7—8. szám.
J u h o k s z a m a Nombre des brebis
1922—ben en 1922
Ország
Pays háború előtt
avant la guerre
N agybritánnia ——
Grande Bretagne Ausztrália — Australie
Új- Zeeland — Nouvelle
Zélande. . . Dél-Afrika —— Afrigue
du Sud. . Argentina — Argentine
Egyesült-Államok ——
Etats- Unis . . Uruguay —— Uruguay
28,967'.495
85)057.402
23,7 61.021 80,000.000 24,191.810 22222259
26,288,960 4o,ooo.ooo 30556659
80,401,486
52,362.000 26,286.296
36,048.000 12,ooo.ooo
—308— 1924
Feltűnő ajuhállomány megfogyatkozása Ar-
gentínában, ahol a háború előtti 80 millió
darabról éppen felére csökkent. Ennek oka abban keresendő, hogy a népesség szaporo—
dásával és a folyton javuló vasúti és közle—
kedési viszonyokkal karöltve mind nagyobb
területeket vonnak megművelés alá, azonkívül
a gyapjú árában néhány évvel ezelőtt mutat—
kozó hatalmas esés is a juhtenyésztés Vissza- fejlódését siettette. Az ausztráliai gyapjú—
prodnkció gyengébb voltát a nyírások hoza- mának csökkenése idézte elő, ami a juhok—
nak takarmányhiány folytán mutatkozó rosszabb kondiclojara vezethető vissza.
KERESKEDELEM Es KÖZLEKEDÉS
lllllllllllllllllllIIII-IIIIll.-IlllllllllllillllllIll-llllllllllllllllllllI'll-IIIIll-Ill.Ill.-IIIIII-llllllllllllllllllllIII-Ill
Külkereskedelmi forgalmunk az 1924. év január—július hónapjaiban.
Commerce extéricur de la Hongrie pendant les mois de janvier a juillet 1924.
Re'sume'. Le phénomcne le plus saillant du mouvement du commerce extérieur de l'année 1924 observe jusgu'ici est llaccentuation in—
interrompue de l'exportation ayant pris cours pendant la seconde moitie' de llan 1.923. En effet, la valeur moyenne mensuelle de llexportation s'éleva des 13'7 millions de couronnes—or de llannée 1920 a 402 millions de couronnes-or.
Cependant le bilan du commerce exterieur des septs mois connus jusguici de l'année 1924 est encore toujours passif, comme en 1923, car l'importation s'est également accrue. Ce gui nous frappe particulierement, clest Kanamori- tation subite des importations de juillet de 485 millions de couronnes-or a 596 millions de couronnes— or. Malgré cela l'exce'dent de llimpor—
tation ne faisait dans l'année courante gue 76'2 millions de couronnes-or contre les 984 millions de couronnes—or de l'année pre'ce'dente.
floutefois il ne slensuit pas de cette passivité du bilan gu'il ait dd slempirer davantage, d'une part, parce gue l'importation accrue des tex—
tiles diminuera selon toute probabilité au mois de septembre apres le completement des stocks d autre part, aussi parce gue dans les derniers mois de l année lexportation des produits agri- coles prendra également un essor.
Dans la valeur de l'importation, ce sont de nouveau les tissus de coton gui occupent le pre- mier rang. Par suite de l'augmentation de llim- portation de juillet la guantite' des tissus de laine entrée a surpasse' prés d'une fois et demi les expéditions de l'année passée. Les bois bruts et ouvrés sont arrivés ainsi gue d'habitude
de la Roumanie et de la Tche'coslovaguie.
Les deux tiers des besoins en houille furent couverts par les charbonnages de la Pologne, les expéditions anglaises ont cessé, par contre les importations tchégu's ont repris de force. Pour l'importation des machines, a l'exception des machines agricoles, toutes les sortes de machines ont éprouvé une augmen- tation assez considérable et il convient de faire ressortir a cette sujet gue les installations des fabrigues textiles se poursuircnt encore toujours. La hausse en sauts rapidis des importations de jute, de laine et de [ils accuse également le développement de l'industrie textile.
L'importation des cuirs préparés s'est guelgue peu accrue, tandis gue la guantité des impor-
tations de papier et de metawx bruts est restée au niveau de l'année précédente. Parmi les marchandises de moindre importance it convient de mentionner encore llaccroisscment des im- portations d*automobiles pour personnes, de peaux brutes et de tabacs, ainsi gue celle d ouvrages mi--/abrigués en fer et darticles en tissus a maille.
Les 300/0 de la valeur de llcxportation
reviennent aux farines et aux ce're'ales. De farine de froment et de seig/e la Hongrie a exporte' 1 % millions de guintaux. La farine de froment fut achetée en premier lieu par la Tchécoslooaguie et l'Autriche. puis des guantite's moins importantes ont réussi (l'étre place'es en Pologne et en Allemagne. Le marché principal (lu scigle était llAutriche. Les importations
de froment et de seigle ont amélioré le bilan
1924 -—309— 7—8. szám.
de 34 millions de couronnes—or. A llépogue correspondante de l'année pre'ce'den te la Hongrie n'avait guére d'exportation ole céréales. Lleoc—
portation de froment s'est accru en particulier au mois de juillet et a presgue atteint les 3000 wagons. L'exportation ellanimauoc de trait et de boucherie ne présente un déplace- mint gue relativement auoc pays de destination.
Les chevauoc ele trait ont trouz'é des acheteurs dans un nombre sans cesse croissant de pays, en particulier'en Italic et en Pologne. La climinution de la consommation indigene a eu pour résultat gue l'exportation de sucre se maintenait encore au mois de juillet dans (les proportions assez considérables. Dans llexpor—
tation de machines, les machines agricoles ont en un role important, les exportations en Russie ont pris cours et l'exportation se rliri- geant vers les Balkans a pris également un essor. L'industrie electric/ue commence a gagner du terrain également sur les marche's occiden-
tauoc. La forte exportation de nolaille et de
ses produits a cu oles résultats satisfaisants et laisse conclure au développement de lelevaae de la volaille. Pour les autres articles elese- portation en general on peut remarguer éga—
lement une augmentation. Toutefois le vin, ayant appartenu en 1920 et 1921 encore au nombre des articles (l'exportation de premier rang, aper du son importance actuellementau point de vue du bilan du commerce eocte'rieur.
En résumant les résultats des sept premiere mois du mourement clu commerce exte'rieur on peut établir gue simultanément avec llaccroisse- ment des cxportations ellarticles textiles l'im—
portation servant (les buts d'investitions gui agranolissent la force productioe (lu par/s se développe également et llessor gue prencl lleze—
portation fait conclure a l'accroissement con—
tinuel rles excédents de production du pays.' Az 1924. év eddigi külkereskedelmi for- galmának legkiemelkedőbb jelensége az 1923.
év második felében megindult kivitel további fokozódása. A kivitelnek ez az állandó fejlő—
dése kétségtelen bizonyítéka az ország gazda- sági megerősödésének. A kivitel havi átlagos
értéke ugyanis az 1920. évi 137 millió arany- koronáról 40'2 millió aranykoronára szökött fel.
Az 1924. év eddig ismert hét hónapjának külkereskedelmi mérlege azonban mint 1923- ban, most is passzív, mert a kivitel megerő- södésével egyidejűleg a behozatal is megnö—
vekedett. Különösen feltűnő ajúlinsi behozatal hirtelen emelkedése, mely a június havi 485
millió aranykoronával szemben, a fokozott
textilbehozatal folytán, 596 millió koronát tett.
A behozatal többlete azonban a folyó évben
csak 762 millió aranykorona volt, az előző év ugyanezen hónapjaira eső 984 millió arany- koronával szemben. A mérlegnek e passzivi—
tásából s a júliusi, aránylag kedvezőtlenebb
eredményből azonban nem következik a mérleg
további romlása. Egyrészt, mert a felduzzadt textilimport a készletek kiegészítése után szeptember hó folyamán már előreláthatólag csökkenni fog, másrészt, mert az agrártermé- kek exportja is erősebb lendületet fog venni Gabonafélékből ugyan kisebb exportra számít—hatunk mint tavaly, de a kedvező takarmány- , tengeri- és burgonyatermés mindenesetre elő—
nyösen fogja befolyásolni a külkereskedelmi mérleget.
Az év első hét hónapjának legfontosabb árúi a következők voltak: (l. a 310. old. tábl.) A behozatal értékében ismét a pamutszö—
vetek foglalják el az első helyet. Ez vissza—
térő jelensége a megmaradt Magyarország külkereskedelmi forgalmának s az összeomlás óta csak 1923- ban az életbeléptetett behozatali korlátozások folytán előzte meg a pamutszö- veteket az importált nyers és megmunkált fa értéke A pamutszövetek importjánál két moz- zanat érdemel említést. Az egyik az, hogy míg az 1923. év hasonló időszakában a nyers- szövet a behozott pamutszövet mennyiségének csak egyharmadát tette, addig az idén a be- hozott szövetek GOO/O—a nyersszövet volt. A másik feltűnő körülmény az, hogy Ausztria részesedése az importban majdnem 500/0-kal visszaesett. Háromhavi behozatali kontingens egyszerre történő szétosztása és a kontingensek terhére érkezett előleges szállítások folytán
júliusban nemcsak a pamutszövet, hanem a gyapjúszövet behozatala is felszökött. A be- hozott gyapjúszövet mennyisége közel másfél- szeresét érte el a mult évi szállítmányoknak.
A nyers és megmunkált fát, úgy mint eddig, ezúttalis Romániából és Csehországból vásároltuk, jelentéktelen mennyiség érkezett Jugoszláviából is. Kőszénszükségletünk kéthar- madrészét a lengyel bányák útján fedeztük, elmaradtak az angol szállítmányok, de meg- élénkült a cseh import. Gépbehozatalunk egy negyedrészét tette a Jugoszláviából javítás végett érkezett gőzmozdonyok mennyisége. A mezőgazdasági gépeket kivéve minden gép- fajtánál elég23 jelentős emelkedés észlelhető, különösen ki kell emelni, hogy textilgyáraink berendezkedése még egyre tart. A textilipar fejlődésére mutat a juta, gyapjú és a fonal—
behozatalugrásszerűemelkedése.Anyerspamut- behozatal a mult évhez képest némileg meg- növekedett, bár júliusban a behozatal jelen—
téktelen mennyiségre zsugorodott. A papiros
7— 8. szám. —310—
1924_
Külkereskedelmi forgalom 1924. l—Vll. — Commerce emtérieur de la Hongrie en 1924 I—VII.
Mennyiseg metermázsákban arantytlígroedgban Az ÖSSZ érték ' guanttte en gmnlanx metngues az 1924. január— 0/ ában
Az árúk megnevezese _— lul- hónapjaiban . 0
Désignation des marchandises az 1923 év 37 1924 ev Éiíífgní'í's'lg'le Pourcentage
———— " __ dans les mois de la valeur január—július hónapjaiban de yanvíera totale dans les mois de janv. ajm'llel juillet 1924
A) Behozatal — Importation
Pamutszövet — Tissus de eoton 47.971 51.381 420826 1176
Nyers és megmunkált fa — Bois brut et anvré 10,979.254 12,914.545 39.535'6 11'05
Szén — Charbon . 5,979.157 6,191.739 276428 7 73
Gyapjúszövet —— Tissus de laine . . 13.006 18.266 263736 7 37
Gépek és készülékek —— Machines et appareils 74.185 121.002 19.045'0 532 Pamutfonál és cérna — Fils de coton et fils
retors . . 26.821 37.066 18'850'5 5'27
Kikészített bőr —— Cuirs prépore's 9.657 11.825 12.745'2 3'56
Papiros és papirosárúk — Papier et articles de
papier. . . 216316 222501 10.295'5 2'88
Gyapjúfonál --—Fils de laine 3.121 8.928 8.883'2 248
Nyersfémek ——- Métana: brnts 54.806 57.022 7 .838.2 219
B) Kivitel —— Exportatíon Búzaliszt, rozsliszt, búzadara —— Farines de fro—
ment el de seigle, semoule . 634658 1,290.712 437726 1555
Vágó- és igásállatokl) — Animaum de trait et
de boncherie . 78114 81.190 32.010'9 11'37
Fogyasztási cukor ——- Sucre a consommation 122838 404696 21.386 8 7'60
Búza — Froment 4.113 860552 19.738 701
Rozs -— Seigle . . . 1.569 750930 148344 5'27
Gépek és készülékek — Machines el appareils 66.926 92.958 10.920'0 388 Friss és elkészített hús (kolbász)Viande fraiche
et preparée . . 54 811 51.650 10.279'4 365
Villamos gépek és készülékek —— Machines et
appareils electrignes . . . . . . . 16.932 21.687 31627 326
Toll —- Plnmes . . 10.651 10.551 6.326'0 2'25
Leölt baromfi — Volaille merte 6.075 22.574 6.136'8 2.18
r) Mennyiség darabokban. —— guantite' par tétes.
és uyersfémek mennyisége az előző évi szín- vonalon maradt, a kikészített bór importja némileg megnövekedett. A forgalom értékében kisebb jelentőségű árúk közül a behozott személyszállító autók számának növekedése tűnik fel. Háromszorosra szökött fel a nyers- bőrök importja, emelkedtek a konyhasószál—
lítmányok s a dohányjövedék' is nagyobb mennyiségű dohányt szerzett be Bulgáriából és a trieszti közvetítő kereskedelem útján. A be- hozatal jelentékenyebb csökkenését csak vasfél- gyártmányoknál és kötöttárúknál tapasztaljuk.
A kivitel értékének 30 százaléka a lisztre és a szemesterményekre jutott. Búza— és rozs- lisztból 13 millió métermázsát szállítottunk külföldre, a legerősebb forgalom március, április és május hónapokban volt. A búzalisztet első- sorban Csehország és Ausztria vásárolta, kisebb mennyiségeket sikerült Lengyelországban és Németországban is elhelyezni. A rozsliszt leg-
fontosabb piaca Ausztria volt. A 7509 vagon
rozs és a 8606 vagon búza kivitele több mint 34 millió aranykoronával javítottaa mérleget, mert az előző év megfelelő időszakában gabona—
kivítelünk alig volt. A búzakivitel különösen
júliusban emelkedett, s majdnem elértea3000
vagont. A búzát Ausztria, Csehszlovákia, N emet- ország és Svájc, a rozsot Ausztria és Cseh- Szlovákia vásárolta.
A vágó— és igásállatok kivitele csak a ren- deltetési országokon belül mutat eltolódást.
A vágómarhánál elmaradtak a jugoszláv és olasz szállítmányok, a hízott sertés kétharmad—
részét Ausztriába, egyharmadrészét Cseh- szlovákiába adtuk el, míg a mult évben Cseh- szlovákia volt a fófelvevő piac. Az igáslovak mind több országban találtak vevőre, ez évben az olasz-és lengyelexportemelkedett erősebben.
A belföldi fogyasztás csökkenése tette lehetővé, hogy a cukorkivitel még júliusban is jelentékeny volt, mert a kivitelre szánt.
készletek a félévi exporttal majdnem teljesen
s
1924 ——-311— 7—8. szám.
kimerültek. A gépek kivitelében, a javításba visszaküldött gőzmozdonyok mellett, a mező- gazdasági gépeknek jutott nagyobb szerep.
Mezőgazdasági gépiparunk, bár kisebb mérték- ben ismét megkezdte szállításait Oroszországba.
A Balkánra irányuló export is fellendült s a J ugoszláviávalkötött egyezmény előreláthatólag még inkább fokozni fogja exportunkat. Exportra dolgozó Villamossági iparunk is mind több és több árút helyez el túlnyomórészben a nyugati és tengerentúli piacokon. Baromfitenyésztésünk fejlődését mutatja az a nagy export, melyet a belföldi szükséglet teljes fedezése után baromfiból és baromfitermékekből elértünk.A friss és elkészített húsok csoportjában a for- galorn annyiban változott, hogy megindult a friss borjúhús exportja és erősen visszaesett a
kolbászfélék és füstölt húsok kivitele. Atöbbi kiviteli cikkeknél általában emelkedés észlel- hető. Az idénycikkek közül a kedvezőtlenebb gyümölcstermés folytán csökkent a friss gyümölcskivitel, a főzelékexport ellenben meg—
növekedett A bor, mely 1920-ban és 1921—ben még legelsőrendű exportoikkeink közé tartozott, külkereskedelmi mérlegünk szempontjából ma már nem bír jelentőséggel.
Külkereskedelmi forgalmunk első héthavi eredményeit összegezve megállapítható, hogy a fogyasztási célokat szolgáló nagyobbmértékű textilbehozatal mellett az ország termelőerejét fejlesztő beruházási célokat szolgáló importis fejlődik s a kivitel fellendülése azt mutatja, hogy az ország termelési feleslegei is állan- dóan növekszenek.
A magyarországi légiközlekedés az 1924. év első felében.
Communication ae'rienne en Hongrie au cours de la premiere moitié de t'année 1924.
Résume'. — Le service da trafic ae'ricn en Hongrie slest déroulé sur les lignes Budapest—- Vienne et Budapest—Belgrade. Le personnel du service des a'eux exploitations hongroises (S. A. de Trafic Aérien Hongrois et S. A.
dlAéroexpress) se eomposait de 9 pilotes gui faisaient le service avec 11 appareils. Sur les tignes hongroises de la Compagnie étrangere (S. A. de Trafic Aérien Franco—Roumain) les avions assurant le service pendant le méme temps étaient au nombre de 28, et furent
eonduits par 14 pilotes. Au cours d7une derni—
anne'e on a releve' sur les deux lignes 483 trafics ae'riens communiguant selon un indi- cateur. Le nombre oles voyageurs était de 519, surpassant avec 195 le nombre des voyageurs des six mois précévlents. Denvoi des marchan-
dises se chiű'rait a 48.670 kg, contre les 9297 leg
du semestrepre'cédent, dont 0" 70/(, revenaient aux correspondances. 81 '5"/0 aux journaux 80/0 aux colispostaux et1 7'80/0 aux bagages. Les tableaux annexes donnent des chifres détaille's sur le mouvement des aerodromes hongroises ainsi gue sur le transport ae'rien des marchanaises.
Az 1924. év első felében — az előző évi- hez hasonlóan —— Magyarországon három vál- lalat bonyolitottalealégiforgalmat: a Magyar Légiforgalmi r.-t., az Aeroexpress r.—t. és a Francia-Román légiforgalmi r.-t. E három társaság közül csak az első tisztára magyar vállalkozás; az Aeroexpress ugyanis csak részben tekinthető magyar vállalatnak, ameny—
nyiben forgalmát egy osztrák társaság látta el magyar gépek és magyar személyzet segít-
ségével, a Francia-Román légiforgalmi r.-t.
pedig teljesen külföldi érdekeltsége volt.
Az összes légiforgalmi járatok a budapest- bécsi és budapest-belgrádi útvonalon közle—
kedtek s az előző évben tervbe vett további vonalak közül ez év júniusáig még újat nem kapcsoltak be a forgalomba. A két magyar Vállalat forgalmi személyzete kilenc pilotából állott, kik 11 géppel látták el szolgálatukat;
az idegen társaság magyarországi vonalain ugyanezen idő alatt 28 gép fordult meg, melyeknek vezetése 14 pilótára volt bízva.
A légijáratok — kéthónapi téli szünet után —— 1924 február havában indultak meg, újra egyelőre csak a budapest bécsi vonalon, majd márciusban a budapest-belgrádi útvona—' lon is. A t'élesztendő alatt a két vonalon 483 menetrendszerű járat közlekedett, vagyis 65-tel több, mint az előző évnek ugyanebben a sza- kában; viszont az utasnélküli menetek száma
217-ről 208—ra csökkent. A menetrendszerű járatokon az előző félévinél 195-tel több, összesen 519 utas fordult meg, kik 2l állam kötelékébe tartoztak s közöttük a magyarok 31'6, az osztrákok 160, a németek 147, a franciák 102, a szerbek 4'00/0 -kal voltak képviselve, míg 23'50/0 egyéb államok polgáraiből került ki.
Az utasok 9'40/0-a tartozott a női nemhez.
A vállalatok a személyszállítással kapcso- latban postai és egyéb küldeményeket is to- vábbitottak s az előző félévi 9.297 kg-hoz
képest összesen 48.670 kg árú került gépei-
ken elszállításra, melyek között 0'70/0 levelet,81'50/0 újságot és csomagot, valamint 17'80/0-_
nyi poggyászt találunk. A légiforgalom esz-
