Heyn, Wolfgang: Mintavételi eljárás háztartások kiválasztására

122

nagy szóródás és a felnőtt, de még a csa- ládba'n élő gyermekek levonásával járó hibalehetőség kiküszöbölése érdekében csak a 47. életévet még be nem töltött

asszonyokra terjedt ki a vizsgálat. Igy

temészetesen a minta nem tekinthető reprezentatívnak, de csak így lehetett biztosítani, hogy a viszonylag kis terje—

delmű mintán belül (városokban 1020 falvakban 1645 fő) kielégítő pontossággal össze lehessen hasonlítani a főbb réte—

gek adatait.

A megfigyelés módszere a következő volt: a kiválasztott személyeknek átadtak a nap 24 órájára szóló 5 perces beosztású kérdőívet, amelyen az asszonyok a meg—

felelő időponthoz bejegyezték minden te—

vékenységük megkezdését. Ezt kiegészí- tették egy másik, a család jellemző ada- tairól kitöltött kérdőívvel. A mintát úgy osztották el, hogy a megkérdezettek a hét minden egyes napjáról körülbelül egyenlő számú ivet töltsenek ki (hogy az egyes napok közötti szisztematikus eltérések is vizsgálhatók legyenek).

A felvételnél külön problémát jelentett, hogy amúgyis elfoglalt embereket terhelt többletmunkával, ezért csak az önként vállalkozókkal lehetett kitöltetni a kérdő-'- ívet, ami némileg szintén csökkentette a felvétel reprezentatívitását.

A részletes eredmények ismertetése nélkül ' megemlítjük, hogy a feldolgozás főbb szempontjai (mindkét megfigyelés—

nél) a következők voltak: a háztartási munka körülményei (vagyis a gépekkel való ellátottság), a_fizetett és a családi segítség mennyisége és szóródása; az átla—

gos napi időbeosztás elég részletes bon- tásban (például: kereső foglalkozás, házi—- munka több csoportban, gyermekek el—

látása, pihenés, szórakozás, alvás stb. idő- tartama); néhány fontosabb tevékenységre fordított idő szóródása; mindezt külön vizsgálták az egyes csoportoknál (például a gyermekek száma, a családfő foglalko—

zása stb. szerint).

Az eredmények -— a fent mondottak ellenére -—- jól jellemzik az egyes csopor- tokat, és tekintettel a módszerek azonos—

ságára, összehasonlíthatók és jól áttekint—

hetők.

(Ism.: Ferge Sándorné) Heyn, Wolfgang:

Mintavételi eljárás háztartások kiválasztására

(Ein Stichprobenveriahren zur Amswahl von Hauslialtuwngen) —— Allgemeines Statisiisches Archiv 1559. i. sz. 56—61. 9

A statisztikai gyakorlat során többféle feladat megoldására alkalmazzák a ház-

tartások reprezentativ kiválasztását. Köz—

vélemény_ és piackutatásnál gyakran van szükség mintavételi eljárásra aháztar—

tások kiválasztásához.

Szerző vázolja a Demoskópiai"lntézet-—*

nél alkalmazott háztartásstatisztikai mintavételi módszert, mely lényegében kétfokozatú rétegzett mintavételi eljárás,, ugyanis az elsődleges megfigyelési egy- ségek kiválasztását rétegezés előzi meg.

Az intézet mellőzi a rendőri bejelentő- ' hivatalok adataiból való kiindulással kapcsolatos nehézkes, sokszor megoldha- tatlan módszert. Először -— a Német SZÖ—

vetségi Köztársaság teljes területének vizsgálata esetén —- a községeket, nagy—- ságcsoportokba rendezik és az így alkotott rétegekben (az 1950. évi népszámlálás háztartásokra vonatkozó felméréséből a felvétel idejére kivetített adatok alapján) háztartási részsokaságot képeznek. A fel—

vételnél alkalmazott összeirók létszámá- nak megfelelően 400—500 háztartás jelent egy—egy részsokaságot. Ezek a részsoka- ságok az elsődleges mintavételi egységek.—

A második lépcsőben történik meg :— és a módszer előnye ebben rejlik -— a tény-—

legesen megfigyelni kívánt háztartások korlátozás nélküli véletlen kiválasztása a sokaságból, anélkül, hogy előre ismerni kellene valamennyi háztartást, így az összeírók végzik el a kiválasztást, a ki—

kérdezéssel együtt, egy munkamenetben.

A közölt gyakorlati példában 2000 ház- tartás 200 biztos által történő kiválasz- tásának és kikérdezésének megoldását vázolja a szerző. Minden összeíró —— ' a bejelentőhivatali címekből —-— egy vélete lenül kiválasztott kiinduló címet kap, majd ettől számítva az utca minden má—

sodik lakóházában, minden hatodik sor- ban következő emeleten, a betűrend sze—

rinti negyedik lakást vagy háztartást ke—

resi fel. (Háznak számít minden olyan épület, amelyben magánháztartás vélel—

mezhető, így gyárak és iskolák is, de pél—

dául lakatlan épületek, kaszárnya, börtön vagy internátus nem számít lakóháznak;

Az emeleteken ugyanígy az irodahelyi—

ség vagy raktár nem tekinthető háztar—

tásnak.)

A módszer alkalmazása esetén a rész—

sokaságból kiválasztott háztartások ará—

nya (a kiválasztási arány): 2—2,5 száza—

lék. Szerző utal arra, hogy kisebb hiba- lehetőséget jelent a különböző hosszúságú Utcákat tartalmazó körzetek esete, de a nehézség áthidalható.

A becsült átlagok és a szóródás kiszá—

mításához a következő értékek szüksége—

sek:

STATISZTIKAI IRODALMI' FlGYEIlű 1 23

Megnevezés Alapsokaság Mintasokaság

A rétegek száma ... L L

Az! elsődleges egységek száma '(rész—

sokaságok) ... R 7-

Az elsődleges egységek száma a t—edik

rétegben ... R, r,

_A másodlagos egységek száma (háztartá—

sok) ... N 7;

A másodlagos egységek száma a t—edlk

rétegben ... N, "!

A t—edik réteg i—edik elsődleges egységé—

ben foglalt másodlagos egységek száma

A t—edík réteg i-edik elsődleges egységé-

ben foglalt k-adik másodlagos egység

értéke

A t—edik réteg i—edik elsődleges egységé- ben foglalt másodlagos egységek átlaga

A főátlagot az alábbi becsülni:

képlettel lehet

Ezenbelül

Tt _ ..

__ , 2

"21 (mu öt)

., ! ::

835 :: M és

" -——- 1

!

fm __ __

2 (xtík _— 3102

" Ica 1

* :í "':

nti—l

Mivel mi nagysága állandó és N ;,— közelí- tőleg állandó

l l

' N* (—————N-——— :K konsb.)

" ( "ii 4 Na ) (

(a:1,2,...,L) (tzl,2,...,L)

Nti "ti

(áml,2,...,R,) (isx1,2,—--.rt)

a'tíl; T'tik

(kr—tl,2,...,Ntl-) (k:1,2,...,nt,-)

_ , Ntí _ ; "zi

afin?— Zatu; max—" 2 wtik

!! km] "ti ha.—1

Figyelembe véve, hogy a községek, la—

kóházak és emeletek kiválasztása csak kisegítő fokozatokat jelent, így a két—

fokozatú rétegezett kiválasztási eljárás alapján § szórásnégyzetére az alábbi

torzítatlan becsült érték adódik:

%R§[(l 1)24— 1 nN2(1 1)2] /2/

V:: ' ***" ***—' atb ' t' ***—f*— Sz'

* tmlNz ': Rt HR: ;m1 ( "u Nti !

3.

Figyelembe véve továbbá, hogy 379140,

! az alábbi egyszerűbb képletet kapjuk:

L 32 K 11

8_§/'—:': yw—í—(s'; 4————— 8182) 3

* 631 Ngrt b Rt 531 " //

Az eljárás előnye a térképen alapuló szokásos területi reprezentációval szem—

ben, az hogy a háztartások kiválasztásaa kikérdezéssel egy munkamenetben tör-—

ténhetik, és hogy a kiválasztott háztartási részsokaságokban a kiválasztási arány közelítőleg állandó marad, következés— , képpen a szóródás kiszámítása egyszerű- södik.

(Ism.: Ráth Szabolcs)