GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közreműködésével
Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola
2011. június
2
1. hét
A csere formái és rítusai:
anyagi és szimbolikus értékek
Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola
A cseréről
• A javak körforgása, átruházása a gazdaság egyik alapvető folyamata.
• Teljes önellátás egyik társadalomra sem jellemző:
– hadzák (Tanzánia): vadászat után a nagyobb vadakat kialakult szabályok szerint megosztják (Woodburn 1982)
– Cuzco (Peru): családi gazdaságok (önellátás ideológiája): önellátásra és piacra termelés elválaszthatatlanul összekapcsolva (Mayer 2002)
• Allokációs mechanizmusok (Polányi)
– reciprocitás: javak viszonosságon alapuló megosztása
– redisztribúció: javak központi begyűjtése (állam, törzsfőnök) és újraosztása – árucsere: javak árak által vezérelt cseréje a piacon
3
A csere típusai
• Szempontok:
– kalkulatív jelleg (önérdek altruizmus) – iránya (egyirányú viszonos)
– résztvevők köre (egyéni közösségi); viszonyuk (egyenlők alá-fölé rendeltek)
– pénz szerepe
– formája (szertartásos hétköznapi)
• Típusok:
– árucsere – barter
– ajándékozás – szertartásos csere
– egyirányú gazdasági transzferek
Barter
• Különböző javaknak egyenlő felek közötti, pénz használata nélküli cseréje („közvetlen csere”)
– két tranzakció: egyik irányba egyik tárgy, másik irányba másik tárgy (vagy szolgáltatás) áramlik
• Jelentősége:
– csere eredeti (primitív) formája – Adam Smith: emberek természetes hajlama a cserére (gyakran kritizálják)
4 – kisközösségekben: pénzhez kapcsolódó morális tabuk
– válság idején: készpénzhiány
– elterjedt a modern világgazdaságban
• Változatos formában:
– időben azonos időben eltérő teljesítés (hitel) – néma kereskedelem szertartásos csere – egyszeri rendszeresen ismétlődő
A barter magyarázata
• Racionális döntések elmélete:
– két közösség: tengerpart (hal), szárazföld belseje (alma) – hal és alma cseréje
– bonyolódik: többféle termék, több közösség, eltérő időben elérhető javak – tranzakciós költségek: utazás, raktározás, információkeresés pénz révén
csökkenthető
– magasak a pénzhez kapcsolódó tranzakciós költségek (árfolyamváltozás, adózás) barter előnyösebb
• Antropológiai megközelítés:
– társas formát ölt: bizalom magas szintjét igényli, tartós kapcsolatokat követel meg és hoz létre (Humphrey & Hugh-Jones 1992)
5
Árucsere
• Különböző javaknak egyenlő felek közötti, pénz révén közvetített cseréje
– két tranzakció: egyik irányba pénz, másik irányba tárgy (vagy szolgáltatás) áramlik
– az áruk csupán értékük vagy hasznosságuk miatt cserélnek gazdát
• Személytelenség: felek közötti közvetítést az árak végzik
• Szervesen összefonódott az áru és piac fogalmával
• Két perspektíva az áruról:
– áru csak a kapitalizmusban: cserében realizált értékük miatt termelt tárgyak (Marx)
– áru a társadalmak széles körében jelen van: cserére szánt tárgyak (Simmel, Appadurai)
Ajándék
• Javak társadalmi kötelékek megerősítésére szolgáló cseréje.
• Reciprocitás a meghatározó:
– viszonzási kötelezettség
– időben gyakran eltér a tranzakció két mozzanata
• Kötelezettség elvű:
– ajándékadás kötelezettsége – ajándékelfogadás kötelezettsége – viszontajándék kötelezettséges
6
• Személyes jelleg:
– személyek közötti kapcsolat – személyekhez kapcsolódó tárgyak
Szertartásos csere
• Értéktárgyak nyilvános bemutatása és viszonosságon alapuló átadása ünnepélyes keretek között.
• A társadalom politikai rendjének szerves része:
– politikai szövetségek megkötése
– békekötés, kompenzáció háborúskodás után
• Ünnepélyes: formalizált és rituális – tánc, zene, lakoma
• Időben gyakran eltolt
• Egyének közötti csoportok közötti
Kula-kör
• Tárgyak cseréjének kifinomult rendszere Pápua Új-Guineában
• Bronislav Malinowski: antropológia egyik alapítóatyja írja le (először)
• 18 közösség, több ezer férfi vesz benne részt
• 1300 km-es körben, kenuval
7
• Tárgyak:
– karperecek: óramutató járásával ellentétes irányban
– nyakláncok: óramutató járásával megegyező irányban
• Szertartásos csere:
– szigorúan szabályozott módon:
• mikor, kik, hol?
– rítusok:
• kenuépítés: fában lakó szellemek kiűzése
• tisztálkodás
– gyakorlati haszonnal nem bíró tárgyak
– tárgyak értéke: minél több kézen ment keresztül, annál értékesebb – élethosszig tartó kétoldalú partneri kapcsolatok az egyének között
közösségek közötti kapcsolat is – presztízs és politikai hatalom
Malinowski kritikái
• Harris (1971)
– kula-expedíciók során a létfenntartáshoz kapcsolódó tárgyakkal is kereskednek (gimwali)
– kula: használati tárgyak cseréjének feltételeit teremti meg ellenséges közösségek között
8
• Annette Weiner (1992)
– Malinowski: férfiközpontú adatgyűjtés, férfiközpontú világ rajzolódik ki
– kula-kör mellett létezik nők banánlevélkötegekre és banánszoknyára kiterjedő cseréje is
– nők jóval nagyobb gazdasági szereppel és ebből kifolyólag hatalommal rendelkeznek, mint a férfiak láttatni engedik
Tiv csereszférák
• Bohannan (1955, 1959)
• Nigériai farmerek a kereskedelmi utak mentén
• Hierarchikusan elkülönült csereszférák:
– feleségek: lánytestvérek cseréje (nőt a nőért)
– prezstízsjavak: ruha, marha, rabszolga, (távkereskedelem – rézrudak pénzként)
– létszükségleti javak: élelmiszer (barter a helyi piacon)
• Szférák közötti konverzió korlátozott:
– morális megítélése alá esik
– felfelé konverzió: presztízs megszerzésének eszköze
9
Primitív csere
• Sahlins (1972)
– primitív társadalmakban a gazdaság logikája más:
• „anyagi tranzakciók pillanatnyi epizódok a társas kötelékek folyamatában”
– társas kötelékek meghatározzák az anyagi folyamatokat, az anyagi folyamatok meghatározzák a társas kötelékeket: reciprocitás vezérli, DE – reciprocitás nem egységes:
• általános reciprocitás: altruizmus, tiszta ajándék
• kiegyensúlyozott reciprocitás: ajándékcsere, kereskedelem
• negatív reciprocitás: profitcél, barter, szerencsejáték, lopás – társadalmi távolság és reciprocitás formája közötti összefüggés
• minél közelebbi (rokon, klán, törzs): reciprocitás annál általánosabb
• negatív reciprocitás: csak a közösséghez nem tartozókkal engedélyezett
Az érték problémája
• Miért bonyolódnak az emberek cserébe?
– értékkel bír számukra
• Mi az érték?
• Adam Smith (1776): A nemzetek gazdagsága – használati érték: egy tárgy hasznossága
10 – csereérték: tárgy képessége, hogy más tárgyakra cserélhető
– paradoxon: a két érték nem egyezik meg
• víz: magas használati érték, alacsony csereérték
• gyémánt: alacsony használati érték, magas csereérték – megoldás: munkaérték-elmélet
• víz bárhol elérhető, gyémánt bányászata komoly munkabefektetést igényel
– előzmények: Szt. Ágoston, Aquinói Szt. Tamás (igazságos ár)
Marx válasza
• Marx: A tőke (1867)
– használati érték: tárgy sajátja
– csereérték: társadalmi viszonyok függvénye – árufetisizmus:
• árucserében az érték mint dolgok közti viszony jelenik meg (mintha az érték a tárgy sajátja lenne)
• valójában: társadalmi viszonyok állnak mögötte (munka)
• elidegenedés – munkaérték-elmélet:
• absztrakt konkrét munka
• ráfordított munkamennyiség és a társadalmilag szükséges összmunka viszonya
• munka elismerése csak a cserében realizálódik
11
Marx kritikái
• Simmel (1900): A pénz filozófiája
– az érték nem a tárgy belső tulajdonsága, hanem a szubjektumok rá vonatkozó ítéletei
– csak más tárgyakhoz való viszonyukban értelmezhetőek (inkább ez, mint valami más)
– áldozatvállalások cseréi (Appadurai 1986)
• Baudrillard (1972): A jel politikai gazdaságtana
– használati érték is társadalmi: a szükségletek rendszerének függvénye, amely társadalmilag meghatározott
– szimbolikus érték: ízlés, státusz kifejezése
– jelérték: tárgyak egymáshoz viszonyított jelentése
A kulturális fordulat
• Sahlins (1976)
– Marx és a neoklasszikus közgazdaságtan is a központi kérdést zárójelbe teszi: mitől lesz a dolgoknak értékük
– a javak értéke a kultúra kódjai által meghatározott: az árucserén alapuló gazdaságban is meghatározó a kultúra
– húsok:
• kutya, ló nem; sertés, marha igen; marha leginkább
• steak inkább, mint belsőségek
12
• kannibalizmus tilalma köré épül: minél távolabb legyen az embertől
• kutya, ló: megszemélyesített, nevük van, emberekkel él
• belsőségek: kapcsolódik az emberhez (elnevezések) steak eltávolít – öltözködés:
• ruhadarab, anyag, szín, mintázat alapján
• nőies-férfias, otthoni-nyilvános, alacsony-magas osztály
Értékelméleti „felfordulás”
• Graeber (2001)
– értékfogalmak keveredése, különböző szinteken:
• szociológiai, filozófiai értelemben – „az amerikai társadalom meghatározó értéke a szabadság”
• gazdasági értelemben – „ez a ház nagyon sokat ér”
• nyelvészeti értelemben, mint jelentésbeli különbség – „piros szín meghatározása mint nem sárga, kék, barna”
– az értékek újra és újra előtérbe kerülnek az antropológiában: rendszerszint és egyéni cselekvés közti összehangolás (motiváció)
• Kluckhohn: értékorientációk (alapvető kérdésekre adott válaszok)
• Dumont: értéktelített bináris oppozíciók rendszere
Felhasznált irodalom
Appadurai, Arjan (2008[1986]) „Az áruk és az érték politikája” In Replika 63. szám.
61–105.
13 Baudrillard (1981[1972]) For a Critique of the Political Economy of the Sign. St. Louis:
Telos Press.
Bohannan, P. (1955) „Some principles of exchange and investment among the Tiv of central Nigeria.” In American Anthropologist, 57. évfolyam. 60–70.
Bohannan, P. (1959) „The impact of money on an African subsistence economy.”
In Journal of Economic History, 19. évfolyam. 491–503.
Graeber, David (2001): Toward an Anthropological Theory of Value. New York:
Palgrave.
Harris, Marvin (1971) Culture, man, and nature; an introduction to general anthropology. New York: Crowell.
Heady, Patrick: „Barter.” In HEA 262–274.
Humphrey, Caroline és S. Hugh-Jones (szerk.) (1992): Barter, Exchange and Value: An Anthropological Approach. Cambridge: Cambridge University Press.
Malinowski, Bronislaw (1984[1922]): Argonauts of the Western Pacific. Prospect Heights: Waveland Press.
Magyarul részletek: (1972). Baloma. Válogatott írások. Budapest: Gondolat.
Marx, Karl (1967[1867]) A tőke 1. In Karl Marx és Friedrich Engels művei. 23. kötet.
Mayer, E. (2002) The articulated peasant: household economies in the Andes. Boulder:
Westview.
Sahlins, Mashall (2010[1976]) „La Pensée Bourgeoise: A nyugati társadalom mint kultúra.” In Replika 72. szám. 17–48.
Sahlins, Marshall (1972): „On the sociology of primitive exchange.” In Stone Age Economics. New York: Aldine De Gruyter. 185–230.
Simmel, Georg (2004[1900]) A pénz filozófiája. Budapest: Osiris.
Smith, Adam (1959[1776]) A nemzetek gazdagsága, e gazdagság természetének és okainak vizsgálata. Budapest: Akadémiai Kiadó
Strathern, Andrew és Pamela J. Stewart: „Ceremonial exchange.” In HEA 230–245.
Woodburn, J. (1982) „Egalitarian societies.” In Man Új folyam, 17. évfolyam, 3. szám.
431–51.
