztönzőenhat.

A teljességkedvéért szükségesnek látszik megemlíteni, hogy a kápol- nák, valaminta szobrok és keresztektörténetét tárgyaló fejezetekkülön- külön resztvettek a szolnokiMegyei Múzeumok Igazgatóságánakéven- ként meghirdetett helytörténeti, néprajzi gyűjtőpályázatán, ahol a foga- dalmikápolnáktörténetemásodikdíjatnyert,mígazalsóésafelsőkápol- 14

namúltjánakismertetése,végül aszobrokéskeresztek részletesbemuta- tásamegyeielsőhelyezésbenrészesült.

AszerzőezenahelyenszeretnémegköszönniaszolnokiDamjanichMú- zeum, aSzolnokMegyei Levéltár,valamint azEgri FőegyházmegyeiLe- véltárigazgatóságánakésmunkatársainakasegítőkésztámogatást.Ugyan- csakhálásköszönettel és elismeréssel nyugtázza Dr. BarnaGábor,Fehér Istvánná,HerczegLászló,HollóAndrás,JanesZoltán,KakukMátyás,Ko- vácsJános,TerhesVilmos,TigyiBéla,Dr.TóthMária,VargaDezsőésVar- gaImreszívesközreműködését,akikadatszolgáltatásaikkalésmunkájuk- kaljárultakhozzáennekakönyvnekalétrejöttéhez.

Akiadványtermészetesenakkorérieligazicélját,hasikerülazérdeklő- déstfelkeltenivárosunkmúltjánakértékeiiránt,sahagyományoktiszte- letén felnövekvő nemzedékek a harmadik évezredbe lépve is megértik, átveszik,továbbadjákésamagukszámáraiskötelezőerejűnekfogadjákel a „megszenteltkövek" üzenetét.

FOGADALMI KÁPOLNÁK

KUNSZENTMÁRTONBAN

BEVEZETŐ

Ennekatanulmánynakazasajátossága-sezakörülményaszerződolgát ismeglehetősennehezíti hogyolyanépületek, ájtatosságicélokatszol- gálólétesítményektörténetétpróbáljabemutatni,amelyekmárrégótanem léteznek, sőta helyük sem állapíthatómegpontosan.A levéltári adatok persze minden kétséget kizáróan igazolják, hogy a XVIII. század folya- mánkétfogadalmikápolna1isállottKunszentmártonterületén,serrevo- natkozóanaztgondolhatjuk,hogyIfj.DósaJózsefnyugalmazottsályiplé- bánosésSzabóElekesperes-plébános,avárostörténeténekszorgalmasés lelkeskutatóimármindentleírtak, amiatémaszempontjábóllényegesés fontoslehet.Azelsárgultiratokszáraznaktűnőadatai,arégvoltkunszent- mártoni elődök végrendeletekben kifejezett szándékai kétségtelenül so- katmondóakazegykorikápolnáklétezésétilletően,dea„Kunszentmárton története" címűkönyvet, a helytörténészkedésselfoglalkozók „bibliáját"

olvasgatva,jónéhány nyitott kérdésthagynak alelkipásztornak és hely- történetikutatónakegyarántkiválóDósaJózsefésSzabóElekáltalrögzí- tettmegállapítások.Azsemlehetvitás,hogyavárosújratelepítésétkövető évtizedekfolyamán,kiváltképpenpedigafélelmetespestisjárványokszo- rongássalteliidőszakábanműködőfogadalmikápolnák-berendezésitár- gyaikkal,sazottkialakultájtatosságiformákkalegyütt-maradandóha- tástgyakoroltakalakossággondolkodására,vallásosmeggyőződésére.Itt megint falbaütközika kutató erőfeszítése,hiszen akkoraidőtávolságvá- lasztjael amaemberét aXVHI. századbanéltelődöktől,hogy reményte- lennektűnikabetekintésamúltáttörhetetlenhomályába.Arrólvanugyanis

0 A kápolna istentiszteleti célokra szolgáló hely, építészeti vonatkozásban kisméretű, önál- ló, vagy templomhoz kapcsolódó építmény. Liturgikus értelmezésben olyan templomot jelent, amely nem teljes jogállású plébániatemplom. A kápolnák a szakrális táj meghatá- rozó építészeti objektumai, egyúttal kiemelkedő jelentőségű kultusztörténeti emlékek.

Évszázadok során sokrétű funkció kapcsolódott hozzájuk. Használatuk főleg az egykori hagyományos faluközösségek vallásos népéletében volt nélkülözhetetlen. Rendeltetésük szerint a liturgikus célokat és magánájtatosságot egyaránt szolgálják.

Vö. Lantosné Imre Mária 1998.115.

szó,hogyKunszentmártonmegszállásátkövetőenkétkápolnaépültahely- ségben, melyekközülaz egyikmégjóval 1777előttmegszűnt, amásikat pedig1789-benbontottákle.Tulajdonképpenaz1719és 1789közötteltelt 70esztendőaz akritikusidőszak,amelyrevizsgálatunkkiterjed.(Azmár különtanulmánytigénylőkérdés:miértkellettújabb80évnekeltelnieah- hoz, hogy Kunszentmártonnépe 1869-ben, majd négy év múltán, 1873- ban ismétújkápolnáklétesítésérevállalkozzon!)

Tisztábankelllennünkazzal,hogyarendelkezésre állóadatokalapján nem tudunkminden felmerülőkérdésreválasztadni, deaszakrális nép- rajz két kiváló tudósa: Bálint Sándor és a kunszentmártoni származású SzilárdfyZoltánazátfogókutatómunka,valamintakomplexelemzésmód- szeréneksegítségévelanépiéleknekolyanmélységeibehatolt,amelyekkö- zelebbhozzákésérthetővéteszikszámunkraаХУШ.századbanéltembe- rekgondolkodását.Arraakérdésretehátnincsfelelet,hogyavizsgálódás tárgyát képező kápolnákmikor épültek, hol álltak, mikor és milyen ok miattszűntekmeg, deaz összehasonlító elemzéssegítségével, akorabeli példákegymásmelléállításávalkíséreljükmegközelíteniahelyesválaszt.

Enneknyomán,legalább elméletbenkirajzolódikelőttünkazoknak arég- voltkunszentmártoniszenthelyeknekaképe,amelyekaKöröspartjánélő hithűkatolikusok devótiósigényeitszolgálták.

Mivelajelzettkápolnákközülazegyik,különbözőszenteknek,ígySzent FábiánnakésSebestyénnek,majdSzentRókusnak,Rozáliánakanevétvi- selte, elöljárójában szólni kell a szentek tiszteletének hagyományáról. A reformáció előtt úgyszólván az egész kereszténység (a keleti és nyugati egyház) körében ismert és elterjedtvolt a szentek tisztelete. Habár ake- resztényemberekmeggyőződésselvallottákaháromszemélybőlálló,örök- kévaló,egyigazIstenbevetetthitet,mégiserőtadottszámukraazabizo- nyosság,hogyazéletkülönbözőgondjaiban,bajaiban,megpróbáltatásai- ban kérhetik, remélhetik és tapasztalhatják a szenteksegítségét, égiköz- benjárását. Közöttükelső helyenállottamegtestesültmásodikistenisze- mélyédesanyja,aBoldogságosSzűzMária,akinektiszteleteaszentekétis felülmúlja. Természetesen, különböző korokban más-más szentek kerül- teka„népszerűségilistára".Apestisesidőklegkedveltebbközbenjáróiközé SzentSebestyén,Rókus,Rozália,XavériSzentFerenc,BorromeiSzentKá- roly,esetlegNepumokiSzentJánosésPáduaiSzentAntaltartozott. Ezért igaz amegállapítás, hogy az ő megjelenítésük, különösenegyüttes ábrá- zolásukegyenesenkorjellemzővéválik.Azismegfigyelhető-amitakun- szentmártoni példa szintén igazol -, hogy apestisjárványokmegszűnté- velalábbhagyott,sőtegyenesenvisszaszorultafelsoroltszentek tiszelete, illetve azokat újabbak váltottákfel. Ma mársehol nem állítanak szobrot vagyoltártSzentRozáliaésSzentRókustiszteletére,deannáltöbbethall- 20

hatunkSzentRita,SzentTádéés arózsahullató Liziői SzentTerézkultu- száról.

Abarokk vallásosság részleteire vet fényt a kor népszerű szentjeinek ábrázolásmódja, ahozzájuk intézettimák és énekek szövege, a képek és szobrok felirata, a kultusz elterjedésénekköre és iránya. Igen helytálló SzilárdfyZoltánnakazamegállapítása,melyszerinta„komplex elemzés megeleveníti aműtárgyat".

Végezetül szükségesnek tartjukhangsúlyozni, hogy apéldaként emlí- tett és azösszehasonlítás alapjául szolgáló létesítményeket a szerző sze- mélyesen kereste fel és vizsgálta meg. Talán feltűnően sokszor történik hivatkozásajászapátikápolnára.Ezabbólameggyőződésbőlfakad,hogy a közöseredetkövetkeztében bizonyosfokú hasonlóságlehetetta majd- nemazonosidőbenépültésamainapiglétezőjászapátikápolnaésaXVIII.

századvégénlebontottkunszentmártonikápolnákközött.

Aszerző mindezek tükrében próbálkozikszerény kísérletet tenni arra is,hogyarégenelenyészettkápolnákbemutatásávallegalábbmegközelí- tőképetvázoljonfelaXVTU.századiKunszentmártonnépivallásosságáról.

A KÁPOLNÁK TÖRTÉNETE

Az 1719körül újratelepített Kunszentmárton lakosai a családi otthonok felépítésemellettnemfeledkeztekmegarrólsem,hogyazIstenimádására hajlékotemeljenek. Azelső kistemplom, amelyméreteinélfogva inkább csakkápolnánakszámított,bizonyáramindjártamegszállásutánlétesült, amelyetaJászapátibólideköltözötttelepítőkaSzentháromságnevéreszen- teltek.AtulajdonképpenimásodiktemplomotSzentMártonpüspöktisz- teletéreaz1721.vagy1722.évbenemelték.Ennekhasználatbavételeután azelőzőtemplomocskátSzentháromságkápolnanéventartottákszámon.

Hamarosanmásik kápolna isépült, amelyetváltakozva SzentSebestyén, Rókus, illetveRozália kápolnánakneveznekafennmaradtírások.2 Akét kápolna szerepe az 1739. évi pestisjárványidején hallatlan mértékben megnövekedett.

AXVin.századfolyamánegészEurópátvégigpusztító,tömegeketirtópes- tisjárványtartotta rettegésbena lakosságot. Megbízhatóforrásokszerint az 1734.és1744.közöttitízesztendőben300ezrenhaltakmegMagyarországon.

Ez a szám a népesség 10 százalékának felelt meg. 1719-ben, amikor Kunszentmárton újratelepítésebefejeződött,Jászapáti lakosaiközül több minthatszázanhaltakmegaszörnyűjárványkövetkeztében.1739.júniu- sában apestis újabb hulláma söpörtvégig az országon. Ekkor Jászapáti lakosai közül csak 80 fő esett a gyógyíthatatlan betegség áldozatául, Kunszentmárton számára azonban ez volt a fekete esztendő. Több mint 800lakoséletétkövetelteagyilkoskór.

Alig36éveskorábanmeghaltCsombokMihályplébánosis, akimagát nem kímélveláttaellelkivigasztalássalhíveit,és sokakatkísértelutolsó útjukra.Apestisesbetegennemlehetettsegíteni,rosszabbvolt,mintarák, háromnap alattegy egész család belepusztult. Házak és utcáknéptele- nedtek el. Az áldozatok méltó búcsúzatására sem volt lehetőség, a

2> Dósa-Szabó 1936. 232.

23

halottakatmésszelöntöttékleésközössírba temették.Adöghaláltakor- szemlélet Istenbüntetésénekvélte. Ebben a kétségbeejtőhelyzetben ma- gátólértetődő,hogyahívőnépvallásosérzületénekmegfelelőenszámos pestisellenoltalmazószentetválasztott,fogadalombólemlékműveket,ká- polnákatépített,oltárokatemelt,valamintegyesszakrálisábrázolásoknak szintemágikusvédelmezőerőttulajdonított.3Ajászapátinépajárványtól való megszabadulásirántihálábólemelteahevesiországútmellett1739- benaMáriaNevetiszteletéreszentelt,máigmeglévőkápolnát,amelykö- rülhamarosantemetőtalakítottakki.

шШЯ.

c w

3) Szilárdfy é. n. 207-208.

SZENTHÁROMSÁG KÁPOLNA

Az 1739-benrettenetespusztítást okozópestisjárványidejénavégrende- letek feltűnően nagyszámban említik a két kunszentmártonikápolnát.

Mindez azt mutatja, hogy a hívek gyengéd érzülettel viseltettek a szent helyekiránt.AvégrendelkezésekrövidbemutatásaképetadaXVIII. szá- zadhitéleti,vagyoniés művelődéstörténetiviszonyairól.

1739-benVácziIlona (Csombok Mihályplébános mostohája) aSzentSe- bestyénkápolnáraegyborjúthagyományozott.Avégrendelet4.pontjasze- rintamásikkápolnára(tehátaSzentháromságkápolnára)isegyborjúttes- tált. Ugyancsak 1739-benCsombokJános két harmadfű ökör tinót, egy kancalovathagyottaSzentSebestyénkápolnára,tízöregjuhotpedigaSzent- háromságkápolnára. SárkányJuhászErzsébetaSzentSebestyénkápolnára

„egybulya vászonkötint,egyselyemkeszkenőtésegyfejelhajat"hagyomá- nyozott,súgyrendelkezett,hogyegydunna,egyderékaljésegy„fejelhajas- tul"adattassonel,azárapediglegyenaSzentháromságkápolnáé!4

Akápolna korának meghatározása tekintetében igen fontos vizsgálati szempont a titulus választásának kérdése. AXVIII. századi pestisjárvá- nyokidejénlegtöbbszöraSzentháromságotválasztottákatemplomok,ká- polnákpártfogójául. Magyarázaterre az,hogy a „három Dávid-i rossz", vagyisa háború,azebbőlfakadó éhség,valamintazéhségtőllegyengült tömegeketpusztító pestis (döghalál)ellen aháromlegfőbbjó: aminden- ségetteremtőAtya,avilágotmegváltóFiúésaföldszínétmegújítóSzent- lélekképeshathatósvédelmetnyújtani.

Abarokk időkhírneves főpásztora,PadányiBíróMártonveszprémipüs- pökennekhitébenszerzettéegykorúénekénekszövegét:

„Háromsúlyosb csapás Gyakranmireánkszáll:

Éhség,hadakozásés amirigyhalál, SzentHáromság,ezektülmeg-tartsál."5

4> Dósa-Szabó 1936. 232-233.

5> Szilárdfy é. n. 232.

Amindenszenteklitániájánakinvokációjábaniselőfordula„TriaDavidis Mala" elhárításáértesengő fohász: „Pestistől,éhségtőlés hadaktólments meg, Uram, minket!" Innen válik érthetővé a kunszentmártoni Szent- háromságkápolnanépszerűségeapestisjárványidején.

Aszörnyűbetegséglelkimegrázkódtatásainakhatásárakeletkezettvég- rendeletekfelváltvaSzentháromság,illetveSzentSebestyén,RókusésRo- záliakápolnátemlegetnek.Ezolyangyanútkeltés aztagondolatoterősí- ti,minthaugyanarrólazegyetlenkápolnáróllenneszó.Afeltevéstnéhány példávallehetigazolni:

Apestisesidőkoltalmazóit,népszerűpártfogóitegyüttesensorakoztat- ja fel és foglalja összeaz 1744-ben épültkiskunfélegyházinagytemplom baloldalimellékoltára,melynek olajfestményeaSzentháromságotjeleníti meg, az oldalszobrokpedigaz oszlophozkötözött,nyílvesszőkkelátvert SzentSebestyént,illetvealábsebéremutatóSzentRókustábrázolják.Ha- sonló elrendezésben szemléltetik a köztéri Szentháromság-szobrok (Vá- cott,Veszprémben,Kecskeméten)apestisellenvédelmezőszentekalakjait.

Vajonnemilyenmeggondolásbólillettéka régvoltkunszentmártoniak különbözőelnevezésekkelugyanaztakápolnát?Hajlamosaklennénken- nekállítására,haVácziIlonavégrendeletének4.pontjanemutalnakifeje- zettenamásikkápolnára,amelyre-aSzentSebestyénkápolnáhozhason- lóan - szintén egy borjút testált. Ugyanígy két különböző kápolnára hivatkozikCsombokJánosésSárkányJuhászErzsébetvégrendeleteis.Ta- lán bizonyító erővel rendelkezik azon egyszerű tény, hogy az 1789-ben lebontásra ítéltSzentSebestyén(Rókus,Rozália) kápolnaleltárábansem- miféleSzentháromságábrázolásnemszerepel.ígytehátvalóságkéntkell elfogadnunkaztafeltételezést,hogyaz1700-asévekközepénkétfogadal- mikápolnájavoltKunszentmártonnák.

Viszontlehetetlenségannakmegállapítása,melyiképülhetettelőbb.Mi- vel a Szentháromság kápolnáról 1739 után nem történik említés, s 1777- benSütőPálésNagyIstvánvégrendeleteibenegyszerűencsak„kunszent- mártonikápolnádrólesikszó,bizonyságarra,hogyebbenazidőbenmár csakegyetlenilyenjellegűépületlétezett.Kétségtelentehát,hogyaSzent- háromságkápolnájamárjóval1777előttelpusztult.

Azépítményhelyesemhatározhatómeg.DósaJózsefésSzabóElekfel- tételezi,hogyazAlkotmányutca25.számúház(régiházszáma1213.)ud- varánlehetett,mertNagyLajoscsizmadia-mesterházának1910körültör- tént építése, vagy nagyobb szabású javítása alkalmával az udvaron

26

meszesgödörásásközbenegyszéles,erőségetetttéglaésterméskőalapra bukkantak,melyállítólagfélkörűívbenhajlott.Akkortovábbiásásmellő- zésévelagödrötbetemették,mertazalapnagyrészeaszomszédházalatt folytatódott.SzabóElekjavasolta, hogyahelyetalkalmasidőbenújrafel kellásni,annakmegállapítására,miféleépületemelkedettvalamikorata- láltalapokfölött.Valószínűnektartja,hogyezlehetettaszóbanforgóSzent- háromságkápolna,deaznincskizárva,hogyvalamirégesrégiközségtemp- lománakalapjairataláltak.6

6> Dósa-Szabó 1936.232. Az újabb feltevések azt a gondolatot erősítik, hogy a Szenthárom- ság-kápolna, amely kezdetben templomi célokat is szolgált, a mai Bethlen Gábor és Köl- csey utca sarkán lévő portán (Bozóky Ferenc egykori telkén), az első temetőben állha- tott. Erre enged következtetni az a tény, hogy 1721-ben (vagy 1722-ben) már a második templomot építették: valószínűleg a jelenlegi templom helyén, illetve annak környékén.

Az 1735-ben betelt első temető kápolnája a pestisjárvány utáni időkben még néhány évig, évtizedig az áhítatgyakorlatok színhelye lehetett.

SZENT SEBESTYÉN

(RÓKUS, ROZÁLIA) KÁPOLNA

Kunszentmártonmásodikkápolnája-melynekjelentőségeaz1739-benpusz- títópestisjárványidejénhallatlanmértékbenmegnövekedett-afeltételezé- sek szerint 1729 körülépültaz Érparton,a községlakott területénkívül, a mostaniúgynevezettKálvária-kereszthelyén.SzentFábiánésSebestyénne- vétviselte,bárkésőbbegyszerűencsakSebestyénkápolnánakemlítik.

Akettőselnevezésazonalapszik,hogyaDécius-félekeresztényüldözés alatt, 250-benmártírhalálthaltSzentFábiánpápánakés SzentSebestyén- nek,azegyikleghíresebbókeresztényvértanúnak(+298)azünnepejanu- ár20-ánugyanarraanapra esik.Aliturgiábanisegyüttemlékeznekmeg róluk, személyesközükazonbannincsegymáshoz, egyetlenközös voná- suk a vértanúság. (A két név egybefonódásának legékesebb példája a CsongrádmegyébentalálhatóFábiánsebestyénközségneve.)

FÁBIÁN nem tartozik ugyan a pestistől óvó szentek közé, annyit mégis el kell mondani róla, hogy 236-tól 250-ig ült Szent Péter trónján. Megválasztása is csodálatos módon tör- tént, mert amikor a konklávéra összegyűlt főpapok nem tudtak megegyezni az új pápa személyében, hófehér galambot láttak a magasból alászállni, amely Fábián vállára eresz- kedett. így már nem volt kétséges, ki lesz az Egyház feje. Nevéhez fűződik az a rendelke- zés, mely szerint a krizma és az olaj szentelése nagycsütörtökön történjék, valamint, hogy a keresztények minden esztendőben, legalább húsvét táján meggyónjanak és az Oltári- szentséget magukhoz vegyék. A Decius császár idejében újra fellángoló üldözés alkalmá- val vesztette életét Szent Fábián is: a pápai tiarát a vértanúság koronájával cserélte fel.7

Akunszentmártonikápolna homlokzatán„kis kőkép"jelenítette meg

„SzentFábián" alakját.8

SEBESTYÉN császári testőrparancsnok volt, akit tántoríthatatlan hithűsége miatt nyíl- lal végeztek ki. A hiedelemvilág a nyilat a halál és a betegség jelképének tekintette. Ebből következik, hogy a hívő nép Szent Sebestyén oltalmát kérte a feketehalál szörnyű pusztítá- sa, a pestisjárvány nyila ellen. A barokk idők templomainak, köztéri szoborcsoportjainak elmaradhatatlan szereplője a fához kötött, nyílvesszőkkel átdöfött Szent Sebestyén alakja.

7) Dedek Crescens 1900. 84-85.

8> Dósa-Szabó 1936. 236.

28

Az1739 ótafennállójászapátipestis-kápolnaelenyészettSebestyén-ké- pénekezvoltafelirata:

DIVTNI MARTYRTELISCONFIXUSAMORIS NILCURATMEMBRISSPICULAFACTASUIS.

Nehezen fordíthatómagyar értelme: „Azisteniszeretetneknyilakkal át- szúrtvértanúja. Adárdaszúrások tagjainak nem ártanak."9 HasonlóSzent Sebestyén-ábrázoláslehetettakunszentmártoniérpartikápolnaoltárképeés kisebbméretűkőszobra,melyekreaz1789-benösszeállítottleltárhivatkozik.10

Pusztítójárványokidejénígyénekelthozzáahívőnép:

DicsőségesSzentSebestyén, Kineksoksebesett testén, Véreföldreöntetvén.

Azellenségneknyilai Testedfurdaljákdárdái Éssokkínzószerszámai.

AzértIstenapestisben Tégedtettorvossásebben Atestünksérelmében.

Mivel azérteznyavalya Helységünket háborgatja, Hogy segítségedóhajtja...11

A szentmártonihívek gyöngéd kegyeleteés tisztelete a Sebestyén ká- polnairántabbannyilvánultmeg,hogyvégrendeleteikbensokanmegem- lékeznekrólavalamiértékeshagyománnyal.

1739.GyenesJózsefvégrendelete,4.pont:

Temetésemrehagyok 12forintokat,ésabúladgyanakTízMisékreésaz kielmaradlégyenSz. Sebesténkápolnájára.

9> Bálint Bp. 1977.160-164., Vö. Vándorfy 1895. 70.

,0> Dósa-Szabó 1936. 236.

n> Bálint 1977.164.

1739. Kanász Tündér Imre, 3. pont: Egy perghósborjáta Sz. Sebestén kápolnára.

1739.MolnárMárton,3.pont:Egypej kanczatavalyicsikótaSz.Sebes- tyén kápolnára.

1739. KarsayJános,4.pont: feltételesen mindenatemplomnakés aSz.

Sebestyén kápolnának.

1739. Radics Gergely, 2. pont: Egy kancza szürke lovat aSz. Sebestén kápolnának.

1739. GácsyBenedek, 9. pont: 10juhot, melyeknek az öté csurkaelőtt vagyon,azötépedigaznyáján,aSz.Sebesténkápolnának.

Mégmegnevezetten22-enhagytakvalamitakápolnákra.

Legközelebbmárcsak 1748-bantörténikmegemlékezés,ezpedigLász- ló Györgyvégakarata a Sz. Róchus kápolnáról.Juhász Györgyné 1758-i végrendeleteháromcímmeljelölegyetlenkápolnát:SzentRóchus,Sebes- tyénésRozálianevekkel.12Egészenbizonyos,hogyaz1739.évinagypes- tisutánaSebestyénkápolnábanfogadalmakbeváltásaképpenelhelyezték SzentRókusésSzentRozáliaképeit,mintakikrégiidőktőlaragályosbe- tegségbenszenvedőkvédőszentjeikéntváltakismertté. (ígynyertelétezé- sétés nevétapesti,majdaszegediRókuskápolnaéskórházis.)

A Szentek élete és a szakirodalom adatai alapján a következő kép rajzolódik ki előttünk Szent Rókus alakjáról.

A XII. század végén született Montpellierben, gazdag francia családból. Ifjú korában árvaságra jutott, vagyona nagy részét kiosztotta a szegények közt, Rómába zarándokolt, ahol a dögvész teljes erővel dühöngött. Hősi önfeláldozással éjjelét-nappalát a ragályos betegek között töltötte, ápolta, vigasztalta őket, betegségüket a kereszt jelével gyógyította, a halottakat eltemette. Miután 6 maga is megkapta a ragályos betegséget, nehogy tőle má- sok is fertőzést kapjanak, a közeli erdőbe vonszolta magát, hol a legenda szerint egy kutya naponként kenyeret vitt számára (ezért szokták kutyával ábrázolni), fekvőhelye mellett pedig egy forrás volt, melyből égető szomjúságát oltogatta és fekélyes sebeit mosogatta.

Felgyógyulása után szülőföldjére tért vissza, ahol éppen háború dúlt. Mint kémet elfogták és börtönbe vetették. Itt halt meg 1227. augusztus 16-án. Hozzátartozói csak halála után tudták meg, kit tartottak fogságban.

A szentneka járványosidőkben megnövekedett népszerűségévelma- gyarázható, hogy aligvan olyanegykorú barokk főoltár, amelynek leg- alább a mellékalakjai között Rókus szobrával, képével - gyakran Sebes- tyén és Rozália társaságában - ne találkoznánk. A jászapáti fogadalmi kápolnábanezvoltképénekaljáraírva:

,2> Dósa-Szabó 1936. 232-234.

30

DESPICIENSMUNDUMCUMVULNERAPESTEFERORUM CUMCRUCESIGGNAT, TUMSANAT,ABITQUEMALUM.

Magyarul: „Avilágmegvetője,amikorapestises sebetkeresztteljelöli, akkormeggyógyul, elmúlikabaj."13

Azérpartikápolna-SzentRókuskisméretűképévelésakülsőhomlok- zaton álló kőszobrával együtt- már régen eltűnt a föld színéről, de a Máriaradnára évenként rendszeresen elzarándokló kunszentmártoniak mégamúltszázadnyolcvanaséveibenis elénekeltékSzentRókusradnai szobraelőttavároshírneveskántorának,öregMezeyJánosnakabúcsújá- rásokraírottszerzeményét:

ÓhdicsőszentRókus,tégedmagasztal Buzgószívünk, éskérbizodalommal:

Vidd Istenelébe könyörgésünket,

Hogymentsenmegmindenvésztőlbennünket.

Főképp távoztassaelamirigyet, Azöldöklőjárványtsmásbetegséget:

HogyIstenjóságátépenáldhassuk, Éspártfogásodatmeghálálhassuk.

Véletlenhaláltólmentsenmegminket, Melynemlelnékészenbűnöslelkünket.

Istenadjonidőtamegtérésre,

Melyethozzányújtasz,könyörgésedre.

AzÚrJézusKrisztusvérehullása

Legyentestünkslelkünkmeggyógyulása, ShaIstenkiszólít,mintóhszent,neked, Adjonminekünkisörökéletet!14

SZENTROZÁLIAszinténapestisellenvédelmezőpártfogókközétartozik,akiNagy Károlycsászárivadékavolt,saXII.századelejénPalermóbanszületett.Aszicíliai király udvarábannevelkedett, deszíve csakIstenutánvágyódott.Titokban elhagytaa királyi udvart,saPalermomellettiMontreálhegységbevonult.Egymélybarlangban,mintreme-

13>Bálint1977.П.194.Vö.Vándorfy1895.70.

1886.117.

te élt 1160-ban bekövetkezett haláláig. „Itten Szent Rosalia, mint a kőszikla hasadékában nyögő galambocska, a Mennyei dolgoknak elmélkedéseivel gyönyörködött az Istenben" - írja róla Illyés András erdélyi püspök a szentek életét feldolgozó hatalmas művében (1743).

Amikor halálát közeledni érezte, a barlang földjére feküdt, vánkosul bal karját tette a feje alá, jobbjával a feszületet tartotta. (Legtöbbször így ábrázolják, amint halálos álomba me- rülve, jelképes értelmű virágok: liliom és rózsák között öleli magához a keresztet.)15 Testét, melyet a cseppkőbarlang faláról lehulló vízcseppek mintegy kristály-koporsóval vettek körül, 1664-ben találták meg, s Palermóban ünnepélyesen eltemették. Ez alkalommal a városban dúló döghalál hirtelen megszűnt. Azóta Palermó védőszentje, egyszersmind a pestisjárvány elleni védőszentként tiszteli az egész világ.16

A szent„triász"együttesábrázolásaаХУЛ.századótalétezik.„Sebes- tyénmárazókortólfogva,Rókusaközépkoróta,Rozáliapedigazújkor- banválikigenkedvelt,pestistőlvédőszentté.Abüntetésnyilaitazagyon- nyilazott mártír katona fogja fel. Pestises fekélyére mutat a betegápoló Rókus,mellettehűségeskutyája.Aremetebarlangjábanhalálosálombame- rültrózsakoszorúspalermóiRozália,azenyészetidealizáltképekénteny- híthetteaszörnyűbetegségtőlvalórettegést.Aháromszentmegjelenítése aszakrálisbarokkikonográfiaegyiktipikustémája.Apestisselkapcsola- tos fogadalmi emlékművek, oltárok szintén e kompozíció sémáját követik."17

Talánnemjárunkmesszeazigazságtól,haazegykorikunszentmártoni kápolnátafelsoroltpéldákalapjánpróbáljukmagunkeléképzelni.

A többszöremlegetettjászapátifogadalmi kápolna főhomlokzatánki- képzett falmélyedésbenSzent Rozália fekvő szobralátható, fölötte kőbe vésettlatinszavak,amelyekaszentetkérik,hogyoltalmazzaazapátiakat a pestistől. (Magyar fordítása: „Rozália szűz, kérjed Jézust, hogy védel- mezzenmegbennünketa döghaláltól."18Akunszentmártonikápolnaké- pehasonlóformábanábrázolhattaSzentRozáliát.

,5) Szilárdfy 1984. 40.

16) Debreczeni é. n. V. 45. és 108.

Vö. Bálint 1977. П. 256-260.

171 Szilárdfy 1984. 47. A debreceni Szent Anna templom (1993 óta püspöki székesegyház) oldalhajójának barokk oltárán együtt jelenik meg Szent Sebestyén és Rókus fából fara- gott szobra, míg az oltárkép alatti predellarészt Szent Rozália sziklabarlangja tölti ki.

Hasonló ábrázolás látható a kecskeméti piaristák és az egri ferencesek templomában, az egri Rozália kápolnában, továbbá Felnémet község és Kiskunfélegyháza plébániatemp- lomában.

18) „Műemlék jellegű épületek a temetőben. Jászapáti." Tál Gizella riportja. (Új Néplap, 1993.

február 10.) 32

ARozália-kultuszírásbanmaradtértékesdokumentumaIfj.MezeyNép.

Jánoskunszentmártonikántorénekeskönyvébentalálható:„MiseénekSzűz Szent Rozália tiszteletére dögvész idején" címmel. Ennek élószavas ha- gyománybanőrzöttrégebbiváltozatátbizonyáraazérpartiRozáliakápol- nábanisénekelték.Részletamisénekszövegéből:

Misekezdetre

SzűzSzentRozáliatiszteletére, Kikmegjelentetekeszentmisére, Lelketeknek tisztabuzgósága Legyenszíveteknekkiáltása:

SzűzSzentRozália,könyörögjértünk, Hogydöghalálneérhessenépünk.

Dicsőségre

DicséretsdicsőségóhnagyIstenünk, Drágaszentnevednek,sígyesedezünk:

SzűzSzentRozáliaérdeméért Szüntesdadöghaláltkínjaidért!...19

Amiatovábbivégrendeleteketilleti,1758-banBálláBenedekhagyomá- nyozott„egyszürkeborját"akunszentmártonifogadalmikápolnára,nem- zetesGálImreuram1759-ben,JuhosIstvánpedig1762-bengondolrávég- akaratának megfogalmazásakor.20

ARozáliakápolnát1762-benahalottakanyakönyveemlíti: „Július 14- én Kovács Mátyás, a Xavéri Szent Rozália kápolna kúrátora (Curator Capellar SS.RosaliaeXaverü) gutaütésbenmeghalt60éveskorában."21

AmegmaradtegyetlenkápolnátBánfyGyörgy1778-ivégrendelete„Ro- zália"kápolna,HókaMihályné1779-ivégrendeletepedigegyszerűen„ká- polna"névvelilleti,egybenutoljára, amennyibenannakjaváratöbb vég- rendeletihagyományozásnemtörtént. Különbenérdekes,hogya tanácsi jegyzőkönyvekakápolnákról1775-igsohamegnememlékeznek.

,9) Ifj. Mezey Nép. János 1883.194-196. Ezt a miseéneket bizonyára énekelték szeptember 4- én, Szent Rozália ünnepén is.

20> Dósa-Szabó 1936. 234.

2I) A „Xavéri Szent Rozália" megjelölés elírás lehet, esetleg Xavéri Szent Ferenc és Szent Rozália nevének összekeverése. Egyébként Szolnokon 1733-ban külön kápolnát emel- tek Xavéri Szent Ferenc tiszteletére. A kápolna ma is áll az Ady Endre úton.

1775-ben BalajthyMáté plébánosportabilis kövecskét(ereklyetartó ol- tárkövet) kéra„helységünkmellettlévőkápolna" részére.22

1778-banhoztaatanácsahatározatát,hogy„aKápolnáhozcsináltszük- ségeskeresztnekkifestésérebenefaktort (jókedvűadakozót) igyekezzünk szerezni."23 1777-bena tanács ítéleteelé vittek egy asszonyt, akivalame- lyiklakostígytiszteltmeg: „... haaKápolnánkívülvolnaazházad,nem kárvolnaveledegyüttmegégetni."241782-benannyibanesikszóakápol- náról,hogyatemplomépítésidejealattvasárnapokonésünnepekenaká- polnábanistartanak szentmiséket.25-

Ahívekgyengédkegyeleténekmintegyhatvanévenáttárgya,azÉrpar- ton épült SzentFábián és Sebestyén kápolna -melyet, mintláttuk, az 1739.évidögvészutánSzentRókus,SzentRozália,majdfekvésénélfog- vakülsőés érpartikápolnánakisneveztek-az 1789.évbenelpusztulta földszínéről.EnnekokátDósaJózsef,illetveSzabóEleka„Kunszentmárton története" címűkötetben azzalmagyarázza, hogyII.József„Európasek- restyése"anemzetésazegyházügyeibeavatatlan,durvaerőszakkalnyúlt bele,smégaztisszabályozta,hánytemploméskápolnaállhatazország- ban. Kétségtelen,hogya „kalaposkirály"előszeretettelhozottolyan ren- delkezéseket, amelyek az egyház érdekeit mélyen sértették, de nehezen képzelhető el, hogy a kunszentmártoni érparti kápolna pusztulását köz- vetlenülakirályiönkényidéztevolnaelő.Számosolyankápolnátlehetne példakéntemlíteni,amelyaXVIII.századbankeletkezett,smáigisfennál- ló, két évszázaddal tűiévé II. József intézkedéseit.Jászságipéldánál ma- radva, az 1739-ben épült, műemlékiértékűjászapátifogadalmikápolna, melyhez 1894-ben tornyot is emeltek, csekélybelső változtatással a mai napiglétezik,snemállottacsászáriönkényútjában.26

Jászberényben az 1713. év folyamán építették fogadalomból az 1710- benpusztítópestistőlvalómegszabadulásemlékéreaSzentRozália(más- ként Rókus-Sebestyén)kápolnát.EzistúlélteII.Józsefkorát,csakkésőbb bontottáklevárosrendezésiokokmiatt,de 1839-40-benklasszicistastílus-

221 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár (továbbiakban: SzML), Kunszentmárton Tanácsjegy- zőkönyv, IV. 224.

23> Uo. VI. 13.

24> Uo. 6.

25) Uo.158. Az 1784-ben elkészült mai nagytemplom építéséről van szó.

26> Soós 1985. 372.

banépítettékfelújraSzúzSzentRozáliának,avárosvédelmezőjénekfoga- dalmi szentélyét.27

Akunszentmártonikápolnamegszűnésétbizonyáranemegyébokozta, mintaz, hogyaz épület állagában nagyfokú romlás következettbe, s ez lehetetlennétette annakmegjavítását és továbbifenntartását. (Példaerre az 1745-ben épült harmadik templom, amely 1779-ben, 34 évi fennállás utánmárösszedólésselfenyegetett.)Mindenvalószínűség szerint ahely- belitanácsiésegyházivezetéskérelmefolytánengedélyezteafelsőbbha- tóságakápolnalebontását,gondoskodvaazilyenkorfelmerülőkegyeleti szempontokmaradéktalanbetartásáról.

1788.december9-énHorváthFerencplébánosbemutatjagrófEszterházy Károlyegrimegyéspüspökleveleit„azHelységenkívüllévőKápolna"ter- vezettlerontásaügyében, egyúttal kéri aTanácsot, hogy „Gellei Imrétül, mint régenten volt harangozótul és egyébb e dologhoz szóllani tudó öregektülszorgalmatosánigyekezzenkitanulni,mieszközelehetettaKá- polnának10esztendős előttvalóidőben."

Apüspök1788.július5-énkeltelsőlevelemegengedi,hogy„azoltárés a képekaSz.Fábián és Sebestyén tiszteletéreemelt Kápolnábóla Temp- lomba átvitessenek, azután a Kápolna leromboltassék, anyagja pedig a Parochiálisépületbővítésérefelhasználtassék."

Az 1788. augusztus 29-i keltezésűmásodikpüspöki levél-melybizo- nyáraaplébánosaugusztus20-rólkeltjelentésérerészbenmegváltoztatja előbbi rendelkezését - meghagyja, a Sz. Fábián és Sebestyén kápolna leromboltassék, anyagapedigaplébánosjavaslataszerintrészbenkriptá- nakhasználtassák fel a templomhoz, akirályi rendeletekhez képestúgy, hogyannakne csaklejáratalegyenkívülről,debelüliscellákkalláttassák el;részbenaKápolnahelyén(locoSacelli)oszlopoknakhagyattassékmeg abból acélból, hogy a Kálváriánakszolgálóháromkereszt azokra felhe- lyezhetőlegyen (üssuperponipossint).

Aplébánosezekszerintakápolnatégla-éskőanyagábólcellákra,reke- szekreosztottkriptátóhajtottatemplomaláépíttetni.ATanácsnakazon- banmáscéljavoltakápolnával,mintakövetkezőhatározatbóliskitűnik:

„E levelek felolvasása és megmagyarázása után (mivel latinul voltak ír- va),elhatároztuk,hogyaKápolnafelszereléseatemplombaáthordassék-

27) Soós 1985.357-359. V. ö. „Szent Rozália segített." In: Új Misszió, 1990. május. 10-11.

Az igazsághoz tartozik, hogy Jászberényben a Szent Lőrinc kápolnát a város 1789-ben szintén lebontatta. „Matériáiéi a Nagy Templom Tornyának feljebb emeltetésére fordít- tassanak, hogy úgy ezzel is ő Felsége szándéka tellyessíttessen" - rendelkezik a püspö- ki leirat.

leltármellett;amipedigazépületetilleti,kérjükmegaDistrictusokat(Ke- rületeket), hogy azt gabonatartó depositóriumnak (magtárnak) használ- hassuk, miutánaKvártély-háznál több ezerforintot érógabonánk állan- dó, különösen tűzveszedelemben van.A kápolna tornya, homlokzata le fogszedetniarajtalévőkeresztekkel,hogyKápolna-formátnemutasson, úgy fogátalakíttatni.

A Tanács tehátmagtárnak szánta a kápolnát, s ez irányban a Hármas Kerülethezfolyamodott,ahonnanazafeleletjött,hogyerrevonatkozóan azegripüspökbeleegyezésétkellkikérni.29Folyamodtaktehátazegripüs- pökhöz,akinekválaszakitűnikakövetkezőtanácsjegyzőkönyviadatból:

1789.február 23. „T.PlébánosúrközliPüspökúrŐexcellenciájánakde dtto 18.Jan. levelétinstantiánkra, melyszerint aF.Consilium (afelséges Helytartótanács)Intimátumához(intéző leveléhez)tartsuk magunkat;de minthogyaLeányokIskolájaépítéséreszükségünkvolna,aKülsőKápol- nalicitációjahalasztasson.Határozat:InstáljunkaDistrictusokhoz,hogya KülsőKápolnamatériáléjaLeányokIskolájának felhasználtasson.

ATanácsígyerősenleintve,letettakápolnánakmagtárráalakításrater- véről, s az anyagot a leányiskola építésére óhajtotta felhasználni. Óhaja teljesült is, amennyiben az 1789.július 2-án tartott tanácsgyűlésen N.

BozókyAndrás Assessor közölte a Districtusok rendelését, mely szerint megengedik,hogya„Kápolnalerontatván,amatériáléjamegbecsültessen ésleányokoskolájának fordíthasson."31

FennmaradtazelpusztítottkápolnánakJózsaJánosfőbíróésTóthGyörgy deputatusáltal 1788.december10-énösszeállítottleltára:32

"28

"30

EgykisOltárSz.Sebesténképivel.

EgyBold. SzűzMáriaképe.

KétGyertyaTartó.

EgyócskakisRézGyertyaTartó.

EgyKisS.RochusKépeegykis Rézkereszttel.

Három ócskaKánon-Tábla.

EgyócskaMissale.

EgyCsengetyű.

28) SzML Kunszentmártoni Tanácsjegyzőkönyv, VII. 50-52.

29> Uo. 55.

^ Uo. 64.

3’> Uo. 84.

32) Dósa-Szabó 1936. 236.

36