MAGYAR ÍROK
ÉLETE ÉS MUNKÁI
A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A M E G B Í Z Á S Á B Ó L
I R T A
S Z L N N Y E I J Ó Z S E F
KIR. TANÁCSOS
A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM OSZTÁLY-IGAZGATÓJA A M. T. AKADÉMIA L. TAGJA
XIY. KÖTET.
Telgárti—Zsutai
B U D A P E S T , 1914.
K I A D J A H O R N Y Á N S Z K Y V I K T O R .
T
Telgárti (Tergalecz) Lipót, r óm. kath.
plébános, szül. 18B4. nov. 14., pappá szenteltetett 1857. júl. 23., segédlelkész volt Szomolnokon; majd plébános lett Gesztetén (Gömörm.). — Czikkei a M.
Sionban (1863. Adatok a rozsnyói püs- pöki megye történetéhez, 1864. A rozs- nyói papnevelde története. 1865. Az 1741. országgyűlés elé terjesztett Eszter- gom főmegyéhez tartozó gömörmegyei kath. plébános-kerület sérelmei, «Ave Mariára» való harangozás nyomai ha- zánkban, Lippay György jezsuitákat hoz Rozsnyóra 1659-ben, 1866. A rozsnyói kálvária, Adatok a karancssági plébánia történetéhez. 1867. Csetneki plébánia tör- ténete, 1868. Informatio Georgii Szelep- csényi primatis Hungáriáé archiepiscopi Strigoniensis romano pontificis data peri- culoso statu religionis catholicae in Hun- garia 1684., A rozsnyói püspökséget ala- pító bulla 1775., 1869. Régi balvélemény, Régi könyvek özv. gróf Nádasdy Tamásné betbléri Gömörm. könyvtárában, A pálo- sok gombaszegi zárdája). — írói n e v e : Telgárti.
Stinnyei Repertóriuma. Történelem I. — Schematismus R o s n o v i e n b i s 1887. — M. Sión 1892. 739. 1.
Telkes Simon (kelenföldi), nyug. mi- niszteri főszámtanácsos, a központi név- magyarosító társaság elnöke, szül. 1845.
szept. 16. Szegeden ; az alreáliskolát u.
ott. a főreáliskolát Pestenvégezte; a József- műegyetemnek Budán 1865—66. volt hall- gatója. A statisztikai hivatalba belépett 1867. aug. 1., honnét 1887. szept. 23. a
kereskedelemügyi m. kir. minisztérium IV. 2. ügyosztályába (vám- és külkeres- kedelmi osztály) statisztikai előadónak osztatott be. Az 1878. párisi világkiállí- tás magyar osztályának a kormány által kinevezett felügyelője és az 1879. Szé- kesfejérvárt rendezett országos általános kiállításnak Zichy Jenő gróf mellett ren- dező felügyelője volt. A kereskedelemügyi m. kir. minisztériumban számtanácsos és annak vámosztályában a konzulátu- saink jelentéseinek feldolgozásában több évig működött. 1879 végén Budapesten mozgalmat indított meg a névmagya- rosítás tömeges terjesztése érdekében és 1880-ban megalakította aközponti névma- gyarosító társaságot, melynek azóta el- nöke. Rubin családi nevét 1881-ben vál- toztatta Telkesre. 1899. febr. 10. megkapta a Ferencz József-rend lovagkeresztjét.
1907. szept. 17. a király O felsége a magyar nemességet kelenföldi előnévvel adományozta neki. Jelenleg Budapesten nyugalomban él. — Irodalmi működését 1865. a Szegedi Híradóban közgazdasági czikkekkel kezdte meg és folytatta a fő- városi lapokban ; írt a Nemzetgazdasági Szemlébe (1883—85., 1887.), Budapesti Szemlébe, Mezőgazdasági Szemlébe, Er- dészeti Lapokba s a t . ; mint iparagitátor, munkásságot fejtett ki a Pester Lloyd- ban és egyéb külföldi hírlapokban is a külíöldi ipartelepeknek hazánkban való át- ültetése czéljáhól. Bevezető tanulmányo- kat írt a hivatalos árúforgalmi statisztika 1886—1888. évfolyamaihoz, úgyszintén az ezredéves kiállítás hivatalos katalogu-
Id. Szinnyei J., Magyar írók. XIV. 1
3 Telkessy—Tell 4 sának bőripari és ruhaipari füzeteihez ;
a M. Kereskedelmi Múzeum cz. hetilap- ban hazánk nyersterményeiriek és ipari készítményeinek Ausztrián kívül keletre és délkeletre való tömegesebb kivitele érdekében írt czikkeket. Czikkei a Statisz- tikai és Nemzetgazdasági Közlemények- ben (VI. 1870. Népszámlálás Bajorország- ban 1867-ben), a Földrajzi Közlemé- nyekben (1889. Finnország számokban, Bosznia-Herczegovina lakóhelyei és né- pessége). — M u n k á i : 1. Illatszerek és szappanok. Bpest, 1879. (Hivatalos jelen- tés a Párisban 1878-ban tartott egyetemes kiállításról XIII.). — 2. Magyarország me- zőgazdaságinyersterményeinek és némely főbb iparkészítményeinek behozatala és kivitele. Az orsz. m. kir. statisztikai hivatal adatai a l a p j á n . U. ott, 1884. — 3. Árúforgalmunk. U. ott, 1886. — 4.
Eledelek és italok. Adatok az árúforga- lom s a termelés köréből. U. ott, 1888.
— 5. Üveggyárunk. Ipari monographia, különös tekintettel a termelésre, munkás-, v á m - és kereskedelmi viszonyokra. U.
ott, 1895. — 6. Hogyan magyarosítsuk a vezetékneveinket. U. ott, 1897. (2. j a v . és bőv. kiadás. U. ott, 1888. 4. j a v . és bőv. k. U. ott, 1906.). — Szerkesztette a Mittheilungen des königl. ung. Mini- steriums für Ackerbau, Industrie und Handel 1888. és 1889-ben ; a m. keres- kedelmi m ú z e u m által 1894-ben magyarul és külön hét külföldi nyelven kiadott Kiviteli Czímtár társszerkesztője volt.
Kiszlingstein KÖny v é s z e t e . — Századunk névváltoztatásai. B p e s t . 1895. 229. 1. — Pallas Nagy Lexikona X V I . 59. 1., X V 1 I Í . 688. 1. — Petrik, M. K ö n y v é s z e t , 1886—1900.
T e l k e s s y Ödön. bölcseleti doktor, gyógy- szerész Budapesten. — M u n k á j a : A kalium-bromat alkalmazása a térfogatos mennyileges meghatározásoknál. Tudori értekezés a kir. m. tudomány-egyetem chemiai intézetéből. Bpest, 1907.
Petrik, M. K ö n y v é s z e t 1886—1900.
Telki-Bányai P. István, ref. lelkész ; Debreczenben tanult 1648. nov. 27-től a felső osztályokban, honnét külföldre ment és 1653. márcz. 13. a franekeri egyetem hallgatói közé lépett s 1654 tavaszán még ott volt. Máshol is időzhetett ez- után, valószínűleg Utrechtben, a h o n n é t F r a n e k e r b e visszatérve 1655. j a n . 29.
ú j r a ezen egyetemre iratkozott be. Később a groningeni egyetemre ment át, mely- nek 1656. még hallgatója volt. «Almásról a kath. pap Bellényi pater, verés közt futni kényszerült. Vagyonát felprédálták;
az egyházat Telkibányai István, a volt praedicator, Somoki mesterrel és Kígyósi h a r an g o zó j áv al visszafoglalta és az oltárt összetörte». (Századok 1869. 92. 1.). To- vábbi sorsa ismeretlen. — M u n k á i : 1.
De Baptismo. Franekerae, 1654. — 2.
De Eucharistia. U. ott, 1654. — 3.
Angliai Puritanismus .. . Melly ennek előtte Deák nyelven kibocsáttatott Ame- sius W i l l y a m . . . által: most pedig m a g y a r nyelvre f o r d í t t a t o t t . . . Ultrajectum, 1654.
— 4. Quaestio Theologica An Noae Dilu- vium fuerit Universale ? . . . Groningae, 1656.
Bod, M. A t h e n a s 291. 1. — Siabv Károly Régi M. K ö u y v t á r I., III. l. rész, — Törté nelmi Tár 1886. 793. 1. — Irodalomtörténeti Közlemények 1 8 9 8 . 4 6 3 . i. — Zoványi, T h e - ologiai Ismeretek Tára III. S08. 1.
T e l k o n i u s János. — M u n k á j a : Po- dagras in m o d u m dramatis rhetorici descriptio metrica. 8-rét. Hely- és év n.
Figyelő X V I I I . 383. 1. ( F a b ó ) .
T e l i Anasztáz (Imre), bölcseleti dok- tor, szent Benedekrendi áldozópap és főgimnáziumi tanár, szül. 1865. nov. 5.
Csanakon (Győrm.), 1882. júl. 30. lépett a rendbe és 1889. júl. 6. szenteltetett f ö l ; 1889. a győri főgimnázium t a n á r a lett. 1891. tett tanári vizsgát a magyar- és latinból és rendes t a n á r r á nevezték ki Győrött, hol a vallástant. a magyar és latin nyelvet, a bölcseletet és gyorsírást tanítja. A győrvidéki tanító-egyesületnek
o Teller—-Tellyesniczky 6 öt év óta elnöke. — Czikkei a győri
kath. főgimnázium Értesítőjében (1893.
A XVI. század szatírái, ísm. írod. Tört.
Közlemények 122. 1., 1909. Emlékbeszéd Kovács P á l r ó l ) ; a Dunántúli Hírlapban (1900. 96. sz. Vörösmarty Mihály. 1902.
29. sz. A vallásos és hazafiúi elem a kurycz költészetben, 1906. j ú n . 14. sz.
A család és iskola viszonya, 1907. 56. sz.
Révai költői és nyelvészeti m ű k ö d é s e ) ; a Szent István-társulat N a p t á r á b a n (1907.
Bosznia, Herczegovina és Dalmáczia ne- vezetességei) és Műballada a m a g y a r k ö l t é s z e t b e n . . . — M u n k á j a : Czuczor Gergely költészete. Győr, 1900. — Szer- kesztette a Tanügyi Értesítőt Győrött két é v i g ; ebben több czikke jelent meg.
A pannonhalmi sient Benedekrend Névtára 1908. 31., 83. 1. — Petrik, M. K ö n y v é s z e t 1886—1900. — Kalmár Elek. Tanárok N é v - k ö n y v e LÖCSe, 1907. 71. 1. — Magyarország Vármegyéi. Győr v á r m e g y e Bpest, 1908. 206. 1
T e l l e r Miksa, jogi doktor, ügyvéd Budapesten. — Czikke a M. Pénzügyben (XVI. 1896. A bizományos sikkasztása;
sat. — Munkája: A titkos szövetségeknek a szabadkőművességhez való viszonya.
Bpest, 1904. (A Nemzeti • Könyvtár VI.).
A m. n. múzeumi k ö n y v t á r p é l d á n y a i r ó l T e l l e r Vincze, r ó m . kath. plébános, szül. 1867. júl. 31. Börcsön (Győrm.);
1891. j ú n . 28. szenteltetett f e l ; káplán- kodása után 1906 óta plébános Berzen- czén (Somogym.). — M u n k á i : 1. Sötét álmok. Költemények. Veszprém, 1900.
(A Szilason építendő róm. kath. tem- plomra). — 2. Hullám között, hullám fölött. Elbeszélések. U. ott, 1902. (3.
kiadás. U. ott, 19U4). — 3. Liliom álmok.
Színművek a leányiljúság«számára. írták Pailler Vilmos és Weissenhofer Róbert, ford, és á t a l a k í t o t t a . . . ü . ott, 1902. — 3. Felhők között, felhők fölött. U. ott, F é n y n y o m . arczk. (Költemények).
31. Könyvészet 1902. — ľetnk, M. K ö n y v é - szet 1886—1900. — Schematismus Cleri Weszpri- miensis 1907. 120., 204. 1. és a m. n. mú- zeumi könyvtár példányairól.
Tellóry Gyula, hírlapíró és szerkesztő Iglón. — Munkái: 1. A Szepesség gyásza.
Emlékalbum Erzsébet királyné emlékére 1898. szept. 10. Szerk. és k i a d t a . ; . Bpest, 1899. — 2. Igló könyve, k i a d j a . . . Igló, 1905. (A Szepesi Lapok fennállásának százados évfordulójára lapja történetét és Igló v á r o s múltját és jelenét írja le, képekkel). — Szerkeszti és kiadja a Szepesi Lapokat Iglón 1904 óta.
Petnk, M. K ö n y v é s z e t 1886—1900. es >t m n. múzeumi könyvtár példányáról.
T e l l m a n n Gottfried, orvos- és sebész- doktor, városi főorvos, szül. 1813. j a n . 26. Sároson (Nagy-Sink-szék), hol a t y j a ev. lelkész v o l t ; tanult a segesvári gym- nasiumban és a bécsi egyetemen 1832—
38-ig, hol orvosdoktorrá avatták. 1839- től Nagy-Szebenben volt gyakorló-orvos, egyszersmind a város főorvosa, a nagy- szebeni Ferencz József polgári kórház i g a z g a t ó j a ; később nyugalomba vonult.
1866-ban kir. tanácsosi czímet nyert.
Meghalt 1880. szept. 11. Kis-Martonban és Nagy-Szebenben temettetett el. — M u n k á j a : Dissertatio inaug. medico-prac- tica de Epistaxi. Vindobonae, 1838.
.szinnyei K ö n y v é s z e t e . — l'rauseh. Sclirift- steller-Lexikon III. 367., IV. 446.1. és g y á s z - jelentés.
T e l l y e s n i c z k y Kálmán, orvos-doktor, a budapesti I. boneztani tanszék első segéde ; szül. 1868. márcz. 25. Elesden » tanulmányait a budapesti egyetem orvosi karán végezte, hol mint hallgató hiszto- logiai és anatómiai pályadíjakat nyert.
Orvosi oklevelét 1892-ben B u d a p e s t é n nyerte és 1899. egyetemi m a g á n t a n á r , majd a boneztani intézetnek a d j u n k t u s a és a kir. m. iparművészeti oskola művészet-bonczolástani t a n á r a lett. Jelen- leg a II. egyetemi boneztani intézet- ben működik és cz. rendkívüli t a n á r .
— Czikkeket írt a Természettud. Köz- lönybe (1889-től) és más hazai és kül- földi német szakfolyóiratokba. — M u n k á i : 1. Összenövesztett állatok. Bpest, 1898.
1*
7 Telmányi—' •Temesvári 8 (Különny. a Természettud. Közlönyből).
— 2. Az ikrek keletkezéséről. U. ott, 1899. (Különny. a Természettud. Köz- lönyből). — 3. Az emberi test szépségei- ről. U. ott, 1900. F é n y n y o m . szöveg- képekkel. — 4. Művészeti bonczolástan az emberi test formáinak ismertetése.
Művészek és a művészet iránt érdeklő- dők s z á m á r a . Számos eredeti fametszet- tel és színnyomatú táblával. A vallás- és közoktatási minisztérium segélyével.
U. ott, 1900. — 4. Die Entstehung der C h r o m o s o m e n . Evolution oder Epignese?
Mit 22 Figuren im Texte. Berlin, Wien, 1907.
M. Könyvésiet 1 9 0 0 . , 1901. — Pallas Nagt/
lexikona, I I . P ó t k ö t e t 1904. 712. 1. — Petrik, M. K ö n y v é s z e t 1886—1900. és a m. n. mú- zeumi könyvtár példányairól.
T e l m á n y i Emil. főgymnasiumi tanár, T. Mihálygör.kath. ruthén pap és Ruttkay Terézia fia, szül. 1856. júl. 2. Nagy-Ábrán- kán (Beregm.); az I., II. gymnasiumi osz- tályt Ungvárt, a III., IV. Munkácson, a négy felsőt ismét Ungvárt végezte. 1874.
szept. a budapesti egyetemen a classikus nyelveket tanulta, 1875. a bécsi egyetem hallgatója lett. 1877. júl. h a z a ment.
1877—78. katonai kötelezettségének tett eleget; 1879—80. próbaéves tanár volt Budapesten a gyakorló-iskolában; 1880.
tanári vizsgát tett a latinból és görögből.
1880—84. helyettes, 1884. júl. 31-től ren- des t a n á r volt az aradi kir. állami fő- g y m n a s i u m b a n . 1884. júl. 31. a losonczi m. kir. állami f ő g y m n a s i u m h o z nevez- tetett ki rendes t a n á r n a k . 1887. okt. ismét az a r a d i kir. f ő g y m n a s i u m h o z nevezték ki. 1898. júl. Párisban a l'Alliance Fran- caise szünidei kurzusában vett részt. Meg- halt 1900. okt. 28. Aradon. — Czikkei a Középiskolai Szemlében (1882—83.), az Egyet. Közoktatásügyi Szemlében (1889)., az aradi kir. főgymn, Értesítőjében (1890.
Vonások a görög eposzok külső kultúrá- j á n a k megértéséhez). — Munkái: 1. Prae- paratio Sallustius J u g u r t h á j á h o z . Bpest,
1892. — 2. Szók és kifejezések. (Bartal- Malmosi latin olvasókönyvéhez.) A gymna- sium III—IV. oszt. számára. Arad, 1893.
Két kötet. (II. oszt. 2. j a v . kiadás. U. ott, 1897.). — 3. Ugyanaz a gymn. III. oszt.
s z á m á r a . U. ott, 1893.
Ambrus Mor, Vázlatok. Losoncz, 1885. 57. 1.
— Himpfner Béla, Az aradi kir. f ö g y m n a - sium története. Arad, 1896. 84., 97., 99. 1. — Aradi kir.. fSgymnasium Ertesitöje 1901. — Pet- rik, M. K ö n y v é s z e t 1886—1900.
T e m é r d e k . L. Jeszenszky Danó.
T e m e s Tivadar. — Munkái: 1 .Piros akták közt. Novellák . . . — 2. Megosz- tott szerelem cz. regényére 1897. Buda- pesten előfizetést hirdetett.
Vasárnapi Újság 1897. 18. SZ.
T e m e s v á r y Alajos, m. kir. államvasuti főellenőr és a katonai ügyosztály veze- tője Budapesten. — Munkája: Vasúti élet. Képek a mi étetünkből. I. könyv.
Miskolcz, 1899.
Petrik M. K ö n y v é s z e t 1886—1900.
T e m e s w á r y Ferencz. — Munkái: 1.
Pacte de Dupe. Action scénique en 17 épisodes . . . — 2. Dans V Ivres du Reve.
R o m a n de m e u r s allemandes . . . — 3. La Redemtion ď1 Ahes. Féerie ď aprés le conte armoricain de F., V. Skioerborg . ..
— 4. A végzettek folyasza (?) ellenébet
(A contre-íil.) Action scénique en 7 épi- sodes. Adeptée du hongrois avec la collaboration de ľ a u t e u r , p a r F. V.
Skioerborg. Paris, 1901.
Temesváry György. — Munkája: Öröm- dal. Mélt. Bernátfalvi Földvári Gábor kir.
tanácsos úrnak, midőn T. Ns. Csongrád vármegyében tavaszhó 10. n a p j á n 1843.
évben mint főispáni helytartó beiktattat- nék. Szeged, 1843.
Petrik, Bibliogr.
T e m e s v á r i István, deák Telegden. — Munkái: 1. Históriás ének az jeles győ- zedelemről, mint verte meg Mátyás király idejében Báthori István erdélyi v a j d a a király h a d á v a l és az erdéli és magyar- országi h a d á v a l az Ali-béget hatvanezer
9 Temesváry 10 törökkel ÉrdélbeKenyermezejen, mikoron
irának 1479. Szent Katalin n a p j á n . Irta 1569-ben (123 négysoros strófa. Ötvös Ágoston kézirati másolata u t á n ; a kéz- irat a gyulafehérvári Batthyányi-könyv- tárban Thaly Kálmán, Régi M. Vitézi Énekek. Pest, 1864. I.) Megjelent: Deb- reczen, 1869., Kolozsvár, 1579. és év n.
U. ott. (Ism. a Kolozsvári Hetilap 1854.
53., 54., 55. sz. Vass József jegyzetekkel.)
— 2. Édes vigasztalás az bűnnek nehéz- ségi alatt. (12 soros 13 strófa.) — 3.
Könyörgés. (11 nyolczsoros strófa. A két utóbbit is Thaly K. közli A Régi M.
Vitézi énekek I. kötetében.)
Szabó Károly Régi M. K ö n y v t á r I. kötete.
T e m e s v á r y István, m-kir. postamester, képesített posta- és számtiszt Szamos- újvárt. — M u n k á j a : A postakezelési sza- bályok kézikönyve. S z a m o s u j v á r , 1883.
(2. tetemesen bővített kiadás. U. ott, 1886).
Kisilingslein KÖny vészete. — Petrik, M.
K ö n y v é s z e t 1886—1900.
T e m e s v á r y János deák, Belső-Szol- nok-Doboka megyének (1575—84), 1584.
körül egyúttal Deés városnak is jegy- zője, 1588—90. városi esküdt és 1593.
főbiró. Meghalt 1593 végén vagy 1594 ele- j é n . — Munkája: A Bela királyról, mint
íöttenec be a Tataroc, és elpusztitottác, mind egész Magyar országot. Szerzé 1571- ben. Kolozsvár, 1574. (Heltai Cancionale- j á b a n és Tinódi Sebestyén Cronicajában).
Szabó Karoly, R é g i M. Könyvtár I. 59., 62.
1. — Egyetemes PMlologiai Közlöny 1905. 902. 1.
(Lukinieh Imre).
Temesváry János, bölcseleti doktor, erdélyi egyházmegyei áldozópap és fő- g y m n a s i u m i tanár, szül. 1857. febr. 8.
S z a m o s u j v á r t ( S z o l n o k - D o b o k a m . ) ; a g y m n a s i u m négy osztályát szülővárosá- ban, az V. és VI. 1870-től a nagyszebeni áll.
g y m n a s i u m b a n j á r t a ; 1872-ben az erdélyi egyházmegye n ö v e n d é k p a p j a i s o r á b a fel- vétetvén, t a n u l m á n y a i t a gyulafehérvári f ő g y m n a s i u m b a n 1874. végezte. Fogarasi Mihály püspök a hittudományok tanu-
lása végett a bécsi P a z m a n e u m b a küldet, hol négy évig az egyetem hittani k a r á - nak rendes tagja volt. 1878. fiatal kora miatt a g y e r g y ó - s z e n t - m i k l ó s i főelemi iskolának tanítója lett; 1879. az erdélyi püspök i r o d á j á b a n nyert alkalmazást.
1880. febr. 25. áldozópappá szenteltetett.
1882 őszén a székelyudvarhelyi róm.
kath. főgymnasium t a n á r á v á neveztetett ki s miután a kolozsvári egyetemen a bölcseleti t a n u l m á n y o k a t is végezte, 1886.
tanári és bölcseletdoktori oklevelet nyert.
Mint okleveles tanár Gyulafehérvárt nyert alkalmazást, egyszersmind az alsó-fehér- megyei történelmi társulat főtitkárának is megválasztották; (ezen tisztéről 1888.
nov. 9. lemondott). 1890-ben állami szol- gálatba lépett, és előbb az aradi, 1891- től a zombori főgymnasium tariára lett;
1895. szülővárosába helyeztette át magát, hol jelenleg is főgymnasiumi rendes t a n á r 1907. a szamosujvári ö r m é n y m ú z e u m igazgatói tisztje is r e á ruháztatott. — Czikkeket írt az Archaeologiai Értesítőbe (1895., 1897.), a Közművelődésbe, Arme- niába, P. Naplóba és a M. Államba. — Munkái: 1. II. Gejza magatartása a p á p a - ság és császárság második küzdelmében.
Bölcsészettudori értekezés. S z a m o s u j v á r , 1886. — 2. Az alsó-fehérmegyei tört., rég. és term. tud. társulat Evkönyve.
I. évf. Kolozsvár, 1888. (Ebben czikke:
Hol verte meg Hunyadi J á n o s 1442-ben Mezid béget.) — 3. A magyar örmény családok czímerlevelei. 50 czímerrajzzal.
S z a m o s u j v á r , 1896. — 4. A szamosujvári Rubens-kép. U. ott, 1900. (Különny. a szamosujvári áll. főgymnasium Értesí- tőjéből.) — Szerkeszti a s z a m o s u j v á r i ö r m é n y múzeum-egyesület hivatalos Köz- lönyét, az Armeniát 1908 óta.
Himpfner Béla, Az aradi kir. f ő g y m n a s i u m története. Arad, 1896. 100. 1. — »1. Könyvé- szet 1900. és önéletrajzi adatok.
T e m e s v á r y László. L. Tömösváry.
T e m e s v á r i Pelbárt. L. Pelbárt.
T e m e s v á r y Rezső, orvosdoktor, egye-
u Temlényi-i—Temple 12 temi magántanár, nôorvos, Budapesten
a Fehér-kereszt egyesület és a ker.betegs.- pénztár rendelő nőorvosa, a kir. orvos- egyesület, orvosi kör, orvosi könyvkiadó társaság; több külföldi szakorvosi társu- latok tagja. Orvosi oklevelét 1887-ben kapta Budapesten. — Czikkei az orvosi lapokban és a Természettudományi Köz- lönyben. — Munkái: 1. Előítéletek, nép- szokások és babonák a szülészet körében Magyarországon. Bpest, 1899. (Különny.
az Ethnographiából. Ism. M. Kritika 17.
sz. Németül, Leipzig, 1900. 16 szöveg- rajzzal). — 2. A szülészet haladása a XIX. században. Bpest, 1901. — 3. A tej- elválasztás és szoptatás élet- és kórtaná- nak kézikönyve. U. ott, 1901. — 4. A dajka kérdésről. U. ott, év n. — 5. A szegény gyermekágyasok. U. ott, év n.
— 6. A massage és villamosság alkal • mazása a női gyógyászatban. U. ott, év n. — 7. Úti levelek. U. ott, 1901. — 8.
Magyar gynaekologiai bibliographia és repertórium 1900-ig. 0 . ott, 1904. (Ism.
Századok 1905.) — Szerkeszti a Gynae- kologia cz. szakfolyóiratot. (Tóth Ist- vánnal, mint az Orvosi Hetilap mellék- letét).
31. Könyvésiet 1901., 1902. — Pesti Alfred, Magyarország o r v o s a i n a k E v k ö n y v e . Bpest,
1 9 0 5 . 1 4 9 . 1.
Temlényi Rémig (Miklós), kegyes- tanítórendi áldozópap és rendfőnöki segéd- igazgató, T. Gergely és Halászi Borbála jómódú polgári szülők fia, szül.vl724. aug.
24-én Lehoméron (Vasm.); a^philosophiai tanfolyam befejezése után 1744. okt. 14.
lépett a rendbe Privigyén és mint másod- éves novicius tanított is, 1716. okt. 11.
letevén az egyszerű fogadalmat, az alsóbb iskolákban tanított Szent-Györgyön, 1746—48. Rózsahegyen, 1748—50. Kis- Szebenben ; 1752—55., a theologiai tanul- mányokat hallgatta Nyitrán; 1753. febr.
24. misés-pappá szenteltetett Radosnyán.
1755—56. ugyanitt végezte a poétikai osztályt. 1757. Pestre helyezték, hol há-
rom évig a költészet és szónoklat tanára, egyig hitszónok és 1762—63. a gymna- siumban a philosophia tanára volt. Ezután a gróf Sauer családnál nevelő volt Sel- meczen s a S. Kajetánt, a ki akkor került haza Rómából az Apollinári intézetből, a theologiára és egyházjogra tanította.
1764—86. Debreczenben működött mint a rendház főnöke s helyettes plébános, 1764—75. egyúttal az itt levő theologiai intézet igazgatója és t a n á r a ; 1776-tól a gymnasium igazgatója is volt. 1782.aváczi rendi káptalan provincziális asszistensnek választotta. Meghalt 1786. decz. 7. Debr reczenben. — Munkái: 1. Ad comitem Josephum Károlyi de Nagy-Károly, genia- lem nominis sui diem recolentem. Hely n. (1770.). — 2. Ode R. T. R. D. ad exc.
com. Josephum Károlyi valetudini reşti- tutum mense Februario, Anno 1777, Hely n. — 3. Illustrissimo Dno comiti Josepho Károlyi, cum diem divi Josephi tutelaris sui celebraret. Anno 1780. Hely n. — Kéziratban maradtak költeményei, melyekben Horatiust utánozta.
Horányi, Scriptores Sehol. Piarum 11. 741.
1. — Petnk Bibliogr. és Német Károly pia- rista tanár s z i v e s közlése. (Rulla, suffrag.
Familiae, kézirat a budapesti k e g y e s r e n d i e k központi levéltárában).
Temlin Mátyás, orvosdoktor, vasme- gyei származású, 1731. szept. 10. irat- kozott be a vittenbergi egyetemre; miután orvosi gyakorlatot folytatott, 1746. máj.
25. Vittenbergben meghalt. Ugyanott ösztöndíjat alapított, melyet nevéről ne- veztek el. — Munkája: De catarrhis asylo ignorantiae. Vitembergae, 1734.
Bat tholomaeides, Memoriae Ungarorum 232.
1. — Szinnyei K ö n y v é s z e t e .
Temple Rudolf, több külföldi termé- szettudományi, állatvédelmi és gazdasági egyesületnek volt tiszteleti és levelező tagja. Meghalt 1908. decz. elején Buda- pesten 82 éves korában. — Munkái,: 1.
Landwirthschaftlich-naturivissenschaftli- ches, Pest, 1870. — 2. Üeber den Ein-
i
13 Tempimann—Tenger 14 flwss der Natur auf die L a n d w i r t s c h a f t .
U. ott, 1870. — 3. Bilder a u s Galizien zur theilweisen Kenntniss des Landes u n d seiner Bewohner. Mit einer genea- logischen Tafel der waröge-russischen Fürsten in Galizien. U. ott, 1871. — 4.
fiber den Traum. Pancsova, 1898.
Budapesti Hírlap 1908. 295. s z . ( K e k r . ) é s a m. n. múzeumi k ö n y v t á r példányairól.
T e m p i m a n n Antal, Jézustársasági ál- dozópap, szül. 1657. j a n . 2. P r á g á b a n ; a társaságba lépett 1672. szept. 20.
Ausztriában; tanított a grammatikai, hu- maniórák és a rhetorikai osztályokban.
Azután hittérítőül alkalmaztak és 1691.
Erdélybe ment, hol többeket a kath. val- lásra térített. Meghalt 1696. júl. 30. Nagy- Szebenben. — M u n k á j a : Musarum Cho- reae Seu Applausus Heliconius Festiva Nupţiali die, Divo Martino Sacrâ, Die 11. Novemb. Anno 1693. Dedicatus Ho- n o r i : . . . Valentini Franck de Francken- stein . . . Gubernii Transylvaniae Regii Consiliarii Intimi, S a x o n u m Comitis . . . Cibinii. — Egy német imádságos köny- vet is adott ki, mely szintén Nagy-Sze- benben nyomatott.
Sloeger, S c r i p t o r e a . — Siabó Károly, R é g i M. K ö n y v t á r II. 479. 1. — Sommervogel, Bib- liotheque-Bibliographie VII. 1924. 1.
T e n c z e r Pál, hírlapíró, szül. 1836.
N a g y - B a j o m b a n (Somogym.); Keszthe- lyen és Pesten tanult. A tanítói p á l y á r a készült; egy ideig tanított is, de a mikor 1861. ú j r a ébredt a nemzeti élet. T. a m a g y a r s á g ügyének egyik lelkes b a j n o k a latt s különösén a zsidó ifjúság köré- ben iparkodott a nemzeti eszmét ébresz- teni. Többek segítségével megalapította a Magyar Izraelita Egyesületet és hosszú ideig m u n k a t á r s a , később szerkesztője volt a Magyar Izraelita cz. felekezeti újság- nak. Itt kezdte meg újságírói működését.
Az 1868—69. tartott izraelita kongresszu- son T. a keszthelyi kerületet képviselte;
kezdettől fogva a haladó párthoz csatla- kozott. A kongresszus ideje alatt kiadott
egy albumot az összes kongresszusi tagok életrajzával és arczképével. A pesti izrae- lita hitközség beválasztotta a választ- m á n y b a . 1876-ban megalapította a Neues Politisches Volksblatt cz. budapesti hír- lapot, melynek 18 évig volt szerkesztője.
A Terézváros, a melynek egyik vezérlő e mb er e lett, beválasztotta a képviselő testületbe. A terézvárosi képviselőválasz- tásnál neki állandóan számos szavazó híve volt. T. maga is a Deák-párthoz, később a szabadelvű párthoz tartozott. A fő- v á r o s b a n több jótékonysági egyesület vezetésében szerepelt. Igazgatósági tagja volt a budapesti takarékpénztár és orszá- gos zálogkölcsön részvénytársaságnak és felügyelő bizottsági tagja a polgári ser- főző részvénytársaságnak. A budapesti VI. ker. I. iskolaszék elnöke is volt.
1898. nov. 28. megkapta a Ferencz Jóžsef- rend lovagkeresztjét. Meghalt 1905. febr.
6. Budapesten 70. évében. — Munkái:
1. Album, szerk. és kiadja. Pest, 1869.
Két füzet. — 2. Tenczer Pál emlékiratai.
í r t a Tövis. Bpest, 1896. (Hogyan csinál- tam meg a 67-iki kiegyezést. Hogyan csináltam meg 1875-ben a fúziót. Hogyan tettem erkölcsi halottá Verhovay Gyulát.
Hogyan m a r a s z t o t t a m itthon Munkácsy Mihályt. Miért lettem én az idén 60 esz- tendős. Hogyan mentettem meg Magyar- országot a forradalomtól. Miért nem sza- vaztam meg az ötven milliós kölcsönt a fővárosnak).
Egyenlőség 1896. 16. SZ. — Zichy Herman g r ó f é s Derestye Gy. .»/., M a g y a r z s i d ó k á millenniumon. Bpest, 1896. 119. 1. arezk. — Pallas Hagy lexikona X V 1 1 I . 689. 1. — Esti Újság 1905. 30. SZ. — 1 Bunapesli Hirlap 1 9 0 5 . 39. SZ. — Vasárnapi Újság 1905. 7. SZ ( N e k r . ) .
T e n g e r Marian (családi nevén T. M.
Hrussóczy Mária), varasdi s z á r m a z á s ú ; utazott Magyarországon és Erdélyben.
Meghalt 1898. decz. Berlinben. — Mun- kái : 1. Anna Dalfy. Berlin, 1862. Három kötet. — 2. Die Frau aus dem Veilchen- hause. R o m a n . . . 1890. (Ism. Siebenb.
deutsch. Tageblatt). — 3. Der Amulet-
15 Tenner—Tereh 16 maim. Siebenbiirgischer R o m a n . 2 - t e
Auflage, Stuttgart und Leipzig, év n.
(Ajánlva Mont-Baltyány Mária grófné ba- rátnéjának). — 4. Das Fest auf Árpád- vár. R o m a n . Berlin, év n. — 5. Ungari- sche Erzählungen. Prag, év n. — 6.
Gallerie interessanter Gestalten . . . Há- r o m kötet. (I. Der letzte Gapy. II. Erster zivatar 3. Honképek).
Pallas Nagy lexikon I I . P ó t k ö t e t 1904. 714.
1. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.
Tenner Henrik, bölcseleti doktor, cs.
és kir. százados. — M u n k á j a : Leitfaden zur Ertheilung des Fechtunterrichtes an k. u. k. Miltär-Erziehungs- und Bildungs- Anstalten. 2. verb. Auflage. Trencsén, 1904.
A m. n. múzeumi k ö n y v t á r példányáról Tenner Pál, jogi doktor, ügyvéd, Arad város tiszteleti főjegyzője. Meghalt 19(16.
márcz. Aradon 53 éves korában. — Köl- teménye van a Kegyelet-hangokban (Arad, 1870.). — M u n k á j a : Heine-dalok. A «Da- lok könyvéből.» Válogatta és magyar nyelvre átírta. Arad, 1905.
Pesti Hírlap 1906. 8 a . SZ. ( N e k r . ) . — Vasár- napi Ujsag 1906. 13. s z . ( N e k r . ) é s a m . n . múzeumi k ö n y v t á r példányáról.
T e n u s Tivadar, a m. kir. pénzügy- igazgatóságnál irodavezető Z o m b o r b a n .
— Munkái: 1. Pörös akták között. Bpest, 1893. — 2. Megosztott szerelem. Regény.
U. ott, 1897. (Ism. M. Hirlap 190. sz., Vasárnapi Újság 49. sz.) — 3. A kastély titka, vagy a póruljárt kisértet. U. ott, 1900. (Népiratkák 160).
Petrik, M. K ö n y v é s z e t 1836- 1900.
Teodorovits István, gyógyszerész-dok- tor. — M u n k á j a : Különböző dohánykészít- mények és azok füstjének nikotin-tartal- máról. Gyógyszerész-tudori értekezés.
Bpest, 1905.
A m. n. múzeumi könyvtár példányáról.
Teöke Béla, jogi doktor, kir. közjegyző K é s m á r k o n . — M u n k á j a : Korhadás. Poli- tikai t a n u l m á n y Magyarország közjogi
viszonyairól és nemzetgazdasági v á l s á - gának okairól. Bpest, 1903.
A m. n. múzeumi k ö n y v t á r példányáról.
Teöreök ( Á r v a y - ) János, ev. lelkész és Sárosmegye t á b l a b í r á j a . — M u n k á j a : Predigt am dritten Säkularfeste der zu Rartfeld vollendeten Reformation . . . den 20. October 1839 gehalten. Kaschau, 1840.
Petrik Bibliogr.
T e r e h Gyula, ref. lelkész, szül. 1858.
szept. 18. S z a t m á r t ; ugyanitt végezte a gymnasium hat osztályát; azután Kés- m á r k r a ment a német nyelv elsajátítása végett és itt a gymnasium felsőbb osz- tályait 1877-ben. A theologiai tanfolya- mot Debreczenben hallgatta. 1881 - 83-ban a szabad egyházi alapítvány segélyével két évet töltött Edinburgban ; honnét az edinburghi New Colleget ismertette. Uta- zása közben megtekintette Európa neve- zetesebb városait. Külföldről visszatérve Turkevében lett segédlelkész. 1884—88-ig Tisza-Földváron volt segédlelkész ; itt készítette el 1885-ben A. B. Davidson Héber nyelvtanának fordítását és itt kezdte el az adatgyűjtést egy nagyobb szabású m ű h ö z : A biblia ellentétes he- lyeinek magyarázata cz. Mint hód-mező- vásárhelyi segédlelkész a Hód-Mező- Vásárhelynek volt rendes m u n k a t á r s a . 1890-ben Erdélybe Székre ment segéd- lelkésznek. Székről 1890. a h.-m.-vásár- helyi ev. ref. egyház népiskola-felügyelő lelkésznek választotta meg és ismét a Hód-Mező-Vásárhelynek lett a m u n k a - társa. — Czikkei a debreczeni Onképző- köri Közlönyben (1881. Két német pro- fessor, angolból f o r d . ) ; a Szamosban (1883. 51—60. sz. Skótiai tapasztalataim- ból) ; a Debreczeni Prot. Lapban (1883.
v. 84. A n a z a r e n i s m u s keletkezési helyé- ről) ; a Gyakorlati Biblia-Magyarázatok- ban (1884. Esdrás profétiájáról, Matthew Henry után írt m a g y a r á z a t a ) ; az erdélyi Prot. Közlönyben (1891. Ámos profetiá-
17 Teremi—Terényi 18 járói). — Kéziratban : egy kötet eredeti
és angolból átdolgozott egyházi beszéde.
D o m b i Lajos s z i v e s közlése.
T e r e m i P. István, ref. lelkész; hazai t a n u l á s a végeztével külföldre ment s
1666. az utrechti, 1667. márcz. 23. a franekeri egyetemre iratkozott be. Haza- térve, 1669. j ú n . 30. nagy-szekeresi p a p p á avattatott, de 1673 n y a r á n már Sza- mosujlakon lelkészkedett. Később nagy- beregi vagy bereg-szászi lelkész lett és a beregi egyházmegyének megszakítással két ízben is eperese volt, másodszor a XVIII. század első tizedében. — Mun- kái : 1. Disputatio Theol. ad Psalm. Gill, v. 3. Ultrajecti, 1666. — 2. Disputatio Theol. De Miraculis. U. ott, 1667. — 3.
Prédikáczió Szamos-Újlakon 1673. aug 6. reggel 8 órakor. Debreczen, 1674.
(Temetési Pompa . . . Bocskai Újlaki Fe- rencz . . . boldog emlékezetire).
Siahó-HelUbrant, Régi M. Könyvtár I. és III. 2. rész. — Zoványi Jenő, T h e o l o g i a i Is- meretek Tára III. 310. 1.
T e r e m i ( T r i t t r e m e r ) László, kegyes tanítórendi tanár és házfőnök, szül. 1808.
j a n . 18. Tatán ( K o m á r o m m . ) ; 1826. okt.
9. lépett a rendbe Privigyén, hol a novi- tiatus elvégzése után próbaéves tanár is volt. A philosopbiai t a n u l m á n y o k a t Vá- czon, a hittudományokat Nyitrán és Szent- Györgyön hallgatta. 1833. aug. 7. áldozó- p a p p á szenteltetett. Tanított Veszprémben 1833—34., Sátoralja-Ujhelyen 1838.. Má- ramaros-Szigeten 1843., Kolozsvárt 1852.
a mikor házfőnök lett és e hivatalát 15 évig viselte. 1867—75-ig S á t o r a l j a ú j h e l y - ben t a n á r k o d o t t ; 1875-től Veszprémben n y u g a l o m b a n élt, hol 1879. márcz. 10.
meghalt. — M u n k á j a : Nagytiszt, s tu- dós Szolcsányi Sal. Ferencznek a kegyes- rendiek kolozsvári ház lelkiatyjának nagyobb a r a n y p é n z e s és nyugdíjas elemi iskolai igazgatónak, midőn mint 50 éves áldor az akadémiai templomban az Úr- nak aranymiséjét m u t a t á be aug. 29. 1847.
Kolozsvár. (Költemény).
A m. kegyes tanitúrend Névtára 1879. — Kal- már, Az Urban elhunyt rendtagok k e g y e - letes emlékezete. Budapest, 1880. — Petrik Bibliogr. III. 685. 1. és N é m e t Károly s z i v e s közlese (Kulla; és gyászjelentés.
Terényi ( S t u m m e r ) Lajos, megyei al- ispán és országgyűlési képviselő, Stum- mer Ferencz, a g r ó f P á l f f y a k jószágigaz- gatója, és Szmrecsányi Arzenia fia, Ipolyi- S t u m m e r Arnold püspök testvéröcscse, szül. 1825. júl. 14. Horváti-Disznóson n a g y a n y j a házánál. S t u m m e r Imre, Bé- késmegye tiszti alügyésze, nőtlen lévén,, örökösének tette az ipolykeszi ágból unokatestvérének St. Ferencznek fiát T.-t, kit m á r 1843-ban Békés megye n e m e s - sége s o r á b a iktatta. Tanult Korponán, Selmeczen, Pesten, Nagyszombatban és Pozsonyban, hol a jogi tanfolyamot bevé- gezve, törvénygyakorlat után 1843 tava- szán ügyvédi oklevelet nyert. 1844. Bé- késmegye t. aljegyzőjévé neveztetett ki, míg 1849. j a n . az orosházi j á r á s szolga- bírája, m a j d a megye alispánja s ország- gyűlési képviselője lett. S t u m m e r családi nevét honti birtokáról Terényire változ- tatta. A szabadságharcz után külföldre menekült. Visszatérvén 1852. okt. 20.
nőül vette Beliczey Máriát és visszavo- nulva családi körében élt. 1860. decz 11. a megye ismét alispánjának és az 1861. országgyűlésre az orosházi kerület képviselőjének választotta. Meghalt 1863.
ápr. 6. Békés-Gyulán. — Jeles szónok és a határozati pártnak egyik legkiválóbb tagja v o l t ; megyei és országgyűlési be- szédei az egykorú hírlapokban és a kép- viselőház Naplójában vannak. Orosháza v á r o s a életrajzának és végső tiszteleté- nek n y o m t a t á s b a n közzétételét és arcz- képének tanácsterme s z á m á r a lefestését h a t á r o z t a el.
Nagy Icán, Magyarország Családai X. 383.
385. 1. — Ország Tükre 1863. 36. 3Z. a r c z k . — Vasárnapi Vjság 1864- 8. SZ. a r c z k . — Békés 1884. 1. SZ., 1886.47 — 51. SZ., 1897. 4 7 . é S k ö v . sz. — Békésvarmegye tört. É v k ö n y v e XII.
1887. (Zsilinszky M.) és g y á s z j e l e n t é s
19 Terényi—Térey 20 Terényi Lajos, ügyvéd, országgyűlési
képviselő, majd főispán, előbbinek fia, szül. 1854-ben Gyulán (Békésm.); tanul- mányait Egerben és Nagyváradon vé- gezte. 1878-ban ügyvéd lett; később Békésmegyénél mint aljegyző, majd mint főszolgabíró és főjegyző szolgált. 1889-ben Békésmegye főispánjává neveztetett ki, a mely állásban két évig működött.
1892. és 1896. Békés-Gyula város meg- választotta országgyűlési képviselővé sza- badelvűpárti programmal. Köztudomású, hogy az általa 1895. máj. 1. indokolt interpellátiója az Agliardi bécsi nuntius magyarországi útja tárgyában Kálnoky grof külügyminiszter bukását idézte elő.
Több ízben kormánybiztosi teendőkkel is megbízatott. Meghalt 1897. nov. 4.
Békés-Csabán. Arczképét (Uferbach Jenő festménye) 1900. márcz. 25. leplezték le a B.-Gyula város tanácstermében. — Országgyűlési beszédei a Naplókban van- nak ; írt czikkeket is a politikai napila- pokba.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach.
B p e s t , 1897. — 1 8 9 7 : Budapesti Hirlap 8 0 7 . s z . , Békés 47. SZ., Orosházi Közlöny 4 5 . SZ. — Méh. Terényi Lajos . . . emlékezete. Kiadja Gyula v á r o s k ö z ö n s é g e , Gyula, 1900.
Térev Gábor, bölcseleti doktor, a Szép- művészeti Múzeum egyik igazgatója,T.Pál 1848 — 49. honvéd-őrnagy és Norton Mária fia. — Sok festőmíívészeti czikket írt a Pester Lloydba (1898-tól), a Művész- világba (1899), Műcsarnokba (1900), M.
Iparművészetbe (1901), a Vasárnapi Új- ságba (1905. Szinyei-Merse Pál, 1907.
Bogdány Jakab, magyar festő II. Rákóczy Ferencz idejéből) sat. — Munkái: 1.
Cardinal Albrecht von Brandenburg und das Hallische Heiligthumsbuch von 1520.
Eine Kunsthistorische Studie. Strassburg, 1892. — 2. Verzeichniss der Gemälde von Hans Baidung gen. Grien. U. ott, 1894. (Studien zur deutschen Kunst- geschichte I. 1.) — 3. Die Gemälde des Hans Baidung in Lichtdruck. Nachbil-
dungen nach den Originalen. U. ott, 1894., 1897. Két kötet. — 4. Die Hand- zeichnungen des Hans Baidung, gen.
Grien. U. ott, 1895—96. — 5. Licht- drucke aus der Anstalt das Hofphotogra- phen J. Kraemer aus Khel. 3 kötet. — 6. Velasquez-kiállítás. Országos képtár.
(1900. Névtelenül.) — 7. Dürer. Grafikai kiállítás. Országos képtár. Bpest, 190U.
(Névtelenül.) — 8. Az országos képtár metszetgyűjteményének betűsoros kata- lógusa. I—III. U. ott, 1900. (Ism. Ipar- művészet. Francziául. U. ott, 1900. Név- telenül.) — 9. A festőművészet remekei.
Régi mesterek leghíresebb alkotásainak gyűjteménye színes másolatokban. Bpest, 1902. I. rész. 20 tábla. — 10. Modern festők eredeti színekben és magyarázó szöveggel. U. ott, 1904-től. Évenként egy kötet 72 képet tartalmaz. Magyar és ide- gen művészek. (Ism. Vasárnapi Újság 1904. 36., 1908. 23. sz. sat.). — 11. A szépművészeti múzeum régi képtárának leíró lajstroma. I. Régi mesterek. U. ott, 1906. Fénynyom. képekkel. (Francziául.
U. ott, 19(;6.) — 12. Rembrandt eredeti kézrajzainak és rézkarczainak kiállítása.
U. ott, 1908. (Országos magyar szép- művészeti Múzeum.)
,)l. Könyvészet 190G. — Petrik, M. K ö n y v é - szet 1886—1900. és a m. n. múzeumi k ö n y v t á r példányairól.
Térey Pál, 1848—49. m. kir. honvéd- őrnagy, m. országos kiállítási biztos P á -
•risban, szül. 1831. aug. 28. Nagy-Károly- b a n ; iskoláit jobbára konviktusokban s aztán 1847-ben Pesten végezte. 1848 elején a Miklós-huszárok ezredébe lépett mint hadapród, júl. már tiszt volt, 1849.
márcz. kapitány és aug. 3. őrnagy s egyszersmind Klapka szárnysegéde Ko- máromban, honnét a kapitulatió után külföldre utazott és a müncheni egye- temen tanulmányokkal foglalkozott. 1850- ben szabad visszatérést nyervén, Szatmár- rnegye titkárává neveztetett ki, hol a Bach-féle defisitivumig maradt, aztán le-
I
21 Teréznéni—Térfi 22 köszönt s gazdászati t a n u l m á n y o k n a k
adván magát, a magánéletbe vonult. Be- j á r t a Németország legelső gazdászati inté- zeteit, H o h e n h e i m b a n mint tanuló iratta be magát. 1857-ben Angolországba ment, hol szintén gazdászati tanulmányait foly- tatta. Visszatérvén Angolországból, 1860- ban a gyakorlati gazdászat terére lépett;
csak akkor hagyta el a magánkört, h a a haza által szólíttatott, így az 1862.
világkiállításon a m a g y a r gazdák egy- letének főügyvivőjévé választatva. Lon- donban tartózkodott az egész kiállítás ideje alatt. 1864. az orsz. gazdasági egy- let, illetőleg a k o r m á n y felszólítása kö- vetkeztében Francziaországba utazott, hogy jelentést tegyen az ottani ú j a b b kendertermesztési és feldolgozási rend- szerekről. 1865. a m. orsz. gazdasági kiállítás tagja, bírálója és előadója lett, később még ugyanazon év végén a képviselőházhoz választották, hogy mint a háznagy helyettese a szervezés- nél befolyjon. 1867. az orsz. központi bizottmány által megválasztatván, Ma- gyarország biztosának és képviselőjének neveztetett ki a párisi kiállításra; itt júl.
1. Napoleon császártól a becsületrend keresztjét kapta és ugyanazon h ó b a n a franczia, Académie Nationale tagjának választotta. A vaskorona-rendet kapta és a Ferencz József-rend lovagja volt. Utóbbi időben a Rabey és Társa czégű angol- országi nagy gőzgépgyár magyarországi m e g h a t a l m a z o t t j a és a Werndl-féle fegy- vergyárnak volt meghatalmazott képvise- lője. Meghalt 1883. j ú n . 12. Promonto- rori. — Czikkei a Vadász- és Verseny- lapban (1857-^-59.), a Gazdasági Lapokban (1858—59., 1861., 1864—65., 1868.). a Falusi Gazdában (1859.), a M. Gazdában (1859., 1 8 6 1 - 6 2 . ) . - Munkái: 1. Angol- skóthoni napló 1858. és 1859. 8 angol aezélmetszés, kő- és fametszetekkel. Pest, 1859. (Ism. Girókuti Képes N a p t á r a 1860.)
— 2. Bower angol nemzeti kőszén-gáz készüléke. Magán-lakok, gazdasági épü-
letek, templomok, gyárak kivilágítására.
Tulajdonos és készítő J. T. B. Porter Lincolnban. U. ott, 1859. (Előbbi m u n - kából különnyomat.)
Honpolgárok Könyve. P e s t , I . 1886. 20. 1.
K ö n y . a r c z k . — Hazánk és a Külföld. 1867.
46. s z . a r c z k . — Hajnal-Album. B p e s t , 1873.
K ö n y . a r c z k . — Szinnyei R e p e r t ó r i u m a I I I . T e r m é s z e t t u d o m á n y o k és Köny vészete. — 1 8 8 3 : Pesti Hirlap 1883. 163. SZ., Fővárosi lapok 1 3 7 . , Egyetértés 163., Vasárnapi Újság 24. sz. és g y á s z j e l e n t é s .
Teréznéni. L. Kovács Terézia.
Térfi Gyula, jogi doktor, miniszteri tanácsos, szül. 1864. K o m á r o m b a n ; kö- zépiskoláit ugyanott, Pozsonyban és B u d a - pesten elvégezvén, itt jogot hallgatott és eleinte a közalapítványi kir. ügyigazga- tóságnál lépett hivatalba; 1886. a z o n b a n a birói pályára tért át, melyen g y o r s a n emelkedett. Budapestre került törvény- széki birónak és 1900-ban az igazságügy- minisztériumba osztották be szolgálat- tételre. 1902. j ú n . miniszteri osztálytaná- csossá, 19u9. nov. miniszteri t a n á c s o s s á nevezte ki a király. 1903 óta az ügyvéd- vizsgáló bizottság tagja. — Czikkei a Jogtudományi Közlöny. Jogállam, M.
Jogász-Ujság szaklapokban jelentek meg.
Tevékeny részt vett a Jogi Lexikon szer- kesztésében, melyben több száz czikke jelent meg. — Munkái: 1. A királyi ítélő- táblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai 1895 — 1908. Bpest,
1896—1909. Tizenkét kötet. — 2. A pol- gári törvénykezés és a végrehajtási el- j á r á s . Az összes melléktörvényekkel, ren-
deletekkel és birósági joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal. I. kötet. Pol- gári törvénykezés. II. k. Végrehajtási el- j á r á s . Birósági végrehajtók. Bélyeg- és illetékszabályok. Birói letétek. Birói ügy- vitel. U. ott, 1902. (Márkus Dezsővel.
Magyar törvények Grill-féle kiadása). — 3. A m. kir. minisztériumnak h a t á s k ö r i összeütközések tárgyában hozott h a t á r o - zatai 1873—1903. ü . ott, 1903. (Sánta Elemérrel). — 4. Polgári perrendtartás
2 3 Tergina 24 és jogsegély. IV. kiadás. U. ott, 1906. —
5. A polgári perrendtartás zsebkönyve . . . U. ott, 1906. (Jogi zsebkönyvek gyűjte- m é n y e II.). — 6. Magánjogi vonatkozású közigazgatósági törvények. Rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalások-
kal. U. ott, 1908. — 7. Hatásköri jog- szabályok és hatásköri határozatok tára.
. . . U. ott, 1909.
,ff. Könyvészet 1 9 0 0 — 1 9 0 9 . — Magyarország Vármegyéi. K o m á r o m v á r m e g y e . B p e s t , 1908.
365. 1. — Petrik, M. K ö n y v é s z e t 1886—1900.
— Komáromi U/ság 909. 46. SZ.
T e r g i n a Gyula, bölcseleti doktor, kir.
t a n á c s o s és kir. tanfelügyelő, szül. 1856.
márcz. 30. Nádason (Horitm.); főgymna- s i u m o t és egyetemet végzett; a m. n.
m ú z e u m n á l 1875. gyakornok, 1880. ápr.
4. régiségtári segéd, 1882. m á j . 18. se- gédőr lett. 1882. tanárvizsgálatot tett a történelemből és földrajzból; 1889. a budapesti V. ker. állami főreáliskolához t a n á r n a k , 1895. nov. 2t5. Sárosvármegye kir. tanfelügyelőjévé neveztelett ki ; volt Csongrád vármegye kir. tanfelügyelője, jelenleg ugyanaz Hevesmegyében. Az
iskolák általános államosításának keresz- tülvitelét tűzte ki czélul, minek ered- ménye, hogy Csongrád vármegye, Szeged és Hódmezővásárhely csaknem összes iskoláit államosították. Szegeden az ipari munkás-előadásokat szervezte. — Czik- kei az Esztergom és Vidékében (1880., 1883. Esztergom emlékérmei); az Arch.
Értesítőben (1881. Erdély érmészete, 1885.
A magyarországi bánya- és kamaratisz- tek emlékérmei, 1894. Horgosi ásatások);
a budapesti VIII. ker. főreáliskola Érte- sítőjében (1883. Történet és művészet);
a Századokban (1884. Buda visszafog- lalásának é r m e i ) ; a M. Tanügyben (1885.
Művészet és iskola). — M u n k á i : 1. Ma- gyarország pénzügyi és közigazgatási állapotainak vázlata (1458—1526). Bpest, 1880. (Bölcsészettudori értekezés). — 2.
Olvasókönyv a tanyai és az osztatlan falusi népiskolák II. és III. oszt. s z á m á r a
28 szövegképpel. Szeged 1892. (Többekkel).
— 3. Olvasókönyv az elemi népis- kolák II—VI. oszt. s z á m á r a . 50 szöveg- képpel. U. ott, 1892. Négy kötet. (Vass Mátyással és Kerékgyártó Elekkel). — 4.
Magyar olvasókönyv a polgári fiúiskolák I—IV. oszt. s z á m á r a . 2. kiadás. Bpest, 1898—1900. Négy kötet. (Lád Károly és Barna Jónással. I. 3. jav. kiadás. 1904..
III. 2. jav. k. 1900. U. ott). — 5.
Földrajz a népiskolák s z á m á r a , Buda- pest, 1894. — 6. Földrajz a népisko- lák IV—VI. oszt. s z á m á r a . U. ott. 1894.
Két kötet (IV. 2. kiadás. Képekkel 1906., V—VI. oszt. 3 kiadás átdolg. Biró Samu 1908. U. ott). — 7. A magyar nemzet története, kapcsolatban a világtörténet nevezetesebb eseményeivel. A népiskolák V. és VI. oszt. számára. U. ott, 1894.
— 8. Csongrádmegye földrajza a népis- kolák III. oszt. s z á m á r a . Szeged, 1896.
térképpel és 1900. U. ott. — 9. A ma- gyar nemzet története. Polgári fiúiskolák s z á m á r a . Térképekkel és illustratiókkal.
U. ott, 1901. (Kovács Samuval). — 10.
Ugyanaz. Polgári és felsőbb leányiskolák- s z á m á r a . Térképekkel és illustratiókkal.
(Kovács Samuval). — 11. Földrajz a pol- gári fiú-iskolák s z á m á r a . I. rész Magyaror- szág és Ausztria, II. rész Európa államai (Magyarország és Ausztria kivételével) és Ázsia illusztratiókkal. U ott, 1901—
1902. a IV. oszt. s z á m á r a 1905. (Pataki Simonnal. I. rész. 2. kiadás. U. ott, 1907.). — 12. Ugyanaz, a polgári- és felsőbb leányiskolák s z á m á r a 1., II. rész.
U. ott, 1901—1902. (Pataki S i m o n n a l . ! . 2. kiadás 1904., 3. k. 1906. és 1908. II.
2. k. 1906.). — 13. Világtörténelem. A polgári fiúiskolák s z á m á r a . Illusztrácziók- kal. U. ott, 1903. (Kovács Samuval). — 14. Világtörténelem a polgári leányisko- lák II. és III. oszt. s z á m á r a . U. ott, 1902.
Két kötet. (Kovács Samuval). — Álneve és j e g y e i : Nádasy T. Gy., T. Gy., — a — a az Arch. Értesítőben ; N. G. a Hon 1880.
évfolyamában.
25 Tergovcsics—Terhes 26
Kiszlingsiein K ö n y v é s z e t e . — A M. Nemzeti Múzeum ( 1 8 0 2 - 1 8 9 5 ) . B p e s t , 1896. 79. J. — M. Könyvészet 1900—190i., 1905—1908. — Pal- las Nagy Lexikona I I . P ó t k ö t e t 1904. 7 1 8 . 1 . — Petrik. M. K ö n y v é s z e t 1886—1900. — Corvina 1909. 26. sz.
T e r g o v c s i c s József (péterhegyi), Fe- hérmegye főjegyzője, utóbb ügyvéd Szé- kesfejérvárt. — Munkái: 1. Örvendetes köszöntés, mellyet midőn Nagym. gróf Nádasdi Ferentz ő exc. horvátországi b a n u s 1779. jún. 8 . . . első fiát, ifjú gróf Fogarasi Nádasdi ifj. Ferentzet Fejér vármegye főispáni székébe helyheztette, ezen alkalmatossággal, mondott. Hely n.
— 2. Ditsöség oszlopa, mellyet midőn gróf Nádasdi Ferentz ő excell., most folyó 1779. első fiát gróf Fogarasi Ná- dasdi ifjú Ferentzet Fejér vármegye fő- ispáni székében helyheztette, ezen alkal- m a t o s s á g g a l mondott köszöntő beszédjéből
versben emelt. Hely n.
Petrik B i b l i o g r .
Terhes Barnabás, ref. lelkész, szül.
1837. R i m a s z o m b a t b a n , hol a t y j a T.
S á m u e l lelkész volt; iskoláit szülőváro- sában kezdte; kora ifjúságában művészi és költői h a j l a m a i jelentkeztek, Izsó Mik- lós szobrász társaságában puszta kedv- telésből meglehetősen sikerült állati és egyéb alakokat készített; ezért atyja, középiskoláinak elvégzése után, technikai tanulmányok czéljából Bécsbe küldte.
Itteni tanulását súlyos betegsége miatt abba kellett hagynia és h a z a j ő v é n a lel- készi pályára lépett. Jártassággal birt a német, franczia és angol nyelvben és i r o d a l o m b a n , sőt a szláv nyelvekben is.
Főleg a franczia nyelv elsajátítása végett több h ó n a p o t töltött Svájczban, különö- sen Genfben, mielőtt sárospataki lelkészi állását elfoglalta volna. Káplánkodott Nádudvaron, Békésen és Tisza-Dobon;
rendes lelkész lett Sárospatakon 1868- ban (a Tiszáninneni kerület egyházi tanácsbirája, a sárospataki főiskola igaz- gató t a n á c s o s a is volt). Meghalt 1886.
m á j u s 27. S á r o s p a t a k o n . — Több költe-
ménye jelent meg a hírlapokban sat.
így a Sárospataki Naptárban (1859);
czikke a Sárospataki Füzetekben (VII 1863. Éji gondolatok) sat. — Kéziratban maradtak egyházi beszédei.
1886: Prot. Egyh. és Iskolai Lap 7 3 8 . h . , Debreczeni Prot. Lap 201. l a p , Egyetértés 149.
sz. (Nekr.).
T e r h e s Benjamin, orvosdoktor, szem- orvos és táblabíró Tokajban (Zemplénm.), harkályi (Zemplénm.) származású. — Czikke a Tudom. Gyűjteményben (1821.
X. Rövid értekezés a pesti orvosi kar- ról.). — M u n k á j a : Dissertatio inaug.
medica de ophthalmia n e o n a t o r u m . Pes- tini, 1822. (Latin és magyar szöveggel).
Bugát-Flór, M a g y a r o r s z á g i o r v o s - r e n d n é v - sora 1840-re. Pest, 120. 1. — Kupp, Beszéd 153. 1. — Szinnyei K ö n y v é s z e t e .
Terhes István, ref. lelkész Sályon (Borsod m.). — Költeménye: Leges liber- tás et pax sunt omnia d o n a ; az az A törvény, szabadság és a j ó békesség (M. Kurir 1791. 16. sz,). — M u n k á j a Halotti tanítás, mellyel négyesi Szepessy S u s á n n a aszszony . . . Eötvös Miklós ge- neralis özvegye felett 1785. kisaszszony hó 28. megtiszteltetett. Posony, 1786.
Petrik, B i b l i o g r .
T e r h e s Lajos, ref. néptanító. — Mun- k á j a : Kolos Dániel egyházi beszéde a vályi ref. egyház ú j iskolájának felszen- telése alkalmával Terhes Lajos néptaní- tónak ugyanez alkalommal mondott be- szédével együtt. Rimaszombat.
Petrik, B i b l i o g r . I I . 436. 1.
Terhes Pál, ref. lelkész, szül. 18M-ben R i m a s z o m b a t b a n (Gömörm.), hol atyja, T. Sámuel esperes-lelkész volt; tanul- mányait Sárospatakon, Debreczenben és Pesten elvégezvén, mint segédlelkész Szu- hán, m a j d H a n v á n (hol Tompa segéd- lelkésze volt) nyert alkalmazást. 1872- ben R i m a s z o m b a t b a n választották meg második, 1873. ápr. 24. első p a p n a k . Egymásután választották a város kép- viselőtestületébe, a főgymnasium igaz-
2 7 Terhes 28 gató-választmányába, a városi iskolaszék
t a g j á v á ; az egyházmegye pedig főjegy- zőjévé, majd egyházi tanácsbiróvá vá- lasztotta. A M. Történelmi Társulatnak is tagja volt. Bizalmi állásai voltak a pénzintézeteknél, a Rimaszombat és vi- déke nőegyletének 11 évig volt pénz- t á r n o k a , évi 50 frt tiszteletdíját rende- sen az egyletnek hagyta alapítványként.
Meghalt 1895. j a n . 18. R i m a s z o m b a t b a n .
— Czikkei és egyházi beszédei a fővárosi, helyi és szaklapokban jelentek meg, így a Vasárnapi Újságban (1878. okt. Alkalmi beszéde R i m a s z o m b a t b a n . . .).
1 8 9 5 : Gömör-Kis - Hont 4 . SZ., Sarospataki lapok 6. SZ. Egye'értés 21. 8Z., Századok 137. 1.
( S z i n n y e i ) .
Terhes Sámuel, ref. esperes-lelkész, szül. 1783. nov. 25. (Thewrewk szerint 1784. decz. 12.) Sályban (Borsodm.); a sárospataki iskolában tanult, hol cantus praeses is volt; pappá szentelték 1809.
á p r . 24. Az 1809. szabolcsi insurrectió- nál lovas tábori pap volt. 1810. nagy- falusi, 1821. pelsőczi pap lett, h o n n é t h a t év m ú l v a Kassára s 1836. Rima- s z o m b a t b a hivatott m e g ; a gömöri ref.
egyházmegyében 13 évig viselte az espe- resi tisztséget s 1859. n y u g a l o m b a vonult, mely év ápr 28. a város nagy ünne- pélyességgel ülte meg 50 éves lelkészi j u b i l e u m á t . Meghalt 1863. j a n 7. Rima-
s z o m b a t b a n . — Irodalmi működését Kas- sán kezdette meg mint a Felsőmagyar- országi Minerva m u n k a t á r s a (1825—28);
a z o n b a n czikkeinek legnagyobb része az A t h e n a e u m b a n jelent meg; czikke a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban (1847. 29. szám. Püpök nevezet, hi- vatal, püspöki egyházszerkezet). Mi- dőn ungvárnémeti Tóth László görög e p i g r a m m á i b a n költői képzettségét két- ségbe vonta, héber epigrammákkal vála- szolt. Mint dalköltő a jobbak közé t a r - tozott, jóllehet neve nem lett országos hírű. Az ötvenes években sokat énekel- ték : «Nem úgy van már, mint volt
régen», «Megvirrad még valaha» kezdetű hazafias népdalait. O volt első fordítója az Alkoránnak. Utolsó czikke a Rozs- nyói Híradóban jelent meg (1886. 46. sz.
Lelkipásztor társaimhoz cz., önéletrajzi adatokkal). — M u n k á i : 1. Örömdall, mellyet Mélt. Nagy-Lónyai, Vásáros- Naményi és Barátszeri Lónyay Gábor urnák Zemplén vármegye első alispányá- nak, midőn a barátszeri u r a d a l m á b a 1808. eszt. bévezettetett, tiszteletére a s.-pataki éneklőkar éneklett. S.-Patak. — 2. Ziza, vagy az én tüzem. Ötven ere- deti magyar dallokban. A szerző az ifjú Érzéki. Hely n., 1811. — 3. Magyar Arpádiás, vagy is első vitéz m a g y a r ve- zéreink életeknek s viselt dolgaiknak leírása, kis alexandrin cadencziás ver- sekben. Sáros-Patak, 1818. — 4. Tük- röcske egy Ficzkó-poéta számára. Első darab azon esetre, h a Ficzkó nem sze- lédüL Hely n. 1816. (Levelek Miskolcz- ról. Névtelenül). — 5. Újra amalgamá- zott üveg táblácska. Második d a r a b . Hely n., 1819. (Névtelenül). — 6. Öröm-innepi predikátzio, melyet midőn Ferdinand
k o r o n a örökös magyarok királyának meg- k o r o n á z t a t n a mondott Kassán 17. okt.
1830. Kassa. — 7. Szurony. Epigrammi költemények. K a s s a , 1844. (A h á r o m utóbbi m u n k a az ungvárnémeti Tóth Lászlóval folytatott polémia).
Thewrewle Juzsef, M a g y a r o k s z ü l e t é s n a p j a i . P o z s o n y , 1846. 122. 1. — Hölgyfutár 1859. 59.
s z . , 1863. 10. SZ. — Házi Kincstár 1863. 146. 1.
— Vasárnapi Vjság 1863. 23. s z . a r c z k . — Prot. Kép^s Naptar 1864. 92. 1. — Figyelő 1 8 7 6 . ' 3 1 4 . 1. — Koisnyói Hiradó 1883. 45. Sz.
— Petrii: B i b l i o g r . — Irodalomtörténeti Köz- lemények I I . 401. 1. — Kazinczy Ferencz l e v e - l e z é s e X I V — X V I . — Jlagyarország Varmegyéi.
G ö m ö r v á r m e g y e . B p e s t , 1 9 0 3 . , 400. 1. é s g y á s z j e l e n t é s .
Terhes Sámuel, á l l a m t u d o m á n y i dok- tor, ügyvédjelölt és lapszerkesztő, előb- binek unokája, szül. 1880. j ú n i u s 22.
R i m a s z o m b a t b a n ; a jogtudományi dok- torátus letétele után Rimaszombatban telepedett le és jelenleg a Gömör-Kishont
29 Téri—Terlanday 30 szerkesztője (lapjába tárczákat, elbeszé-
léseket és költeményeket ír). — Munkája : Igaz történetek. Rimaszombat, 1902. (El- beszélések, genreképek. A kötet elősza- vát Lőrinczy György írta. Ism. V a s á r n a p i Újság 21. sz.).
Magyarország Vármegyéi. Gömör Vármegye.
Bpest, 1903. 400. 1.
Téri József.\ állami főreáliskolai tanár, szül. 1854-ben Baján (Bács-Bodrogm.);
1881-ben tett tanári vizsgát a németből és f r a n c z i á b ó l ; jelenleg a székesfejérvári állami főreáliskola t a n á r a . — Czikkei a H u n y a d b a n (188í. 17., 18. sz. Hugo Vik- tor) ; a M. Paedagogiában (1897. Gouin- nek az idegen nyelvek t a n í t á s á r a vonat- kozó módszere, a M. Pestalozziban is:
1901. Franczia nyelvi szünidei tanfolya- m o k : Páris, Grenoble, Neufchâtel, G e n f ) ; az Irodalomtörténeti Közleményekben (1903—1905. Könyvismertetések); a Ta- náregylet Közlönyében (1906. Anyos- Virág-ünnepély); a Székesfehérvár és Vidékében (1906. 67. sz. Corneille Péter háromszázadik születésnapja). — Mun- kája : Jean Racine, Athalie. M a g y a r á z t a . . . Bpest, 1901. (Franczia K ö n y v t á r 11). — Szerkeszti a Franczia Könyvtárt 1900 óta, Budapesten (Matskássy Józseffel).
Irodalomtörténeti Közlemények X I I I — X V . 1903—5. — Kalmár Elek, Tanári N é v k ö n y v . Lőcse, 1907. 250. 1. és a M. n. múzeumi k ö n y v t á r példányairól.
Téry Ödön, orvosdoktor, kir. közegész- ségügyi felügyelő, szül. 1856. júl. 4-én O-Bébán; t a n u l m á n y a i n a k végeztével Sel- rneczbányára ment b á n y a o r v o s n a k ; hon- nét 1887. a belügyminisztérium közegész- ségügyi osztályába nevezték ki; 1890 óta kir. közegészségügyi felügyelő. Hivatalos működési körén kívül n a g y a r á n y ú m ű - ködést fejtett ki a hazai turistaügy terén, melynek jelenleg egyik elsőrangú h a r - czosa; miután m á r 1879. Budapesten kísérletet tett egy kárpátegyesületi osz- tály szervezésével, utóbb Selmeczbányán megalakította ezen egyesület Szittnya-
osztályát, m a j d 1888. Thirring Gusztávval együtt a budapesti osztályt, melyből 1891. a magyar turista-egyesület alakult, melynek ügyvivő alelnöke. Kiváló agi- tátor és szervező tehetségénél fogva ezen egyletet c s a k h a m a r felvirágoztatta s osz- tályainak hálózatát kiterjesztette az egész országra. Érdemeinek elismeréseül róla nevezték el a Magas-Tátra Öttó-katlanába épült menedékházat, több hazai turista- egyesület pedig tiszteleti tagjának válasz- totta. 1903. febr. 27. megkapta az osztály- tanácsosi czímet. — A Magas-Tátrában végzett hegymászásairól és turista viszo- nyainkról több czikke jelent meg a M.
Kárpátegyesület Evkönyveiben, a Turis- ták L a p j á b a n és más szakfolyóiratban. — Munkái: 1. Hazai turista viszonyainkról.
Bpest, 1899. (Különny. a Turisták Lap- jából.) — 2. A kalauzügy újjászervezése
a Magas-Tátra magyarországi részében.
U. ott, 1900. (Különny. a Turisták Lap- jából.) — Szerkeszti 1889 óta a Turisták
Lapját Budapesten (Thirring Gusztáv-, később Petrik Lajossal).
Pallas Nagy Lexikona X V l l I . 6 9 7 . L é s I I . Pót.lékkötet 1904. 721. 1.
Terkán Lajos, bölcseleti doktor, okle- veles középiskolai tanár, a m. kir. Kon- koly-alapítványú astrophysikai Observa- torium I. a d j u n c t u s a O-Gyallán. — M u n k á j a : Napunk tengerforgási idejének meghatározása. Bpest, 1906. (Különnyo- mat az Időjárásból).
A m. n. múzeumi k ö n y v t á r példányáról.
Terlanday János, rozsonai választott püspök, pécsi szent Ágostonnak prépostja, a nyitrai káptalan tagja és főesperes, püspöki v i k á r i u s ; 1732-ben a nyitrai papnevelőben II. éves theologus volt, 1744. puchovai plébános és 1763. nyit- rai kanonok. — M u n k á i : 1. Divus Ig- natius de Loyola, optime de theologia meritus, panegyrica dictione c e l e b r a t u s . . . Oratore . . . 1732. Tyrnaviae. — 2. Stella in medio n e b u l a e . . . U. ott. (Tót halotti beszéd Okolicsányi A n n a Mária fölött
