Ennekszellemében,abibliaitényekrealapozvaimádkoztaktehát nagy-anyáink amegholtakért, akik ahitjelével távoztak a világból, s abéke álmátalusszák.
Az ájtatosság a rózsafűzér imádkozásával, fohászok ismételgetésével folytatódott, közben persze énekeltek is. Máig visszhangzik lelkűnkben, milyen szépenmondogattákhétszeregymás utánazesdeklőkönyörgést:
„Ó,édesSzűzMária Szíve,légyazőmegszabadítójuk!"
Ekkorramármegérkezettamisézőpap,smíg magáraöltöttea liturgi-kus ruhákat, a közös népiájtatosság egymélabús melódiájú énekkel zá-rult. A több versszakos szövegből -évtizedek távlatából -ezt anéhány strófátőriztemegazemlékezet:
„Adj,Uram, amegholtaknak Asírbanszentnyugovást, Ésavégítéletnapján Adjboldogfeltámadást.
Nyugodjanakbékességben, Jézus, Máriaszentnevében, Azörökösdicsőségben, Szentek,szüzek seregében.
...Mondja mindnyájunknak nyelve:
DicsértessékJézusneve.
DicsértessékJézusneve, Mostésmindörökké, amen."
Akápolnabúcsúja
AHétfájdalmúMáriatiszteletéreszenteltalsókápolnabúcsújátminden évbenszeptemberharmadikvasárnapjántartják. Kunszentmárton Mária-tisztelőnépeőszinteátélésselünnepelteaváros„kisebb"búcsúját.Öregek még emlékeznek arra, hogy az ünnep vigíliáján (előestéjén) csoportosan végezték a keresztúti ájtatosságota stációs oszlopok és a Kálvária előtt.
EbbenkülönösenaRózsafűzérTársulattűntki,melynektagjaielvégezték ahétszerhéttizedbőlállófájdalmasolvasótis.
Abúcsúi szentmisétésprédikációtáltalábanmagaaplébánosmondta.
TimonZsigmondapát-plébánosidejébenalakultkiazagyakorlat,hogya kápolnabúcsújánakmegtartásáta káplánok egyikekaptaönálló feladat-ként.Akunszentmártonihelyisajtóhíreibőltudjuk,hogy1922-ben
példá-ulGibásJózsef, 1934-benpedigGruberImrekáplánmondotta az ünnepi misétés beszédet. E ténykedést Szabó Elek esperes-plébános idejében a kármelitaatyákvégezték. 1945-tőlDr.KissPéterprépost-plébános mond-ta abúcsúinagymisét, aszentbeszédetpedig az egyikkáplán. Hasonló-képpentörténtezLázárPálfőesperes-plébánosműködéseéveialattis.
Hozzá kelltenni, hogy az alsó temetői szentmisévelpárhuzamosan a templombanismegtartottáka10órainagymisét.FellegiSándor apát-plé-bánoseztmegszüntette,saközségmindenpapját(Kármel-plébánost, cisz-terci atyákat stb.) a temetőbe irányította, hogy mindenki vegyen részt a FájdalmasAnyabúcsúján,merteznemcsakegyesjámborasszonyok áhí-tatgyakorlata,hanemazegészegyházközségünnepe.
Régendélelőttfél10-korindultatemplombólazamenet,amelyaz Oltári-szentségetvivőpapot kísérteatemetőbefáklyákkaléslobogókkal.Mamár közvetlenülakápolnaelőttgyülekezikapapságésahívekközössége.
A10óraibeharangozásutánkezdődikaszentmise,melynek igeliturgi-áját1968ótaakápolnabejárataelőttiszabadtérioltárnálvégzik.Itt hang-zikelaHétfájdalmúMáriaünnepénekkönyörgése,szentleckéje, evangéli-uma. Eztköveitaszentbeszéd ahordozhatószószéken.Ahiszekegy ésa hívekkönyörgése utánbentakápolnábanazoltárnálfolytatódika szent-mise,miközbenajelenlévőka„KeservesensiratjaMáriafiát",„A kereszt-fáhozmegyek" ésaz„ÁllagyötröttIstenAnyja"kezdetűismertrégi éne-keket éneklikharmónium-kísérettel.
A szentmisevégeztévelindulaszentséges körmenet,élén afeszülettel ésakápolnazöldlobogóival.Amenetelhaladastációsorútvonalán,majd megkerüliakápolnát.Szentségiáldás,végülapápaiésmagyarhimnusz eléneklése zárjaabúcsúmagasztosünnepét.
Az1960-asévektőlkezdődőenabúcsúiünnepségeklefolyásáról króni-kakészül,hogymegörökítésrekerüljönazősökésamainemzedék áhítat-gyakorlatánakhagyománya. Példakéntebből emelünkkikettőt: az 1969.
éviszázadik,valamintaz1994.éviszázhuszonötödikévforduló ünnepsé-geinekbemutatását.
1969.szeptember21-én,anapsugaraskoraőszivasárnapdélelőttjénvett résztahívekközösségeazalsókápolnaszázadik„születésnapi"búcsúján.
Ahomlokzatáraírottévszám: azM.DCCCLXIX, ünnepélyes komolyság-galhirdeti,hogyazömöktornyúszentély100esztendőóta szolgálja ren-deltetését.Ilyennagyidőtnemértmegegyetlenkorábbikápolnasem, ame-lyetvalaha Kunszentmártonban építettek. Szorgos kezek öltöztették vi-rágdíszbeazoltárt,sa gyertyáksárgafényevontamúltatidézősejtelmes fénybe aHétfájdalmúMáriaoltárképét,afalakonkörös-körülelhelyezett régifestményeketésaszázévvelezelőttéltalapítók,adományozók arany-keretbefoglaltnévsorát.
88
LázárPálkerületiesperes,kunszentmártoniplébánosszívbőljövő sza-vakkalköszöntötteaszentmiseelejénajubileumibúcsúrésztvevőit. Öröm-melutaltarra,hogyezazesztendőanagyévfordulókéve.Nemrég ünne-peltük községünk újratelepítésének 250. évfordulóját, mostpedig a 100 évesalsókápolnátköszöntjük.Egyszerreadunkhálátagondviselő Isten-neka250ésa 100évnagykegyelmeiért.
AszentbeszédetDr.BenkeIstvánszajoliesperes-plébános(1937-től 1938-igkunszentmártonikáplán)mondotta, akienevezetesünnep alkalmával kapottmeghívást.
AszónokélénkszínekkelvázoltaKunszentmártonhozfűződőemlékeit, amikor szinte mindennap meghúzták asírós csengésűharangot, amely kisgyermek halálátjelezte. Hányszor és hányszor temetett ő is ebben a temetőbenkishalottakat,akiketaszülőkleírhatatlanfájdalmaéskeserves könnyhullatásakísértaszomorúutolsóúton!Ilyenkorértettemegigazán, mennyire helyesengondolkoztak a régi kunszentmártoniak, hogy ezt a kápolnátaFájdalmas Szűzanya nevéreés tiszteletére szentelték. Mertki értimegjobbanagyermekehaláloságyánálvirrasztóédesanyakínját, fáj-dalmát,mintMária,akeservekanyja!Azéletörömökéscsapások összes-sége.Az Isten elküldötte egyszülöttFiát, hogy magára vállalja bűneink súlyánakterhét, de ugyanakkor azemberi szenvedés gyötrelmeitis. Eb-benosztozottaSzűzanya,amikorJézusmegváltóiműködésébőlúgyvette ki arészét,hogy utolsó cseppigkiürítettea szenvedéskelyhét.ígylett ő édesanyánk,nemcsakazéletörömeiközepette,hanema megpróbáltatások időszakábanis.EzértlettMáriaamiÖRÖMÜNKNEKOKA,egyúttalpediga SZOMORÚAKVIGASZTALÓJA.AdjunkhálátÜdvözítőnknekésakereszt alattállóédesanyjának,hogyekisszenthajlékban100esztendőótaáradránk éselköltözöttszeretteinkreakegyelemésáldásbőségesajándéka!
1994. szeptember 18-ánismétjubileumi búcsúra hívogattak akápolna harangjai.Azelőzőévekbenkívül-belülrenováltalsótemetőikápolna ap-rólékosgonddalvégzettdíszítése,valamintahomlokzaton virágszirmok-bólkialakított125-összámjegyisjelezte,hogyaFájdalmasSzűzMáriának ezaz ősökimádságávalátitatottkunszentmártoni szentélyepontosan öt-negyedszázad ótahirdetiIstendicsőségét.Akiknek25évvelezelőtt meg-adatott, hogy a kápolna századik „születésnapját" ünnepelhették, most kétszeresenadtakhálát,hogy ismétjubileumibúcsúnvehetnekrészt.
Az ünnep örömétnövelte,hogyhosszú évek elmúltával, BalázsAntal rákóczifalvirestaurátorműhelyébenvégreelkészültakápolna előtti Kál-váriaújjáfaragottkétmellékalakja:aFájdalmasMáriaésSzentJános apos-tolkőszobra.
BeharangszóutánNagyFerencesperes-plébánosaKálváriaúj szobrait szentelte fel, majd megkezdődött a hálaadó szentmise, amely után SZUROVECZVINCEkerületiesperes,békésszentandrásiplébános lépett aszószékre,ésemelkedettszavakkalidéztefelakápolna történetének ki-emelkedőmozzanatait.Meghatódottanszóltarról,hogy125évótaebben atemetőbenaFájdalmasSzűzanya,aSzomorúakVigasztalójaőrködik kun-szentmártonielődeinksírhalmaifölött,deoltalmazópalástjaaláfogadjaa harcterekenelesett,jeltelenhantokalattnyugvómagyarhősöketis.A ká-polnatornyánakkeresztjeaztüzeniamagasból,hogyIstenútjaitkell jár-nunk,készségeslélekkelvállalvaaföldiéletszenvedéseités megpróbálta-tásait,mertcsakígyrészesülhetünkKrisztusésaz6hétfájdalmú Édesany-ja dicsőségében.
Abúcsúiünnepségszentségeskörmenettel,majdaTeDeum hálaéneké-velfejeződöttbe.
AzünneplőhívekáhítattaljártákkörülaFájdalmasSzűzanya 125éves szentélyét. Kegyelettel emlékeztek megmindazokról, akik akápolna lét-rehozásánfáradoztak: TóthSándorapátplébánosról,akia temetőrégi fa-keresztjemellettalusszasíri álmát,anagyMária-tisztelőÖkrösJózsefről, ajópéldávalelöljáróDósaGyörgyrőlésfiáról: Dósa Józsefplébánosról, akinekkőbevésettarcvonásaiakápolnáratekintenekacsaládisírbolt ma-gaslatáról. A közelben nyugszik ifjúDósa Józsefnyugalmazott sályi lel-kész,Kunszentmártontörténeténekfáradhatatlankutatója.Akápolna kö-zelébenkaptakhelyetavárosegykorúkántorai,tanítói,szerteszéjjelpedig annakasokszázésezerkunszentmártonikápolna-alapítónakateste por-lad,akiknekneveésáldozatvállalása arrakötelez,hogyazősökhitét, ön-zetlenségétpéldázó125éveskápolna,Kálváriaéskeresztútnecsakamúlt emléke legyen, hanem iránymutatás, követendő példa, egy tartalmasán leéltéletvégcéljánakígéreteis.