GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közreműködésével
Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola
2011. június
2
12. hét
Határokon átívelő gazdasági gyakorlatok, globalizáció
Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola Szakmai felelős: Zentai Viola
A globalizáció fogalma
• Társadalmi folyamatok nemzetállami határokat átmetsző logikája
• Folyamat történeti időszak
• Időszak:
– 1970–
– világgazdasági dereguláció – a bipoláris világrend vége
– kommunikációs technológiák fejlődése
• Tudomány és publicisztika: „buzzword”
– populáris tudást is szervezi: mobilizál – tudományos vitát is szervezi: polarizál
3
A globalizációs irodalom alapkérdései
• Guillén (2001)
– 100 társadalomtudományi cikk/könyv elemzése
• Beszélhetünk-e a globalizációról?
• Konvergenciát hoz-e létre?
– Beszélhetünk-e a társadalom gazdasági-politikai intézményeinek hasonlóvá válásáról?
– Csökkenti-e ez az országok közti egyenlőtlenségeket?
• Aláássa-e a nemzetállamok autoritását?
• Különbözik-e a modernitástól?
• Létrehoz-e egy globális kultúrát?
A dörzsölt állam
• Randeria (2003, 2007) („cunning state”)
– az államok „gyengeségéről” szóló diskurzus egy politikai stratégia része – Két irányba működik:
• a közpolitikai döntések meghozatalát választóik felé a globalizációval szemben való gyengeségükkel, tehetetlenségükkel magyarázzák
• a nemzetközi elvárásoknak meg nem felelést helyi aktorokkal szembeni gyengeségükkel,
tehetetlenségükkel magyarázzák – a politikai felelősség elkenésének stratégiája
4 – esettanulmány:
• Neem-fa, basmati rizs szabadalmaztatása:
őshonos fa/rizs, amerikai vegyipari/
élelmiszeripari cég szabadalmaztatni akarja
• helyi érdekcsoportok szelektív képviselet a nemzetközi porondon
McDonald’s a világban
• Watson (1997), Caldwell (2004)
– amerikai kultúra szimbólumának tekintett gyorsétterem-lánc megjelenése a világ különböző részein
– „mekdonaldizáció” (Ritzer 1993): homogenizáció, „kulturális imperializmus”
– hogyan használják az emberek a McDonald’s éttermeket
– az amerikaitól gyökeresen eltérő jelentések, helyi kultúrával keveredik:
„kreolizáció”, „hibridizáció”
– Moszkva:
• egészséges ételekről alkotott helyi elképzelések
• „nash”: „mienk” helyi termékek hangsúlyozása
• változás: különlegesen külföldi megszokottan itthoni
5
A globalizáció narratívái
• Kalb (1999): a metanarratívák kora nem jár le
• Neoliberális elmélet
– az állami korlátok leépülése, gazdasági növekedés – politikai „felébredés”, demokratizáció
• Dialóguselmélet
– a kulturális különbség tapasztalata – önreflexió és autonómia
• Hegemóniaelmélet
– szuperhatalmak vezető szerepe
– nemzetközi kizsákmányolás, egyenlőtlenség növekedése
• „Kemény kultúrák”-elmélet
– a nemzetállam visszavág, helyi fundamentalizmusok megerősödése
Módszertani kihívások
• Társadalomtudományok: nemzetállami paradigma
• Antropológia:
– zárt, helyi kisközösségek tanulmányozása
– kapcsolatok, külső befolyások jelentősége nem elhanyagolható
• Válaszok:
– globális intézmények antropológiája:
6
• WTO, IMF, tőzsdék – áramlások tanulmányozása:
• áruláncolatok, transznacionális migráció – több helyszínű terepmunka:
• nyugati fejlesztési minisztérium, afrikai kisfalu
A globális áramlások
• Appadurai (1996): globális „tájak” (-scapes): kulturális határokat áthágó áramlások tere
• „etnotáj”:
– emberek mozgása, migráció
• „technotáj”:
– technológiai mozgások
• „finánctáj”:
– tőkemozgások
• „médiatáj”:
– információ mozgása
• „ideatáj”:
– ideológiák (állami és mozgalmi) mozgása
7
Kozmopolitanizmus
• Hannerz (1990)
– világkultúra: sokszínűség, nem pedig uniformizmus
– helyi kultúrán keresztüli szocializáció mobilitás, kultúrák közötti szocializáció
– a mobilitás nem elég, intellektuális nyitottság:
• turista, üzleti utazó, vendégmunkás: nem kozmopolita
• érdeklődés, a másik kultúrába való elmerülés szükséges – kozmopolita ≈ értelmiségi
• kritikai diskurzus kultúrája: önreflexív, problematizáló, analitikus – saját kritikája: politikai dimenzió hiánya (2005)
• világkormány, állampolgárság, felelősség
– Friedman (2002) kritikája: kozmopolitanizmus osztályfüggő
• tömegek: röghözkötöttség, etnicizálódás
Kreolizáció
• Drummond (1980), Hannerz (1987)
• A kultúra hagyományos antropológiai megközelítése (hely – népcsoport – kultúra) kulturális keveredés mint meghatározó folyamat
• Kreol:
– nyelvészeti metafora: nyelvek keveredéséből kialakult, önállóan is nyelvként elismert
– gyarmati környezetben: Karib-tenger, Brazília, Indiai-óceán
8 – szinkretikus vallások
• Kulturális esszencializmus ellen: változás, az összekapcsolódás antropológiája
Globális és lokális
• „Glokalizáció”
• Friedman (1990, 1995)
– globalizáció és lokalizáció nem ellentmondó folyamatok,
hanem ugyanazon érem két oldala
– példa: la sape: kongói fogyasztói mozgalom
• Wilk (1995)
– „hasonló különbségek globális szerkezete”
– helyi kulturális különbségek bizonyos (globális) dimenziók mentén szerveződnek
• bizonyos különbségek felértékelése, mások leértékelése – példa: szépségversenyek Belize-ben
• egész más szépségideálok, ruhák, megmérettetési gyakorlatok
• a rendezvény szerkezete mégis ugyanaz
Felhasznált irodalom
Appadurai, Arjun (1996) Modernity at Large: cultural dimensions of globalization.
Minneapolis: University of Minnesota Press.
9 Caldwell, Melissa (2006[2004]) „A sült krumpli honosítása. McDonald’s és
konzumerizmus Moszkvában.” In Café Bábel, 52. szám. 107–115.
Drummond, Lee. (1980) „The Cultural Continuum: A Theory of Intersystems.” In Man, 15. évfolyam. 352–374.
Friedman, Jonathan (1990) „Being in the World: Globalization and Localization.” In Mike Featherstone (szerk.) Global Culture. Nationalism, Globalization and Modernity. London: Sage. 311–328.
Friedman, Jonathan (1995) „The Political Economy of Elegance: An African Cult of Beauty.” In Consumption and Identity. Chur: Harwood. 167–189.
Friedman, Jonathan (2002) „From roots to routes. Tropes for trippers.” In Anthropological Theory 2. évfolyam, 1. szám. 21–36.
Guillen, Mauro F. (2001) „Is globalization civilizing, destructive or feeble? A critique of five key debates in the social science literature.” In Annual Review of Sociolology, 27. évfolyam. 235–60.
Hannerz, Ulf (1987) „The World in Creolisation.” In Africa, 57. évfolyam. 546–559.
Hannerz, Ulf (1990) „Cosmopolitanism and Locals in World Culture.” In Theory, Culture and Society 7. évfolyam, 2–3. szám. 237–251.
Hannerz, Ulf (2005) „Two faces of cosmopolitanism: culture and politics.” In Statsvetenskaplig Tidskrift, 107. évfolyam, 3. szám. 199–213.
Randeria, Shalini (2003) „Cunning States and Unaccountable International Institutions: Legal Plurality, Social Movements and Rights of Local Communities to Common Property ResourcesEuropean Journal of Sociology”. In European Journal of Sociology, 44. évfolyam. 27–60.
Randeria, Shalini (2007) „The State of Globalization. Legal Plurality, Overlapping Sovereignties and Ambiguous Alliances between Civil Society and the Cunning State in India.” In Theory, Culture & Society, 24. évfolyam, 1. szám.
1–33.
Ritzer, George (1993) The McDonaldization of society: an investigation into the changing character of contemporary social life. Newbury Park: Pine Forge.
Watson, James L. (1997) Golden arches east: McDonald's in East Asia. Stanford:
Stanford University Press.
10 Wilk, Richard (1995) „The Local and the Global in the Political Economy of Beauty:
From Miss Belize to Miss World.” In Review of International Political Economy 2. évfolyam, 1. szám, 117–134.
