Az Ipari Balesetek és Foglalkozási Betegségek V. Nemzetközi Nagygyűlésének statisztikai vonatkozásai

9. szám. %— 974 —— 1 928

; I. Polgári osztály:

1.437 érettségizett közül

14-47; jeles. 25'1 % jól, 60-59;

Il, Értelmiségi osztály:

2.930 érettségizett közül

19'7 % jeles, 27776 jól, 521374;

llli Munkásosztz'ily:

574 érettségizett közül

11-9% jeles, 22-17/0 jól, 66076

Általános eredmeny: 17 ')'/);

jól, 56'5% egysz. érett.

Az értelmiségi osztályból kikerült érett—

ségizettek tanulmányi eredmenye'tehát l'e—

lette áll a másik két osztályénak, e két utóbbi (1. es III.) osztály közül viszont a egysz. erett.

erett.

egysz.

egysz. érett.

jeles, 26'3 %

polgári osztálye' kedvezőbb, mint :; mun- kám'ysztályé.

Ha az egyes foglalkozási csoportokat részleteiben külön vizsgáljuk. hasonló—ered—

ményre jutunk. A jelesen érettek közt itt a papok, tanárok. tanítók gyermekei válnak ki 27'1% -os arányszámukkal a jól érettek közl viszont az Önálló értelmiségi foglalkov

zások (orvosok ügyvédek stb.) körébe tar- tozók tűnnek ki 33' 270 os arányszámukkal, de a többi értelmiségi csoportoknál is ma—

gas úgy a jeles (IS—1996 )., mint a jól éret—

tek (24———-—30%) aránya a másik két társa—

(talmi osztály sokszor meglehetős alacsony aram szamanal "(nmm'Asr—Ialos József drl

Az Ipari Balesetek és FoglalkozásiBetegségek V. Nemzetközi Nagy—

gyűlésének statísztíkaí vonatkozásai.

La Ve Conférence internationale des accidents dindustm'e et des maladies professio'nnelles au point de vue statistiaue.

Résume'. [)a 2 aa 8 septembre 1.928 a en lieu a Budapest, en présenee de prés de 2500

médecins hongrois et éirangers, la Vf Con—

lérenee intermdionale des accidents indus—

triels et des maladies professionnelles, A la se'anee donner/are, tenue dans la salle

fl'honnear de l'Aeade'mie hongroise des Sci—

ences en la présente du C 11 ef (] e I'E t a t.

M. Joseph Vass. ministre da 'l'travail el de la Prévoyanee soeiale. a souhaité, en la—

tin, la bienoenue aux membres de la Con- férenre, Apr-('s I'alloeution de M. Tibor l' e r e l) e 1 g, président, M. Tibor (; y őr i, conseil/er ministe'riel, pro/esseur (i*l,,lliii)er—

sité. sir ()llívier T 11 o m as, le ee'lébre sa- oant' anglais de pres de 80 ans, président de la Société royale médieale d'Angleterre el M. A' a a i m a n n, proiesseur a l'Univer—

síté de Zürich, ont prononeé des diseours.

Au eours (les communieations (Finte'rét siatistigue. M. K () e 1 s (: h. professeur (l ltUniversité de Munieh, traita des maladies professionnelles (Pindustrie, en en ea:—

posant Pimportanee au point de vue de Passurance. Ayant rappelé gu'en Allemagne le liers des jeunes gens inaptes au service militaíre sont atteints de ces ma- ladies, il énuméra les maladies profession—

nelles ani y sont [es plus itéguentes, á sa- voir le saturnisme, les affections pulmonai—

res, causées par la poussiere, des tailleurs de pierre, des peintres, etc., Fempoisonne-

ment par le sul/are de carbone, maliére né—

cessaire () ("industrie allemande du eaoal—

(fhoue. les rhamatismes et les affections (l'artieulations des mineurs, les difforn'iités, dues aux gros travaux, des jeunes ouvriers.

M. Pryll, directeur de la Caisse (fussu—

ranee ouoriere de Berlin, a fait lme commu—

nieation de haat intérét sur les statisti—

oues (le maladies de la Caisse de malades, illustrées par une foule de relevés el de graphigues erposés dans une salle [] part.

Ayant fait ressortir [avantage des statisti- oues de Caisse ouvriere au point de vue sur- tout de l'hygiene industrielle, ainsi (Iue [es difficulte's se présentant dans ee domaine pour la eon/eetion d'une statistiaue détaillée, , ii a résumé [es expe'rienees gulil y eat: avan—

tage du dépouillement par machines; né—

cessité d'élargir. va la Ioi des grands nom—

lrres. le ehamp drinoesligations; d'adopter.

pour les maladies, la nomenelature inter—

nationale; de préeiser el d'écríre plus lisible—

ment [es diagnosties; dtetablir la pro- portion de morbidite' des différentes hranehes de professions, Ifapres ses ealeuls, en 1927 sar 100 membres il y a en en moyenne 66'7 cas de maladies ayant entrainé une incapacifé de travail;

le maximum (1523 par an) a été constaté dans l'industrie du bátiment, le minimum (325) ehez les domestigues; tant pour les hommes aue pour les femmes, c'est a l'áge

9. szám. ——975—— 1928 de 20 ans gue les maladies sont les plus

frégnentes. En outre, il a traite' á fond les rhnmatismes des articnlations et le diabéte.

M. G or n, médecin en chef allemand, par- iant des rhumatismes en tant gne maladie professionnelle des mineurs, a abouti á cette conclusion guta présent ceux—lá atteig—

nent de 5 on 6 ans plus vite les mineurs (Intnvant la guerre. M. W eis b a c 11, pro—

fessenr ('1 ltUniversité de Dresde, soulignait, dans sa communication: ,,L"enscignement

de lthygiene industrielle au service de la statistigne'*' et l'importance de la statis—

tiauc an point de vue de la direction (Phy- giéne pnbligue des établissements de grande indnstrie et la nécessité de con/irmer les diagnostics par des diagnostics définitifs. M.

() n e n 3 e [, professenr a llUniversité de Leipsick, a exposé les ezrpériences relatives aux maladies professiormelles industrielles;

MM. S [ e e, s 11) i j Ir, J ii l t e n, Ollivier 'l' 11 o In a s, 8 (( y e r 3 et J 0 n t ont traité aes maladies professionnelles dnes á la res—

piration de la poussiere. D'apres M. S I e e s—

in ijlc, les affections cansées par [yas- piration de la ponssiáre de silicinm sont eonsidérablement diminuécs dans les lienx on il y a aussi de la ponssiere de change (la anantité de la ponssiere aspiree pendant na certain temps par les ouvriers (les dif—

ferents ateliers a été illnstrée aussi par ta- bleanx'). M. F a b i n _a i parla (les maladies mentales dans l'industrie; MM. Bethe, Baader, Koelsch, Bodnár, (ler—

!) i s, tV o [ [ i n, etc., exposerent les em—

poisonnements industriels; MM. H a rla Szabó, Záborszlcy. 'I'asner et ( !" r i e d r i (' h, directenrs et médecins en chef de la Caisse onvriere de Hongrie, des snjets ayant trait :) l'assurance onvriere Imngroise.

MM. Lattes', Crouson, Valjims, Hornig, Roelii, Reitter, Hiittl, Perez, Fiechen/eld, Stuclp, Zri—

dor, Havacs, Blazsek, etc. ont traitő des accidents. Des tableaux mon—

traient la fréguence des accidents pour les membres (In eorps; a l'Earposition organise'e (? lioccasion de la Conférence on a pre'sente' aussi des cartes statistítlues sur les pro- portions des accidents dans les villes , de la Hongrie 'd'anjonrd'hni, ainsi one des onvrages sur la protection contre les accidents et sur les marchands diorvie'tan. La Conférence a été termine'e par des excwrsions et par un diner offert par la nille de Budapest.

Szeptember 2—8—ig közel _ harmadfél ezer magyar és külföldi orvos jelenlétében tartották meg Budapesten az Ipari Balese—

tek és Foglalkozási Betegségek V. Nemzet közi Nagygyűlését, amelyen számos elő—

adás hangzott el.

A nagygyűlésre minden világrész és majdnem valamennyi állam elküldötte delegátusait. Amerikából 50 kiküldött ér—

kezett, Angliából közel húszan; Japán, Af—

rika és Szovjet—Oroszország is küldött kép-

viselőket. *

A túlnyomóan orvosi tárgyú tudomá—

nyos előadások köziil csak a statisztikai vo—

natkozásúakat ragadva ki, említésre méltó Koelsch müncheni egyetemi tanár előadása:

,,Az ipari foglalkozási megbetegedésektí.

Koelsch az ily betegségek fogalmá—

nak kifejtése után a rendelkezésre álló statisztikai adatokat ismertette. Ha a foglalkozási betegségek a baleseteknél sokkalta ritkábbak is, mégis nagy gyakor- lati jelentőségiik van. A foglalkozási meg—

betegedéseknek ugyanis igen nagy biztosí- tásjogi jelentőségük van az ily megbetege- désből s ellmlálozásból származó kártérítési igény miatt. Közgazdasági érdek is az ipari egészségügyi kz'irosodz'lsok elhárítása: az üzemek prosperitásának feltétele. Etikai kö—

vetelmény is, hogy olyan munkafeltételek alakuljanak ki, amelyek mellett mindennapi munkáját mindenki olyképen végezhesse, hogy a mellett egészsége s'vele megélhetése ne legyen kockára téve. Különös érdeklő- désre tarthatnak számot az orvosi, klinikai szempontból különleges ipari foglalkozási megbetegedések? melyeket az orvosok széles rétegei nem ismernek úgy, ahogy kellene. Az iparhigieniai elővigyázatossági rendszabá- lyok mellett a biztosításjogi rendelkezéseket is tovább kell kiépíteni, illetvy az (ujabb tn—

dományos vivmányoknak megfelelően mó—

dosítani. Az ipari megbetegedések arányát statisztikailag nem lehet az egész népességre kiszámítani. mert hiányzanak .az egész né- pességre vonatkozó adatok. A munkáspénz—

tárak adatgyiijtései a népességnek csak egy kis részére vonatkoznak, az általános hiz- tosítási kötelezettség miatt azonban a nép- számlálásnál szereplő ipari népesség nem sokban különbözik a biztosított népesség- től s az átszámítás útján nyert adatok a

valóságot mindjobban megközelítik. Van azonban más forrás is: ilyenek pl. a katonai

sorozásoknál szereplő alkalmatlan'sági ará—

nyok. Németországban a katonai szolgálatra

68'

' _: ösSzes referátumai

xikalrnatlanOk **

ítegsé'gek miatt alkalmatlan. (Hasonlóképen 1(3 rész esik az általános testi gyengeségre s 1/3 az egyébre.) Németországban a foglal- kozási betegségben szenvedőket 1895 óta az orvosok a hatóságoknak bejelenteni kötele—

sek. E jelentésekből kitűnik; hogy az ólom—

* mérgezés a leggyakoribb foglalkozási beteg—

ség (85%). A porban dolgozók (kőfaragók,

festo'k stb.) 60%--a betegszik meg tüdőbaj- ban (pneumoconiosisban tuberkulózisban,

bronchitisben sín). Gyakori baj anémet

'gummiiparban szükséges szénkéneggel való ' mérgezés. A testi fejló'de'sre'IS behat az ipari leglalkozás. A fiatal kereskedői;osegédek túl- _liosszúak; lakatosok, pékek szélesek; ková-

"csok keze, karja fejlett; bányamunkasok ' [' között a reuma- és izületi bajok gyakoriak.

stb

,, * A* következő előadás, Ptyll berlini mun-

_* kaspenztan igazgatóé, statisztikai tárgyú volt és Statisztikai szempontból messze ki—, :niagaskitt a , nagygyűlés hasonló tárgyú

közül. ,,Betegpénztári

" betegseg: statisztika iparcsepm'lok szerint ' (statisztikai táblákkal)" című ezen előadás—

** *;hc'rz számos rajz statisztikai abra készült, , amelyek az Akadémia egyik szobájában el-

* *ghelyezett asztalon voltak felhalmozva s

7 megtekintésre kiállítva

Pryll német nyelven tartott előadása rö,—

vid vazlatban a következő:

Az elhalálozások és megbetegedések

—gyaknriságanak foglalkozási ágak Szerint

"való vizsgálata fontos módszer az egészség és a foglalkozás között lévő számos bonyo—

lult osszefugges vizsgálatára és felismeré—

sére. A statisztikaleladata, hogy részletes

* _léírást adjon a halálozásoknak és megbete- __ gedéseknek az egyes foglalkozási agakban _ való gyakorisagarol Ebben a nemet kort,

családi állapotot jövedelmet és sok más kö

_j iiilményt is tekintetbe lehet venni A sta-

* tisztikának _a_ nyert adatok boneolása és más

* adatOkkal Való összehasonlítása útján is kell

**ismeretiinket tovabb fejlesztenie. A statisz- tikáből az ipari higienia fontos támponto- ' kat nyerhet közegészségügyi rendeletekhez.

***Ellenőrizheti e rendelkezések szükségessé—

* "gét és célszerűségét. Az egyéni egészségügyi munkásvédelem, a pályaválasztási tanács—

adás és a munkaközvetítés mind- mind fel—

használhatják a statisztikai adatokat ered- ményes tevékeny segre.

Az iparegeszsegugyi szakemberek ép- pen ezért régóta kérik a német kötelező biz-' _tositás szerveit, hogy az ipari higiénia ,cél-

(3 résZe foglalkozás lie—*

ség,

: *,Jamak meglelem in den tig

Csülikkellőképenaz ipari higié_*

ségét, melyet a dolgozó nép eg fenntartása tekintetében betölt dáSOS befolyást a betegpénz

! ködésükből jól ismerik. Enne to

más oka— van. Ezek réSz'ben ben— azonban csak technika

Tárgyi, lényegbeli termés *

kezők: Először, hogy a német ko

' tegbiztositásszervei első—Sort), "

célúak'. Két főfeladatuk: 1 munkás élete bizonytalans

tása, 2. munkaerejének biztosnasa.*e tosabb szelgáltatásnk: a heti *

az a célja, hogy pótolja a bet maradt munkabért. A m— ,

gazdasági biztónságot és erkotem meg * vást jelent a betegpénzre való jog Ez a munkaadóra sem közömbös, mert a man—, kása—ág megnyugtatása és biztonsaga a ter melés állandóságát s a munkaadó és mun kás közötti jó viszonyt jelenti. A munkakep telenséget okozó betegségeket a betegpénz—*

tárak már kezdettől fogva; de csak;addig a,*),****

határig figyelték meg ameddigazt sajat biztosítástechnikai céljuk meg * ' ' "

tisztikai anyagnknak ezen túmenofeldol _

iparegésizségügyistatisztikak késm eSe- hatáskörükön kívül esik mert amiunkasbe—r tegpénztárak működése törvenyes eloxrasok *_

kal a biztosítás céljainak lelkiismeretes tel-—

jesítésére van szorítva.

A betegpénztárak másik feladata a mun- kaerőnek mint közgazdasági értéknek fenn tartása. E feladat teljesítésére szolgál első serban az orvosok munkáia. Az orvosi munkateljesítmény fejlődése az utóbbi évek ben a pénzbeli teljesítményét felulmulja s mind határozottabban alakul ki az a jelen- hogy a munkáspénztari kötelező biz;

tosítás főcélja mégis csak a munkaerő vé-*

delme. llyké—pen közgazdasági, szociáletikai, népegészségügyi s más oldalról, a, nem ke—

vésbbé fontos magángazdasági szempont— —' bólIS, a pénztáraknak a betegségek megel * zése és az egeszsegapolas terén *

szerepük van. A betegségoko,

anyagi károk jóvátételétől a pénztárak ___, figyelme így mindinkább a betegségmegelö- ,_ *,

t

9. szám. ——-

zés és igészségápolás felé fordul. Ez igen nagy jelentőségű az ipari higiénia szem—

pontjából.

A betegpénztáraknak racionálisan, üzlet—

szerűen kell szükségleteiket kielégíteniök. A lvetegpénztáraknak, mint gazdálkodási rend- szernek a törvényhozás kezdettől fogva két célt tűzött ki: 1. hogy a szükségesség a bizto- sítási tevékenység alapja és határa, 2. hogy felelősek a pénztári szervek a gondos üzlet-- vezetésért, éppen úgy, mint a kezesek azok- érti akikért kezességet vállaltak. Ezek az alapelvek ugyanazt mondják. amit üzemgaz—

dasági racionalizz'ilásnak neveznek: a lex minimit, a legkisebb fáradsággal a legna- gyobb eredményt!

Amily mértékben gyarapszik a tárgyi szolgáltatások aránya a betegpénztárak ré—

széről teljesített fizetésekkel szemben s mi- nél gondosabban alkalmazzák a gazdasá—

gosság elvét. annál több statisztikát kell a betegpénztáraknak vezetniök. Ebből a fej—

iődésből az ipari higiéniának mind nagyobb előnye van. Természetesen ennek a statisz- tikának lényege konznmstatisztika, fogyasz- tási statisztika. Körülbelül azt jelenti ez a statisztika a betegpénztári igazgatás és az ő smeiálisbiztosítz'isi orvosi tanácsadói részére, amit az írónak jelent az anyaggyüjtés és a beható diszpozíció az építésznek külön—

böző léptékű vázlatok, a kereskedőnek az (évközben készült mérlegek: minden részlet beható ismeretét, az alapos tájékoztatást a pénztári igazgatás számára, a reá érdekkel bíró viszonyok és körülmények ismeretét, hogy minden tovz'ibbt'ejlesztés könnyen, gyorsan és helyesen történhessék meg. E statisztikából az ipari higiénia és az orvosok is merítenek. Meggyőződtek róla, hogy legalább százezer biztosítottra kell az ily statisztikának kiterjednie, hogy jelentősége legyen. (Nagy számok törvénye!) Meggyő- ződtek róla, hogy számológépek bevezetése szükséges, hogy a statisztikai technikai munka gazdaságos legyen, Nemcsak a ber—

lini, hanem más német rárosok betegpénz- tárai is gépekkel végzik statisztikai Össze—

számlálásaikat. A betegségek megnevezése és rendszere a nemZetközi haláloki és beteg- ségi nomenklatura szerint történik, így nem—

csak helyi, hanem nemzetközi összehason- lítások is lehetségesek. Mivel a Berlini Álta- lános Betegsegélyző Pénztár ezt a nemzet—

közi nomenklaturát már régen elfogadta, az ő statisztikájának eredményei már most összehasonlíthatók más népekéivel, úgy, ahogy azt a Népszövetség mellett működő

1928 statisztikai bizottság ajánlja, ami úgy

tudományos, mint gyakorlati szempontból hasznos lehet. A betegpénztárak betegségi statisztikája új alakjában működési statisz—

tika (Leistungsstatistik) lesz. Az a célja, hogy lehetővé tegye, hogy a biztosításra szu rulók szociális ellátását az eddiginél is jobbá lehessen fejleszteni. Kiindulópontja a tagok jól részletezett statisztikája. Fet—

ölelisa készpénzbeli és tárgyi szolgáltatáso—

kat, kiemelve a táppénzre szoruló betegsége—

ket kiilönböző szempontok szerint tagolva.

A részletekbe ezen rövid ismertetés kereté- ben nem hatolhatnnk be; a betegpénztári irodalomban (a Berlini Általános Beteg—

biztosító Pénztár 1926. és 1927. évi jelenté- sében) azok megtalálhatók. A betegségek e statisztikájában gyakoriságuk, időtartamuk, nem, kor, jövedelem és iparesoportok sze—

rint való megoszlásnk van részletezve. Gaz—

dag anyagforrás ez az ipari higiénia szá—

mára. A 270 oldalas kötethez a szöveget maga az előadó, Pryll írta. Egyes részlete- ket Roesle is kidolgozott.

A betegpénztárak betegségi statisztikája fejlődésének még sok akadálya van. Ezek között első helyen áll a pénztári morta- titási és morbiditási statisztikát feldolgozók- nak az orvosi haláloki és megbetegedési megjelölésekkel való elégedetlensége. E megjelölések: l. határozatlanok, 2. túl álta- lánosak, 3. nem teljesek, 4. nincsenek elég érthetően fogalmazva és 5. olvashatatlanul vannak írva. Az orvosi megjelölések hiányossága rendszerint nem abból szárma—

zik, hogy az orvosok nem ismerik fel a ha—

lálokokat vagy a betegségi tüneteket, hanem abból, hogy az orvosok félreismerik az 6 egyéni orvosi megtigyeléseik statisztikájá—

nak a nép s annak egyes rétegeinek egész—

sége szempontjából való fontosságát. A sta—

tisztika értékének ezen t'élreismerése el- len való küzdelmet már az egyetemen meg kellene kezdeni az orvosi statisztikának rö- vid? de alapos tanításával. Az bizonyos, hogy az orvos nem tud mindig már a be- tegség kezdetén pontos diagnózist adni. Ép—

pen ezért végdiagnózislapok szükségesek.

Nem lehet elkerülni a szimptomás és funk- cionális betegségmegjelöléseket sem és ép—

* pen ezért fel kellene azokat venni a beteg—

ségek jegyzékébe. Erről a Népszövetség Sta—

tisztikai Bizottságnak kellene gondos-

kodnia. (

Az elégtelen betegségi megjelelőlések is- mertek és alig kell őket bővebben kifejteni.

Semmitmomlr') vagy elégtelen adatok pl.: női

,

9 szám.

abaj, ' gyomorbélpanaszok, általánós rgy-en- geség, szívgyengeség stb., oly megjelölések.

amelyek ,,az egyéb és elégtelenül megneve—

zett betegségek" tömegsírját haszontalanul növelik. Nem kell arra utalni, hogy pl.: a ,,szívgyengeség" nem is halálok, hanem csak egy betegség végső állapota, amely a szívet is tönkretette és sok esetben a halál így a szív munkaképtelensége miatt áll be.

A haláloki statisztikának azonban nem az a feladata, hogy végállapotot, hanem sok—

kal inkább, hogy a kezdő okok számszerű , arányát állapítsa meg. Hasonlót kell a mor—

biditásstatisztikában a i'ő- és mellékbeteg- ség megkülönböztetését illetőleg monda—

nunk. Kerülni kell a daganat, adagadás, Vér- zés k.*m. n. stb. megjelöléseket. A rák-, a ' gümőkór és nemibetegségek statisztikájá- ban különösen gyakoriak *a fentnevezett hiányok. A rákstatisztikák összehasonlítása arra vezet, hogy e téren a legutolsó 25 év- ben az orvostudomány alig fejlődött. A nemibetegségek statisztikájában pedig azt _ glátjuk, hogy az eseteknek több, mint a fele , , 'takaródiagnózisok alá van rejtve. A bal- esetek statiSztikájar'is még mindig komoly ' nehézségbeütközik, még inkábbaz abortusz- szal, szüléssel és gyermekággyal kapcsola- _ , tos betegsége—ké és haláleseteké. Mindezek a is felsorolt és más itt nem említett hiányok az É orvosi haláloki és megbetegedési statisztiká—

ban—egy körülményes, nehéz és költséges Visszakérdezőrendszert (Rückfragesysteml

,. tesznek sZükségessé. És ha ez még oly jó!

is van szervezve, még akkor is lényeges hiányok maradnak fenn, úgyhogy érthető.

hogy nagyobb intézmények sajnálják be ható staÚtiSzti/kára a beruházási tőkét.

Egy további hiány, különösen a beteg- ségi statisztikában, hogy a megbetegedési esetek s nem a megbetegedett egyének szám—

lá—ltatnak össze. Hiányzik a visszaesések és az ismételt megbetegedések statisztikája is.

A; berlini betegpénztár statisztikájában sincs *ez még meg, de a jövő évtől kezdvu

már meglesz. ;

A betegpénztári statisztikának t'őhiánya, hogy az egyes foglalkozások megbetegedési arányai még nem állapíthatók meg, csak

durván bizonyos foglalkozási csoportoke.

Ez az iparhigiéniai szempontból is leszál—

lítja a betegpénztári statisztika értékét. A

, foglalkozásokat oly pontosan körülírni, el"

határolni, ahogy az szükséges volna. Pedig csak szabatos egynemű foglalkozási ada—

—'.975 f—'

, csa

betegpénztárak —— bár erre a legkomolyab—

ban törekszenek —— sokszor nem képesek a —

laknak; van jelentőSégük; így—fil? *

személyautók és teherautók soffőrjeinek megbetegedési valószínűségei között lényei—í

ges különbség van, s nem elég a soffőr még jelölés —— amint ez statisztikánkbanelőa

fordul. _ , * Ú ;

[A Berlini Altalanos Bet-egpénztár statisz tikájában az egyes foglalkozási :escipo—rt k' megbetegedési arányainak kiszámítás ' még egy sor különleges nehézséggel—állta

szembe, amelyek e pénztár különleges, vi:

szonyaiból származnak. ElsőSorbaH—az *'

pénztárhoz tartozók nagy száma,, tik-Oz ;

hézséget. Ez a nagy tömeg _megníehezít anyag beható feldolgozását. Ilyképen csakis a munkaképtelen betegeket vesszük,; jelenleg számba, ezek Berlinben (Szente mi: teg 300000 megbetegedéSt jelentenek., lül—Za vül a berlini statisztika is szenved 'az—eg telen orvosi megjelölések és a takaró diagfi—

nózisok fentemlített hibájában; ,jól _az ; * zett visszke'rdőrendszerrel Sem ölelt

teljesen megszüntetni. *I__ -_

Az ipari csoportok szerint Valógbetegse,

statisztikánk megértéséhez bizon es álta-*

lános előzetes megjegyzések, szu syg/esek, ' A berlini betegpénztári stat-iszt _a a ,k_*

,vetkező 26 ipari csoportot _iSmerirl. kerte szet és állattenyésztés, 2. kő— és földipar,

3. fémfeldolgozás, 4. gépipar (műszerek),

5. kémiai ipar, 6. endőipari melléktermékek ipara, 7. textilipar, 8. papírgyártás, 9. bőr—

ipar, 10. faipar, ll. élelmiszerfeldolgozás, 12. ruházati ipar, 13. tisztítóipar, 14. építő—

ipar, 15. sokszorosító— és nyomdaipar, 16. művészi iparosok, 17. kereskedőiizemek, 18. biztosítótársaságok, 19. közlekedés, 20.

vendéglős- és szállodásipar, 21. házi szolgá—

latok, 22. szabad foglalkozások, 23. egyéb- biztosításra jogosak, 24. ideiglenes alkalma- zottak, 25. vándoriparok, 26. háziiparok.

Ezekhez csatlakozik 27-iknek a munkanél- küliek csoportja.

Röviden csak a legtöbb tagot Számláló 14 iparcsoportra szorítkozunk,— ezenkívül a munkanélkülieket említjük fel. 1927—

ben, amikor Berlin ÁltalánOS Betegp'énztá—

rának 472869 tagja—volt és pedig 213040

(vagyis 45%) férfi és 259.829 (azaz 5595)

nő, ezen fentemlített legnépesebb iparoso—

portok taglétszáma az 1. sz. táblázat szerint alakult.

Az 1927. évi fentemlített [átlagostaglét— ' számból megbetegedett 126076 férü,39'í99 %

és 189220 nő azaz 60'0195'. A* monkaképte—

lenséggel járó megbetegedésekn'ek az egyes iparcsoportok között való' megoszlását s az

9. szám 1928

1. A különböző iparcsoportok taglétszáma a Berlini Általános Betegpénztárnál 1927- ben, nemek megkülönböztetésével s mindkét nembeliek nagyságsorrendjében.

l l

) Mindkét nembeli M Férfi ;! Nö

Iparcsoport 1 ..,, tagok _

, a tag- , a férfi l , a nő

* absz. szama létszám absz. szama taglétsz. absz. szama taglétsz.

_

Ole-aban 0/0 ában _ _ _ olc-ában

% ' ' ;

Kereskedői üzemek . . . . , . . . . . . . § 88.614 187 52.925 248 85.689 137 Munkanélküliek . . . . . . . . . . . . . . 73 852 156 47.913 225 25.989 101

Ruházati ipar . . .. . . 68.127 ; 14'4 18.734 88 49.393 190

Házi szolgálatok. 31.167 6 6 ._ 238 01 30.929 M'!)

Haziipar . . 29.872 6'3 3.179 15 26.693 10 3

Szabadfoglalkozások 20598 44, 9.679 45 10.919 4 ?

Gépipar (műszerek) 19.579 41 18.080 76 3.499 1 4

Tisztítóipar . . . 16.635 35 2.498 12 14.137 5'4

Elelmiszerfeldolf'ozás 15.248 32 9.368 44 5.880 223

Épitőipar . . 13.064 2 8 12.644 60 _ 420 0"!

Vendéglős és szállodásipar 9.802 2 0 4 683 2'2 4.619 18

Fémfeldolgozas . 8.361 1 8 6.401 30 1.960 08

Faipar .. .. .. .. .. 6.050 1 ; 4.371 . 21 1.679 0—7

Közlekedés . . . . . . . . . . . . 5.572 1 2 5.152 24) 420 l 0 2

Textilípar .. .. .. .. .. .. .. .. .. 1 5.653 1 ? _; 1.874 ()'9-U 8.779 15

egyes iparcsoportba tartozókhoz való vi—

szonyát az alábbi táblázat tünteti fel:

2. A munkaképtelenséggel járó megbetegedések száma az összes munkaképtelenségekhez s az illető iparban biztosítottakhoz viszonyított ará-

nya Berlinben, 1927—ben.

§ A munkaképtelenséggel _járt_ megbetegedésekm

;. ;. sw;

1 t § ÉÉ ÉÉÉ

a tv 0

parcsopor É § % E agg

a % § arra ..

s; Élő § Égi"?

m ' es? 0 ; E 0

) % ez 5— 3 aa?

Épitőipar . . . .. 19.900 6'3 1523 Élelmiszerfeldolgozás 15.167 48 99 5

Közlekedés... . . 5.429 17 974

Vendéglös és száll.—ipar . . 8.782 2 8 94 4

Tisztitóipar 14.133 4 5 85 5

Háziipar 25.081 7 9 83 8

Textilipar . 4.685 1'5 . 82'9

Fémfeldolgozás .. .. .. ' 6.859 92 * 82'0

Szabadfoglalkozások . . .. 16.748 53 813 Ruházati ipar . . . . . . . . 53 090 16-8 779

Faipar .. . 4 581 15 757

Gépiparl(műszerek) 14.344 46 733 Kereskedöi üzemek . . 61.910 1913 699 Házi szolgálatok .. .. . . 10.118 32 325

?

Látható, hogy Berlinben az építőiparban van legtöbb, a házi szolgálatoknál legkeve—

sebb megbetegedés. 100 tagra átlag 66'7 megbetegedés esik (1927). Ennek'több mint kétszerese (152'3) az építőiparban előforduló n'iegbetegedósek aránya, fele (325) a házi

szolgalatok körében találhatóke. Nagy kii—

lönbség van nem szerint is 100 férfitagra :)92 100 nőtagra 728 megbetegedés esik (termeszetesen most tekintet nélkül a beteg ség tartamára) Nem szerint 1927 ben a már tárgyalt iparcsoportok szaz szaz tag—

jála az alábbi számu megbetegedés esett:

3. Morbiditás iparcsoportok és nem szerint.

A férfinu A nők

ID 8 t c 8 O P 0 ft § 'BiiÉSáÉÉÉÉtÉíÉÉYÉ

) ipatcsoportbeli tagra _ __ _ __________ ___1__________ smmitva __

H

Építőiparn . 1512 1871

Házi szolgálatok .. .. .. l. 149'6 31'6 Közlekedés .. . .. .. ; 98-1 892 Élelmiszerfeldolgozás .. .. ! 86"? 1198 Fémfeldolgozás.. . . . . . . ] 739 1087 Szabadfoglalkozasok .. '.1 72'7 89'0 Vendeglős- és szállxipar . . § 721 1171 Faipar .. .. .. .. . .. ? 698 911 Tisztitóipar . . . . . . . * 67'4 88 1 Gépipar (műszerek) .. L 64'2— 114'9

Ruházati ipar . .. 61'3 84'2

Textilipar . .. . .. [ 574 955

Kereskedői üzemek .. ; 570 889

Háziipar. . ; 53 9 87'4

Férfiaknál a házi ipar nőknél a házi- szolgálatok körében loglalatoskodók bete—

gednek meg legritkábban; az építőipar mindkét nemre a legegészségtelenebb.

Kor szerint a megbetegedési arányszá—

mok a következőképen alakultak:

. 4. A munkások morbiditása kor és nem szerint;

Esett 1927—ben

,,,,,199 919537???,VÉTLÉÉÉÉÉ_

KOYCSOPOM ferfira nőre

, H— egy ev alatt age—af—

14 éven alul 51'1 60'8

15 éves 637 681

16 ,. 50'5 67'7

17 ,, 43'5 51'8

18 ,, 45'6 53'7

19 ,, 61'1 894

20 ,, 72'8 111'9

21—25 ,, 62'7 87'4

26—30 ,, 66'9 8355

31—35 ,, 659 863

36—40 w ! 60'6 - 738

41—45 ,. * 574 685

46—50 , l 57 '2 61'5

51—55 ., ? 549 601

56—60 ,, 50'8 55'1

61—65 , 52'3 528

65 éven felül 59'3 46'4

Látható, hogy Berlinben mindkét nemnél a 20 éves korban fordul elő legtöbb megbetegedés, innen az idő- sebbek felé mindkét nemnél esik az arány; a fiatalabbak felé csak a 17.

életévig tart a csökkenés, onnan ismét _gyarapodók az arányok. Pryll ezután még tovább kombinálta a kort az egyes foglal—

kozási csoportokkal is és a megfelelő ,mor-

biditási arányszámokat is bemutatta. A be- tegségek közül a következőket különböz- tette meg iparágak szerint: I. a) a járványos fertőző bajokat, I. b) a gümőkórt s más nem járványos fertőzőbajokat, 1. c) a nemi beteg- ségeket; II. általános betegségeket; III. a) az idegrendszer mebetegedéseit, III. b) a szem—

bajokat; III. c) a hallószerv megbetegedéseit;

IV. a vérkeringési rendszer bajait; V. a lég-

izősz—ervi bajokat; VI. az emésztőszervi ba—

jokat; VII. a hágy—ivarszervek ú; n. nem nemi bajait; VIII. a terhesség és szülés kö- vetkezményeit; IX. a bőr és bőralatti kötő- szövet bajait; X. a csontok s a mozgási szer- vek bajait; XI. fejlődési rendellenességeket;

XII. az aggkor betegségeit; XIII. külső be—

hatásokat; és végül XIV. az elégtelen meg—

nevezésű bajokat.

Az egyes iparcsoportokban a követ- kező betegségek szerepeltek legnagyobb arányban: a textiliparban, a kereskedők- nél, szabad foglalkozásúaknál és a házi—

szolgálatoknál a fertőző járványos bajok, a háziiparnál az idegrendszer, a ruhá- zait iparnál az emésztőszervek, az építő—

iparnál a csontok és mozgási szervek

megbetegedései, a többieknél. pedig af—Jkü—i

behatások, vagyis a balesetek.*,

Pryll behatóan külön két betegségem—'

fordulási arányát részletezteaz *izomrhen—

máét és a cukorbajét. Az izomrhi'"'m 1927-ben 22.007 esetben okozott milk képtelenséget, az Összes munkák—pi"

ségi esetek 6'98%-ában. Férfiaknálflilatm

esetben, 8695—ban, nőknél 11.123 e

vagyis 5'9%-ban szerepelt., Az egyes ip

csoportokban absz. számban és aie-tte replő összes megbetegedések, sir az,:ille'tb iparban biztosítottak százalékábangw az;

izomrheuma ez évben az 5. sz.,—táblázatnnk

ban feltüntetett arányokban lépett fel; _

Az izomrheuma Berlinben az építő

iparban leggyakoribb, akár'az lipare portok összes munkaképtelenségét ok, eseteihez, akár az illető iparosopn

tartozók számához viszonyítünk.—,HA*_ leg-j

kedvezőbb a— védettség el 'betegséggelr

szemben a nőknél s a ha" l latok 'csoportjában. A férfiak,, e; , U nek jobban ki vannak téve; mintának,

pedig fentebb láttuk, hogya férfiak általá- nos megbetegedési aránya a nőknél—kisebb.,

Száz tagra átlag 47 izomrheumás Lmegbete—

gedés esett, száz férfira ezzel szemben 551,

száz nőre pedig csak 453. _ —

Pryll által behatóan vizsgált, másik be- , - tegség a cukorbaj; ezt is kombinálja nem—

mel, korral, foglalkozási csoportok—kal, sőt vagyonossággal is. A diabetes hosszantartó betegség lévén, az átlagnál továbbtartó munkaképtelenség-et okoz. A munkaképte—

lenség átlagos tartamát, mely 2695 nap, -— férfiaknál 24'6, nőknél 28'5 nap —; e baj— _ ban szenvedők messze túlhaladjákL Feleim—* 1- líti még, hogy ráktól nem, deneurastbeniáa *' ' tól vannak még nagyon megterhelve a né—

met pénztárak,

E vizsgálatok mind azt mutatják, hogy

a statisztikai adatokból az ipari higiene so- kat meríthet, s hogy a statisztika csodás

eredményekre vezethet megfelelő tudomá—

nyos feldolgozás és logikus következtetés mellett; csak nem szabad azt hinnünk, hogy a statisztikából mindent s mindennek az ellenkezőjét bizonyithatjuk.

VV. Gom előadása tárgya szerint szo—

rosan csatlakozik PryII referátnmához.

Címe: A rheuma mint a bányászok foglalkozási betegsége. (Statisztikai táblák—

kal.) Előadta elősZör a rheumára venatkozós

nomenclat'ura nagy bizonytazianságát, hogy izombeli, izületi s mily különböző aethio- lőgiájú (fertőzéses, hüléses, toxieus stb.)

5. Az izomrheuma előfordulása iparcsoportonkínt.

* Az izomrheuma előfordulása iparosoportonkint

' mindkét nemnél a ferfiaknal a nöknél

! ! c - I u - E': k—b' . ', ::__ Lsd

absz" Egé—fá %% f*— §€§ ;, eg?

l szamban Sam?-§ 4333: ganef; aga ;gam—eg ECM;

' aaa—szé rear; maga;) ax Masa—s aho

l! §omxc— geg—s gum—M$ Éve; '§umxo* Év::

Epitőipar . . 2.722 13'68 20'83 13'88 2097 8'91 16'67

Közlekedés 570 _ 10'50 10'23 1067 1046 8'27 738

Háziipar .. .. .. A . 2.387 954 ma 1085 5'85 9'44 8—25

lülelmiszei'feldolgozás 1.417 9'34 929 1141 9'90 696 8'33

Tisztítóipar 1.174. 8'31 706 861 5'81 8'27 7'28

Faipar . . . . . i . 370 8'08 6'12 9'44 6'59 5'35 4'88

Fémfeldolgozás . . . . "509 7 42 609 8'90 ' 6'58 4 13 449

Gépipar (műszerek) .. 984 6'86' 503 752 488 5'17 595

Ruházati ipar . . .. .. . . 3.291 620 4'84 789 485 573 483

Vendéglős— és szállodásipar 526 5'99 566 031 455 579 6'78

Kereskedői üzemek .. .. 33.565 5'76 4'02 , 7'08 4'04 449 400

Szabadfoglalkozások . . 945 5'64 469 678 4'93 4'82 4'29

Textilipar . .' . . . . . . 257 5'49 4'54 6'60 379 515 4'92

llázi/ szolgálatok, 372 368 1'19 8 15 12'19 351 1'11

l )

bajok tartoznak e csoportba. Említi, hogy az általa felülvizsgált brandenburgi vidéken (a königsbergi kőszén—, kő és kálisóbányák—

ban stb.) mily elterjedt e betegség. 2600 ál—p _ tala összeszámolt munkaképtelensegi eset- ből 2387—et vagyis 90%—ot a rheuma oko—

zott. lzomrhenma ebből 1670 eset. vagyis 69%, izületi pedig csak 2096. Okát a bá—

nyákban Vizes helyen való dolgozásnak, az

izmok, izületek túlerőltetése'ének, hülésnek

és infekciónak gondolja s e foglalkozások—

ban a _rheumát foglalkozási megbetegedés—

nek tartja. Hangoztatja, hogy a bányákba vitt alkalmi munkások is röviden rheumá- Sok lesznek s hogy e bányákban a munká- sok a háború után 5———6 évvel rövidebb idő alatt lesznek rheumásokká, mint azelőtt.

Weisbach dr., drezdai egyetemi tanár ,,Az iparhygieníai tanítás a statisztika szol—

gálatában" címmel tartott előadást. Elit adása szerint:

1. A foglalkozási megbetegedések exakt statisztikai megfigyelése az iparból szár- mazó egészségi veszélyek ismeretének leg—

fontosabb forrása.

2. Csak a foglalkozási betegségek beható messzemenő dilTerenciálása után lehetséges a veszélyeztetett munkások körét pontosan meghatározni.

3. A betegségi esetekre vonatkozó ab- szolut számokat mindig arányszámokkal kell kiegészíteni. Oly arányszámokkal. ame—

lyek a megbetegedések es a munkaerők kő—

zött levő viszonyt kifejezik.

4. (isak ezek a viszonyszámok te—

szik lehetővé anna k figyelemmel kísé—

rését, hogy apad—e az ipari betegségek forrása. avagy nem fakadtak—e éppen új forrásai. A jelenlegi statisztikáknál, melyek a kártérítési kötelezettség alá tartozó ipari megbetegedésekre vonatkoznak, a bejelen—

tett esetekre Vonatkozó számadatok nem használhatók éppen oly kevéssé az elismert esetekre vonatkozók. A bejelentett esetek számában a hibás diagnózisok is benn—

foglaltaknak. Az elismert esetek száma pedig nem ad pontos képet a mindig gyak—

ran fellépő könnyebb egészségi zavarokról, amelyek az ipari hygieniknsnak azonban ujjmutatásul szolgálhatnak. Nagyon fontos lenne ezért, hogy az ipari foglalkozási meg- betegedés megállapításánál minden orvos szükségét érezze a betegség végén annak, hogy megerősítse a betegség kezdetén adott diagnózist. illetve azt megváltoztassa.

5. A statisztikában a ,,megerősített ese—

tek"—ről külön rovatot kellene vezetni s ez xolna a kutató munka további alapja.

6. Általános ipari hygieniai kioktatás

céljára szükséges volna a legfontosabb sta—

tisztikai adatokat, jelenségeket, statisztikai képekkel szemléltethetőbbé tenni.

Olzensel lipcsei egyet. tanár számos sta—

tisztikai adatot említett ,,Ipari foglalkozási megbeiegedésekre vonatkozó tapasztalatok"

9. szám.

——982——

címmel tartott előadásában. Több mint száz esetre vonatkozó megfigyelései, pl., hogy a foglalkozási megbetegedések ritkábbak, mint a balesetek, hogy a leggyakoribb az ólommérgezes, aztán a szénkéneggel való, hogy viszonylag kevés üzemben fordulnak elő ily bajok, hogy gyógyitásuk rendszerint hálás leladat, viszonylag kevés—halálesettel járnak stb, —— túlnyomóan olyanok, ame—

lyek a már eddig ismertetett előadásokban is előfordultak. ((L. Koelsclz ismertetett elő- adás-át.).

A porbelélegzéses foglalkozási megbe—

fegedéselrről s a különböző tüdőbajoknak különösen tuberkulózisnak a porbelélegzés arányához, minőségéhez, módjához stb.

való viszonyáról adtak elő Sleeswijk (Delft), .lötten (Münster), Thomas Olivér (New—

(lastle), Sayers és Yant. Érd/ekes táblázatot mutatott fel a különböző iparágakban el—

térő mérvű porbelélegzés összehasonlítá- sára a nagygyűléssel kapcsolatos kiállítás is.

A'belélegzett por súlya ezen táblázat szerint

egy munkásnál 10 órai napi munka mellett 30 év alatt a következő:

6. Porbelélegzés 30 év alatt a különböző

iparágalmál. *

Pot-belélegzés

Ipar 30 év alatt

grammal-iban

Cementgyártás .. .. .. 10.080 Nemez, cipőgyár . .. ' 7.7l0 Vasöntő (csiszoló) .. .. 3.180 !

,, ,, (öntő) .. 1.260

()rlőmalomípar .. .. .. 1.260 Papírgyár .. .. .. .. 1.080 Mtigyapjú .. .. .. .. 900 ,, ._ porszívóval .. 270 Fürészmalom .. .. .. 750 Lószörfonógyár.. .. .. 450 Laboratórium .. .. ..

62

Igen érdekesek voltak Sleeswijk—nek a

— különböző porok között tett megkülönböz- tetései, mely szerint a mészporok viszony- lag ártalmatlanok, sőt a mészpor jelenléte

a tüdőre sokkal veszélyesebb —' szilícium:

rossz hatását is képes ellensúlyozni, illetVe gyengíteni. Különböző arányokat sorolt fel a pneumokoniosisok (porbelélegzéSés tüdő—

bajok) gyakoriság—ára. ,

Fabinyi (Budapest) _az elmebajoknak

az ipari munkások között való elterjedtyiu ségére hozott fel adatokat. Ismertette: af gyengeelméjűek gondozásának s'zóciális . _ irányelveit, majd ilynemű gyógyintéz'eteinkj

működéséről olvasott fel adatokat. ' ), , § ,, _

Az előadások hosszú sora foglalkozott --

azután az ipari foglalkozási mérgezésekkgel"

puszta orvosi és nem statisztikai szempont—W

ból. ' , *

Biazsek (Pécs) előadásában a szén—

bányákban leggyakrabban előforduló balv esetekről és azok elhárításáról érteke—

zett. A baleseteknek testrészenkint külön—

böző gyakori előfordulását (I._a 7. tábláza—

tot) a kapcsolatos kiállításon kifüggesztett kördiagramm szemléltette. ' - ' F

7. Balesetek megoszlása Vtestrészenkint.

' Százbaleset

Tesnesz , közüléri

Egy kezet .. .. .. .. 21'2 Kétkezet .. .. .. .. 0'9 Kart .. .. .. .. .. 19'8 Kétlábat) .. .. .. .. 15'3 Lábszárt.. .. .. .. .. 4'6 Tér-det .. .. .. .. 5-2 Fejet.. .. .. .. .. .. 102 Egyéb testrészt.. .. .. 22'8 Osszesen .. .. .. ?) 100'0

;)

A forgalmi baleseteknek hazánk külön- böző városaiban való gyakorisági arányai- ról is készült egy térkép. A foglalkozások különböző veszélyességi fokára is több _ adatot olvastak fel. Gold (Wien) az eisel—

bergi klinika mentőállomásának 17 éves baleseti statisztikájáról tartott előadást.

Sz. T. dr.