II. Rákóczi Ferenc háborújának kezdete,

II. Rákóczi Ferenc háborújának kezdete,

(1703. június 16-tól július 15-ig.)

Az idő előtt és a k a r a t a ellenére k i r o b b a n t felkelés dol- hai k u d a r c á n a k hírére, R á k ó c z i n a k már nem volt n y u g t a Lengyelországban. Bercsényit Varsóba k ü l d t e a lengyel segítség megsürgetésére, m a g a pedig lengyel barátaitól ka- pott kisszámú lovas fegyveres kísérettel közeledett a m a g y a r h a t á r felé. A dolhai harc u t á n szétszóródott felkelő csapat m a r a d v á n y a i t is oda rendelte. J ú n i u s 14-én ért a m a g y a r h a t á r t ó l m á r csak p á r kilométerre fekvő Klimiec faluba, ahol őt p á r ezer. alig felfegyverzett szegénylegény v á r t a Esze Ta- más vezetésével.

A k a t o n a s á g n a k alig nevezhető, rendetlen n é p h a d a t Rákóczi sok f á r a d s á g g a l némiképen katonai a l a k u l a t o k b a osztotta s a z u t á n elindult nehéz ú t j á r a .

Egész h a d e r e j e ezen a n a p o n csupán körülbelül 5000 em- berből állott, beleértve a falusi szekerek elől kifogott lovak- ra ültetett 300 huszárt.² A déli ó r á k b a n lépte át Magyaror- szág h a t á r á t a vereckei hágón, u g y a n a z o n úton. amelyen 7 évszázaddal előtte, honfoglaló Á r p á d vezér jött. D e Árpád mögött fegyelmezett, feszes kötelékében, törzsekre tagozódó, harcedzett vezetők p a r a n c s á r a figyelő félelmetes sereg lova- golt. Rákóczinak ebben a percben más katonasága még nem volt, mint ez a bátor, lelkes, de katonai szemmel nézve semmi h a r c é r t é k k e l se bíró, alig felfegyverzett p ó r h a d , amelynek sem feszes tagozódási! kötelékei, sem vezetésre hívatott pa- rancsnokai nem voltak.

Rákóczi azonban tovább m á r nem h a l a s z t h a t t a Magyar- országba való bevonulását. Híre már messze előtte járt. A fel- zaklatott ország lakossága benne bízott, Messiásként v á r v a őt, akit nem diktátori h a j l a m , v a g y dicsőség utáni v á g y állí- tott a nemzeti mozgalom élére, h a n e m az a körülmény, hogy mint fejedelmi családok sar ja, aki az ország n a g y területének

1 Rákóczi Magyarországba jövetelének előkészítését lásd: Hadtört.

Közi. 1933. évf. tőlem: ..Rákóczi elindulása" cím alatt.

(1.900.000 holdnak) k o r l á t l a n ura,3 születésénél, tekintélyé- nél, külföldi összeköttetéseinél és n a g y műveltségénél fogva, egyedül lehetett hívatott arra, hogy az egész m a g y a r nemzet létéért való küzdelmét vezesse. Ezért intézkedéseiben h a d - műveleti elgondolások, h a d j á r a t i tervek ekkor még nem ve- zethették.

Minden hadvezérnek két tényezővel kell számolnia vala- mely h a d j á r a t megindulásakor. Az egyiket pontosan t u d h a t - ja. Ez, hadseregének számereje és harcértéke. A m á s i k a t — a v á r h a t ó ellenség erejét — csak hozzávetően többé-kevésbbé pontosan. A hadviselés tervezéseinek k a l k u l u s á b a n , Rákóczi Eerenc h a d j á r a t á n a k kezdetén, éppen ez a két tényező volt a két n a g y ismeretlen.

Rákóczi seregének m a g v á t az a p á r ezer — k a t o n á n a k alig nevezhető — fegyelmezetlen fegyveres e m b e r alkotta, a k i k n a g y lelkesedéssel és u j j o n g á s s a l ereszkedtek alá a Besz- kidek l e j t ő j é n Munkács v á r a felé. Rákóczi személye volt az a szilárd pont, amely köré kellett kristályosodni a jövendő k u r u c hadsereg alkatrészeinek. Hogy milyen n a g y lesz ez a hadsereg és milyen értékű, azt senki sem sejthette előre. Az ország a török hódoltság mindent elpusztító n y o m o r ú s á g a után, a bécsi k o r m á n y nemzetellenes és az ország különleges helyzetével és érdekeivel nem törődő erőszakos p o l i t i k á j á n a k j á r m a alatt nyögött. Az alkatrészeikre felbomlott nemzet kész volt u g y a n az ellenállásra, de a lelkesedésen kívül, a n n a k reá- lis és célravezető eszközeivel nem rendelkezett. Az ország minden részében az elmúlt évtizedek l a p p a n g ó zsarátnokai alól fel-felcsapott u g y a n a k u r u c ellenállás l á n g j a , de minde- n ü t t csak elszigetelten, összefüggés nélkiil. Rákóczi tehát csak a r r a számíthatott, hogy megjelenésekor csatlakozni fognak hozzá a lelkes — de mégis csak fegyelmezetlen és silány fegy- verzetű — tömegek.

Legnagyobb szerencsétlensége az volt, hogy a n a g y oszt- r á k hadsereg alkotó részét tevő „exercitus h u n g a r i c u s " — a z a z a m a g y a r szent korona országaiból toborozott csapa- tok. — spanyol örökösödési h á b o r ú külső harcterein, B a j o r - országban és Olaszországban harcoltak. Magyarországon csu- p á n n é h á n y toborzó keret fáradozott azon, hogy a hadsereg s z á m á r a nehezen összefogott legénységet a h a r c t e r e k r e szál- lítsa. í g y tehát a felkelés első idejében, vagyis é p p e n akkor, amikor leginkább szüksége lett volna R á k ó c z i n a k — mint legfőbb h a d ú r n a k és fővezérnek — gyakorlott és szervezett katonaságra, ily csapatokra nem számíthatott. Hadseregének megszervezését, úgyszólván semmiből való felállítását, neki

3 Dr. Márki Sándor II. Rákóczi Ferenc II. kötet, 290. oldal.

m a g á n a k és alvezéreinek kellett v é g r e h a j t a n i a . De erre az emberfeletti f e l a d a t r a 1703 j ú n i u s á b a n segítőtársat még n e m találhatott. Bercsényi Miklós még Lengyelországban f á r a d o - zott a lengyel segédcsapatok összeszed ésén. s így a 27 éves és minden h a d i t a p a s z t a l a t o k nélkül levő Rákóczi Ferenc csak a maga erejére támaszkodhatott.

Ez a m a g y a r á z a t a a n n a k , hogy a felkelés első évében ka- tonai szemmel nézve, rendszeres hadműveletekről alig beszél- h e t ü n k . A n a g y s z a b a d s á g h a r c első évének küzdelmei mind- addig, amig Rákóczi seregei az év végéig h a t a l m u k b a nem keríthették az ország legnagyobb részét és n é h á n y , a császári reguláris seregtől á t j ö t t tapasztalt tiszt nem jelentkezett — nem viselték m a g u k o n egy rendes had járat képét. Rákóczinak hadászati terve nem is lehetett, csupán egy célja, az egész nemzet talpraállítása a császári uralom ellen. Az e h ó n a p o k eseményeivel foglalkozó egykorú i r a t o k b a n k a t o n a i intézke- déseket, jelentéseket, létszámkimutatásokat nem is igen t a - lálunk. Sajnos, a n n a k sincs m a m á r nyoma, hogy Rákóczi

miképen képzelte el a nemzeti felkelés k a t o n a s á g á n a k meg- szervezését. E m l é k i r a t a i b a n s egykorú leírásokban m i n d i g c s u p á n utalásokat t a l á l u n k arra, hogy Rákóczi bejövetele, u t á n mindenki számolt az egész nemzet fegyveres felkelé- sével.

Az ellenségről eléggé pontos értesülései lehettek Rákóczi- nak. hiszen a Klimiecbe s ezt megelőzőleg Brzezanba hozzá k ü l d ö t t m a g y a r felkelők, az ország n a g v részét b e j á r t á k és ismerték a császári csapatok helyzetét és létszámát. D e ez a létszám a nemzeti felkelést elnyomandó k a r h a t a l o m n a k csak egy h á n y a d a volt. Számítani kellett neki azzal is, hogy t a l á n az ország lakosságának nem minden rétege f o g j a őt és felkelő seregét lelkesedéssel fogadni, hiszen az akkori közle- kedési viszonyok gyarlósága folytán, a közvéleményt kellően t á j é k o z t a t n i előzetesen nem lehetett. N a g y o n természetes, hogy a főúri és köznemesi rend az elégedetlen elemek minden helyi megmozdulását ellenszenvvel f o g j a fogadni, hiszen min- denkinek élénk emlékezetében voltak még az elmúlt évek parasztlázadásai, amikor minden nemzeti, h a z a f i a s jelszó alatt megindult lázongás, a f ő u r a k és a földbirtokososztálv elleni gyűlölettől szított rombolássá és pusztítássá f a j u l t és rendesen az u r a k b i r t o k a i n a k feldúlásával végződött. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy Rákóczi mozgalmát a ne- messég eleinte tartózkodva, sőt ellenszenvvel fogadta. H a r a g - szanak reá. hogy éppen a r a t á s idején csinál zűr-zavart.4 „Ár-

4 Nemzeti Múzeum: Thaly gyűjtemény, 1705. év, 148. lap. Did Mihály levele Szécsénvből június 29-éről.

víz m ó d j á r a r e á n k jött Rákóczi u r a m rebelliója. T á m a d a E r - délyben a p a r a s z t h a d , az u r a k , főrendek mindenét f e l d ú l t á k , rebellis szófogadatlan j o b b á g y o k miatt vetetlenek m a r a d - tunk. n a g y éhségre j u t o t t u n k " , í r j a Czegei Vass G y ö r g y er- délyi nemes.5 Hogy Rákóczi céljaival és felkelésének igazán h a z a f i a s jellegével a közvélemény m e n n y i r e nem volt tisztá- ban. a n n a k bizonyítékául a sok ilyen t á r g y ú levél közül csu- p á n Bottyán Jánosnak, Rákóczi későbbi legkiválóbb t á b o r - n o k á n a k j ú n i u s h a v á b a n írott leveleiből idézek n é h á n y sort.

Bottyán ebben az időben, mint császári huszárezredes, Esz- tergom vidékén, p a r a n c s n o k á t ó l K o h á r v István tábornoktól azt az útasítást k a p t a , hogy a k u r u c o k ellen c s a p a t o k a t to- borozzon. J ú n i u s 15-én jelenti K o h á r v n a k mély felháboro- dással, hogy a k u r u c o k : „azon kóborló, m a g y a r nemzetsé- g ü n k n e k rontói és országunk pusztítói zászlókat is emeltek már, bízva bízom, hogy az én legkegyelmesebb szentséges R ó m a v Coronás Királyomat és U r a m a t nem a d j a ellenségei- nek h a t a l m a alá, ú g y a Hereditarius M a r i a n u m országunk- ban öszve gvíílt, i n j u s t a arma vibrantes népek, győzhetetlen f e g y v e r által leteriiltetnek. kik ellen én hívségemtől és kö- telezettségemtől tiszteltetvén nemcsak m a g a m ellenük f e g y - verkezni fogok, h a n e m más vitéz embereket is, bízom Istenem után. hogy készpénzért magamhoz hódítván, azon k u r u c o k ellen eszve szedhetem."6 Rákóczi felkelésének ezekben a vál- ságos heteiben a helyzet az volt, hogy a j o b b á g y s á g t á r t k a - rokkal v á r t a a felkelés zászlóbontását, mert nyomorúságos helyzetében ettől remélte boldogulását, a nemesség s a városi oolgárság ellenben félt attól, idegenkedett v a g y legjobb eset- ben tartózkodó s g y a k r a n kétkulacsos álláspontra helyezke- dett.7

Még kevésbbé ismerték fel Rákóczi felkelésének jelentő- ségét és messze k i h a t ó fontosságát Bécsben. Az u d v a r l e g f ő b b g o n d j a volt a spanyol örökösödési háború f ő h a d s z í n t e r e i n való seregeinek kellő pótlása. Ezeknek érdekében m á s u t t el- helyezett csapatait minden tekintetben mellőzte. A császári és vele szövetségben álló dán, porosz, szász, lengyel, wiirtz- burgi és egyéb eredetű csapatok teljes létszáma 1703 t a v a - szán 47 gyalogezredből, 207 gyalog zászlóaljból, 47 lovas ez- redből, 248 lovas századból állott. A gyalogság egész létszá-

3 Czegei Vass György naplója 374. oldal.

6 Nemzeti Múzeum: Thaly gyűjtemény 1705. év, 40. lap.

7 Debrecen, Selmecbánya város tanácsai a kurucok közeledésének hírére követeket küldenek ugyan Rákóczi elé de egyidejűleg Bécsbe is s mind a két helyen utasítást kérnek m a g a t a r t á s u k r a . (Szűcs István:

Debrecen város történelme III. kötet. A Selmecbányái Zmeig napin.

Kacskovics Lajos: Pótlékok az 1703—1707-i magyar történetekhez.)

ma 159.319. a lovasságé 110.600 főből állott: utóbbi létszám- n a k azonban körülbelül csak a fele harcolt valóban lóháton.

A tisztán császári v a g y királyi, azaz osztrák és m a g y a r ere- d e t ű katonaság létszáma ennek az összegnek csak egy része volt, mégpedig 76.000 fő, beleértve 21.000 lovast és azonfelül a magyarországi megerősített helyeken elhelyezett 38 úgy- nevezett „Freycompagnie"-t. U t ó b b i a k gyenge h a r c é r t é k ű m o n d h a t n á m rossz h a d t á p csapatok voltak, akik a v á r a k b a n nyomorúságosan tengették életüket s igen g y a k r a n napszá- mos m u n k á t vállaltak földbirtokosoknál, v a g y g a z d a g a b b polgároknál. Az u d v a r i h a d i t a n á c s k i m u t a t á s a szerint, Rá- kóczi bejövetelének idejében Magyarországon mindössze 5 gyalogos és 3 lovas ezred volt elhelyezve. Mégpedig a Ne- hem-, Molnár-, és Deutschmeister-gyalogezred, összesen 4000

fő létszámmal. A lovas ezredek közül csak egy volt teljes, a Montecuccoli-vértesezred. Ezenkívül csak a La Tour-vértes és a Schlik-dragonyos ezred n é h á n y százada állott rendelke- zésre, összesen alig 1200 fő létszámmal. Magyarország akkori n a g y területére tehát v a j m i kevés ütésre v a g y ellenállásra kész rendes hadsereg.8

A bécsi u d v a r a törökök közelsége miatt jobban félt az E r d é l y b e n v á r h a t ó és mindig ú j b ó l meginduló mozgalmaktól, mert ott — a viszonyokhoz és az országrész kiterjedéséhez a r á n y í t v a — elég tekintélyes h a d e r ő állott gróf R a b u t i n de Bussy a l t á b o r n a g y p a r a n c s a alatt.⁹ Ehhez az erdélyi sereghez t a r t o z t a k a Neipperg, P á l f f y . Heister, T h ü r h e i m gyalogos ez- red összesen 5446 fővel; az Uhlefeld-, Steinville-. Hannover- vértes és a R a b u t i n - d r a g o n y o s ezred összesen 2984 fővel.

A megerősített helyek védelmére szánt 58 század a budai, eperjesi, makovicai. kanizsai, szigeti, n a g y v á r a d i , lipótvári.

t o k a j i , munkácsi, kassai, szendrői. lőcsei, pozsonyi, é r s e k ú j - vári, trencséni. árvái, likavai. komáromi és győri v á r b a n állo- másozott. Létszámuk századonkint 40—120 fő között ingado- zott, tehát oly csekély volt, hogy a helyőrségi szolgálat ellá- t á s á r a is alig voltak képesek.

Az u d v a r i haditanács rendelkezésére állott továbbá még

8 Feldzüge des Prinzen Eugen oon Savoyen: I. sorozat, V kötet 88. és 110. oldalak.

9 Rabutin, a császári hadsereg egvik legkiválóbb tábornoka szü- letett 1642-ben, francia eredetű előkelő családból. Hazájából nzonban egy még ma is felderítetlen családi bonyodalom miatt menekülni volt kénytelen. Ausztriába szökött s felajánlotta szolgálatait az udvari hadi- tanácsnak. 1683-ban alezredes, m a j d 1696-ban tábornok, később al- tábornagy, Erdélv főparancsnoka és kormányzója lett. (Frli. Hengel- müller: Franz Rákóczi und sein Kampf f ü r Ungarns Freiheit 1. kötet, 86. oldal.)

a délmagyarországi rácok csapata, amely kb. 45 századot al- kotott.¹⁰ A reguláris seregek kiegészítésére kellett volna szol- gálni végül a v á r m e g y é k felkelő c s a p a t a i n a k . N y u g a t m a g y a r - országnak a királyhoz h ű mérvéiből ez év szeptemberéig Gom- bos Imre és Forgách Simon tábornok (későbbi k u r u c tábornok) parancsnoksága alatt kb. 2000 ember (gyalog és kis s z á m b a n lóháton) össze is gyülekezett, E r d é l y b e n pedig kb. 8000 em- bert sikerült összehajtani. De mindezek a megyei népfelkelők, valamint az előbb említett várvédő századok, az események során nem váltották be a h o z z á j u k f ű z ö t t reményeket, mert az ütközet előtt vagy alatt v a g y elszéledtek, v a g y a k u r u c o k - hoz pártoltak.

Sokkal számottevőbb segítséget jelentett a császáriak ol- d a l á n h a r c r a kész rácok csapata (kb. 1500 ember), mert eze- ket nem csupán védelemre lehetett felhasználni, h a n e m tá- madásnál is. Ez a csapat császári főtisztek, gróf H u y n , Kreutz tábornokok és Monasterly ezredes, rác v a j d a parancs- noksága alatt állottak az Alföld és D u n á n t ú l déli részein.

Mivel az u d v a r i h a d i t a n á c s 1703 n y a r á n még nem gon- dolt arra. hogy Magyarországon rendszeres h a d j á r a t o t kell vívnia a felkelőkkel, a parancsnok]ási viszonyokat sem ren- dezte. Az egész Magyarország területén elhelyezett n é h á n y ezred a legközelebb eső területi p a r a n c s n o k — B u d á n P f e f - fershofen, Esztergomban K u c k l ä n d e r t á b o r n o k o k és Kassán Nigrelli gróf táborszernagy — alá tartozott. Még ezt a kis lét- számot is csökkenteni a k a r t a a h a d i t a n á c s , mert i j ú n i u s b a n parancsot adott a Montecuccoli-vértes ezrednek, hogy Kassán gyülekezve a b a j o r h a r c t é r r e * i n d u l j o n . Rákóczi előrenyomu- lásával kapcsolatban azonban. Nigrelli j a v a s l a t á r a , ez az ez- red mégis Magyarországon m a r a d t . Ez volt voltaképen az egye- düli és első reguláris katonaság, amellyel Rákóczi csapatai Munkács vidéki h a r c a i k b a n összetalálkoztak.

.Mint említettem, sehol sem talál juk n y o m á t a n n a k , hogy Rákóczi a megindított h a d j á r a t f o l y t a t á s á r a valamilyen elő- zetes haditervet kigondolt és összeállított volna. Emlékiratai- ból. egykorú levelekből, de főleg ja június és július h a v i ese- ményekből azonban k i h á m o z h a t u n k mégis, egy, ú g y hadásza- tilag. mint harcászatilag igen célszerű, gondolatmenetet. Rá- kóczi keletfelvidéki u r a d a l m a i n a k központja Munkács volt.

Ennek yól megerősített v á r á t szándékozott tehát legelsősorban birtokába venni. Innen, mint központból leg j o b b a n i r á n y í t h a t t a a Duna-Tisza közének felső »szakaszán előre v á r h a t ó esemé- nyeket s ezen a helyen őt is leg jobban és legkönnyebben meg- t a l á l h a t t á k a hozzá csatlakozni k í v á n ó felkelő vezérek. Azon-

10 Feldziige des Prinzen Eugen oon Sauoyen: I. sorozat Y. kötet 88, 89, 110, l i t és 116. oldal.

felül pedig a r r a is biztosan számíthatott, hogy munkácsi ura- dalmához tartozó j o b b á g y a i kivétel nélkül mellé állanak.

Munkácstól a z u t á n az Alföldre, a h a j d ú városok felé szándé- kozott vonulni, főleg .azért, mert a hegyek között — ahol za- bon, k r u m p l i n kívül alig termett más — csapatait nem lett volna képes élelmezni és a m a g y a r k a t o n a s á g szelleme —r mint e m l é k i r a t a i b a n í r j a — i n k á b b h a j l o t t a síkságokon való h a d a - kozásra. a hegyvidékeket nem kedvelte.1 1 A tiszántúli felkelők hozzá érkező -követei is sürgették az Alföldre való bejövetelét.

A m u n k á c s i vár őrsége hír szerint csupán 500 gyalogosból ál- lott. Ezeknek egy része r o k k a n t volt. másik része pedig R á k ó c z i u r a d a l m á h o z tartozó családokba házasodva, szíve szerint i n k á b b hozzá hajlott. N a g y o b b ellenállásra tehát itt nem kellett számítania.1 2

J ú n i u s 16-án,a déli ó r á k b a n tűzte ki először m a g y a r föl- d ö n ,,Cum Deo Pro P a t r i a et Libertate" „Istennel a h a z á é r t és s z a b a d s á g é r t " f e l i r a t ú piros zászlóit.13 Rákóczi s a j á t hadvezéri

j á r a t l a n s á g á n a k t u d a t á b a n , mint emlékirataiban és önélet- r a j z á b a n maga is elismeri, vegyes érzelmekkel lépte- át szülő- f ö l d j é n e k h a t á r á t . Bizonyára eszébe jutott d é d a n y j á n a k Ló- r á n t f f y Z s u z s a n n á n a k a m a bölcs-mondása, melyet fiához II.

Rákóczi G y ö r g y h ö z intézett, amikor az Ausztriai Ház ellen a k a r t h a d b a vonulni: „az h a d a k o z á s n a k kezdetit . t u d j a em- ber. de végit csak Isten tudja".1 4 De megállnia többé nem le- hetett. Lelkiismeretének parancsoló szava az ország kizsaro- lása felett érzett elkeseredése s az a t u d a t , hogy Magyarorszá- gon a k k o r egyedül ő volt az a iszemély, akinek legtöbb remé- n y e lehetett arra, hogy egy országos felkelést diadalra vezes- sen. s nem utolsósorban az Isteni Gondviselésbe vetett bizalom adott erőt neki, ennek a r e n d k í v ü l fontos vállalkozásnak meg- indítására. További ú t j á n a k biztosítására p o r t y á z ó járőröket k ü l d ö t t előre, akiktől megtudta, hogy Munkácsig szabad az út. Déli harangszó idején a sereg Z á v a d k a mellett t á b o r b a szállt, hogy b e v á r j a p o r t y á z ó i n a k részletesebb h í r a d á s á t és* a Bercsényi u r a d a l m á h o z tartozó U n g v á r körül gyülekező fel- kelők csapatát, amely V a j d a J a k a b tiszttartó vezetésével való- b a n csatlakozott is hozzá. A következő n a p o k a t június 21-ig.

11 Rákóczi emlékiratai: V. kötet 36. oldal.

12 A Munkáes felé való vonulás, valamint a munkácsi harcot Rá- kóczi emlékirataiban V. kötet 35—47. oldalon részletesen leírja. Eiről az ütközetről ennél részletesebb vagy eltérő adatokat sehol sem találtam.

13 A „pro libertate" szavak kezdőbetűire készült anagramma:

„Princeps Rákóczi, Oeclusus, Liberatus, Item Bercsényi Exul, Redux.

Totam Austriam Turbánt Ense" azaz „Rákóczi fejedelem börtönben szenvedett, kiszabadult. Bercsényivel egvetemben száműzetéséből visz- szatérve egész Ausztriát ' k a r d j u k k a l feldúlják." Márki: II. Rákóczi. I.

kötet 256. oldal.

14 Hóman—Szekfű: Magyar Történet. V. kötet 257. oldal.

Rákóczi még a hegyek között ^töltötte. serényen f o l y t a t v a csa- p a t á n a k szervezését. Esze Tamás, Bóné A n d r á s és még n é h á n y szükségképen tisztté kinevezett volt k a t o n a segítségével gya- korlatot rendezett. Szerette volna még b e v á r n i Bercsényi ér- kezését a lengyel csapatokkal, de mivel ,azok közeledéséről még nem kapott biztos hírt, j ú n i u s 21-én elindult Munkács felé.

Lassú és g y a k o r l a t l a n h a d i népe miatt, óvatos módon rövid menetekben h a l a d t a Latorca völgye felé. 23-án este Szent- miklóson. m á r Munkács közvetlen közelében telepedett le ottani k a s t é l y á b a n . Másnap f o l y t a t v a út ját, elérte Munkács vá-

rosát, ahol szintén s a j á t k a s t é l y á b a n ütötte fel főhadiszállását.

Hogy a várbeli őrséget megfélemlítse, a vár alatt, a m e l y »a várostól kb. 2 k m - n y i r e n y u g a t r a , a síkságból kiemelkedő 70—

75 m magas dombon f e k ü d t , rövid h a r c g v a k o r l a t o k a t tartott a lovassággal azért is, hogy a h á t a s l o v a k u l kevésbbé a l k a l m a s lovakat kissé begyakoroltassa. D é l u t á n a z u t á n visszaparan- csolta őket a - t á b o r b a és a gyalogságot a városban szállásolta el, amelyet a várbeli őrség esetleges kirohanása ellen előőrs- szerű vonallal zárt körül. Éjjel n a g y lövöldözésre és ordíto- zásra ébredt fel Rákóczi. A rendhez és fegyelemhez nem szo- kott k u r u c o k feltörték a pincéket s leittasodva g a r á z d á l k o d n i k e z d t e k : tisztjeik m a g u k is parasztok lévén, együtt ittak a le- génységgel.¹⁵ Rákóczi volt egyedül józan., aki f e j é t az éjsza- kai z ű r - z a v a r b a n sem vesztette el. N a g y n e h e z e n sikerült neki a g a r á z d á l k o d ó k a t lecsendesíteni, a hordók ^vfenekét beíittette és nagy erőfeszítéssel véget vetett az éjjeli zenebonának.

De ez a jelenet elővigyázatra intette őt. Ilyen r a k o n c á t l a n haddal még sem mert m á s n a p a v á r ostromához fogni, h a n e m még n é h á n y napot szánt arra, hogy csapatait fegyelmezze és még pontosabb híreket szerezzen a szomszédos megyék h a n - gulata és a v á r h a t ó ellenséges ellenállás felől. Gyülekező csa- p a t a i n a k egvrészét Esze Tamással dél felé Beregszászig, másik részét pedig Ungvárig küldte., Utóbbit azzal a feladattal, hogy Kassa felé vigyázzon, mivel leginkább onnan volt v á r h a t ó Nigrelli császári a l t á b o r n a g y — a Munkácshoz legközelebb lévő császári p a r a n c s n o k — beavatkozása. E n a p o k alatt öröm- mel l á t t a seregének növekedését. Munkácsi u r a d a l m á n a k j o b b á g y a i csapatosan keresték fel rég nem látott u r u k a t és megható ragaszkodással üdvözölték, a fekete g y á s z r u h á j á - ban^{1 6} is daliás herceget, aki reggeltől estig s z a k a d a t l a n u l em- berei között j á r v a serénykedett, hogy őket némi k a t o n a i rendre szoktassa. A szomszéd v á r m e g y é k fegyveres emberei kisebb-nagyobb c s a p a t o k b a n jelentkeztek nála. E b b e n az idő-

15 Rákóczi emlékiratai: V. kötet 37. oldal.

16 Édesanyját, Zrínyi Ilonát gyászolta, ki 1703 f e b r u á r 18-án halt el Nikodémiában.

ben m á r kb. 4000 embere volt, de a hír ezt a számot erősen túlozta. Országszerte a z t , beszélték, hogy Rákóczi svédekkel, f r a n c i á k k a l , t a t á r o k k a l , h a t a l m a s sereg élén jött be M a g y a r - országra s Munkács v á r á t löveti.17

Gróf L ö w e n b u r g tábornok, a szatmári vár p a r a n c s n o k a értesült Esze T a m á s é k n a k Beregszász - felé való közeledéséről.

Hogy a Tiszán való átkelésüket megakadályozza, két erős gyalogos századot és a gróf C s á k y István Bereg-Ugocsa-i fő- ispán vezetése alatt álló, k ö r n y é k b e l i megyék népfelkelő h a j - dúságát és huszárságát, Tiszabecs, vidékére k ü l d t e s az ottani révet és folyó k a n y a r u l a t a i t elsáncolta. A megyei huszárok egy p o r t y á z ó járőre, Kende Mihály l a b a n c alezredes vezeté- sével kémszemlére Munkács k ö r n y é k é i g lovagolt. Gróf Auer- sperg m u n k á c s i v á r p a r a n c s n o k j ú n i u s 25-én; felhívta Kendét, hogy j ö j j ö n a v á r b a és ütközzék meg a városban t a n y á z ó k u - rucokkal, de Kende s a j á t szemeivel meggyőződvén arról, hogy a k u r u c o k a t maga Rákóczi vezeti, nem kereste az ütkö- zetet. h a n e m visszavonult a Tisza mögé.¹⁸

Rákóczi időközben egy, a munkácsi várból kiszökött híve, T h u r y r e f o r m á t u s tiszteletes révén , pontos a d a t o k a t k a p o t t Munkács v á r á n a k helyzetéről, s azt is megtudta, hogy a v á r megsegítésére ú t b a n lévő lovasszázad,,— amely egy n a g y o b b lőporszállítmányt kísért — a k u r u c o k portyázói elől Szered- nyére húzódott. Rákóczi jól ismerte a.szerednyei kastély fek- vését és t u d t a azt, hogy rosszul felszerelt k u r u c a i v a l a b e - szorult századot onnan kiverni aligha lesz képes. Ezért pén- zen embereket fogadott s azzal az útasítással küldte őket oda.

hogy a vár körüli épületeket g y ú j t s á k fel, mert így remélte, hogy a lőporos szállítmány mentésére a császári század o n n a n kivonul. E b b e n az esetben, a k u r u c o k nyilt mezőn való tá- madása sikeres lehetett volna. De ez a terv nem sikerült, mert a m e g b í z h a t a t l a n csőcselék elindult, u g y a n Szerednve felé, de egész n a p tétlenül csavarogva, estére visszatért Munkácsra anélkül, hogy b á r m i t is végzett volna. J ú n i u s , 2 6 - á n megbíz- ható forrásból — egy ungmegyei szemtanútól — Rákóczi ar- ról értesült, • hogy a Montecuccoli-ezredet — kb. 1200 k i t ű n ő vértes lovast — amelyet az u d v a r i h a d i t a n á c s már az olasz harctérre indított. Nigrelli j a v a s l a t á r a visszarendelték és hogy az Kassa felől, Munkács felmentésére, j ú n i u s 19-én m á r Ung- v á r b a érkezett.^{1 9} Rákóczi, belátva azt, hogy most már nem- csak a gyenge várőrséggel lesz dolga, h a n e m a reguláris ka- tonasággal való összetűzést sem kerülheti el, még egy utolsó

17 Thaly: Gróf Bercsényi család. II. kötet, 510. oldal.

18 A gróf Csáky család eredeti levelei. (Századok: 1S?3. évfolyam»

14—17 oldalig.)

szemlét tartott serege felett. A n n a k selejtesebb, fegyvertelen részét, amelyről biztosan t u d t a , hogy reguláris ellenséggel ví- vott h a r c b a n csak b a j t okozhatna, 27-én reggel visszaküldte a szentmiklósi v á r k a s t é l y b a s m a g a mellett c s u p á n 5—600

Rákóczi útja

1703junius 16. - julius 15.

puskás, kaszás h a j d ú t és 150 lovast tartott. Seregének többi lovasa t o v á b b f o l y t a t t a p o r t y á z á s á t és előőrsi szolgálatát.2 0

N a g y aggodalommal h a j t o t t a f e j é t éjjeli n y u g a l o m r a Rákóczi.

Ismerve s a j á t hadvezéri tapasztalatlanságát, n a g y o n nélkii-

20 Thaly: Gróf Bercsényi család. If. kötet 513. oldal.

Hadtörténelmi K ö z l e m é n y e k III.—IV.

lözte egy igazi katona tanácsait. A küszöbönálló h a r c n a k , a re- guláris császári katonasággal való első t a l á l k o z á s á n a k , ered- m é n y é t előre látta s a sikerben nem bízott. Hogy pesszimiz- musa c s a p a t a i r a ne r a g a d j o n , a Szentmiklósra küldött csapat elvezénylésének okául azt hozta fel,ihogy ez a csapat m a j d az erdőből megkerülve f o g j a a v á r a t fenyegetni. Valódi szándéka a z o n b a n más volt. Nem a k a r t a erőszakolni a császári lovas- sággal való összeütközést, de ha mégis kenyértörésre kerül a sor és győzelemre nincs reménye, vissza a k a r t vonulni azzal az ürüggyel, hogy szentmiklósi csapataival egyesüljön.¹'¹ Ma- gánál visszatartott seregét a város északi részén, a Latorca k a n v a r o d ó i között kiállított őrségek védelme alatt helyezte el. A Montecuccoli-ezred ezalatt Munkács alá ért.

J ú n i u s 28-án a h a j n a l i ó r á k b a n , amikor a Latorca egyik szigetére kirendelt őrségek h e l y ü k e t elfoglalták, összeütköz- tek a Montecuccoli-ezred egyik századával, amely őket rövid p u s k á z á s u t á n a városig visszaszorította.,Rákóczi álmából fel- r i a d v a é p p e n öltözködni kezdett, amidőn látta, hogy a b l a k a alatt k u r u c lovasok r o h a n n a k az, előőrsök védelmére. Pár pil- l a n a t m ú l v a azonban ezeket a k u r u c o k a t császári lovasság, Szentivánvi j á n o s százados — későbbi k u r u c ezredes, a fe- jedelmi palotások p a r a n c s n o k a — vezetésével visszaűzte. Rá- kóczinak m á r csak a n n y i i d e j e m a r a d t , hogy a kastély udva- r á b a n letelepedett gyalogság egy részét a kert sövényének hosszában, másik részét pedig az utca szemben lévő bódéi kö- zött elhelyezhesse. A visszavert k u r u c lovasság szerteszéledt, a vértesek két százada pedig, gróf Stella őrnagy és Quirini k a p i t á n n y a l éliikön. bevágtatott a községbe. Rákóczi lóra pat- t a n t és u d v a r á n a k nyitott k a p u j á b a n v á r t a Majos János

n é h á n y lovassával együtt — fegyverrel k e z ü k b e n — a császáriak t á m a d á s á t A vértesek vakon belerohantak a Rákóczi háza előtt vezető u t c á n felállított k u r u c o k p u s k a - t ű z é b e s amikor a csapat éle a kastély k a p u j á h o z ért. Majos legényeivel r e á j u k vetette magát. A fejedelem életveszélyben forgott, mert a kézitusa az u d v a r b e j á r a t á n a k közvetlen kö- zelében játszódott le. De a Rákóczi felé vágtató Quirini kapi- t á n y t , — aki előtte való n a p o n azzal dicsekedett, hogy Rákóczi szívét k a r d j á r a tűzve fogja Munkácsról magával vinni — Ma- jos levágta. A vértesek kb. "0 halottal h a g y v a h á t r a ezután a város végén fekvő temetőben kezdtek gyülekezni.

Rákóczi azonban érezte azt. hogy ez a kezdetleges siker még nem döntötte el a csatát. A sövénvkerítésű. szalmával

fedett h á z a k között a vértes ezred v á r h a t ó u j a b b t á m a d á s a ellen nem fog védekezhetni, annál kevésbbé. mert azok

n é h á n y házat m á r fel is g y ú j t o t t a k s ha a v á r b ó l egy-két á g y ú t hoznak, a k k o r nincs menekvés. Visszavonulást rendelt.

Nem sokat ügyelve a kötelékek rendezésére, seregét egy menetoszlopféle a l a k z a t b a n igyekezett a városon keresztül terelni Szentmiklós felé. Ő maga 15 válogatott lovassal a menet- oszlop közepén haladt, serényen b á t o r í t v a tétovázó embereit.

A szomszédos u t c á k b a n gyülekező ellenséges lovas század látta u g y a n Rákóczi c s a p a t á n a k elvonulását, de nem t á m a d t a meg őt, mivel ezt a kis csapatot valószínűleg nem t a r t o t t a a főseregnek, és a r r a számított, hogy ez a városból kivezető ű t a k a t m á r m i n d e n ü n n e n k ö r ü l f o g ó többi vértes s z á z a d o k n a k am úgyis t o r k á b a rohan. E válságos p e r c b e n egy, a k ö r n y é k e n ismerős k a t o n a jelentkezett Rákóczinál s azt tanácsolta neki, hogy k a n y a r o d j a n a k balra a Latorca folyó felé, a m e l y n e k egy bizonyos pont ján ismer égy k ö n n y e n j á r h a t ó gázlót. A fe-

jedelem ezt ,az ügyes tanácsot m e g f o g a d t a és a f e l g y ú j t o t t szalmaviskók sűrű f ü s t j é n e k védelme alatt, z a v a r t a l a n u l át- kelt a vizén Oroszvég f a l u b a s o n n a n a várostól \ északfelé fekvő szőlők és dombok közé. A kertek oltalma alatt látta Rákóczi, hogy milyen n a g y b a j b ó l szabadult. E k k o r u g y a n i s az egész, Montecuccoli-ezred századai a városból kivezető útak k i j á r a t a i t m á r elállották s a várból gyalogság is közeledett á g y ú k k a l a város felé. „ í g y védett meg Isten l á t h a t a t l a n keze e b b e n a n a g y veszedelemben."^{2 2} A k u r u c o k c s u p á n n é h á n y embert vesztettek. D e a császáriak kezébe k e r ü l t n é h á n y zászló és beteges k o m o r n y i k j á n a k feledékenysége folytán, Rákóczi egész | poggyásza, iratai, pénze, r u h á i .

A fejedelem első g o n d j a volt Szentmiklósra előreküldött c s a p a t á t közeledtéről értesíteni. É p p e n idejében, mert a gyors h í r s z á r n y á n a szentmiklósiak m á r Rákóczi elestét siratták.

A munkácsi első összecsapásból Rákóczi sokat t a n u l t . Ta- pasztalásból is meggyőződhetett arról, amitől tartott, t. i.,, hogy serege reguláris katonasággal szemben erőtlen, hasznavehe- tetlen. Nem a k a r t a m a g á t > ú j a b b k u d a r c n a k kitenni s azért elhatározta, hogy visszavonul a lengyel határig, nehogy a csá- száriak, v a g y pedig Mármaros megye ellene felkelő seregei visszavonulási ú t j á t teljesen e l v á g j á k . Közvetlenül a Beszki- dek gerince alatt, de még m a g y a r f ö l d ö n fekvő és u r a d a l m á - hoz tartozó Z á v a d k a községhez érkezve, ott j ú n i u s 30-án meg- telepedett, azzal a, szándékkal, hogy b e v á r j a a lengyel segéd- csapat beérkeztét. A császári sereg a k u r u c o k a t nem üldözte s így a felzaklatott kedélyek lecsillapítása u t á n Rákóczi n é h á n y n a p múlva ú j b ó l hozzáfoghatott sysiphusi m u n k á j á - hoz. a fegyelmezetlen n é p h a d rendezéséhez.2 3

22 Rákóczi emlékiratai: V. kötet 44. oldal.

Bercsényi Miklós lengyelországi fáradozásairól jó híreket kapott. Bercsényi, mivel Varsóban nem találkozhatott XIV.

L a j o s , követével, Bonac ő r g r ó f f a l , terjedelmes és r e n d k í v ü l ügyesen megszerkesztett m e m o r a n d u m o t küldött u t á n a 1703 j ú n i u s 15-én. amelyben m e g m a g y a r á z t a azokat az okokat, hogy miért szükséges a f r a n c i a k i r á l y n a k pénzzel támogatni a Rá- kóczi felkelését. Kifejti, hogy a m a g y a r nemesség és a m a g y a r lakosság megnyerésén kívül, szüksége lesz Rákóczinak kez- detben legalább is 10—20 század t a t á r és lengyel reguláris zsoldos c s a p a t r a s később, amikor k o m o l y a b b hadműveletei Ma gyarországon megindulnak, legalább 5 lovas és 2 gyalogos ezredre is. H a a f r a n c i a k i r á l y az ehhez szükséges pénzbeli támogatást folyósítja, a k k o r Rákóczi seregének ez a reguláris k a t o n a s á g lenne a m a g v a s lehetővé tenné azt, hogy a fejede- lem ú j seregével Felsőmagyarországon át Morvaország felé vonuljon és akkor, amikor a b a j o r seregek Csehországba n y u - gat felől betörnek, ott velők egyesüljön. Pénzre azért is v a n szüksége a felkelésnek, hogy a délmagyarországi használható rác katonaságot, a felkelés ü g y é n e k megnyerje. K ü l d j ö n a f r a n c i a k i r á l y m i h a m a r a b b olyan tábornokot is, aki Rákóczi seregének megszervezését vezetni képes legyen s k ü l d j ö n tüzér és m ű s z a k i tiszteket is. mert sok vár és erősség megvívá- sáról lesz szó. Minél több f r a n c i a tiszt megjelenésére n a g y súlyt vet, mert ebből f o g j a csak a k ü l f ö l d látni, hogy a f r a n c i á k ha- talmas k i r á l y a Rákóczi igaz ügyét n y i l t a n is p á r t o l j a . Emlék- i r a t a végén összegezi a k í v á n t pénzsegítség egyes tételeit s azokat összesen 41.000 t a l l é r b a n kéri megállapítani és minél előbb folyósítani.2 4

Bercsényi f á r a d o z á s a sikerrel járt. Bonac marquis azon- nal t o v á b b í t o t t a az emlékiratot P á r i s b a és be sem v á r v a XIV.

L a j o s döntését, a lengyel segédcsapatok ^; toborzására s fegy- verek v á s á r l á s á r a a f r a n c i a követség p é n z t á r á b ó l adott Ber- csényinek előleget, sőt erre a célra s a j á t jótállása még 50.000 livre kölcsönt is felvett. Bercsényi Varsóban bevásárolta a szükséges hadiszereket, j ú n i u s 20-án onnan elindulva, j ú n i u s 24-én D r a z d b a érkezett Szieniavski-Lubomirska hercegnőhöz, aki Rákóczinak rokona, de ezenfelül minden időben hűséges b a r á t n ő j e / é s f é r j é v e l együtt, a m a g y a r felkelés ügyének lel- kes p á r t f o g ó j a volt. Innen számolt be Rákóczinak f á r a d o z á s a eredményéről. J ú n i u s 24-én í r j a ..Isten kegyelméből nem tires kézből idvözlöm elkezdett dicsőséges m u n k á l k o d á s á b a n N a g y s á g o d a t . . . . az egész Lengyelország örvendi Nagyság od i n d u l a t j á t , á l d j a és szerencsét k í v á n N a g y s á g o d n a k . " E g y b e n a r r a is kéri Rákóczit, hogy ha a h a j d u v á r o s o k felé nyomul

24 Az emlékiratot részletesen ismerteti Thaly: Gr. Bercsényi család.

előre, h a g y j o n m i n d e n ü t t nyomot m a g a u t á n , hogy ő a len- gyelekkel odataláljon. Innen a z u t á n Lembergbe útazott, hogy a Rákóczi lengyel barátaitól — Potocki kiewi és Konski lembergi palatínusoktól toborozott segélycsapatokat átvegye.^{2 6}

A császáriak munkácsi győzelmének híre túlozva érkezett Bécsbe. Stepney bécsi angol követ Nigrelli jelentése a l a p j á n azt közölte k o r m á n y á v a l , hogy Montecuccoli a herceget Mun- kácsnál megverte; négyszáz k u r u c m a r a d t a csatatéren. Július 4-én pedig ú j b ó l megerősítette ezt a hírt azzal a megjegyzés- sel, hogy a m a g y a r lázadók — mint hiszi — ezzel beérik.2 6

A bécsi hivatalos k r ó n i k a , a T h e a t r u m E u r o p a e u m , szin- tén helytelenül tűnteti fel a m u n k á c s i verekedés adatait, mert azt állítja, hogy Montecuccoli Munkácsnál 400 k u r u c o t vá- gott le; Rákóczi egy szál ingben tudott csak elmenekülni, a csá- száriak viszont csak egy őrnagyot és n é h á n y embert vesz- tettek.^{2 7}

Rákóczi z a v a d k a i pihenőjét n y u g o d t a n felhasználta se- regének rendbehozására. Montecuccoli nem üldözte, egyrészt, azért, mert nem tartotta tanácsosnak nehéz lovasaival a hegy- szorosok között f e l k u t a t n i az azzal a vidékkel ismerős k u - rucok nyomát, másrészt pedig azért, mert a h a n g u l a t Mun- kács körül Rákóczi bejövetele óta n a g y o n fel volt izgatva.

A herceget kereső, minden v i d é k r ő l , odatoduló felkelők bi- z o n y t a l a n n á tették a /környéket s a császári csapatok támoga- t á s á r a hívatott megyei felkelésben L>ízni nem lehetett.2 8

A k u r u c sereg megszervezését lényegesen elősegítette az a körülmény, hogy Z a v a d k á r a érkezése n a p j á n egy jól fel- fegyverzett és volt reguláris k a t o n á k b ó l álló lovas csapat — k b . 200/ huszár — jelentkezett Rákóczinál O c s k a y László és Borbély Balázs vezetésével. O c s k a y László, a később á r u l ó v á lett k u r u c brigadéros, egyike volt a z o k n a k a n y u g h a t a t l a n embereknek, a k i k n e k az akkori zűrzavaros i d ő k b e n bősége- sen nyílott alkalma k a l a n d v á g y u k kielégítésére. Kétségtele- nül vitéz, h a r c r a t e r m e t t és n a g y o n ügyes lovas vezér volt, de hiányzott belőle az az erkölcsi t a r t a l o m és komolyság, amely szükséges ahhoz, hogy valaki, k a t o n a i h i v a t á s r a termett éle- tét következetesen és h a r m o n i k u s a n élje végig. H í r n e v é n e k

23 Nemzeti Múzeum: Thaly gyűjtemény ; 1389/Fol Hung. 2.—1703

—5 lap.

26 Archioum Rákóczianum: II. sorozat I. kötet. 23—24. oldalak.

27 Theatrum Europaeum: XVI. kötet. 166. oldal.

2S Orosz Gvörgv beregi alispán levelei Csákv Tstván főispánhoz:

„ma is egy sereg kuruc itt nyargalódzott, nincs m a g y a r az ki űzné, szolgabírák semmit sem f o g a d j á k . . . kémet nem találunk, mert az paraszt ember minden hírt elfog" a lakosság rabol, nem a k a r j a Monte- cuccoli ezredét élelmezni, stb. — (Thalv. Bercsényi család. II. kötet 518.

•oldal.)

t e t ő p o n t j á n megtántorodott, a k k o r h a g y t a el fejedelmét, mi- kor az a legnagyobb b a j b a n volt. Egyénisége az akkori idők egyik jellegzetes kalandor zsoldoskatona typusa, akinek . r ö - vid, alig 30 évig t e r j e d ő élete változatos k a l a n d o k sorozata, dicséretes és megvetésreméltó cselekedetek t a r k a vegyülete volt. Ezért érdemesnek tartom, hogy Rákóczihoz való csatla- kozása előtti életével is röviden foglalkozzam.

Ocskói O c s k a y László, N y i t r a megyének előkelő birtokos c s a l á d j á b ó l 1680—81 t á j á n született. Sándor öcsével — a ké- sőbbi k u r u c ezredessel együtt — r a n g j á n a k megfelelő, gon- dos nevelést k a p o t t és a nagyszombati jezsuiták gimnáziumá- b a n tanult. De a féktelen természetű, n y a l k a megjelenésű, testileg különösen f e j l e t t i f j ú n a k nem tetszett az iskola pad- ba n való gubbasztás. Zabolátlan, regényesebb élet u t á n vá- gyakozva, Nagyszombatból megszökött s alig 16 éves k o r á b a n beállt gróf P á l f f y János huszárezredébe.2 9 O c s k a y kezdet- ben az Aid u n a vidékén a török ellen vitézül harcolt ugyan, de valószínűleg fegyelmi vétségeket is követhetett el, mert büntetésből hóhér vágta le egyik fiilét. Ezt a z o n b a n oly ügye- sen t u d t a rejtegetni, hogy m a g a Bercsényi is csak O c s k a y árulása után, 1708 szeptemberében t u d t a meg ezt róla.³⁰ Ké- sőbb h a r a g r a g e r j e d v e italán ittas állapotban, mert az italt n a g y o n kedvelte) megölte egy Tisza nevű katonatársát. A sors különös rendeléseképen ennek a Tiszának a nővére — Tisza Ilona — lett később O c s k a y felesége. A halálos bünte- téstől való félelmében ezredétől megszökött és Temesváron török szolgálatba állott. A karlowitzi béke u t á n kegyelmet kapott, visszatért régi ezredéhez, a m e l y n e k p a r a n c s n o k s á g á t b á r ó E b e r g é n y i László vette át. A spanyol örökösödési háború 1701-évében a f r a n c i á k ellen vívott philipsburgi c s a t á b a n O c s k a y igen k i t ű n t e t t e magát. De tiszti r a n g j á t , valószínűleg előbb viselt dolgai miatt, nem k a p t a vissza s csak tizedessé léptették elő. O c s k a y n a k kétségkívül voltak katonai am- bíciói, ezért ez a mellőzés a n n y i r a bántotta, hogy átszökött a f r a n c i á k h o z . O t t szívesen látták a m a g y a r huszárokat, mert XIV. L a j o s ekkor m á r összeköttetésben állott Rákóczival.

O c s k a y t tehát m a g y a r lovas testőr c s a p a t á b a n h a d n a g g y á nevezte ki. S z i l a j természete a z o n b a n nem tudott alkal- m a z k o d n i az idegen, feszes katonai fegyelemhez s ezért a legközelebb kínálkozó alkalommal ismét visszaszökött az osztrákokhoz. F r a n c i a h a d n a g y i r a n g j á t itt azonban nem is- m e r t é k el és ú j b ó l lefokozták tizedessé. Ez a mellőzés a n n y i r a elkeserítette őt. hogy rábeszélve 7 m a g y a r társát, ezredétől

29 Ebből az ezredből alakult később a cs. és kir. 9. számú gróf Nádasdv huszárezred.

megszökött s Németországon keresztül Magyarország felé haladt, útközben m i n d e n ü t t felszedve a h a r c v o n a l a k mögött kóborló szökött k a t o n á k a t . 70, m i n d e n r e elszánt legényből álló martalóc c s a p a t á v a l 1703 június h a v á n a k elején ért Magyarország h a t á r á r a s itt értesült arról, hogy Rákóczi és Bercsényi Lengyelországban nemzeti felkelést szervez. Ez a zűrzavaros állapot O c s k a y n a k k a p ó r a jött. Lovasaival be- merészkedett N a g y s z o m b a t b a : itt a z o n b a n pórul j á r t . Volt ez- redének alezredese, b á r ó Pongrác G á s p á r , aki ott újonco- zott. mint szökött k a t o n á t elfogatta és vasraverette. O c s k a y előkelő rokonságának közben j á r á s á r a megkegyelmezett u g y a n neki, de csak azzal a feltétellel, hogy összeszedi a német bi- rodalomból visszaszökött és a n y u g a t i Felvidéken kóborló k a - t o n á k a t és azok élén ezredéhez visszatér. O c s k a y n a k ez a megbízás nagyon megfelelt. Hirtelen b e ú t a z t a Trencsén, Nyit- ra és Zólyom megyéket s B r e z n ó b á n v á n értesült arról, hogy Rákóczi Lengyelországból m á r elindult. O c s k a y nem tétová- zott: talán ú jabb k a l a n d v á g y b ó l — de f e l t e h e t j ü k , hogy lel- kesedésből is — neki vágott az Alacsony-Tátra h á g ó i n a k s nem törődve a p a r a n c s n o k á n a k tett kötelező ígéretével, elin- dult Rákóczit felkeresni. Gömörmegyén át a Sa jó alsó folyása mentén Putnokon keresztül h a l a d t m i n d e n r e kész lovasai élén T o k a j felé. Reguláris h u s z á r e g y e n r u h á j u k miatt, m i n d e n ü t t ahol elvonultak, jó benyomást keltettek.^{3 1}

T o k a j mellett csatlakozott hozzá egy más csapatához ha- sonló eredetű lovas sereg. Thököly Imre régi tisztjének, Bor- bély Balázsnak vezetésével. O c s k a y Munkács felé vonult to- v á b b . de oda m á r csak a munkácsi ütközet u t á n érkezett. Fé- nyes n a p p a l lovagoltak el a vár alatt, anélkül, hogy Monte- cuccoli — talán, mert reguláris császári lovasoknak tartotta őket — ú t j o k a t állotta volna. í g y a z u t á n z a v a r t a l a n u l érke- zett ez a kb. 200 lovasból álló harcedzett csapat Závadkára.^{8 2}

Képzelhető, hogy Rákóczi n a g y örömmel f o g a d t a ezt a — k ü l s e j é b e n is — k a t o n á s csapatot. Ez a huszárság alkotta a k u r u c hadsereg lovasságának magvát. Rákóczi emlékiratai- ban3 3 is megemlíti, hogy ez a csapat v a d és rabló szokásait el-

31 Valószínűleg r e á j u k vonatkozhatott Vay Ádám Ajnácskőről jú- nius 4-én kelt levelének ez a része " . . .Miskolcra érkezett három corpus 1 Vi ezerig való igen cifra és rendes had, s a Sajón átkelt nagy csendben és rendben Hegyalja felé." — (Nemzeti Múzeum: Thaly-gyüjtemény, 1703, 124. lap.) — Ez a szám azonban erősen túlzott, mert Ocskaynak alig le- hetett ekkor még 100—150 főnél több lovasa.

32 CVskav élettörténetét lásd: Thaly Kálmán: Ocskay László című művének I kötetében. 18—24. oldal.

hagyta, úgy hogy legénységének egy része később előléptetésre is érdemes volt.34

O e s k a y é k útközben z s á k m á n n y a l is jól m e g r a k ó d t a k , ez- zel is elősegítve a hadsereg első felállítását. E, fél Magyar- országot bekalandozott lovasok sürgették Rákóczit, hogy mi- nél előbb v o n u l j o n le az Alföldre, amelynek lakossága epedve v á r j a őt. Július első n a p j a i b a n ú j a b b örömhír érkezett Rá- kóczihoz. Bercsényi Miklós, lengyel zsoldos serege élén. Zá- v a d k a felé közeledett. E r r e a segítségre igen n a g v szükség volt, mert a munkácsi k u d a r c u t á n Rákóczi első seregének nagyrésze széjjel f u t o t t és nem követte őt a hegyek közé. Jú- lius 4-én örömrivalgás és f e g y v e r p u f f o g t a t á s között vonult be Z á v a d k á r a . ékes lengyel h a d i köntösben, délceg t a t á r p a r i p á n gróf Bercsényi Miklós, mintegy 800 f ő n y i csapat élén. A ki- t ű n ő e n felfegyverzett és felszerelt sereg. 2 század Potocki-féle dragonyosból. 2 század Wisniowiecki-féle k ö n n y ű lovasból és 2 század k i e w i gyalogosból állott.³⁵ Voltak közöttük kozá- kok. t a t á r o k is. A festői lovas csapatot bőséges társzekér- oszlop követte, fegyverekkel, lőporos h o r d ó k k a l s egyéb hadiszerekkel m e g r a k v a . Érthető, hogy milyen lelkesedést váltott ki ennek a rendes seregnek látása a závadkai tábor- b a n . Ezzel és O c s k a v huszáraival, Rákóczi gyülevész sere- gének értéke megbecsülhetetlen módon növekedett. Megvolt az a keret, amellyel a Tiszához való előnyomulást meg lehe- tett kezdeni és egy hadsereget — ha a viszonyok kedveznek — felállítani.

Az első öröm lecsillapultával Rákóczi és Bercsényi meg- beszélték a Tiszához való előnyomulás tervét. Sajnos, hogy ennek az a l a p v e t ő előkészületnek írásbeli nyoma ma m á r nin- csen. Még két n a p i g időztek Závadkán. hogy a lengyelek pi- h e n j e n e k . Ezalatt Rákóczi a Lengyelországból hozott f r a n c i a pénzen kifizette seregének egy h a v i zsoldját,3 6 hogy embereit még j o b b a n magához láncolja és zászlói alatt együtt tartsa.

Július 7-én reggel elindult a tábor. A Tiszán való átkelés- re a folyónak azt a p o n t j á t választották, a m e l y Munkácstól

34 Thaly Kálmán, Rákóczi emlékiratainak V. bővített magyar kia- dásában, a 57. oldalon, Rákóczi szövegét f o r d í t j a : „kivetkőzvén vad és rabló szokásaiból, tiszti rangokat érdemelt ki magának". Az eredeti szöveg így hangzik: „ . . . .a méritéjdes grades et des charges militaires".

Thaly fordítása tehát téves, mert a fejedelem nem m o n d j a határozottan, hogy „tisztekké" léptek elő, sokkal valószínűbb, hogy „a katonai rend- fokozat" alatt altiszteket kell értenünk, ami azért is természetesebb, mert egy fegyelmezetlen néphad első felállításánál és szervezésénél a reguláris hadseregből származó s bármily kevés intelligentiával rendelkező volt zsoldos katona is igen jó szolgálatokat tehet, mint altiszt.

35 Rákóczi emlékiratai: Ar. kötet 48. oldal.

délre legkönnyebben volt megközelíthető, mégpedig a Tisza- becs- T i s z a u j l a k melletti átkelőt. 8-án este Polenánál szállot- t a k táborba. A sereg. Rákóczi feljegyzései szerint,37 kb. 400 lovasból és 2000 gyalogosból állott. Kevesebb mint Rákóczi első be jövetelénél, de lényegesen jobb. D e a c s a p a t n a k híre is j ó v a l n a g y o b b volt a valóságnál s m a g u k a vezetők és por- t y á z o k is elkövettek mindent, hogy a lakosság előtt növel- jék a n n a k hírét. Bercsényi Miklós szokott e n e r g i á j á v a l kezébe vette a felkelés ü g y é n e k vezetését és erélyes h a n g ú levelek- ben szólította fel a Tisza-vidéki nemeseket a felkeléshez való csatlakozásra. Megtudta azt. hogy a tiszabecsi á t j á r ó t Kende Mihály császári alezredes őrzi. Neki is k ü l d ö t t üzenetet, a m e l y n e k egy része így h a n g z i k : „ . . . . t é r j e n eszére: mert a b b a n bizonyos legyen, hogy az Méltóságos F e j e d e l e m m e l együtt és segítő h a d a i n a k egy részével itt v a g y u n k m á r Isten segedelméből. Jól ismer Kglmetek mind magomot. mind az Méltóságos f e j e d e l m e t : elhitetheti az Kglmetek magokkal, hogy

üres kézzel és n a g y f u n d a m e n t u m nélkül felbolondítani az országot nem k í v á n j u k . Hitem s lelkem szerint assecurálom Kglmednek s Kglmed által mindent, hogy soha oly f u n d a m e n - t u m m a l nem indult h a z á n k felszabadulása, mint most. Pén- zünk. h a d u n k , k i r á l y o k k a l kötésink. minden készületink m e g v a n n a k Ne rontsátok m a g a t o k a t s az országot, ne húzzátok m a g a t o k r a e r ő h a t a l o m m a l s minden joszágtokra az ellenség tüzes fegyverét! H i t e m n e k h i g y j e n Kglmed: senki- nek bántása, k á r a nem lészen, — v a l a k i b e r z e n k e d ő fegyve- reivel nem keresi m a g á n a k . H a pedig j o b b a n tetszik Kglmed- n e k az veszély. — b e r z e n k e d j é k : de legalább lelkedre ne vedd az v á r m e g y e segítségét C s á k y I s t v á n sógor u r a m n a k a j á n l o m köteles szolgálatomat; legyen veszteg ö Kglme, — hitem szerint: se m a g á n a k , se j ó s z á g á n a k nem lesz k á r a . . . . költ p ó l y á n k a i t á b o r h e l y ü n k b e n . 8 J u l y 1705.

Gróf Bercsényi Miklós m. k."³⁸ Rákóczi jövetelének hírét a m u n k á c s i és szatmári hely- őrségek idejében m e g t u d t á k . Gróf C s á k y István felültette Bereg és Ugocsa nemességét. Tiszabecs alá vonult, hogy a k u - rucok átkelését a Tiszán, a szatmári helyőrségből k a p o t t 100 gyalogossal és egy század Montecuccoli-vértessel m e g a k a d á - lyozza. Gróf L ö w e n b u r g szatmári p a r a n c s n o k komolyan fi- gyelmeztette gróf C s á k y t . hogy ne k í m é l j e a l á z a d ó k a t és igyekezzék a k u r u c o k a t kiirtani.3 9 De C s á k y és a v á r m e g y é k

37 U. o.

32 Századok: 1875. évfolyam, 19—21. oldal.

nemessége m á r úgylátszik inogni kezdett, mert a tiszabecsi á t j á r ó n á l c s u p á n Kendét h a g y t á k l a b a n c zsoldosaival és a szatmári várból kirendelt két császári k a p i t á n y századával, m a g u k pedig Szatmár felé h á t r á b b vonultak.

Rákóczi ennek h a l l a t á r a sietett, hogy minél előbb elér je a Tiszát és azon átkel jen, még mielőtt Montecuccoli segéd- c s a p a t a Munkács felől beérkezve, Kende csapatával, v a l a m i n t a megyei felkelő sereggel egyesül. Rákóczi elindulása előtt a polenai táborból t u d a t t a p á r t f o g ó j á v a l XIV. Lajossal, hogy a jogos nemzeti igények érdekében a h a z a f i a s felkelés élére állott. E z a levél is t a n ú b i z o n y s á g a a n n a k , milyen önzetlenül és i g a z á b a vetett szilárd meggyőződéssel tette magáévá e nem- zeti ü g y e t és teljes bizalommal tekintett XIV. Lajosra, aki — mint biztosan t u d j a — nem fog hitelt adni a bécsi r á g a l m a k - n a k és megérti Rákóczi s z á n d é k a i n a k önzetlenségét.⁴⁰ A meg- á r a d t p a t a k o k , mocsarak vidékén nehezen h a l a d v a és Mun- kácsot kelet felé kikerülve, a k u r u c gyalogság h á t r a m a r a d t s c s u p á n a lovasság érkezett július 13-án Nagyszőllős kör- nyékére. Ekkor m á r pontos híreket k a p o t t arról, hogy a tisza- becsi á t j á r ó védőrsége gyenge. A folyó északi p a r t j á n f e k v ő sáncot a k u r u c lovasság m á s n a p július 14-én. k ö n n y ű h a r c á r á n elfoglalta. A harci l á r m á r a Beregszász felől előresietett u g y a n a Kende alezredes p a r a n c s n o k s á g a alatt álló kis sereg, de a m i k o r l á t t a azt. hogy az á t j á r ó északi p o n t j a m á r Rákóczi b i r t o k á b a n van, a f o l y ó n a k Csetefalva és I iszabecs közötti k a n y a r o d ó j á b a vette be magát a b b a n a reményben, hogy a k u r u c o k a Tisza déli p a r t j á n álló megyei h a d a k puskatíize- lésétől visszatartva, őket ott nem f o g j á k megtámadni. Rákóczi tétovázott. Mivel gyalogsága még mindig nem érkezett a hely-

színre, nem a k a r t a lovasságával az átkelést erőszakolni, azért azt visszaparancsolta. De O c s k a y t és Borbély Balázst m á r nem lehetett feltartóztatni. H a r c v á g y t ó l égve v a k m e r ő e n rohan- t á k meg a zárt sorokban a Tisza k a n y a r o d ó j á b a n megszorult császári csapatot. Kende alezredest levágták, embereit pedig p a r i p á s t u l e g y ü t t a folyóba u g r a t t á k vagy lekaszabolták.

A tiszabecsi lovasharc volt a fiatal k u r u c sereg első dia- dala. Bár Rákóczi sem t u l a j d o n í t o t t e győzelemnek n a g y je- lentőséget,41 az mégis bebizonyította a sereg használhatóságát

40 Eredeti levél a krakkói Czartoryszki hercegi Múzeumban, „Rkp.

448. N. 3. Ms. p. 9—10. Autographe" alatt. A levél „Au camp, deux lieu devant Munkács á Polena le 9. de juliet 1703.," kelt és aláírása „Le trés humble, trés obeissant et trés devovoué serviteur, Le Prince Rákóczv. " Hi- teles másolata a in. kir. Iladilevéltár világháború előtti alosztalyban,

Rákóczi iratok 1704.

s fontos volt azért, mert a csapat Önbizalmát erősen növelte.

Ezt a kezelő győzelmet a z o n b a n nem lehetett kihasználni. Rá- kóczi gyalogsága még nem érkezett a Tiszáig, e nélkül pedig nem volt elég ereje ahhoz, hogy a Tiszán átkeljen, mert ott erősebb ellenállásra számított. Ezért 14-én a tiszabecsi átkelő körül vesztegelt és csak m á s n a p vonult t o v á b b — de még min- dig a Tisza j o b b p a r t j á n — Vári község felé.

r

Markó Árpád.