CSIKMEGYE
FÖLDRAJZA
A FÖLDRAJZ ELEMEIVEL.
A MINISZTERI TANTERVNEK MEGFELELŐI. EG
A NÉPISKOLÁK III. OSZTÁLYA SZÁMÁRA
JÓZSA SÁNDOR
Ára 35 kr.
GYERGYÓ-DITRÓ.
SZERZŐ TULAJDONA.
1884.
CSIKMEGYE
FÖLDRAJZA
A FÖLDRAJZ ELEMEIVEL
A MINISZTERI TANTERVNEK MEGFELELŐI EG
A NÉPISKOLÁK III. OSZTÁLYA SZÁMÁRA
JÓZSA SÁNDOR
[Л KÖNYV
TÁRA
GYERGYÓ-DITRÓ.
SZERZŐ TULAJDONA.
1884.
Jk/l4
FRANKUN-TÁRSULAT NYOMDÁJA.
ÉLTES ELEK ÚRNAK
Csik megye királyi tanfelügyelőjének
mély tisztelettel ajánlja
a szerző.
ALAPI S HEBE ТЕК.
1. Latkor. Láthatár. Álláspont.
Ha valamely dombon, hegyen megállunk s onnan körültekintünk, egy nagy földterületet lá
tunk be, mely körhöz hasonlít: azért látkömek nevezzük. — A látkör szélét láthatárnak hívjuk, mert az látásunknak határt vet. — Úgy látszik, mintha az ég a láthatáron földre nehezednék. — Látkörünk annál nagyobb, minél magasabb helyen állunk. Azon helyet, hol körültekintés végett meg
állunk : álláspontnak nevezzük. Álláspontunk a lát- körnek középpontja. Ha álláspontunkról fölfelé nézünk, az ég egy boltozatnak (kupola) tűnik föl, mely látkörünket egészen beborítja. Ez az égbol
tozat. Az égboltozat fejünk fölött látszik legma
gasabbnak. Az égboltozat legmagasabb pontját (fejünk fölött) : tetőpontnak (zenith) nevezzük. Tal
punk alatt, a tetőponttal szemben, van a talppont (nadir).
6
2. Tájékozás. Égtájak.
Midőn a nap látkörünket megvilágítja, nappal van; midőn nem világítja meg, éjjel van. A nap
pal és éj váltogatják egymást. Reggel a nap fel
kel, este lenyugszik. Az égnek azon tájékát, mely
ről a nap reggelenkint felkel : keleti tájnak — kelet
nek. ; — hol este lenyugszik : nyugoti tájnak — nyugatnak nevezzük. Kelet és nyűgöt szemben van
nak egymással.
A nap déli 12 órakor legmagasabban áll az ég boltozatján. Ha ilyenkor arccal keletre fordu
lunk s fölfelé tekintünk, * úgy látjuk, hogy az — nincsen egyenesen fejünk fölött ; kissé jobb kezünk felé áll. Az égnek azon tájékát, merre a napot délben látjuk : déli tájnak — délnek hívjuk. Déllel szemben van az északi táj — észak. A nap soha sincs az északi tájon. Kelet, nyűgöt, dél és észak föégtájak.
Ha arccal keletre fordulunk, hátunk mögött lesz nyűgöt ; jobb kezünk felől dél ; bal kezünk felől észak. Ha arccal észak felé állunk, hátunk mögött lesz . . ; jobb kezünk felől . . ; bal kezünk felől . . . Észak és kelet között van : északkelet ; észak és nyűgöt között : északnyugot ; dél és kelet között: délkelet; dél és nyűgöt között : délnyugot.
Ezek mellékégtájak.
* Csak gyertyalángnál megfüstölt üvegen át tanácsos nézni.-
3. Árnyék. Iránytű.
Árnyékunk reggel testünktől nyűgöt felé esik.
Este felé épen megfordítva. Délben északra nyú
lik. Déli táj felé soha sem látjuk azt. Árnyékunk reggel és este felé nagyon hosszú. Délben oly rövid, hogy át is léphetnők. Nappal, tiszta időben, a nap állásáról s árnyékunk irányáról könnyen fel
találhatjuk az égtájakat s azok szerint könnyen tájé
kozhatjuk magunkat. De éjjel vagy borús időben ezt már nem tehetnők. Azonban van egy eszköz, mely éjjel és borús időben is pontosan mutatja az irányt.
Neve iránytű. Az iránytű egyik végével mindig északra, másik végével mindig délfelé mutat. Az iránytű segítségével tájékozzák magukat az utazók tengeren és nagy pusztákon. E nélkül könnyen eltévednének. — A vén fáknak északi oldalait vas
tag moh fedi. Ez is nyújt némi tájékozást az ég
tájak felismerésére.
4. Tájékozás a tanteremben.
A tanteremnek 4 fala, egy padlata és egy padozata van. A mint iskolánk padjában ülünk : fölöttünk van a padlat, alól a padozat. A bal ke
zünk felől álló fal tőlünk . . (keletre) esik, azért ez a., (keleti) fal. Jobb kezünk felől van a . . fal ; előttünk a . . fal ; hátunk mögött a . . fal.
Az ajtó a . . falban van. Az ablakok a . . falban
8
vannak. A tanterem közepétől északra (délre, keletre és nyugotra) ezen tárgyak feküsznek : . .
Az északi és keleti fal érintkezésénél van az északkeleti szöglet ; az északi és nyugoti fal között : az északnyugoti szöglet ; a déli és keleti fal között : a délkeleti szöglet ; a déli és nyugoti fal között : a délnyugoti szöglet. Mutassunk azokra egyen- kint.
5. Égtájak a táblán. Azok rajza.
A tábla középpontjától fölfelé van észak ; a középponttól lefelé dél ; jobbra kelet, balra nyugoti táj. Ezen irányok soha sem változnak. Az égtája
kat vonalokkal le is rajzolhatjuk. (1. ábra.) Ahosz-
i.
szabb vonalok a főégtájakat, a rövidebb vonalok a mellékégtájakat jelölik. (Ezt szélrózsának is hív
ják, mert a rózsa leveleihez hasonlóan ágazik szét.
A szél irányát is mutatja.)
6. A tanterem alaprajza.
Ha égtájak szerint tudjuk tájékozni magunkat a táblán, akkor a tanterem alapját (padozat) is könnyen lerajzolhatjuk, pl. megmérjük az északi fal hosszát. Annál 10 (20 stb.)-szer kisebb fekvő vonalat húzunk a tábla északi részére ; ez lesz az északi fal. Azután megmérjük a keleti fal hosszát, ezt is az előbbi mérték szerint kisebbítjük : az északi fal (vonal) keleti végétől lefelé, megfelelő nagyságú álló vonalat húzunk ; ez lesz a keleti fal.
Végre meghúzzuk a nyugoti falt jelző álló vona
lat, és a déli falt jelző fekvő vonalat. Ez által egy négyszög származik. Ezen négyszögbe jőnek az ajtó, ablakok, kályha, padok s más tárgyaknak alaprajzai. A szoba padozatának ezen rajzát (képét) alaprajznak vagy tervrajznak nevezik. Ilyen terv
rajz után készítik a házakat.
7. A tanterem padozatának területe.
Az olyan négyszög területet, melynek minde- nik oldala egy méter hosszú : négyszögméternek nevezik. Hogy tantermünk padozata hány □ mé
ter, így tudjuk meg: annak hosszúságát szorozzuk szélességével. Tantermünk padozata pl. 7 méter hosszú, 6 méter széles. Tehát 7X6 vagyis 42 D métert tesz. Ebből mennyi jut egy gyermekre, ha a teremben 30 gyermek ül ? (42 : 30.)
10
8. Az iskola-épület alaprajza.
Előbbi módon az iskolaépület alaprajzát is elké
szíthetjük. Az iskolaépületben tantermünkön kívül más termek (szobák) is vannak. Azért termünket ezúttal nagyon kicsinynek rajzoljuk, különben az épület rajza nem férne el a táblán. Előbb lerajzol
juk tantermünk alapját ; azután azon termeket (szobát, folyosót, kamarát), melyek ettől északra (délre, keletre, nyugotra) feküsznek. Mindeniknek falát külön megmérjük, rólok kisebbített mértéket veszünk.
Tantermünktől északra (délre, keletre, nyu
gotra) fekszik ? Az iskolaépületben összesen.. szoba van. Mely égtájak felé vannak ezek egymástól a rajzban ? Az iskolaépület hossza : . . méter ; szé
lessége . . méter. Területe . . □ méter.
9. Az iskolatelek alaprajza.
Az iskola udvara, az iskolaházzal, egyéb épü
letekkel s kerttel együtt teszi az iskolatdket. Ennek lerajzolásánál megfigyeljük, hogy a telek oldalai (szélei) mely égtáj felé nyúlnak az udvar közepé
től; azokat megmérjük; kisebbítve a táblára visz- szűk. E rajzba jőnek az iskolaház, egyéb épületek, kert stb. alaprajzai nagyon kicsiny alakban.
Iskolánk telke . . méter hosszú ; . . méter szé
les ; területe . . . □ méter. Határai (szomszédjai) északon : . . ; keleten : . ; nyugoton : . ; délen : . .
Az iskolateleknél nagyobb terület rajzát, képét : térképnek (földabrosznak) nevezzük.
10. Helység. Alaprajza (térképe). Lakó
hely.
Az iskolaháztól északra, délre, keletre, nyu- gotra még más házak is vannak. A házak sorban egymás mellé vannak építve. Az egy sorban álló házak egy ház-sort képeznek. Két ház-sor rendesen szemben áll egymással. Két ház-sor között hosszú szabad tér (út) van hagyva, hogy azokon az em
berek közlekedhessenek. A két ház-sor között levő szabad tért -utcának nevezik. Minden utcának kü
lön neve van. Mindenik ház számmal van meg
jelölve, hogy a lakókat könnyebben lehessen fel
találni. — Az olyan keskeny utcát, melyen csak gyalog vagy lóháton lehet járni: sikátornak, köz
nek, vagy összekötő-utcának hívjuk. — Az olyan tágas helyet, melyet kettőnél több ház-sor vesz körül : tornek nevezzük. Van kis és nagy tér (főtér). A főtér többnyire a templom vagy község
háza előtt terül el. Ha a téren vásárok tartatnak : piac, vagy vásártér a neve.
A főtér iskolánktól . . ra terül el. Hossza . . . méter ; szélessége . . méter ; alakja ? A főtérről több felé vezet utca. A mi községünk főteréről ezen utcák vezetnek szét: északra (délre, keletre, nyugotra) vezet . . utca. A községen átvonuló legszélesebb, leggondozottabb és legszebb utcát:
főutcának hívjuk. A többi mellékutca. Főutcánk
12
merre nyúlik ? Iskolánk melyik utcában van ? Melyik ház-soron?
Az utcákat is lerajzolhatjuk — párhuzamos vonalokkal. Előbb kis négyszög alakban lerajzol
juk az iskolaépületet ; azután ettől kiindulva, azon utcát, mely a főtérre vezet ; majd a főtérről szét
ágazó utcákat rajzoljuk le. Végül a nevezetesebb épületek helyét jelöljük meg kis négyszögekkel.
Több utca, ház-sor a lakókkal együtt: helységet képez. Az előszámlált és lerajzolt utcák s még néhány kisebb utca : . . (Ditró) helységet alkotja.
Azon hely, hol állandóan lakunk, a mi lakó
helyünk. Én.. (Ditróban) lakom ; az én lakóhelyem . . (Ditró). Azon hely, hol születtünk, a mi szülő
helyünk ; én . . ban születtem : az én szülőhelyem . . A szülőhelyet vidékével együtt: szülőföldnek hív
juk. A szülőföld igen kedves nekünk. «Itt ringat
tak minket bölcsőnkben. Itt ápoltak s ápolnak most is édes szülőink. Itt kezdtünk iskolába járni.
Itt játszadozunk gyermek pajtásainkkal. Azért e helyet szivünkből szeretjük. És ha idővel el is távozunk innen : mindig visszavágyódunk a mi édes szülőföldünkre.» (Megtanulandó: «Szülőföl
dem szép határa. » — Bárány I. II. olv. k.) 11. Magán- és középületek.
Az olyan épületet, melynek egy ember vagy egy család a gazdája: magánépületnek nevezzük A magánépületben többnyire egyes családok lak
nak.
A család. Az atya, anya és gyermekek együtt teszik a családot. Ide tartoznak a háznál levő nagyatya, nagyanya vagy más rokonok is. Egyik család több, másik kevesebb tagból áll. A csa
lád egy kis társaság. Minden családnak van va
lami birtoka, vagyona. A család feje az atya. Ez gondoskodik a család eltartásáról. Sokat dolgozik, fárad, hogy a család tagjai szükséget ne szenved
jenek. Őrködik a család vagyona felett, hogy azt kár ne érje. 0 tartja fenn a családban a rendet.
О inti jóra a gyermekeket^ ha rosszat tesznek, meg is bünteti őket, hogy megjobbuljanak. 0 csa
ládját szereti, érte él. Ezért őt tisztelni, neki min
denben engedelmeskedni kell.
Az anya segédkezik az atyának. Némely dol
gokat egyenesen ő végez a háznál. Az atya és anya együtt szülőknek hivatnak. A ki szülőit tiszteli, nekik engedelmeskedik, annak Isten hosszú életet igért. A ki pedig nem tiszteli : szégyen és gyalázat várakozik reá (4. parancs).
Középületek. Vannak olyan épületek is, melye
ket az emberek közköltségen építettek s tartanak fenn: ezek középületek.
Községünkben ezen középületek vannak : A római katholikus templom az . . utcában, annak . . során. A templomot Isten házának is nevezik. Oda azért megyünk, hogy Istent imádjuk.
Az elvett jókért neki hálát adjunk. Jövőre áldását kérjük, mert minden adomány Istentől származik.
A népiskola épülete, az . . utcában ; annak . . során. Hol a gyermekek tanulásaikat kezdik, az
14
a népiskola. A népiskolába 6—12 éves korukig mindennap járnak a gyermekek (mindennapos iskola); 13—15 éves korukig hetenkint kétszer ismétlő iskolát látogatnak. Ezt törvény rendeli.
Az embernek roppant sok kötelessége van Isten, önmaga, embertársai, s hazája iránt (úgy joga is). Ezeket csak úgy ismerheti meg igazán, ha eszét kimiveli, ha tanul. A ki tanult, s ismeri jogait, kötelességeit s azok szerint cselekszik : az felvilágosodott ember. Ki legalább Írni, olvasni, számolni nem tud, az sok örömtől van megfosztva, nagyon szánandó.
Többféle iskola van még. Polgári iskola, hol már nagyobb gyermekek tanulnak. Felsőnépiskola, hol a tanulók gazdálkodást is tanulnak. Közép
tanoda (gimnasium), ebben azon fiatalok tanulnak, kik tudományos pályára készülnek. Tanítóképezde, ebben azon fiatalok tanulnak, kik tanítók akarnak lenni. Ipariskola, ide azok járnak, kik jó mester
emberek akarnak lenni.
Községháza, az . . utcában, annak . . során.
A kinek valami panasza van, a községházához megy, ott igazságot szolgáltatnak neki. Ott őrzik a község irományait, pénzét stb.
Némely községben más középületek is vannak : Kórház. Ebben gyógyítják a szegény betegeket — közköltségen. Fogház (tömlöc, börtön) ; a rossz embereket, kik másnak kárt tettek, elfogják s büntetésül ide zárják. — Szegényház (menház), ebben ingyen, közköltségen gondozzák az elöre
gedett, keresetképtelen szegény embereket, nem
hagyják az úton elveszni őket. — Szeretetház, a szegény árva gyermekeket, kiknek senkijük nin
csen, ebben ingyen felnevelik, ápolják, tanítják, hogy tisztességes emberek váljanak belőlük. — Takarékpénztár, ebbe apránként berakják az embe
rek fülüsleges pénzeiket, s mikor meggyűl, kamat
tal együtt kiveszik. A ki pénzért megszorul, vehet ki kevés kamatra a takarékpénztárból, s nem kell, hogy földjét, marháját eladja ; aztán apránként fizeti vissza a kivett Összeget. — Magtár, a küzség lakói közköltségen összeszedik a gabonát, mikor olcsó. S ha esetleg szükség támad, kevés kamatra mindenki vehet kölcsön belőle — új termésig.
A hol magtár van, ott a lakók nem félhetnek éhségtől — Isten után. Az emberek javára szol
gálnak : a posta- és távirdahivatal stb. Úgy szin
tén az olvasó-, tűzoltó-, rongyhasznosító-egylet, műkedvelő színtársulat, temetkezési egylet stb.
Mindezek társadalmi intézmények. Számláljuk elő, községünkben minő középületek, iskolák, s más társadalmi intézmények vannak.
12. Polgári község.
Az egy helységben lakó emberek egy polgári községet alkotnak. A község tagjai polgároknak hivatnak. Egyik község több, másik kevesebb polgárokból áll. A község is egy társaság. Ennek is van külön vagyona, birtoka, mint a családnak, pl. községháza, iskola, erdő, rét, stb. A község feje vagyis főembere a bíró. De a községnek sok
Iß
ügye, baja van, még több, mint a családnak. Ezt a biró egyedül nem végezhetné el. Azért mellette még más egyének is vannak, kik a község ügyeit intézik : elöljáróknak (mind együtt : elöljáróság) neveztetnek. Az elöljárók őrködnek a község kö
zös vagyona felett. Ezek gondoskodnak arról is, hogy a község polgárainak életét, egészségét, va gyón át baj ne érje. Ok tartják fenn a községben a rendet. Jóra intik a polgárokat ; a kik rosszat tesznek, másoknak kárt okoznak megbüntetik, hogy megj obbulj anak. A kárt megtéríttetik : igaz
ságot szolgáltatnak. Az elöljáróság 30 írtig itél.
Az elöljárók továbbá a felsőbb helyről jövő ren
deleteket, törvényeket kihirdetik, végrehajtják.
Mindenik községnek vannak elöljárói. A legkisebb községben is van legalább : biró, jegyző, adószedő, és 2 tanácsos (esküdt). Nagyobb községekben az elöljárók száma is nagyobb, mert több a teendő.
Az elöljárókat a község polgárai 3—3 évre vá
lasztják. Egyedül a jegyző állandó. Ennek legtöbb a teendője. Egészsége is leginkább veszélyeztetve van a sok írás miatt.
A mi községünk elöljárósága áll : bíróból, al- biróból, jegyzőből, aljegyzőből (adószedő), pénz
tárosból, közgyámból, rendőrbiztosból és 6 taná
csosból. Ide számíttatnak még az orvos és állat
orvos is. A mi községünk elöljárói névszerint ezek : főbíró Tekintetes . . . úr.* Az elöljárók között fel vannak osztva a teendők. Mit tesznek azok egyen- kint?
* Név szerint elszámoltatnak az elöljárók és teendői.
13. Községek osztályozása.
Az olyan községet, mely egymagára nem képes külön jegyzőt fizetni : kisközségnek, nevez
zük. Több kisközség együtt választ egy jegyzőt ; ez a körjegyző. — Az olyan vagyonos községet, melynek egymagára külön jegyzője van: nagy
községnek nevezzük. Ha a nagyközségben vásárok tartatnak : mezővárosnak is hívják. — Az olyan község, melynek főembere, polgármester: rende
zett tanácsú városnak hivatik. Minden ilyen város
ban van heti és országos vásár. (A rendezett taná
csú város elöljárói : Polgármester, rendőrkapitány, jegyzők, ügyész, közgyám, pénztáros, számvevő
ellenőr, adószedő, levéltáros, orvos, mérnök, taná
csosok, s egyéb tisztviselők.) — A mi községünk milyen község ? Miért ?
Képviselőtestület. Az elöljárókon kívül minden községben van még : képviselőtestület is (=köz
ségi bizottmány). Ez felerészben választott, fele
részben pedig a község legtöbb adótfizető polgá
raiból áll. Tagjainak száma kisközségben 10—20;
nagyközségben 20—40. A képviselőtestület ren
delkezik a község vagyona felett. A község részére vásárolhat ; egyetmást eladhat annak vagyonából.
Ez szavazza meg a pénzt a községi kiadásokra : iskolákra, utakra, hidakra stb. A mit ez határoz, azt az elöljárók végrehajtják. Elnöke a bíró. Az elöljárók ennek felelősök.
Józsa S. Csíkmegye földrajza. 2
18
14. A község lakói nyelvre, vallásra, foglalkozásra.
aj Mi magyarul beszélünk. A magyar nyelvet édes anyánktól tanultuk, azért ez a mi anyanyel
vűnk. A kiknek anyanyelve magyar, s a kik ma
gyarul beszélnek : azok magyarok. A kik oláhul beszélnek: oláhok. A kik németül beszélnek: néme
tek. A kik örményül beszélnek : örmények. A kik zsidóul beszélnek : zsidók. A kik egy nyelvet be
szélnek, azok egy nemzetiséget tesznek. Mi nemzeti
ségre nézve magyarok vagyunk (székelyek). (Köz
ségünkben hányféle ember lakik nemzetiségre nézve ? Megtanulandó : « Magyar fiú vagyok, ma
gyarnak születtem» és «Magyar leány vagyok.*) bj Mi Isten kegyelméből római katholikus vallá
snak vagyunk. Templomunkban a pap latinul mondja a misét. Néhol a pap oláhul (szerbül) mond misét, az ilyen pap hívei görögkatliolikusok. Néhol a pap örményül misézik, az ilyen pap hívei : örménykatholikusok. Néhol a pap soha sem mond misét, hanem csak énekekkel, s egyéb imádsá
gokkal dicséri Istent, az ilyen pap hívei : (pro
testánsok) reformátusok, unitáriusok, stb. Tehát nem mindenütt éppen egyenlő módon imádják Istent az emberek. De azért Isten minden embernek közös mennyei atyja. Mi is az ő gyermekei va
gyunk. Isten azt akarja, hogy minden ember jó
* Győrffy ív. Olvasó és tank. 907. 1.
legyen. Szent akaratját velünk parancsaiban tu
datja (10 parancsolat). Ki az Ó parancsait meg
tartja, rossz ember nem lehet. A jó embert Isten és emberek szeretik.
c) A község minden polgárának van valami foglalkozása. Némelyek szántnak, vetnek vagyis a földet mi vélik s állatokat tenyésztenek. Ezek földmivelők. — Mások azon iparkodnak, hogy a terményeket, pl. fát, vasat stb. feldolgozzák, azok
ból szükséges czikkeket készítsenek. Ezek iparosok vagy mesteremberek. Iparos a takács, szabó, csiz
madia, szűcs, kalapos ; ács, kőmives, asztalos, ko
vács, lakatos; molnár, pék, mészáros; kerekes, kádár stb. Az iparosok közül némelyek élelmi szereket, mások ruházatot, sokan lakást s egyéb házi s gazdasági eszközöket állítanak elő. Melyek ezek egyenkint?
Némelyek a terményeket, iparczikkeket össze
vásárolják s később drágábban eladják, keresked
nek vele. Ezek kereskedik.
Sokan tudományukkal használnak embertár
saiknak. Ezek tanult emberek. Ilyenek a papok, tanítók, tanárok, orvosok, gyógyszerészek és hiva
talnokok vagyis tisztviselők. — Mit tesznek ezek egyenként? Vannak, kik napszám után élnek.
Az emberek egymásra vannak szorulva. Egy mindent nem végezhetne el. Egyiknek a másikra szüksége van. Azért egymást tisztelni, becsülni kell. Ez illik jó polgártársakhoz. «Szeresd feleba
rátodat, mint önmagadat.»
A ki dolgozni szeret, az — munkás. A mun
2*
20
kás, szorgalmas ember, bármilyen foglalkozású le
gyen, — tisztességesen megélhet munkája után, ha egyszersmind takarékos is. A ki fölöslegesre nem költi pénzét, az takarékos. A takarékos pár garast mindig félre tesz keresményéből. Keveseb
bet költ, mint mennyi a bevétele. Az ilyennek va
gyona gyarapodik. Betegségben, öregségében is lesz, mihez nyúljon ; jövője biztosítva van. A sze
gény ember is lehet takarékos. A takarékosság meg
szokására szolgál az iskolai takarékpénztár.
Községünk lakói közt foglalkozásra nézve leg
többen vannak : földmivelők ; azután . . Földmi ve
lők névszerint : . . Iparosok névszerint : . . Keres
kedők névszerint :.. T an ült emberek névszerint :..
Tisztviselők névszerint : . . Napszámosok névsze
rinti . .
15. A határ.
Községünk körül kertek, szántóföldek, ré
tek, kaszálók, erdők terülnek el. Melyek közsé
günkhöz tartoznak : községünk határát képezik. A határ részekre van felosztva. A határrészeket dűlők
nek nevezik. Minden dűlőnek — határrésznek — külön neve van. A határt erdő nélkül mezőnek hív
ják.
A kertekben, mezőn terem a káposzta, hagyma, kalarábé, murok, kárból, sárga répa, retek, cékla, ugorka, pasztinák, zeller, petrezselyem, torma, pa
radicsomalma stb. Ezek zöldség vagy konyhanö
vények.* — A paprika, kömény, ánis, kapor, tár
kony, stb. fűszernövények. — A fodormenta, zsálya, izsóp, szikfű, ezerjófű, levendula : gyógynövények.
Vannak mérges növények is : bürök, ádáz, csomorika, őszi kikerics, beléndek, maszlagos redőszirom, maszlagos nadragulya, fűtej (kutyatej), kutyaeper, farkas-boroszlány, piros gyűszűvirág, óliánder, si
sakvirág, szironták, légyölő galóca (gomba) stb.
A szántóföldeken terem : a búza, rozs, árpa, zab, törökbuza, haricska, ezek gabonanövények. — Ott terem a pityóka, bab, borsó, paszuly, lencse, ezek főzelék-növények. A lucerna, répa, bükköny takar
mánynövények. A kaszálókon, réteken nő a fű, mely
ből szénát szárítanak ; a fű is takarmánynövény.
A legelőkön, mezőkön legelnek nyáron át a szarvas- marha, ló, juh, kecske, — sertés is, ezek házi em
lős állatok. Vannak házi szárnyasok is. Melyek azok ? A méhek és sely mérek, házi hasznos rovarok.
Az erdőkben nőnek a fák, mint : fenyőfa, bükkfa, juharfa, szilfa, hársfa, nyírfa, kőrisfa, tölgyfa.
A fenyőfákból álló erdőt/enyvesnek hívják. Van bük
kös, nyires stb. erdő is. Határunkon legtöbb van fenyves erdő. A fenyőfák levelei hegyesek, tűala- kuak, azért tűlevelű fáknak neveztetnek. Ezek le
veleiket őszszel sem hullatják le, örök zöldek. — Más fáknak levelei szélesek, ágaik lombosak, azért lombfáknak hivatnak ; ezek leveleiket őszszel lehul
latják. Vannak gyümölcsfák is mint: almafa, szil
* Cél az: hogy a gy. a mezők és kertek sokféle növényei között mindezeket felismerje ; tulajdonságát tudja ; az állatok s ásványoknál is ez lesz szem előtt tartva csupán.
ш
vafa, körtefa, meggyfa stb. — A ribizke, egres, málna, borsika, rózsa, szeder, stb. cserjék. A fákat építésre, bútornak, eszközöknek s tűzre használ
ják. — Az erdőben nőnek még a gombák : kucs
magomba, szarvasgomba, csiperkegomba stb.
Az erdőkben élnek : a medve, farkas, róka, nyúl, őz, borz, sün, mókus, menyét, nyest, stb. ; ezek emlős vadállatok. — A vadpáva, sas, bagoly, keselyű, rigó, stb. vadszárnyasok. — A kígyók, békák, gyikok : hüllők. Ezeken kívül élnek az er
dőkben méhek és számtalan más hasznos és kárté
kony rovarok. — Községünktől melyik égtáj felé van kert, szántóföld, kaszáló, rét, erdő ? Miféle házi állatokat tartanak leginkább községünkben ? Miféle fák, növények találhatók ? stb.
16. A határ felszíne.
A föld felszíne nem mindenütt egyenlő. Né
mely helyen sík, lapos, mint a szoba padozata. Az ilyen sík, lapos helyet síkságnak, térségnek vagy la
pálynak nevezzük. Ha a síkság olyan nagy, hogy szemeinkkel nem láthatjuk be : róna, alföld a neve.
Sok helyen a föld fel van emelkedve. Ha a föld emelkedése nem nagy : domb, halom a neve ; ha pedig nagy, magas : /ilynek hivatik. A hegynek három részét különböztetjük meg. Legalsó része, hol a síksággal érintkezik : hegylába (töve, alja);
legfelső része a tető (orom, gerincz) ; ha a hegytető hegyes : csúcsnak nevezik. A hegy teteje és alja között van a hegy oldala (lejtője) ; ez lehet mere-
dek vagy menedékes. — Az egymás mellett sor
ban álló hegyek : hegysort, hegyláncot ; — a dom
bok dombsort, dombláncot alkotnak. — Az olyan hegyek, melyek nyáron át is hóval vannak fedve : havasok. — Azon vidék, hol sok domb van : dom
bosvidék ; hol sok hegy van hegyesvidék. — A két hegy között levő széles mélyedést : völgynek neve
zik. Hol sok hegy és völgy van : hegyes-völgy es vidék. — Két hegycsúcs között levő gyenge be
hajlásnak : hegynyereg a neve. — Ha a két hegy között levő völgy nagyon keskeny és mély : hegy
szorosnak. mondjuk. A hegynek kétféle magassága van a) az aljától vagyis a síkságtól a hegy tetejéig ; b) a tenger színéről a hegy tetejéig. A lapályon ren
desen termékenyebb a hely, mint a hegyeken.
A terméketlen helyet kopárnak is nevezik. A hegyek oldalai vagy legelőkkel, vagy szántóföldekkel vagy erdőkkel vannak borítva ; néhol kopár sziklák.
A hegyek belsejéből sok mindent ásnak az em
berek. Ilyenek : arany, ezüst, réz, vas, só, kő, kén, kőszén, mész, cinóber, ón, stb. Ezek ásványok. Az ásványok között vannak : kőfélék, fémek, sófélék és éghető ásványok. A fémek érceknek is neveztet
nek. A fémeket kőből olvasztják, az ilyen kövek : érckövek. — A hegyekben levő üregeket barlan
goknak nevezik. Az olyan üregek, melyeket az em
berek az ásványok kiszedése végett ástak : bányák- nak hivatnak.
Ha szét nézünk a . . . hegyről, úgy látjuk, hogy községünk . . (síkságon) fekszik. Síkság terül el még községünktől . . . (keletre ?). Községünk hatá
м
rán következő síkság, domb, hegy, hegycsúcs, hegysor, dombsor, hegynyereg, völgy, havas, hegy- szoros, barlang, bánya, kopárhely stb. van név- szerint : . . Ilyen ásványok fordulnak elő : . . Köz
ségünk határának felszíne általában véve : he
gyes (?).
17. Folyó- és állóvizek.
Az eső és hóvíz egy része a földbe szivárog, ott összegyűl. Végre útat tör magának s kibugyog a földből. A földből kibugyogó vizet forrásnak ne
vezzük. A forrás vize nem igen marad egy helyben ; tovább folyik a föld lejtőjén. A forrásból kijövő vizet : csermelynek, érnek nevezik. — Több cser
mely egyesüléséből patak, — több patak egyesülé
séből folyó, — több folyó egyesüléséből folyam lesz.
A folyam kezdetétől végig, míg a tengerbe szakad, megtartja nevét. Azon folyó, melybe más folyó szakad : föfolyó ; melyik más folyóba szakad : mel
lékfolyó. — Azon mélyedést, melyben a viz folyik : medernek, ágynak nevezzük. A meder két szélét partnak hívjuk. Van jobb és bal part. Ha arccal arra felé fordulunk, merre a viz folyik : jobb ke
zünk felől a jobb, bal kezünk felől a bal part lesz.
Hol egyik folyó a másikba ömlik, ott van a torko
lat. Ha több ágban szakad egyik folyó a másikba : d'ltatorkolat származik.
Vannak állóvizek is. Tócsa, pocsolya, ez olyan állóvíz, mely esős idő után a földek és útak mé
lyedéseiben marad s meleg időben kiszárad. — Tó,
rad ki. — Posrány, mocsár, ez nagyon csekély mélységű állóvíz, benne a földtalaj nagyon el van ázva, könnyen besüpped (ingovány) ; kigőzölgése roppant ártalmas az egészségnek ; vizét le kell csa
polni. — Tenger, olyan nagy állóvíz, hogy rajta napokig, sőt hetekig lehet átázni, (hajózni), a nél
kül, hogy égnél és víznél egyebet látna az ember.
A folyók mind a tengerbe sietnek. A tenger vize sós.
A közönséges vizet, melyet naponként italúl használunk, édes víznek nevezik. Vannak sós, ke
serű, kénes és savanyu vizek is. Ezek némely be
tegséget meggyógyítanak, azért gyógyvizeknek ne
veztetnek. Hol a gyógyvizekben fiirdenek, azon helyet fürdőnek hívják.
Az olyan földterület, melyet’ minden oldalról viz vészén körül : sziget nevet visel Az olyan föld
terület, melyet csak három oldalról vészén viz kő
iül : félsziget. A nagyobb folyó és állóvizeken tuta
jok, hajók járnak. — Hát még mire használják a vizet? — A vizek mellett füzek, nádak nőnek. A partokon élnek a gém, gólya, gödény, búvár, réce, bíbic, szárcsa s más vízi madarak. A vízben is lak
nak állatok : ilyenek ahalak, békák, rákok, kígyók s többféle bogarak. — A növények, állatok és ás
ványok együtt : terményeknek neveztetnek.
Községünk határán következő források, cser
melyek, patakok, folyók, tavak, mocsárok, gyógy
vizek, fürdők vannak névszerint : . .
A viz változásai. A vizek folytonosan párolog
nak. A pára felszáll a levegőbe. Az alant járó pá
26
rákat ködnek, a magasan járó párát (ködöt) felhő
nek nevezzük. A felhő is tehát vizpárákból áll. Ha a párákat (köd, felhő) hideg levegő éri, azok meg- sűrűdnek s eső, hó, jég (harmat) alakjában ismét a földre hullanak. A viz örökös mozgásban van.
18. Utak.
Az útak többfélék a) ösvények vagy gyalogutak, nagyon keskenyek, csak gyalog vagy lóháton le
het járni rajtok ; b) mezei útak (dülőútak), ezeken az emberek földjeikhez vagy az erdőbe járnak ; c) községi útak, ezek olyan szekérútak, melyek a köz
ség lakói által évenkint gondoztatnak, a község ha
táráig terjednek ; cl) vicinális vagy szomszédos útak, a szomszédos községeket kötik össze s az illető szomszédos községek által gondoztatnak ; e ) ország
utak, szélesek, évenként az ország költségén kövez- tetnek, reá utászok ügyelnek fel, — egész országon átvonulnak ; f) vasutak, keskeny, párhuzamosan haladó vas sínekből állanak ; rajtok vaskerekü ko
csik járnak ; a kocsikat rendesen gőz hajtja, rop
pant gyorsan haladnak.
Községünk határán névszerint ezen ösvények, mezei útak, községi útak, szomszédos útak, ország- útak vannak : . . Ezen égtáj felé húzódnak . . Köz
ségünk határáról mely égtáj felé, milyen útakon és hova lehet kimenni.
19. A határ térképe. Térképismertetés.
A határt is lerajzolhatjuk. Előbb lerajzoljuk an
nak kerületét (határát) váltakozó fekete vonal és pontokkal. Ebbejőnek a) a község rajza kis négy
szög alakban, csak pár főbb útcát húzva meg benne; 6j útak, két párhuzamos vonallal. Az or- szágútak vastagabbak ; ej. folyóvizek : jobbra-balra kanyargó fekete vonallal. Minél nagyobb a folyó
víz, a rajza is annál vastagabb vonal; d) az állóvi
zeket kékre festik, vagy fehérre, de ilyenkor sötét vonalakat húzogatnak bennök ; e) hegyeket sűrűn egymásmellé húzogatott fekete vonalok jelölik;/) a síkságot, térséget világosra festik \ g ) a szántóföl
deket hosszúkás négyszögletű stb. alakokkal.
Ha a határnál még nagyobb terület térképét rajzoljuk le. akkor a kisközséget kis körrel; a nagyközséget nagyobb körrel ; a rendezett tanácsú várost kettős körrel, a várakat recézett körrel je
löljük. — Községünk határának szomszédjai észa
kon . . (délen, keleten, nyugoton) ezek : . . 20. A levegő.
Midőn lélekzünk, levegőt szivünk be. Levegő nélkül nem élhetnénk meg. De a levegő veszedel
mes is lehet, ha benne por, füst, rossz gőzök van
nak. Ezek is a tüdőbe jutnak, megtámadják azt és megrontják ; a lélekzés a tüdő által megy végbe, ha ez megromlik, hosszas betegség, korai halál kő
vetkezik. Ha sokan vannak egy szobában, a levegő megromlik (jó levegő elfogy) ; a szobába zárt, ál
lott levegő meg épen olyan természetű, mint a posvány büzhödt vize, minden kóros anyagoknak melegágya. Azért naponkint, úgy télen, mint nyá
ron, szellőztetni kell a szobát, liogy jó levegő foly
jon be oda. Ki erre nem ügyel, önmagának s má
soknak lassanölő gyilkosa lesz. — A levegő min
denütt jelen van, de nem látjuk, mert átlátszó. Min
den tárgyat körülvesz (körlég). Mi is benne va
gyunk. Súlyát nem érezzük, mert könnyű, finom.
Folyékony és rugalmas is, ezt bizonyítja a szél, bodzafapuska. A földszinén legsűrűbb a levegő, nehezebb is, mint fennebb. A hideg levegő is ne
hezebb a melegnél, azért ez utóbbi mindig fölül úszik. Ablak közé állított égő gyertyával meg is mutathatjuk ezt, — (kályha).
A levegő mozgását általában szélnek nevezik.
A levegő nem mindig egyenlően mozog. A levegő olyan mozgását, mely a fák leveleit is csak gyen
gén mozgatja meg: szellőnek ; — olyan mozgását, mely a faágait is megmozgatja: szidnék ; — olyan mozgását, mely a faágakat is letördeli : szélvész
nek , — olyan mozgását, mely a házfödeleket le
veti, a fákat kidönti : orkánnak, viharnak nevezzük.
A szelek mindig valamely égtáj felől fújnak. E sze
rint van: keleti, nyugoti, északi és déli szél. Az északi szél rendesen hideg, a déli szél rendesen me
leg. Milyen szelek látogatják vidékünket legtöbb
ször?
21. Égalj.
Az ég alján mutatkozó időjárást egy szóval : égaljnak nevezzük. Néhol az ég alján (ég alatt) örö
kös meleg van, ez a meleg égalj ; néhol örökös hideg van, ez a hideg égalj. Néhol a hideg és meleg vál
togatják egymást, sem örökké hideg, sem örökké meleg nincs : ez a mérsékelt égalj. Mi a mérsékelt ég
alj alatt lakunk. De nálunk a hideg évenkint sok
kal több ideig tart, mint a meleg, azért égaljunk általában véve hűvös. Egaljunk alatt a meleg és hideg, eső és száraz idő, szeles és csendes idő gyak
ran váltogatják egymást még naponként is, — időjárásunk változó. — Minél alantabb fekszik va
lamely vidék, annál szelidebb az égalja, minél ma
gasabban áll a tenger színétől, annál hűvösebb.
22. Községünk környéke. Járás.
A községünk körül nem nagy távolságra elte
rülő helységek, határaikkal együtt, községünk kör
nyékét képezik. Egyik község a másikkal útak ál
tal van összekötve. Községünk környékén ezen községek feküsznek :
a) Nyugotra : Remete (7* óra járásnyira).*
Északnyugotra : Várhegy alj a (IV2 óra). Szintén
* Az illető község szerint alkalmazandó, melyből a kiindulás történik. A községek, a mint egymásután következnek — táblára, papírra rajzoltatnak ; azután, ha a térkép készen van, következik a községek részletes ismertetése. (Lásd Hátsebek : «Csikmegye térképe».)
30
északnyugotra : Salamás (2 óra). Délre : Szárhegy (1 óra), b) Szárhegytől délkeletre : Szent-Miklós (1 óra). Szent-Miklóstól délre: Tekerőpatak (Я * óra).
Tekerőpataktól délkeletre : Vasláb (Va óra), cj Szent- Miklóstól délnyugotra : Alfáin (1 óra). Alfalutól délre : Csomafalva (’,4 óra). Csőm afal vától délke
letre : Újfalu (s/4 óra). Újfalutól északkeletre : Ki- lyénfalva. Ezen el számlált községek együtt egy já
rást alkotnak. — Több község együtt járást alkot.
A járás is egy társaság. A járásnak is vannak kü
lön elöljárói. A járás feje vagyis főembere a szolga- biró. 0 tartja fenn a járásban a rendet. 0 küldi szét a községek elöljáróihoz a felsőbb rendeleteket.
Felügyel, hogy a községek elöljárói kötelességei
ket pontosan teljesítsék, az adót beszedjék, a legé
nyeket sorozásra állítsák, a gyermekeket iskolába rendeljék, a község vagyonát rendben tartsák stb.
Egyéb tisztviselők : a járási orvos, állatorvos, köz
gyám, számvevő, mérnök, erdész, útmester. To
vábbá :
járásbiró. Ez könnyebb testi sértésekért és be
csületsértésért büntetést szab; 500 írtig ítél. A já
rásbiró mellett vannak még : jegyzők, végrehajtók, ügyvédek ; ezek együtt teszik a járásbiróságot. A járás tisztviselői mind együtt, a járási hatóságot al
kotják. Azon községet, hol a járás tisztviselői lak
nak : a járás székhelyének, nevezzük. A mi közsé
günk a . . . járásban van. E járás székhelye : . . község.
(Több járás együtt egy megyét alkot. Mi Csikmegyében la
kunk. Csikmegyét 4 járás alkotja. Több megye együtt országot alkot. Mi Magyarországban lakunk. Magyarország a mi hazánk.)
CSÍKMEGYE ismeetetése.
1. Gyergyó-szent-miklósi járás. Székhelye : Gyergyó-Szent-Miklós.
Gyergyó-Szt.-Miklós. Nagyközség. A Békénypa- tak mellett teres helyen fekszik. Főútcáit szép magán- és középületek díszesítik. Tágas és tiszta piacán szombatonként népes heti vásárok tartat
nak. Országos sokadalma 4 van; ezek szintén lá
togatottak s még távol vidékről is sokan keresik föl baromvásárlás végett. — Nevezetesebb köz
épülete : a római katholikus templom, a piac-sor északi részén. Falain hún-szittya felirat volt, de en
nek most semmi nyoma nem látható. A templom 1756-ban épült; a torony ennél régibb; úgy van építve, hogy fölfelé keskenyedik. — E mellett ke
leten az apáczák gyönyörű zárdája, melyet Foga- rassy Mihály, volt erdélyi püspök, létesített. — Ezzel szemben a népiskola emeletes épülete. — Említést érdemel az örménykatholikusok csinos kis temploma és a pénzügyőri laktanya.
32
Posta és távirda-állomás. Szolgabirói.és járás- birósági székhely. Csendőrségi és pénzügyőri állo
más. Van itt adóhivatal, gyógyszertár, orvos, állat
orvos.
Lakóinak száma 5503. Nemzetiségre nézve szé
kelyek vagyis magyarok ; azután örmények. Val
lásra nézve római katholikusok és örménykatho- likusok. Azonban nyelvre nézve nincsen különbség közöttük, mert az örmények is kizárólag a magyar nyelvet beszélik, anyanyelvűknek is azt vallják s minden tekintetben épen olyan jó magyarok, mint a székelyek. — Nehány görög katholikus vallása is talál tátik a lakók közt, ezek állítólag oláhok vol
tak — régi időben. A lakosok nagy része, kivált a székelyek, földmiveléssel, állattenyésztéssel fog
lalkoznak ; az örmények inkább kereskedést űznek.
Vannak iparosok is, mint asztalosok, csizmadiák, ácsok, kovácsok, lakatosok stb. Van könyvkeres
kedése, egy mű- s több közönséges malma, fűrésze, sörfőzdéje. Gyümölcstermelése által is jó példát ad a többi községeknek. Van jól gondozott és gazdag faiskolája.
Kereskedése élénknek mondható, mit sok szép boltja és népes vásárai is bizonyítanak. Kereske
désének főtárgyát szarvasmarha, ló, juh, nyersbőr, gabona, mész, olaj s kivált fa képezi. Fakereske
dését nagyban előmozdítja a Maros és Kis-Besz- terce. E két folyón évenkint sok száz tutajt és tömérdek deszkát szállítanak fátlan vidékekre.
Van rendezett r. k. népiskolája. Leánynevelő intézete az apácák vezetése alatt. 4 osztályú köz-
ségi polgári faiskolája. Van könyvtára, olvasó-egy
lete, tűzoltó egylete, nőegylete, műkedvelő színtár
sulata, rongy hasznosító egylete, temetkezési társu
lata, takarékpénztára, szegényháza.
Határa nagy kiterjedésű. Felszíne nyugoton te
res, egyebütt magas hegyek borítják. Elég jól termő. Erdője és legelője sok. Rengeteg fenyvesei óriási tut aj fák at szolgáltatnak. Bükk, nyír, juhar stb. fája is van, de kevés. — Hegyeiben mészkő, agyag, ditróit, csillámpala s épületkő fordul elő.
A községtől keletre, mintegy 4 órajárásnyira terül el a Gyilkostó; szép fekvésű, nagyon mély.
A Gyilkoshegynek (1887-ben) lesuvadása által ke
letkezett. A Békáspatak keresztül foly rajta. Szép tiszta vizében sok pisztráng él, s gyakran 5—6 fontosak is találtatnak benne.
Vároldal nevű hegyén régi várnak romjai he
vernek. E vár a Both család-é volt. Akton német vezér rontatta le 1707-ben. A dolog igy történt : régi időben (ezelőtt közel 400 évvel) a törökök Magyarország egy részét elfoglalták. Sok év múlva (145) a magyarok a németek segítségével vissza
foglalták azt a törököktől. Ekkor meg a németek kezdtek gazdáskodni. Úgy tekintették az országot, mintha az övék lett volna. A magyar törvényeket nem tartották meg. A magyarokat zsarolták, ül
dözték. Erre a magyarok fegyvert ragadtak, II. Rá
kóczi Ferencet vezérüknek választották, a németek ellen harcra keltek, hogy tőlök az országot meg
szabadítsák. Ezen szabadságharcban a gyergyóiak is résztvettek Both királybírójuk vezetése alatt. Vi-
Józm S. Csikmegye földrajza. 3
34
tézül küzdöttek a németek ellen. — Es emiatt meg akarta őket büntetni Akton német vezér. Seregé
vel Szt.-Domokos felől Gyergyóba sietett. De Both királybíró a Gerécesen útját állotta a vitéz gyer- gyóiakkal. Többször visszaverte onnan. Végre két szent-domokosi oláh* áruló lett. Mellékösvénye
ken a németek egy részét bevezette a gyergyóiak háta mögé. Ezek két tűz közé szorultak, megveret
tek. Both királybíró is megöletett. Erre Akton Both várát katonáival egészen lerontatta, a vidé
ken iszonyú pusztítást vitetett véghez. — A haza
árulás a leggyalázatosabb bűn.
Szent-Miklós körül az ezen járáshoz tartozó községek terülnek el.
a) Szent-Miklóstól északra :
Szárlmjy. Nagyközség. A Szármányhegy alatt, teres helyen fekszik. Nevezetesebb épülete: a ró
mai kath. templom, magas dombon fekszik, erős kőfal veszi körül. — A ferencrendű szerzetesek zárdája és temploma — a Szármányhegy olda
lán. — A központi népiskola épülete és a község
háza a főtéren. — Az új iskolaépület a község Al- szeg nevű részében. — Itt látható a gróf Lázár család ódon kastélya, nagy részben romban hever : Akton német vezér 1707-ben ezt is lerontatta. Ezen kastélyban növekedett fel Erdély legnagyobb feje
delme Bethlen Gábor. E kastély ura, Lázár István, Bethlen Gábornak nagyatyja volt. Veszély idején e kastélyba húzódott a nép.
* Orbán B. Székelyf. 1. I.
Szárhegy búcsujáró hely. Nevezetes különösen a Szt.-Antal napi búcsú. Ezt megelőzőleg 9 ked
den, a vidék népe tömegesen zarándokol a Szár- mányhegy tetején álló kápolnához.
Lakóinak száma 3 ezernél több. (3216.) Nem
zetiségre nézve székelyek. Vallásra nézve római kathoíikusok. Szép, szálas, erőteljes emberek. Szor
galmas földmivelők, állattenyésztők. Sok káposz
tát termesztenek, melynek egy részét elárusítják.
Tehéntejből jó túrót készítenek. Marhával, fával és savanyu vízzel élénk kereskedést űznek. Tégla-, csérép- és ecetgyártás is folyik. Egyéb iparág fej
letlen. Van jól rendezett r. k. népiskolája, melynél szerzetesek is tanítanak. Van tűzoltó és rongyhasz
nosító egylete, temetkezési társulata.
Határa nagy, elég jól termő ; északon gyen
gébb. Legelője és erdője sok van. Havasai részben közösek Ditróval.
A község keleti részén emelkedő Szármány- hegyben jegeces mészkő, úgynevezett : « szárhegyi márvány» fordul elő. Szép fehér színű, faragásra al
kalmas. Jelenleg útcakövezésre, építésre hordják.
Fehér porát padlás-súrolásra használják, keres
kednek vele a vidéken. Bánya nevű helyén régi időben márványt bányásztak.
A községtől északra, az országút mellett jókora nagyságú domb emelkedik, neve : « Tatárdomb ». Ez arról nevezetes, hogy 1658-ban a tatárok beütöt
tek a vidékre. Raboltak, gyilkoltak. Toplicát fel
égették, majd Ditrót gyújtották föl. A mint ezt lá- ták a székelyek, vagy 250-en nagy gyorsasággal
3*
36
összejöttek Szárhegyre. Istent segítségül hívták.
Gábor deák vezetése alatt megütköztek. A tatáro
kat süppedékes helyre szorították s oly bátran küz
döttek ellenük, hogy közel 2 ezer tatár hullott el a harczban. A többit kikergették az országból. Az elesettek nagy részét azon helyre temették el, hol most a Tatárdomb emelkedik. — A székelyek kö
zül csak 15-en estek el. — A férfiakon kívül még székely asszonyok is résztvettek a harcban. Külö
nösen kitüntette magát egy ditrói asszony, ki egy magára hét ellenséget pusztított el egy kolbászsü tőnyárssal. E vitéz asszonyt némelyek Puskás Kalárinak tartják.*
Ditró. Nagyközség. Posta- és csendőrségi állo
más. Van orvosa, állatorvosa, gyógyszertára. Ne
vezetesebb épülete az iskolaház, a piac keleti so
rán ; közel 30 ezer forintjába került a községnek.
Heti (kedd) és országos vásárai elég látogatottak.
Lakóinak száma 5420. Nemzetiségre székelyek, vallásra nézve római katholikusok. Kevés görög katholikus is lakik a községben. — Földmivelés- sel, állattenyésztéssel, részben kereskedéssel fog
lalkoznak. Az ipar fejletlen. Jelentékenyebb iparág a csizmadiaság, faedénykészítés, és asztalosság.
Kereskedése szarvasmarhával, juhval, fával, gabo
nával és savanyuvizzel elég élénk.
Van jól rendezett r. k. népiskolája. 3 osztályú polgári fiú iskolája. Van könyvtára, olvasó-egy
* Legtöbben meg Mezey Erzsébetnek tartják ; a valódi igaz
ság kiderítésére a ditrói Mezeyek megindították a kutatást.
lete, műkedvelő színtársulata, temetkezési egy
lete. — Határa hegyes, silány, de à lakosok szor
galma folytán közepes termést ad. 950 méter ma
gasságban, rémítő meredek oldalokon is rozsot, árpát termesztenek. Némely helyről csak fenyő
ágakon szállíthatják le a termést. Legelője és er
dője sok van. Erdeiben a tűz nagy károkat oko
zott. — Hegyei a Kárpátok, magasabb emelkedé
sek a község közelében : Bánya, belsejében vas és ezüst találtatik; déli oldalában ditrói Fülöp András székely gazda, vasbányát is nyitott volt (1848), — de pénzhiány miatt felhagyott vele.
Akasztóhegyben trachittuf fordul elő, malomköveket faragnak belőle. Tászokpatak nevű helyén jön elő a ditróit kőzet ; szép kékes szinti ; emlékkövek farag
hatók belőle, — Sózában, a községtől nem messze, kőszén rétegekre akadtak. Ditró és Szárhegy kö
zös határában és birtokában bugyog föl a világ
hírű borszéki savanyuviz. — Borszék más járás
ban van.
Remete. Nagyközség. — Ditrótól nyugotra, — a Maros bal partján, dombos, oldalos helyen fek
szik. Lakói székelyek, római katholikusok. Szá
muk 4 ezernél több. Erős, bátor emberek. Föld
mivel és, ál lattenyésztésen kívül, marhával, sava- nyuvizzel kereskednek. Sokan tutaj vágó- és tutaj
szállító napszámosok. Van rendezett róm. kath.
népiskolája, orvosa és községi magtára. Remete a tutajok főrakodóhelye. Határa hegyes, agyagos, silány, kevés hasznot nyújt. Savanyuvize is van, a község lakói italul használják. Tavas helyein sok
38
esik tenyészik. A Maros mentén kövesült fák ta
láltatnak (viasz-opál).
Várhegyalja, falu. A Maros bal partján ; tovább a Maros jobb partján Salam ás. Lakói, kevés szé
kelyt kivéve, oláhok, de magyarul is tudnak. E két községben eloláhosodott székelyek is laknak.
b) Szent-Miklóstól délre:
Tekeröpatah, nagyközség. Rendezett r. k. nép
iskolával. Hegyei jó mészkövet szolgáltatnak, be
lőle sokat égetnek. A községben egyetlen kutat sem lehetett ásni, mert az altalaj tömör sziklából áll.
Említést érdemel magas hegyen fekvő kápolnája;
annak emlékére építtetett, hogy 1602-ben Csik- шegyében a pestis-járvány nagy mértékben pusz
tított. Evenként háromszor van búcsú itten.
Vasláb, falu. Lakói, kevés székelyt kivéve, olá
hok, de m i gyárul is tudnak. Hegyei jó mészkövet tartalmaznak, melyből szintén sokat égetnek a vi
dék lakói.
c) Szent-Miklóstól délnyugotra:
Álfalu, Nagyközség. Posta állomás. Piacát csi
nos házak és boltok diszesítik. Római kath. tem
ploma a járásban legrégibb imaház. — Lakói szé
kelyek, római katholikusok, kevesen görög katho- likusok. Számuk 5 ezernél több. Főfoglalkozásuk földmivelés, állattenyésztés, kereskedés. Evenkint sok bükkfát és deszkát árusítanak el. Tutaj óznak a Maroson. Ecetgyára is van, mely a vidéken jó hírben áll. A mii faragás, mint házi ipar, a tehén- sajtkészítés és hefásitás szép fejlődésnek indult — mióta fennáll a gazdasági felső népiskola. Heti
(péntek) és országos vásárai nem népesek. Van rendezett r. k. népiskolája, gazdasági felső népis
kolája. K. orvosa. Van könyvtára, olvasó- és tűz
oltó-egylete, műkedvelő színtársulata. Alfáin a tu
tajozásnak első kikötő helye.
Alfalut Tekerőpatakkal megyei út köti össze.
Ezen út mellett feküsznek :
Csomafalva, falu. Szép, új templommal, savanyu- vizzel és fürdővel, melyet a vidék lakói látogatnak.
Somlyó nevű hegyében, az Aranyászpatak ágai közt, termésarany találtatik. Lakói közt sok a fa
vágó napszámos, nagyon munkás emberek. Szá
muk közel 3 ezer.
Újfalu. Nagyközség. Rendezett r. k. népisko
lával. Savanyu vízzel és fürdővel. Lakóinak száma közel 3 ezer. Evenkint sok szénát adnak el. A Ma
roson való tutajozás Újfalunál veszi kezdetét.
Kilyénfalva, falu.
A gyergyó-szent-miklósi járás általánosan.
Határai északon és keleten : a gyergyó-tölgyesi járás ; délen : a szépvizi járás ; nyugoton : Maros- Torda és Udvarhely megye. — Felszíne általában hegyes, völgy es, de a Maros mentén nagy síkság terül el. Ez a gyergyói síkság. Minden felől magas hegyek szegélyezik. A faluk többnyire mind e sík
ság szélein feküsznek.
Hegyei keleti felében a) a Kárpátok. Magasabb emelkedések : Közrez, Ditrótól északra. Kishavas,
40
Szent-Miklóstól keletre (2126 m.). Piricske, Szár
hegytől északkeletre. Feketerez és Magasbtikk, Vaslábtól délkeletre. Délnyugoti felében bj a Har- gitahegység. Délhegy gyei és Bucsintetővel. Eszak- nyugoti felében c) a Görgényi hegység: Kereszthegy csúcscsal. Hegyei magasak. Többnyire fenyvesek, néhol bükk-, nyir-, hárserdők fedik. Kopár helyek is vannak. Nevezetes még a Szármányliegy, Szár
hegy mellett. Erről gyönyörű kilátás nyílik a gyergyói síkságra. A járás összes községei belát
hatok innen.
Folyóvizei : Maros, a Feketerez nyugoti részé
ből — a Gerécesből ered. Északi irányban átfolyik a járáson, Salamáson alól elhagyja azt. Tutaj óz
ható. Mellékvizei jobbról : Orotva, Várhegy alja közelében szakad a Marosba ; Ditrópatak, Remete közelében ; Békény, Szt.-Miklóson, Altaian át ; He
veder, Vaslábon át. Balról : Eszenyő, Bakta, Bor
zon patak ; és a Somlyó, — Csomafalvánál. Olt, a Magasbükkből ered, nem messze a Maros forrásá
tól, délfelé tart, még mint kis patak elhagyja a járást. — A Putna és Békáspatak keletre folynak. — Nagyküküllö, a járás délnyugoti havasain, az úgy
nevezett К üküllő mezőből ered, délnyugotra tart.
Állóvize : Gyilkostó, Szt.-Miklós határán.
Terményei a ) Növény országból főterménye a rozs, árpa, zab, pityóka, káposzta. Búza és török- búza nagyon kevés. Továbbá : lent, kendert, mákot is termesztenek. Legelői terjedelmesek. Erdője is sok van. Gyümölcsfája kevés. — A talaj általában agyagos, vagy kövecses, közepes termékenységű.
Északi és nyugoti része silányabb. — b) Állat
országból, az ismeretes házi állatok, mint szarvas- marha, ló, juh, kecske, nagy mennyiségben te
nyésztőinek, sertés és bival kevesebb. Az erdőkben sok a vadállat, milyenek : medve, farkas, róka, nyúl, őz, nyest, sas, fájd stb. Vizei halakban bő velkednek. — c) Asványországból. Ásványokban e járás gazdag. Nevezetes különösen a ditróit kőzet, és a szárhegyi márvány. Azon kivül arany, ezüst, vas, mész, kőszén, trachit, homokkő, gránit, viasz
opál is fordul elő. (Mely községek határán fordul
nak elő ezek ? Hol van jelenleg bánya ? Hol voltak régi időben bányák ?) Savanyuvize és fürdője is van.
Hol? — Lakói székelyek, kevesen örmények és olá
hok. Az örményeknek is anyanyelvűk magyar ; az oláhok is mind tudnak magyarul. Vallásra nézve róm. kath., örménykatli. és görög katliolikusok.
Főfoglalkozásuk földmivelés, állattenyésztés, ke
reskedés. Sokan vannak napszámosok is. Az ipar még fejletlen, jelentékenyebb a járás székhelyén.
Népiskolái, pár kisebb községet kivéve rendezet
tek. A tannyelv háromban oláh (Salamás, Várhegy
alja, Vasláb), egyebütt magyar. Van 2 polgári is
kolája, 1 felső népiskolája, 1 leánynevelő intézete (Hol?), 3 olvasó egylete. Községek száma ? . .
Mely égtájak felé, milyen útakon, és hova le
het kimenni ezen járásból?
II. A gyergyó-tölgyesi járás. Székhelye : Gyergyó-Tölgyes.
Tölgyes, falu, a határszélen. Községi, római kath.
oláh, és zsidó iskolákkal. Posta-állomás ; szolga- birói székhely ; csendőrségi és pénzügyőri állomás.
Vámhivatallal, katonai erőddel. Lakói legtöbben székelyek, azután oláhok, kevesen zsidók. Számuk 2 és fél ezer. Állattenyésztéssel, marha-, fa- és ga
bonakereskedéssel foglalkoznak. Határát magas hegyek borítják. Hegyeiben nemes ércek találtat
nak. Ezüst-, ólom-, vasbányászat is folyt itten, de pénzhiány miatt felhagytak vele. Л bányaüregek ma is láthatók.* Kőszén, mész is fordul elő.
Tölgyes körül az ezen járáshoz tartozó közsé
gek terülnek el.
a) Tölgyestől délre, magas hegyek között szét szórva feküsznek: Zsedánpatak ; Békás: posta-, csendőrségi és pénzügyőri állomás, fiók vámhiva
tallal (Almásmező), régebb cement-bányával ; és Bornak havasi faluk. E három község lakói több
nyire Moldvából bevándorolt oláhok. Laknak azon
ban itten székelyek is ; sőt eloláhosodott székelyek is többen vannak. Szarvasmarha és juhtenyésztés
ből élnek. Haszonbérlők. Szántóföldjük kevés, de termékeny; a törökbuza is jól fizet. E községek közelében van a több osztályból álló : « Tósarki barlang ».
* Szingyerózsa, Tiszás és Bányapatak helyeken.
b ) Tölgyestől északnyugotra :
Holló, falu. Székely és oláh lakókkal, termé
keny határral, régebb ólombányával. Borszék, falu.
Posta- és csendőrségi állomás (nyáron távirdahiva- tál). Rendezett községi népiskolával, hires fürdővel.
Itt bugyog föl a világhírű borszéki «borviz». Vize italul és fürdőül egyaránt használtatik. Számos kútja közt nevezetes: a fokút, ennek vizét éjjel és nappal, télen és nyáron szünet nélkül üvegekbe csorgatják s kereskedésbe bocsátják, inkább borral használják. Kossuthkút, gyönyörű fenyvesek köze
peit, vizét inkább tisztán iszszák ; gyengén hajtó természete van. Sok hüléses, gyomorfájós, vérsze
gény s egyéb betegségben szenvedő ember nyerte már vissza Borszéken egészségét. Lakói székelyek s_ betelepített, de megmagyarosodott németek.
Uvegkészítéssel, kőzúzással, borviztöltéssel s rész
ben bányászattal foglalkoznak. Van itt üveggyár, több zúzómalom, kőszénbánya. Sok méhet tarta
nak. Nevezetes Rigel Antal méhtelepe. Itt a méhe- ket nem ölik le. A lépek négyszögletű fakeretekben állanak ; a mézet a lépből géppel kicsorgatják, az üres lépeket ismét vissza aggatják helyükre. Ez ál
tal sok mézet nyer a gazda, mert a méhek csak mézgyűjtéssel foglalkoznak legtöbbet. Borszék kö
rül békasó, mész, kőszén, vas bőven fordul elő.
Természeti nevezetessége a jégbarlang, benne egész nyáron kapható jég.
Bélbor, falu. Csendőrségi és pénzügyőri állo
más. — 3650 láb magasan fekszik. Lakói széke
lyek, többen oláhok ; állattenyésztésből élnek.
44
A bélbori apró, zömök lovak híresek s kivált hegy
mászásra igen alkalmasak. — Hegyeiben kőszén, vas, kén fordul elő. Itt is számtalan savanyuviz bugyog föl, hasonlók a borszéki savanyuvizekhez.
Most használatlanul folynak el. Kénes forrása is van. Bélborhoz csak nehezen járható hegyi útak vezetnek. — Borszék, s részben Holló, Bélbor : Ditró és Szárhegy községek határán terül el.
A gyergyó-tölgyesi járás általánosan.
Határai északon : Beszterce-Naszódmegye ; ke
leten : Oláhország ; délen : a szépvizi és gy.-szt.- miklósi járás ; nyugoton : Maros-Tordamegye. Fel
színe hegyes. Hegyei magasak. Kisebb térségek csak Holló, Tölgyes, Békás, s Bélbornál terülnek el. — Hegyei a Kárpátok. Magasabb emelkedések : Magúra és Magyarós, Bélbornál. Vereskő, Töl
gyesnél és a Hegyes : ennek csúcsáról egész Moldva látható. Hegyei részint erdőkkel vannak fedve, ré
szint kopár sziklák. — Folyóvizei: Kis-Beszterce, a Magyarósból ered, a tölgyesi szoroson át elhagyja a járást. Tutajozható. — Borpatak és Futna a Besztercébe szakadnak. — Békáspatak, a Nagy
hagymásból ered, magába szedi a Vereskő, Domuk és Zsedánpatakokat s a békási szoroson Oláhor
szágba siet.
Terményei a) No vény országból a búza és török • búza is szépen diszlik a holló-tölgyesi s békási völgykatlanokban, de szántóföldje oly csekély, hogy e miatt a termés alig érdemel említést. —
b) Állatországból az ismeretes házi állatok tenyész
tőinek. Az erdőkben sok a vadállat, mint : medve, farkas, róka, nyúl, úgy őz, néha szarvas és vad disznó, nyest, sőt hiuz is ; saskeselyű, fájd stb. A vizekben sok a pisztráng. — c) Ásványokban e já
rás is gazdag. Hegyeiben ezüst, vas, ólom, kőszén, kén, cement (vízhatlan mész) fordul elő. Jelenleg 1 bánya van. Régi időben vas-, ezüst-, ólom-, ce
mentbánya is volt. Savanyu vize és fürdője világ
hírű. (Mindezek hol fordulnak elő? Hol voltak bá
nyák, hol van most ?) Kénes forrása is van. (Hol ?) Lakói legtöbben oláhok, azután székelyek, keve
sen zsidók. Főfoglalkozásuk állattenyésztés, fa-, marha- és gabonakereskedés. Tejből, tojásból is jól pénzeznek fürdőidény alatt. 3 iskolában a tan
nyelv magyar, 4-ben oláh, 1-ben zsidó (német).
Népiskolái, a borszékit kivéve, nem elég rendezet
tek. — Községek száma? Mely égtájak felé, mi
lyen útakon és hova lehet kimenni ezen járásból ? Jegyzet. 1. E járás községei a gy.-szt.-miklósi járásbírósághoz tartoznak. 2. A szentmiklósi és tölgyesi járás együtt Gyergyóuak hivatik. A közsé
gek neve előtt e szó «Gyergyó» mindig kimon
dandó.
III. Szépvizi járás. Székhelye : Szépviz.
Szépviz, csinos falu, a hason nevű patak mel
lett. Postaállomás. Szolgabirói székhely. Csendőr
ségi és pénzügyőri állomás. Említésre méltó az örménykatholikusok szép kis temploma. Lakói szé
46
kelyek, örmények, kevesen oláhok. Földmiveléssel, állattenyésztéssel, kereskedéssel foglalkoznak. A kereskedést inkább az örmények űzik. Iparágak közül jelentékenyebb a kovács, lakatos és asztalos mesterség. Heti (szombat) és országos vásárai né
pesek. — Van rendezett községi népiskolája, könyvtára, olvasó egylete. — Határán sok szarvas- gomba terem, kereskednek vele. Gyümölcsterme
lése jelentékeny.
Szépviz körül az ezen járáshoz tartozó közsé
gek terülnek el.
a) Szépviztől keletre, az Oláhországba vezető ót mellett, keskeny völgyben, magas hegyek kö
zött feküsznek :
Gyimes-Felsülok, tovább : Gyimcs-Középlok, és Gyimesbükk. Gyimesbükk csendőrségi, pénzügyőri és postaállomás ; vámhivatallal, katonai erőddel.
E havasi faluk lakói, kevés oláhot kivéve, csángók, vagyis olyan tiszta székelyek, kik oláh ruhában járnak, de anyanyelvűk magyar. Vallásra nézve buzgó róm. katholikusok. Szép, szálas, erőteljes emberek. Vendégszeretők. Főfoglalkozásuk állat- tenyésztés, földmivelés. Sok juhot tartanak, jó tú
rót (kászutúró) készítenek. A gyimesi juhok hire sek. — Szántóföldjük kevés, de termékeny, a törökbuza is megérik. Görbe nevű völgyben cinó- berfesték található. Savanyuvize is van.
b) Szépviztől délre és délnyugotra :
Csík-Szerit-Mikiós, falu. Községi iskolával, sava
nyú vizzel. A tatárok 1694-ben beütöttek ide; egy székely nemes embert feleségével együtt megkö-
töztek, hogy rabságra hurczolják. A mint ezt meg- látá Judit leányuk, szülőit meg akarván szabadí
tani — atyjának kardját kezébe ragadta s a tatá
rokból 9-et csakhamar lesújtott, s addig küzdött hősi bátorsággal, mig ő is meg nem öletett.*
Borsova, falu, községi népiskolával, savanyu- vízzel. — Deine, falu. — Pál falva, falu. Rendezett k. népiskolával. Várdomb nevű helyén várromok láthatók.
Csömörién, falu. Községi népiskolával. Lakóiból a tatárok 1661-ben sokat leöltek. — Csobotfalva, falu, Csomortántól délnyugotra.
Várdotfalva, falu. Más néven Somlyó. Hires búcsú- járó hely. Postaállomással; a ferencrendű szerzete
sek zárdájával és nagy templomával ; 8 osztályú gimnasiummal (középtanoda) ; r. k. kántortanító- képezdével. Van itt könyvnyomda, könyvkereske
dés, könyvtár, olvasó-egylet. Lakói székelyek, r.
katholikusok. — A Kis-Somlyó hegyen álló szál- vátor-kápolnáról azt tartják, hogy Szent István a magyarok legelső királya építtette. Nagy-Somlyó hegyén régi várnak romjai hevernek. Savanyuvize is van.
A pünkösdi búcsuk annak emlékére tartatnak, hozy János Zsi gmond király (1559) sereget kül
dött Csikba, hogy a néppel a római katholikus vallást elhagyassa De a csíkiak nem akarták meg
tagadni szent vallásukat. Fegyvert ragadtak. A ki
rály hadait pünkösd szombatján megtámadták,
* Cserei Farkas.
48
meggyőzték s még a határról visszakergették.
S igy szent vallásukat a veszélytől örök időre meg
mentették.
1694-ben más csata is történt. A tatárok nagy sereggel beütöttek Csikba. Raboltak, gyilkoltak mindenfelé. Majd a zárda felé vették útjokat, hogy azt is kirabolják. De Nizet Ferenc szerzetes a ta
nulókat, oda menekült férfiakat, sőt nőket is föl- fegyverezte. A tatárokat, midőn a zárda felé köze
ledtek (nagy lárma, énekszó, dobpergés, harang
zúgás között), megrohanta, szétverte, miáltal több, mint 7 ezer fogoly és tömérdek zsákmány vétetett vissza a tatároktól.
Csik-Szereda, rendezett tanácsú város. Posta és távirda-állomás. Járásbirósági székhely. Csendőr
ségi és pénzügyőri állomás. Adóhivatallal, erődített várkastélylyal. Van gyógy szertára, több orvosa. — Lakói közt sok a kereskedő és iparos. Van itt könyvnyomda is. A tehénsajtkészítés, müfaragás, szövészet, befásítás jelentékeny fejlődésnek indult.
Heti (szerda) és országos vásárai nagyon népesek.
A Margit napi juhvásár és a Szt.-Mihály-napi ló
vásár különösen hires. Van rendezett róm. kath.
népiskolája ; állami felső népiskolája ; polgári leány
iskolája, könyvtára, olvasó- és tűzoltó-egylete, rongyhasznosító- és dalárda-egylete, műkedvelő színtársulata, takarékpénztára, kórháza, gazdasági s több más egylete. Határa termékeny. Csikmegye főhelye.
Tapioca, falu. Határán mocsáros, tavas helyek vannak, melyekben sok esik él. Ásványos forrása
