STATISZTIKAI IRODALIWI FIGYELÓ
211
TÁRSADALOMSTATISZTI KA -- DEMOGRÁFIA
BLAU, P. M. -—DUNCAN, 0. D.:
AZ AMERIKAI FOGLALKOZÁSI STRUKTÚRA (The American occupational structure.) New York.
1967. Wiley. 520 p.
A könyv egy nagyszabású amerikai mobili- tási vizsgálat eredményeit mutatja be és elem- zi. A vizsgálat alapjául reprezentatív minta szolgált (amely a Népszámlálási Hivatal hó- naponkénti adatfelvételéhez kapcsolódott), több mint 20 000 20—64 éves korú amerikai férfi mobilitási adatait írták össze.
Az eredmények elemzésében igyekeztek a mo— ; bilitás összefüggéseit kvantifikálni. Ennek lehetővé tétele érdekében 0 és 96 közötti pont- számmal jellemezték az összes lehetséges
foglalkozásokat. Úgy jártak el, hogy a régebbi presztizs vizsgálatok alapján korrelációt és regressziót számítottak a presztizs, a jövede- lem, az iskolai végzettség és a kérdéses foglal- kozás szellemi vagy fizikai jellege (0—1 vál- tozó) között, és a regressziós egyenlet alapján számították ki azoknak a foglalkozásoknak a
,,status" pontszámát, amelyek a korábbi
presztizs vizsgálatokban nem szerepeltek.
A mobilitás elemzésére szolgáló hagyomá-
nyos módszerek (a százalékos eloszlások, vala-
mint az asszociációs és disszociációs indexek) mellett egészen új módszereket alkalmaztak.
]. A többszörös osztályozáson alapuló elem—
Zés (multiple—classification analysis). Lényege az, hogy különböző szempontok (például az apa foglalkozása, az összeírt személy iskolai végzettsége) szerint csoportosítják az adato- kat, majd összehasonlítják az egész vizsgált népesség átlagát a csoportátlagokkal és az egyedi értékeknek azoktól'való szóródásával.
így választják külön a mobilitást befolyásoló egyes tényezők hatását. Ezt a módszert, mely
a variancia—analízissel rokon, fel lehet hasz—
nálni, ha a jelenlegi foglalkozást számszerűen jellemezni tudjuk. Ebben az esetben a többi osztályozási kritériumot nem kell kvantifi-
kálni.
2. Korreláció— és regressziószámítás. E mód- szer esetében mindegyik vizsgált tényezőt kvantifikálni kell. Öt alaptényező —— a jelenlegi foglalkozás, az első kereső foglalkozás, az iskolai végzettség, valamint az apa foglalko-
zása és iskolai végzettsége — között számíta- nak korrelációt és regressziót. A számítást egyes esetekben további egy—két tényezővel egészítik ki. Az összefüggések erősségét az úgy- nevezett együtthatókkal mérik, ezeknek össze- ge a többszörös korrelációs együttható négy- zetével egyenlő. így ezek az együtthatók ki- fejezik, hogy az egyes tényezők (mint például az apa foglalkozása) milyen százalékosan ki—
fejezett mértékben befolyásolták a vizsgált amerikai férfiak jelenlegi elhelyezkedését a
7?
foglalko zási struktúrában. Megadják mindig a figyelembe vett tényezők által ,,meg nem ma- gyarázott részt" is.
3. Kovariancia elemzés. Alkalmazásához a függő változón (a jelenlegi foglalkozáson) kívül az egyik független, magyarázó változót kvan- tifikálni kell, a másik magyarázó változót elég minőségi ismérvek alapján csoportosítani.
Lényege abból áll, hogy a nem kvantifikált tényező egyes kategóriái számára külön—
külön számítanak korrelációt és regressziót a jelenlegi foglalkozás és a kvantifikált magya—
rázó változó (például az iskolai végzettség) között.
E három módszer közül elsősorban a re- gressziószámitást használják, és továbbfejlesz-
tik az ,,útelemzés" (path analysis) módszerévé, amely szemléltető ábrák segitségével kvanti—
fikálja a társadalmi összefüggéseket.
Megállapítják, hogy az egyén iskolai vég- zettségének van a legerősebb hatása a foglal-
kozási struktúrában való elhelyezkedésre,
ennél" valamivel gyengébb az első foglalkozás- nak, valamint az apa foglalkozásának és isko—
lai végzettségének hatása. Az életkorral pár- huzamosan nő a korábbi foglalkozás meghatá—
rozó ereje. Összegezve azonban ezek a ténye—
zők nem egészen fele részben határozzák meg a jelenlegi foglalkozást, tehát számos más erős
tényező is szerepet játszik. Ebből azt a követ- keztetést vonják le, hogy az amerikai társada- lom elég kismértékben merev, sok lehetőség van a társadalmi mobilitásra.
Bizonyos társadalmi csoportok —— minde- nek előtt a négerek és rajtuk kívül a déliek és a bevándorlók — határozottan hátrányos helyzetben vannak a társadalmi hierarchiában való emelkedés szempontjából. Különösen a.
négerek esetében lehet azt látni, hogy még azo- nos iskolai végzettség, első foglalkozás stb.
esetén is kedvezőtlenebb emelkedési lehetősé- geik vannak, mint a hasonló körülmények kö—
zött élő fehéreknek.
Megvizsgálják a mobilitás összefüggését további tényezőkkel: a belső vándorlással, a paraszti származással, a testvérek számával, a születési sorrenddel, a házasságkötéssel és a termékenységgel. Különösen érdekesek szá- munkra, a gyermekszám és a mobilitás közötti kapcsolatra vonatkozó megállapítások. Ismer- tetnek két korábbi hipotézist: a) a kisebb gyermekszámú családok mindig emelkednek, a nagyobb gyermekszámúak pedig süllyednek
a társadalmi hierarchiában, és a társadalmi
rétegek szerinti differenciálís termékenységet kizárólag ez a mobilitás okozza; b) a differen—
ciális termékenység kialakításában más ténye- zők játszanak szerepet, de a mobilakat álta—
'lában kisebb gyermekszám jellemzi, mint a
212
nem mobilakat. A vizsgálat eredményei egyik hipotézist sem támasztják alá. A mobilak termékenysége általában az induló társadalmi réteg és a jelenlegi réteg termékenysége között
helyezkedik el, tehát mindkettő hatása alatt
áll. Ezenkívül a mobilitás termékenységcsök—
kentő hatása csak akkor mutatkozik, ha a
társadalmi pozíció változása igen nagyméretű volt, vagy sok lépésben történt. Tehát azon kívül, hogy a mobilitás általában a nagyobb termékenységű rétegekből a kisebb termékeny- ségű rétegek felé halad, a mobilitás tényének nincs különlegesen erős hatása a termékeny- ségre.
(Ism.: Andorka Rudolf)
A TÁRSADALMI STRUKTÚRA És A CSALÁD .. A GENERÁCIÓK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK
(Social structure and the family — generational relations.) Szerk. Shame, E'. és Streib, G. F. Prentice Hall Inc. Englewood Cliffs. 1965. 394 1).
Ez a kötet, amely a Duke Egyetemen ren- dezett 1963. évi symposion anyagát közli, fon- tos határállomás a családkutatások történeté- ben. A kötetben közölt tanulmányok végleg leszámolnak azzal az elterjedt felfogással, mely szerint a modern ipari társadalmak leg- általánosabb családtípusa az izolált nukleáris család (a házaspárból és kiskorú gyermekeik- ból álló közösség) lenne, melynek nincs lénye—
ges kapesolata sem felmenő, sem oldalági ro- konokkal. A kötetben szereplő tanulmányok különböző szempontokból bizonyítják, hogy az izolált nukleáris család gondolata tulajdon- képpen mítosz volt, amelyet el kell vetni, és fogalma sem használható a jövőben végre—
hajtandó vizsgálatok hipotéziseinek felállítá—
sánál.
E symposion után bizonyítottnak tekint- hető, hogy a modern ipari társadalomban is
erős szálak fűzik össze a rokon házaspárokat,
különösen a szülőket és házas gyermekeiket.
A tipikus család az önálló háztartást vezető és rokonaitól külön lakó házaspárból és gyer-
mekeiből áll, akik azonban rakonaikkal élénk kapcsolatban állnak, egymást munkával,
anyagiakkal támogatják, gyakran érintkeznek, és magukat összetartozónak érzik. Ennek a
tipikus modern családnak legjobb elméleti meghatározását a symposionon Marvin B.
SuSsman és Eugene Lílwak adta.
Sum—man ,,Relationships of adult children With their parent in the United States" (A felnőtt gyermekek és szüleik kapcsolata az Egyesült Államokban) cimű tanulmányában a.
szülők és felnőtt gyermekeik közötti kapcsola- tokat tipizálta, és mind az anvagi segélynyúj- tás, mind az egymás részére való munkavégzés, mind pedig a szórakozás jellegű társas érint- kezés esetében vizsgálati anyagok alapján meg-
STA'I'ISZ'I'IKAI IRODALMI' FIGYELO
állapította, hogy ezek az amerikai városokban is nagy jelentőségűek, különösen a munkás- családok életében. Az ún. középrétegekhez tartozó családoknál is tapasztalható a vágy szoros kapcsolatok fenntartására, ezek eseté—
ben azonban nagyobb a földrajzi mobilitás, és ez megneheziti e vágyak valóraváltását.
Sussman maga is végrehajtott egy felvételt Clevelandben hipotéziseinek verifikálására, és az eredmények szerint itt is a családok nagy többsége rokoni hálózatokban integrálódik, és mindössze 15 -— 25 százalék a valóban izolált családok aránya.
Lítwak ,,Extended kin relations in an in—
' dustrial democratic society" (Kiterjedt rokoni kapcsolatok egy demokratikus ipari társada- lomban) cimű tanulmányában elsősorban azt vizsgálta, hogy milyen családtipus felel meg legjobban a modern ipari társadalom viszo- nyainak mind az egyén, mind a társadalmi fejlődés szempontjából. Megállapította, hogy a. modern társadalomban a legtöbb feladat ellátására rendelkezésre állnak szakosított
szervezetek, az élet azonban gyakran kíván
azonnali beavatkozást, úgy hogy vagy nincs idő a szakosított szervezet mozgósítására, vagy olyan speciális akciót igényel, amelyre nincs is szakositott társadalmi megoldás.
Ezekben az esetekben a kiterjedt rokonsági kapcsolatokat fenntartó család tud a leg- eredményesebben megbirkózni a felmerülő feladatokkal.
A kötet több tanulmánya konkrét vizsgálati anyagokat ismertetve bizonyította a kiterjedt rokoni kapcsolatok előfordulásának gyakori- ságát és jelentőségét. Peter Townsend az angliai felvételek eredményei alapján a kiterjedt ro- koni kapcsolatok fontos szerepét hangsúlyozta az ellátásra szoruló öregek gondozásában;
Jan Stehower dániai tapasztalatok nyomán azt bizonyitotta, hogy a felnőtt gyermekek nem—
csak akkor gondoskodhatnak öreg szüleikről, ha azokkal együtt laknak, hanem ha azoktól nem nagy távolságra élnek; Robert A. Le Víne pedig a Szaharától délre fekvő afrikai orszá- go kban vizsgálta a többgenerációs családokban jelentkező generációs feszültségek formáit és változását az országok fejlődése során. Más tanulmányok a családi kapcsolatok egy-egy speciális kérdésével foglalkoztak. így Alvin J. Goldfarb a különböző személyiségtípusok el—
térő öregkori magatartását és családi kapcso—
latait elemezte, kimutatva, hogy az ún. jel- legzetes öregkori magatartások valójában nem ellenkeznek az illető korábbi énjével: bizonyos jellegzetességek akkor tisztábban manifesz- tálódnak, mint addig. Alan C. Kerchhoff a házastársi kapcsolatok alakulását vizsgálta a nukleáris családban és a kiterjedt rokonsági kapcsolatokat tartó családban, és megállapi- totta, hogy a nukleáris családokban nagyobb arányú a férjek részvétele a házi munkákban, mint a másik családtipus esetében. Reuben
