212
nem mobilakat. A vizsgálat eredményei egyik hipotézist sem támasztják alá. A mobilak termékenysége általában az induló társadalmi réteg és a jelenlegi réteg termékenysége között
helyezkedik el, tehát mindkettő hatása alatt
áll. Ezenkívül a mobilitás termékenységcsök—
kentő hatása csak akkor mutatkozik, ha a
társadalmi pozíció változása igen nagyméretű volt, vagy sok lépésben történt. Tehát azon kívül, hogy a mobilitás általában a nagyobb termékenységű rétegekből a kisebb termékeny- ségű rétegek felé halad, a mobilitás tényének nincs különlegesen erős hatása a termékeny- ségre.
(Ism.: Andorka Rudolf)
A TÁRSADALMI STRUKTÚRA És A CSALÁD .. A GENERÁCIÓK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK
(Social structure and the family — generational relations.) Szerk. Shame, E'. és Streib, G. F. Prentice Hall Inc. Englewood Cliffs. 1965. 394 1).
Ez a kötet, amely a Duke Egyetemen ren- dezett 1963. évi symposion anyagát közli, fon- tos határállomás a családkutatások történeté- ben. A kötetben közölt tanulmányok végleg leszámolnak azzal az elterjedt felfogással, mely szerint a modern ipari társadalmak leg- általánosabb családtípusa az izolált nukleáris család (a házaspárból és kiskorú gyermekeik- ból álló közösség) lenne, melynek nincs lénye—
ges kapesolata sem felmenő, sem oldalági ro- konokkal. A kötetben szereplő tanulmányok különböző szempontokból bizonyítják, hogy az izolált nukleáris család gondolata tulajdon- képpen mítosz volt, amelyet el kell vetni, és fogalma sem használható a jövőben végre—
hajtandó vizsgálatok hipotéziseinek felállítá—
sánál.
E symposion után bizonyítottnak tekint- hető, hogy a modern ipari társadalomban is
erős szálak fűzik össze a rokon házaspárokat,
különösen a szülőket és házas gyermekeiket.
A tipikus család az önálló háztartást vezető és rokonaitól külön lakó házaspárból és gyer-
mekeiből áll, akik azonban rakonaikkal élénk kapcsolatban állnak, egymást munkával,
anyagiakkal támogatják, gyakran érintkeznek, és magukat összetartozónak érzik. Ennek a
tipikus modern családnak legjobb elméleti meghatározását a symposionon Marvin B.
SuSsman és Eugene Lílwak adta.
Sum—man ,,Relationships of adult children With their parent in the United States" (A felnőtt gyermekek és szüleik kapcsolata az Egyesült Államokban) cimű tanulmányában a.
szülők és felnőtt gyermekeik közötti kapcsola- tokat tipizálta, és mind az anvagi segélynyúj- tás, mind az egymás részére való munkavégzés, mind pedig a szórakozás jellegű társas érint- kezés esetében vizsgálati anyagok alapján meg-
STA'I'ISZ'I'IKAI IRODALMI' FIGYELO
állapította, hogy ezek az amerikai városokban is nagy jelentőségűek, különösen a munkás- családok életében. Az ún. középrétegekhez tartozó családoknál is tapasztalható a vágy szoros kapcsolatok fenntartására, ezek eseté—
ben azonban nagyobb a földrajzi mobilitás, és ez megneheziti e vágyak valóraváltását.
Sussman maga is végrehajtott egy felvételt Clevelandben hipotéziseinek verifikálására, és az eredmények szerint itt is a családok nagy többsége rokoni hálózatokban integrálódik, és mindössze 15 -— 25 százalék a valóban izolált családok aránya.
Lítwak ,,Extended kin relations in an in—
' dustrial democratic society" (Kiterjedt rokoni kapcsolatok egy demokratikus ipari társada- lomban) cimű tanulmányában elsősorban azt vizsgálta, hogy milyen családtipus felel meg legjobban a modern ipari társadalom viszo- nyainak mind az egyén, mind a társadalmi fejlődés szempontjából. Megállapította, hogy a. modern társadalomban a legtöbb feladat ellátására rendelkezésre állnak szakosított
szervezetek, az élet azonban gyakran kíván
azonnali beavatkozást, úgy hogy vagy nincs idő a szakosított szervezet mozgósítására, vagy olyan speciális akciót igényel, amelyre nincs is szakositott társadalmi megoldás.
Ezekben az esetekben a kiterjedt rokonsági kapcsolatokat fenntartó család tud a leg- eredményesebben megbirkózni a felmerülő feladatokkal.
A kötet több tanulmánya konkrét vizsgálati anyagokat ismertetve bizonyította a kiterjedt rokoni kapcsolatok előfordulásának gyakori- ságát és jelentőségét. Peter Townsend az angliai felvételek eredményei alapján a kiterjedt ro- koni kapcsolatok fontos szerepét hangsúlyozta az ellátásra szoruló öregek gondozásában;
Jan Stehower dániai tapasztalatok nyomán azt bizonyitotta, hogy a felnőtt gyermekek nem—
csak akkor gondoskodhatnak öreg szüleikről, ha azokkal együtt laknak, hanem ha azoktól nem nagy távolságra élnek; Robert A. Le Víne pedig a Szaharától délre fekvő afrikai orszá- go kban vizsgálta a többgenerációs családokban jelentkező generációs feszültségek formáit és változását az országok fejlődése során. Más tanulmányok a családi kapcsolatok egy-egy speciális kérdésével foglalkoztak. így Alvin J. Goldfarb a különböző személyiségtípusok el—
térő öregkori magatartását és családi kapcso—
latait elemezte, kimutatva, hogy az ún. jel- legzetes öregkori magatartások valójában nem ellenkeznek az illető korábbi énjével: bizonyos jellegzetességek akkor tisztábban manifesz- tálódnak, mint addig. Alan C. Kerchhoff a házastársi kapcsolatok alakulását vizsgálta a nukleáris családban és a kiterjedt rokonsági kapcsolatokat tartó családban, és megállapi- totta, hogy a nukleáris családokban nagyobb arányú a férjek részvétele a házi munkákban, mint a másik családtipus esetében. Reuben
STATIS Z'I'IICAI IRODALIVII FIGYELÓ
213
Hill a családi döntések meghozatalával fog- lalkozott, és azt mutatta ki, hogy a döntések meghozatalának módja változik a család élete folyamán. Az adatok szerint a női domináció jelentősen emelkedik a házaspárok korának előrehaladtával.
Összesen 15 tanulmányt tartalmaz a kötet.
Ezek közül az első, melyet a szerkesztők,
Streib és Shame professzorok irtak, összefog- lalja a kötet tartalmát, a két utolsó pedig az előzőkben kifejtettekkel vitatkozik.
(Ism.: Cseh-Szombathy László)
GAZDASÁGSTATISZTI KA
ISLAM, N.:
A PAKISZTÁNI NEMZETGAZDASÁG RÖVID
' TÁVU MODELLJE
(A short-term model for Pakistan economy.) Lahore.
1965. Oxford University Press. XI, 148 p.
A Tínbergen professzor előszavával ellátott kötet a pakisztáni nemzetgazdaság legfonto- sabb összefüggéseit kifejezésre juttató ökono- metriai modellt tartalmazza. Ezzel ismét nö- vekedett azoknak az ökonometriai modellek- nek a száma, melyeket egy fejlődésben levő országstrukturális összefüggéseinek elemzésére használnak fel. A modellt nagyjából a követ- kező vonások jellemzik.
Változói és egyenletei száma alapján a kö- zepes nagyságú ökonometriai modellek közé sorolható. A modell összesen 62 változóval (50 endogén és 12 exogén változóval) operál, ennek megfelelően 50 egyenletből áll, ebből azonban csak 20 strukturális egyenlet, a többi azonossági összefüggés. A strukturális egyenle- teknek és az identitásoknak ez a szokatlan aránya, illetve az utóbbiak nagy száma annak tudható be, hogy a strukturális egyenletekben specifikált összefüggések viszonylag egyszerű- ek, és csak két magyarázó változó szerepel
bennük. Az idősorok rövidek; a vizsgálati idő- szak az 1949 — 1960. évi periódust foglalja ma- gában, s — a változók nagy számát tekintve — ez nagyon lecsökkenti a szabadságfokok szá—
mát. Az idősorok rövidsége abból az egyszerű tényből folyik, hogy Pakisztánra vonatkozólag ilyen nagyszámú változóra nem voltak hosz- szabb idősorok előállíthatók. Az idősorok hosszúsága sem egyenlő: maximum tizenkét (éves) megfigyelést tartalmaznak; ezek azon—
ban nem naptári évekre, hanem gazdasági évekre vonatkoznak. Különböző hosszúságú idősorok alkalmazását az teszi lehetővé, hogy az egyenletrendszert a legkisebb négyzetek klasszikus módszerével (tehát egyenletenként) becsülték.
Tekintettel arra, hogy a magyarázó válto—
zók közt endogén változók is szerepelnek, ez a módszer tudvalevően nem ad konzisztens becslést. A szerző véleménye szerint, ha elmé- letileg nem is nyerhető ilyenkor a strukturális paraméterek konzisztens és torzítatlan becslé- se, a gyakorlatban, ha a magyarázó változók alakulása ismeretes, a függő változó várható értékének becslésére az eljárás mégis megfelelő.
A becslési eredmények javítása céljából egyes egyenleteket az első differenciákból képzett idősoradatok alapján is becsült a szerző; kü—
lönösen az előrejelzés szempontjából tartja ezt megbízhatóbbnak. Ezenkívül azonban mind a reziduumok autokorrelációja, mind a magyarázó változók között fennálló multi- kollinearitás csökkentésére alkalmasnak tartja ezt a módszert.
További előnye a szerző szerint az első dif—
ferenciák használatának, hogy minimumra csökkenti azoknak a változóknak a hatását,
amelyek lassú változásnak vannak alávetve (így a népesség száma, a technikai fejlődés stb.), ez pedig rövid távú hatások elemzésére szolgáló modellnél különösen nagy jelentőségű.
Külön foglalkozik a szerző a trendtényező sze- repével. Első differenciák alkalmazása esetén trendtényezőre sincs szükség a modellben, minthogy a trendtényező ebben az esetben konstanssá redukálódik, az alábbi összefüggé- sek szerint:
Y! : ao-i—alxt-tazt,
Y,..x :ao-i—aIxt_1—i—ast—1.
Első differenciák esetén:
(Yt_ Yt—i) : al(mt——xl_1)—$—a2(t—t-§-1) :
: aware—i) 4- az!
ahol a trendtényező helyére az a2 konstans lép.
A modell egyenletrendszerének középpont- jában a nemzeti jövedelemre, illetve a bruttó nemzeti termékre vonatkozó egyenletek állnak.
A modell a termelési ágazatokat a következő- képpen dezaggregálja: mezőgazdaság (ezen belül is külön az emberi táplálkozásra szolgáló termékek és az egyéb termékek), gyáripar, külkereskedelem, valamint az egyéb termelő ágazatok. A szerző találóan jegyzi meg, hogy altalaban minden őkonometriai modell kon- struálasakor —- és ez a pakisztáni modell meg- alkotása esetében fokozott mértékben igaz
—- bizonyos kompromisszumra van szükség egyrészt a nemzetgazdaság struktúráját leg- inkább jellemző vonások meghatározásának igénye, másrészt a meglevő adatok szabta le—
hetőségek között. A konstrukciót az a tény is befolyásolja, hogy a modellt elsőrendű céllal előrejelzésre vagy pedig döntési célra kívánják használni.
