Kil'disev, G.: Mit mutatott a mintavételi eljárás?

(1)

STATISZTIKAI IRODALM'I FIGYELÓ

szerűségeket szerző külön fejezetben tár- gyalja. Behatóan elemzi a beruházásokra

irányuló kereslet és az annak kielégítésére

szolgáló tőkejavak kínálatát, amikor figye—

lembe veszi a tőkejavak árszínvonalának és a tőke-kamat változásainak, továbbá a

hitelvolumennek a befolyását. Végered—

mény gyanánt mikro— és makroökonomiai modelleket dolgoz ki a tőkejavakkal kap—

csolatos kereslet és kínálat dinamikai egyensúlyának a jellemzésére. Rámutat az eddigi ilyen modellek ama fogyatékossá—

gára, hogy nem veszik figyelembe a mo-

dell szerkezetének, valamint a vállalatok

számának a változását a dinamikai, illetve

a növekedési folyamatok során.

A beruházási tevékenység realisztikus modelljének figyelembe kell továbbá ven—

nie, hogy itt a kereslet egy bizonyos tőke—

állomány fennállásának biztosítására irá—

nyul, tehát egy készletvolumen dimenzió-

jának megfelelő mozzanatra, míg a kínálat

oldalán egy bizonyos időtartamra vonat- kozó jószágtermelés, tehát egy áramlásnak

megfelelő dimenziójú mozzanat áll. Ebből a dimenzió—különbségből származik főkép- pen a beruházások erős ingadozása, még a rövid időközök folyamán is, a tőkés gaz- daság keretében. Ugyancsak ez nehezíti meg a beruházási tevékenység hosszútávú előrelátását, illetve tervezését a központilag irányított és a piaci gazdaságban egyaránt, amikor különösen érvényesül a népesedés

és a technikai haladás jövő alakulásával

kapcsolatos, teljesen ki nem küszöbölhető bizonytalanság. E bizonytalanság azonban lényegesen csökkenthető a termelés idő—

mozzanatának az ökonometriai modellek keretében való realisztikus figyelembevé—

tele segítségével, ami az eddig alkalmazott

termelési függvényekből hiányzik. A hiá- nyok kiküszöbölésére és így eredménye—

sebb ökonometriai vizsgálatokra nyújta—

nak útmutatást a szerző által megállapí—

tott alapelvek és modellek.

(Ism.: Theiss Ede)

8

KIL'DISEV, G.

MIT MUTATOTT

A MINTAVÉTEL! ELJÁRÁS?

(Csto pokazalo vüborocsnoe lszszledovanie.)

—— Vesztník Sztatisztiki. 1962. 6. sz. 28—35. p.

A múlt évben a Moszkvai Gazdaságsta—

tisztikai Intézet általános statisztikai tan—

széke az OSzFSzK Központi Statisztikai

Hivatalának iparstatisztikai osztályával

együttműködve megvizsgálta, hogyan lehet a darabbéres munkások normateljesítésére vonatkozó teljeskörű számbavételt repre—

zentatív megfigyeléssel helyettesíteni.

101 Az iparvállalatok évente kétszer, április—

ban és októberben közölnek adatokat a normateljesítésről. ,,Az iparvállalat be-

számolója a teljesítménynormák teljesíté—

séről és a munkabéralap összetételéről" c.

beszámolóban. A beszámoló tartalmazza az ipari termelőmunkások (a darab— és időbéresek) összlétszámát a beszámolási hó

végén, valamint a darabbéresek norma—

teljesítési adatait.

A nagy vállalatoknál azonban, ahol a munkások százait, sőt gyakran ezreit fog- lalkoztatják, a vállalat alap- és kisegítő műhelyeiben dolgozó munkásokat felosz—

tani a normateljesítés fokozatai szerint és kimutatni a munkások normateljesítését a legfontosabb foglalkozások szerint, igen

munkaigényes feladat.

A vizsgálat az OSzFSzK területén 60

népgazdasági tanács iparvállalatainak 1959.

októberi beszámolóit használta fel.

A statisztikai hivatalok a darabbéres munkások teljesítménynormáinak teljesí—

tésére vonatkozó adatokat népgazdasági tanácsok, iparágak, a vállalatok alap- és kisegítő műhelyei szerint dolgozzák fel az

említett beszámolóban használt 6 csoport (90 százalék alatt, 90—100; 100—110; 110—_

120; 120—150, 150 százalék és e felett tel—

jesítők) szerinti részletezésben. Mindenek—

előtt azt kellett tisztázni, hogy mennyire jelentős a munkások teljesítménynormái—

ban az ágazatközi szóródás. Ebből a célból

, . , , X

a korrelac1os hányados (r:—z,—

a- (ÉM—;)!f

Ef

—— a teljesítménynormák teljesítésének

ágazatközi szóródása; (72 — a teljesítmény—-

ahol 6; : —

- normák teljesítésének népgazdasági tanács .szerinti általános szóródása) segítségével vizsgálták a teljesítménynormák teljesíté—

sének ágazatközi különbségektől függő in—

gadozását. A korrelációs hányados kiszá—

mításánál jelentős nehézséget okozott,

hogy 63; és a, meghatározásához ismerni

kell a normateljesítés átlagos százalékát

mind a 6 csoportnál. '

Míg például a 90—100 vagy a IDO—110"

százalék között teljesítők csoportjában

ilyen átlagnak el lehet fogadni az osztály—

köz közepét, a ,,150 százalék és e felett"

teljesítők csoportjában ezt nyilvánvalóan nem lehet megtenni-

A beszámolóban közölt általános átla—

gok, amelyek 146—200 százalék között in—

gadoztak, azt mutatják, hogy hiba lenne 165 százalékban megjelölni ezt az átlagot.

A ,,150 százalék és a felett" teljesítők

csoportjában a normateljesítés átlagos

(2)

102

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

százalékát előzetesen ki kellett számítani mind a népgazdasági tanácsokra, mind az

egyes iparágakra. Magától értetődik, hogy ezeket a számításokat előbb el kellett vé—

gezni a vállalatokra a következő módon:

;_31f1*xafs*x3f3txlfrtwsfs'ixsfs

fi afa % a-fi Jrfg *fa ,

ahol ne,, ma..., 35 a megfelelő osztályköz

közepe, fi, fa, ..., fö a munkások száma a megfelelő osztályközben, :E —— pedig a

teljesítménynormák teljesítésének átlagos százaléka. Ily módon ebben az egyenlőség—

ben csak egy ismeretlen van, az xs, amely

már meghatározható.

Kiszámítva a korrelációs hányadosokat a teljeskörű adatok alapjánrminden nép—

gazdasági tanácsra, arra az eredményre

jutottak, hogy az ágazatközi ingadozás a teljesítménynormák teljesítésében nem játszik lényeges szerepet, az összes eset- ben az 1- nem haladta meg a 30 száza—

lékot.

Különböző nagyságú minták tanulmá-

nyozása alapján megállapították, hogy

elegendő a munkások 10 százalékát kivá—

lasztani ahhoz, hogy kielégítő adatokat kapjanak a teljesítménynormák teljesí—

tésének átlagos százalékáról, mind a nép-—

gazdasági tanács egésze, mind vállalatai tekintetében.

A teljesítménynormák teljesítésére vo—

natkozó adatokat nem az egyes munká-

sok, hanem vállalatok szerint kapják és

összesítik. A szerzők véleménye szerint ezeket az adatokat a vállalatoknál is meg lehet állapítani. Ha abból indulunk ki, hogy minden vállalattól az egész válla—

latra vonatkozó adatokat kapunk, akkor az összesítő adatok megállapitása érde—

kében a mintavétel egysége nem az egyes darabbéres munkás, hanem a vállalat

lesz.

A beszámolójelentésben szereplő 30

iparági csoportot, mivel ilyen részletes

adatfeldolgozás nem szükséges a teljesit- ménynormák teljesítésének felméréséhez és egyébként is fáradságos és költséges

lenne, 5 alapvető iparág—csoportra csök—

kentették, amelyek a következők: nehéz—

ipar (gépgyártás nélkül), gépgyártás,

könnyűipar, élelmiszeripar és egyéb ipar—

ágak.

Ezeknek a nagyobb iparági csoportok—

nak képzése megkönnyítette a teljesit—

ménynormák teljesítésére vonatkozó mu—

tatók elemzését. A reprezentativ adatfel—

vétel céljai szempontjából is ez a csopor—

tosítás előnyösebb, mert egyrészt lehető—

séget nyújt a hiányosságok könnyebb fel—

ismerésére, másrészt a vállalatok nagyobb

számára tekintettel megfelelőbb tájékoz—

tatást nyújt, ami igen fontos a különböző véletlen tényezők hatásának kiküszöbö—

lése szempontjából. _

A szóban forgó beszámolójelentés tar-

talmazza a munkásoknak a teljesítmény—-

norma teljesitésének foka szerinti meg—A oszlását nemcsak az egész vállalat, hanem

az alap— és kisegítő műhelyek tekinteté—

ben is.

A reprezentatív módszer alkalmazási lehetőségének vizsgálata során a kutató-

kat mindenekelőtt az érdekelte, how a

népgazdasági tanács vállalatainak alap- és segédműhelyeiben dolgozó munkások a

teljesítménynorma teljesítési foka szerinti megoszlásának kiszámításához milyen ria—*

gyok a műhelyek közötti eltérések a nor—

mák teljesítése terén. A korrelációs hánya—

dosok, amelyeket 10 népgazdasági tanácsra számítottak ki, 5—12 százalék között vol—

tak. Ez azt jelenti, hogy a teljesítmény-

normák teljesítése terén az alap— és ki—

segítő műhelyekben dolgozó darabbéres

munkások között a különbségek annyira

lényegtelenek, hogy bátran elhanyagol- hatók.

A kutatók véleménye szerint a beszá—

molójelentésben csak a teljesitménynor—

mák átlagos teljesítési százalékára vonat—

kozó adatokat kell alap- és kisegítőmű—

helyek szerint megadni, a darabbéres munkásoknak a teljesítménynormák tel-

jesítési százaléka szerinti megoszlása meg—

adható az egész vállalatra vonatkozóan. A reprezentatív vizsgálat eredményei ala—

pot adnak annak feltételezésére, hogy az iparági csoportok kiszélesítésével, azaz minden népgazdasági tanácsnál 5—8 ilyen alcsoportot képezve, a reprezentatív meg—

figyelést sikerrel lehet felhasználni a darabbéres munkások normateljesítési _ adatainak kiszámításához.

(Ism.: Kiss Ferenc)

KLUSZON', VACLAV:

Az U.: IPARVÁLLALATOK OPTIMÁLIS NAGYSÁGA És TERULETI ELHELYEZÉSE

(Optimal'nüj razmer i razmescsenie novüh promüslennüh predprijatij.) —— Voproszü Eko- nomiki, 1962. 7. sz. 109—125. p.

Szerző cikkében azt vizsgálja, hogyan állapíthatjuk meg az új iparválallat opti—

mális nagyságát és legjobb területi elhe—

lyezését a beruházási és üzemeltetési költ—

ségek csökkentése mellett.

A vállalat optimális nagyságának kri—

tériumai rendszerint a beruházási és