Az állatbegyűjtési statisztika kérdései

PALLAG! OTTÓ és SZABÓ LAJOS:

AZ ÁLLATBEGYÚJTÉSI STATISZTIKA KÉRDÉSEI

Az állatbegyűjtés biztositja népgazdaságunk részére a népélelmezés

szempontjából nélkülözhetetlen húst és sertészsirt. Az állatok és állati ter;

mékek emellett fontos ipari nyersanyagok, (SS—értékes exportcikkei is nép—

gazdaságunknak.

Népi demokrácián—k fejlődésével a szükségletek is állandóan növeked—

nek. A szükségletek ellátásának fokozottabb biztosítása érdekében egész be?

gyűjtési rendszerünk — ezen belül különösen az állatbegyűjtés — átalakult,

nagy fejlődésen ment keresztüll

Míg az elmúlt években a népgazdaság szükségleteit döntő részben sza-

bad felvásárlás útján biztosítottuk, addig az elmúlt két évben mind az állat—

begyűjtést, mind a terménybegyűjtést a terület utáni, progresszíven megálla—

pított kötelező begyűjtésre építettük fel. Ennek következtében ma már a be- gyűjtés legdöntőbb formája a terület utáni beadás. A begyűjtött mennyiség is jelentős mértékben emelkedett.

A begyűjtés területén végbement változások fokozott követelményeket támasztottak az állatbegyűjtési statisztikával szemben. A statisztikának nyo- mon kellett követnie a begyűjtési rendszerben végbement változásokat, hogy elérje azt, hogy a statisztika az állatbegyűjtés területén is a vezetés meg—

felelő támaszává váljék.

Kezdetben az állatbegyűjtési statisztika egyáltalán nem felelt meg a vele

szemben támasztott követelményeknek, mivel jelentéseit az egységes bel-

kereskedelmi beszámolójelentés havi lkérdőivein bonyolította le. A belkeres- kedelmi kérdőívek nem feleltek meg az állatbegyűjtési statisztika adatszolgál—

tatására. Egyrészt a kereskedelmi kérdőívek elsősorban az eladást vizsgál—

ták részletesebben, s—ott is más csoportosításban, mint ahogy az a begyűj—

tés területén szükséges, másrészt a beszerzést egészen szűk bontásban tartalmazták. Ezzel szemben az állatbegyűjtésnél a begyűjtési oldalon szük- séges a részletes (cím és lszektorbontásos) vizsgálat. Hiá-nyossága volt még

az is, hogy elsősorban az érték vizsgálatára törekedett, míg a begyűjtés terű-

letén elsősorban a mennyiségi vizsgálat a fontos. Az állatbegvűjtési statisz- tika ,,kereskedelmi" jellegét csak lassan, nehezen tudta levetkőzni.

Ezen a téren nagyobb javulás csak akkor következett be, amikor a Köz-

ponti Statisztikai Hivatalban önálló begyűjtési osztály alakult. Jelentős

lépés volt ekkor az állatbegyűjtési statisztika terén az, hogy külön begyűj- tési kérdőíveket rendszeresítettünk. Ezek már figyelembe vették a begyűj- tési sajátosságokat, azonban hiányosságuk volt, hogy az egyes begyűjtési szakmák sajátosságait nem tükrözték, tehát 'még mindíg nem voltak alkal- masak arra, hogy a vezetés támaszai legyenek.

1952. július l-től bevezettük a szakosított állatbegyűjtési kérdőívet, [amely hűen tükrözi az adatbegyűjtés sajátosságait. Ez a kérdőív alkalmas

ÁPALLAGI—SZABO: AZ ALLATBEGYUJTBSI STATISZTIKA KÉRDÉSEI 383

arra, hogy a vezetést részletesen tájékoztassa. a begyűjtés állásáról, és a

*tervteljesíte's értékelésének alapját képezze. Alkalmas a kérdőív a terv teljesitésének biztosítása érdekében szükséges operatív intézkedések meg-

tételére is.

*Az új rendszer bevezetése óta .az állatbegyűjtés állásáról részletes tájé-

koztatást kapunk naponként, dekádonként és havonként. Megkapjuk a be- gyűjtött mennyiségeket forrásonkénti és címenkénti csoportosításban, és

vizsgáljuk ezeknek a mennyiségeknek a tárcák — ezen belül rendeltetés —

szerinti elosztását is. '

Az állatbegyűjtési statisztika fejlődése s a növekvő követelmények ter—

mészetesen több olyan kérdést vetettek fel, amelyeknek megoldása sürgős fielalcíalíként áll előttünk. Ezek közül a kérdések közül csak néhányat raga-

un 1.

Az első ilyen kérdés, amellyel foglalkozni akarunk, az egységes bizony—

lati alátámasztás kérdése. Ezen a téren !komoly fejlődést értünk el, azonban (hiányosságok még mindig mutatkoznak.

A vételi alapbizonylat jelenleg egységes: a begyűjtés nyilvántartása vételjegy alapján történik. Hiányosság azonban az, hogy a további feldol- gozás nem egységes rendszerben és nem egységes nyilvántartásokban tör—

ténik. Az adatszolgáltatás egységességének és pontosságának biztosítása érdekében szükséges, hogy minél előbb elérjük, hogy minden vállalat egy—

séges rendszerben csoportosítsa és dolgozza fel a hozzá beérkezett vétel-

jegyeket.

Az Állatbegyűjtési Igazgatóság eddig ezt nem valósította meg. A jövő—

"ben azonban az egységes nyilvántartást feltétlenül meg kell valósítani, mivel

ennek hiánya nemcsak az adatszolgáltatás pontosságát, gyorsaságát és

megbízhatóságát veszélyezteti, hanem nagymértékben megnehezíti az ellen- főrze's munkáját is

A vállalatok egymásközötti forgalmában az eladás és vétel gyakran nem

egységes bizonylat alapján történik, Előfordul az, hogy a vevő vállalat más (bizonylat alapján, más időpontra könyveli a vételt, mint ahogy az eladó az eladást nyilvántartja. A különböző .bizonylatokból származik az is, hogy nemcsak az időpont nem egyezik meg, hanem az átadott vagy átvett meny-

nyiség sem.

Az országos állat- és húsmérleg jó elkészítése érdekében meg kell való—

sítanunk azt, hogy ne csak a vállalatok egymásközti forgalma, hanem az ipar 'és a begyűjtő vállalatok átvétele, illetve eladása is egyező adatokat mutasson. Ennek érdekében szükséges, hogy mindkét fél ugyanazon bizony—

lat alapján, ugyanarra az időre, ugyanabban a súlyban és ugyanannak az állatnemnek jelentse a vételt, illetve eladást. Csak így biztosítható az egyes gazdasági műveletek pontos tárgyidőszaki elhatárolása, valamint az iparral

történő egyeztetés lehetősége.

A másik kérdés, amely jelenleg még az állatb-egyűjtési statisztikában

főleg a készletek megállapításánál komoly problémát okoz, a társvállalati forgalom statisztikája;

Társvállalati forgalomnak nevezzük az állatbegyűjtési statisztikában azt a forgalmat, amelyet a megyei vállalatok egymás között, illetve a buda—

pesti Állatértékesítő Vállalattal bonyolítanak le. A budapesti vágóhidak felé, vagy más megye területén lévő vágóhíd felé ugyanis csak az Allatértékesitő

' 384 puma—sza

Vállalaton, illetve a területileg illetékes álllatbegyíijtési vállalaton keresztül történhet szállítás

A társvállalati forgalom statisztikája akkor helyes, ha országOSan a társvállalati vétel és eladás teljesen kiegyenliti egymást mind darabban.

mind súlyban. Országosan tehát a tánsvállalati forgalom a készletek nagy—

ségát egyáalában nem befolyásolhatja.

A társvállalati forgalomnak a statisztikában történő szerepeltetése első-

sorban a vállalati statisztikában (szükséges, mivel a társvállalat felé történő eladás a vállalat készletét befolyásolja. Az országos mérleg elkészítésénél

társvállalati forgalmat nem szerepeltetünk, míg a vállalati mérlegek elkészi—

tésénél a tánsvállalati forgalmat mindenkor feltüntetjüki Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem vizsgáljuk országosan a társvállalati forgalmat.

A társvállalati vételi és eladási forgalom egyezősége jelenleg nincs biztosítva A vállalatok országos összesítésében hol tár—svállalati vételnek, hol társvállalati eladásnak jelentenek többet Ez azt eredményezi, hogy ha

a vételi oldal nagyobb, a többlet a készletet növeli, ha pedig az eladási oldal nagyobb, akkor az itt mutatkozó többlet a készletet csökkenti s ezáltal hely——

telen készletadatokat mutatunk ki.

Ezek a hibák több okra vezethetők vissza.

Az első hiba onnan ered, hogy az eladó, illetve a vevő fél nem azonos bizonylat alapján rögzíti a vétel és eladás megtörténtét. Ezért meg kell tehát valósítanunk azt, hogy a társvállalati forgalmat azonos bizonylatok alapján rögzítsék.

Az eltérések másik oka, hogy a vételt, illetve eladást nem azonos idő-

pontban veszik nyilvántartásba. Ez előfordulhat úgy, hogy a feladó válla- látnál a hóvégi eladások már eladásnak szerepelnek, a fogadóvállalat viszont vételként még nem szerepelteti, mivel az áru csak a következő hónap-

ban e'rkezík meg a megye területén lévő vágóhídhoz. Az azonos bizonylaton

túl tehát szükséges az is, hogy a vétel és eladás nyilvántartásba vétele

ugyanazon időpontra történjék.

Az eltérések harmadik oka, hogy az eladó, illetve a vásárló Vállalat nem egyforma súllyal szerepelteti a vételt, illetve eladást. A feladási súly az út—

közben elszenvedett súlyveszteség következteben nem egyezik meg a fogadó vállalathoz érkezett súlymennyiséggel. Abban az esetben tehát, ha az egyik fél a feladási súlyt, a másik fél pedig az érkezési súlyt szerepelteti nyilván- tartásában, a társvállalati vételi és eladási forgalom nem egyezllet meg, sőt

ennek következtében a tényleges súlyveszteséget sem lehet 'kimutatni Rend—

kivül fontos tehát hogy a Vétel és eladás mindkét vállalatnál azonos súly alapján kerüljön beállításra a statisztikában.

Nézzük meg ezt egy példán keresztül: ,

A Hajdumegyei Allat— és Zsirbegyűjtő Vállalat felad a miskolci köz—

vágóhíd részére 150 db. 195 (; súlyú sertést, A sertések szállítása közben 20/0-05, azaz 3,90 (1 súlyveszteség jelentkezik. Helyesen ez a veszteség a következőképpen mutatható ki a statisztikában:

A Hajdúmegyei Állat— és Zsírbegyűjtő A Borsodmegyei Állul— .és "Zsírbegyűitö Vállalat statisztikájában Vállalat statisztika/aban

Vétel: Begyűjtésből ! 150 db 195 (! -— Vétel: Társváll. Vétel 150 db 195 (1 Eladás: Társvállalati Eladá's: Miskolci KÖZ-

eladás 150 db 195 (; vagóhld _ 150 db 191JO a

' Veszteség: 3,90 4

Összes elosztás: utal—címből) :;

AZ ALLATBEGYUJTÉSI STATISZTIKA KÉRDESBI 385

A példánál feltételeztük, hogy az útiveszteség a fogadó vállalatot terheli.

Amint a fenti táblázatból is láthatjuk, a borsodmegyei vállalat ugyan-

azzal a darabszámmal és súllyal szerepelteti a társvállalati vétel mennyisé-

get, mint. amilyennel a hajdúmegyei vállalat eladásnak jelenti. Minthogy az útközben jelentkezett hiánnyal temészetesen kevesebbet ad át az iparnak, a

hiányt a "veszteség" rovatban szerepelteti. Azt, hogy mindkét vállalat a tel—_

adási vagy érkezési súllyal vegye-e nyilvántartásba az eladást, illetve a vé—

telt, az Állat és Zsírbegyiíjtő Igazgatóság utasításai határozzák meg. A kő- vetelmény csak az, hogy egyenlő súlyban vegyék nyilvántartásba s az útköz—

ben felmerült súlyveszteség a ,,veszteség" rovatban szerepeljen.

További eltéréseket okoz az, hogy az átvevő más állatfajtánakveszi át

az állatokat, mint ahogy azt a feladó vállalat feladta. Ez helytelen, mert így

az összes eladás nem egyezik az összes vétellel. Ezért az átvevő vállalatnak

minden esetben olyan állatfajtake'nt kell az állatokat átvennie, amilyennek

'a feladó vállalat feladata. Amennyiben a minősítés során más állatnemnek

minősítik azokat, úgy az átvevő vállalatnak kell átminősítenie. ,

Pl a Fejérmegyei Allat- és Zsírbegyűjtő Vállalat feladott 100 db., 130 (]

súlyú vágósertést a Pápai Húsipari Vállalat részére. A szállítmány meg—

érkezésekor a Veszprémmegyei Állat- és Zsírbegyűjtő Vállalat megállapí- totta, hogy a 100 db. vágósertés közt van 5 db, továbbtartásra alkalmas koca.

Ezt az 5 db. kocát mint tenyészkocát adja el a Vállalat a célgazdaságok íészére. Enn-ek a forgalomnak a statisztikában a következőképpen kell jelent-

eznie:

Fejérmegyei Állat- és Zsirbegyüjíő ' Veszprémmegyei Állat— és Z-sirbegyűjtő Vállalat statisztikájában- ! Vállalat statisztikájában-

Vágósertés ' Vágósertés

. ,,. . , Vétel: Társváll. vétel 100 db 130 el

Vétel: Begyultesbol 100 db 130 (1 . _ , . , .

.Eladás: Társváll. eladás 100 db 130 (1 íáfntigsügsapa" HUSIP 9? Ég 12323

Veszteség —— db 2.6 (;

Összesen 100 db 130 4 Tenyészkopai

Átminősítés 5 db 6.8 (;

Eladás: Célgazdaságnak 5 db 6.8 Cl

Ebben a példában is feltételeztük, hogy az útiveszteség a fogadó válla-

Tlatot terheli, hogy a feladás közvetlenül a begyűjtés után történt, és hogy a tenyészkoca-eladás is közvetlenül a megérkezés után történt, azaz: az úti—

*veszteségen kívül egyéb veszteség nem fordult elő.

A fenti példa tehát azt mutatja, hogy a társvállalati forgalom helyesen

'csak úgy mutatható ki, ha mindkét vállalat telj-esen azonos adatokkal szere- pelteti nyilvántartásában az adás-vételt. Ezek a kérdések természetesen csak abban-az esetben oldhatók meg, ha' biztosítjuk azt, hogy a szükséges adatok ' és jelentések a beszámolójelentés elkészitése előtt az illetékes vállalatok ren-

delkezés-ére álljanak.

A beszámolójelentésekben az egyeztetés lehetősége érdekében a vállala- tokn—alk jelenteniük kell azt, hogy mely vállalatoktól vettek, illetve mely vál—

lalatoknak adtak el állatokat társvállalati forgalom keretében. A társválla- lati forgalom vállalatonkénti bontása abból a szempontból is fontos, mert így az igazgatóság látja az országos árumozgatást és ezáltal le tudja mérni, 'hogy nem történtek-e szükségtelen, felesleges és keresztszállítások, amelyek

386 * _ Munci—szmog -

nékpgazdaságunknak jelentős veszteségeket okoznak mind súlyban, mind éri-

té ben. ' '

A harmadik kérdés, amellyel foglalkozni akarunk, az átminősítés kérdéSec.

Az átminősítés alatt annak a ténynek a rögzítését, illetve nyilvántartásokban

való keresztülvezete'sét értjük, hogy egyes állatok más cikként kerülnek el—

iadásra, vagy a készletmegállapíta'lsnál számbavételre. mint aminek meg- vették őket. Ez bekövetkezhet többek között a vétel és eladás közötti növeke—

dés vagy súlycsökkenés folytán, vagy egyszerűen azáltal, hogy az állatok értékesítése alkalmasságuk, jobb minőségi tulajdonságaik következtébem

más terv keretében történik. Ilyen eset pl., ha vágómarhák közül kiválogat-

ják a tenyésztésre alkalmas teheneket és azokat a tenyésztehén-terv teljesí-

tésére adják el. * - _ ' itt

A vétel és eladás oldalak ,,átminősítés" rovatai összesenjének meg kell

egyeznie nemcsak országosan, hanem vállalatonként is. Pl., ha a vállalat

által begyűjtött 50 db. vágómarha közül 3 db. vágómarhát tenyésztésre alkal- -

masnak találnak és úgy is értékesítik, akkor a statisztikában ezt a következő—

képpen kell helyesen jelenteni:

Vágómarha Tenyésztehén

Készlet 2 db 9 c; Késztet _ — db —-— ft

Vétel; Begyiíjtés z,,4_50_db,__,200 g Vétel: Begyűjtés 10 db 50 (;

Összesen 52 db 209 (, Atminősítés 3 db 15 (1

. , , Összesen 13 db 65 :;

Eladas: Megyei vagóhrdnak 40 db 155 (1

Atmínősítés 3 db 15 a Eladás: All. gazd. 12 db 61 (;

Készlet 9 db 39 (] Készlet 1 db 4 (l

Osztan—52 db*209i] Összesen 1371; 65 tr

Láthatjuk tehát, hogy az átminősített állatots'a vágómarhánál az eladási)

oldalon, a tenyésztehénnél a vételi oldalon szerepeltetjük az átminősítés rovatban. A' két oldal átminősítés rovatának nemcsak darabban, hanem súly— _ ban is meg kell egyeznie.

Ennek érdekében az egy-es vágóállatoknak, —— mint cikkeknek — az ismérveit a lehető legpontosabban meg kell határozni. Meg kell állapítani

tehát, hogy mikor minősül az állat malacnak, lslüldőn—ek, illetve vágósertésnek.

Ez igen fontos követelmény s az ezen a téren a mai napig fennállott hiányos- ság mind a külsö, mind a belső forgalom, de a készlet pontos megállapítását is akadályozta. Ennek megvalósítása után elkerülhetők az olyan hibák, mint amilyen pl. a Vasmegyei Állatforgalmi Vállalat jelentésében szerepelt, ahol—

a vágósertések közt jelentős számú malacot és süldőt jelentenek. Ez termé- szetesen a tervteljesíte'st darabszámban és összsúlyban növelte, de az átlag-—

súlyokat nagymértékben csökkentette.

A tervteljesítés mérésével, a mérlegek helyes összeállításával s a nép-v gazdasági szempontból is igen fontos önköltségcsökkentéssel függ össze ——

a súlyveszteségelz pontos kimutatása, A súlyveszteségek, főleg az úti—apadó csökkentését a M. T. határozata írja elő. A jelenlegi beszámolást rendszer e fontos kérdésnek a vizsgálatára megnyugtató módon nem nyújt lehetősé—

get és ennek alapján a súlyveszteség csökkentésére megfelelő intézkedéseket;

nem tud tenni az Igazgatóság.

az ALLATBEGYUJTESI STATISZTIKA KERDESEX ' 387

El kell érnünk azt, hogy a továbbhízlalás folytán előállott súlygyarapo- dás és súlyveszteség bruttó módon, —— tehát ne összevonva —— jelentkezzék a statisztikában. Ez alatt azt értjük, hogy a takarmányozás és hizlalás követ—

keztében előállott súlygyarapodást a beszerzési oldalon a ,,súlygyarapodás"

rovatban szerepeltessük, míg a teljes veszteséget az elosztás oldalán mutas—

suk ki. Ez egyrészt azért szükséges, hogy a veszteséget teljes egészében megállapíthassuk, másrészt azért, hogy a súlygyarapodás teljes kimutatásá- val a különbözö mutatókat (takarmányértékesítéls, felhasználás stb.) meg- állapíthassuk és lemérhessük azt, hogy a vállalat helyesen gazdálkodott—e a takarmánnyal stb.

További követelmény, hogy a súlyveszteséget a vállalatok úgy adják meg, hogy megállapítható legyen, hogy a veszteség a forgalom mely szaka—

szában keletkezett. .

Súlyveszteség kelethezhet:

l. az állat megvétele vagy gyűjtőtelepi kiadása és a megyei vágóhíd—

nak történt átadása közti szakaszban;

2. a vétel és a gyűjtötelepekre, illetve hízlaló istállóba való beérkezés közti szakaszban;

3. a társvállalati szállítás folyamán, s kivételesen:

4. a gyűjtőtelepen is.

A társvállalati szállítás folyamán keletkezett veszteségeket feltétlenül

társvállalatonként részletezve kell feltüntetni, hogy megállapítható legyen:-

milyen viszonylatokban magas a veszteség. Amint arra már utaltunk, a társvállalati iorgalomnál különös gondot kell fordítani arra, hogy a szálli-

tás folyamán mutatkozó veszteség ne a vétel és eladás közötti különbözetként szerepeljen, hanem súlyveszteségként mutassuk ki.

A vállalatoknak természetesen minden egyes szakaszon, minden egyes szállítmánynál külön kell vizsgálniok a veszteséget 5 a normálisnál nagyobb

veszteségek okait részletesebben ki kell vizsgálniok. Ezen a téren végzett

lelkiismeretes munka népgazdaságunk részére igen nagy súly- és értékmeg—

takarítást jelent. "

*

Ahhoz, hogy a statisztikusok a velük szemben támasztott követelmé—

nyeknek megfelelhessenek, mindenek előtt az szükséges, hogy az általuk közölt adatok pontosak, megbízhatóak legyenek, számszerűleg és logikailag

is megfeleljenek a követelményeknek. Ha a statisztikusok ezeknek a követel-

ményeknek minden esetben eleget tennének, nem fordulhatnának elő az olyan

esetek, mint pl. Szabolcs megyében, ahol hanyagság és felületesség követ—

keztében helytelen adatokat közölnek. Zala megyében a közölt—adatok általá—

ban megbízhatatlanok. Nógrád megyében az állandó készletváltozások a nyilvántartás megbízhatatlanságára mutatnak. Ezzel szemben jól dolgozik a Komárom megyei Allat- és Zsírbegyűjtő Vállalat, a Csongrád és a Bács megyei Allat- és Zsírbegyűjtő Vállalat, ahol számszerű és logikai hiba csak

ritkán fordul elő. '

Szükséges, hogy a vállalati statisztikusok kellöképpen együttműködjenek

a tanács begyűjtési osztályának jelentéslelelősével, s a közölt adatokat min-

den esetben egyeztessék. Eddig ez nem minden esetben történt meg és így fordulhatott elő pl. a szeghalmvi járásban, hogy a tanács jelentése szerint )46 (; hízottsertést gyűjtöttek be, míg a megyei vállalat ll? (; begyűjtést

sZerepeltetett.

388 PALuouszano

_ Jelenleg :! statisztikusok nagy része csak mechanikus, számszerű össze- sítő munkát végez. Ahhoz azonban, hogy a statisztika a vezetés támasza legyen, nem elégséges csak mechanikusan összesített számokat a vezetők

rendelkezésére bocsátani, hanem szükséges az is, hogy a statisztika részletei—

ben is elemezze és megmutassa, hogy mi rejlik az egyes számok mögött.

Eiemze'seiknek elsősorban a tervteljesítés, az ütemszeríiség a fejlődés, a minőség és a veszteség vizsgálatára tkell kiterjedniök.

A tervteljesítést nem elégséges csak globálisan megvizsgálni. A globális

mennyiségek egy bizonyos átlagot takarnak és a különböző területek elért

eredményeit vagy hiányosságait nem mutatják meg. Ahhoz tehát, hogy a

statisztikusok rá tudjanak mutatni arra, hogy operatív beavatkozásra hol

van elsősorban szükség, részletesen, szektoronként, címenként, de járási, sőt kisebb egységek viszonylatában is vizsgálniok kell a begyűjtést.

A statisztikusoknak a tervteljesíte's vizsgálatánál felkel! tárniok a le-

maradások okait (— az esetleges ellenséges kártevést vagy hanyagságot _),

de meg kell vizsgáln—io'k azt is, hogy a kiemelkedő jó eredményeknek mi az

oka és azokat milyen módszerekkel érték el. A statisztikusok a számok, illetve

események mögé kell hogy lássanak és azokat távolabbi összefüggéseikben, és kihatásaikban is vízsgálniok kell.

' A tervteljesítés szektoronkénti elemzését mutatja az alábbi tábla:

Vágósertés—begyűilés szektoronkénti tervteljesitése

Terv ! Teljesités

Szektorok Teagu'

g-ban

!

Állami gazdaság ... 25 28 112,0

Állami vállalat ... 15 14 933

Tsz és Tszcs III. . 30 32 106,7 '

Dolgozó paraszt . . . 120 137 114,2

Kulák ... . . 25 16 64.0

Egyéb ... —— —. ——

Összesen ... ! 215 I 227 ! 105,6

A táblából láthatjuk, hogy bár a tervet globálisan 105,6%—ra teljesítet—

ték, az egyes szektoroknál mégis lemaradás mutatkozik. Ennek alapján meg tudjuk állapítani, hogy melyik az a szektor, ahol a terv teljesítése érdeké-

ben meg kell javítani a munkát.

... megye vágósertés—begyűjtésének alakulása

Terv Teli. ,

Járások ...—___..L—w Te,;ífu'

(I-ban

Ljárás ... 200 250 t 125,0

2 ,, ... 350 340 97,1

3. ,, ... 240 ! 270 1125

4. ,, ... 280 275 98,2 5. , ... 400 290 72,5

Járások összesen ! 1 470 I 1 425 M,?

AZ ALLATBEGYUJresx STATISZTIKA KÉRDÉSEK ; 389

Nem elegendő, ha a megye tervteljesitése't globálisan vizsgáljuk, mert

ha megnézzük a fenti táblát, láthatjuk, hogy a megye globális tervteljesí- tése mellett több járás igen nagy lemaradást mutat és a lemaradást x csupán a jól teljesítő járások tervteljesítése ellensúlyozta. Tehát csak * így tudjuk kimutatni azt, hogy melyik területen végeztek rossz vagy jó

munkát. Természetesen sokkal többet mutat a táblánk akkor, ha a különböző

§ elemzési módokat összevontan alkalmazzuk, pl. jelen esetben a megye terv—

teljesítését megnézzük járásonként és azon belül szektoronként. Nem sza—

bad megállnunk a járások teljesitésének vizsgálatánál, hanem szükséges, hogy a legapróbb egységig, a községekne'l a termelőkig, a szocialista szek- tornál pedig gazda'ságig lemenjünik a tervteljesítés vizsgálatábani '

A tervteljesités, az elosztás helyes biztosítása és az önköltség csökken—

tése érdekében szükséges, hogy ,az ütemeseéget is vizsgáljuk. Az állatbegyűj-

tás területén jelenleg még nagymértékben fennáll az a jelenség, hogy míg a hónap elején a begyűjtés vontatottan halad, addig a legtöbb vállalat és tanács a hónap utolsó napjaiban igyekszik havi tervét teljesiteni. Ez termé- szetesen zavarekat idéz elő egyrészt a vágóhídi ellátásban és szállításban, másrészt a minőség rovására megy és sok esetben a minden áron való be—

gyűjtéshezr s így paraSztpolitikánk megsértéséhez vezet.

A begyűjtés hullámzásának felszámolása érdekében szükséges egy dekádidőszakon belül megvizsgálni a napi begyűjtés alakulását, havi viszonylatban pedig a dekádidőszako—k begyűjtésének alakulását, Nézzük meg a következő példán egy hónap dekádídőlszaki begyűjtésének alakulását:

Terv (7 -os TeljeSítés

Időszak ' megoszlása %-os megoszlása

I. dekád ... 233 24,4

II. ,, ... 3 3 33,4

III. ,, ... l 34 ' 422

Hónap összesen . . . . ! 100 ! 100,0

A példából láthatjuk, hogy az elsö dekádban tervezett 33%-os havi be- gyűjtéssel szemben tényszámban mindössze csak 24,4%—os részesedés mutatkozik, míg a harmadik dekádban a tervezett 34%4kal szemben 42,2% a

részesedés. ' .:

A népgazdaság egyre növekvő szükségletei megkövetelik, hogy mind nagyobb mennyiségű állatot gyűjtsünk be. Ennek érdekében szükséges meg- vizsgálni azt, hogy a begyűjtés volumene évről-évre hogyan változik. Nem elég azonban ezt csak globális mennyiségben vizsgálni, hanem meg kell néz- nünk azt is, hogy az egyes szektoroktól különféle módon történő begyűjtés

évről-évre hogyan alakult. _ '

Nézzük meg pl. az alábbi táblán, hogy a vágósertés begyűjtése kétegy- mást követő gazdasági évben hogyan alakult.

4 Statisztikai Szemle —— 14—22

, 390 PALLAGPSMM

A vágósertés begyűjtésének alakulása szektoronként 1951/52. és 1952/53; gazdasági évben x

Begyűjtés ((;—ban)

Szektor WM Index

1951/52 ! 1952/53

Állami gazdaság ... 860 1 085 126,3.

Állami Vállalat ... 140 157 112.1 Tszcs ... 1 440 1 768 1228;

Dolgozó paraszt ... 2 860 ' 3 784 1323;

Kulák ... 800 866 10831

;

Összesen ... ! s 100 l 7 660 ! 125,6

Láthatjuk, hogy egyrészt nőtt globálisan a begyűjtött mennyiség, de

még jobban növekedett az állami gazdaságok és a dolgozó parasztok be—

adása.

Tervgazdálikodásunk megköveteli, hogy a begyűjtés mindinkább bizto—1,

sított forrásból történjék. Ennek érdekében vizsgáljuk meg, hogy különböző módokon begyűjtött mennyiségek több évet összehasonlítva hogyan oszlanak;

meg:

1951 1 1952

Megnevezés %—

%-os megoszlás

An. Gazd. és An. Váll. ... ; 20,2 22,9

Kötelező beadás ... 38] 71.5 Szerződéses ... 3,7 4.5 Szabad ... 38.0 1,1

összesen ... ) mom ! 100,o

A tábla alapján láthatjuk, hogy a begyűjtés mindinkább eltolódik a kö telező beadás felé és a szabad felvásárlás részesedése csökken.

Népgazdaságunk szempontjából nem közömbös, hogy az egyes begyűj—

tött cikkek milyen minőségűek. Éppen ezért igen fontos a begyűjtött áru

minőségének vizsgálata. Az állatbegyűjtés terén ezt mindenekelőtt az átlaga

súly vizsgálatával érjük el. Először a begyűjtött állatok átlagsúlyát kell a,

tervhez viszonyítva szektoronként megvizsgálni.

Vágósertés átlagsúlyának alakulása szektoronként, kg-ban

Szektor Terv Teljesités %

Állami Gazdaság ... 140,0 ! 1353 97,1

Állami Vállalat ... 135,6 136,1 100,4 Tsz, Tszcs III ... 126,0 124,3 98,7 Dolgozó paraszt ... 126,0 126,6 1005,

Kulák ... . , . . . . . 1 13.03 ! 12555 965,

AZ _ ALLATBEGYUJTESI STATISZTIKA KÉRDÉSEK, , 391

Nem elég azonban az átlagsúlyok alakulását országosan szektoronként és vállalatonként megvizsgálni, hanem ezen túlmenően szükséges a megyei

vállalatoknál, járásoknál állatfelvásárlónként is figyelemmel kísérni az

átlagsúly alakulását. *

Népgazdasági szempontból igen nagy jelentősége van annak, hogy az egyes áruféleségeknél mutatkozó veszteségeket csökkentsük A veszteségeket

mindenek előtt abszolút mennyiségben vizsgáljuk.

Csak az abszolút mennyiség vizsgálata azonban nem elégséges és ezért elemezni kell a veszteséget a forgalmazott mennyiséghez'viszonyítva is:

. Eladási !orda— SÚIYVESZte§é§ Vesztesé a Cikk lom (thai; és elhullas forg. %-á§an

d-ban

Vágósertés ... 1 400 44,8 3,2

Vágómarha ... , 1 600 41,6 2,6

Vágóborjú ... 120 1,2 1,0

Vágoló ... . ... 250 as 3,5

Süldő ... 400 3,6 0.9

Malac ... * ... ' so — ; 3,9 4,9

Összesen ... 3 850 103,9 3.4

Ha a táblázatba foglalt adatokat még részletesebben megvizsgáljuk, rá

tudunk mutatni arra, hogy a veszteség csökkentése érdekében hol kell meg—

javítani a munkát.

Az állatbegyűjtési statisztikánál is fennáll az a hiányosság, hogy nem foglalkozik kellőképpen a begyűjtési költségek alakulásával, a begyűjtés őn- költségével. Ez ideig sem a Központi Statisztikai Hivatal, sem a Begyűjtési Minisztérium Statisztikai Osztálya és Allatbegyűjtési Igazgatósága erre

nem fordított kellö gondot. A jövőben ezt a hiányosságot is fel kell szá—

molnunk.

A felsorolt hiányosságok kiküszöböléséhez természetesen nemcsak a vállalatok jobb munkája szükséges, hanem biztosítani kell azt is, hogy a vállalatok az Igazgatóságtól és a Minisztérium Statisztikai Osztályától, valamint a Központi Statisztikai Hivatal begyűjtési csoportjától több támo- gatást kapjanak és a vállalatok munkáját a helyszinen többször ellenőrizzék.

Ez a néhány kiragadott és csak futólag tárgyalt kérdés eléggé rámutat arra, hogy az állatbegyűjtési statisztika előtt még komoly feladatok állnak.

A statisztikának elő kell segítenie a tervezés tökéletesebbé válását, a vezetés színvonalának emelését.

Ennek feltétele azonban, hogy a vezetők mindenütt megbecsüljék a sta- tisztikát s a statisztikusokat, segítsék és megfelelő követelményeket támasz—

szanak velük szemben. Ez vonatkozik mindenekelőtt a Vas, Zala és Borsod megyei Állat- és Zsirbegyűjtő Vállalatokra, ahol a statisztika terén fennálló hiányosságok egyik oka, hogy a vezetők nem támogatják kellőképpen a sta- tisztikusok munkáját.

Az igazgatóknak biztosítaniok kell, hogy a statisztikusok megismerjék a vállalat működésének minden területét, az egész állatbegyűjtést, a jelen—

tés helyes előkészítéséhez pedig minden támogatást meg kell adn'iok. Hely—*

4.

* PALLAG—SZABÓ: az nmreaewmásr s Arisz km a: a _ s,

telen az a gyakorlat, hogy az igazgatók, és főkönyvelők csak mechanikusan _ aláírják a statisztikai jelentéseket; arra van szükség, hogy a jelentéseket ellenőrizzék, elemezzék és felhasználják azokat a vállalat munkájában. *

El kell érnünk, hogy a kiadott intézkedésekről a statisztikusok idejében s ne csak utólag, vagy véletlenül kapjanak értesítést, ami jelenleg még gyak- ran előfordul. A statisztikusoknak minden eszközt meg kell raga—dniok a tanulásra, hogy a szocializmus építésének ezen az igen fontos szakaszán valóban tevékenyen s eredményesen segítsék elő a vezetés munkáját.

Megjelent

NAGY KÁROLY

A HELYI IPAR TERVEZÉSE És STATISZTIKÁJA

című könyve

A könyv a helyi ipar általános kérdéseivel, valamint a Helyi Ipar Minisztériuma felügyelete alá tartozó vállalatok és kisipari

szövetkezetek tervezésével és statisztikájával foglalkozik

A kiadvány célja, hogy a tanácsok ipari részlegeinek, a kis- ipari szövetségeknek, a helyi ipari vállalatoknak, valamint a kisipari szövetkezeteknek tervezéssel és statisztikával foglalkozó dolgozóit megismertesse a helyi ipar feladataival, szervezetével, elsősorban terv— és statisztikai munkájával.

A könyv jelentős segítséget nyújt a helyi ipar vailamennyi

terv- és statisztikai dolgozója részére.

Ára: fűzve 21.—— Ft

Kapható valamennyi Á L L A M I K 6 N Y v E s B 0 L T-ban,

vagy megrendelhető az

EÖTVÖS LÓRÁND Könyvesboltban

(BUDAPEST, V., KECSKEMÉTI-UTCA 2.)