POLITDLDGIfl És iDGTUDomflny

TUDOmflnVPOLITIKfl MGVRRORSZflGOn

II. B DISZCIPlMK mílüElÉSE

KULCSÁR K flL M n

f l i i f l i n -

És iDGTUDomflny

POLITDLDGIfl

T U D O M A N Y P O L I T I K A M A G Y A R O R S Z A G O N

I-II-III.

I. T udom ánypolitika válaszúton II. A diszciplínák m űvelése III. M agyarországi ku tató h ely ek

P rogram vezető és szerkesztő G latz F eren c

O lvasószerkesztő

Balogh M argit, P ó tó Ján o s

T U D O M Á N Y P O L I T I K A M A G Y A R O R S Z A G O N

II. A diszciplínák művelése

K U L C S Á R K A L M A N

Állam- és jogtudom ány, politológia

M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M IA B U D A P E S T • 2002

S ze rk e sz tő G L A T Z F E R E N C

O lv a só sz e rk e sz tő B alogh M a rg it

IS B N '963 508 277 0 O IS B N 963 508 344 0 IS S N 1 5 87-2408

Kiadja

a M agyar T udom ányos Akadémia A kiadásért felel: Glatz Ferenc, az M T A elnöke

N yom dai előkészítés:

az M T A T örténettudom ányi Intézetének kiadványcsoportja Vezető: Kovács Éva

Borító: H orváth Im re Tördelés: T urcsán Anita

N yom dai munkák: Áldási és N é m e th N yom da Bt.

Felelős vezető: Áldási Pálné

M egjelent 1,83 (A/5) ív terjedelem ben, 1500 példányban

Alkalmazkodás és útkeresés - társadalom tudom ányok a szovjet rendszerben

H a e tu d o m á n y o k m ag y aro rszág i fe jlő d é sé t az u tó b b i fél év század b an m u ta tk o ­ zó n e m z e tk ö z i tre n d h e z k ív á n ju k v isz o n y íta n i, a k k o r rö v id e n v á z o ln i kell azt a fe lté te lre n d s z e rt, am ely az álla m - és jo g tu d o m á n y , v a la m in t a p o litik a tu d o m á n y alak u lását m eg h a tá ro z ta. E z a m á so d ik v ilá g h á b o rú u tá n a k ö v e tk e z ő k sz e rin t alakult:

1. A v e s z te tt h á b o rú és a szo v jet m egszállás n y o m á n az o rsz á g b a n m e g h a tá ro ­ zó p o litik a i e rő k a k o ráb b i e lm a ra d o tt gazdasági és p o litik ai s z e rk e z e t m eg v ál­

to z ta tá sá t igén y elték . A v á lto z á so k egy része - p éld áu l a fö ld b irto k v is z o n y o k át­

alakulása - g y o rsan v é g b e m e n t. E k ö z b e n ré sz b e n a sietség b ő l, de n ag y o b b részt az o rsz á g b a n m á r ak k o r m e g m u ta tk o z ó , e g y o ld alú an to rz íto tt p ártp o litik a i ará­

n y o k k ö v e tk e z té b e n so k h ib á t is elk ö v ettek . Ism e re te s, h o g y az 1 9 4 4 -b e n lé tre ­ j ö t t N e rn z e tg y íílé s eg észen az 1945. évi o rszág o s v álasztáso k ig a M ag y ar K o m ­ m u n is ta P á rtn a k a valóságos tá m o g a to ttsá g o t jó v a l m e g h a la d ó k ép v iselő i arán y t b iz to s íto tt. E z é rt m á r m aga a fö ld b irto k re fo rm is m o d e r n n e k alig h a n e v e z h e tő f ö ld b irto k s tru k tú rá t h o z o tt létre. A gyors ü te m b e n k ö v e tk e z ő á lla m o sítá so k (k o llek tiv izáláso k ) p e d ig m eg zav arták a p é n z ü g y i, az ipari és a k e re sk e d e lm i re n d s z e r n o rm á lis m ű k ö d é s é t is.

2. A m i az alk o tm á n y o s fe jlő d é st illeti, a ré s z b e n m á r 1947 elő tt, d e tő leg az 1949. évi X X , tö rv é n n y e l e lfo g ad o tt, jó r é s z t szo v jet típ u s ú a lk o tm á n y p o litikai, gazdasági és társad alm i s z e m p o n tb ó l - az álla m a p p a rátu s sz e rk e z eti és tartalm i átalakításával - az o rszág tö rté n e lm i h a g y o m á n y a itó l te ljesen e lté rő á lla m o t h o ­ z o tt létre. E n n e k az á lla m n a k a képviseleti in té z m é n y e i (id eértv e a választáso k at is) csak fo rm á lisa n m ű k ö d te k , v é g re h a jtó szer\^ei p e d ig az eg^^párti h a ta lo m in ­ té z k e d é s e in e k p u sz ta v ég reh ajtó jáv á váltak.

3. E fo ly a m a to k h á tte ré b e n nagy ü te m b e n z a jlo tt a gazdaság (a te rm e lé s és e l­

osztás, a k e re sk e d e le m ) állam osítása és a sz ö v e tk ezetesítés. M in d e z e k a fo ly am a­

to k te rm é s z e te s e n a jo g re n d s z e r átalakításával p á rh u z a m o s a n zajlo ttak , am ely je lle m z ő e n n e m tö rv é n y e k ú tjá n , h a n e m a v é g re h a jtó h a ta lo m által a lk o to tt j o g ­

szab ály o k ré v é n tö rté n t. M e g je g y z e n d ő a z o n b a n , h o g y működésében a jo g m égis tö re k e d e tt b iz o n y o s ö n á lló sá g fen n ta rtá sá ra , ha ez te rm é s z e te s e n n e m is erv'é- n y e s ü lh e te tt m in d e n te rü le te n e g y fo rm á n (pl. a b ü n te tő b írá s k o d á s b a n ).

Az ú n . „népi d e m o k rá c ia ” első é v tiz e d é b e n az álla m - és jo g tu d o m á n y ig y ek e­

z e tt a d a p tá ló d n i a S z o v je tu n ió állam - és jo g tu d o m á n y á n a k k ö n tö s é b e n je le n tk e ­ ző m a rx iz m u s id eo ló g iájáh o z. M á r ekkor is m utatkoztak azonban különbségek a Jog­

tudom ány egyes ágaiban. A le g e rő te lje seb b alk alm azk o d ás az á lla m e lm é le tb e n , a jo g e lm é le t egyes ágaiban és az alk o tm á n y jo g b a n je le n t m eg , d e itt se m v o lt tá ­

v o lró l se m teljes. K éső b b a z o n b a n m in d in k á b b egyfajta, v u lg á risá n szólva „ m i- rn ik ri”-s z e rű alk alm azk o d ás v o lt észlelh ető : az alapvető m a rx ista frazeo ló g ia á t­

v é te le n e m akadályozta m e g a lényegi ö ssz e fü g g ések feltárását. A „ m a rx iz m u s ” sokkal in k á b b a nyelvi m e g je le n íté sb e n , ső t a ritu á lé k ra e m lé k e z te tő „ b e v e z eté ­ s e k b e n ” k a p o tt h ely et, m e ly e k igen kevéssé k a p c so ló d ta k a m ű v e k lényegi m o n ­ d an iv a ló já h o z . R áadásul e b b e n a fo rm á b a n is a jo g tu d ó s o k m in d in k á b b a korai m a rx i sz ö v eg ek ö n álló e le m z é sé re , vagy a m o d e rn és n e m z e tk ö z ile g te k in tély es m a rx ista filo z ó fu so k m eg állap ításaira tá m a sz k o d ta k . (H o z z á kell te n n i, h o g y a

„ m a rx iz m u s ” kifejezés m e llő l általában egyre in k á b b e lm a ra d t a k o rá b b a n m é g o b iig á t „ le n in iz m u s ” kifejezés.)

M in d e b b ő l k ö v etk ezik , h o g y az 1960-as év ek m á so d ik felétő l k e z d ő d ő e n a m ag y ar álla m - és jo g tu d o m á n y m in d jo b b a n képes v o lt v isszak ap cso ló d n i a n e m z e tk ö z i tu d o m á n y o s életb e. A m ag y ar k u ta tó k a t szívesen h ív tá k n y u g ati (és k eleti) k o n fe re n c iá k ra , h e ly e t k ap tak a n e m z e tk ö z i tu d o m á n y o s társaságok, sz e r­

v e z e te k tagságában és tisz tik aráb an , m e g ta lá lh a tó a k v o lta k a n y u g ati fo ly ó ira to k sz e rk e sz tő b iz o ttság a ib a n és szerző i k ö z ö tt, ső t a m agyar k u ta tó k ta n u lm á n y a i re n d s z e re s e n je le n te k m e g m in d a M a g y a ro rsz á g o n k ia d o tt m ag y ar és id eg en n y e lv ű , m in d p e d ig a k ü lfö ld i sz a k fo ly ó irato k b an . K e le n d ő k le tte k a n y u g ati n y e lv e n M ag y a ro rsz á g o n vagy k ü lfö ld ö n k ia d o tt m ag y ar sza k k ö n y v e k is.

N y u g o d ta n m e g á lla p íth a tju k te h át, h o g y a v o lt „szocialista” o rsz á g o k k ö ré ­ b e n a m ag y ar állam - és jo g tu d o m á n y (a len g y el m e lle tt) v o lt az, am ely te k in té ­ lyes h e ly e t v ív o tt ki m a g á n a k a n y u g ati - fő leg a n é m e t, a francia, az angol n y e l­

v ű , v a la m in t a sk a n d in á v - tu d o m á n y o s é le tb e n . E re d m é n y e i je le n v o lta k a n e m z e tk ö z i sz a k iro d a lo m b a n , felső fo k ú o k tatásb an , k o n fe re n c iá k o n . E z e g y éb ­ k é n t ta p a sz ta lh a tó v o lt a h a g y o m á n y o s m ó d sz e re k k e l d o lg o z ó jo g tu d o m á n y i ágakban is (csak p é ld ak ép p : a jo g e lm é le tb e n , a b ü n te tő jo g i d o g m a tik á b a n , a civ ilisztik áb an , a n e m z e tk ö z i m a g á n jo g b a n ), de a m ag y ar k u ta tó k te lje sítm é n y e k ü lö n ö s e n a jo g tu d o m á n y ú ja b b ágaiban v o lt je le n tő s (így p é ld á u l a jo g s z o c io ló - g iáb an , a k rim in o ló g iá b a n , ö ssz e h a so n lító jo g tu d o m á n y b a n stb .). A z e tu d o ­ m á n y á g a k b a n e lé rt és a n y u g ati tu d o m á n y o s é le tb e n is is m e rtté v ált e re d m é n y e ­ ik k ö v e tk e z té b e n egyre tö b b m ag y ar k u ta tó k a p o tt m e g h ív á st a k ü lö n b ö z ő n y u -

gáti o rsz á g o k e g y e te m e ire - ak ár év ek re sz ó ló a n is - o k ta tó i és k u ta tó i m u n k a v ég zésére.

Jogtudom ány, politikatudom ány, társadalmi berendezkedés

Az á lla m - és a jo g tu d o m á n y k u tatása n e h e z e n v o lt elv álaszth ató a p o litik a i j e l e n ­ ségek, s m é g kevésbé a p o litik ai szerv ezetek , k ü lö n ö s k é p p e n p e d ig az állam i vagy szé le se b b é rte le m b e n a közigazgatási szei-vezetek ta n u lm á n y o z á sá tó l. R á­

adásul a z o k a k é ső b b m e g je le n t tu d o m á n y á g a k , a m e ly e k m in d a jo g tu d o m á n y , m in d p e d ig a k é ső b b p o litik a tu d o m á n n y á fe jlő d ö tt á lla m tu d o m á n y beLiő d iffe ­ re n c iá ló d á sát e lő m o z d íto ttá k , so k sz o r összekapcsolták az állam i és a jo g i je le n s é ­ g ek k u tatását. E b b ő l k ö v e tk e z ő e n , ha a jo g tu d o m á n y t és a p o litik a tu d o m á n y t diszciplinárisán külön is kezeljük, e k ét tu d o m á n y egyes ágazatai - a kutatás és a fel­

dolgozás m e n e té b e n is - összekapcsolódnak.

T u d o m á n y tö r té n e tile g igen érd ek es - b á r táv o lró l sem egyedi - je le n s é g e n ­ n e k a k é t tu d o m á n y á g n a k a szo ro s ö sszefü g g ése. K ü lö n ö se n , h a fig y elem b e v e ssz ü k a z t a té n y t, h o g y a p o litik a a tö rté n e le m so rá n igen gyak ran h asz n á lta tel eszközül a jo g o t. M egfordítv’a, a jo g re n d sz e re - akár a po litik ai sz e rk e z e t és cse­

lekvés szabályozása, akár az e m b e ri m ag atartás alakítása vagy é p p e n v é d e lm e é r­

d e k é b e n - egyre in k áb b az alapvetőjogeluek s az azokat k onkretizáló jogszabályok közé szorította a politikai gyakorlatot.

így, h a is m e ijü k és el is fo g a d ju k a tu d o m á n y á g a k fo k o z ó d ó differenciálódását, m é g se m h a g y h a tju k fig y e lm e n k ívül a k ét m e g n e v e z e tt tu d o m á n y á g összefüggését, az egy éb d iszcip lín ák k al való k a p cso ló d áso k at m o s t n e m is e m lítv e .

A j o g és politika összefüggése k ü lö n ö se n a társad alm i íb rm áció v álto zás és a politikai re n d s z e r átalakulása esetén válik nyilvánvalóvá. A h é tk ö zn a p i élet sz in tjé n je lle m z ő p é l­

d á t szolgáltat erre a m agyarországi b ü n te tő jo g b a n a C sem e g i-k ó d e x re visszavezethető,

„eln é z ő ” m agatartásnak a joggy ak o rlatb an való fen n m arad ása a későbbi, jó v a l szig o rú b b jogszabályokkal szem b en is. Ez a gyakorlat - m in t ism eretes - a szülés k ö z b e n vagy k ö z­

v e tlen ü l u tán a az anya részéről elkövetett gyerm ekgyilkosságot (a C se m e g i-k ó d e x b c n m é g g )'e rm e k ö lé sn e k is n ev ezett m agatartást) m a is, a jogszabály m egs'áltoztatása ellenére is jóval e n y h é b b e n b ü n te ti, m in t a szándékos e m b e rö lé s egyéb a la k z a ta it.'

Ez a példa egy évszázadnál hosszabb, te h á t tartó san fe n n m a ra d t b író i gyakorlatra utal, de a „szocialista” időszakból, ső t az azóta alk o to tt jo g szab ály o k k ö zü l (s távolról sem csak a b ü n te tő jo g b ó l) tö b b h a so n ló péld át is e m líth e tn e k .

E zek a p é ld á k arra az é rd e k e s je le n s é g re u ta ln a k , h o g y a politikaila'’ motivált jog­

alkotás gyakorlati érvényesülését a társadalom és a jogalkalmazó szervezetek, s táv o lró l se m c su p á n a b ü n te tő b író s á g o k , másként alakíthatják, m in t ah o g y az a jo g sz a b á ly sz ö v e g é n e k sz o ro s é rte lm e z é sé b ő l k ö v e tk ezn e.

M in d e z n e m új je le n s é g , d e a n n ál je le n tő s e b b n e k m u ta tk o z ik , m in é l általá­

n o sa b b a n és k ite rje d te b b e n n y ú l bele a jo g i szabályozás, k ü lö n ö s e n az e m b e ri m a g a ta rtá s b ü n te tő jo g i érté k e lé se az e m b e ri é le t k ü lö n b ö z ő te rü le te ib e .

A jo g i szabályozás, k ü lö n ö s e n a b ü n te tő jo g i, első p illan tásra k ö n n y íí és k é ­ n y e lm e s e sz k ö z n e k tű n ik a h a ta lm a t k é z b e n ta rtó p o litik a és á lla m a p p a rátu s szá­

m á ra saját e lg o n d o lá sa in a k m egvalósítására. A 20. század a z o n b a n elég m e g g y ő ­ ző p é ld á t m u ta to tt arra, h o g y h a a jo g fe jle sz té s n in c s h a rm ó n iá b a n a tá rsad alo m m é ly é b e n is é rv é n y e sü lő te n d e n c iá k k al, ak k o r a le g sz ig o rú b b jo g r e n d se m k épes a h a ta lo m által k ív á n t m a g a ta rtá st fe n n ta rta n i. A j o g fe jle sz té sé n e k m e g kell fe­

le ln ie a jo g s z o k á s o k tö m e g é b e n is k ife jező d ő , és a tá rsa d a lo m v iszo n y aib ó l, é r­

té k re n d jé b ő l fakadó alap v ető n o rm á k n a k .

A jo g s z a b á ly o k p ersze v iszo n y lag h o ssz a b b id eig is k ik é n y sz e ríth e tő k , ha erre alk alm as és e le g e n d ő h a ta lo m áll m ö g ö ttü k . T a rtó s a n a z o n b a n ez csak a k k o r si­

k e rü lh e t, h a a k ik é n y sz e ríté s k épes egy id e ig az e lv á rtn a k m e g fe le lő p szich ik ai és szo cio ló g iai h e ly z e te t fe n n ta rta n i. A jo g sz a b á ly m ö g ö tt álló p o litik a i h a ta lo m ál­

taláb an ab b a n az illú z ió b a n él, h o g y a jo g s z a b á ly érv é n y e sü lé se saját akaratától s az e z t m e g v aló sító e rő e le g e n d ő v o ltátó l, m e g fe le lő felh aszn álásátó l függ. Igaz, h o g y h a a jo g i szabályozás a társa d a lo m v isz o n y a in a k átalakulásával azo n o s irá n y b a n h at, a k k o r - m é g ha b ev ezetése és m e g sz o k o ttá válása v iszo n y lag n a ­ g y o b b e rő sz a k é rv é n y e síté sé t is m eg k ív án ja - teljesen új m a g a ta rtá sfo rm á t is m eg v a ló síth a t, ső t „szo k á ssz e rű v é ” is v álh at. T h o m a s M a n n /1 törvény c ím ű e lb e ­ sz é lé sé b e n sz e m lé le te se n áb rázo lja e z t a fajta jo g a lk o tá st M ó z e s tö rv é n y e i k a p ­ csán. Á ltalán o sság b an a z o n b a n a sz in te k o rlá tla n h a ta lo m b irto k á b a n lévő d ik ta ­ tú rá k se m k ép e se k o ly an „szokássá v á ló ” jo g sz a b á ly t te re m te n i, am ely e lle n t­

m o n d a tá rsa d a lo m v isz o n y a ih o z k ö tő d ő é rté k re n d n e k . L ivius is m e rt m o n d ása:

„sus ¡ongo tempore est tegiim corrector” n a p ja in k b a n is igaz, és sajátos o ld alró l ugyan, de lé n y e g é b e n a törv'ényalkotás vag>" in k á b b a tö rv én y alak ítás nag\^on fo n to s j e ­ le n sé g é t ragadta m eg.

Az e d d ig e lm o n d o tta k b ó l le s z ű rh e tjü k azt, h o g y a j o g és p o litik a (s e b b ő l k ö ­ v e tk e z ő e n a jo g tu d o m á n y és a p o litik a tu d o m á n y ) v iszo n y a első p illan tásra, leg­

alábbis a p o litik a szám ára, tú l e g y sz e rű n e k tű n ik . E v isz o n y kulcsszavai az állam i ak aratn y ilv án ítás és k ik én y szerítés. A j o g a p o litik a szám ára, de a tö rté n e lm i ta­

p a sz ta la to k sz e rin t a n o rm a tív g o n d o lk o d á sb a b e le ra g a d t jo g á s z o k szám ára is e g y sz e rű e n eszk ö z a h a ta lo m sz e m p o n tjá b ó l k ív án ato s m ag atartás kiváltására. Az ilyen g o n d o lk o d á s m ó d d a l és jo g a lk o tá si tev ék en y ség g el a z u tá n e g y ü tt j á r a jo g ­ szab ály o k mértéktelen elszaporodása, tömegessé válása. A z o n b a n é rd e m e s itt e m lé k e z ­ te tn i M o n te s q u ie u felism e ré sé re, am ely s z e rin t „a felesleges tö rv é n y e k g y e n g í­

tik a szü k ség es tö rv é n y e k erejét, az o ly an tö rv é n y e k pedig, a m e ly e k e t ki le h e t já ts z a n i, g y en g ítik a jo g a lk o tá s te k in té ly é t”.'

Rendszerváltozás és jogalkotás

Ú j társa d a lm i fo rm á c ió , új po litik ai re n d lé tre h o z á sára irá n y u ló p o litik a i k ísé rle ­ tek e s e té b e n é p p ú g y , m in t általában a tá rsad alm i p ro b lé m á k m e g o ld á sá b a n s z in ­ te m in d ig fe lm e rü l a k ísértés a j o g ig é n y b ev ételére. A „ m e g fe le lő ” jo g sz a b á ly o k m eg alk o tása és k ik é n y sz e ríté se szin te te re m tő e rő n e k tű n h e t. B ár az év századok so rá n a j o g felh aszn álása so k te k in te tb e n v á lto z o tt, eb b ő l a s z e m p o n tb ó l az átla­

gos jo g i g o n d o lk o d á s k ev eset fejlő d ö tt. A re n d sz e rv á lto z á so k e s e té b e n a z o n b a n n e m c s u p á n b iz o n y o s te rü le te k so ro z a to s jo g szab ály i re n d e z é s é rő l v a n szó, h a ­ n e m egy új társad alm i és h a ta lm i re n d s z e r e g é sz é n e k jo g i e sz k ö z ö k k e l való fel­

é p íté sé rő l. A 20. századi tö rté n e le m is m e re té b e n e lm o n d h a tó , h o g y a társadalmi formációváltozás többféle utat is bejárhatott.

A társad alm at átfo rm á ló változás tö rté n h e te tt forradalommal. H a az így k eletk ezett u ra ­ lom n e m is m arad t fen n h o sszú id ő re, fe n n m a ra d h a to tt v isz o n t a forradalom által teremtett gazdasági, társadalmi m gy politikai formáció, akár tö b b év tized re is (tö b b n y ire k iseb b -n a- gyobb m ódosulással, v alam en n y ire adaptálódva a társad alo m valóságos létfeltételeih ez, a k ü lső erő v iszo n y o k h o z). Ez egyúttal azt is je le n ti, ho g y a „forradalm i r e n d ” tö rté n e ti m é ­ retek b en tartósan soha n e m m arad életben. A „ren d szerv álto zásn ak ” ez a típ u sa száza­

d u n k b a n is v é g e red m én y b en átmeneti jellegűnek b iz o n y u lt, ha n e m is tű n t el n y o m n élkül.

Az ilyen ren d szerv álto zást általában külső h atalo m akciója segíti elő vagy váltja ki. D e ren d szerv álto zásra v ez e th e t a külső hatalo m d ire k t beavatkozásán tú l a n e m z e tk ö z i hatal­

m i és erő v iszo n y o k olyan változása is, am ely akár form alizáltan is (de m in d e n k é p p e n az é rin te tt h atalm ak m egegyezésével), esetleg a m á r jó r é s z t v é g b e m e n t vagy folyam atban lévő belső változások külső elism erésével és további előm ozdításával válik teljessé.

M ag y aro rszág esetéb en a II. v ilág h áb o rú elő tti v isz o n y o k e lm arad o ttság a is a válto záso k szükségességét je le z te . E zek m egvalósulására azo n b a n csak a h á b o rú , illető leg a v e reség k ö v etk eztéb en n y ílo tt n ag y o b b lehetőség. A h á b o rú b efejezése­

k o r k ialak u lt n e m z e tk ö z i erő v isz o n y o k az o n b a n m á r je le z té k (ha ez n e m is vált m in d já rt világossá), h o g y a h á b o rú elv esztésén ek k ö rü lm é n y e i és az új n e m z e tk ö ­ zi h e ly z e t „rendszerváltozás” típ u sú k ö v e tk e z m é n y ek e t érlel. Ez be is következett:

m e g je le n t a „szocialista” re n d sz e r, ésp ed ig az eg yetlen „ m e g v aló su lt”, azaz lén y e­

g éb e n szo v jet form ájában. Igaz, ho g y a szovjet m o d e ll erő ltetése, és az ö tv en es év ek e lh ib á z o tt politikája u tá n az 1953-m al k e z d ő d ő válságfolyam at, m ajd az 1956 -o s fo rra d a lo m , továbbá a fo rra d a lo m leverése u tá n i m e g to rláso k at k ö v ető en le v o n t ta n u lsá g o k o da v ezettek , h o g y a tö b b i „szocialista” o rszág h o z k ép est (talán L engyelország kivételével) M ag y aro rszág o n je le n tő s e n m e g v á lto z o tt az ered eti szovjet m o d e ll alkalm azása. A re fo rm o k és a „ k á d á riz m u s” fogalm ával je lle m z e tt v á lto záso k n e m m a ra d ta k hatás n é lk ü l a k e z d e tb e n e lle n tm o n d á so s, d e 1 988-tól

egyre h a tá ro z o tta b b a n k ib o n ta k o z ó re n d sz e rv á lto zá s fo ly am atára sem .

A z 1980-as évek m á so d ik felében újra m e g in d u ló re fo rm fo ly a m ato k az évtized v ég ére politikailag meghatározóvá váltak a k o rm á n y z a tb a n és az u ra lk o d ó párt je le n ­ tős ré széb en . E té n y k ö v etk eztéb en , n e m k ü lö n b e n az egyre e rő sö d ő társadal­

m i-p o litik a i elle n z é k e rő in e k hatására a k o rm á n y z a t és az O rszág g y ű lés (am elybe - a szélsőséges baloldali k ép v iselő k lem o n d ása, illetve visszahívása folytán m e g ­ ü re s e d e tt helyekre - az idő k ö zi választások ered m én y ek én t a form álódó ellenzék n éh án y képviselője is bekerült) képessé vált arra, hogy a rendszerváltozást ren d ezet­

ten, jogszabályi szinten és szei'vezetileg is világosan kifejezze. 1989-ben a politikai vál- tozásoL it a pluralizálódó politikai erők közötti konszenzus ered m én y ek én t létrejött és az O rszággyűlés által törvénybe iktatott, n éh án y m ódosítással m áig is érvényben lévő ÚJ alkotm ány jelenítette m eg. A további jogszabálya változások u tán az 1990 tavaszán tartott orszáígyűlési választások a rendszerváltozást form ailag is m egerősítették, új le­

gitim képviselőházat és korm ányzati hatalm at terem tve.

A m ag y aro rszág i ren d sz e rv á lto zá s - e lté rő e n a tö b b i v o lt „szocialista” o rszág tú ln y o m ó tö b b sé g é tő l - a jo g a lk o tá s te rü le té n m á r az 1980-as év e k b e n e lk e z d ő ­ d ö tt, h a az első é v e k b e n ó v ato san és reg resszív e rő k tő l id ő n k é n t ak adályoztatva is. íg y tö r té n h e te tt m eg , h o g y az 1990. évi o rszággyűlési v álasztáso k u tá n h a ta ­ lo m ra k e rü lt új p a rla m e n t és tö b b ség i k o rm á n y m á r m eg felelő a lk o tm á n n y a l, v a la m in t a gazdaságra, a po litik ai életre, a v o lt „szocialista” v is z o n y o k le b o n tá sá ­ ra alap v ető je le n tő s é g ű jo g szab ály o k k al re n d e lk e z ett.

E té n y m eg állap ítása a z o n b a n n e m je le n ti, ho g y a v álasztások e lő tt e lfo g a d o tt ilj tö rv é n y e k - id e é rtv e m ag át az a lk o tm á n y t is - ne ig é n y e lh e tte k v o ln a m ó d o s í­

tást. E z e k a tö rv é n y e k táv o lró l sem v o lta k m in d e n s z e m p o n tb ó l m eg felelő ek , k ü lö n ö s e n n e m az új k o rm á n y s z e m p o n tjá b ó l, és az új h e ly z e tb ő l a d ó d ó felad a­

to k is szü k ség essé te tte k b iz o n y o s v álto ztatáso k at, m in d e n e k e lő tt az 1989. évi X X X I. tö rv é n y j ó n é h á n y parag rafu sáb an . A le g fo n to sab b e zek k ö zü l a k o rm á n y je lle g é n e k ú n . „kancellári" kormánnyá való átalakítása volt. E n n e k in d o k o ltság a alig v ita th a tó , te k in te tte l a gazdaságot, a társad alm at, a k ö zig azg atást stb. átalakí­

ta n i sz á n d é k o z ó k o rm á n y z a ti e lg o n d o lá so k ra (a m ely ek je le n tő s része valós tá r­

sad alm i szü k sé g le te t fe je z e tt ki). A h o g y an n e m v ita th a tó az se m , h o g y az új al­

k o tm á n y o s re n d kialakítása id e jé n a politikai b izo n y talan ság b ó l e re d ő „ tú lb iz to ­ sítás” is e n y h íté sre sz o ru lt, m in d e n e k e lő tt a „ k é th a rm a d o s” tö rv é n y e k sz ám án ak c sö k k e n té sé t igényelte.

A z 1990. m áju s v é g én hivatalba lé p e tt koalíciós k o rm á n y jo g a lk o tá si feladatait aligha le h e tn e tú lb e c s ü ln i. Á tte k in té st ig é n y e lte k - m á r csak az e lte tt id ő és az a d d ig k ife jte tt hatás m ia tt is - a k o ráb b i o rszág g y ű lési cik lu sb a n h o z o tt, a r e n d ­ szerváltozással ö sszefü g g ő tö rv én y ek , de m ás jo g sz a b á ly o k is. N a g y já b ó l e rre az id ő re v áltak u gyanis é re z h e tő v é vagy é p p e n világossá a re n d sz e rv á lto zá s első sza­

k aszáb an á tm e n e tin e k sz á n t jo g sz a b á ly o k ese tle g k e d v e z ő tle n hatásai. K ü lö n ö ­

sen igaz ez az ú n . privatizációval k ap cso lato s tö rv é n y e k re , a m e ly e k m eg alk o tása és v ég re h a jtá sa - m eg felelő tap asztalato k h iá n y á b a n - a m ú g y is n e h é z fe lad ato t je le n te tt.

A m agyarországi privatizációt elég sok tám adás érte, s k ü lö n ö se n so k an bírálták (eseten k én t n e m is m in d e n alap nélkül) az 1988. évi VI. tö rvényt, am ely ann ak

„alaphangját” m egadta. M égis azt kell m o n d a n o m , ho g y a tö rv én y radikális felfogá­

sa, am ely alapvetően a későbbi jogszabályokat is jelle m e z te , m in d e n hibája ellenére elin d íto tta azt a privatizációs folyam atot, am ely - ha későbbi korrekciókkal is - alap­

v ető en biztosította a m agángazdaság viszonylag gyors kibontakozását és stabilizáció­

já t M agyarországon.

R ö v id e n szólva te h á t az 1989. évi átfogó je lle g ű , s a m ag y ar k ö z jo g o t te ljesen á tfo rm á ló a lk o tm á n y , v a la m in t az 1988. évi V I. tö rv é n n y e l e lin d u lt és m é g 1 9 8 9 -b e n is je le n tő s jo g a lk o tással m e g e rő s íte tt p riv atizáció s fo ly a m a t ra k ta le a m ag án g azd álk o d ás, n e m k ü lö n b e n a d e m o k ra tik u s állam és tá rsa d a lo m alapjait az ú jjá sz ü le tő M ag y aro rszág o n .

A közjog és a magánjog főbb változásai

H a m a - tíz e sz te n d ő elm ú ltá v a l - az álla m - és a jo g r e n d alap v o n ásait b 'v á n ju k összefo g laln i, egyszerre kell v iszo n y lag k ö n n y ű és n a g y o n n e h é z fe la d a to t elv é­

g e z n ü n k . V iszo n y lag k ö n n y ű , m e r t m e g á lla p íth a tó , h o g y e b b e n az országban k o rá b b a n m é g so h a n e m m ű k ö d ö tt olyan stab ilan felé p íte tt, h a n e m is h ib átlan , d e fo ly a m a to sa n d o lg o z ó d e m o k ra tik u s á lla m re n d , m in t az e lm ú lt év tiz e d b e n . D e u g y a n e b b ő l a tö rté n e lm i té n y b ő l a d ó d ó a n k iv é te le se n n e h é z is ez a feladat. A M a g y a ro rsz á g o n a lk o tm á n y o sa n és a to v áb b i jo g i szab ály o záso k ré v é n k ialak u lt d e m o k ra tik u s á lla m re n d működését u g y an is tö b b té n y e z ő k e d v e z ő tle n ü l b efo ly á­

solja. E z e k k ö z ü l csak n é h á n y a t em lítek .

A k ö z jo g b á rm ily e n á tg o n d o lta n és fin o m a n k im u n k á lt szab ály ain ak é rv é n y e ­ sü lé sé t is m e g n e h e z íti - a d o tt e se tb e n p e rifé riá ra sz o rítja - az a p o litik a i g y a k o r­

lat, a m e ly b e n ideologikus motivációk hatják át a politikai szereplők (g y ak o rlatilag a p o ­ litikai p á rto k ) cselekvését és megnyilvánulásait. E n n e k egyik sajátos m ó d s z e re az 1994. évi X X III. tö rv é n y (am ely m á r csak az 1994. évi választáso k u tá n lé p e tt h a ­ tályba). E z a tö rv é n y a po litik ai c é lú visszaható hatályú jo g sza b á ly sajátos példája, a m e ly k ö te le z ő v é te tte a k ö zjo g i és a v e z e tő k ö zh iv atali s z e re p lő k m ú ltjá n a k „át­

v ilág ítását”. J ó lle h e t e n n e k a tö rv é n y n e k n in c s „igazi” szan k ció ja (a p o z íc ió b ó l való le m o n d á s o n vagy a k ifo g áso lt m ú lt n y ilv án o sság ra h o z á sá n tú l), de - főleg o rszág g y ű lési k ép v ise lő k e se té b e n - n é h á n y a lk a lo m m a l m ég is h a té k o n y n a k b i­

z o n y u lt. A lén y eg a z o n b a n m ég iscsak ab b a n v an , h o g y az általában tö b b m in t tíz

évvel k o rá b b a n b e tö ltö tt p o zíció - am ely ak k o r n e m m in ő s ü lt b ű n c s e le k m é n y ­ n e k - h iv atalo san m e g k é rd ő je le z h e tte az é r in te tt sz em ély m a i p o litizálását, és é rv k é n t felh a sz n á lh ató v á v ált akár az o rszág g y ű lési v iták b an is.

A p o litik ai és azt k ifejező „ p á rth o v a ta rto z á s” te rm é s z e te s e n m a m in d e n p o li­

tikai te s tü le tb e n je le n tő s tén y e z ő . Á m az a szellem iség, a m e ly n e k az id é z e tt tö r ­ v é n y csak egyik kifejezője, való jáb an h á trá n y o sa n befo ly áso lja az O rsz ág g y ű lés m u n k á já n a k e re d m é n y e ssé g ét, h isz e n az e b b e n a tö rv é n y b e n m e g je le n ő id e o lo ­ g ik u s sz e llem iség elté ríti az állásfoglalásokat a d ö n té si ja v a sla to k é rd e m é tő l. Saj­

n o s az id é z e tt tör\^ény e m e k ö v e tk e z m é n y ei m é g a kevésbé p ro b le m a tik u sa k k ö zé ta rto z n a k . Jó v al n ag y o b b p ro b lé m a a m agyar O rsz á g g y ű lé sb e n a tö rv é n y ­ hozási ja v aslat é rd e m i h e ly e sség én ek elvitatása első so rb a n a n n a k (ad o tt e se tb e n

„ fo rm a i”) m é rleg elése alapján, h o g y m e ly ik p á rt képviselője (a d o tt e se tb e n akár a k o rm á n y tagja) te rje sz te tte azt elő. A p a rla m e n ti d e m o k rá c ia ilyen diszfunkcionális ele m e i sajn o s m é g az é re tt d e m o k rá c iá k p a rla m e n ti g y akorlatából is n e h e z e n k ü s z ö b ö lh e tő k ki. A fejlett d e m o k rá c iá k gyakorlata m ég is azt b iz o ­ n yítja, h o g y a z é rt m é g se m le h e te tle n a tö b b p á rti d e m o k rá c iá k b a n a d ö n té s h o z a ­ tali m e c h a n iz m u s e m e e re d e n d ő h ib á já n a k legalábbis a c sö k k en tése. A m ai m a ­ g yarországi g y ak o rlatb an a z o n b a n ez a d isz fu n k c io n á lis e lem in k áb b e rő sö d n i látszik.

A m in d e n k o ri tö b b sé g u ra lm á n a k ab szo lu tizálásáb ó l fakadó h ib á k k ö v e tk e z ­ m é n y e in e k b iz o n y o s m é rté k ű c sö k k e n té sé re alkalm as szerv - M ag y aro rszág o n és n é h á n y m ás o rsz á g b a n is - az A lk o tm án y b író ság . Az A lk o tm á n y b író sá g n a k az iij m ag y ar közjo g i re n d s z e r v a ló b an igen je le n tő s sz e re p e t szán t. E z t m á r az 1989. évi III. tö rv é n y is kifejezte, am ely m é g n e m m u n k á lta ki ré sz le te ib en ezt az in té z m é n y t, h a n e m első so rb a n elvileg ig y ek ezett b iz to síta n i a lk o tm á n y o s h e ­ lyét. K éső b b az 1989. évi X X X II. tö rv é n y b e n a sz e rv e z ete t és jo g k ö r é t sik e rü lt ú g y k ialakítani, h o g y ez a b író ság té n y le g e se n az A lk o tm á n y v éd ő jév é, a u te n ti­

k u s m agyarázójává lett. íg y az A lk o tm á n y b író sá g d ö n té se i a m ag y ar jo g fe jlő d é s eg y ik le g fo n to sa b b forrásává váltak.

Az A lkotm ánybíróság, m in t a m agyar állam egyik új, korábban ism eretlen intéz­

m énye, sok elvi m egállapítást tartalm azó d ö n tést hozott. E zek összegyűjtése elősegíti a bíróság gyakorlatának m egism erését és követését. U gyanakkor az alkotm ánybírósági d ö n tések olyan elvi megállapításokat is tartalm aznak, am elyek a m agyar jo g re n d alkot­

m ányossági problém áinak m egoldására törekedve a jo g ren d szer egészének logikai egységét, értelm ezését, egészében véve m agasabb m inőségét segítik elő.

Ú j, b á r a n e m z e tk ö z i g y ak o rlatb an táv o lró l sem is m e re tle n jo g in té z m é n y m ű k ö d é s é rő l lév én szó, n e m m eg lep ő , h o g y a jo g i és p o litik a tu d o m á n y i sz a k iro ­ d a lo m - m á r az in té z m é n y k o n cip iálásán ak k e zd ete óta - m e g le h e tő s e n n agy fi­

g y e le m m e l fo rd u l az alk o tm á n y b írá sk o d á s felé.

A m a g y a r k ö z jo g m á so d ik n agy vállalkozása a re n d sz e rv á lto z á st követő é v e k ­ b e n egy új alkotmány kidolgozása v olt. M in d a m ag y ar p o litik a, m in d a j o g tu d o ­ m á n y elfo g ad ta, h o g y a fo rm a ila g a lk o tm á n y m ó d o s ítá s k é n t m e g je le n ő , lén y eg ét te k in tv e a z o n b a n új a lk o tm á n y n a k (am ely et 1989 ó ta n e m eg y szer és a d o tt e s e t­

b e n je le n té k e n y e n is m ó d o síto tta k ) át k e lle n e a d n i a h e ly é t egy h o ssz a b b távra szó ló , g o n d o s a n k im u n k á lt új a lap tö rv én y n ek .

A z új alk o tm án y előkészítő m u n k álatai a jo g tu d o m á n y m íív elő in ek - nev ezetesen az M T A Jo g tu d o m á n y i In té z e té t k érték fel egy k o rm án y h atáro zatb an , s két a lk o tm á n y te r­

v ezet is k észü lt Bragyova A ndrás, valam in t Sajó A ndrás tollából - in te n z ív k ö z rc m íík ö - désével m á r 1994-ben elin d u ltak . Az O rszág g y ű lésb en képviselettel re n d e lk e z ő politikai p á rto k 1995. m ájus 4 -é n m egállapodást írtak alá az i'ij alk o tm án y m egalkotásáról, m ajd e z t k ö v ető en létreh o zták az O rszággyűlés alk o tm án y elő k észítő bizottságát, am ely b en a p a rla m e n ti p á rto k n ég y -n ég y tagja foglalt helyet. A b izo ttság szám ára - a hazai és külföldi szak értő k m u n k ájára és vitáikra tám aszkodva - az Igazságügyi M in is z té riu m k észített egy terv ezetet, m e ly n e k alapján azu tá n az alk o tm án y elő k észítő bizottság 1996. m árciu s 28-i keltezéssel el is k észítette a H /2232. szám ú országgyűlési határozati ja v a sla to t a M agyar K öztársaság alk o tm án y án ak szabályozási elveiről. Az elő terjesztett szöveget az O rszág - gyűlés b eh ató a n m egvitatta, a végső h atáro zat (1996. jú liu s 3.) sz e rin t azo n b a n az elő k é­

szítő bizottság a terv ezetet átdolgozásra visszakérte. Á tdolgozás u tán a terv ezet ism ét az O rszág g y ű lés n ap iren d jére k erü lt, s az alk otrnányelőkésztő bizottság 1998. m árciu s 4-én ta rto tt u to lsó ülésén elfogadta az új alk o tm án y szövegtervezetét, és d ö n tö tt a tei-vezet nyilvánosságra h ozatalának m ó d járó l is. A szövegtervezetet azu tán az O rszág g y ű lés e ln ö ­ ke m á rc iu s 10-én sajtó tájék o ztató n ism ertette és az in te rn e te n is közzétette. Az 1998-ban v álasztott O rszággyűlés azo n b an a tervezettel tovább n e m foglalkozott.

T e rm é s z e te s e n n in cs itt m ó d arra, h o g y az a lk o tm á n y te rv e z e te t alaposan m eg v izsg álju k . A n n y it a z o n b a n m e g kell állap ítan i, h o g y az O rsz á g g y íílé s n e m a le g sz e re n csése b b m ó d s z e rt k ö v ette. M e rt igaz u g y an , h o g y az első fázisban ig én y b e v e tte az alk o tm á n y jo g sz a k e m b e re in e k k ö z re m íík ö d é sé t, k é ső b b a z o n ­ b a n a m u n k a szin te k izáró lag a kellő felk észü ltség g el aligha re n d e lk e z ő p o litik u ­ so k k e z é b e k e rü lt, akik v is z o n t e lső so rb a n saját (illető leg p á rtju k ) n é z e te it k ív án ­ ták é rv é n y e síte n i. E zek az é rd e k e k és n é z e te k sajátos id eológiai o k o k b ó l és rö v id táv ú p á rtp o litik a i é rd e k e k tő l v ezérelv e csak n a g y o n leeg y sz e ríísíte tt (lén y eg éb en a m á r m e g lé v ő a lk o tm á n y t k ö v ető ) m e g eg y ezést v ise lte k el, s m é g ez a m e g e g y e ­ zés is fe lb o ru lt a k é ső b b ie k b e n . Az a lk o tm á n y e lő k é sz ítő b iz o ttsá g te h á t m á r ö ssz e té te lé n é l fogva sem v o lt alkalm as a sikeres m u n k á ra . Az új alk o tm á n y o z á s elv e té lt k ísé rle te óta az a lk o tm á n y jo g te rü le té n n e m is s z ü le te tt o ly an m u n k a ,“

am ely az alk o tm á n y o z á s érték eiv el és ezzel is ö ssz e fü g g é sb e n az a lk o tm á n y ­ b írá sk o d á s elvi k érd éseiv el e lm é le ti ig én n y el fo g la lk o z o tt v o ln a.

H a a m agyar polgári (m ag án )jo g tízéves alakulását vizsgáljuk, a k k o r m in d e n e k ­ e lő tt az álla p íth a tó m eg, h o g y talán ez az a jo g te rü le t, a m ely en h a lla tla n u l fo n to s,

az o rsz á g egész gazdasági é le té t teljesen á tfo rm á ló jo g a lk o tá sra v o lt szükség. E n ­ n e k eg^'ik k ö v e tk e z m é n y e , hog)^ jó lle h e t igen sok, a polgári jo g átalakulásával, az átalakulás egyes ré sz te rü le te iv e l fo g lalk o zó m u n k a je le n ik m eg , e zek a m ű v e k ttib b n y ire az iij ,já té k sz a b á ly o k ” alk alm azásán ak g^^akorlati k érd éseiv el foglal­

k o z n ak , alig é rin tv e az e lm é le ti p ro b lé m á k a t.

O ly a n o rszág b an , a m e ly b e n n e m c su p á n p o litikai, h a n e m tö b b m in t egy é v ti­

z ed e gazdasági re n d sz e rv á lto zá s is folyik, a v á lto záso k re n g e te g jc')gszabály m e g ­ v álto zását igénylik. A gazdasági re n d sz e rv á lto zá s eg y részt első lépéseivel m e g is e lő z te a p o litik ait, m á sré sz t fo ly am atáb an a „ m a g án o sítás” (a p riv atizáció ) az alig n é h á n y fő b ő l álló „v állalato k tó l” a n é h á n y e z e r a lk a lm a z o tta t fo g lalk o ztató n agy- v á llalato k ig te rje d t. A v álto z ta tá so k ra irá n y u ló p o litik ai akarat k o n k ré t fo rm á b a n a jo g sz a b á ly o k sokaságában je le n t, illető leg je le n ik m eg. E b b ő l k ö v e tk e z ő e n a jogalkotás és a jo g a lk a lm a z á s k érd ései e lső so rb a n a gy ak o rlat síkján, és kevésbé az e lm é le ti ö sszefü g g ések feltárásáb an m u ta tk o z n a k . A m ag y ar civilisztika e d d ig e g )'e tle n o ly an m u n k á t „ te rm e lt”, am ely e z t a fo ly a m a to t tö b b v o lt „szocialista”

o rsz á g je le n s é g e in e k ö ssz e h a so n lító elem zésév el k ö z e líte tte meg.-’

N e m k e v é sb é je l e n t ő s , h o g y a m a g y a r c iv ilisz tik a i k u ta tá s b a n a r e n d s z e r - v á lto z á s - a lá tsz a t e lle n é r e - „ n e m t e r e m t e t t f o r r a d a lm ia n űj h e ly z e te t. A c iv ilis z tik a n a g y ré sz e v is z o n y la g tá v o l áll a p o litik á tó l, s e n n e k k ö v e tk e z té ­ b e n m á r so k é v \'e l a re n d s z e rv á lto z á s e lő tt m e g m d u lh a to íi (le g a lá b b is a m a - g^'ar p o litik a i k e re te k k ö z ö tt) az á ta la k u lá s ” . M á s szav ak k al: so k t e k in te tb e n in k á b b a m á r m e g lé v ő e lm é le ti e r e d m é n y e k jo g s z a b á ly o k k á v a ló „ á tf o r d ítá ­ s a ” , a m e g a lk o to tt jo g s z a b á ly o k k o n k r é t, k ö z v e tle n ü l a g y a k o rla tb a n v a ló m ű k ö d te té s e v o lt a k ö z v e tle n fela d a t, m in ts e m az e g y re s o k a s o d ó új j o g s z a ­ b á ly o k to v á b b i e lm é le ti és fu n k c io n á lis e le m z é s e .’

A m o n d o tta k b ó l k ö v etk ezik , h o g )' a mag^^ar civilisztika e lő tt álló leg fo n to sa b b felad at - m iu tá n a re n d sz e rv á lto zá s fo ly a m a tá b a n a le g fo n to sa b b jo g sz a b á ly o k a t az a d o tt v iszo n y o k k al, po litik ai h e ly z e tte l ö sszefü g g ő érettség g el, hibákkal és k o rre k c ió k k a l k id o lg o z tá k - im m á r egy új polgári jogi törvénykönyv elk észítése. A tö b b m in t egy év tized e folyó so k irá n y ú p o lg ári jo g i jo g a lk o tó i m u n k a „ te rm é k e ­ in e k ” re n d s z e re z e tt, e lm é le ti alap o k o n való k im u n k álása, az e lm é le ti alap o k v ilá ­ gossá té te le - h o g y csak a m u n k a le g fo n to sa b b asp e k tu sa it e m líts e m - e le n g e d ­ h e te tle n a re n d k ív ü l gazdag jo g a n y a g szisztem atizálásáh o z, az ö sszefü g g ések k i­

m u n k á lá sá h o z , a h a g y o m á n y o sa n gazdag m agyar p o lg ári (m ag án )jo g i k u ltú ra to v á b b fe jle sz téséh e z , s v é g ü l az E u ró p a i U n ió po lg ári jo g i re n d s z e ré h e z való k ap cso ló d ás k id o lg o zásáh o z.

A m i a b ü n te tő jo g i fejlő d ést illeti, em líté sre m é ltó , h o g y az 1878. évi V. te., az ú n . C s e m e g i-k ó d e x a m aga id ején az o rszág egyik leg jo b b an sik e rü lt jo g alk o tása v olt. M in ő sé g é t és a v álto zó id ő h ö z való adaptációs k észségét je lz i, ho g y b á r vál­

toztatásokkal, de a M ag y ar N ép k ö z tá rsa sá g b ü n te tő tö i'v én y k ö n y v crő l szó ló 1961.

évi V. tö rv én y ig , azaz csak n em száz esz te n d e ig lén y eg éb en hatály b an m aradt.

Az új b ü n te tö tö i'v é n y m egalkotására m á r 1956 elő tt in ten zív , és a C se m e g i-k ó d e x h e z sok sz e m p o n tb ó l m é ltó előkészítő m u n k a iblyt. E m u n k a e re d m é n y e it azo n b an a fo rra ­ d a lm a t köv ető m egtorlási időszakban félretették, s h ely ette a fo rrad alo m által „m .otivált”, m á r e m líte tt kru d elis tö rv én y k ö n y v szü letett. Je lle m z ő e tö rv én y szellem iség ére és jo g i m in ő ség ére , hogy viszonylag rövid idő m ú ltá n m á r h ely ettesíten i k ellett az új b ü n te tő törvényköny\TŐ l szóló 1978. évi IV. tö rvénnyel.

Az 1960-as év ek m á s o d ik felétő l kezdve a hazai b ü n te tő jo g i s z e m lé le tb e n is fo rd u la t á llo tt be, am e ly e t eg y arán t je le z te k a b ü n te tő jo g i tu d o m á n y m íjv e lő in e k n y u g a ti ta n u lm á n y ú tja i, a b ü n te tő jo g i k u tatáso k k al fog lalk o zó tu d o m á n y o s in ­ té z e te k és eg y e te m i ta n sz é k e k k ap cso latfelv étele a n e m z e tk ö z i b ü n te tő jo g i tu d o ­ m á n y o s in té z m é n y e k k e l és társaságokkal, to v áb b á a hazai k rim in o ló g ia i k u ta tá ­ so k m e g in d u lá sa m a jd in té z m é n y e síté se , k u ta tó in a k a n e m z e tk ö z i k u ta tó h e ly e ­ k en és k o n fe re n c iá k o n , v a la m in t a tu d o m á n y o s p u b lik á c ió k b a n való j ó szerep lése. É rd e m e s m e g e m líte n i, h o g y m in d e m e tö re k v é se k e lis m e ré s e k é n t is é rté k e lh e tő , h o g y a N e m z e tk ö z i B ü n te tő jo g i T á rsa sá g 1 9 7 4 -b en M a g y a ro rsz á ­ g o n ta rto tta v ilá g k o n g resszu sát, és a társaság v e z e tő tisztség v iselő i k ö z ö tt azóta is fo ly am ato san je le n v a n n a k a m agyar b ü n te tő jo g képviselői. A m agyar b ü n te tő ­ jo g - tu d o m á n y te h á t b e k e rü lt a szakm a n e m z e tk ö z i v é rk e rin g é sé b e , és az o tt e l­

foglalt e lő k e lő h e ly e t m in d ez idáig m e g ta rto tta .

A rend szerv 'álto zást k ö v e tő e n a m ag y ar b ü n te tő jo g - tu d o m á n y ig en je le n tő s p ro b lé m a m e g o ld ására k é n y sz e rü lt: m e g k e lle tt vizsgálni a m ú ltb a n e lk ö v e te tt, de p o litik ailag n e m ü ld ö z ö tt b ű n c s e le k m é n y e k m e g íté lé sé n e k k é rd é sé t. Az e n ­ n e k k ap csán k ik ü ld ö tt b iz o ttsá g szak v élem én y e u g y an a b ü n te tő jo g k o n tin u itá s a m e lle tt fo g alt állást, ám „e lism e rte az O rszággy’ű lé s jo g á t a B tk. 2. § -á n a k a v issz a h a tó h atály tila lm á t k im o n d ó re n d e lk e z é s é n e k a m ó d o sítására. U ta lt a z o n ­ b a n arra, h o g y egy ily en v álto ztatás az A lk o tm á n y b író sá g e lő tt m e g tá m a d h a tó , m e r t az A lk o tm á n y b író sá g e lle n k e z ő ta rta lo m m a l é rte lm e z h e ti az A lk o tm á n y 2.

§ -á n a k a jo g á lla m i k la u z u lá já t”.*’ A p ro b lé m a k ö rü l tá m a d t széles k ö rű v itáb an , a m e ly b e n tö b b e n is állást fo g laltak a v isszah ató h atály e lism e ré se m e lle tt, v ég ü l is az A lk o tm á n y b író sá g - és k o n k ré t b ű n c s e le k m é n y e se té b e n a L eg felső b b B í­

ró ság - d ö n tö tt, így je le n le g csak o ly an e se tb e n in d íth a tó b ü n te tő e ljá rá s (a cse­

le k m é n y b ü n te té s i le h e tő s é g é n e k elév ü lése u tá n is), a m e ly n e k b ü n te th e tő s é g é t je le n le g is é r\'é n y b e n lévő, M ag y a ro rsz á g által aláírt és ratifik ált n e m z e tk ö z i

e g y e z m é n y m o n d ja ki.

A b e m u ta to tt p é ld a je lz i, h o g y a b ü n te tő jo g i g o n d o lk o d á s k ilé p e tt a jo g d o g ­ m atik a z á rt re n d s z e ré b ő l, és a tételes joggal szemben, sz in te a te rm é s z e tjo g és a p o ­

z itiv iz m u s sz e m b e n á llá sá n a k (vagy eg y m ást k ieg észítő je lle g é n e k ? ) an aló g iájára k e re si a m e g o ld á st. M e g k ell á lla p íta n i, h o g y e b b e n a te k in te tb e n sem a n e m ­ z e tk ö z i, se m p e d ig a m a g y a r b ü n te tő jo g i g o n d o lk o d á s n e m j u t o t t igazi m e g o l­

d á s h o z , k o n s z e n z u s o s állásfo g lalásra is in k á b b a n e m z e tk ö z i e g y ü ttm ű k ö d é s , s e m m in t a v a ló d i elvi m e g e g y e z és m o tiv á lta . É p p e n e z é rt n e m felesleg es, ha k o m m e n tá r n é lk ü l, te h á t k ife je z e tte n a to v á b b i v itá ra in v itá lv a k ö z re a d ju k B é ­ kés Im r e b ü n te tő jo g á s z e z zel k a p c so la to s ö sszefo g lalását.

„K érdés; m i a tételes jo g és a form ális jo g b iz to n s á g ko n tro llja, a b ü n te tő jo g o t m ilyen é rté k e k szeriiit leh et és kell orientálni?

a) A go n d o lati k o n tro ll k e retéb en j u t o t t je le n tő s é g h e z az alkotmányos büntetőjog fogal­

m a, mely szerint a niilluin siite lege és a nulla poena síné lege elve önmagában nem garantálja a jog­

államiságot, hanem a jogállami garanciákat a tételes jognak a z alaptörvényben meghatározott alapve­

tőjogokkal való szembesítéséből kell levezetni. Á m az alaptörvény sem m e rü l ki az A lk o tm án y íro tt szövegében, m e r t létezik (a term észetjo g ias szem léletű ) »láthatatlan A lkotm ány« is.

b) A tételes j o g k o n tro lljá t je le n ti a Polgári és Pohtikai Jo g o k E gyetem es N y ilatk o zata és az E m b eri Jo g o k és A lapvető Szabadságok E u ró p ai K onvenciója (pl. a b ü n te té s n em le h e t e m b e rte le n vagy m egalázó, tilos a k én y szerm u n k a).

c) A b ü n te tő jo g k o n tro lljá t je le n tik a n e m z e tk ö z i szerződések és a n e m z e tk ö z i jo g (a civilizált n em ze tek ) általánosan elfogadott elvei. T u d o m á n y o s érték ű v é vált az a k ijelen ­ tés, am ely sz e rin t a n e m z e tk ö z i jo g szabályai és elvei a belső jo g b a való tran szfo rm álás n élk ü l is jo g fo rrási erővel ren d elk ezn ek .

d) A tu d o m á n y k im u n k álta a jogállam fogalm át, m ely sz e rin t az anyagi b ü n te tő jo g n a k k o n tro lljá t képezi az A lk o tm án y b an e m líte tt jo g állam i klauzulából lev o n h ató jo g állam i ism érvek. (M egjegyzendő, hogy e b b en az összefüggésben az a) p o n t alatt e m líte tt »alkot­

m án y o s b ü n tetőjog« és »jogállam i b ü n tető jo g « fe lteh ető en ugyanazt je le n ti.)

e) A m agyar b ü n te tő jo g -tu d o m á n y érdeklődési körébe k e rü lt a G ustav R adbruck p ro ­ fesszor nevével je lz e tt ún. rad b u ch i form ula. R adbuch tétele: »L ehetetlen pon to sab b v o n a­

lat h ú z n i a törvényes jogtalanság és helytelen tartalom ellenére m é g érvényes törvény közé.

D e egy m ásik éles határv’onalat m e g v o n h a tu n k : ahol az igazságosságra m á r n em tö ­ rek szen ek , ahol az egyenlőséget, am i az igazságosság m agja, a p o zitív jo g alk o tás által tu ­ d ato san m egtagadják, o tt a tö rv én y nem csak h ely telen jo g , h a n e m h ián y zik belőle egyál­

talán a jo g i jelleg. M e r t a jo g o t, beleértve a p o zitív jo g o t is, n e m tu d ju k m ásk é n t d efin iál­

ni, m in t re n d k é n t és szabályként, m ely é rte lm é n e k m eg felelő en az igazságosság szolgálatára hivatott.« - Az N S Z K A lko tm án y b író ság án ak határo zata sz e rin t pedig: »A jogállamisághoz nemcsak a jogbiztonság, hanem a materiális igazságosság is hozzátartozik.« A jo g ­

állam i elv e két oldalát a jo g a lk o tó n e m tu d ja m in d ig eg y fo rm án figyelem be v e n n i.”

A b ü n te tő jo g -tu d o m á n y tem atikájának bővülését tehát az jellem zi, hogy a tu d o m á n y alapvető jogfilozófiai tan tételek felé fo rd u lt és kilépett a m ere v jo g p o z itiv iz m u s területéről.

j ) A jogállami büntetőjog fogalmába a m ai b ü n te tő jo g -tu d o m á n y rep rezen tán sai részben azonos, részb en eltérő ism érv ek et is beép íten ek . F elso ro lásszerű en a je le n tő s é g h e z ju t ó elvek: em beriesség, igazságosság, az erkölcs, a n u llu m c rim e n sine lege elve, a b ü n te tő - tö rv é n y m eg h atáro zo ttság án ak k ö v etelm én y e, a visszaható hatály tilalm a, az analógia ti­

lalm a, a szigorú jo g é rte lm e z é s követelm énye, az arányosság elve, a b ü n te tő jo g n a k m in t u ltim a ratio n ak a követelm énye.

A tu d o m á n y o s k ö zv éle m én y m egegyezik abban, h o g y a jo g an y ag tö rv én y b e foglalása n e m fém jelzi a n n ak sem elfogadhatóságát, sem elviselhetőségét, és n e m garantálja ö n m a ­ gában a jo g állam i jelleg et.

A tematikus jogi gondolkodás kilépeti a dogmatika zárt rendszeréből, és a tételes joggal s z e m ­ b en - a n n ak k o n tro lljak én t - új kritikai g o n d o lattartalm ak at keresett. T ö rté n e lm ile g a p o zitiv izm u s és a te rm é sz e tjo g évszázadokkal ezelőtti k ü z d e lm é n e k arról a m e g ism é tlé ­ séről van szó, am elyen a n y u g at-eu ró p ai állam ok tu d o m á n y a is átesett a II. világhábon'i

A b ü n te tő jo g -tu d o m á n y b a n lezajló fo ly a m a to k eg y részrő l, az állam i irányítás és szer\^ezés átalakulása m á sré sz rő l fe lte h e tő e n k ih a tn a k a büntetőeljárás-jog f u n k ­ cióira és tételes jo g i alakulására is. E z e k a je le n s é g e k m é g n e m eléggé ism e rte k a h h o z , h o g y akár a b ü n te tő e ljá rá s -jo g tu d o m á n y a is képes leg y en a m e g sz o k o tt cselekvési m ó d o k és k o rlá to k átlép ésére.

Az 1 9 9 8 -b an e lfo g a d o tt új b ü n te tő e ljá rá s-jo g i tö rv é n y táv o lró l sem je le n ti a jo g a lk o tá s lezárását, és egyáltalán n e m teszi feleslegessé a to v áb b i, új s z e m lé le tű k u ta tá st. M i ez az új szem lélet? - k é rd e z h e tik jo g g al azo k a s z a k e m b e re k , akiktől az új k u ta tá so k v árh ató k . B izo n y , e z t a s z e m lé le te t is e k u ta tó k n a k m a g u k n a k kell k im u n k á ln iu k , k iin d u lv a a b ü n te tő jo g tá rsad alm i h a té k o n y ság áb ó l, e h a té ­ k o n y ság fokozására te e n d ő lép ések b ő l. S h a e z e k a p ro b lé m á k talán k ívül is e s­

n e k az eljárásjo g o n és legalábbis ö ssz e fü g g e n e k az „anyagi” b ü n te tő jo g k é rd é se i­

vel, n e m fe le d h e tjü k , h o g y a z eljárásjog végső soron a z anyagi büntetőjog lehetőség sze­

rinti hibátlan és hatékony alkalmazását szolgálja.

Jogelm élet

A te rje d e le m szííkössége arra szo rít, h o g y a jo g tu d o m á n y m ás ágaiból csu p á n a jo g e lm é le tre té rje k ki.**

Á tte k in tv e az 1945 és az 1998 k ö z ö tti id ő szak o t, bízvást m e g á lla p íth a tó , hogy a m ag y ar jo g e lm é le t e tö b b m in t fél évszázados id ő szak áb an é re z h e tő v ala m ily e n sajátos kontinuitás. E z a k o n tin u itá s n e m azt je le n ti, h o g y fo ly a m a to sa n u g y a n ­ oly an elvi m egalapozással és szellem iség g el m u n k á lk o d ta k v o ln a a k u ta tó k és o k ta tta k v o ln a a ta n áro k . Sokkal in k áb b a b b an je le n tk e z ik , h o g y tú ln y o m ó tö b b ­ sé g ü k ig y ek ezett lép ést ta rta n i legalább a le g fo n to sa b b jo g e lm é le ti, jo g filo z ó tia i e re d m é n y e k k e l (id eszám ítv a a tö rté n e lm i m ú lt k ie m e lk e d ő , vagy saját g o n d o l­

k o d á su k b a n a k k é n t é rté k e lt jo g e lm é le ti, jo g filo z ó fia i irán y zatait). Igaz, a j o g ­ elm é le ti, jo g filo z ó fia i g o n d o lk o d á s m é g n e h e z e b b h e ly z e tb e n v o lt, m in t az ú n ,

té te le s jo g g al fo g lalk o zó ku tatási ágakban folyó e lm é le ti sz in tű k u tatás, h isz e n - k ü lö n ö s e n a S z o v je tu n ió b a n , sz in te a k o rsz a k v ég éig - c sa k n e m k izáró lag a m a r ­ xista m e g k ö z e líté sű jo g e lm é le ti m u n k á k k a p h a tta k p u b lic itá st, s b iz o n y azok is n e m ritk á n eléggé p rim itív , csu p án a „k lasszik u so k at” e le m z ő fo rm á b a n . Á m a m ag y ar jo g e lm é le ti g o n d o lk o d á s - akárcsak a lengyel - v isz o n y lag h a m a r tú llé p ­ te e z e k e t a k o rlá to k a t, s ah o g y an a n e m z e tk ö z i v isszajelzések igazolták, m é g a m a rx ista jo g e lm é le t fo rm á lis k e re te it is s ik e rü lt o ly m é rté k b e n kitág ítan i, h o g y az e le in te v iszo n y lag kevéssé, k éső b b p ed ig egyáltalán n e m k o rláto zta a k u ta tó k fel­

táró, e le m z ő és e lm é letalk o tó m u n k áját.

E b b ő l k ö v e tk e z ő e n a m ag y ar jo g e lm é le t ú g y é rk e z e tt el a re n d sz e rv á lto zá s id ő szak áb a, h o g y a k u ta tó k tú ln y o m ó tö b b sé g e tö rés n é lk ü l h a la d h a to tt to v áb b k o rá b b i g o n d o la ti pályáján. Az 1990 u tá n m e g je le n t tu d o m á n y o s m u n k á ik - e l­

te k in tv e a tárgyválasztásban m u ta tk o z ó v áltástó l, és az esetleges d isz c ip lín a v á l­

tástó l - távolról sem jelentettek törést te v é k e n y sé g ü k és g o n d o lk o d á s u k k o rá b b a n k i­

a lak u lt fő v o n a lá h o z k ép est. A le g tö b b v e z e tő k u ta tó m u n k á ssá g á b a n to v á b b ra is a z o k at az u tak at, m ó d sz e re k e t, m eg k ö z e líté si m ó d o k a t k ö v eti, m in t k o rá b b a n . A zaz a m ag y ar e lm é le ti jo g i g o n d o lk o d á sb a n m e g találh ató a jogfilozóftai te n d e n ­ cia, a jogelméleti m e g k ö z e líté s (k u ta tó n k é n t k ö z eleb b vagy táv o lab b a té te le s jog e lm é le ti p ro b lé m á ih o z ), a jogszociológiai ele m z é s, s sz in te általán o san a történetiség vonzása.

E n n e k e lle n é re , a m ag y ar jo g e lm é le t m é g b ő v e n re n d e lk e z ik m e g o ld a n d ó feladatokkal. E zek teljesítése n é h á n y te rü le te n m á r nagy le n d ü le tte l m e g is k e z ­ d ő d ö tt. E vek óta fo ly ik p éld áu l a m agyar jo g e lm é le t k o ráb b i, a II. v ilá g h á b o rú e lő tti te lje sítm é n y é n e k , illető leg a h á b o rú u tá n k ü lfö ld re k é n y s z e rü lt k u ta tó k m u n k á ssá g á n a k az érték elése. A leg ú jab b k ü lfö ld i jo g e lm é le ti e re d m é n y e k - a m e ly e k e t a m ag y ar k u ta tá so k az e lm ú lt é v tiz e d e k b en is n y o m o n k ö v e tte k - s z in té n alapos feld o lg o zásra és kritik ai e le m z é sre várn ak . K ü lö n ö s e n az o k n a k a s z e rz ő k n e k a m ű v e ire g o n d o lo k , a k ik n e k a n e v e - m in t p é ld á u l R. D w o r k in , A. A a rn io , L. P e re lm a n , N . L u h m a n n , G . T e u b n e r stb. - is m e rt a m agyar jo g e l­

m é le t vagy jo g sz o c io ló g ia m ű v e lő i elő tt. B izo n y o s é rté k e lé s ü k m e g tö rté n t ug y an , de alapos e le m z é sü k , a k o r és a jo g fe jlő d é s ö sszefü g g éseib e való beág y a­

zá su k m é g v árat m agára. N a g y k é rd és a z o n b a n , h o g y a jogról való elméleti gondol­

kodás mennyire haladhat a z eddig bejárt utakon, m e n n y ire k ö v e th e tő k a régi ö sv é ­ n y ek , s n in c s -e sz ü k sé g esetleg te ljesen új u ta k k eresésére? L eh etség es, h o g y a 21. század új je le n s é g e in e k m e g k ö z e líté sé h e z az e d d ig m e g s z o k o tt m e g k ö z e líté ­ si m ó d o k ötvözésére v a n szükség, a tö rté n e ti és szociológiai m ó d s z e re k és m ás e l­

m é le ti ö sszefü g g ések felhasználásával. A g lobalizáció egyre ú ja b b je le n s é g e k e t

„ te rm e lő ” folyam ata, az egym ás m e lle tt élő k u ltú rá k táv o lró l se m eg y irán y ú h a ­ tásai, n e m is szólva a te c h n ik a i fejlő d és k ö v e tk e z m é n y e ib ő l a d ó d ó új p ro b lé ­

m á k ró l és a b e n n ü k való eligazodás sz ü k ség letérő l, olyan új is m e re te k e t ig é n y e l­

n ek , a m e ly e k e le n g e d h e te tle n e k a h h o z , h o g y fe lk é sz ü ljü n k a szabályozás új re n d s z e ré re , és az új szab ály o záso k m a m é g b e lá th a ta tla n k ö v e tk e z m é n y e ire . N a g y o n v a ló sz ín ű , h o g y a k ib o n ta k o z ó új világ a jogtudom ány teljes megújhodását követeli, talán a n e m is tú l távoli id ő b en .

Politikatudom ány

A k ialak u ló hazai politikatudomány - a k o ráb b i egyes e se tta n u lm á n y o k tó l és k ü lö ­ n ö s e n az á llam jo g (alk o tm án y jo g ) k e re té b e ik ta to tt fejteg etések tő l elte k in tv e - e lő sz ö r a nyo lcv an as év ek elején lé p e tt sz ín re , a m ik o r m e g a la k u lt a M ag y ar P o li­

tik a tu d o m á n y i T ársaság és az M T A P o litik a tu d o m á n y i B izottsága. A B ih ari M i­

h ály által sz e rk e sz te tt Politika és politikatudomány c ím ű ta n u lm á n y k ö te tte l p ed ig m á r m in t ö n álló tudományág lé p e tt fel. A re n d sz e rv á lto zá sig m e g je le n ő m u n k á k a z o n b a n v iszo n y lag kevés em píriával, tö b b n y ire tö rté n eti-elm életi fejtegetésekkel készítették elő a hazai p o litik atu d o m án y n ak az u tó b b i tíz eszte n d ő b e n tapasztalt fel­

lendülését.

A p o litik a tu d o m á n y fellépése e rő síte tte és tu d a to s íto tta a m ag y ar tá rs a d a lo m ­ ban b e k ö v e tk e z e tt ren d sz e rv á lto zá st, m e ly n e k fo ly am atáb an eg y re n ag y o b b sz ü k sé g m u ta tk o z o tt a po litik ai je le n s é g e k ta n u lm á n y o z á sá ra , g y ak o rlati és e l­

m é le ti s z e m p o n tb ó l egy arán t. E z m é g ak k o r is így v an, ha n é h á n y p o litik u s - sa­

já t m u n k á ja k ritik áját is észlelve e k u ta tá so k b a n - n e m m in d ig látta szív esen a p o litik ai e le m zések et.

A p o litik a i fo ly am ato k kritik ai elem zése a z o n b a n n e m c sa k a p o litik a tu d o m á ­ nyi k u ta tá s o k „ é ré sé t” seg ítette elő, de gyak ran a p u b lic isz tik a i je lle g ű írások ö ssz e k e v e ré sét is a tu d o m á n y o s m eg k ö zelítéssel. S ajnos a tá r s a d a lo m tu d o m á ­ n y o k b a n általában se m k ö n n y ű k ik e rü ln i a tu d o m á n y o s e le m z é s és a sze rz ő p o ­ litikai felfo g ásán ak v eg y ü lését, ez a veszély a z o n b a n m é g e rő s e b b e n je le n tk e z ik a p o litik a tu d o m á n y i v izsg áló d áso k n ál. E veszély c sö k k e n té se és le h e tő sé g sz e rin ti k ik ü sz ö b ö lé se az o n b a n eg y arán t érd e k e a p o litik á n a k , a m e ly n e k v a ló b a n o b je k ­ tív, tu d o m á n y o s e le m z é se k re v an szüksége, a m e n n y ib e n tá m a sz k o d n i kíván a tu d o m á n y o s felism e ré se k re, és a tu d o m á n y n a k , a m e ly n e k m eg b íz h a tó sá g á t, k o ­ m o ly ság át és egyáltalán tudományos jellegét m e g k é rd ő je le z h e ti a gyak o rlati p o liti­

kával való tú lság o s elegyítése. (K étség telen v isz o n t, h o g y - k ü lö n ö s e n re n d s z e r- változás id e jé n - ilyen m é rté k ű o b jek tiv itást m e g le h e tő s e n n e h é z b iz to síta n i, s m é g n e h e z e b b elfo g ad n i.)

H a e p ro b lé m a m eg o ld ását m é g a p o litik a tu d o m á n y t m á r szin te egy évszázad óta eg y etem i d iszcip lín ak én t is m ű v e lő nyugati d em o k rá c iá k b an se m találjuk

k ö n n y ű n e k , azért b iz o n y o s haladás e lk ö n y v elh ető a tu d o m á n y o s és publicisztikai m e g k ö zelítés szétválásában - n e m zárva ki, h o g y ez u tó b b i is h o z h a t ism e re te k e t - M ag y aro rszág o n is. Ú g y h iszem , h elytálló B alogh István alábbi elem zése a m agyar p o litik a tu d o m á n y n a k az 1990-es év ek b en láth ató arculatáról:

„A politikai tu d o m á n y o k tárgyából adódóan m aga a politikai cs társadalm i átalakulás, v a la m in t az átalakulás k ö v etk ez m én y ein ek leírása és elem zése v o lt a '9 0 -es évtized elején az u ralk o d ó tém a. A tranzitológiai iro d a lo m fellendülésével és folyam atosságának e re d ­ m é n y e k é n t sok szín ű v é vált a p o litik a tu d o m á n y tárgy- és tém aválasztása, és a kritikai f u n k ­ ció m e lle tt m in d in k á b b elő térb e k e rü lt a p o litik a tu d o m á n y o k megismerő funkciója. M a m ár a kritikai fu n k ció a politikai p u blicisztikában je le n ik m eg inkább, m íg a k u ta tó in té z e ti és felsőoktatási szervezeti egységek k u ta tó m u n k á já b a n e g y értelm ű en a p o litik a tu d o m á n y o k m e g ism e rő szerepe hangsúlyos. M eg fig y elh e tjü k tu d o m án y o s m ű h e ly e k (re n d sz e r- szem léletű , em p irik u s-szo cio ló g iai, tö rté n e ti, jo g i-n o rm a tív szem léletű ) kialakulását is.

E gy-egy k iem elk ed ő k u tató k örül is k ez d e n e k kialakulni szignifikánsan eltérő szem léletű és m ó d szerek k el d o lg o zó tu d o m án y o s iskolák. E m e lle tt a politikai tu d o m á n y o k fok o za­

tosan k ezd en ek d iszku rzíw á válni, ezzel a tu d o m á n y o k h a rm a d ik fu n k ció ja is kiteljesedni látszik a m agyar p o litik atu d o m án y i k ö zéle tb en . Az u tó b b i év ek b en elő térb e k e rü lte k a tö rté n e ti szem léletű , átfogó p o litik atu d o m án y i ku tatáso k és a szociológiai m ó d szerek k el v ég zett k o m p aratív elem zések. Az 1990-es évek közepétől fokozatosan kiegészültek a p o ­ litikai tu d o m á n y o k »örök« tém áival, és ezzel ki is szélesedett a politológiai ku tatáso k tárgyköre (politikai k u ltú ra, politikai aktivitás, választói magatartá.s, az elltek rekrutációja és az elitek váltása stb.). Ez u tó b b i té m á k m e lle tt az á tm e n e t időszakának lezárulásával a p o litik atu d o m án y i elem zések fő terü letév é vált m ég az alkotm .ányos dem o k rácia m ű k ö ­ dése, in tézm én y i b eren d ezk ed ése, n o rm a tív stru k tú rái. M eg fig y elh ető továbbá, hogy egyre h atáro zo ttab b an elválik egym ástól egyfelől a m in d e n n a p i politikai »beszéd« és p u b ­ licisztika, m ásfelől a p o litik atu d o m án y i d is k u rz u s .’”

A m ag y ar p o litik a tu d o m á n y u tó b b i tíz e s z te n d e jé n e k e le m z é se csak igen n ag y v o n a la k b a n v é g e z h e tő el. A n é lk ü l, h o g y a részletek k el fo g lalk o zn án k , az e d d ig m e g je le n t k ö n y v e k és fo n to sa b b ta n u lm á n y o k a k ö v e tk e z ő tá rg y k ö rö k s z e rin t c s o p o rto síth a tó k :

1. M in d e n e k e lő tt ö rv e n d e te s e n sz a p o ro d n a k a tu d o m á n y á g klasszik u sain ak m a g y a ru l is k ö z re a d o tt m u n k á i. S e b b e n a so ro z a tb a n n e m c su p á n az esetleg tö b b száz (vagy é p p e n tö b b ezer) évvel e z e lő tt élt tu d ó so k , a tu d o m á n y á g való d i k lasszik u sain ak m u n k á ssá g a (le g u tó b b pl. H u g ó G ro tiu s n a k /1 háború és a béke j o ­ gáról szó ló m ű v e ) v álik h o z z á fé rh e tő v é , h a n e m ú jab b „k la ssz ik u so k ” is. C sa k a

le g u tó b b m e g je le n te k k ö zü l Leó S trau ss k itű n ő k ö nyvét: Természetjog és történe­

lem c. m u n k á já t e m líte n é m .

2. A hazai p o litik a tu d o m á n y szám ára s z á m o tte v ő e k a z o k a m u n k á k is, a m e ­ ly ek a tö r té n e ttu d o m á n y te rm é k e i u g y an , d e p o litik a tu d o m á n y i tan u lsá g o k a t tarta lm a z n ak . Is m é t csak k é t m ű v e t e m líte k , R o m sic s Ignác Bethlen Istvánról s z ó ­