GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közreműködésével
Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola
2011. június
2
GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA
Sillabusz
Dombos Tamás, Zentai Viola
A tantárgy oktatásának célja
A tantárgy a program azon alkotóelemei közé tartozik, amelyek a közgazdaságtan alaptárgyait társadalomtudományi és történeti stúdiumokkal egészítik ki. A tantárgy keretében a hallgatók megismerkednek a klasszikus és modern antropológia alapfogalmaival, amelyek a társadalom anyagi és kulturális újratermelését írják le. A gazdaságantropológia egyike azoknak a tudományágaknak, amelyek a gazdasági tevékenységeket mozgató erők, célok és törvények mögött nem kizárólag az egyének érdekfelismerésen alapuló, rövid távú haszonmaximalizáló döntéseit látják.
Az antropológia eme területe eredetileg azt kutatja, hogy a nyugati civilizációtól különféle távolságra elhelyezkedő társadalmakban milyen módon élnek egymás mellett, felett vagy egymásba ágyazódva szerzésvágyon, versengésen, szolidaritáson, társadalmi elismerésen és további más elveken alapuló gazdasági gyakorlatok. A gazdaságantropológia egyes iskolái arra is kíváncsiak, milyen modellekben kapcsolódnak össze gazdasági viszonyok, hatalmi gyakorlatok és uralkodó (vagy éppen marginális) eszmerendszerek nyugatias berendezkedésű társadalmakban és azok peremén.
A tantárgy keretében oktatott ismeretek képessé teszik a hallgatókat annak felismerésére, hogy a legmodernebb gazdasági rendszereket is körbeveszik és értelmezik olyan kulturális világok, amelyek eltérő jelentőséget és jelentést tulajdonítanak a gazdasági tranzakcióknak, a társadalmi kapcsolatoknak és intézményeknek. A különféle témakörök felfedik, hogy a gazdasági körforgásban keletkező anyagi értékek mellett különféle erkölcsi, vallási, kulturális értékek is cserélődnek. Ezen értékek sokszor intézmények alapstruktúráiban érhetők tetten,
3 máskor azonban csak szétszóródó mikro-gyakorlatokban vagy az intézmények perifériáin. Az antropológiai hagyományra való rálátás segítheti a hallgatókat a közgazdaságtan által externálisnak ismert hatások megértésében, illetve a gazdaságtörténet és a gazdaságszociológia által beágyazottságként értelmezett jelenségek vizsgálatában.
A tantárgy tartalma
Az antropológiai gondolkodás története viszonylag rövid múltra tekint vissza. A gazdasági tevékenységeket magyarázó eszmék szoros kölcsönhatásban formálódtak a társadalomelmélet fontos eredményeivel, az eszmetörténet, szociológia, a gazdaságtörténet egyes művelői is közeli kapcsolatot ápoltak a 19. század vége óta építkező antropológiai hagyománnyal. A gazdaságantropológia fejlődéstörténetét bemutathatnánk eme tudományos találkozások mentén, amelyet azonban nem rögzít kánon. Noha nem szoros időrendben vizsgáljuk az alapfogalmakat és megközelítéseket, a kurzus első felében kirajzolódik majd egy eszmetörténeti trend, amely az 1920-as évek klasszikusaitól (Malinowski, Mauss) halad az iskolateremtő Polányin és szubsztantivista követőin át (Dalton, Bohannan) a francia marxistákig (Meillassoux, Godelier) és a szimbolikus antropológia képviselőiig (Sahlins, Mary Douglas), hogy onnan eljusson a modern kapitalizmusok belső szerkezetét (Wolf, Bourdieu, Comaroffs, Taussig) és globális kötődéseit vizsgáló (Hannerz, Appadurai) antropológusok munkáihoz, illetve az anyagi kultúra és a fogyasztás mintáit vizsgáló művekhez (Daniel Miller).
A kurzus második felében a modern és kortárs antropológia különféle jeles szerzőinek munkáival ismerkedünk meg. Először példákkal világítjuk meg a poszt- kolonializmus és globalizáció kereteiben működő gazdasági és társadalmi formációkat. Ezen belül kitüntetett figyelmet kapnak a kultúra és a piac metszéspontjai és konfliktusai, valamint a hagyományos vagy preindusztriális és a posztindusztriális formák együttélése kortárs társadalmi gyakorlatokban. Feltárjuk a háztartás, a piaci kapcsolathálók, a modern kereskedelem, a munka, pénz, és a fogyasztás kulturális rendszerekbe foglalt értelmezéseit kortárs szerzők teoretikus újításokra épülő, „sűrű” leírásai tanulmányozásával.
4 Tematika heti bontásban:
1. hét: Csere formái és rítusai: anyagi és szimbolikus értékek
Sorra vesszük a csere legfontosabb módozatait, az egyéni és kollektív értékek által mozgatott csere formáit és szimbolikus megerősítéseit.
Kötelező irodalom:
Strathern, Andrew és Pamela J. Stewart: „Ceremonial exchange.” In HEA 230–245.
Heady, Patrick: „Barter.” In HEA 262–274.
Sahlins, Mashall (2010[1976]) „La Pensée Bourgeoise: A nyugati társadalom mint kultúra.” In Replika 72. szám. 17–48.
Ajánlott irodalom:
Bohannan, Paul és Laura Bohannan (1968). Tiv Economy. Evanston: Northwestern University Press.
Graeber, David: „Value: anthropological theories of value.” In HEA 439–455.
Graeber, David (2001): Toward an Anthropological Theory of Value. New York:
Palgrave.
Humphrey, Caroline and S. Hugh-Jones, eds (1992): Barter, Exchange and Value:
An Anthropological Approach. Cambridge: Cambridge University Press.
Malinowski, Bronislaw (1984[1922]): Argonauts of the Western Pacific. Prospect
Heights: Waveland Press.
Magyarul részletek: (1972). Baloma. Válogatott írások. Budapest: Gondolat.
Marx, Karl: A tőke 1. - A tőke termelési folyamata. Első könyv. A tőke termelőfolyamata. Első szakasz. Áru és pénz. Első fejezet. Az áru. 1., 2. és 4.
alfejezet
Sahlins, Marshall (1972): „On the sociology of primitive exchange.” In Stone Age Economics. New York: Aldine De Gruyter. 185–230.
Simmel, Georg (2004[1900]) A pénz filozófiája. Budapest: Osiris.
2. hét: Az ajándék fogalma, ajándékozási láncolatok, ajándék és áru viszonya
A csere kibővített értelmezése segítségével jutunk el az ajándék fogalmához, illetve az érték két alapjelentéséhez (anyagi és eszmei), amely megvilágítja ajándék és áru viszonyát különféle csereviszonyokban és társadalomszerveződési formákban.
5 Kötelező irodalom:
Yan, Yunxiang: „The gift and gift economy.” In HEA 246–261.
Mauss, Marcel (2000 [1925]): Tanulmány az ajándékról. In Szociológia és antropológia. Budapest: Osiris. 195–342.
Ajánlott irodalom:
Bourdieu, Pierre (2002 [1994]): A gyakorlati észjárás. Budapest: Napvilág Kiadó.
Carrier, G. James (1995): Gifts and Commodities. Exchange and Western Capitalism since 1700. London, New York: Routledge.
Godelier, Maurice (1999) The Enigma of the Gift. Chicago: University of Chicago Press.
Ledeneva, Alena V. (1998): Russia's Economy of Favors. Blat, Networking and Informal Exchange. Cambridge: Cambridge University Press:175–213.
Strathern, Marilyn (1990) The gender of the gift: problems with women and problems with society in Melanesia. Berkeley: University of California Press.
Weiner, Anette B. (1992): Inalienable Possessions. The Paradox of Keeping While Giving. Berkeley, Los Angeles, Oxford: University of California Press.
3. hét: A piac intézménye: koncepció, tér, folyamat
A piac intézményének gazdag történeti és antropológiai példáit elemezzük piaci és nem piaci alapon szerveződő társadalmakban. Megvizsgáljuk az intézmény három fontos jelentését és azok kapcsolódásait, pl. a piac koncepcióját megerősítő vagy elbizonytalanító vélekedéseket, kulturális és erkölcsi szabályok rendszerét és kommunikációját.
Kötelező irodalom:
Polányi Károly (1976[1957]) „A gazdaság mint intézményesített folyamat.” In Az archaikus társadalom és a gazdasági szemlélet. Budapest: Gondolat. 228–273.
Barry L. Isaac: „Karl Polanyi” In HEA 14–25.
Hart, Keith: „The Market from a Humanist Point of View.” In MUW 170–223.
Ajánlott irodalom:
Agnew Jean-Christophe (1986): Worlds Apart: The Market and the Theater in Anglo- American Thought, 1550–1750. Cambridge: Cambridge University Press.
Bohannan, P. and G. Dalton eds. (1965) Markets in Africa: eight subsistence economies in transition. Garden City: Doubleday and American Museum of Natural History.
6 Carrier, G. James (szerk.) (1997) Meanings of the market: the free market in Western
culture. Oxford: Berg.
Dilley, Roy (szerk.) (1992) Contesting markets: analyses of ideology, discourse and practice.
Edinburgh: Edinburgh University Press.
Dumont, Louis (1977): From Mandeville to Marx: The Genesis and Triumph of Economic Ideology. Chicago: University of Chicago Press.
Geertz, Clifford (1963) Peddlers and princes: social change and economic modernization in two
Indonesian towns. Chicago: University of Chicago Press.
Polanyi, Karl (2004[1944]) A nagy átalakulás: korunk gazdasági és politikai gyökerei.
Budapest: Napvilág.
Polányi, Károly (1976) Az archaikus társadalom és a gazdasági szemlélet.
Budapest: Gondolat.
4. hét: A pénz különféle formái és jelentései
Megvizsgáljuk a pénz kialakulását, szimbolikus és közgazdasági szerepének összefonódását és egymásnak szegülését. Példákkal szemléltetjük a felhalmozott pénz és a gazdagság értelmezésnek kulturális mintáit
Kötelező irodalom:
Hart, Keith: „Money: one anthropologist’s view.” In HEA 160–175.
Hart, Keith: „The Changing Character of Money.” In MUW 224–272.
Ajánlott irodalom:
Guyer, Jane (szerk.) (1995): Money Matters. London: Heinemann.
Godelier, Maurice (1999): The Enigma of the Gift. Chicago: University of Chicago Press.
Hart, Keith (2001): Money in an Unequal World. New York: Texere.
Parry, Jonathan és Maurice Bloch (szerk.) (1989): Money and the Morality of Exchange. Cambridge: Cambridge University Press.
Shell, Marc (1982) Money, Language, and Thought. Berkeley: University of California Press.
Simmel, Georg (2004[1900]) A pénz filozófiája. Budapest: Osiris.
Zelizer, Viviana (1994) The social meaning of money. New York: Basic Books.
Magyarul részlet: (1998) „A pénz társadalmi jelentése: “speciális” pénzek.” In
7 Lengyel György és Szántó Zoltán (szerk.) Gazdasági rendszerek és intézmények szociológiája. Budapest: Aula. 285–324.
5. hét: Az anyagi kultúra rendszere és a tulajdonviszonyok
A pénz után figyelmünket az árukra, az anyagi kultúra rendszerérét alkotó tárgyakra fordítjuk, különös tekintettel a tárgyakra vonatkozó értékelések kulturális meghatározottságára. Az áruk mellett elemezzük a tulajdon különböző formáinak társadalmi vetületét.
Kötelező irodalom:
Appadurai, Arjan (2008[1986]) „Az áruk és az érték politikája” In Replika 63.
szám. 61–105.
Hann, Chris: „Property.” In HEA 110–124.
Ajánlott irodalom:
Appadurai, Arjan (szerk.) (1986) The Social Life of Things. Commodities in Cultural Perspectives. Cambridge: Cambridge University Press.
Esperanza, Jennifer S. (2008). „Outsourcing otherness: Crafting and marketing culture in the global handicrafts market.” In Donald Wood (szerk.) Hidden Hands in the Market: Ethnographies of Fair Trade, Ethical Consumption, and Corporate Social Responsibility (Research in Economic Anthropology 28). 71–95.
Hann, Chris M. ed. (1998) Properity Relations. Renewing the Anthropological Tradition. Cambridge: Cambridge University Press.
Pierce, Susan (szerk.) (1994) Interpreting Objects and Collections. London, New York: Routledge.
Strathern, Marilyn (1999) Property, substance and effect: anthropological essays on persons and things. London: Athlone.
Thomas, Nicolas (1991): Entangled Objects: Exchange, Material Culture, and Colonialism in the Pacific. Cambridge: Harvard University Press.
Verdery Katherine és Caroline Humphrey (szerk.) (2004) Property in Question.
Oxford: Berg.
Verdery, Katherine (1999) „Fuzzy Property: Rights, Power, and Identity in Transylvania’s Decollectivization.” In Michael Burawoy és Katherine Verdery (szerk.) Uncertain Transition. Boulder: Rowman and Littlefield. 53–81.
8 6. hét: Társadalmi kategóriák, kötődések és gazdasági tevékenységek
Ezt követi a munkamegosztás nemek, rokonsági körök, etnikai és vallási közösségek elkülönböződésén alapuló vizsgálata, vagyis a csoportkötődések és identitáskategóriák áttekintése a munkamegosztás, tulajdonelosztás kapcsolatában Kötelező irodalom:
Stivens, Maila: „Gender.” In HEA 323–338.
Coleman, Simon: „Economy and religion.” In HEA 339–352.
Eriksen, Thomas Hylland: „Economies of ethnicity.” In HEA 353–369.
Ajánlott irodalom:
Barth, Fredrik (szerk.) (1969) Ethnic groups and boundaries. Oslo:
Universitetsforlaget.
Bourdieu, Pierre (1998) Férfiuralom. Budapest: Napvilág.
Caglar, A. (1995) „McDöner: Döner Kebap and the social positioning struggle of German Turks.” In Janeen Arnold Costa és Gary J. Bamossy (szerk.) Marketing in a Multicultural World. Thousand Oaks, London: Sage. 209–230.
Finch, Janet és Jennifer Mason (2000) Passing On: Kinship and Inheritance in England. London: Routledge.
Goody, Jack. (1976) Production and reproduction: a comparative study of the domestic domain.
Cambridge: Cambridge University Press.
Halter, Marilyn (2000) Shopping for Identity. The Marketing of Ethnicity. New York:
Shocken.
Josephides, L. (1985) The production of inequality: gender and exchange among the Kewa.
London: Tavistock.
Meillassoux, Claude (1981): Maidens, Meal and Money. Capitalism and the Domestic Economy. Cambridge: Cambridge University Press.
Rubin, Gayle (1975) „The Traffic in Women: Notes on the ‘Political Economy’ of Sex.”
In Rayna Reiter (szerk.) Toward an Anthropology of Women. New York:
Monthly Review Press.
Weber, Max (1995[1905]) A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Budapest:
Cserépfalvi.
9 7. hét: Családi gazdaság, háztartás, morális gazdaságok
Az piaci körforgásba részlegesen, időlegesen, védetten, stb. integrált termelési és csereviszonyok mindig is kedvelt témái voltak az antropológiának. A kapitalizmusok vizsgálata új megközelítéseket hívott életre az uralkodó piaci formák alatt vagy mellett viruló, kisebb léptékű vagy nem tisztán piaci logikára épülő gazdálkodási formák magyarázatára.
Kötelező irodalom:
Susana Narotzky: „Provisioning.” In HEA 78–93
Scott, James C. (1976) The Moral Economy of the Peasant: Rebellion and Subsistence in Southeast Asia. New Haven: Yale University Press.
Ajánlott irodalom:
Chayanov, A. V. (1966) A. V. Chayanov on the Theory of Peasant Economy.
Madison: University of Wisconsin Press.
Gudeman, Stephen (1978) The Demise of a Rural Economy. From Subsistence to Capitalism in a Latin American Village. London: Routledge & Kegan Paul.
Harris, Mark: „Peasants” In HEA 423–438
Hart, Keith: „The Market from a Humanist Point of View” In MUW 170–223.
(különösen 206–223).
Narotzky, Susana (1997): „Conclusions and Economic Models.” In New Directions in Economic Anthropology. London: Pluto Press:190–223.
Salazar, Carles (1996): A Sentimental Economy. Commodity and Community in Rural Ireland. Providence, Oxford: Bergham Books.
Thompson, E. P. (1971): „The Moral Economy of the English Crowd in the 18th Century.” Past & Present, 50. évfolyam. 76–136.
Yanagisako, Sylvia (2002) Producing Culture and Capital: Family Firms in Italy.
Princeton: Princeton University Press.
8. hét: Munka, munkavállalók és munkáltatók indusztriális és posztindusztriális rendszere
Az áruként többé-kevésbé szabadon mozgó munka, a fordi és poszt-fordi munkaszervezés, és a munka különféle formáinak értékét vizsgáló irányzatok áttekintése mellett megvilágítjuk a kapitalista nagyvállalat antropológiai lenyomatait.
Kötelező irodalom:
Jonathan Parry: „Industrial work” In HEA 141–160
10 Ajánlott irodalom:
Burawoy, Michael (1979) Manufacturing consent : changes in the labor process under monopoly capitalism. Chicago: University of Chicago Press.
De Neve, Geert et al. (szerk.) (2010) Industrial Work and Life: An Anthropological Reader. Oxford, New York: Berg.
Dunn, Elizabeth C. (2004): Privatizing Poland: Baby Food, Big Business, and the Remaking of Labor. Ithaca: Cornell University Press.
McRobbie, Angela (2002) „From Holloway to Hollywood? Happiness at Work in the New Cultural Economy.” In Paul Du Gay és Michael Pryke (szerk.) Cultural Economy. London, Thousand Oaks: Sage.
Ong, Aiwa (1987) Spirits of resistance and capitalist discipline: factory women in Malaysia. Albany: State University of New York Press.
Senneth, Richard és Jonathan Cobb (1972) The Hidden Injuries of Class. New York:
Kopf.
Senneth, Richard (1998) The Corrosion of Character. The Personal Consequences of Work in the New Capitalism. New York: Norton.
Magyarul részletek: (2008) „Sodródás.” In Café Bábel 56–57. szám. 99–108.
Thompson, E. P. (1990[1967]) „Az idő, a munkafegyelem és az ipari kapitalizmus.” In Gellériné Lázár Márta (szerk.) Időben élni. Történeti-szociológiai tanulmányok.
Budapest: Akadémiai Kiadó.
9. hét: A fogyasztói társadalom és intézményei
Áttekintjük a fogyasztás motivációinak és a fogyasztói társadalom eredetének kulturális elméleteit, a fogyasztói vágyak dühös és megértő antropológiai értelmezéseit, a fogyasztói társadalom gondolatát mint a kapitalizmus új modelljét.
Kötelező irodalom:
Rudi Colloredo-Mansfeld: „Consumption.” In HEA 210–229
Miller, Daniel (2005[1995]) „A fogyasztás mítoszai.” In Replika 51–52. szám. 239–
256.
Ajánlott irodalom:
Adorno, Theodor és Max Horkheimer (1990[1944]) „A kultúripar: A felvilágosodás mint a tömegek becsapása.” In A felvilágosodás dialektikája. Budapest: Gondolat-Atlantisz-Medvetánc. 147–200.
11 Baudrillard, Jean (1981[1972]) For a critique of the political economy of the
sign. St. Louis: Telos Press.
Bourdieu, Pierre (1984[1979]) Distinction. A Social Critique of the Judgement of Taste. Harvard University Press Magyarul részlet: (2010) „A habitus és az életstílusok tere”. In Replika 72. szám. 49–94.
Campbell, Colin (1987) The romantic ethic and the spirit of modern consumerism.
Oxford, New York: Blackwell. Magyarul részletek: (1996) „A modern fogyasztói étosz rejtélye” és „A 18. századi angol fogyasztói forradalom okai.” In Replika 21–22. szám. 99–137.
de Certeau, Michel (1984[1980]) The practice of everyday life. Berkeley: University of California Press. Magyarul részlet: (2010) „A hétköznapok felfedezése: a cselekvés művészete. Használati módok és taktikák.” In Replika 72. szám 95–
108.
Douglas, Mary és Baron Isherwood (1979) The world of goods. New York:
Basic Books. Magyarul részlet: (2003) „A javak használatának változásai.”
In A kultúra szociológiája (szerk.: Wessely Anna). Budapest: Osiris. 150–
159.
Miller, Daniel (1998) A theory of shopping. Ithaca: Cornell University Press.
Miller, Daniel (1987) Material Culture and Mass Consumption. Oxford:
Blackwell.
Slater, Don (1997) Consumer Culture and Modernity. Cambridge: Polity Press.
10. hét: Elosztás és újraelosztás
További figyelmet kapnak a politikai hatalom különféle formái a gazdaság folyamataiban, így a közösségi és a tágabb társadalmi újraelosztás intézményes mechanizmusai indusztriális, gyarmati és poszt-indusztriális viszonyok között.
Kötelező irodalom:
Hart, Keith: „Capitalism: The political economy of development” In MUW 121–151.
Verdery, Katherine: „Socialist Societies: Anthropological Aspects.” In International Encyclopedia of Social & Behavioral Sciences 14496–14500.
Hann, Chris: „Postsocialist societies.” In HEA 547–558 Ajánlott irodalom:
Coronil, Fernando (1997) The magical state: nature, money, and modernity in Venezuela. Chicago: University of Chicago Press
12 Hann, C. (szerk.) (2002) Postsocialism: ideals, ideologies and practices in Eurasia.
London:
Routledge
Humphrey, Caroline (1983) Karl Marx collective: politics, society and religion on a Siberian collective farm. Cambridge: Cambridge University Press.
Lampland, Martha (1995) The object of labor: commodification of agrarian life in socialist Hungary. Chicago: University of Chicago Press.
Mandel, Ruth és Caroline Humphrey (2002) Markets and moralities: ethnographies of postsocialism. Oxford: Berg
Patterson, Thomas C.: „Distribution and redistribution.” In HEA 194–209.
Stark, David (1998) „Recombinant property in East European capitalism.” In Michel Callon (szerk.) The Laws of the Markets. Oxford, Malden: Blackwell. 116–146.
Verdery, Katherine (1996) What Was Socialism, and What Comes Next? Princeton:
Princeton University Press.
11. hét: Kapitalizmus a posztkolonális viszonyokba ágyazva
Példákkal világítjuk meg, milyen kapitalizmusokat talál az antropológus a nyugatias berendezkedésű társadalmak korábbi gyarmatain. Megvizsgáljuk a kapitalizmus
„kozmológiáit” amelyek kimunkált hiedelemrendszerekbe simítják bele a piaci cselevés logikáját.
Kötelező irodalom:
Eades, J. S.: „Anthropology, political economy and world-system theory.” In HEA 26–
40.
Comaroff, Jean és John L. Comaroff (2005[1999]) „Okkult gazdaságok és erőszakos absztrakciók.” In Café Bábel 49–50. szám. 97–109.
Ajánlott irodalom:
Miller, Daniel. (1998) „Coca-Cola: A Black Sweet Drink From Trinidad.” In Daniel Miller (szerk.) Material cultures: why some things matter. Chicago: University of Chicago Press.
Ong, Aihwa (2003) „Zones of New Sovereignty”. In W. Perry és B. Maurer (szerk.) Globalization under Construction. Minneapolis: University of Minnesota Press.
39–69.
Said, Edward W. (2000[1978) Orientalizmus. Budapest: Európa.
13 Taussig, Michael (1983): The Devil and Commodity Fetishism in South America.
Chappell Hill: University of North Caroline Press.
Tsing, Anna (2001) „Inside the Economy of Appearances.” In Arjun Appadurai (szerk.) Globalization. Durham, London: Duke University Press. 155–188.
Wolf, Eric (1995[1982]) Európa és a történelem nélküli népek. Budapest: Osiris.
12. hét: Határokon átívelő gazdasági gyakorlatok, globalizácó
A nemzetgazdaság keretein átívelő gazdasági tranzakciók és szereplők nem újak az antropológia számára, de a globális és lokális viszonyának teoretikusabb reflexióit az elmúlt két évtized hozza meg. Ezek értelmezik a társadalmi képzelet kiszélesítését eredményező kulturális globalizáció hatásait a transznacionális gazdasági mozgásokra.
Kötelező irodalom:
Hannerz, Ulf (1998 [1989]): „A globális világ mint a hálózatok hálózata.” In Café Bábel, 28. szám. 65–76.
Appadurai, Arjun (1996) „Disjuncture and Difference in the Global Cultural Economy.” In Modernity at Large: cultural dimensions of globalization.
Minneapolis: University of Minnesota Press. 27–47.
Ajánlott irodalom:
Appadurai, Arjun (szerk.) (2003) Globalization. Durham: Duke University.
Caldwell, Melissa (2006[2004]) „A sült krumpli honosítása. McDonald’s és konzumerizmus Moszkvában.” In Café Bábel, 52. szám. 107–115.
Friedman, Jonathan (1995) „The Political Economy of Elegance: An African Cult of Beauty.” In Consumption and Identity. Chur: Harwood. 167–189.
Hannerz, Ulf (1990) „Cosmopolitanism and Locals in World Culture.” In Theory, Culture and Society 7. évfolyam, 2–3. szám. 237–251.
Hannerz, Ulf (1987) „The world in Creolization” In Africa 57. évfolyam. 546–559.
Ong Aihwa és Stephen J. Collier (szerk.) (2004) Global Assemblages:
Technology, Politics, and Ethics as Anthropological Problem. Malden:
Blackwell.
Randeria, Shalini (2007) „The State of Globalisation. Legal Plurality, Overlapping Sovereignties and Ambiguous Alliances between Civil Society and the Cunning State in India.” In Theory, Culture & Society, 24. évfolyam, 1. szám. 1–33.
14 Watson, James L. (szerk.) (1998) Golden Arches East: McDonald's in East
Asia. Stanford: Stanford University Press.
Wilk, Richard (1995) „The Local and the Global in the Political Economy of Beauty: From Miss Belize to Miss World.” In Review of International Political Economy 2. évfolyam, 1. szám, 117–134.
13. hét: A modern kapitalizmus kulturális és gazdasági rendszerei
Áttekintjük és összehasonlítjuk a modern kapitalizmus mint társadalmi rendszer antropológiai olvasatait, amelyekben a termelés, a csere, a fogyasztás intézményei eszmék, képzeletek, és erkölcsi maximák rendszerével szövődnek össze.
Kötelező irodalom:
Hart, Keith: „Capitalism: Making Money with Money” In MUW 73–120
Polanyi, Karl (2004[1944]) A nagy átalakulás : korunk gazdasági és politikai gyökerei.
Budapest: Napvilág.
Ajánlott irodalom:
Carrier, G. James és Daniel Miller (szerk.) (1998): Virtualism. A New Political Economy. Oxford, New York: Berg
Gudeman, Stephen: „Community and economy: economy’s base” In HEA 94–108 Gudeman, Stephen (2001) The Anthropology of Economy. Oxford: Blackwell.
Harvey, David (1991) The Condition of Postmodernity: An Enquiry into the Origins of Cultural Change. Cambridge: Wiley-Blackwell.
Magyarul részlet: (2006) „A tér-idő sűrűsödés és a posztmodern állapot.”
Café Bábel, 52. szám. 91–104.
King, Lawrence P. és Ivan Szelenyi (2005) „Post-Communist Economic Systems”. In Neil J Smelser és Richard Swedberg (szerk.) The Handbook of Economic Sociology. Princeton: Princeton University Press. 205–229.
Sahlins, Marshall (2001) „The cosmologies of capitalism: the trans-Pacific sector of the world system.” In Culture in practice: collected essays. New York: Zone Press. 415–469.
Weber, Max (1979) „A modern kapitalizmus kialakulása.” In Gazdaságtörténet.
Budapest: KJK. 223–293.
Yanagisako, Sylvia (2002) Producing Culture and Capital: Family Firms in Italy.
Princeton: Princeton University Press.
15 Kötelező irodalom a kurzushoz
Carrier, James C. ed. (2006) A Handbook of Economic Anthropology. Edward Elgar.
(HEA)
Hart, Keith (2001) Money in an Unequal World. New York: Texere. (MUW)
