GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közreműködésével
Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola
2011. június
5. hét
Az anyagi kultúra rendszere és a tulajdonviszonyok
Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola
Az áruk társas élete
• Appadurai (1986)
• A tárgyak jelentése: amit az emberek tulajdonítanak neki
• „Módszertani árufetisizmus”:
– „áruéletút”: kövessük a tárgyakat, és így vizsgáljuk a társadalmi viszonyokat
• ≈ áruláncok elemzése
– földrajz, közgazdaságtan
– hozzáadott érték „értékrezsimek” közötti áramlás
• Barter áru; áru ajándék eltúlozva
• A csere a kulcs: áruk körforgásának alapja
Áruk körforgásban
• Áru áruhelyzet
– nem a tárgy sajátossága, az a társadalmi közeg, amelybe kerül – áruhelyzet: társadalmilag lényeges jellemzője az elcserélhetősége – dinamikus: a tárgyak ki-be kerülnek az áruhelyzetből
• Árufázis
– a tárgy életének az az időszaka, amikor áru (pl. jegygyűrű a boltban árufázisban, átadás után kikerül belőle)
• Árujelöltség
– szimbolikus osztályozó szabályok, amelyek értékkel látják el (l. Sahlins)
• Áruösszefüggés
– társadalmi helyszínek, amelyek segítik az áruvá válást (pl. bazár, hagyaték)
Értékrezsimek
• Az áru mozgása különböző kulturális kontextusok között – eltérő kultúrák
– eltérő társadalmi csoportok
• A csere résztvevői nem azonosan értékelik a tárgyakat – értékegyezés ritka kivétel: feszültség
• Értékrezsimek
Keleti szőnyegek
• Spooner (1986)
• 19. sz. óta töretlen igény Nyugaton a keleti szőnyegek iránt
• Luxus tömegtermék:
– exkluzivitás eredetiség
• Mitől eredeti:
– objektív tényezők nem magyarázzák – szubjektív értékelés: minél távolabbi,
annál jobb
– távolság: információhiány közvetítők szerepe
Tévedésből érték
• Esperanza (2008)
• Etnikai művészeti alkotások piaca
• Érték – tudás: közvetítők szerepe meghatározó
• Amerikai kereskedők által tervezett karácsonyi dísz kiadva bali fafaragóknak
• Többszáz példány: mind festékfoltos – tervrajzhiba: azt hitték a terv része
• Óriási siker a fogyasztónál:
– amerikai kiskereskedő története: a foltok szimbolikus üzenetek (Ram, Visnu, Síva isteneket ábrázolják), hindu-keresztény párbeszéd jegyében
Értékek politikája
• Érték: nemcsak jelentés, csoportok közötti hatalmi viszonyok
• Társadalmilag szabályozott utak:
– ki, mivel kereskedhet, mit cserélhet?
– „áruenklávé”: pl. királyi monopólium
• versengés által motivált innovatív kerülőutak – áruk mobilitása (értékrezsimek közti áramlás)
társadalmi mobilitás
• Értékversenyek:
– hatalmon lévők közötti státuszharc (pl. kula, tőzsde)
• Áruk és tudás:
– hatalom az árura vonatkozó tudás korlátozása révén – termelésre vonatkozó tudás
– helyes fogyasztásra vonatkozó tudás
Kommodifikáció
• Mennyire jellemző egy társadalomra, hogy:
• A kapitalizmus valóban kommodifikáltabb, de minden társadalom a kommodifikáció valamilyen fokán áll
• Árulétből való kivonás (dekommodifikáció): társadalmi presztízs fenntartása (l. szabályozott utak)
• Koptyoff (1986):
– gazdaság: kommodifikáció kultúra: dekommodifikáció
Tulajdon
• A dolgok feletti rendelkezést irányító társadalmi viszonyok rendszere (Hoebel 1966)
• Társadalmi, kulturális sokszínűség:
– kizárólagos magántulajdon csak egy típusa, a tulajdont nem lehet ezzel azonosítani
– magántulajdon valamilyen formája legtöbb társadalomban (még a legegalitáriánusabban is – Woodburn 1982)
• Több szinten:
– mikroszint: identitás felépítése tárgyak birtoklásán keresztül – makroszint: javak elosztása feletti kontroll
A tulajdon összetettsége
• Jogosultságok kötege (Maine 1861):
– használat, bérbeadás, eladás stb. joga
• Igazgatott birtokok (estates of administration) (Gluckman 1965):
– különböző jogosultságok átengedésének rendszere egy adott politikai
hierarchiában
– dinamikus szemlélet
• Rétegek (F & B Benda-Beckmann 1999):
– kulturális-ideológiai – jogi-intézményes – társadalmi viszonyok – gyakorlat
Tulajdon a szocializmus alatt
• Kulturális-ideológiai
– a magántulajdon marxi kritikája: állami tulajdon elsőbbsége (aztán közös tulajdon, majd magántulajdon)
• Jogi-intézményes
– Ptk.: társadalmi, magán-, személyes tulajdon
• Társadalmi viszonyok
– vidéki nők pozíciója (iparosodott mezőgazdaság)
• Gyakorlat
– második gazdaság, háztáji gazdaság, vállalati gazdasági munkaközösségek
• Igazgatott birtokok (estates of administration):
– téeszesítés: elidegeníthetetlen, de részjegy – osztalék – kapcsolati hálók fontossága
Tulajdon a posztszocializmusban
• Átmenet: állami tulajdon magántulajdonon alapuló gazdaság
• „Zavaros tulajdon” (Verdery 1999)
– a privatizáció nem egyirányú folyamat
– egymást átfedő jogosultságok, kötelezettségek, követelések – kikristályosodott szabályok, gyakorlatok hiánya
– román falu 1990-es évek közepe
• téeszek átalakítása „egyesületekké”
• kárpótlás: földművelést folytatni nem tudó/akaró tulajdonosok
• bérművelésbe adás: egyesületnek adja, díjat fizet; jogilag övé, nem rendelkezhet felette; megadhatja, hogy mit termelnek; mennyiség felett nincs kontrollja
– gazdasági bizonytalanság: kötelezettségek és jogosultsági igények
Magán- és köztulajdon
• A magántulajdon minden körülmények között való hatékonyságának kritikája
• Közlegelők tragédiája:
– egyénileg megéri „túlhasználni” a közös tulajdont, közösségi szinten rosszabbul jár mindenki (játékelmélet: fogolydilemma)
– megoldás: magántulajdon
• Léteznek hosszú távon fenntartható, hatékony közösségi tulajdonok:
– közösségi tulajdon ≠ nyílt hozzáférés
– helyi közösségi kontroll, szelektív információátadás
Felhasznált irodalom
Appadurai, Arjan (2008[1986]) „Az áruk és az érték politikája” In Replika 63. szám.
61–105.
von Benda-Beckmann, F. és K. von Benda-Beckmann (1999) „A functional
analysis of property rights, with special reference to Indonesia.” In T. van Meijl és F. von Benda-Beckmann (szerk.) Property rights and economic
development: land and natural resources in southeast Asia and Oceania.
London: Kegan Paul International. 15–56.
Esperanza, Jennifer S. (2008). „Outsourcing otherness: Crafting and marketing culture in the global handicrafts market.” In Donald Wood (szerk.) Hidden Hands in the Market: Ethnographies of Fair Trade, Ethical Consumption, and Corporate Social Responsibility (Research in Economic Anthropology 28).
71–95.
Gluckman, Max (1965) The ideas in Barotse jurisprudence. New Haven, Conn.:
Yale University Press.
Hoebel, E Adamson (1966) Anthropology: the study of man. New York, McGraw- Hill.
Kopytoff, Igor (1986) „The Cultural Biography of Things: commoditization as process.” In Arjun Appadurai (szerk.) The Social Life of Things: Commodities in Cultural Perspective. Cambridge: Cambridge University Press. 64–94.
Maine, Henry J. S. (1861) Ancient law. London: John Murray.
Spooner, B. (1986) „Weavers and Dealers: The Authenticity of an Oriental Carpet.”
In Arjun Appadurai (szerk.) The Social Life of Things: Commodities in Cultural Perspective. Cambridge: Cambridge University Press. 195–235.
Verdery, Katherine (1999) „Fuzzy Property: Rights, Power, and Identity in
Transylvania’s Decollectivization.” In Michael Burawoy és Katherine Verdery (szerk.) Uncertain Transition. Boulder: Rowman and Littlefield. 53–81.
