GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet

és a Balassi Kiadó közreműködésével

Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola

2011. június

6. hét

Társadalmi kategóriák, kötődések és gazdasági tevékenységek

Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola

Bevezetés

• Kiindulópont: gazdaság társadalmi viszonyokba ágyazottan

• A gazdasági tevékenység és a társadalom más viszonyrendszerei közötti viszony:

– a gazdasági tevékenység meghatározó

– a gazdasági tevékenység más viszonyok függvénye – kölcsönös meghatározottság

• Más viszonyrendszerek:

– vallás, kultúra – rokonság – nemek – etnicitás

– természeti környezet (erről ma nem)

Nem

• A nők és férfiak közötti viszonyrendszer

• Biológiai nem vs. társadalmi nem

• Történetileg változó:

– egynemű v. kétnemű modell (Laqueur 1990)

• Nem feltétlen bináris:

– hidzsrák, transzneműek, interszexuálisok

• Nemi szerepek, nemi sztereotípiák

• Nemek közötti egyenlőtlenségek:

– gazdasági egyenlőtlenségek – hatalmi egyenlőtlenségek

• Döntő jelentőségű: nemi alapú munkamegosztás

Feminista kritika

• Köz- és magán- szétválasztása:

– modern kori nyugati politikai-gazdasági elgondolás univerzális modellként:

kenyérkereső férfi – otthon gyermeket nevelő nő – biológiai metaforák, magyarázatok

• A nők láthatatlansága:

– a nők figyelmen kívül hagyása, passzív szerep

– Malinowski figyelmen kívül hagyta a nők által végzett banánlevélköteg-cserét (Weiner 1976)

• A nőcsere:

– Lévi-Strauss: a kultúra alapja a nők családok (törzsek) közötti cseréje (vérfertőzés tilalma miatt)

– a nők eltárgyiasítása, áruként kezelése (Rubin 1975)

Nemi alapú munkamegosztás

• A társadalmak széles körében elterjedt, de biológiai különbségek nem magyarázzák: a munkamegosztás formája változatos

• A munka fogalma:

– fizetett? háztartáson kívül végzett?

– gyermeknevelés, háztartási munka gyakran kimarad

• Termelés újratermelés (Meillassoux 1981)

– a kapitalista termelés rá van utalva a munka nem-kapitalista alapú (háztartáson belüli) újratermelésére

– a nők alávetettsége, kettős kizsákmányolása:

• termelő és reproduktív kapacitásaik felett férjük rendelkezik

Rokonság

Azonos családhoz tartozó személyek összessége

– alapja: vérségi leszármazás, házasság, más társadalmi konvenció

• Ju/’hoansi: leszármazás mellett névrokonság

• Rokonsági rendszerek:

– rendívül sokszínű:

• patri-, matri-, bilaterális leszármazási rend

• nukleáris család kiterjedt klán – rokonsági terminológia

– komplex viszonyok: kötelezettségek és jogosultságok összefonódó (néha egymásnak ellentmondó) rendszere

• Leszármazáson alapuló kapcsolatok csökkenő, választott kapcsolatok növekvő jelentősége (Strathern 1992, Weston 1997)

Rokonság és reciprocitás

• Rokonok között eltérő gazdasági logika érvényesül: reciprocitás meghatározó

• A rokonsági távolság és reciprocitás formája közötti összefüggés (Sahlins 1972) – minél közelebbi rokon, reciprocitás annál általánosabb (negatívabb)

• Erőforrások megosztása: háztartás mint gazdasági egység

– a háztartáson belüli egyenlőtlen viszonyokat nem zárják ki (döntéshozatal, munkavégzés, fogyasztás aránytalansága)

• Kaláka: szívességi vagy kölcsönös alapon végzett munka a közösség tagja részére – 80-as évek Magyarország: állami szolgáltatások visszaszorulása, informális

gazdaság kaláka felfutása

Rokoni kapcsolatok megerősítése

• Rokonok közötti kapcsolat kialakítása, összetartozás megerősítése ajándékozás által

• Gyakran átmeneti rítusokhoz (születés, felnőtté válás, házasság, halál) kapcsolódik

• Menyasszonypénz

– javak a vőlegénytől és rokonaitól a menyasszony rokonainak – a nő fölötti rendelkezés átruházása,

szövetségkötés – legértékesebb javak – nuerek (dél-Szudán)

• ~40 tehén

• Evans-Pritchard 1940

Rokonok közötti ajándékozás

• Karácsonyi ajándék – Carrier (1995)

– modern kapitalizmus kialakulása:

elidegenedés

– személytelen munka világa (csere) személyes háztartás világa (ajándék) – probléma: az ajándékok is a piacról,

cseréből származnak

– elsajátítás: áru átalakítása ajándékká, személyessé:

• csak közvetlen haszonnal nem bíró tárgyak (olyat nem, amit megvenne)

• csomagolás

• moralizáló diskurzusok

Öröklés

• Felhalmozott gazdasági javak generációk közötti átörökítése

• Nagyon változatos, de erősen szabályozott:

– matri- patrilineáris – osztatlan osztó

– primogenitura ultimogenitura

• Státusz, hatalom, szimbolikus tőke újratermelése (Bourdieu 1972)

• Fejlett mezőgazdaság, monogámia és egyenlő osztályú öröklés közötti kapcsolat (Goody 1976)

• Végrendelkezés lehetősége:

– az öröklési viszonyok nem tükrözik, hanem létrehozzák a rokonsági kapcsolatokat (Finch & Mason 2000)

– kialkudott kapcsolatok (negotiated relationships)

Etnicitás

• Kulturálisan különböző csoportok közötti viszonyrendszer – nyelv, vallás, származás

• Egyszerre:

– identitás és társadalmi szerveződés

– kulturális és strukturális (osztályhelyzet) – egyéni cselekvés és adottság

• Kategorizáció:

– külső csoportok által (stigma, sztereotípia) – csoport tagjai által

• Változó, dinamikus jelenség (társadalmi konstrukció)

Etnikai munkamegosztás

• Különböző etnikai csoportok különböző foglalkozásokba összpontosulnak

• Etnikai különbségek miatt specializálódnak vagy foglalkozási specializáció termeli ki újra az etnikai különbségeket

• Swat-völgy, Pakisztán (Barth 1956)

– három etnikai csoport, három ökológiai niche

– 10 évvel később: csoportközi versengés, etnikai határok átjárhatóvá váltak

• Számik, Norvégia (Thuen 1995)

– norvég halászok v. rénszarvaspásztor számik

– rénszarvastenyésztés iparosodása, lakóhelykeveredés – etnikai különállás fennmarad: területi követelések

Etnicitás mint erőforrás

• Migráns munkások:

– etnikai hálózatok szerepe kiemelkedő

– információ, beajánlás, szálláshely, pénzügyi segítség

– városökológia: Chicagóba érkező bevándorlók (Park 1952)

• szegregáció akkulturáció

• Etnikai vállalkozók:

– „vállalkozó szellemiségű” etnikai csoportok

– etnikai kódok áruvá tétele: turizmus, vendéglátás (Halter 2000) – etnikai közösséghez tartozók kizsákmányolása

Etnikai vállalkozók

• Berlini kebabárusok (Caglar 1995):

– török migránsok, komoly iparrá nőtte ki magát

– helyi közönségnek kifejlesztve: Törökországban nem létezik – céhes felépítés: standardizáció, árkartell, beszállítói monopólium – 1960-as évek: erős török szimbólumvilág

– 1990-es évek: McDöner, SuperDöner – magyarázat: etnikai mobilitási csatornák

megváltozása

• Kínai büfék (Magyar 2003):

– „megszelídített kínaiság”

– migrációs láncok – gyakornokoskodás

(magyar ízlésvilág elsajátítása) saját üzlet

– kooperáció és koordináció:

• túlzott verseny kiküszöbölése

• információátadás

• beszállítói hálózatok

• gazdasági összefonódások

– kínai kulturális kódok és semleges berendezés keveréke

Vallás

• A létezés átfogó rendjéről szóló szimbólumok rendszere (Geertz 1966)

• Evolucionista elméletek (Tylor 1871):

– animizmus politeizmus monoteizmus

• Racionalizáció (Weber 1904)

– szekularizáció a modernitás előrehaladásával nő: „a világ varázstalanítása”,

„vasketrec”

– kritikák:

• Egyesült Államok: fejlett kapitalizmus, mégis vallásos

• vallási fundamentalizmusok megerősödése

• okkult gazdaságok (Comarroff és Comaroff 2005)

– értelmezhető-e modern közgazdaságtan alapját adó, racionális döntéshozó a modern nyugati kultúrán kívül?

Vallás és vállalkozási szellem

• Max Weber (1904): A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme

– protestáns étosz elengedhetetlen volt a kapitalizmus kialakulásához

– vita Marxszal: nem a kapitalizmus hozta el a kapitalista szellemiséget, a kapitalista szellemiség előfeltétele volt a kapitalista gazdaság kialakulásának

– evilági aszkézis, mértékletesség, munkaetika, racionalizáció

• Geertz (1963)

– jávai pezsgő kereskedőváros bali tradicionális város – muszlim hindu vallás

Felhasznált irodalom

Barth, Fredrik (szerk.) (1969) Ethnic groups and boundaries. Oslo:

Universitetsforlaget.

Bourdieu, Pierre (1977[1972]) Outline of a Theory of Practice. Cambridge:

Cambridge University Press.

Caglar, A. (1995) „McDöner: Döner Kebap and the social positioning struggle of German Turks.” In Janeen Arnold Costa és Gary J. Bamossy (szerk.)

Marketing in a Multicultural World. Thousand Oaks, London: Sage. 209–230.

Carrier, G. James (1995): Gifts and Commodities. Exchange and Western Capitalism since 1700. London, New York: Routledge.

Coleman, Simon: „Economy and religion.” In HEA 339–352.

Eriksen, Thomas Hylland: „Economies of ethnicity.” In HEA 353–369.

Evans-Pritchard, E.E. (1940). The Nuer. Oxford: Oxford University Press.

Finch, Janet és Jennifer Mason (2000) Passing on: kinship and inheritance in England. London – New York: Routledge.

Geertz, Clifford (1963) Peddlers and princes: social change and economic

modernization in two Indonesian towns. Chicago: University of Chicago Press.

Goody, Jack. (1976) Production and reproduction: a comparative study of the domestic domain. Cambridge: Cambridge University Press.

Halter, Marilyn (2000) Shopping for Identity: The Marketing of Ethnicity. New York:

Schocken Books.

Laqueur, Thomas (2002[1990]) A testet öltött nem - Test és nemiség a görögöktől Freudig. Budapest: Új Mandátum.

Magyar, Zsuzsa Judit (2004) The uses of ethnicity: the case of chinese buffets in Budapest. Thesis submitted to Department of Sociology and Social

Anhtropology, Central European University.

Meillassoux, Claude (1981): Maidens, Meal and Money. Capitalism and the Domestic Economy. Cambridge: Cambridge University Press.

Park, Robert E. (1952) Human communities: The City and Human Ecology.

Glencoe, Ill.: Free Press.

Rubin, Gayle (1975) „The Traffic in Women: Notes on the ‘Political Economy’ of Sex.” In Rayna Reiter (szerk.) Toward an Anthropology of Women. New York:

Monthly Review Press.

Sahlins, Marshall (1972): „On the sociology of primitive exchange.” In Stone Age Economics. New York: Aldine De Gruyter. 185–230.

Stivens, Maila: „Gender.” In HEA 323–338.

Strathern, Marilyn (1992) After Nature: English Kinship in the Late Twentieth Century. Cambridge : Cambridge University Press.

Thuen, T. (1995) Quest for equity: Norway and the Saami challenge. St. John’s, Newfoundland: Institute of Social and Economic Research, Memorial University of Newfoundland.

Tylor, Edward B (2010[1871]) Primitive culture: Researches into the Development of Mythology, Philosophy, Religion, Art, and Custom. Cambridge: Cambridge Univesity Press.

Weber, Max (1995[1904]) A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme.

Budapest: Cserépfalvi.

Weiner, Anette (1976) Women of Value, Men of Renown: New Perspectives in Trobriand Exchange. Austin: University of Texas Press.

Weston, Kath (1997) Families We Choose: Lesbians, Gays, Kinship. New York:

Columbia University Press.