11—12. szám. ——448— 1925
2.7 Gyáriparunk 1924. évi termelése az 1923. évi termelés értékéhez viszonyítva iparágankínt.
Production (le 19 24 de notre industrie manufacturiere suivant les branches dinolustm'e, par rapport et la
valeur de la production de 1923.
A termelés ér— J E—
téke ezer arany— §
koronában §
Ip a ri f ő e s 0 p 0 r t Zilííiorndínlacín § § Principales branches Mmm m ! _g :;
d'industrie : : 'g ;
a: " a) * x ':4
*? § '? ? § %
.. N ; ki (: 5
I Xasipar — Industrie
side'rurgigue. . 147216193583 31'5 ll. Gépipar — Conslmcllml
mecanigue . . 87257115097 31'9 ll. 22 Közb áramfejlesztők
_ Etab! zsscment alintéré/
public généraleurs (le cou—
rant . . 24983 45397 817
Ill. Köipar —— Industm'e de
la plewe . 89142 52339 33'7
IV. Faipar —— Industrie du
bots. . . 26645 36140 35'6
V. Bőripar —— Indust7ie du
(mr . . 41148 51620 5254
VI. Fonó— és szövőipar —
Industrie textlle . . .147356193442 313 Vll. Ruházati ipar — Indus- .
tria du vélemem) 28560 31858 116 VIII. Papirosipar — Industrie
du papler . . 4658 7225 551
IX. Élelmezési ipar. — Ali-
mentation . .543394 702546 29'3 X. Vegyészeti ipar —— ln-
dustric chimt'gue ! 72442 84199 162 XII. Sokszorositó ipar —— §
Imprimem'es, lilhogmghie' 14194 18075 278 Összesen: — l'otal:
1176995 1531521 301 A gyáripari termelés intenzitásának a ter- melt iparcikkek összes értéke alapján való mérlegelése is a fokozott erőkifejtés képét mutatja. Az 1924. évi ősszes termelési érték ugyanis 15316 millió aranykoronában álla—
pítható meg, amely az 1923. évi ősszes ter- melés értékével, az 1177 millió aranykoro—
nával szemben 30'10/0-os emelkedést jelent s a békebeli termelés értékénél már csak
6'70/0-kal kevesebb.
Gyáriparunk 1924. évi teljesítményét a', termelési érték alapján kétségkívül kedvezően kell megítélnünk, mert hiszen egy egy gyár átlag 555 906 aranykoronaértékű iparcikket produkált az előző évi 431. 292 aranykorona- értékű átlagos termeléssel szemben. A mun- kások teljesítménye pedig még kedvezőbb javulást mutat, mert az előállított termelési értékből fejenkint 7892 aranykoronát számít—
hatunk, 37'90/0—kal többet az 1923. évi átlagos termelésnél. A gyáripari termelés ősszes érté- kének mérlegelésénél azonban, ha a termelés intenzitására akarunk következtetni, figye- lembe kell vennünk az iparcikkek áralaku- lását, amint azt az 1923. évi adatok tárgyá- lásánál is megtettük.
Láttuk, hogy az iparcikkek áralakulása 1923-ban nem tudott lépést tartani az infláció okozta koronaromlással, az aranykoronában kifejezett termelési érték tehát a termelés intenzitását a valóságosnál kedvezőtlenebb színben mutatta. A pénzünk elértéktelenedése folytán bekövetkező kiegyenlítő áremelkedés azonban nem maradhatott el, s a stabil korona mellett is folytatódott mindaddig; míg az egyen- súlyi helyzet helyre nem állt, természetesen az áralakulásokra kiható más tényezőknek is a megfelelő érvényesülése mellett. A másfél- milliárd aranykoronaértéket meghaladó .ter- melés tehát, mely az 1923. évi termelési érték—
kel szemben 30'10/0—os növekedést mutat, nem jelenti egyszersmind a gyáripari termelés intenzitásának megfelelő arányú emelkedését.
Az újabb megíigyelések alapján szerzett tapasz- talatok azonban kétségkívül azt mutatják, hogy gyáriparunk a háború utáni újjáépítés egyik legnehezebb esztendejének, az 1924. évnek válsággal fenyegető küzdelmeit, bár súlyos áldozatokkal, de megroppanás nélkül kiállotta s így bizalommal nézhetünk a további küz- delmek elé.
Farkas/alol Sándor dr.
__1925
—449— 11—12. szam.lparosvárosaínk.
Les villes industrielles de la Hongrie.
Résume'. Si l'on classe, selon la valeur de la production manufacturiere de 1924, les principales villes et communes manufacturieres de la Hongrie, on voit gue Budapest était tres supe'rieur aux autres. De la production de 1924, dépassantl milliard et demi de cou—
ronnes-or, de l'industrie manufacturiere de Hongrie, il est revenu 39'10/0, soit une valeur de 5985 millions, auoc fabrigues de Budapest.
Vient ensuite Oed avec une valeur de pro—
duction de 671 millions de couronnes-or:
puis Uipest (56'6 millions de couronnes-or), Győr (361), Szeged (35 S), Csepel (3338) et Debrecen (32'8 .
Az 1924. évi gyár-ipari termelés értéke alapján sorba állítva a mai Magyarország jelentősebb iparosvárosait és községeit, termé- szetesen a sor élén Budapest az ország fő—
városa áll, messze kimagasló értékkel. A magyar gyáripar másfélmilliardot meghaladó 1924. évi produkciójából 39'10/0—0t, tehát 5985 millió aranykoronát budapesti gyárak állitot- ták elö.
Budapest gyáriparában a legjelentősebb helyet az élelmezési ipar foglalja el 220 mil—
lió aranykoronás termeléssel, melyből 32'00/0 (704 millió aranykorona) a malomiparra esik.
Utána a gépgyártás következik 784 millió _ aranykorona termeléssel, majd nyomon követi azt a textilipar 78'1 millió aranykoronát elérő produkciójával. A budapesti vegyészeti gyárak 1924. évi termelése is meghaladta az 50 millió
aranykoronát s csaknem elérte azt (45'6 millvó aranykoronát) a közhasznú áramfejlesztőtele- pek által eladott elektromos-áram értéke. A többi iparágak produkciója jóval csekélyebb értéket jelent. A ruházati ipar termelése nem érte el a 225 millió aranykoronát, mig a sokszorosító- és műipar termelése 16'2, a fa- ipar 138, a bőripar 128, a kő—, föld—, agyag stb. ipar 9'3 s a papíripari gyarak termelése mindössze 6'5 millió aranykoronát tett.
Budapest után gyáripari termelési érték szempontjából legnagyobb jelentőségű Ozd, ahol 1924-ben 67'1 millió aranykoronaérté- ket állítottak elő az ipartelepek, majd Újpest következik 566 millió aranykoronás termeléssel.
Az említettek alatt maradnak jóval, de a 80 millió aranykoronaértéket meghaladó . termelést értek el: Győr (36'1), Szeged (358), Csepel (33 8) és Debrecen (3328). Meglepően magas a termelése Szolnoknak (24'6), melyet Pécs (2l'7), majd Békéscsaba (20'0) követ.
A kisebb, de a M) millió aranykoronát megha—
ladó városok és községek sorában Pestszent- lőrinc áll elől 17 milliós termeléssel, majd Budafok, Salgótarján és Kispest következik s csak azután találjuk Miskolcot 117 és Szombathelyt 105 millió aranykoronás ter- meléssel. Jelentősebb még, bár a 10 millió aranykoronát sem érik el, Sopron (86) és
Pesterzsébet (7'1), míg atöbbi városokban és községekben levő gyárak termelése ez utóbbi érték mögött is messze elmarad.
F. S. (Ir.
.
pill-IlllllllilInnin-Illllllllllllllll'lI-lsul-HIII-IIIIIIIIIIIIIIIIIII—Illlllllllllllil-Il-le-l-lIll-IIIIIIIIIIIIIIIICIIlll-Ilnll
§] KERESKEDELEM Es KÖZLEKEDÉS
...-...-nun-ull-ll.-...-ulu-Ill-unn-un.-unn-._.-...nn-nl-n-lua-ulunln-ln-unnn-n-n-n-n-n-n-n-n-n-n-u-un-u-n(m:—navaaun-unnu-nnnuu-
Külkereskedelmi forgalmunk 1925. október havában.
Commerce eoctőrieur de la Hongrie au mois dloctobre 1925.
Résmné. En octobre 1.925, la valeur de Pimportation a été, en Hongrie, 7729 millions de couronnes-or, et celle de l7exportation, de 778 millions; donc la balance mensuelle s'est solde'e par un excédent d'exportatz'on de (rá million de couronnes-or. Des aoút et septembre derniers, la balance du com—
merce exte'rieur avait éte' active; et si l'actif ola bilan d'octobre fut relativement petit, la
raison en e'tait gue, par suite de la baisse d'octobre oles prix de froment et de far'ines,
et (les (lificulte's de placement en résultant, l'exportation de farines, de froment et de seigle a extraordinairement diminue' par rap—
port !) celle de septembre. Notamment, au cours du mois d*octobre, la Hongrie a experte seulement 268673 (1 de farines, 324154 g de froment et 103679 g de seigle, contre 325408 g de farines, 444289 9 de froment et 253746 ;; de seigle en septembre. Vu gue la valeur de la dimz'nutíon se produisant á ces trois articles diexportation de pre-
11—12. szám. — 450 — 1925
Magyarország külkereskedelmi forgalma 1925. év október havában, szembállítva az 1924. évi október havi adatokkal.
Commerce encte'rienr de la Hongrie au mois dloctobre 1925, confronte' avec les données du mois d'octobre 1924.
1924 I 1925 7 1924 1925 Égggg § §
: §AE ai ÉS %
Az árúk, illetőleg árúcsormrtok október hónapjában _ an mois d'octobre §i§§§ ; §
megnevezése §Éɧ§ ; §?
, ' .— a, : :: "* 13 2 _?
Désignation des marchandises, Mennyiség méter- Erték ezer arany— ɧ§Z§ § : § ;;
respectivement dés groupes de mázsákban koronákban §,§É§ 25253
marchandrses (guantite' en (lnin- Valcur cn miltiers §? ! 35 $$$
taunc métr. ! de conronncs—or SÉMÉÉ §§§§
! 29 ; SN ggg §
A) Behúzatal — A) Importation
Pamutszövet —— Tissus de coton . . 17.217' 9 274 14.957'6 8.246 8 —6.710'8' 10 68 Nyers és megmunkált fa —— Bois brnt et onvre' ! 2286393 2.339 971 6.525'6 7.451'8 4— 926'2 9'65 Szén w— Charbnn , . . . . . . ' 1,087.462' 1,415145 4.507'7 572995 4—1222'2 7'42 Gyapjúszövet —— Tissns de laine. . . 7.050 8465 104474 525220 — *".225'4 6'76 PLmutfonál és cérna Fils de eoton et fíls retors 5.970 6.520 2.410'3 3 488'2 —§— 1.027'9 4 45 Gépek és készülékek — Machlncs et appareits 16.974 13.114 2.734'8 2 6829 — 519 .3 47 Papiros és papirosárúk _. Papier et art. de pap. 28 333 49.074 1 137" 3 2.620'9 %— 1.483'6 3'39 Nyers fémek —— Métamc bruts. . . . . . . 5.844 18.389 696 6 2.316'0 4— 1. 6194 300 Vasárúk — Articles en fér . . . . . . . . 8.992 13.821 715'1 1.723'4 i 1 ."0083t 223 Gyapjúfonal —— M'ls de lm'ne . . . . . . . 2054 2.651 1.931'3 1.626'5 9048 2'11 Kikészített bőr —— Cm'rs pre'pare's , . . . . . 2.159 1.247 2.105'7 1.487'0 —— 618( 1'93 Ásványolaj — Hm'le minérale . . . . . . . 116.013 74.386 1.5004 1.291'9 —— 52085; 167
Nyels pamut — Cotou brut . . . 1.810 5.324 3524 12901 4— 9377 1'67
Kötöttárúk, pamutból — Articles tricote's encoton 897 405 13547 1.159'5 — 1952 150
Úveg és üvegálúk — Verres, verreries. . . . 14.019 18.108 741 8, 1088'1 %— 346'3 1'41
Nyers kávé — Café brnt. . . . . . . . . 1.765 3.323; 3530 930'4— 4;— 577'4 1'20 Nyers bőr — Peano; brutes . . . . . . . . 5.562 3.473 10098 8840 — 125'8 115
db —— piece 54.783 108.617 ' "
Egyéb árúk —— Antres marchandises pár — paire — 108020 2 23.174'6 28.042 9 ;! J;— 4.868'8. 36'31
(] —— r] . , 500530 896636, ;; ?
db — piece 1 54.783 108.617"
Behozatal összesen — Import. total pár _paire —— 108020 $ 76.056'1 77.232'3 %— 576'2 10000
(1 —— g . . 4,108.544 4,874.826 ,
B) Kivitel. —— B) Exportation.
Liszt — Farine . . . . . . . . . . . . 335612 268. 673 15.629'6 12.258'3 ——3.371'3, 15'75
Buza — Fromcnt . . 291940 324154 590501 537522 —— 297911 11'25
Vágó- és igásáll. —Anim. de boncherie et de tuti/') 32.607 35.502! 9.004'2 8.099'9 —— 9049 10-41 Cukor '—-— Sucre . . . . . . . . 159583 165717 6.624'2 4.821'3 —— 1.802'9 6'19 Leölt baromfi — Volazlle morte . . . . . . 5448 11.557 1.444'5 2.5652 %— 11207 330 Tengeri —— Mais . . . ,. . . . . . . . 15.194 133350 3950 2.533'7 421387 5326
Gyapjú —— Laine . . . . . . . , . . . 11.461 8.979 3.949'7 2.330'6 —— 1.619'1 2'99
Árpa —— Orge . 32.044 105773 7691 2.827'0 % 15579 299
Villamosgépek és készül _Aíach etappar. e'lectr 3.596 5.386, 1.4949 2.177'1 4— 682"? 2'80 ROZS —— Seigle . . . . . . . . . . . . 212399 103.679§ 5.841'0 2.125'4 — 3715'6 2'73
Toll —— Plumes . . . . . . . . . . 1.846 2.888 1.301'7 20115 4- 7098 258 FliSS és elkészített hús kolbász —— Viandes
frazches et préparees, sancisws . . . . . 9.125 11.888 17742 119906 7' 222'4 2'57
Zab — Avoint . . . . . . . . . . 19.854 96.431 4407 1.928'6 Á—l— 1.4819— 2'48
Bab száraz — Féeve seche . . . . . 140008 74.800 4.760'3 1.870'0 ——-—— 2.890'3 2'40 Disznózsír, szalonna — Saíndour lard. . . . 1.842 10.385 2275 1.739'1 1. 1.511'6 2'23 Gépek és kés7'úlékek _ llíachmes et appareils. 8.935 9.260 11718 14378 Jr 2660 185 Tojás w ()cufs ( . . . . . . . . . . . 6.084 4450 1 1864 9790 —— 2074 126
7 db -—— piécc 188.898l 13.659 2
Drgyéb árúk _. Air/res marchandises pár — [Jarre — 19.076 18. 904":) 178741 4— 89696 22'96
(; — (1 . . 978169 1,192.551 ( ! ;
' db —— 171901: 216505 49.161I
Kivitel össz. — Eacportatíons total pár —— paire — 19.076 78.97975 4 77.8274 ._. 1.148'0 100'00
kp — 11 . . [ 2,232.640 2,529.871§
1) A mennyiség darabokban van kimutatva. —- La gnantité est tndiguc'e en pieces.
