Boltjanszkij, A.: Az új ipari technika statisztikai mutatóinak kérdéseihez

(1)

1088

tési tevékenységek megszervezése, gépesí- tés, szabványosítás, új anyagok bevezetése, hagyományos anyagok terén elért fejlődés, az anyagok gazdaságosabb felhasználása.

A kötet 3. része önálló tanulmányokban az Angliában szokásos és általuk javasolt irányköltség megállapítási módszereket is- merteti, valamint a dániai téli építkezések- ről, a Szovjetunió nagyblokkos építkezései—

ről, és a Német Szövetségi Köztársaság kisérleti építkezéseiről számol be.

(Ism.: Szentes Vidor)

*

Bloch, Joseph 'W.——Malnak, Julian:

A fontosabb munkabesnüntetések méretei az Egyesült Államokban

(The dimensions of major work stoppages.)

—- Monthly Labor Review. 1961. 4. az. 383—

39]?—

A tanulmány azt a célt tűzte ki felada—

tául, hogy megvizsgálja az 1947—1959 kö- zött eltelt 13 év alatt az Amerikai Egye-

sült Allamokban lezajlott,, gém szerint

268, egyenként legalább '10 000' munkást közvetlenül érintő munkabeszüntetés mé—

reteit. ' '

A szerzőket az késztette cikkük megírá—

sára, hogy az Egyesült Államokban a leg—

utóbbi években sok szó esett a nagy sztráj—

kok hatásáról a gazdasági életre, a Taft—

Hartiey törvényről, valamint a kormány szerepéről a munkaviszályokban, és a téma ma is rendkivül aktuális Bár a sztráj- kokra vonatkozóan kevés statisztikai adat

áll rendelkezésre és ezek, is'koriátozmtabb

terjedeh'nükben' és sok tekinwtben önké—

nyes jellegűek, a cikk szerzői megkísérlik, hogy ezek alapján elemezzék ,a nagy sztrájkokat és kisérleti alapot szolgáltassa- nak az értékelések, illetve a javaslatok

számára., , _ , '

A tanulmány "fontosabb" munkal-leszün—

tetésnek —— pnsztán nagysága elápján —- el 10 000 vagy több munkást érintő, legalább egy teljes napig vagy műszakig tartó sztrájkot tekinti, függetlenül a munkahe—

sziinte'tés gazdasági kihatásától. A Man-

kaügyi Statisztikai Hivatal a sztrájkok

nagyságát traditionálisan a sztrájkokban közvetlenül résztvevő munkások számá-

ból állapitja meg. A sztrájkok kő—

vetkeztébe'n közvetett módon érintett

munkások számára vonatkozóan (P1— a

szolgáltatások hiánya miatt más vállala- toknál feleslegessé vált munkások) nem

végeznek statisztikgfi megfimiést Termé-

szetesen léhetl tettes sztráik a jával kelfef

sebb munkást érintő szítréjk'jis (néldául az

l'96i elejéní'lezajiott New York—*i'vontató4

hajós sztrájk), ha az nagy hatást gyakorol a gazadsági vagy politikai életre.

' bevezetésére irányuló intézkedéseket, el

STATISZTIKAI monALMt nemm-L

A továbbiakban szemük részletesen elemzik a vizsgált 13 éves időszak alatt az

Egyesült Államokban lezajlott nagy sztráj- kokat. A sztrájkok számán kívül vizsgál-

ják a kiesett munkanapok szál—nát, a nagy sztrájkok következtében kiesett munka—- időnek az összes munkaidőliöt való ará—

nyát, a sztrájkok kitörésének oké—it (bér—

viták, tiltakozó munkabeszüntetések stim azt,, hogy a 13 év alatt lezajlott nagy sztrájkok több vállalatot éi'intettekee, he—

gyan oszlottak meg a fontosabb munka-

beszüntetések az Amerikai Egyesint All—á—

mok egyes tagállamai között, illetve, hogy a sztrájkok egy államban merültek—e' fel vagy, több államra is átterjedtek, milyen

iparágban voltak elsösorban a munkahe-

szüntetés'ek, hogyan tagozódtak a sittre?—

kok időtartam szerint; valamint azt, hogy milyen eredménnyel (béremelés, nyugati—

omelés, munkabiztonság növelése stb.) vég—

ződtek. '

Az 1947—4959 közötti időszakban "ait

Amerikai Egyesült Államokban ;; legne—

gyobb sztrájkok a következők voltak:

Ev Sztrájk Munkankl?

1959 acélipari 11994 m

1952 acélipari , , 23 mio (m

1949 antracit— es köszénbányáez 21 660 009

1949 acéligari is 2410 000

1956 , acélipari , 11 900050

1947 távbeszélőforgalmi aolg'ozóki' m 109 m 191! . kőszenbenyáozan a nee nos

1950 Chrysler Corp. munkásai 6 1300 Lim)

1954 faipari rmnl—nisokM 3909 606 1948 húsfeldolgozó munkásait 3 ne m

* Ez a sztrájk még a Tah—Hártiey tőr—eseti?

életbelépése előtt volt.

_ " A sztrájk 5 államra terjedt ki.

(Ism.: Kármán Tamásné) Boltjauezk—ii, A.:

Az új inari technika statisztikai

mutatóinak kérdéseihez

(!; voproszu o pokazatelial'x sztatisztiki novo;

tehniki v fromiislennoszti.) —— Veszmtk szia;

tisztiki. 196 . 3. sz. 32—40. 1).

A gyors technikai fejlődéml egyidőben egyre növekszenek az új technikát tükröző

statisztikával szemben támasztott követel——

mények is. A szerző véleménye szerint a

jelenlegi vállalati _,beszámolojelentések

nem felelnek meg ennek a követelmény—

nek, egyfrészt' azert, mert Csépán az ipar néhány ágaZatát ölelik fel; másrésZt,mert nem adnak tiszta képet a vállalatok technikai fejlődéséről a gépesítésés automati—

zálás tekintetében. A statisztikai beszamo—

lórendszernem tükrözi, tehát nem is se—

gíti elő, hogy a' vállalatok az ál seem meglevő gépek tökéletesítése, a technoló—

giai folyamatok tipizálása útján valósítsák meg.

(2)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

A. Bottjcmszkij cikke azarúj, technika sta—

tisztikájának" néhány pmblémájával fog—*

'lalkozik, köztük a beszámolási rendszer

"kérdéseivel a gépgyártás területén szerzett tapasztalatok alapján. A jelenlegi statisz—

tikai adatok a termelés gépesítésének és .automatizálásának színvonalát csak egyol- wdalúan ábrázolják. Helyesen ezt a színvo- nalat olyan komplex mutatóval kellene ki—

fejezni, amely egyaránt jellemzi a ter-me- lőeszközök, a technológiai folyamatok, valamint a munka gépesítésének és auto—

1039 '

matizálásának színvonalát is. E mutatók

mindegyike önmagában a termelés gépi-3813

tésé—nek és automatizálásának csak egy- egy oldalát mutatja. A termelési felszere—

lések teljes gépesítése nem mindig jelenti a kézi munka teljes felszámolását, nem zárja ki a nehéz és megerőltető munkát.

A termelési eszközök gépe'sítési (és auto- matizálási színvonalát — mondja a szerző -— a következő séma segítségével lehet ki—

fejezni: ,

A termelés gépe- sítésének és auto- matizálásának foka

Termelési eszközök

A gépesítés és automati- zálás fokának jellemzői

Alsófokú gépesítés a) Mechanizmusok meg—

hajtómű nélkül

Középfokú gépesítés a) Szerszámgépek és

vállalatok

A termelési folyamat gépesítési és auto- matizálási színvonalát egyrészt az alap- és kisegítő technológiai folyamatok gépesítése (3 gépesített és automatizált műveletek aránya) jellemzi, másrészt a fent emlitett technológiai- folyamatok elvégzéséhez ,szülnséges munkaerő-szükséglet.

Szemlélteti, ezt a következő példa. Egy gépipari vállalat üzemében lo—féle alkat- részt készítenek. Ezek megmunkálásának alapvető technológiai folyamata 120 műve- letből áll. Ezenkívül ugyanebben az üzem- ben 50 ellenőrző és szállítási műveletet is végeznek. Ebből 80 technológiai és 20 el—

lenőrző-szállítási műveletet gépen végez—

nek, a többit kézi erővel.

Ez esetben a gépesítés koefficiensei (Kgép), a következők: Az alapvető tech-

nológiai folyamatra vonatkozóan:

"

80 0 67

m mom ,

A termelés kisegítő folyamataira:

Kilép : a"; : Ori-0

:

9 Statisztikai Szemle

b) Mechanizmnsok meg- hajtó müvel

1!) Teljesen automatizált részlegek, üzemek,

A termelési folyamat kézi munka segítségével történik

Kézi munka csupan a ki—

munkagépek kézi segitő műveletekben vesz kiszolgálással részt

b) Szerszámgépek és munkagépek mecha- nikus kiszolgálással

Felsőfokú gépesítés— a) Félautomaták A kisegítő munka is gépi automatizálás b) Automaták eróveltörténikmmunkás c) Önálló automata csupán az ellenőrzésben

vonalak vesz részt

Az egész termelési folyamatra vonatko- zóan:

100

Ké: zsosz;

" 170

Amennyiben a gépesítés és automatizá- lás színvonalának széleskörű elemzését tűzzük ki célul — írja a szerző —- az el- végzett műveleteket még tovább kell bon- tani. Meg kell vizsgálni, hogy az alapvető technológiai, a kisegítő és termelő folya—

matot első—, másod— vagy harmadfokúan gépesített, illetve automatizált eszközzel végezték-e el.

A megoszlás e tekintetben háromféle lehet.

1. Az elvégzett műveletek nagy részét első- és másodfokúan, kis hányadát hat- madfokúan gépesített termelőeszközön vé—

gezték el.

2. Az elvégzett műveletek megközelítően egyformán oszlottak meg a három gépesí- tési fokozat között.

3. A műveletek nagy részét másod— és harmadfokúan gépesített tennelőeszlsözön végzik és az elsőfokúan gépesített terme—

(3)

1090

STATiszmmzmenni-MI, mi ma

löeszközön semmit'vagy csak nagyon ke—

veset végeznek.

Az előző példa alapjánaz alábbi táblá—

zat tartalmazza ezeket a variánsokatj

Variánsok Mutatok -—*————'—————

( , 1-36 ! 2-ik 8-ik

1. Az üzem elvégzett , ,

technológiai művelet .. 120 120 120 2. Ebből gépi műveletek . 80 80 80

Ebből gépesítési fokozatok szerint

a) első fokozat . .. 40 25 -—

b) második fokozat 35 30 30 0) harmadik

fokozat ... ! 5 25 50

3. Általános gépesítésl

O,67 0,67 0,67

koefficiens ... ]

A harmadik szempont, amelyet figye— _ lembe kell venni az, miként aránylik a kézi munkaráfordítás a gépesítési koeffi—

cienshez. Ehhez meg kell határozni azt 'a kézi munkaráfordítást, amely 3 gépesített, illetve automatizált munkához szükséges.

A gépesítési koefficiens (Kgép) és a munkának azon része között, melyet a gé- pesített és automatizált folyamatoknál vet—

tek igénybe (Tgép) a következő összefüg- gések lehetségesek

Kgép ) Tgép, Kgép a Tgép: Kgép ( Tgév Nézzük a következő példákat

A teoh— A gépesített Idő A a l t ;]ollógialt folyama;

' m ve e 0 yama munkal — Művelet tuttam teljesítés gépe-sítés! nyeeségi

(wc) koefficienae koefficiense (Egan) (Tgép)

1 . ; . . . . 5 gépen _

1 ' 5

2 . _ 6 kézi erővel § —— 0,83 Éö :: 0,17

a ... 20 kézi erővel

Ócmsew 30

Gépesítsük először a 2. műveletet

Művelet

Idő-

tártam

(perc)

Kgép

Ha először a 3. műveletet gépesitik az:

eredmények egéezen mások, leamek '

Idő-

tartani

k

_, (vere), gép

Művelet ,; 55563,

Oisman 18

Ahhoz, hogy az elemzés teljes legyen célszerű még megvizsgálni a dolgozók megoszlását az alábbiak szerint:

1. Összes munkás Ebből:

Kézi munkával foglalkozók Gépi munkával foglalkozók

?. Összes termelő munkában foglalkoz-—

tatott munkás Ebből :

3. Összes kisegítő munkás Ebből :

Ily módon a komplex mutatók megha—

tározott időpontra vonatkozóan a gépesí—

tés és automatizálás tényleges szinvonafát' tükrözik. A vállalat szempontjából—: time?

lembe kell azonban venni még az automa— ' tizálás gazdasági hatékonyságát is. A sta-v tisztikának —- a szerző véleménye szerint

— a következő mutatók segítségével kell a—

gépesités és automatizálás gazdasági-ered—

ményeit lemérni: a termékek önköltségé- nek csökkenése, a Vállalat kapacitásának növekedése, a munkatermelékenység emelkedése, _ a kibocsátott termékmennyi-—

ség növekedése, a nehéz fizikai munkák kiküszöbölése stb.

Nem elég azonban 'csak kiszámítani az új technika bevezetésének gazdaságossá—

gát, hanem meg is kell határozni azokat a, tényezőket, amelyek e gazdaságosságot eredményezték. Végül pedig érdekeltté kell tenni a vállalatot a termetét további gépe—- sítésében, illetve automatizálásában.

(Ism.: Újlaki Lászlóné)