GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közreműködésével
Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola
2011. június
2
4. hét
A pénz különféle formái és jelentései
Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola
A pénz fogalma, funkciói
• Tárgyak vagy szolgáltatások ellenértékének teljesítésére egy adott társadalomban elfogadott tárgy vagy jel
• Funkciója közgazdaságtani megközelítésben:
– forgalmi eszköz – értékmérő – fizetési eszköz – felhalmozási eszköz
• Antropológia:
– társadalmi viszonyok, amelyek lehetővé teszik a pénz mindennapos használatát
– hogyan alakítja a pénzhasználat a társas viszonyokat
3
A pénz kettőssége
• Egyszerre „fej és írás”(Keith Hart)
• Korábban:
– jel: állam által létrehozott hatalom
– áru: önmagában is értékkel, árral bír (árupénz, érme)
• Fej:
– felülről lefelé irányuló (államhatalom)
• Írás:
– alulról felfelé irányuló (társadalmi megállapodás)
• Piac és a politika (állam) elválaszthatatlanul összefonódik benne
• Egyszerre: személytől független dolgok közötti viszony és személyek közötti viszony
A pénz különböző formái
• Evolúció:
– árupénz – érme
– aranyalapú papírpénz
– aranyfedezet nélküli papírpénz – elektronikus pénz
• A bizalom jelentősége:
– egyre kevésbé a pénztárgy belső értéke, semmint az általános társadalmi
4 bizalom, állam iránti bizalom kifejeződése
– a bizalom leépülése:
• gazdasági aktivitás visszaszorulása
• csere alternatív formái (barter)
A pénz személytelensége
• Simmel (1900): A pénz filozófiája
• A pénzhasználat és a modernitás szervesen összekapcsolódik
• A pénz a racionalitás, kiszámíthatóság, személytelenség szimbóluma – Érték mérhetővé tétele: racionális kalkuláció megjelenése
– A cserében részt vevő személyek viszonya átalakul: személytelenség
• A csere elkülönül a más szféráktól: személyes szabadság, természetes csoportok helyett választott csoportosulások
• Más társadalmi szférákba is beszivárog: bomlasztó hatás (család, kisközösségek)
Pénz és kapitalizmus
• Marx: A tőke (1867), Gazdasági-filozófiai kéziratok (1844)
• A pénz központi jelentőségű a kapitalizmus megértéséhez
• A csere formája:
– kapitalizmus előtt: Á P Á – kapitalizmusban: P Á P
• A pénz: csereérték kifejeződése
5
• Árufetisizmus: minden a pénz körül forog
• Elidegenedés: a pénz révén minden saját maga ellentétébe fordul
A pénz „romboló” hatása
• Bohannan (1955, 1959)
• Tiv csereszférák (emlékeztető) – feleségek
– presztízsjavak – létszükségleti javak
• Korlátozott konverzió a csereszférák között
• A pénz megjelenése: korlátlan konverzió lehetősége
• Elkülönült csereszférák felszámolódása
• Kulturális felfordulás
• „Rombolás”
Pénz és elidegeníthetőség
• Godelier (1999)
• Régebben:
– a pénz egyszerre volt elidegeníthető és el nem idegeníthető
6 – nemesfémek (arany, ezüst)
• a pénz alapja
• el nem idegeníthető ékszerek alapja – nemesfém-kereskedelem monopóliuma – Egyiptom: istenek teste
• Modern társadalom:
– a pénz az elidegeníthetőség szinonimájává válik – pénzért minden megvehető és eladható, kivételek:
• egyén
• jogok – alkotmány
Pénz és nyelv
• Shell (1982)
• A gazdasági csere és eszme-csere közötti átjárhatóság feletti aggodalom széles körben elterjedt
• A „kalmárnyelv” beférkőzése a gondolkodásba:
– több nagy világvallásban tabu:
• zsidó
• keresztény
• muzulmán
• Érték tartalma és jele ≈ valóság és látszat
• Semmiből nem lehet valami, kivéve: irodalom, pénzügyek
• Ördög, arany és isten közötti kapcsolatok és szembenállások
7
A pénz hatása a társas viszonyokra
• Kritika (Parry és Bloch 1989):
– a pénz a társadalmak széles körében jelen
– sok helyen: sem nem veszélyes, sem nem felforgató
– különböző társadalmak különböző jelentést tulajdonítanak a pénznek
• Tranzakciós rendek
– a pénz legitim és illegitim használatát szabályozó morális elképzelések – a morálisan veszélyes pénzt pozitív jelentéssé alakítják
– pénzt megtisztító gyakorlatok, átalakító diskurzusok
– a hosszú távú kozmikus rend és a rövid távú egyéni versengés kölcsönös újratermelése
Maláj halászok és a „pénzfőzés”
• A férfiak keresik a pénzt, felhasználása kizárólag a nők kezében
• A férfiak szinte szabadulni akarnak a pénztől (és az azzal járó hatalomtól)
• Versengésen alapuló gazdasági tevékenység (halászat) szolidaritáson alapuló rokonság és háztartás
• Rokonságot középpontba állító erkölcsi rend kínai kereskedő üzleti mentalitása
• Főzés metafora:
– nyers hal alakítása fogyasztható élelemmé
8 – ≈ pénz átalakítása csereeszközből
fogyasztási jószággá
Semleges és általános?
• Zelizer (1994)
• Bevett nézet: modern társadalmakban a pénz semleges és általános
• Valóság: nem semleges pénzek (piszkos pénz) a modern társadalmakban is elterjedtek
• Hálózatok, társas viszonyok, jelentésrendszerek irányítják, korlátozzák a pénzhasználatot
• A pénz ajándékozásának tabuja – vásárlási utalványok – boríték
– csak bizonyos körben (rokonok között)
9
„Felcímkézés”
• A semleges és általános pénz átalakítása speciális pénzekké rituális gyakorlatokon keresztül
• Módjai:
– különböző elnevezések – fizikai megjelenés átalakítása
– különböző megjelölt helyeken való gyűjtés – jelentéstulajdonítás különböző összegeknek – a „jogos felhasználó” személyének rögzítése
10
Felhasznált irodalom
Bohannan, P. (1955) „Some principles of exchange and investment among the Tiv of central Nigeria.” In American Anthropologist, 57. évfolyam. 60–70.
Bohannan, P. (1959) „The impact of money on an African subsistence economy.”
In Journal of Economic History, 19. évfolyam. 491–503.
Carsten, Janet (1982) „Cooking money: gender and the symbolic transformation of means of exchange in a Malay fishing community.” In Jonathan Parry és Maurice Bloch (szerk.) Money and the Morality of Exchange. Cambridge: Cambridge University Press. 117–141.
Godelier, Maurice (1999) The Enigma of the Gift. Chicago: University of Chicago Press.
Hart, Keith: „Money: one anthropologist’s view.” In HEA 160–175.
Hart, Keith: „The Changing Character of Money.” In MUW 224–272.
Marx, Karl (1967[1867]) A tőke 1. In Karl Marx és Friedrich Engels művei. 23. kötet.
Marx, Karl (1981[1844]) Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből. In Karl Marx és Friedrich Engels művei. 42. kötet.
Parry, Jonathan és Maurice Bloch (szerk.) (1989): Money and the Morality of Exchange.
Cambridge: Cambridge University Press.
Shell, Marc (1982) Money, language, and thought : literary and philosophical economies from the medieval to the modern era. Berkeley: University of California Press.
Simmel, Georg (2004[1900]) A pénz filozófiája. Budapest: Osiris.
Zelizer, Viviana (1994) The social meaning of money. New York: Basic Books.
