Az 1941. évi népszámlálással kapcsolatban végrehajtott általános kereskedői statisztika első eredményei

(1)

! KERESKEDELEM, KÖZLEKEDÉS

Az 1941. évi népszámlálással kapcsolatban végrehajtott általános kereskedői statisztika első eredményei.

Les premiers résultats dune enguéte générale faite sur le commerce en liaison avec le Recensement hongrozs de 1941.

Résumé. Prenant pour modéle l'enguéte générale sur Iiindastrie organisée en 1941, en liaison avec le recensement de la population, l)0ffice central r. 11. de Statistigue a fait 'une enguéte sur le commerce inte'rieur de la Hongrie, Liorganisation de cette enguéte sur Pindustrie a été déja analysée aux nm 5—6 de la Revue Hongroise de Statistigue de 1943; nous nous bornerons dans ce gui suit d appeler [jattention sur celles (les guestions techni- gues gut intéressent le commerce.

L'enguete a embrassé tout le commerce inté—

ríeur, a lieycclusion des marchands ambulants et des revendeurs au marche'. Les résultats provisoires gue nous allons communiguer devront slentendre de telle faeon gue la catégorie des employés de commerce comprend les commis, apprentis, ploye's de bureau, personnes appartenant á la famille du proprie'taire et travaillant dans Pentre- prise, et personnes accomplissant méme an travail non commercial, et gue le chiffre diaffaires réalisé en 1940 exprime les recettes brutes (les entreprises commerciales. '

Pour

8111—-

mcsurer le progres accompli par le commerce inie'rieur en Hongrie, il faut comparer les chíffres de la récente enguéte á ceux gue Pen- guéte analogue a fournis en 1930. Celle—ci accom- pagnait Ie recensement de la population et avait naturellement pour théátre le territoire de la Hon- grie de Trianon. En outre, Penouéte de 1930 se rapportai—t uniguement aux entreprises commerciales appartenant a des personnes physigues, ainsi gutaux employés de ces entreprises, sans chercher a déterminer Ie chiffre dtaffaires (Tableau 1).

Dans toutes les catégories du commerce, on a pu enregistrer un beau progrés: le nombre des entreprises accuse une augmentation de 55'9%, et celui des employés une augmentation de 122'0%. Le commerce a donc pris une grande extension et en méme temps, les entreprises ont gagné en solidité.

Sur le territoire de la Hongrie actuelle, Fen- guéte de 1941 a trouvé (Tableau 2)'110,132 entreprises commerciales proprement dites (les représen- tations commercialessn'y sont pas comprises) avec 187969 employés et ayant re'alisé en 1940 5'1 milliards de pengős comme chi/[re diaffaires (il est a remarguer gue ce chiffre brut comprend tant les affaires du commerce de gros gue celles du commerce rle détail; certaines affaires sont donc doublement comptées). Plus de trois guaris du

commerce ont pour siege le territoire de'membré par le traile' de Trianon, ce gui stexpligue par le róle preponderant de Budapest oil se traitent plus aue la moitié des affaires du commerce intérieur, Parmi les branclies du commerce, lialimenta—

tion, le commerce des textiles, Ie commerce des animaux et des produits agricoles, le commerce du fer, des articles mélalligues, enfín le commerce aes produits forcstiers et miniers se (listinguent parti—

culierement au triple point de vue du nombre (les entreprises, du nombre des employés et du Cliff/re diaffaires (Tableau 3). Le Diagramme I indigue clairement comment se répartissent les affaires entre les diverses branclzes et, a llínteriear des branches, entre les personnes physigaes et morales, ensuite, guel est le cltiffre diaffaires moyen pour cliague groupe. La

tout

structure (tu autre aspect suivant considere *Ie commerce

commerce présente un

guyon provincial on le

commerce des villes, ce dernier ayant une variété infiniment plus grande, Les groupes commerciaux gui ont un róle cffacé en province acguierent une grande importance dans les villes (Diagramme II).

Le commerce des villes niest pas seulement plus varie' gue celui de la campagne, il est aussi plus vigoureuac. Les villes autonomes comptent á Pinte- rieur de leurs mars un tíers seulement (33'2%) des entreprises commerciales, mais celles-cí occu—

pent plus gue Ia moitié (51'8%) des employe's de commerce, et leurs opérations commerciales repré—

sente'nt environ les deux tiers (66'0%) du total.

Les données du Tableau !; et du Cartogramme III montrent la répartitíon du commerce par comitat. On volt gue la zone occidentale du pays, ensnite les bords du Danube et de la Tisza sont commercialement les plus avancés; au contraire, les comitats sud—orientaux et la Subcarpathie sont a ce point de vue les plus arrie're's.

*

A M. kir. Központi Stalisztikwai'Hiva- tal az 1941. évi népszámlálással kapcsolatban kiülön adatgyűjtést hajtott végre az ipari üzemekröl és a kereskedelmi üzle- tekről. Az ipari üzemeket felölelő ' adat- gyüjtés első eredményeinek ismertetése a Magyar Statisztikai Szemle 1943. évfolya- mának 5 6. számában már napvilágot

látott. A kereskedelmi iizletekre kiterjedő

(2)

9. szám

adatgyüjtés első eredményeiről pedig az lább—iakban óhajtunk röviden beszá—

"molni.

A kereskedelmi iizletekre vonatkozó adatgyüjtés végrehajtásának módozataira ez alkalommal nem térünk ki részlete- sebben, mert a szóbanforgó statisztikai fel- vétel az ipari üzemeket számbavevő statiszti—

Vkai adatgyűjtéshez teljesen hasonló módon hajtatott végre, ennek módozatait pedig

*a Magyar Statisztikai Szemle fent idézett száma elég részletesen ismertette. Mégis szükségesnek tartjuk a figyelmet ez alka—

lommal is felhívni néhány olyan adat—

gyüjtés-technikai kérdésre, mely egyrészt szorosan a kereskedőkről szóló adatgyüj—

téssel kapesolatos, másrészt pedig mely- nek szem előtt tartása a továbbiak helyes értelmezése szempontjából feltétlenül kívá—

natos. '

A szóbanforgó adatgyüjtés felölelte 'az egész belkereskedelmet, kivéve a házaló kereskedőket és az állandó iizlethellyel nem rendelkező piaci árusokat. A kérdő—

ívet ki kellett tehát töltenie minden önálló kereskedőnek akár nagy-, akár kiskeres- kedő volt, akár saját számlára keres—

kedett, akár bizományos üzletet folytatott, minden önálló kereskedelmi ügynöknek, a piaci árusok tkőzül azoknak, akiknek állandó üzlethelyük volt, a kereskedelmi üzletet fenntartó közkereseti társaságok minden tagjának, a betéti társaságok min- . den beltagjának, s Végül a kereskedelmi te- vékenységet folytató egyéb jogi személyek—

nek. A fentiek szerint nem kellett tehát kérdőívet kitöltenie a házaló kereskedő—

nek. az alkalmi piaci árusnak (kofának)

és az alkalmazott kereskedelmi ügy—

nöknek.

A felvétel időpontja 1941 évi január 31-e, illetve a visszafoglalt délvidéki terü—

leten 1941 évi október hó IO-e volt, de a kérdőív —— az egybevetési lehetőség biz—

tosítása végett még a délvidéki területen is —— az 1940. évi adatokat tudakolta, még- pedig az alkalmazottak létszámára vonat- kozólag az október hó l-ei időpontnak megfelelően, a forgalmat illetően pedig az egész 1940. évi eredményt. Számba—

vétettek tehát az 1941. évi felvételek idő—

pontjában megszámlátt kereskedők, ha - kereskedelmi tevékenységüket az 1940. év- ben is folytatták már, de ennek következ- tében természetszerűleg kimaradtak :!

felvételből azok, akik a megszámláláskor már nem voltak kereskedőknek tekinthe-

——477—— 1943

tők, holott 1940-ben még esetleg folytatták kereskedelmi tevékenységüket. A hiány azonban, amely emiatt a tényleges hely- zettel szemben fennállhat, nem lehet szá—

mottevő.

A kereskedői statisztikai adatgyűjtés végrehajtására szolgáló kérdőív két oldal terjedelemben, többnyire alpontokra is tagozódó 29 kérdőpontot tartalmazott, melyek révén lehetővé vált egyrészt magá- nak a kereskedőnek személyi vonatko- zású körülményeibe betekintést szerezni, másrészt pedig a kereskedő által fenntartott üzlet menetéről tájékozódást nyerni.

Az alábbiakban ismertetésre kerülő adatok a szóbanlévő kereskedőkre vonat—

kozó statisztikai adatgyüjtés első, előzetes feldolgozásának eredményei, melyek a kereskedők természetes vagy jogi személyi jelleg szerinti elkiilönítésével még csak a kereskedelmi üzletek számának, az alkal—

mazottak összlétszámának s a forgalom értékének alakulásáról adnak számot. Az alkalmazottak létszámában a kereskedő- segédeken és tanoneokon. valamint az egyéb üzleti alkalmazo—ttakon (üzleti szolga, kifutó stb.) kívül bennfoglaltatik a tisztviselők és segítőcsaládtagok, vala—

mint a nem üzleti munkát végző alkalmazottak (kocsis. autóvezető, koesikísérő, őr stb.) létszáma is. A forgalom értéke az 1940. év folyamán elért nyers (bruttó) üzleti bevételnek felel meg.

A szóbanlevő statisztikai adatgyűjtés eredményei a mai Magyarország egész bel- kereskedelmének 1940. évi keresztmet—

szetét adják, tehát annak nyugvó állapo- tát tiikrözik vissza. Annak statisztikai megítéléséhez, hogy az ország belkereske—

delme a multban mily módon alakult s milyen fejlődés után jutott el 1940. évi állapotához, korábbi időkből származó hasonló statisztikai felvételek eredmé—

nyeire lenne szükség. Sajnos azonban a belkereskedelmi statisztika a gazdasági statisztikának általában eléggé mostoha ágazata, mert a multban csupán egyetlen általános kereskedelmi statisztika hajtatott végre, az 1930. évi népszámlálással kapcsolatos kereskedői felvétel. Ez a kő—

rülmény annál is inkább sajnálatos, mert Magyarország kereskedő népessége az elmult évtizedekben határozott és jelen—

téktelennek éppen nem mondható fejlő—

dést mutatott. A kereskedő népességnek az ország egész népességéhez mért aránya ugyanis a Magyarbirodalomban 1900-ban csupán 2'2%—os volt. míg ugyanez az arány

(3)

9. szám -——478— 1948 l. A természetes személyek*) tulajdonában lévő kereskedelmi üzletek és

Ezrplm'tations commerciales appartenant á des personnes physigues *) et nombre üzletek száma — Ezploítalions commerc.

, Indexszám

A kereskedelmi csoport száma és megnevezése 1930-ban *" en 1930 1940—ben _ '" 1940 Indícc számszerint 0[arban számszerint 1 "lo—ban 19303i00

nombre abs. m % nombre abs. en 0/0

I. Állatokkal s mezőgazdasági és állati termé-

kekkel való kereskedés ... 5.893 120 10.024 12'8 170'1

II. Erdei és bányatermékekkel való kereskedés 2.964 67 5.073 65 171'2 III. Vas- és fémárukkal, gépekkel, háztartási esz.

közökkel, műszerekkel és hangszerekkel való

kereskedés . ... 1.957 40 3.849 49 1967

IV. Az agyag- és üvegipar készítményeivel való

kereskedés . . . . ... 446 0-3 640 08 1435

V. Bútorral, bör-, gumi—, norinbergi- és diszmű- árukkal, továbbá, papirosárukkal, iró- és

rajzszerekkel való kereskedés ... 1.639 3-3 2794 3-6 1705 VI. A fonó- és szövöipar s a ruházati ipar körébe

tartozó árúkkal való kereskedés ... 6.155 126 10.135 12'9 164'7 Vll. Élelmezési és élvezeti cikkekkel való keresk. 27.297 560 38.596 49-3 141-4 V Ill. Gyógy- és vegyészeti árúkkal való kereskedés,

amennyiben fűszerkereskedéssel nem kap-

vsolatos ... 1.053 21 2.306 30 ' 219'0

IX. Könyv- és zenemükereskedés, filmkereskedés 521 10 1.313 17 2520

X. Zsíbámsok 451 09 1.333 17 2951;

XI. Áruházak ... !) 1) 8 0-0 .

XlI. Cseléd és helyszerzők, munkaközvetítők . . 47 G'] 53 0"! 12229 XIII. Hirdetésvállalkozók hírlap és hirdetésköz-

vetítők. . . . . ... 13 0—0 44 01 3386

XIV. Szallítmányozók . ... 122 02 199 . 0'2 163'1

XV. Egyéb kereskedelmi ágak és kereskedők a '

kereskedelmi ág közelebbi megjelölése nélkül 186 03 1.884 , 24 1.012!) I—XV. összesen, . . 48.744 1000 78.251 1000 1605

Önálló ügynökök ... 2.433 — 1.534 — 63'0

Kereskedelem mindössze . . . [51.177 —— 79.785 —— 155'9 ) A régi foglalkozási névjegyzék szerint az áruházak 1930-ban az árusított cikkek alapján a meg- felelő kereskedelmi csoportba soroztattak.

') Egyéni cégek, közkereseti és betéti társaságok.

irianoni Magyarországra számítva az 1920.

(svi 3'6%-os értékéről 1930-ban 4'2%—osra emelkedett Még nagyobb mértékű fejlődés mutatkozik ha a fenti arány számokat csak a kenesö népességre számítjuk, ahol az

emelkedés az 1920. évi 3'4%-ról 1930—ban

4'4%-ra történt. Minden jogcím meg

van továbbá arra is, hogy az idézett arányszámoknak további növekedésével *—

vagyis az 1940. évre vonatkozólag még magasabb értékkel —— számoljunk. s így Magyarország kereskedelme már csak azért is valóban érdemesnek látszik arra.

hogy gyakrabban s rendszeresen ke—

rüljön :] statisztika megfigyelése alá. Az 1934.. 1935. és 1936. években voltak ugyan adatgyűjtések a kereskedői árukészletről.

('Zt'k azonban csak a városokra és néhány községre terjedtek ki, nem is vonatkoztak az összes árucikkekre, úgyhogy eredmé—

nyeik a kereskedelem fejlödésének meg.:- ítéléséhez alapul nem szolgálhatnak.

Nagyobb jelentőségű e szempontból a kereskedelmi részvénytz'irsaságokat fel—

ölelő adatgyüjtés, amely az említett válla- latok pénzügyi eredményeire vonatkozó adatokat éven'kint veszi számba. A keresv kedelmi részvénvtársasági statisztika azonban az ország belkereskedelmének olyan csekély hányadát öleli fel. hogy abból aligha lehet megbízhatóan következ- tetni az ország egész kereskedelmének alakulására. Tájékoztatásul megemlíthető ugyan. hogy a kereskedelmi részvénytár-

(4)

, 9. szám ——479—— _18—13 kalmazottaik száma 1930-ban és 1940-ben trianoni Magyarországon.

es employés y occupe's en 1930 et 1940, dans la Hongrie de Trianon.

saságok száma az 1930. es az 1940. évek közötti időszak alatt Elöl-ről következetes csökkenés után 706—ra, az általuk fenntartott üzletek száma 1.131—ről 934-1'e apadt. Részvénytőkéjük ugyanez alatt az idő alatt csekély közbeeső emelkedéstől eltekintve 145 millió pengőről 119 millió pengőre csökkent, összes vagyonuk értéke pedig 573 millió pengőről —— a gazdasági válság éveiben majdnem 400 millió pengőig sülyedve az 1940. évben is csak 537 millió pengőig tudott ismét felemelkedni.

holott az 1940. évi adatokban a visszacsa- tol't felvidéki területen és Kárpátalján mű—

ködő részvénytz'irsasz'igok eredményei is már bentfoglaltatnak. Ennek ellenére sem állítható azonban, hogy a részvímytársa—

, zo , z' ; __ ( , Egy üzletre ,esóral-

, Alkalma ttak lets am 1 Fmployes Indexszám Elxhíálzgttí3512 űzze

9330-ban " en 1930 1940—ben '" e" 1940 [ndice explioít. co'mmgrú Nume'ros et désígnalíon des catégories commerc.

számszerint O/o-ban számszerint ola—ban )930:100 1930-ban 1940—ben nombre abs. m % nombre abs. en "lo en 1930 en 1940

l ?

i I. des animaux, des produits agric.,

3.102 ; 6'1 9.749 85 314'3 05 10 des produits animaux

4.434 1 87 9.360 81 2111 15 ['A' H. des produits forestiers ou miniers

: III. ,) dos articles en fer ou en metal,

des machines, des articles mána-

;; gers, des instruments de préeis.,

4.749 !)'3 9.912 86 208"? 24 2'6 des instrum. de musigue

IV. *— des poteries et eles articles en

899 18 1 457 1'3 162'1 .?'0 23 verre

: V. a des meubles, des articles en cuir

ou en caoutchouc, des art. de luxe 5 et de ceux dits de Nuremberg, des articl. znpapier et de ceux oui sont 2.522 —1 9 5.259 46 72085 16 1 '9 ; nécessair. pour e'crire ou dessiner Vl, des articles textiles et des ar- 13275 l 25'9 24.207 ' 21'1 282'4 '3'2 2'4 ; ticles dlhabillement

18.259 l 356 41.510 36'1 2278 0? 1'1 VII. des objets d'alimenta—tion, etc.

; VIII. ;) des articles chimigues ou phar-

g maceut., ewoepte' les magasins ou

1.898 ! 3'7 4.819 3'8' 2276 18 19 on vend aussi des épices

; IX. des livres, des oeuvres musicales,

931 18 2.542 2'2 2731) 1'8 1'9 des films

265 ; 05 900 08 3396 06 O'? X. Brocanteurs

1) ') 1.050 0-9 . l) 131'3 XI. Grande magasins

; XII. Emploitalipns de placement pour do—

15 00 35 0'0 23313 06 ()'7 mestigues et trava'z'lleurs

; XIII. Entrepr. de publicite' ; intermédiaires

18 ()'0 102 f 0'1 5667 14 2'3 pour journaua: ou annonces

542 ['I 914 ? O'S 168'5' 4'4 4'0' XIV. Empe'olitionnaires

! XV. Autres branches commerce et autres

335 x 0—6 3.585 7 ;; 1.07'0-1 1-5 1-9 marchands, s. a. i.

51.244 [1000 114301 '100'0 224'2 I'] 1'5 [*X V, ensemble

941 ! — 939 ! -—— 998 04 0'6 Agents commerciaux indépendants

52.185 3 — 115840 ; _ 3220 1-0 1-5 Commerce total

1) Én 1930, conformément ;; l'ancienne liste des professions, les grands magasins figuraient dans la catégorie commerc. gut comprenait les articles oendus dans lesdits nlagasins.

*) Firmes individuelles et sociétés en nom collectif ou en commandite.

sági vállalatok kezében lévő kereskedelem hanyatlott volna, mert hiszen az átlag egy vállalatra eső részvénytőke a vizsgált időszak alatt 153 ezer pengőről 168 ezer pengőre, a vagyon 602 ezer pengőről 760 ezer pengőre emelkedett, a vállalatok Összes fő üzleti bevétele pedig együttesen 506 millió pengőről 834 millió pengőre, vagyis üzletenkint 4473 ezer pengőről 8922") ezer pengőre, tehát csaknem kétszeresére duzzadt. Mindez amellett szól, hogy a ke—

reskedelmi részvénytársaságok számában beállott apadás a kevésbbé tőkeerős vál- lalatok megszünése révén következett be.

Nem ismeretes továbbá. hogy a jelentős számban más vállalati __ főként korlátolt felelősségű társasági formára áttért

(5)

9. szám —— 480 — 1943 részvénytársasági vállalatok üzleti ered- csoportba, mint 1930—ban. A. Csép—lőgép- ményei miként alakultak. A kereskedelmi

részvénytársaságokról rendelkezésre álló adatok tehát már a mondottak köv-etkez- tében sem alkalmasak az egész kereskede—

lem alakulásának megítélésére, annál ke—

vésbbé, mert mint említettük s miként látni fogjuk,azok csak kis hányadát teszik az ország egész kereskedelmére vonatkozó megfelelő adatoknak.

Az előrebocsátottak szerint tehát bel- kereskedelmünk fejl-ödésének statisztikai le- méréséhez a felsorolt adatgyűjtések közül csupán az 1930. évi népszámlálással kapcsolatos kereskedői statisztikai felvétel eredményei szolgálhatnak támpontul. Mint- hogy pedig az említett 1930. évi keres- kedői adatgyüjtés a kereskedelemnek csak a természetes személyek kezében lévő rétegét ölelte fel s azt is természetszerű- leg csupán a trianoni ország területén, az egybevetési lehetőség biztosítása végett az 1941. évi felvételnek is egyelőre csak a trianoni ország területére eső eredményeit vesszük figyelembe, a jogi személyek tu—

lajdonában lévő kereskedelmi vállalatok—

tól pedig eltekintünk (1. sz. táblázat). Az

1930. évi felvétel nem terjedt ki továbbá a kereskedelmi forgalom megállapítására sem, úgyhogy a fejlődés vizsgálatánál csak az üzletek számának s az alkalmazottak létszámának számbavételére lehet szorítkozni. Ezek szerint a természetes személyek tulajdonában lévő kereskedelmi üzletek száma beleértve az ön- álló ügynökők számát is — a trianoni or- szág területén 10 év alatt 51.177—ről 79.785-re, az üzleti alkalmazottak lét- száma pedig 52.185 főről 115840 főre emelkedett. Míg tehát az üzletek számá- nak szaporodása csak 55'9%-os, addig az

alkalmazottak létszáma 122'0%-kal gyara—

podoll, ami a kereskedelem terebélyese- dése mellett külőnösképen az izmosodását mutatja. Szembetű'nően látszik ez az átlag egy üzletre eső alkalmazotti létszám alaku- lásából is, mely az 1930. évi 1'0 főről 1940- ben 1'5 főre emelkedett.

A kereskedelmi üzletek számának gya- rapodási mértéke általában minden kereskedelmi csoportban számottevő, de különösen az egyéb kereskedelmi ágak csoportjában kirívó (mintegy tízszeres),

aminek azonban főként statisztikai oka van. Az 1940. évi adatgyüjtés során ugyanis lényegesen több csóplőgéptulaj- donos soroztatott ebbe a kereskedelmi

tulajdonosok a foglalkozási névjegyzék szerint csak akkor tekinthetők iparosok—

nak, ha a cséplőgépet maguk kezelik s így a megkívánt szakképzettséggel ren-

delkeznek, egyébként a szóbanforgó ke-

reskedelmi csoportba tartoznak. Hovatar—

tozandóságuk megállapítása az 1940. évi felvétel során tehát a tulajdonos szakkép—

zettsége alapján történt, mely szerint keve—

sebben vottak iparosoknak minősíthetők, mint 1930-ban, amikor iparigazolványuk szolgált a besorolás alapjául. A hirdetés- vállalkozók, hirlap- és hirdetésközvetítők körébe tartozó üzletek számában bekövet- kezett gyarapodás nagy mértéke (több mint háromszorosa) minden bizonnyal a hírverés mind nagyobb térl'oglalásának tudható be. Feltűnő a zsibárusok cso- portjába tartozó kereskedők számának je—

lentősebb mértékű (mintegy háromszo- ros) emelkedése, mely talán már háborús tünetként könyvelhető el. Háború idején ugyanis évről-évre mind nagyobb megbe—

csülésben részesülnek a már ugyan viselt, de még békebeli minőségű anyagból ké- szült ruházati cikkek és használati tár—

gyak s ennek folytán nagyobb jelentő- ségre emelkedik a velük való kereskedés is. Kiemelkedő még a könyv-, zenemű- és filmkereskedés körébe tartozó üzletek szá—

mában bekövetkezett gyarapodás is (két és félszeres), amely a kultúrális igények szélesebb körben való jelentkezéséből származtatható, továbbá a gyógy— és ve- gyészeti árukereskedelem (több mint két—

szeres) fejlődése, mely főként a pípere- cikkek és illatszerek mind általánosabb fogyasztásával magyarázható. Az eddig kiemelt kereskedelmi csoportokban egy- szersmind az alkalmazottak létszámánál is nagyobb mértékű emelkedés állapítható meg, de ezek a kereskedelmi csoportok 1930-ban általában a legkevésbbé jelentős csoportok közé tartoztak a így nagyobb fellendiilésük inkább csak elmaradottsá- gukat enyhítette, mintsem különösebb előretörésüket eredményezte volna.

Magyarország, kereskedelmének legje- lentősebb csoportja, az élelmezési és élve- zeti cikkekkel való kereskedés, az üzle- tek száma alapján kimagasló vezető szere—

péből észrevehetően vesztett. A körébe tar—

tozó üzletek számának az összes kereske—

delmi üzletek számához mért aránya

ugyanis az 1930. évihez (56'0%) képest 1940-ben (49'3%) csökkent. Az alkalma-

(6)

^. ^szám

' x_zoit—taik létszámának az Összes kereske—

létszámához viszo- árnyalati alkalmazottak

, arányszámánál azonban

javulás észlelhető (35'6%—ról i36'1%ra), úgyhogy Végeredményben a kereskede—

lem élelmezési csoportjának is erőtelje-

* sebbé válásával lehet számolni (az átlag egy üzletre eső alkal—mazott létszám 0-7 főről 11 főre emelkedett). A többi fonto- sabb kereskedelmi csoportnál az üzletek számaránya tekintetében 1930. évi hely—

zetükhöz képest általában javulás állapit—

bató meg, ami az általános jólét és a civi- lizáció fejlődése szempontjából kétségte- lenül kedvező tünetként könyvelhető el, mert elsőrendű, nélkülözhetetlen igények kielégítése mellett előtérbe nyoinulhatott a másodrendü igények kielégítéséhez szük—

séges árukkal való kereskedelem is. így kiemelhető az üzletek számarányának növe-

; ' [del—mi ( , nyitott

kedése szempontjából a textil- és ruhá—

zati cikkekkel (12'6%—ról 12'9%-ra), az

állatokkal és mezőgazdasági termékekkel (12'O%-ról 12'8%-ra), a vas- és t'émáruk- kal (4'()%-ról 4'9%—ra), 'a bútorra'l bőr-.

gumi— és papírárukkal kereskedők csoportja (3'3%-ról 3'6%—ra), valamint a már említett gyógy- és vegyészeti cikkekkel való kereskedés (2'1%-ró*l 3'()%-ra)_ Csu- pán az erdei és bánvatermékekkel- keres- kedők csoportjánál észlelhető kisebb mér—

tékü (6'7%—rót 6'5%—ra), valamint az ügy-

nököknél már jelentősebb visszaesés.

Az alkalmazottak létszámának kereskedelmi csoportok szerinti megoszlása te- rén 1940-ben már lényegesen több esetben található alacsonyabb részesedési arány—

szám, mint 1930-ban, de seholsem olyan mértékben, hogy az a kérdéses kereske—

delmi csoportnak erőtlenebbé válását mu- tatná. Az átlag egy üzletre eső alkalma—

zottlétszám ugyanis minden csoportban nagyobb, mint az 1930. évben 5 így a kereskedelmi csoportok mindegyikében két—

ségtelenül megerősödés állapítható meg.

A legnagyobb mértékű fejlődés a jelentő- sebb kereskedelmi csoportok közül az állatokkal és mezőgazdasági termékekkel kereskedők csoportjában mutatkozik (0'5 főről 10 főre), mig az átlag legnagyobb al—

kalmazottlétszámmal dolgozó kereskedelmi üzletek a dolog természetéből folvőan

— az áruházak és a szállítmányozók cso- portjában 'találhatók.

A trianoni terület kereskedelmé—

nek fejlődéséről a fentiekben adott rövid betekintés után rátérünk tulajdonképeni

—481 —— 1943

célunkra, a megnagyobbodott ország bel—

kereskedelmének ismertetésére, figyelem- bevéve most már a jogi személyek által fenntartott kereskedelmi üzleteket is (2.

sz. táblázat). A szóbanlévő 1941. évi statisztikai adatgyüjtés eredményei szerint a mai Magyarország területén 1941-ben a tulajdonképeni kereskedelem körébe (ügy—

nökök nélkül) összesen 110132 kereskedelmi üzlet tartozott, ame—lyek 187969 al—

kalmazottat fog'lakoztatva az 1940. évben összesen 5'1 milliárd pengő értékű bruttó forgalmat értek el. Mindenekelőtt meg- jegyzendő, hogy a kereskedelem összfor- galma gyanánt kimutatott Összegben bent- i'oglaltatik az üzleti tevékenységüket nagyban, valamint kics-inyben kifejtő vál- lalatok bevétele egyaránt, tehát a viszont—

eladásr'a számlázott értékösszeg kétszer szerepel s így az idézett 5'1 milliárd pengő összeg nagyobb a tényleges bruttó kereskedelmi forgalo-m értékénél. E kettős számbavétel kiküszöbölésére a jelenleg rendelkezésre álló adatok még nem adnak módot, úgyhogy a forgalomra vonat- kozó adat helyes értelmezéséhez az emli- tett körülményt a továbbiak során szem előtt kell tartani.

A kereskedelmi üzletek számának liá- romnegyedrésze (75'5%-a), alkalmazottaik

létszámának majdnem 4/5-e (79'4%-a), a

forgalomnak pedig több mint 4/,-,-e (SG-3

%-a) a trianoni ország területére esik.

Már az idézett arányszámok egybevetésé- l'eől is megállapítható, hogy a trianoni or- szág területére eső kereskedelem —— eltekintve számszerinti nagyságától — lénye—

gesen erőteljesebb is a visszacsatolt terü—

letrészek kereskedelménél. Ez a megálla- pítás nem jelent meglepetést, mert tudott dolog. hogy Magyarország kereskedelmé—

nek gócpontja a fővárosban van, itt össz- pontosul az egész magyar kereskedelmi tevékenység. Budapest kereskedelmének forgalma egymagában meghaladja a ví—

déki kereskedelem forgalmát. Az- ország összes kereskedelmi üzleteinek több mint

1/5—ét (22.269 üzletet), összes kereskedelmi alkalmazottainak több mint 1[,a—át (67.326 főt), egész kereskedelmi forgalmának pe—

dig több mint a felét (2'6 milliárd pengőt) Budapest egymaga öleli fel, Ennek követ—

keztében a kereskedelem erőteljességét kifejező arányszámok: az egy üzletre átla- gosan számítható alkalmazotti létszám és

forgalom Budapestre számítva (3 fő, ille- tőleg 119 ezer pengő) természetszerűleg lényegesen magasabb értékeket, adnak.

(7)

9. szám

2. A mai Magyarország tulajdonképeni (ügynökök nélküli) kereskedelmére vonatkozó főbb adatok területi megoszlásban.

—482;

¹⁹⁴³

1940. évi Renseignements principauac sur le commerce proprement dit (sans agents —— autremerzt dit, représentants —

commerciaux) de la Hongrie actuelle en 1940; servant les parties du pays.

__ Úzletek száma Alkalmazottak Úzleti forgalom Egy üzletre eső

'a , Exploilalions létszáma Chzj're d'af— ***—* ;

% § commerciales Employés jaíres . §i£§ , §

.. §e3 ne § .. "%m—§, ?:me

Terum :rs És § Bé— ge§§1$§e§s§

Territaíre g §§ : G 0/ —ban s: "lo-ban go § "An-ban ÉS?— 3; meg" % m::

fó's-É, ON, 3 ' 3; ág ,!EÉ inge-§ ***-N.S'É

'E §3"- "* fg en "ja ; en o/u mg m % REM cSt—"12733 33§§

%S: §§§ § § § § N —_. our une %% *S*—§

(CG—§ E $ * 2 § '*' § exiloítation SISMS

l J

T 20.297í 19'6 45.309 306 1,467.778 45'1 2'2 72'8 17'3 J 1.972 29'6 22.017 55'7 1,162.528 63'8 11'3 596'0 11 Budapest —— Budapest. . T-l-J 22.269 202 67.326 35'8 2,630.306 51'8 3'0 119'0 19'0 Trianoni Manyarország vidéki 'I' 57.954 560 69.592 449 1,260.687 38'8 1'2 21'7 7'0 területe —DTerritoire provin— J 2.979 _447 12.393 31'3 490993 26'9 42 165'1,, 014 cial de la Hongrie de Trianon T—FJ 60? 55'3 81.985 43'6 1,751.680 345 1'3 28'7 7'4 T 78.251 75'6 114901 75'5 2,728.465 83'9 1'5 34'8 8'4 Trianoni Magyarország együtt J 4.951 74'3 34.410 867 l,653.521 90"? 70 3335 ______0 *5 Hongrie de Trianon. . . . T—l—J 83.202 755 149.311§ 79'4 4,381.986 863 1"? 527 89

;

T 6.160 59 7.886 6'2 180563 55 13 296 58

Visszacsatolt felvidéki terület " J 645 _9'6 1.428' 36 54.971 3-0 22 854 06

Zone nord re'incorpore'e Tel—J 6.805 622 9.314 50 235584 47 1'4 34'8 64

T 3.680 36 3.247 3'6 32.344 10 0'9 í 8'9 5'2

Visszatért Kárpátalja —— Sub— J 258 39 448 11 11.882 O'? Z"? _ 46'] __ 03 carpathie revenueála Hongrie T—f—J 3.938 3'6 8.695 20 44.226 09 O'!) 11'3 5'6

Visszaesatolt, kelet-magyaror— J _ : *

szági és erdélyi terület _ Ter- 'I 9.729 94 13.056; 95 162444 00 14 169 37 ritoires oriental et transylvain J 718 10'8 2.889; 73 78.176 433 4'1 1096 03

réincorpore's T—l—J 10.447 95 16.445 8'7 240620 4'7 1'6 232? 4'0

T 5.647 5'5 8.673 52 149868 4'6 1'5 26'7 5'5

Visszafoglalt délvidéki terület J 93 1'4 531 7 1-3 22.965 1-3 5-3 2524 0-1

Territoires méridíonauw reprís T—l—J 5.740 5'2 9.204 49 172833 34 16 305" ő'ö T 103467 1000 148263 1000 3,253.684 1000 14 314 N)

Magyarország nlindössze J 6.665 100'0 39.706 1000 1,821.515 1000 59 2732 ml)—Pt

Hongrie entiére . . , T-l—J 110132 1000 1879691100'0 5,07ő.199 100'0 1'7 46'1 7'5

?

') T : természetes személy (egyéni cég, közkereseti és betéti társaság) —— personnes physigues (firmes ind/ividuelles, sociétés en nom collectif ou en commandite).

J : jogi személy (korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, szövetkezet, község stb.) —— persmz nes morales (soc'iéte's á responsab. limite'e, sociétés anonymes, coopératioes, communes, etc.).

mint az ország vidéki kereskedelmére vo—

natkozólag számítható hasonló átlagérté- kek (14 fő, ill. 27'8 ezer pengő).

A visszacsatolt területrészek között a kereskedelmi üzletek száma, alkalmazot—

taik létszáma s forgalmuk nagysága tekin—

tetében a keleti és erdélyi részek állnak az első helyen (az ország egész kereskedelme-- hez viszonyítva 9'5. 8'7, ill. 4'7%-os része- sedéssel), majd sorrendben a felvidéki te- rület (62, 5'(), ill. 4'7%), a délvidéki terü- let (5-2. 49, ill. 3'4%) s végül Kárpátalja (3'6, 20 ill. 0'9%) következik. A kereskedelem sűrűsége szempontjából azonban a visszacsatolt keleti- és erdélyi terület az

utolsó helyen áll. Az ezer lakosra eső üz- letek száma ugyanis a keleti- és erdélyi részeken csak 40 a felvidéki terület 6'4-es, valamint a délvidéki terület és Kárpát- alja 5'6-es hasonló átlagával szemben. A kereskedelem fejlettségét mutató egyél) arányszámok —— az átlag egy üzletre eső"

alkalmazottlétszám és forgalom —— tekin—

tetében a visszacsatolt területrészek kö- zött a délvidéki terület kereskedelme áll

az élen (1'6 fő, ill. 30'3 ezer pengő) s Kár- pátalja tölti be az utolsó helyet (09 fő,, ill. 11'3 eze—r pengő). Az említett átlagérté—

kek a trianoni terület kereskedelmére szá—' mítva (ezer lakosonkint 8'9 üzlet. üzleten-