Prókai Margit
A II. Rákóczi Ferenc
Megyei és Városi Könyvtár a stratégiai tervezés útján
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár és a Miskolci Városi Könyvtár és Információs Központ – tehát a megyei és a vá- rosi hálózat – 2013. január 1-jétõl összevont intézmény keretében, II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár néven, nyilvános közkönyvtárként látja el a megye és a város lakosságát. A szervezeti átalakulással együtt járó straté- giai tervezés során a „kaleidoszkopikus” menedzsment elvnek kell érvé- nyesülnie. Érdemes megnézni ezt a rendkívül sokszínû és különleges alak- zatot!
A stratégiai tervezéshez a konkrét, gyakorlati elemzések elvégzése előtt szüksé- ges azoknak a globális és lokális társadalmi és könyvtárszakmai trendeknek a fel- térképezése, amelyek meghatározzák azt az irányvonalat, amelyen nemcsak „kény- szerűen”, hanem „tervszerűen” is haladhatunk. Legalább ennyire fontos azoknak az átfogó céloknak, a saját egyedi missziónknak a körvonalazása, amelyet az intézmé- nyünk érdekében kitűzünk.
A társadalmi trendek között alapvetően megfogalmazható az a feszültség, amely a globálisés a lokálispolitika törésvonalai mentén látható és érzékelhető (uniós és nemzeti érdekek találkozása, illetve széttartása). Ennek analógiájára a kulturális területen is megfigyelhető az a trend, amely egyfelől a közgyűjtemé- nyek közötti integrálódás, ha úgy tetszik, a globalizálódás irányába mutat (könyvtár–levéltár–múzeum), másfelől valamennyi intézmény számára ugyan- olyan fontos cél az, hogy a szakmai sajátosságai mellett az intézménye egyedisé- gét, specialitásait is megőrizze. Utóbbi természetesen nem független az őt körül- vevő társadalom igényeitől, sajátosságaitól.
A hosszú távú tervezési folyamat közben tehát nem veszíthetjük szem elől azt a tényt sem, hogy alkalmazkodnunk kell a globális (uniós) és lokális (nemzeti) igé- nyek követelte változásokhoz.
Mikrokörnyezeti szinten tovább bontva, ez azt jelenti, hogy országhatárokon belül globálisnak tekintjük a nemzeti érdeket és lokálisnak a szűkebb régió, a me- gye és a megyei jogú város határai közti elvárásokat és lehetőségeket, amelyek „ki- csiben” is a „tervszerűség és kényszerűség” együttes pályájára terelnek bennünket.
Olyan „modus vivendi”, megélhetési mód szükséges, amelyben a feszültségek és ellentmondások kiegyenlítésére, összhangjára kell törekednünk, alkalmazkodva a változásokhoz.
A stratégiai tervezési folyamatban ezért gondolkodásunkban annak a „kalei- doszkopikus” menedzsment elvnek kell érvényesülnie, amely sokoldalú megkö- zelítést biztosít. A „mintázatok” a különböző szinteken eltérőek lehetnek, ame- lyeknek az összehangolása a kitűzött céljainkban valósulhat meg.
A magyar könyvtári rendszer a kultúra és a közgyűjteményi intézményhálózat olyan legnagyobb alrendszere, amelyben történeti szakmai hagyományokra épülő, stabil fundamentumú alrendszerek biztosítják a tervszerű és rendszerszerű műkö- dést.
Globális és lokális stratégiai ciklusok általános és szakmai trendjei
A globális szinten megvalósuló hosszú távú hazai és uniós ciklus a 2014–2020- as évek közé helyezi a megvalósítandó terveket és az azokhoz rendelendő gazdasá- gi forrásokat is, pályázatok keretében. Szakmai szinten az eddigi stratégiai ciklu- sokra jellemző, hogy a rendszerváltozás óta eltelt időben összesen három ciklus ré- szesei lehettünk. Ezek között bizonyos területeken részben átfedések jellemzőek, részben egy erőteljes „folytatási” tendencia is megvalósul. Ez a tendencia azt jelzi, hogy a ciklusok sokszor egymásba „átívelve”, nagyobb időigényt követelve ma- guknak, folytatódnak és „menet közben” realizálódnak. (Szakmai szinten ilyen a kistelepülési könyvtári ellátás tervezése, a KSZR kereteinek kialakítása és a gya- korlatban való működtetése – ennek időigénye az eddig átívelő tíz évet követően legalább még négy évig folytatódik – 2018-ig.)
Az elmúlt ciklusokban ugyanakkor bizonyos ellentmondások is megjelentek, amelyek részben kiegyenlítődtek. Ilyen ellentmondás volt az a tendencia, amely közvetlenül a rendszerváltozás után a települési könyvtárak számára az „önállóso- dást” tűzte célul, ez az időszak a „föl a nyilvános könyvtárak jegyzékére”trend jegyében telt, amely az uniós csatlakozásig erőteljesen jellemző volt. Az eddig az időszakig megnyilvánuló trendek között szerepelt az is, hogy erősödjön az ODR, vagyis bárhol lép be a használó a könyvtári rendszerbe, egyenlő eséllyel jusson szolgáltatásokhoz.
Az uniós csatlakozás utáni években a kistelepülési ellátás kiépítése vált fontosab- bá (KSZR), amely a „le a jegyzékről”elvvel összhangban a könyvtári szolgáltatás megrendelése mellett érvelt, és a nem önálló működési elvárásoknak felelt meg.
Fontos hangsúlyozni, hogy az ODR és a KSZRkét olyan, egymást kiegészítő és ezáltal a könyvtári rendszer egészét lefedő alrendszer, amely együttbiztosítja az egyedi (ODR)és csoportos, közösségi (KSZR)könyvtári igényekszolgálatát.
Kiemelten hangsúlyos, hogy a könyvtári rendszer a hazai kulturális intéz- ményhálózatban a legnagyobb, tervszerűen és rendszerszerűen működő rendszer,és folyamatosan számba kell venni a sajátos trendjeinket is.
– Az információs technológiai változásokat, amelyeknek következményeként a papír alapú könyvtári világ használata és a digitális tartalmak használata ugyan egymásnak feszül,de jelentős mértékben még évtizedekig ki is egé- szíti egymást.
– A könyvtárak látogatóinak a számamég mindig vezetőhelyen áll a többi kulturális intézmény mellett.
– Bár a 2007–2011 közötti időszakban a könyvtárhasználók száma növeke- dett,a személyes könyvtárhasználatok számaezzel egyidejűleg csökkent.
– A könyvtári távhasználatok száma tendenciálisan, jelentős mértékben emelkedik,kijelölve számunkra azt az irányt, amely felé haladnunk kell.
– A trendekkel összhangban a 2011-ig a leltárba vettdokumentumok száma a beszerzési keretekkel együtt csökkenőtendenciát mutat, de előre jelezhető, hogy ez a KSZR következtében 2013-tól jelentős változást, emelkedéstfog mutatni, a beszerzési keretek növekedésével együtt, amely a kistelepülések- re fordított állami támogatás eredménye.
– Az olvasóarány(regisztrált használó/népesség) a fenti ciklusban országos átlagban 24 százalékos stagnálást mutat.1
Politikai környezet, jogi háttér
A könyvtári területen a törvényi, jogszabályi háttér a feladatok szintjén is megerősí- tette a megyei könyvtári feladatokat(1997. évi CXL. törvény változásai, 39/2013-as és 13/2013-as EMMI rendeletek). Ezzel a megyékben és megyei jogú városokban ösz- szetettés összevont feladatellátás,szélesedő nyilvános közkönyvtári funkció vált jel- lemzővé a 2013-as évben, országos szinten.
Jelentős állami költségvetési támogatás,szakmai ágazati irányítás,megyei jogú városi fenntartás együttesen jellemezte a működést, működtetést.
A magyar könyvtári rendszer a legnagyobb és legkiterjedtebb kulturális intéz- ményhálózati szerepét 2013-ban országosan tovább erősítette.
Az ODR és a KSZR együttesen, rendszerszerűen biztosítja a szolgáltatások iránti egyedi és csoportos igények szolgálatában a lefedettséget, csökkenti a kiste- lepüléseken élők és a nagyvárosi lakosság közötti hozzáférési különbséget. Sőt, a területi hátrányok leküzdéséretrendként jelenik meg az a szemlélet, hogy a kis- településeken élők ingyen beiratkozhassanak, térítés nélkül vehessék igénybe a könyvtári szolgáltatásokat, amelybe nemcsak az alapszolgáltatások, hanem a köl- csönzés is beletartozik.
Jogértelmezési ellentmondások vagy hiányosságok nehezítik a módosított köz- beszerzésitörvény értelmezését és végrehajtását; a joggyakorlat a könyvtári rend- szerben eltérő, nem egységes. A könyvtáros szakma érdekérvényesítő ereje a tör- vény módosítása során nem jelent meg kellően.
A köteles példányokvonatkozásában a könyvtárak felé irányuló beszolgálta- tási fegyelem az előírásokkal nincs összhangban, a joggyakorlat megvalósíthatat- lan akadályokat jelez a behajtásokban, valamint rendezetlen az e-könyvek köteles példányai ügyében.
Az állomány nyilvántartásához és revíziójához kapcsolódó 3/1975-ös KM–PM rendelet nem életszerű és nem változáskövető szemlélete nem könnyíti meg a könyv- tárak szakmai munkáját. Az állomány-nyilvántartási kérdésekországosan sem egy- ségesek, amely különösen a KSZR tekintetében okozhat eltérő kezelési gyakorlatokat.
A könyvtári „behajtások” a joggyakorlatban ellehetetlenültek, amelyet a könyvtárhasználók országosnál alacsonyabb jövedelemátlaga is nehezít.
A közalkalmazotti törvény és kapcsolódó rendeleteinek változásai a könyvtá- ros életpálya,valamint a bértábla vonatkozásában egyelőre nem hozott javulást (bár több stratégiai cikluson is átívelt), a minimálbér és a bérminimum növekedé- sével a bérfeszültség nőtt, amelyet a miskolci intézményi szinten tovább fokozott a bérkompenzációra való jogosultság hiánya a városi hálózat munkatársai eseté- ben. Ezt a fenntartó 2014-re külön támogatással biztosította, megoldotta.
Gazdasági környezet
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében közel 75 ezer gazdasági szervezet működik, ezeknek mintegy kétharmada, vagyis 63 százaléka önálló (egyéni) vállalkozó, egyhar- mada, pontosan 27 százaléka társas vállalkozás. A régión belül itt a legalacsonyabb az 1000 lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma (110, az országos átlag 170).
A megyében az egy lakosra jutó átlagos beruházások összege 122 000 forint, míg a hazai átlag 233 000 forint, vagyis csaknem a kétszerese. Tehát kevés a tár- sas, azon belül a nagyvállalkozás és a beruházások ráfordítása.
Az átlagkeresetekis mélyen alattamaradnak az országos átlagnak, 2013. első félévében ugyan nőtt az átlagkereset 3,2 százalékkal, a harmadik negyedévben 2,4 százalékkal, de még így is a 180 000 forintos bruttó átlagkereset kb. 50 000 ezer fo- rinttal maradt az országos átlag alatt. Ez a könyvtár vonatkozásában azt jelenti, hogy a potenciális használók körére ez a jövedelmi hátrány az országoshoz képest jó- val jellemzőbb,itt sokkal kevesebb átlagos fizetésből élnek meg az emberek.
Az építőipar termelési volumene 2013 első felében 27 százalékos növekedést mutatott.2
Az első félévben növekedett a turizmus iránti érdeklődés,a kereskedelmi szálláshelyeken 8,7 százalékkal több volt a vendég,mint az előző év azonos idő- szakában.
A könyvtár gazdasági helyzete az állami költségvetési támogatástilletően 2014-re a KSZR-ben emelkedett, vagyis a 220,8 millióról kb. 232 millióra nőtt.
Az intézményi államitámogatás a 2014-es évben az előző évi szinten maradt:
191,2 millió Ft, amely kb. 60-70 millióval kevesebb a szükségesnél. (Ezzel az adattal Miskolc megyei jogú város a hatodik helyen áll a hasonló városok között.) A fenntartómegyei jogú város a működéshez 116 százalékkal túlfinanszírozta az intézményt, ami kb. 69 millió forintos támogatást jelentett a 2013-as évben.
Az állami és fenntartói támogatás mellett az intézménynek szüksége van a saját bevételi forrásainak növeléséreés a lehetséges szponzorálások bővítéséreah- hoz, hogy ne kelljen visszalépnie, olyan kényszerintézkedéseket meghoznia, ame- lyek a költséghatékonyság érdekében létszámcsökkentéssel és könyvtárak bezárá- sával járna.
Társadalmi környezet
A megye demográfiai jellemzői közé tartozik, hogy a lakónépességa 2013. év első három negyedévében az országos átlagnál nagyobb arányban, 1 százalék- kal csökkent(az országos népesség 0,2 százalékkal csökkent). 2013. január 1-jén
a lakónépesség a megyében 682 350 fő volt. A természetes fogyás 2,3 százalék- kal volt nagyobbaz előző évinél. Az 1000 élve születésre jutó csecsemőhalálozás több mint kétszerese volt az országos átlagnak. A házasságkötések száma 11 szá- zalékkal csökkent az előző évihez képest.
A munkaerőpiacon a megyében a foglalkoztatási aránya 2013. év első felé- ben 44,8 százalékosvolt, a munkanélküliségi ráta 13,6 százalékos.
A regisztrált bűncselekményekszáma 12,6 ezer volt, amely csekély mértékű növekedéstmutat.3
Könyvtári ellátási szempontból a lakónépesség fogyása a sajátos településszer- kezetet is érintheti, ami a kistelepüléseken fokozott veszélyeket rejt magában (el- néptelenedés, elöregedés).
Miskolc megyei jogú város sajátos településszerkezete(középkori városszer- kezet megtartása az égtájak szerinti városkapukban: Észak – Szentpéteri kapu, Kelet – Zsolcai kapu, Dél – Csabai kapu, Nyugat – Győri kapu, valamint a 19 km- es hosszúságú „egyutcás” városszerkezet) indokolja a nagyobb és távoli városré- szekben a könyvtári szolgáltató helyek megtartását.
A halmozottan hátrányos helyzetű cigány nemzetiségi környezetbena poten- ciális használók megszólítása az analfabetizmusés a funkcionális analfabetiz- musmiatt egyre nehezebb.
A közfoglalkoztatáseredményeként az intézmény is hozzájut olyan államilag támogatott munkaerőhöz, amely alkalmi, szezonális többletként „rásegít” bizo- nyos feladatok közpénzekből támogatott ellátáshoz.
Szakmai (történeti és jelenlegi) háttér
A 2013. évben számos olyan szakmai, adminisztrációs, szervezeti változásra, vezetési eseményre került sor, amelyek meghatározó jelentőségűek voltak az in- tézmény életében.
Január 1-jétől a városi könyvtári hálózat és a megyei könyvtári hálózat össze- vont intézménykeretében, II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár néven, nyilvános közkönyvtárként látja el Borsod-Abaúj-Zemplén megye (682 350 fő4) és Miskolc megyei jogú város (162 905 fő – 2013. január 1-i KSH adatok szerint5) la- kosságát. Az ellátandó lakosok száma szerint az ország második legnépesebb me- gyéjénekteljes lakónépessége a könyvtár potenciális felhasználóinak köre.
Az összevonással ismét egy szervezetbe került az a történetileg is összetartozó nyilvános könyvtári gyűjtemény,amelynek több mint százéves gyökerei a Bor- sod-Miskolci Könyvtárhoz, a XIX. század végéhez és a XX. század első feléhez vezetnek vissza. Az eredetileg is összetartozó gyűjteményt 1960-ban szakították szét városi és megyei könyvtári hálózatra. A megyei hálózati feladatokat 1952-től hivatalosan a városi feladatokkal együtt végezte a megyei könyvtár, amelyből 1960-ban kivált a városi hálózat, de a történeti gyűjtemény a megyei könyvtár épü- letében maradt. A megyei könyvtár és a városi fiókhálózat csaknem hatvan éven keresztül (2012 végéig) egymással párhuzamosan szolgálta a miskolci közönséget.
Ez a feladat a törvényalkotói szándéknak megfelelően, a helyi történeti előzmé- nyekkel összhangban, 2013. január 1-jétől a közös könyvtári szervezetben újra egyesült.
Az összevonás következtében az intézmény Miskolcon egy központi épület- ben és 7 fiókkönyvtárban,összesen több mint 7200 négyzetméteren,Borsod- Abaúj-Zemplén megyében a KSZR keretében 2014-től 299 településen,összesen 912 ezer dokumentummal, 95 fős munkatársi létszámmal szolgálja közönségét.
Ezekkel a változásokkal az intézmény az észak-magyarországi régió legna- gyobb nyilvános közkönyvtáralett.
A törvényi háttér változásait (1997. évi CXL. törvény, 13/2013-as EMMI ren- delet, 39/2013-as EMMI rendelet), a megnövekedett megyei feladatkört figyelem- be véve, az érintett területeken folyamatosan alkalmazva valósult meg az intéz- mény átalakulása, a feladatok tervezése és a működés biztosítása.
Technológiai háttérkörnyezet
Az információs-kommunikációs technológiafolyamatos változásai a könyv- tári munkafolyamatokat és a könyvtárhasználatot is befolyásolják. Újabb elvárá- sok jelennek meg a technológiai háttérkörnyezetben, amelyeket az intézményi inf- rastruktúra, az eszközpark, a hardver- és szoftverszínvonal nem mindig tud meg- felelő gyorsasággal és minőségben követni. A géppark folyamatosan elavul, a legális szoftverekbiztosítása, a megfelelő verzióváltásokkövetése egyre nehe- zebben megvalósítható.
Mégis elmondható, hogy a rendszerváltozást követő években a magyar könyv- tári rendszer nagyobb és kisebb könyvtáraiban egyaránt (a többi kulturális intéz- ményhálózattól gyorsabban és korábban) megkezdődött az átállás az információ- technológia nagyléptékű követésére.Ennek eredménye volt a munkafolyamatok korai gépesítése, integrált könyvtári rendszerek alkalmazása, bevezetése, a retros- pektív konverzió kiteljesítése, honlapok készítése, digitális tartalomszolgáltatás, mobil kommunikáció, 24 órás online szolgáltatások, országos közös katalógusok, speciális könyvtári adatbázisok építése, web 2.0, 3.0 stb., amelyek az elmúlt ne- gyed évszázadot jellemezték.
A rendkívüli eredmények és teljesítmények mellett országosan elmondható, hogy az IKT változásainak árnyoldalai a könyvtári rendszerben is érezhetőek.
Az e-könyvekkezelésében, a szerzői jogitörvény összetettségében a jogsza- bályi háttér nem feltétlenül és egyértelműen kedvez a könyvtáraknak.
A sokféle, hazai és külföldi integrált könyvtári rendszer alkalmazása nem volt szerencsés, nem támogatta a közös katalógusok építésének munkáját, az egysége- sítés igényét.
Intézményi szinten az integrált könyvtári rendszerben várható 2014-es tulajdo- nosváltás előre nem látható következményekkel jár. A Monguz Kft. és az e-Corvina közötti tárgyalásban a „nagyfelhasználó” könyvtárak közös érdeke a lehető legjobb pozíciók elérése, a szerződések szerinti eredmények megtartása, a garanciák bizto- sítása az átalakulási folyamat során és a jövőben is. Itt is megnyilvánul az a tenden- cia, amely a közgyűjtemények integrálódásairányába mutat, hiszen középtávon az összeolvadást követően olyan új integrált rendszer megvalósítását tervezik (Qulto), amely többféle intézménytípus kiszolgálásra lesz alkalmas. Ez globális trendekkel (Europeana) ugyan összhangban van, de kérdés, hogy lokális és külön- böző szakmai szinteken hogyan valósulhat majd meg.
A nemzetközi könyvtárszakmai környezet technológiai változásai azt mutatják, hogy az integrált könyvtári rendszer használókkal érintkező felületeihez egyre több online lehetőség kapcsolódik. A katalógusok elé a felhasználói felületen ún.
„discovery” keresőszolgáltatások épülnek be, olyan keresési felületet biztosítva, amelyek minden digitális, online szolgáltatási felülethez, valamennyi tartalom- szolgáltatáshoz hozzáférést nyújtanak, mindenben „egyszerre” keresnek.
Az internetés a médiacsatornákfolyamatosan konkurenciát és elszívó ha- tástjelentenek a könyvtárak számára, amelyek megnyilvánulnak az olvasás hát- térbe szorulásában,a hagyományos dokumentumok iránti érdeklődés csökkené- sében.
Stratégiai fókusz – a gazdag szegénység mentén haladva
Az intézmény legfontosabb fókuszpontja a stratégiai tervezésben az, hogy a re- gionálisan is kiemelkedő mennyiségi adatoknak megfelelően, ne csak a számsze- rűségünkkel, hanem a minőség területén is jobb, „kiemelkedő” szolgáltatásokat biztosítsunk. A jelenlegi mennyiségi „nagyság”mellett abba az irányba szeret- nénk haladni, amely által a szó átvitt értelmében is „naggyá” válhatunk, minőségi szolgáltatásokat, életminőség-javítást biztosítva a bennünket körülvevő megyei, városi környezet, a közönség számára.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc város mind természeti, történelmi, kulturális örökségét tekintve az ország egyik leggazdagabb területe, sok szem- pontból a magyar kultúra, a magyar nyelv és történelem bölcsőhelye. A megye és a város nevében is benne rejlő Bors, Aba és Miskócnemzetségek nevei ezeréves múltunkat őrzik és jelzik mai nyelvünkben is. Számos nagy történelmi és irodalmi személyiség (Kossuth Lajos, II. Rákóczi Ferenc, Szemere Bertalan, Kazinczy Ferenc és mások) mellett a megye a Rákóczi-család, a „Rákócziak” földje (szerencsi vár, sárospataki vár).
Ugyanakkor területünk az ország egyik legszegényebbmegyéje és városa is, hi- szen itt a hátrányos helyzetűek száma, a gazdasági és demográfiai környezet muta- tói, a munkalehetőségek a rendszerváltozást követően tovább romlottak. Gazdasá- gilag tehát a leszakadó térségekre jellemző szegénység a meghatározó.
Az intézmény az életminőség javítása érdekében, a kulturális, történelmi örök- ség megelevenítésével és közvetítésével, a lokálpatriotizmus erősítésével hozzájá- rulhat a megtartó erő, az identitás fejlődéséhez.
A leszakadó rétegek, a munkanélküliek, a hátrányos helyzetűek, a nemzetisé- gek (bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, ruszin, szerb, szlovák, ukrán6), az idősek megszólítása egyre szélesebb szolgáltatási skálát, tovább differenciáló- dó és rugalmas problémakezelést igényel az intézménytől.
Kulturális–történelmi örökségünk erősítésével közvetíteni kívánjuk, hogy ez a gazdag szegénységolyan kihívás,amellyel „szükségből erényt kovácsolva” előre kell lépnünk. Történelmi, természeti és kulturális örökségünket a jövő és utódaink számára meg kell őriznünk, tovább kell adnunk, azokból gazdasági forrásokat is meríthetünk a jelenben (kultúra, turizmus, lokálpatriotizmus), amellyel ténylege- sen is gazdagabbakká válhatunk. A 2010 óta tartó kormányzati ciklusban számos olyan intézkedés történt, amely ennek a szellemében erősíti megyénket, városun-
kat – befektetések növekedése, önkormányzati adósság kiváltása, állami támogatá- sok intézményi és kistelepülési szinten.
Az előttünk álló években intézményünk könyvtárpolitikájaebben a szellem- ben kíván előrelépni, tovább haladni.
Szakmai sarokkövek
A hagyományosés elektronikus dokumentumokhoz,valamint információk- hozvaló hozzáférés biztosítása elemi elvárás a könyvtáraktól. A kor tendenciáinak megfelelően egyre fontosabb, hogy azokat a hagyományos értékeinket, amelyek csak nyomtatott formában léteznek, digitalizált formában mentsük átaz utókor számára. Meghatározóak ezek körében a helyismereti, lokális értékek,bármilyen információhordozón is találhatóak. Ezen a téren szinte kiapadhatatlan mennyiségű anyag áll rendelkezésünkre, amelyet föl kell dolgoznunk (digitalizálással), és közzé kell tennünk (minél sokoldalúbb keresőrendszerekkel, metaadatokkal).
Az online és teljes szövegű (vagy audiovizuális) anyagok elérésével olyan használói felületeket, korszerű keresőszolgáltatásokat (discovery) kell biztosíta- nunk, amelyek könnyűvé teszik a bennük való tájékozódást a felhasználóink szá- mára, ugyanakkor a háttérben megfelelnek a szabványos szakmai elvárásoknak.
A digitális kultúraerősödésével párhuzamosan tovább kell erősítenünk a vir- tuális jelenlétmellett a személyes jelenlétű közösségi terekés kapcsolatok épí- tését, olyan közösségi programok, rendezvények megvalósításával, amelyek a kultúraközvetítés mellett az élményszerű részvételt, a kulturált szórakozást is biztosítják.
A könyvtára tudásgazdálkodás olyan intézménye, amely nemcsak segítheti a formális, nem formális és informális oktatás és tanulás kereteit, hanem nélkülöz- hetetlen azok számára. Jellemző tendencia, hogy amíg tanulunk, fölkeressük a könyvtárat, hiszen szükségünk van a szolgáltatásaira, az oktatás minden szintje, mindig is a könyvtárak partnere volt a tudás, az ismeretek elsajátíttatásában. Az órákon kötelező és ajánlott irodalmakat kapunk, dolgozataink megírásához előzetes tudásra, forrásokra van szükségünk ahhoz, hogy reprezentáljuk, megfogalmazzuk arra épülő saját tudásunkat. Az adatok, információk elemi szintű gyűjtését követő- en értelmezzük és újraértelmezzük az ismereteket. Ehhez hagyományos és digitá- lis forrásokraegyaránt szükségünk lehet, amelyek együttesen is a könyvtárakban találhatunk meg.
A könyvtárak tehát a lokális és a globális társadalmi szinteken egyaránt a tudás, az ismeretek, a kultúra közvetítésének fundamentumai. Több mint kétezer éve töl- tik be ezt a szerepet, és bár az információhordozók az agyagtábláktól a táblagépe- kig rendkívül változatosak, a küldetés,a misszióa könyvtárakban ugyanaz: ösz- szekapcsolni a múltat a jelennel, a jövő generáció számára, az értékek mentése, megőrzése és közvetítéseaz életminőség javítása,az örökség továbbadásaér- dekében.
* * *
JEGYZETEK
1 A magyar könyvtári rendszer rövid áttekintése és stratégiai terve. Bp., Könyvtári Intézet, 2012. (OKK háttéranyag) – a 2007–2011 között mutatók, tendenciák összefoglalása az ebben lévő grafikonok alapján történt.
2 Statisztikai tájékoztató, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/2 és 2013/3.
3 Uo.
4 KSH területi statisztika, népesség adatok 2013. január 1.
5 Magyarország Helységnévtára, 2013.
6 Magyarország Helységnévtára, 2013.
FELHASZNÁLT IRODALOM
l KSH területi statisztika, népesség adatok 2013. január 1.
In: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd003b.html (Utolsó letöltés:
2014. 02. 23.)
l A magyar könyvtári rendszer rövid áttekintése és stratégiai terve. Bp., Könyvtári Intézet, 2012. (OKK háttéranyag)
In: http://mke.info.hu/wp-content/uploads/2012/11/OKK_hatteranyag.pdf (Utolsó letöltés:
2014. 02. 23.)
l Magyarország Helységnévtára, 2013.
In: http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=30456(Utolsó letöltés 2014.
02. 23.)
l Statisztikai Tájékoztató, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/2 és 2013/3. szám.
In: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/132/bors132.pdfés
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/133/bors133.pdf(Utolsó letöltés: 2014. 02. 23.)
