IPAR
Az 1941. évi népszámlálással kapcsolatban végrehajtott
általános iparstatisztika első eredménye?)
Les premiers résultats d'une enguéte statistigue générale, faite swr l'industr'ie lors du
Rece'nsement hongrois de 19413)
Résumé. Lors du Recensement de 1941, l'OIfice central royal hongrois de statistigue a fait une enguéte générale au sujet de l'industrie manu—
facturiére et de la petite industrie. L'enguéte portait aussi sur les artisans gui, pour faire leur métier, n'avaient pas besoin d'atelier (ramoneurs, magons, peintres en bátiment, etc.). Elle laissait de cóté les industries domestigues et ambulantes, ainsi gue certains artisans sans atelier (repasseuses, manu- cures, Iaveuses. etc.) gui travaillaient chez le client. Pour l'enguéte, chaaue industriel ou artisan devait faire une déclaration. Aínsi donc, cette enguéte était fondée sur les renseignements fournis par les propriétaires des exploitations individuelles, par les copropriétaires des sociétés en participation ayant une exploitation industrielle, par les comman- ditaires des sociétés en commandite, et par les exploitations appartenant d d'autres personnes morales. De sorte gue l'enguéte a recueilli, pour la premiere fois en Hongrie, des renseignements sur toutes les exploitations industrielles.
Elle a été exécutée le 31 janvier 1941; et le 10 octobre 1941, une enguéte analogue a été faite sur les territoires méridionaux repris entre temps.
Les guestionnaires visaient l'année 1940. Le nombre des personnels était enregístré selon la situation au 1er octobre 1940, et la production, selon les résultats de llannée 1940. Les guestíon—
naires s'informaicnt non seulement des professions industrielles, mais aussi de certaines circonstances permettant de se faire une idée des conditions per- sonnelles des artisans et des industriels.
Nous dindiguerons ici (d'aprés les chiffres provisoires) gue les renseignements relatifs au nombre des personnes occupées et a la valeur des produits. Dans le nombre des personnes occupées, on a compris, outre les ouvriers et les contre- maitres, les employés d'exploitation et les employés se livrant a un travail non-industriel, ainsi gue les membres de famille aidant le chef de famille.
En ce gui concerne les chiffres relatifs a la valeur des produits, ils ont été établis en tenant
*) A Magyar Statisztikai Társaság 1943 április 6-i előadó ülésén tartott székfoglaló előadás. — Discours de réception prononcé dans la séance d'études du 6 avril 1943 de la Société Hongroise de Statístigue.
compte aussi de la valeur des travaux salariés, ainsi gue du chiffre diaifaires brut des industries offrant des services personnels (coiffeurs, etc.).
Pour les progrés faits autrefois par notre petite industrie, il n'y a gu'une statistigue, faite d'aprés une enguéte exécutée en 19.30, dans la Hongrie de Trianon, lors du Recensement de la population; mais cette statistigue ne rend compte gue des personnes physigues. En comparant, pour la petite industrie, les chiffres de 1930 et de 1941, on voit gue sur le territoire selon le traité de Trianon, le nombre des exploitations (gui était de 158 mille en 1980), a grandi des 1/5 environ; gue celui des membres des personnels (en 1930, 170 mille) a auymente' des "ls, et la valeur des produits (en 1930, 757 millions de pengős), á peu prés de la moitié. Donc, dans le progrés fait en 10 ans, la chose la plus considérable était le fait gue la petite industrie est devenue plus forte; ce fait-ld était plus important gue l'augmentation du nombre des exploitations (tableau let'). Dans toute caté- gorie de professions, il y a eu du progrés, surtout
dans les industries de l'habillement, des services _ personnels, de l'alimentation et du bátiment.
Notre graphiguc 1er donne une idée des variations gui se sont produites en 10 ans dans la f production de notre petite industrie. La courbe
gu'on y voit, est due ?! un calcul d'extrapolation, ' fait d'aprés les statistigues des corps de métiers * Dans la petite industrie hongroise, gráce aux régions recouvrées, le nombre des exploitations possédées par des personnes physigues a grandi d'environ 36%; celui des personnes y occupées a grandi d'environ 29%, et la valeur des productions, d*environ %%. Ainsi donc, la petite industrie de ces régions était moins considérable gue celle du territoire de la Hongrie de Trianon. .
Dans la Hongrie d'aujourd'hui, 'la petite industrie entiére a plus de 256 mille exploitations (y compris celles gui appartiennent a des person- nes morales). En 1940, presgue 401 mille person- nes y travaillaient, et la valeur des produits repré- sentait a peu prés 1'9 milliard de pengős.
Le tableau 2 indigue la répartition de notre petite industrie suivant les catégories de prefer-_
sions. Les tableaux Sla et 8/b, ainsi gue le graphi—
gue II, montrent comment se répartissent le!
exploitations sur le territoire national. On y volt
5—6. szám
guiaujourd'hui encore, dans la petite industrie, les catégories de métiers les plus importantes sont celles gui y étaient les plus considérables en 1930.
Dans notre petite industrie, le nombre des exploi- tations est, d'aprés les cbiffres disponibles, le plus grand dans l'industrie de l'habillement (29'2%),
dans les industries des services personnels ( 15'2% ), dans l'Alimentation (12'9% ) et dans le Bátiment (10'0% ). Le nombre des personnes occupées est le plus grand dans l'industrie de Phabillement (20'9%), dans les industries des services person- nels (17'l%), dans le Bdtiment (16'7%) et dans l'Alimentation (15'0%). La valeur des produits est la plus consider-able dans l'Alim'entation (31'270), dans les industries des services person- nels (17470), dans l'industrie de l'habillement (14'5% ) et dans le Bátiment (12'2%). La plupart (73'5% ) des exploitations de petite industrie sont sur le territoire selon le traité' de Trianon, auguel reuient 79'1% de la valeur totale des produits.
Notre petite industrie a évolué particuliérement en Transdanubie et entre le Danube et la Tisza. C'est dans I'Est et surtout dans le Nord- Est gu'elle a fait le moins de progrés; et cela était du en premier lieu au régime étranger guí y a régné.
Gráce d Penguéte générale en guestion, on a des chiffres sur toutes nos industries. Selon cette enguéte, la Hongrie avail plus de 261 mille exploi- tations industrielles, y compris celles de l'industrie manufacturiére. Le let' octobre 1940, on y occupait presgue 801 mille personnes, et la valeur totale des produits y représentait environ 6'6 milliards de pengős (tablleaux 4 et 5). On voit, par les chi/free recueillis, gue les régions recouurées étaient moins industrialisées gue le territoire selon Trianon. Ce dernier avait, en 1940, en moyenne, plus de 77 ouvriers et employés d'industrie pour mille habitants (et si on ne compte pas la capitale et 24 communes fort índustrielles des environs de Budapest, 41 ); mais pour les régions recouurées,la proportion correspondante n'était gue de 30. De la production de toutes les industries, il reuenait
85'4% au territoire selon le traité de Trianon;
dans ce chif/re, la production de Budapest figurait pour 38'4%.
Dans la répartition par catégories de profes- sions de notre industrie entiére, la petite industrie prédomine guant au nombre des exploitations;
mais c'est dans la grande industrie gue le nombre des personnels et la valeur des produits sont les plus considérables (graphigue III).
*
Magyarorszag iparának jelentőségéről, gazdasági életünkben betöltött szerepéről alkotott közvélemény még a közelmult
—269—— 1943
években sem alakult ki egységesen s bizony sok esetben nem alegkedwezőbb irányban.
Oka ennek nem kis részben a tárgyilagos alap hiánya, az Ország egészt iparának sú—
lyát lemerő megbizható statisztikai adatok nélkülözése volt. Mindezideig csupán egyet-
len olyan statisztikai felvétel készült — az
1930. évi népszámlálá-ssal kapcsola—tos kis—
ipari statisztika, — mely az ugyanez évi gyáripari statisztikával való összesítés ré—
vén általában lehetőséget nyújtott arra, hogy az ország egész iparáról fogalmat al- kothassunk. Egy általános iparstatisztika önálló végrehajtása ugyanis —— tekintettel arra, hogy azt legcélirányosahban helyszíni felvétel útján lehet megvalósítani —— rend- kívül költséges feladat, amelyre a multban nem volt fedezet, ezért az említett egyetlen kisipari statisztika is csak úgy volt megvaló- sítható, hogy az a népszámlálás—Ahoz kap- esolódott.
A népszámlálás végrehajtása során ugyanis szükséges, hogy a statisztika be- kopogtasson minden lakóház'ba és kérdése—
ket tegyen fel az ország minden lakOsáboz.
ahhoz pedig, .hogy ezt a hosszú utat rövid idő alatt megtehesse és a sok millió köz- vetlen kapcsolatot gyorsan megteremt—
hesse, hatalmas apparátusra van szüksége.
Több tízezer számlálóbiztost kell ilyenkor sommpóba állítani, hogy a statisztika az ország legelrejtettebb zugait is elérhesse.
Egy ilyen hatalmas szervezet adottsága pe- dig mindenképen kínálkozó alkalom más olyan szövevényesehb statisztikai feladat elvégzésére is, mely hasonlóképen az or- szág egész területén, szintén nagy tömeget kiván felölelni. Ilyen feladat az általános iparstatisztikai felvétel is. Ezért a Köz—
ponti Statisztikai Hivatal az 1941. évben sem mulasztotta el az alkalmat, hogy a népszámlálással kapcsolatban immar má- sodízben általános iparstatisztikai adatgyüj- tést is hajt-son végre.
Sokszor vitatott kérdés, hogy vajjon helyes—e az eléggé bonyolult ip-arstatisztikai adatgyűjtést a népszámlálással kapcsolatban végrehajtani. E kérdéssel kapcsolatban ez alkalommal csupán annyit kívánok meg- jegyezni, hogy e kettős felvétel a költségek szempontjából elvitathatatlanul előnyös, de kétségtelenül hatranyos abból a szempont—
ból, hogy az az adatgyűjtés kimélyítése tekintetében bizony elég szűk korlátokat szab, mert az ország minden lakosának adatait tudakoló, tehát nagyon széles körű
5—6. szám ——270—-—
1943 '
népszámlálás sikerének biztosítása érdeké- ben óvakodni kell a számlálóbiztosoknak szűkebb körű, speciális adatgyüjtésekkel való túlterhelésétől. Ezek a korlátok egyéb- ként különösen a szóbanlévő 1941. évi iparstatisztikai felvételnél váltak éredhetővé, mert miattuk ez alkalommal le kell-ett mondani több olyan kérdőpontnak az ipar- statisz-tikai kérdőívbe való b-eik'tatásáról, amely a hivatalos iparstatisztika tudomá- nyos igénye lett volna és miattuk el kellett tekinteni több olyan értékes és érdekes kí- vánság teljesítésétől is, mely más hivata- lok, intézmények részéről és a gazdasági élet különböző területeiről nyilvánult meg.
Az iparstatisztikai felvétel végrehajtá- sára szolgáló kérdőív kérdőpovntjainak ösz- szeállításánál az igyekezet természetesen arra irányult, .hogy kellő megválaszolásuk útján birtokába jussunk mindazoknak az ismereteknek, amelyek egyrészt magának az iparosnak személyi vonakozású körül- m—ény-eibe engednek némi tbetekintést, más- részt pedig, amelyek alkalmasak arra, hogy az iparos által űzött mesterség, szakma menetéről kapjunk tájékoztatást és az ada—
tok megfelelő feldolgozása és összesítése révén az ország egész ipari szervezetéről képet alkothassunk. Mindezekre a kér—dé- sekre kiterjedő kérdőív két oldal terjede- lemben többnyire alpontokra is tagozódó 39 kérdőpontot tartalmazott.
Az adatgyűjtés felölelte az egész gyár- ipart és kisipart, kivéve azokat a kizárólag házakhoz járó kisiparosokat, akiknek a mestersége ugyan által—ában műhelyhez kö- tött, de műhellyel (mégsem rendelkeztek (mint pl. házi mosónők, vasalónők, kéz—
ápolók stb.), viszont figyelembe vette azo- kat a műhellyel nem rendelkező iparoso—
kat, akiknek mestersége nem műhvelyhez kötött (mint pl. kéményseprők, kőművesek, szobafestők stb.). Nem terjedt ki azonban a felvétel ,a .háziiparra és vándoriparra.
A—datot kellett szolgáltatnia minden önálló iparosnak, tehát az egyéni cégek tulajdono- sainak, továbbá az ipari üzemet fenntartó közkereseti társaságok minden társtulajdo- nuosának, a betéti társaságok minden bel- tagjának, valamint a korlátolt felelősségű társaságok, a részvénytársaságok, a szövet- kezetek és a többi jogi személyek tulajdo—
nában lévő ipari üzemeknek. Tehát ez a felvétel tekinthető az első általános ipar- statisztikai a-datgyüjtésnek.
A felvétel teljességének érdekében, vagyis
annak a oélnak eléréséhez, hogy az ipar statisztikai kérdőívet minden önálló iparos
valóban kitöltse, a népszámláláshoz meg szervezett számlálóbiztosok igénybevétele kétségtelenül jó biztosítéknak látszott. A számlálóbiztosok ugyanis az ország minden lakosától megkérdezvén foglalkozásukat, a iparstatisztikai kérdőívet kitöltés véget nem csupán az egyébként is ismert nagy iparosoknak adták át, hanem eljuttatták azt a szerény mtmkaasztala mellett egyedü dolgozó minden kisiparoshoz is, akinek sorsa alakulása mellett nem mehetünk e közömbösen és akinek megkérdezése nem kevésbé fontos. Az iparstatisztikai felvétel teljességének biztosítása érdekében a Köz ponti Statisztikai Hivatal ezenkívül az 1941 évi adatgyüjtés során az előző felvételné követett rendszerrel szemben (az u. n
igazolólapok alkalmazásával) még bizo nyos újításokat is bevezetett, amelyek való- ban még inkább biztosították a megszám- lálandók hiánytalan számbavételét. Mégis az iparosok tényleges létszámának meg- állapításához megoldásra várt az a sok esetben talán még nehezebb feladat is, ugyanis annak elbírálása, hogy vajjon a megszámlált valóban iparosnak tekin- tendő-e vagy sem. A kérdés látszólag egy- szerű, a felelet azonban —— különösen a több foglalkozást űzőknél —— nem mindíg könnyű. Iparosnak vagy kereskedőnek tekintendő-e például az a kalapos, aki nyilt árusítási üzletében vásárolt kalapokat is árusít, vagy az órás és ékszerész, aki óra- javítás mellett ékszereket ad el, az a temet- kezési vállalkozó, aki üzletében árusított
koporsóinak egy részét maga gyártja; az üzletében italméréssel is foglalkozó szatócs stb., vagy például a saját műhellyel rendel- kező, alkalmazottat is tartó és a csak házak- nál esetleg csupán alkalmankint dolgozó varrónők sorában hol húzandó meg az a határvonal, amely alatt lévők már tulaj- donképen nem is tekinthetők önálló iparo—
soknak és így tovább. Minden ilyen és ha- sonló esetben egy-énenkint kellett elbírálni—
az adatszolgáltató foglalkozásának hovaa, tartoztandóságát.
Inkább csak ízelítőként ragadtam ki az iparstatirsztikai felvétel végrehajtása során megoldandó kérdések közül néhányat, anél—
kül, hogy azokat ez alkalommal részletekbe menően óhajtanám tárgyalni. ,
A felvétel időpontja az 1941. évi januá 31.-e, illetve a visszafoglalt délvidéki terü
5—6. szám —271—- 1943
Benceignements principauw, relatifs a 1930 et a 1940,
1. Trianoni Magyarország kisiparára vonatkozó főbb adatok a jogi személyek által fenntartott üzemek adatai nélkül 1930-ban és 1940-ben.
sur la petite industrie de la Hongrie de Trianon, sans les exploitation: de personnes morales.
kérdőív — az egybev-etrési lehetőség bizto- sítása végett még a délvidéki területen is
—— az 1940. évi adatokat tudakolta, még pedig az alkalmazottak létszámára vonat- kozólag az október .hó 1-i időpontnak meg—
felelően, a termelést illetően pedig az egész 1940. évi eredményt. Számbavétettiek tehát az 1941. évi felvételek időpontjában meg—
számlált iparosok, ha az 1940. évben is már ipar-űzök voltak, de ennek következtében természetszerű—eg kimaradtak a felvételből azok, akik a megszámláláskor már nem voltak ipar-osoknak tekinthetők, holott 1940- ben még esetleg űzték iparukat. A hiány azonban, mely emiatt a tényleges helyzet- tel szemben fennállhat, nem lehet számot-
** tevő.
Az üzemek száma Az alkalmazottak létszáma A temetési érték Nombre des exploitation Persomus occupécs Valam- das produits 1930ban 1940-ben!) 1930—ban 1940—ben 1) 1930-ban 1940-ben 1)
en 1930 en 19401) en 1930 at 19401) m 1930 I m 1940!)
Ipari csoportok száma és § § O " § - '
megnevezése 'S _? ne § § ng § % ng
, . ,. . 153 ::3 G' ;, o gli 'a "! all
Categorus d industries u a ': :) És : : Eg :: ": ɧ
. 5-4. 0/o % ga ; 0/o ; 0/o ez s 0/o § % ?
a"; se e a %s is És 55
wa e me 0 mg ! ! u'ts o o 'a':
a: a: .s... e a es es 515 e...
l. Vas- és fémipar—sz'démr-
gigue :! métallurg. . . 16.753 106 16.558 8-9 98-81 13.378 7-8 19.533 6'9146-0 45.732 6-0 69.921 6-1152-9'!
II. Gépgyártás -— de la con-
struction mécaniaue . 10.698 6-8 16.357 8-8152-9 9.042 53? 19.464 6-9 215'5 35.064 4-6 77.010 6-9 219-6' 111. Közhasznú vill. energiater—
melés és elosztás -— pro—
duísant de l'énergie élet.-irí-
" gnú d'utílité pub! zt distri—
ution de cette énergie 2 0-0 3 001500 8 0-0 3 0-0 37-5 112 00 20 00 H'?
-— IV. [(ő-, föld-, agyag-, azbeszt- él üvegipar—de la pierre, _ céramigue, induslríe de
l'asbeste, ven-eri: 1.710 11 2.131 1-1124-6 3.043 1-8 5.848 2-1 1.92-2 12.020 1-6 19.795 1-8104-7 V. Faipar — du bois 14.194 8'9 15.499 8-4109-2 13.158 7'8 15.074 5'3114'6 48.511 6-4 62.850 5-6129-7
*— Vl. Csont- és műanya 'par de Pos et des mali res ar-
... !íjícizlles. . . . 69 00 115 01160? 72 0-0 465 0-2 645-8 247 0-0 1.867 0-2 75-
VII. Bóripar — du cuir . 1.561 0-9 1.877 1-0120'2 1.028 06 2.658 0-9 25.9-8 5.448 0-7 16.677 1'5306'1 VIII. Gumiipar — du caoutChouc 84 0-1 175 0-1208-3l 121 01 474 0-2 394-1 529 01 2.163 0-2 408- : IX. Sörte, szót és tollipar
du crin, dupoil :! indus-
.3 m'; de la plumasserie. 265 02 309 0-2116-6 218 0-1 511 0-2 234-4 920 0-1 2.523 0-2 274-2 X. Fonó- és szövóipar- textil: 2.741 I'? 8.2% 1-7118-0 3.663 2-2 6.724 2-4 183-6' 13.712 1'8 20.297 1-8148-0' XI. Ruházati ipar — de l'ha—
: billemmt. 49.085 310 56.628 30-7115-5 39.668 23'4 62.828 22-1157-1140.541 18-5 206.682 18-3147-1 XII. Papirosipar —— du papi". 345 02 503 0-5145-8 827 0-5 2.266 0-8 274-1 8.242 0-4 12.861 1-1384-9' _ XIII. Élelmezési- és élvezeti cik-
kek gyártása —— de l'alí—
mentalion, etc. . 17.140 108 21.082 114123! 28.185 13'7 38.169 13-5164-6182.857 24-2 195401 17-3106-9 XIV. Vegyészeti ipar- chimigue 267 0-2 658 0-4 246-4 602 0'4 1.828 0-6 3037 4.613 0-6 21.150 1-9 469-3 XV. Épitőipar —— du báh'ment. 19.205 12'2 20.967 11-4109'2 29.780 175 56.986 20'1191'4113.904 151 186.912 16-616'4'1 XVI. Sokszorosító és műipar
olygraphlgut el d'art . 1.522 1-0 1.923 1-0120-4' 3.020 1-8 4.489 1-6148'6 12.658 P? 21.067 1-9166'4 XVII. Éz olgáltatásokat ve
iparok —- ojmnt édgesőser-
vices personnels . . 22.528 143? 26.690 14-5118-7 28.879 170 46.021 16-2159-4136.547 181 209.568 18-6153-5
1.—xvu. összesen — au total 158119 zoo-o 184.708 zoo-o 116-8 mamám-olaszulIwo-o'mazlzaow 100-0l neem 100-01148-9!
1) Ideiglenes adatok. —— Chijns provísoires.
leten 1941. év1 október ho 10.-e volt, de a Az eloadottak eloreboosatasa utani ra- térek a szóbanluévő iparstatisztikai adat- gyüjtés első eredményeinek számszerű is- mertet—ésére azzal a megjegyzéssel, hogy ez első fel-dolgozás az iparos természetes vagy jogi személy jellegén—ek elkülönítés-ével csn—
p—án az üzemek számának, az alkalmazot- tak összlétszám-ának s a termelés értékének számbavételére terjed ki, a gyáripart és kisipart együttesen ölelve fel. Csupán ennek a három adatnak birtokában a kisipar niem—
zetgazdasági jelentőségének kidomboríta- sára sajnos nem nyílik mód. Erre a további feldolgoz—ások eredményei talán inkább le- hetőséget fognak majd nyújtani. Igyekszem azonban már most is legalább halvány fénysugár-ral rávilágítani a kisipar helyze—
tére a rendelkezésemre álló adatoknak ön-
18
5—6. szám — 272 —— 1943 magukban való vizsgálata, a fejlődés mér-
tékének megállapítása s néhány —— csak
szűkebb körre terjedhető —— viszonyítás
útján. Az ismertet-endő adatok egyébként ezidőszerint meg csak előzetes feldolgozási eredmények, amelyeken a folyamatban lévő további feldolgozások még módositá—
sokat eredményezhetnek. Az adatok kellő értékeléséhez szükséges továbbá tudnunk, hogy az alkalmazottak létszámában a tulaj- donk-épeni termelő munkát végző munká- sokon és művezetőkön kívül bennfoglal- tatik .az üzemi tisztviselők, a segítőcsalád- tagok s az ipari munkát nem végző egyéb üzemi alkalmazottak létszáma is. A terme—
lési érték pedig az előállított iparcikkek eladási értékét, illetve a bérmunkában vég- zett munkák bérértékét, továbbá a csupán szolgáltatásokat teljesítő ipari üzemeknél azok bruttó forgalmát képviseli.
Előadásomnak célja elsősorban a kis- ipar helyzetének ismertetése, mely után azonban néhány szóval Magyarország egész iparának helyzetét is vázolni szeretném.
Annak megítéléséhez, hogy a magyar ki'sipar önmagában, tehát az ország terület- gy—arapodásától lehetőleg függetlenítve, fej- lődött-e s ha igen, mily mértékben, az 1940.
évi kisipari adatoknak .az 1930. éviekkel — mint a mulbból rendelkezésre álló egyetlen kisipari felvétel eredményeivel —— való egybevetése nyújthat lehetőséget. Az 1930.
évi iparstatisztika —— eltekintve attól, hogy az csak a trianoni Magyarorszá- gon, tehát kisebb területen hajtatott végre
—— az iparosságnak szűkebb körére terjedt ki, mint az 1941. évi felvétel, mert figyel- men kívül hagyta a jogi személyek tulaj—
donában lévő üzemeket, míg az 1941. évi adatgyüjtés ezeket is megfigyelési körébe vonta. Ahhoz tehát, hogy Magyarország kisiparáról e két időpontban végrehajtott statisztikai adatgyűjtés eredményei egybe—
vethetők legyenek, az 1941. évi felvétel eredményeiből az 1930. évi alapra vonat—
kozó adatokat külön ki kellett emelni, vagyis le kellett vonni a gyáriparról (szóló adatokat és figyelmen kívül kellett hagyni a jogi személyekre vonatkozóakat is (1. sz.
táblázat). E levonások eredménye szerint a trianoni ország területén majdnem 185 ezer 1940—ben fennálló kisipari üzem szám- láltatott meg, amelyek mintegy 283 ezer alkalmazottat foglalkoztatva az 1940. év- ben több mint 11 milliárd pengő értékű termelést értek el. Ezzel szemben az 1930.
évi népszámlálással kapcsolatban végrehaj—
tott iparstatisztika csak mintegy 158 ezer kisipari üzemről ad számot, amelyek együt- tesen nem egészen 170 ezer alkalmazottat foglalkoztatva az 1930. évben a három- negyed milliárd pengőt némileg meghaladó értékű termel-ést eredményeztek. Bár az 1930. évi kisipari felvétellel szemben az 1941. évi a teljesség, valamint a termelési értéknek a valóságot inkább megközelítő 3, megállapítása szempontjából jobb eredmé- *?
nyűnek tekinthető s így az 1941. évi ada- tok részben statisztikai okokból is nagyob- bak az 1930. évieknél, mégis nem vitás a kisipar jelentős fejlődése, de különös- képen a számottevő megerősödése is. A kisipari üzemek száma ugyanis könülbelül csak II,-ával szaporodott meg, míg az al-
kalmazottak létszáma %-ával gyarapo-
dott, a termelési érték pedig mintegy a ;felével növekedett meg. Már az idézett arányszámok'ból is kitűnik, hogy a kisipar 10 éves fejlődésében nem az üzemek szá—
mának a gyarapodása a lényeges, hanem a kisipar általános megerősödése. Míg ugyanis az 1930. évben egy kisipari üzemre átlag csak 11 alkalmazott s csupán 48 ezer pengő termelési érték esett, addig 1940-ben átlag 16 fő volt az üzemenkinti alkalma- zottlétszám és 61 ezer pengő a termelési érték. A termelési érték növekedésében ter- mészetesen tényezőként szerepel az áremel- kedés is, melynek mértékét a kisipari ter- melésre nézve ugyan nem ismerjük, de tájé—
koztatásul megemlíthető, hogy az ipari gyártmányok áralakulását mutató nagyke—
reskedelmi árindex 1940-ben 5'2%-kal volt
magasabb az 1930. évinél.
Érdekes és nagyon tanulságos lenne, ha a két kisipari felvétel időpontja között el- telt — és az általános gazdasági helyzet változása szempontjából elég nyugtalan — évtized folyamán a kisipar fejlődésének évenkinti alakulását is nyomon követhet- nők. Minthogy azonban az ehhez szük—
séges statisztikai felvételek nem történtek meg, .a fejlődés vonala inkább csak vázlato- san rajzolható meg. Az 1930—as esztendő már kezdetét jelentette egy elég súlyos gaz—
dasági válságnak, melyet — az 1932——
19334as években bekövetkezett mélypontja után —— egy konjunktúrálizs időszak váltott fel, mely azután a második világháború okozta gazdasági fellendülésben tovább foly- tatódott. Az általános gazdasági helyzetnek a vázolt hullámvonala valószínűleg mutat- koznék .a kisipar helyzetét tükröző adatsor—
5—6. szám -——273——— 1943
nál is, de kérdés milyen
mértékben. A magyar ipar legfelső rétegének, a gyár—
iparnak a tárgyalt időszak alatti helyzetéről az éven- kint rendszeresen végrehaj—
tott gyáripari statisztikai adatgyűjtés ereedményei re'- vén tiszta képet alkotha-
tunk. A gyáriparil munkás- 5000
!. GYÁRIPARI ÉS KISIPARI MUNKAERÖLÉFSZÁM _ ÉS TERMELÉSI ÉRTÉK
A TRIANON! MAGYARURSZÁG TERIILETÉII
NOMBRE ozs TRAVAILLEURS DE L'mousrms MANUFACTURIÉRE ET DE LA PETITE '
INDUSTRIE ET VALEUR DES PRODUITS
SUR LE TERRITOIRE HONGROIS SELDN LE TRMTÉ DE TRlANON
létszám és termelési érték
millió 13. ——en iniuions'ds penáós
alakulása idomul az előbb ezer f6,— en nliitliars de perso
7 l
1988
vázolt konjunktúrális hul- L'OOO
támvonal menetéhez. A kis—'
ipart illetően., tíz évre visz— 3000
.../'
szamenoleg azonban csak az ipartestületi statisztikai
e'y
Vateur des produits de l'industría manufact /
7
áripari termelési érték X
adatgyüjtés révén áll né-
hány adat rendelkezésre:
X
I'
/
!
úgymint az ipar—testületek 2000 kötelékébe tartozó meste-
rek, valamint az általuk al— !
xX—V/
kalmazott segédek és tanon- cok létszámára vonatkozók, P de termelési adatok nem.
A gyáripari termelésben
4 000 az előmunkások, szakmun-
900
Kiszámított kisipari termelési érték
kások, betanított gépmun- kások és tanoncok szerepét
!
Valeur calcutée des produits de lapetite inldustrie
, _ _ _ 800
azonosrtva a kiSlparl terme-
lésben a mesterek, segédek 700
és tanoncok szerepével és
600
annak előlegezése mellett, hogy e munkaerők termelé-
500
kenysége a tárgyalt évtized alatt a gyáriparban és kis- iparban párhuzamosan ala- kult, extrapoláció útján
400
lpa l
rtestmeti mester, segéd és tanonclétszám _ _S— ombre das mattras, nincs et apprentís www—'—
megkísérelhető a kisipari
par tes corps da me'u'ars !
x, -,,
___]—
termelésnek a tárgyalt tév—. 300 tizedre visszamenő változá—
sát mutató adatsor rekon- struálása. A számítás kiin-
duló adataként az ipartestü— 200
Nombre et a
Gyáripan' szakmunkások, betanított munkások, tanoncok létszám:
des ouvriera auatiftés, ouvn'ers üressé:
ppmntisde l'índustrie manufact.
leti mesterek, segédek és ta- !
noncok együttesének a kis-
ipari termelés értékéből szá- 450 mított 1940. évi termelé-
kenységének a további évekre való megállapítása
az 1940. évi adatnak a gyár- 400 ipari munkások termelé- 1930 kenységében bekövetkezett
évenkinti változások sze- M.St.$z.1943 . rinti korrekciója útján történt s végül az évenkinti termelési értékeket a termelé- kenységnek s a mindenkori létszámnak a szorzata eredményezte.
1931 1933 1936
1938 1940
R. H.de St. 1 sua
A számítás eredményét a femti (1.
számú) grafikon vonatkozó vonala mutatja, melynek azonban —— a sok feltételezésen alapuló számítás és a messzire nyúló extra-
18'
1932 1934 1935 1931 1933
5—6. szám —274——-— 1943 poláció miatt —— inkább csak az időbeli le-
folyásának a jellege, mintsem a számszerű- sége veendő figyelembe. Annál is inkább, mert a gyáripari és kisipari munkáslétszám összetételében az elmult évtized alatt—kü- lönös tekintettel a hadfelszerelési iparok előtérbenyomulására — jelentősebb eltoló-
dás is bekövetkezhetett. (Megjegyzendő
ugyan, hogy a végzett számítás érvényessé- gét a kisipar 1930. évi termelési értéke gya- nánt e grafikon szerint adódó kb. 0 9 milli- árd pengő érték szinte alátámasztani 1atsz1k mert bár az meghaladja az 1930. évi adat- gyűjtés eredménye szerinti termelési értéket, de talán nem sokkal magasabb annál, amennyire az 1930. évi kisipari termelés az 1941. évi felvétel tapasztalatait is figyelem- bevéve korrigálható lerme). A grafikon sze—
rint na kisipart a depresszió súlyosabban érintette, mint a gyáripart s nelhezebben tudott kiemelkedni a válságos időszak hatá—
sából. Az az erős fejlődés, mely a gyáripar- nál bekövetkezett, a kisiparnál csak tom- pítva jelentkezett s a kisipari termelés érté—
két képviselő görbe csak az utolsó két esz—
tendőben tör előre a gyáripar lendületébe, mely fellendülés azonban részben már az áralakulásból származott.
Visszatérve a kisipar 1930., illetőleg 1940. évi állapotát mutató statisztikai ada- tok vizsgálatára kitűnik, hogy az észlelt tíz év alatt bár párhuzamosnak nem mond- ható, de minden ípari csoportnál határozot- tan jelentkező fejlődés következett be. A fejlődés mértéke egydkét iparágnál' ugrás- szerű, mint például a osont- és műanyag- iparnál, a vegyészeti, gumi, papiros—r és bőriparnál, de ezek a kisiparnak éppen a legkevésbbé jelentős csoportjai, úgyhogy a kisiparnak az ipari csoportok jelentőség szerinti összetételébe—n az 1930. évihez képest számottevő eltolódás alig következett be.
Az üzemek száma tekintetében ugyanis mint kifejezetten kisipari jellegű ipar mindkét évben mintegy 31%-os részesedéssel _a ru—
házati ipar (cipészek, szabók. varrónők stb.) vezetett s a szolgáltatásokat végző iparok
(vendéglők, kocsmák, bor-(bélyok, fodrászok
stb.) körülbelül 14%—kal álltak a második
helyen. Az alkalmazottak lét-száma szerint ugyancsak a ruházati ipar töltötte be az első
helyet 23, illetőleg 22%—kal, .s a körülbelül 18, illetőleg 20%os részesedést képviselő
építőipar után mindkét esztendőben a szol- gáltatásokat végző iparok kerültek 17, ille-
tőleg 16%-kal a harmadik helyre. A terme-
lés értéke alapján 1930-ban a 24%-os része-
sedéssel első helyet betöltő élelmezési ipar után a ruházati ipar, majd a szolgáltatáso- , kat végző iparok következtek, míg 1940-ben 1 az élelmezési ipar, a szolgáltatási és a ru- *3
házati iparok több mint 18%-os részesedése : után 17 3%-os részesedéssel a harmadik
helyre jutott. Mindent egybevetve mindkét $ esztendőben a ruházati ipar, a szolgáltatá- 1 sokat végző iparok, az élelmezési és az épí tőipar állt az élen, még jelentőség szerinti * sorrendben is alig mutatva változást. Az említett négy kisipari osoport mellett ugyan- csak jelentőségük sorrendjében hasonló- képen mindkét évben a vas-, gép— és faipar
emelkedett még ki.
Annak lem-éréséhez, hogy milyen mér tékű az a gyarapodás, amely a trianoni Magyarország kisiparát az ország megna- gyobbodása folytán érte, a tárgyalt kisipari adatgyűjtés vonatkozó eredményeit továbbra is az előbbiekben vizsgált síkon —— tehát az ipari üzemeket fenntartó jogi személyek figyelmenkíviil hav,,yásával —— célszerű szem—
lélni. Az erre vonatkozó feldolgozások eredményei ugyan még nem állnak ren- delkezésre, de hozzávetőlegesen megállapit—
ható, hogy a visszacsatolt területeken együttvéve mintegy 67 ezer volt a termé—
szetes személyek tulajdonában lévő kis- ipari üzemek 1940. évi száma, kb. 82 ezer az alkalmazottaik létszáma 5 275 millió pengő a termelésük értéke. A trianoni Magyarország kisipara tehát a területvisz—
szacsatolások révén az üzemek száma te—
kintetében mintegy 36%—kal, a kisipari alkalmazottak létszámában 29%-kal, a termelési érték szempontjából pedig 24%- kal erősödött. A gyarapodásnak ez a mér- téke az üzemek számában körülbelül a kétszerese, az alkalmazottak 'létszáma és a termelés értéke szempontjából pedig mintegy fele annak a gyarapodási arány- nak, amely a trianoni területi kisipar 1930. és 1940. évek közötti fejlődésének vizsgálatánál megállapítható volt. A gyara- ( podás mértékét kifejező ezeknek az arány számoknak egymással való egybevetése i _ igazolja, hogy a visszacsatolt területek egé i szének kisipara a trianoni országéná vérszegényebb volt. De alátámasztja ezt megállapítást az átlag egy kisipari üzemre *:
eső alkalmazottlétszám, illetőleg termelési ; érték nagysága is, mely a visszacsatolt
területeken csupán 1—2 főt, illetőleg 4-1;
ezer pengőt tett, tehát a trianoni ország kis— _
5—6. szám —275— 1943 2. A mai Magyarország teljes kisiparáxa vonatkozó 1940. évi főbb adatok ipari csoportok szerint.
Renseignemcnts principauw, par catégories d'industries, sur la petite industrie entiére dans la Hongrie actuelle en 1940.
Az üzemek száma Az alkagáníaágttak lét" Termelési érték Egy üzemre es6 Ipari csoportszám Exploiíalíons Persormes occupées Valeur des produits . .
Numéros iíikal'u" Tfíin'iiibosf %"
des_cgtégazie$ számszerint a fő 0 ezer P—ben u 0 Használt; Valem: des d m ustrns leur nombre [o leur nombre lo ?: 33556? , igazg:- Pfggá'oitám
Wim
1. 24.312 9'5 24.067 60 77.958 4'2 1 '0 3'2
II. 22.189 8'6 29.699 74 114498 61 1'3 522
III. 5 0'0 14 00 35 00 2'8 ?'0
IV. 3.006 1 2 8. 525 21 23.421 1'2 2"8 7'8
V. 21.560 8 4 26. 862 G'? 100.508 54 1' 3 47
VI. 163 G'] 664 0'2 2.552 0'1 4' 1 15?
VII. 2.733 1'0 3. 594 09 21.121 1") 1'3 7'7
VIII. 243 00 652 02 2.805 0'1 2'7 11'5
IX. 447 01 791 039 2.413 01 1'8 54
X. 4.526 1 '? 12.494 3'1 . 38.451 2'1 2'8 8'5
XI. 74.842 292 83.612 20'9 269.944 14'5 1'1 3'6
XII. 646 03 2.541 06 10.482 06 3'9 16'2
XIII. 33.063 12'9 60.078 15 () 581449 31'2 1'8 17'6
XIV. 910 0'4 3.848 1' 0 29.561 1'6' 4'2 32'5
XV. 25.695 10'0 67.015 16 7 227.910 12'2 2'6 8'9
XVI. 2.669 1'4 7.701 1' 9 38.910 2'1 2'9 14'6
XVII. 39.024 15'2 68.754 17'1 324375?) 17'4 1'8 8'3
Összesen —- Total 256933 100-0 400306 1oo.o 1,ses.771 zoo-o 16 7-3
iparára nézve megállapított 1-5 fő, illető- többre értékelendő. Ugyanakkora termelési leg 61 ezer pengő átlagértékeknél lénye-
sen kevesebbet.
A mai Magyarország teljes kisiparál óllraj'tván számba venni —— a teljesség tekin—
tebében természetesen szem előtt tartva az adatgyűjtésnek a keretét, amelyet az elől—
járóban igyekeztem körvonalazni —— a kis- iparosságmak eddig vizsgált rétegéhez a kis—
ipari üzemet fenntartó jogi személyeket is természetesen számításba kell venni (2. sz.
táblázat). A jogi személyek fivgyelembché- telével a mai Magyarország kisipari üze—
meinek száma több mint 256 ezerre emel- kedik, melyek majdnem 401 ezer alkal- mazottat (foglalkoztatva, az 1940. évben mintegy 1'9 milliárd 'pengő értékű terme—
lést eredményeztek. Ugyanebben .az eszten- dőben a magyar gyáripar termelési értéke hasonlók—épen a mai Magyarország terüle- tére számítva mintegy 4'7 milliárd pengő
értéket tett?) A kisipari termelés értéke
tehát egyszerű arányszámrítás szerint is lényegesen meghaladná a gyáripari term-e—
lés 1/3-át, valójában azonban ennél még 1) A kisipari termelés értékével való egybe- vetési lehetőség biztosítása végett levonva a vám- malmok vámbevételének a gyáripari statisztikában szokásos felértékeléséből származó többletértéket, de hozzászámítva a gyáripari termelésben egyéb-
ért-ék ugyanis a kisiparnál, ahol nagyobb a bérmunka és javítási munka aránya, több munkaertéket foglal magában, mint a gyár—
iparnál 5 ívgy talán nem túlzás, ha a kisipar termelési töblbletvértékét a gyáripar termelési többletérbékének majdnem a felére becsül- jük. Ez a körülmény és annak szem előtt tartása, hogy a kisiparnak a nemzeti jöve- delemhez való hozzájárulása mintegy 10
%aosra tehető, önmagukban is kidombo-
rítják Magyarország kisiparának nemzet—
gazdasági jelentőségét.
Társasági vállalkozás általában ott lép
előtérbe, ahol nagyobb befektetésre, tehát nagyobb tőkére van szükség, vagyis ahol nagyobb üzem létesítéséről van szó. A jogi személyek által fenntartott kisíparnalc en—nélfogva lényegesen erőteljesebbnek kell lenni a természetes személyek által űzött kisiparnál. Igazolják ezt a feltevést a jogi személyek által fenntartott kisipari üze- mekre vonatkozó adatokat is magukban foglaló statisztikai eredmények, melyek szerint az átlagosan egy üzemre eső alkal-
ként nem szereplő javítómi'nhelyek termelési érté—
két. A visszacsatolt erdélyi és délvidéki területen lévő gyáripar termelési értéke a későbbi évekre vonatkozó gyáripari statisztikai adatgyűjtések ered- ményei alapján becslés útján állapíttatott meg.
