CSEH'SZOniBflTHÏ IHS21Ó

TUDDinRnVPOlITIKfl fflflGVARORSZflGDtl

II. R DISZCIFllnflK milUElÉSE

CSEH'SZOniBflTHÏ IHS21Ó

SZOCIOLÓGIA

ES DEinOGRÚflfl

_ _ ] J Y n | _

, j p ^

, , , ,, iiJíiJ ^{L L} ííií.

í!

J

T U D O M A N Y P O L IT IK A M A G Y A R O R S Z A G O N I - I I - I I I .

I. T udom ánypolitika válaszúton II. A diszciplínák m űvelése III. M agyarországi k u tató h ely ek

P rogram vezető és szerkesztő G latz F eren c

O lvasószerkesztő

B alogh M argit, P ó tó Ján o s

T U D O M Á N Y l’O L IT IK A M A G Y A R O R S Z Á G O N

II. A diszciplínák művelése

CSEH-SZOMBATHY LÁSZLÓ

Szociológia és demográfia

MAGYAR T U D O M Á N Y O S AKA D ÉM IA B U D A P E S T • 2002

Szerkesztő G LA TZ F E R E N C

O lvasószerkesztő Balogh M argit

IS B N 963 508 277 0 O ISB N 963 508 348 3 IS S N 1587-2408

Kiadja

a M agyar T u d o m á n y o s A kadém ia A k iadásért felel: G latz F eren c, az M T A elnöke

N y o m d a i előkészítés:

az M T A T ö rté n e ttu d o m á n y i In té z e té n e k k iadványcsoportja V ezető: Kovács Éva

B orító: H o rv á th Im re T ö rd elés: T u rc s á n A nita

N y o m d a i m u n k ák : Áldási és N é m e th N y o m d a Bt.

Felelős vezető: Áldási P álné

M e g jelen t 1,57 (A/5) ív terjed e lem b e n , 1500 péld án y b an

A je le n társadalm át vizsgáló tu d om ányok: szociológia és demográfia*

Az interdiszciplinaritás, a tudom ányos diszciplínák kapcsolódása, egym ás k u ta­

tási szem pontjainak figyelem bevétele és eredm én y ein ek felhasználása évtizedek óta hango ztato tt és gyakran érvényesített elv a 20. század tu dom ányos életében.

Ebből következik, hogy nincs abban sem m i m eglepő, ha a tu d o m án y helyzetét áttekintő m ű néhány esetben két-három diszciplína helyzetet összekapcsolva tárgyalja, külö n ö sen olyan esetekben, am ikor a kapcsolatukat m tézm ényes kere­

tek is alátámasztják.

Ez a helyzet a szociológia és a dem ográfia esetében, am ikor is a szociológia több k ö zponti tém ája, m in t a társadalom rétegződése, a társadalm i m obilitás, a k ülönféle csoportok alakulása, m ííködése, a társadalom tagjainak életm ódja nem m u tath ató be anélkül, hogy a társadalom korstruktúráját, az utánpótlást, a te r­

m ékenységet, a halandóságot, a vándorlást, azaz a dem ográfiai vizsgálatok alap- p roblém áit ne v en n én k figyelembe. Am i pedig az intézm én y esü lt kapcsolatot il­

leti, elég talán arra hivatkozni, hogy a két tudom ányág legfőbb m űvelői, az egye­

tem ek gyaki an egy közös tanszéken vagy tanszékcsoporton végzik a szociológia és a dem ográfia oktatását és a kutatást. Ez jellem zi például a két tudom ányág fejlődésében kiem elt am erikai egyetem ek jelen tő s hányadát.

Jelen áttekintés a továbbiakban ugyan több ízben hivatkozik a tu d o m án y helyzetének a két diszciplína kölcsönhatásából adódó jellegzetességére, de mégis visszatér a kialakult gyakorlathoz, m ely a tem atikai és m ódszertani útkereséseket a kialakult gyakorlatnak m egfelelően diszciplínák szerint tárgyalja.

* A szociológia cs dem ográfiai h ely zetet ism erte tő ta n u lm á n y nagyreszt a S zak b izo ttság szám ára k é szített d isz cip lín ab eszám o ló n alapul, n ev ezetesen N é m e d i D é n es és R ó b e rt P éter: A szocioló­

gia diszciplináris helyzete Magyarországon, v alam in t C s e rn á k Jó zsefiié és T ó th Pál P éter: A demográ­

fia i tudomány helyzete Magyarországon 1989 -1 9 9 9 c ím ű á tte k in tések e n , illetve J ó z a n P éter: .4 s^á- zadvég halálozási viszonyainak néhány jellegzetessége Magyarországon c ím ű tan u lm án y á n .

Cseh-Szom ballnj lászlú

Szociológia

A szociológiának „akadém iai” stú d iu m k én ti elfogadása, az egyetem ekre való be­

vonulása E urópa-szerte a II. világháború után m en t végbe. E nnek a folyamatnak egyik fő mozgatc^a a növekvő közérdeklődés volt, am ely főleg a tudom ányág ke­

retében felvetett problém ák újszerű megfogalmazásából adódott. Az 1970-es és 1980-as években tetőzött a szociológia népszerűsége; azóta csökkent, ami részben a közérdeklődés csalódására vezethető vissza, mivel nem hozta m eg a problém ák m egoldását, a választ a felvetett és izgató kérdésekre, m ásrészt pedig devalválódott a m agukat szociológusnak tekintők presztízse, m iközben szám uk a társadalom tu­

dom ányok m űvelői körében gyorsan em elkedett. A m unkaerőpiac egyre kevésbé tu d o tt m it kezdeni a közepesen felkészült szociológusokkal, akiket m m d több in­

tézm ény bocsátott útjukra, főleg olyan ism eretekkel, am elyek a szociológia oktatá­

sánál szükségesek. Ahogy azonban a szociológiát m űvelő intézm ények elterjedése lelassult, m in d kevesebb líj tanárra volt szükség, s közben nem alakultak ki azok a csatornák, am elyeken keresztül a szociológus diplomával rendelkezők szakism e­

reteiket hasznosítani tudó m u n kához ju th atta k volna. M a m ár E urópa-szerte ki­

alakult a szakmai professzionalizálódás igénye, de m ég sem a képzési rendszer, sem a m unkaerőpiac nem talált m egfelelő választ a kihívásra.

A szociológia m in d nagyobb szám ú m űvelői a tém ák olyan sokaságát választ­

já k kutatásaik tárgyául, hogy az m ár csak a négyévenként tarto tt világkong­

resszusokon ad lehetőséget ném i felületes áttekintésre. M égis két irányzat k ü ­ lö n b ö zteth ető m eg a tem atikai káoszban: az egyik a társadalm i folyam atok feltá­

rásának és értelm ezésének általános igényével fellépő elm életi m odellben g o n d olkodó m unkáké, a m ásik a kis részletkérdésekre koncentráló, nagy m ó d ­ szertani m ű g onddal elvégzett kutatásoké.

E divergencia m ellett az elm ú lt évtizedben m egfigyelhető volt egymásfajta ket­

tősség is a szociológiai gondolkodásban, illetve kutatóm unkában, s ez az olyan vizsgálatok fokozatos szétválása, am elyek vagy tudom ányos alapkutatás form áját öltik, vagy döntéselőkészítő tanulm ányok. Az előbbiek célja elsősorban tu d o m á­

nyos ism eretek megszerzése, összefüggések feltárása, oksági m echanizm usok ki­

derítése, az utóbbiak viszont olyan szakértői anyagok, am elyek politikai, gazdasági döntéseket kívánnak m inél szakszerűbben m egalapozni, előkészíteni.

A k u ta tá s o k n a g y ré sze az a d a tg y ű jté s e k m ag a s k ö lts é g e m ia tt a m ú ltb a n , d e a j e le n b e n is v is z o n y la g k is m in tá n , a m e g k é rd e z e tte k , m e g fig y e lte k k ö r é t s z ű k re sz a b v a folyik.

A m e n n y ib e n a k u ta tó az így m e g s z e r z e tt a d a to k a t m in t e g y ed i j e le n s é g j e lle g z e te s s é g e it é r te lm e z i, a k k o r a k u ta tá s e lle n n e m e m e lh e tő k ifo g ás, és e r e d m é n y e i e lg o n d o lk o z ta tó h i­

p o té z is e k fe lá llítá sá h o z n y ú jth a tn a k alap o t. 1 la a z o n b a n m e s s z e m e n ő k ö v e tk e z te té s e k e t, á lta lá n o s ítá s o k a t e n g e d m e g m a g á n a k az e le m z ő , ú g y v é t a tu d o m á n y á g e le m i szabályai

e lle n . É p p e n e z e n ö r v e n d e te s , h o g y az 1 9 9 0 -e s e v e k b e n e g y re s z e le s e b b k ö r b e n h a s z n á l­

j á k fel a k u ta tó k a n a g y o b b re p re z e n ta tív a d a tfe lv é te le k a d a tb a n k o k b a n tá r o lt an y ag át, a m e ly e k ala p ján m á r b iz to s a b b b á z is o n le h e t a k ö v e tk e z te té s e k e t m e g te n n i. M e g is m é te lt a d a tfe lv é te le k a lk a lm a t a d n a k id ő b e li tr e n d e k fe ltárá sá ra is, a m i az a n n y is z o r k ö v e te lt d i­

n a m ik u s s z e m lé le tn e k m in d tö b b té m a v izs g álatá n ál v a ló é rv 'én y e síté sé t teszi le h e tő v é .

M ég egy m ódszertani, de következm ényét tekintve fontos elm életi változást szükséges m egem líteni a szociológia általános tendenciáinak bem utatásánál, s ez a n em zetközi összehasonlító vizsgálatok növekvő száma. Az első vizsgálatok m ár az 1960-as években m egvoltak, s ham arosan m egszületett az ilyen kutatások in­

tézm ényi kerete is a bécsi T ársadalom tudom ányi K utatásokat K oordináló Köz­

pontban. A közp o n t a vele szem ben tám asztott elvárásoknak csak részben tu d o tt eleget ten n i, s az 1990-es évek elején felszám olták. N yom ába azonban számos vállalkozás lépett, am elyek célja a nem zetközi összehasonlítások viszo n y ren d - szerébe helyezve az egy országban tapasztaltak, ott ervenyesnek tű n ő m agyará­

zatok ellenőrzése, kibővítése.

M agyarország és külföld

A m agyar szociológia 20. századi viharos, politikai okok m iatt kétszer is évtize­

dekre m egszakított m íívclcse m ellett is az 1989/90-es rendszerváltás id ő p o n tjá­

ban m essze jo b b a n fel volt készülve a szakág színvonalas m ííveléscre, m in t a többi posztszocialista ország tudom ányos élete. Készek voltak az alapvető k u ta­

tási és oktatási intézm ények, a hazai tudom ányos élet hosszas h u za-vona után elfogadta és besorolta rendszerébe, ism ert volt a közvélem ény szám ára és vi­

szonylag széles köríí nem zetközi kapcsolatokkal, sőt nem zetközi elism eréssel rendelkezett.

A rendszerv'áltás után a hazai szociológia jelen tő s átalakuláson m en t keresztül.

Kialakult egy irányzat, am ely a szakmai professzionalizálódás igényét tűzte ki célul és a gyakorlatban is érvényesítette. A m ásik irányzat - a dem okratizálódás és poli­

tikai pluralizm us lehetőségeit kihasználva - inkább szélesebb olvasóközönségre szám ító publicisztikusabb, és a politikai kérdésekhez közvetlenül is hozzászóló szociológiai írások ideáját követte. M ég a rendszerváltás utáni első években felm e­

rült annak a veszélye, hogy a szociológiai kutatások, illetve az eredm ények politi­

kai törésvonalak m enten realizálódnak, az évtized vegére inkább beszelhetünk a norm ális pluralizálódás m egszilárdulásáról. A szociológusok egy része szaktudási, másik része közszereplési, vélem ényform álói szerepet követ.

Az évtized elején a szakma egy része azt a kérdést vetette fel, hogy „válság­

b an ” v an-e a hazai szociológia. Akik válságot láttak, ezt többek közt a szakm a közérzetében és öndefiníciójában látták. E válság nagyrészt abból adódott, hogy

a szakma n em tu d o tt átfogó m odellt kialakítani a v égbem enő átalakulás é rte lm e­

zésére, illetve hogy elértéktelenedett az a szerepkészlet, am elyet a korábbi évti­

zedek reform ista szociológiája kialakított. Azok, akik a válságdiagnózist elutasí­

tották, inkább pozitív változásokat láttak a szociológiának a rendszei-váltás utáni alakulásában. M egm aradt és továbbfejlődött a szociológiának az 1980-as évek­

ben kialakult tudom ányos intézm ényrendszere. N e m alakult ki a tu d o m á n y ­ ágon belül az egyébként m arkánsan elkülönülő csoportok között olyan belhábo- rű, am ely a kom m u n ik áció t lehetetlenné tette volna. A szakmai p ro d u k ció nem esett vissza, fontos eredm ényekre lehet hivatkozni. M egm aradtak a szakma 1980-as evekben kialakult nem zetközi kapcsolatai, és a hazai szociológia jó l ki tu d ta használni a hirtelen fellépő nem zetközi érdeklődést az á tm e n e t iránt. A

„tranzitológia” terü letén végzett kutatások a változások m echanizm usainak, összefüggéseinek új m egvilágítását hozták. Az egyetem eken a szociológusképzés m ennyiségileg bővült nálunk is az elm ú lt években, a szociológia szakos hallga­

tó k létszám a növekedett.

I la összehasonlítjuk a nem zetközi és a hazai prioritásokat a kutatások tem atiká­

já t tekintve a szociológiában, m in d az igények, m in d a lehetőségek teré n tapasz­

talhatók különbségek:

1. A kelet-európai rendszerváltás nem pontosan azokat a tém ákat állítja a k u ­ tatás középpontjába, m in t a nyugati társadalm ak integrációs átalakulása. N á lu n k a társadalm i egyenlőtlenségek növekedése, az átalakulás társadalm i feltételeinek és következm ényeinek elem zése kapott nagyobb hangsúlyt, m iközben a gazda­

ságilag fejlettebb országoknál az integrációval já ró problém ák álltak a ku tató k é r­

d eklődésének előterében.

2. A n em zetközi kutatási tre n d e k tü k réb en m u tatk o zn ak olyan tém ák (n ő k u ­ tatás, kulturális különbségek, m ultikulturális befogadóképesség, p o sz tm o d e rn ­ izm us, posztm aterializm us), am elyek o tt je le n tő s prioritást kaptak, s am elyek a hazai kutatásokban csak kisebb súllyal je le n n e k meg.

3. A kívánatosnál gyengébb n álu n k az elm életi érdeklődés és produ k ció a szakm ában. A nem zetközi szociológia elm életi vitáira is kevéssé reflektál a hazai szociológia. A külföldi publikációk nagyobb egyensúlyt m u tatn ak elm életi és em p irik u s kutatások között, m íg n álu n k az em pirikus kutatási beszám olók m ennyiségben je le n tő se n m eghaladják az elm életi jellegíj publikációkat. R áadá­

sul az em p irik u s írásoknak is hiányos az elm életi m egalapozottsága, s m e to d o ló ­ giai szem p o n tb ó l is sokszor elm aradnak a n em zetközi norm áktól.

M in d ezek figyelem bevételével m égis azt m o n d h atju k , hogy a m agyar szocio­

lógia eredm ényeivel nem m arad el az európai „kis országok” szakmai teljesítm é­

nyétől. E zt m utatja egyebek között a m agyar ku tató k sikere és keresettsége összehasonlító kutatásokban, szereplésük konferenciákon és hosszabb-rövidebb alkalm azásuk neves külföldi egyetem eken. E redm ényességük m u tató ja k én t é r­

telm ezh e tjü k azokat a vizsgálatokat is, am elyek társadalm i-gazdasági re fo rm ­ folyam atokba torkolnak és a döntéshozókat segítik abban, hogy aktuális p ro b lé­

m áikat szélesebb perspektívában kezeljék.

A rendszerváltás óta eltelt tíz év viszonylag rövid idő a legtöbb tudom ányág tö rtén e té n ek alakulásában, de a szociológia esetében m élyreható szervezeti vál­

tozásoknak v o ltu n k tanúi, am elyek lényegesen befolyásolták a szociológia hely­

zetét.

A hazai intézm ényrendszer

Az időszak első felében következett be az M T A Szociológiai K utatóintézetének kettéválása. A kettéválás n em já rt súlyos intellektuális veszteséggel: létrejött az M T A K onfliktuskutató Intézete. M egszűnt viszont a szociológiai kutatásokat is folytató N ép m ű v észeti Intézet és szociológus kutatógárdája beolvadt az M T A Szociológiai K utatóintézetébe. A szociológia egyik ágazatának, a politikai szocio­

lógiának m ár korábban je le n tő s m űhelye volt az M S Z M P KB T á rsa d a lo m tu d o ­ m ányi Intézete: ez m ost átalakult M T A P olitikatudom ányi Intézetté. Az 1980-as évek m áso d ik felében létreh o zo tt T ársadalom kutatási Inform atikai Egyesülés (TÁ RKI) szintén az 1990-es években vált je le n tő s tudom ányos intézm én n y é, a hazai társadalm i változások m egfigyelésének gyorsan reagáló központjává.

M eg n ő tt az egyetem i intézetek, tanszékek szerepe a kutatásban is, de ezeknek term észetszerűleg elsősorban a szociológiai szakoktatásban n ő tt m eg a je le n tő ­ sége a szociológia általános fejlődését illetőleg. K ülönösen az 1990-es évek m á­

sodik felében volt ugrásszerű a növekedés. Az im pozáns hallgatói létszám n ö v e­

kedés ellenére sem éri m ég el a nappali szakos szociológusok aránya az egész egyetem i hallgatóságban azt a m utató t, am ely a nyugat-európai egyetem ekre je l ­ lem ző.

S zap o ro d o tt azon egyetem ek száma, am elyek m egfelelő oktatói kart tudtak biztosítani a szakképzéshez. A korábban is szakos képzést végző E LTE és BKE m ellett előbb M iskolcon, m ajd Szegeden és D ebrecenben is m eg in d u lt a szociológusképzés. Ezen tú lm e n ő e n több főiskolán önálló szociálpolitikai-, szo- ciálism unkás-képzés is folyik. A tudom ányos m inősítési ren d szern e k az egye­

tem irányába való eltolása (a P h D bevezetése és a habilitáció in tézm én y én ek fel- iíjítása) ugyancsak növelték az egyetem ek súlyát. így az évtized során a szocioló­

gia egyetem i ága tudom ányos hozzájárulását, a fejlődésben b e tö ltö tt szerepét tekintve a kutatóintézetekkel egyenrangú p artn erré vált. A hazai szociológia to ­

vábbi sikerei attól függenek, hogy m egvalósul-e a ma m eg csak kezdeti stád iu m ­ ban levő, nyugaton dom ináns kutatóegyetem koncepciója.

E lsősorban a Mag^'ar Szociológiai Társaság érd em e az, hogy a szociológiai kutatások eredm ényei széles körben terjednek a közvélem ényben. Az M S Z T m ár je le n tő s tagsággal és kialakult szervezeti form ákkal rendelkezett 1989-ben is. Az érdeklődés iránta folyam atosan nőtt. Az M S Z T nem csak a szociológiát tu ­ dom ányosan m űvelőket fogja össze, hanem a szociológia iránt érdek lő d ő k et is.

így szerepe van abban is, hogy a szociológia eredm ényei a szélesebb nyilvános­

ságban is m egjelennek. Ez leglátványosabban az M S Z T kongresszusain m u ta t­

k ozott m eg, am elyekre részben B udapesten, részben vidéken (G ödöllő, M is­

kolc, Székesfehérvár, D ebrecen, Szeged) k erü lt sor. A kongresszusok egy része n em zetközi konferencia volt. K iem elkedő ered m én y n ek tek in th ető a magyar szociológia nem zetközi presztízse sze m pontjából az, am ikor az M S Z T szerve­

zésében 1995-ben az E urópai Szociológiai Társaság (ESA) B udapesten tartotta konferenciáját. Ez a m agyar szociológusok nem zetközi kapcsolatai sze m p o n tjá­

ból volt nagyjelen tő ség ű , s e konferenciának is betudható, hogy az E urópai Szo­

ciológiai Társaságban N agy-B ritannia után M agyarország a 2. helyen áll a tagok létszám arányát tekintve.

A ndorka R u d o lf halálát követően barátai, tanítványai, tisztelői m egalapították az A ndorka R u d o lf T ársadalom tudom ányi Társaságot, am ely m egkísérli folytat­

ni azokat a m unkákat, am elyeket A ndorka végzett, összevarrni az elszakadt szá­

lakat, életben tartani az általa kiépített nem zetközi kapcsolatokat. A társaság rész­

letes m un k aterv e m ég kialakulóban van, de az M S Z T rendezvényéhez kapcso­

lódva m ár több alkalom m al dem o n strálta létét a szélesebb szakmai közönség előtt.

1989-1990-ben m en t végbe a közvélem ény-kutatás tulajdonképpen régen ese­

dékes leválása a szociológiáról. Az önálló piaci m egrendelők m egjelenése, a politi­

kai pluralizm us, a nag)' nyugati közvélem ény-kutató vállalkozások m egjelenése új típusú, kom m erciális intézetek kialakításához vezetett. D e nem szakadt m eg a kapcsolat a szociológiai tudom ányosság és a közvélem ény-kutatás között, ami el­

sősorban a kom m erciális intézeteknek a szociológiai kutatások lebonyolításában való közrem űködésében, m ásodsorban a közvélem ény-kutatás m unkatársainak a szociológiai szakmai közéletben való részvételével m utatkozik meg.

A szociológia gyenge pontja az elégtelen finanszírozás. M ár csak álom az a hajdani, az 1970-es évekbeli helyzet, am ikor az in tézetek éves központi ellátm á­

nyának je le n tő s része a kutatások költségeire volt fordítható. Jelen le g pályázatok elnyerése szükséges egy-egy vizsgálat lebonyolításához, és az így m egszerzett kutatási tám ogatás egy részét kénytelen az in tézm én y alapvető m űködési költsé­

gekre fordítani.

Az alkalm azott jellegű kutatások esetében általában korm ányzati szervek vagy m ás in tézm én y ek (pl. m édia, pártok, gazdálkodó szervek) a m egrendelők. Ezek finanszírozására szolgál az O K T K , illetve a k ü lö n b ö ző alkalmi tenderek. A te n ­ derek kiírása és lebonyolítása pontosan szabályozott jogi és törvényi k eretek kö ­ zött történik.

Publikációs fórumok, könyvtárak, adatbázisok

A szakm a folyóiratának szerep ét b e tö ltő Szociológia helyébe a Szociológiai S zem ­ le lép ett, am ely elődjével e lle n té tb e n re n d szere sen m egjelent, s j ó k e re sz tm e t­

szeti k ép e t ad o tt a hazai szociológiai kutatás állásáról. A folyóirat m ajd m in d e n évben egy-egy angol nyelvű k ü lö n sz á m o t is m eg jelen tete tt. Szociológiai cik­

k eket k ö zö lt m ég a Társadalomkutatás, a n em ze d ék i szociológiai foly ó iratk én t m d u lt Replika és a szociálpolitikai je lle g ű Esély, v alam in t az ú jo n n a n m egjelenő Századvég.

ja v u lt a szociológiai jellegű könyvek kiadása is; a szociológiai m un k ák at is m egjelentető nagy állami kiadók ugyan összezsugorodtak vagy egyenesen e ltű n ­ tek, de helyükbe új kiadók léptek, akik részben a kortárs külföldi szerzők m ű v e­

it, részben klasszikusokat adtak ki. Az utóbbi n éhány évben ö rvendetesen m eg­

in d u lt a hazai szerzők m egjelentetése is. A könyvkiadás fontos része a tan k ö n y ­ veké, am i je le n tő s tám ogatást élvez: ezek a tankönyvek részben a klasszikus, részben a m o d ern e b b szakirodalom tem atikus fordításgyűjtem ényei.

A könyvkiadásban m utatkozó pozitív változásokat beárnyékolja, hogy a kö n y ­ vekhez ju tá s egyre nehezebb. A m egjelent könyvek ára riasztó, a könyvtárak b e­

szerzési gondjai is nehezítik a szakmai tájékozódást. A könyvtárak szám át tek in t­

ve a helyzet n em rossz, m ivel érdem i szociológiai könyvgyűjtem énnyel, folyó- irat-előfizetésekkel szám os intézm ény, tanszék rendelkezik, az elm ú lt évtizedben a vásárlással beszerzett külföldi szociológiai könyvek szám a azonban m in d e n ü tt je le n tő se n elm aradt a kívánatostól.

A legnagyobb gond az új szakkönyvek beszerzésénél, hogy a Fővárosi Szabó Ei-vin Könyvtár, am ely közel egy évszázadon át m in t a szociológia szakkönyvtára m ű k ö d ö tt, tudom ásul véve a könyvtár fenntartója, a Fővárosi Ö n k o rm á n y zat könyvtárpolitikáját, nem ism eri többé el a könyvtár elkötelezettségét a szocioló­

giai szakkönyvtári funkció ellátását illetőleg. Az egyetem i könyvtárak szociológiai m űvekkel való ellátottsága is m essze elm arad a nem zetközi színvonaltól. J e le n ­ tős az elm aradás a hagyom ányos könyvtárakban az elektronika, a szám ítógépek térhódítása terén is. így a legtöbb könyvtárban n em áll rendelkezésre szám ítógé­

pes keresőrendszer, csak a hagyom ányos kartotékrendszerből lehet tájékozódni.

CsBh-Szom bathy lászlú

Ezzel szem ben az elektronikus inform atikai in frastruktúra elm aradása je le n ­ tősen csökkent az 1990-es években m m d a nem zetközi színvonalhoz, m ind a m űszaki és term észettu d o m án y o k hazai szintjéhez viszonyítva. A szociológiai kutatások legfontosabb intézm ényei közül a legtöbb helyen m ű k ö d ik olyan szá­

m ítógépes rendszer, am ely lehetővé teszi, hogy a kutatók bekapcsolódjanak a nem zetközi szám ítógépes inform ációcsere vérkeringésébe. Ezek az inform ációs rendszerek m ár nem csak B udapesten, de a vidéki k utatóintézetekben és egyete­

m eken is m űködnek.

Az elektronikus inform atikai infrastruktúra terén littörő volt a Fővárosi Sza­

bó E rvin K önyvtár, ahol több m in t húsz éve m ű k ö d ik a Szociológiai D o k u m e n ­ tációs O sztály a könyvtárban hozzáférhető külföldi szociológiai irodalom adat­

bázisával.

A szociológia számára a szám ítógépes hálózaton keresztül elvben elérhető adatbázisok közül hazai viszonylatban a legjelentősebb a TARKI társad alo m tu ­ dom ányi adatbankjában archivált m integy 300 szociológiai kutatás, am elynek nagyobbik hányada hazai, kisebb része külföldi, nem zetközi összehasonlító vizs­

gálat. Az SPSS exportfile form ában archivált kutatások szociológiai m áso d elem ­ zésekre, idősoros összehasonlításokra, illetve az egyetem i oktatásban hasznosít­

hatók. A z adatbank használata m essze elm arad a lehetőségektől. Jó lle h e t az ar­

chivált adatok szám ítógépes hálózaton keresztül on-luie form ában elérhetők lennének, a hazai érdeklődők száma m érsékelt. Az adatbankot legalább olyan m érték b en használják külföldi kutatók, m in t hazai kollégáik.

A jö v ő lehetőségei

A m agyar szociológia további fejlődésének útját az ezredforduló u tán nehéz ki­

jelö ln i. Az előzőekben leírtakból következik, hogy alakulása az utó b b i években főleg a tudom ányfejlesztés egészére fordítható erőforrások nagyságától függött, problém afelvetése pedig nagyrészt a külföldi kutatásokat követte. A lapvető vál­

tozás n em várható az elkövetkező közeli időben.

M ódosíthatja a helyzetet az ország, s ezen belül a hazai tu d o m án y integráló­

dása az E urópai Közösség szellem i életébe, és ez m in d járt kijelöli a m agyar szo­

ciológia egyik lényeges tém áját is. Az Európai K özösséghez való csatlakozás a társadalom sok irányú változását fogja hozni: struktúraváltozást, a társadalm i m obilitás új form áit, az érték ren d átalakulását, és m ég m ás sejthető, illetve várat­

lan m ódosulásokat, am elyek m in d részletes elem zést igényelnek. E jelenségek kutatásában feltehetően nagyobb helyet kap m ajd a különböző országok kutatói közötti együttm űködés, az országok összehasonlítása. R em élhetőleg ezzel

együtt já r m ajd a külföldi anyagi erőforrások tetem es bővülése, azon financiális akadályok elhárulása, am elyek m a több vállalkozást lehetetlenné tettek.

A integrációtól elsősorban pozitív irányban tö rtén ő elm ozdulást várunk, és ezért rem éljük, hogy fokozottan terítékre k erü ln ek az olyan problém ák, m in t az űj, m o d e rn e b b term elési k ultúrák elterjedése és társadalm i hatása, a lem aradt ré­

giók, települések felzárkózása, a magasabb iskolai végzettség befolyása a társadal­

m i szolidaritásra stb.

D e szám olni kell a negatív következm ényekkel is, am elyekre bőven van b izo ­ nyíték, m in t például az ezred fo rd u ló t m egkeserítő etnikai k o nfliktusok felerő­

södése és a gyűlölet kultuszának újraéledése. S zám o ln u n k kell az új világnézetek hatásával, m in t például a deviánsnak m in ő sü lő m agatartások új form áinak - drogkereskedelem és -fogyasztás, a m affiaszervezetek növekvő szerepe - terje­

dése és m egítélésük változása például a p o sztm o d ern világnézet alapján.

N agyobb teret kell kapniuk az interdiszciplináris kutatásoknak: eddig is sok szó esett róluk, de ritkán eltek velük a kutatók. így például a szociológiai kutatá­

sok gyakran m egfeledkeztek a lakosság korstruktúrájában zajló és a jö v ő b e n egy­

re nagyobb m éreteket öltő változásokról, am elyek szinte m in d en társadalm i problém ánál éreztetik hatásukat.

Viszonylag kis érdeklődés m u tatk o zo tt eddig a civil szféra intézm én y ein ek vizsgálata irán t M agyarországon. Ezek szerepe a nyugati társadalm akban feltehe­

tően m in ta k én t hathat n álu n k is, és sajátosságaik felderítése érdekes országok közötti összeha-sonlításokra adhat alkalmat.

A szociológiai kutatások finanszírozása valószínűleg az elkövetkező evekben is fájdalmas p o n t m arad. S eg ítség etjelen th et az adatbankokban tárolt anyagok új sze m p o n to k szerinti feldolgozása, beleértve a statisztikai hivatalok nagym éretű felvételeinek jo b b kiaknázását. Az új felvételek esetében m eg kell találni a k u ta­

tások társulásának lehetőségét, az am erikai szóhasználatban pig^-hack vizsgála­

tokét, am elyeknél néhány kérdést telepítenek egy nagyobb adatfelvétel p rog­

ram jába, m integy „m eglovagolva” azt. Szegénységünk a k utatók közötti foko­

zottabb szolidaritást írja elő.

A korábban elm ondottakból következik, hogy nagyobb figyelm et kell ford íta­

ni az elm életi m unkának, kihasználva az egy évtizede elnyert ideológiai szabad­

ságot. T ö re k ed n i kell arra, hogy az em pirikus kutatások se legyenek m entesek a kutató problém afelvetését akarva-akaratlan befolyásoló elm életi m egközelítés tisztázásától. Ez m ég a szociográfikus m unkákra is vonatkozik, am elyek m egfe­

lelő elm életi és m ódszertani m egalapozottságuk esetében nagyban h ozzájárul­

hatnak a m agyar társadalom jo b b m egism eréséhez az ezredfordulón.

D em ográfia

A dem ográfiának m in t önálló tudom ányágnak az elism erése jóval korábban m eg tö rtén t, m in t a szociológiáé. M ár a 19. század m ásodik felében n em vitatták sajátos m ód szerein ek jogosultságát a népesség jellegzetességeinek, m eghatározó folyam atainak vizsgálatában. M ár ekkor kialakultak azok a nem zetközi társasá­

gok, am elyek alkalm at adtak a népességi-népesedési problém ák és m ódszerek m egvitatására és a dem ográfiai szem lélet terjesztésére.

A tudo m án y ág fejlődése a 20. században folyam atos volt, de m érsékelt ü te m ­ ben haladt előre. Franciaország és az A m erikai Egyesült Á llam ok já rta k az élen, és a többi európai országban általában egy-két egyetem i tanszék volt a dem o g rá­

fia gazdája.

Lényegében az ezredforduló idején is ugyanez a helyzet: a dem ográfia in téz­

m ényesülését és a közgondolkodás befolyásolását tekinrv^e lem aradt a szocioló­

gia m ögött, az evezős versenyek m intáját és szóhasználatát átvéve: a szociológia hajósodor-vizébe került.

T ém ák, kutatási irányok

A je le n helyzet m éltatlan. Igaz, hogy a szociológiához fűződő szoros kapcsolat is m ár a sokat hangoztatott és kívánatos interdiszciplinaritás m egnyilvánulása, de a dem ográfia tém ái és m ódszerei révén ennél sokkal szélesebb körű tu d o m á n y ­ ágak közötti kapcsolatokra ad lehetőséget. így hasznosítja a közgazdaság-tudo­

m ány, a tö rtén e ttu d o m án y , a néprajz, az orvostudom ány, a földrajz, a társada­

lom lélektan, az antropológia, a biológia eredm ényeit; m ódszereit tekintve pedig m ár 17. századi indulásakor alkalm azta a társadalom biztosítási m atem atikát, s azóta is egyik legfőbb használója a statisztikának.

Kutatási tém ái között változadanul a halandóság és a term ékenység a legfon­

tosabb. M íg azonban a 20. század nagyobb részében a gyorsan csökkenő halan­

dóság és a stabil vagy' m érsékelten hanyatló term ékenység m iatt a robbanássze­

rű e n növekvő népesség állt az érdeklődés hom lo k teréb en , az ezredfordulóra nyilvánvalóvá vált a régiókra bontás szükségessége és a népesség csökkenése, illetve ann ak perspektívája is.

Az is bebizonyosodott, hogy bizonyos általános tendenciák m ellett egy-egy ország népesedési helyzete sajátos vonásokat produkál, és ezek m eghatározzák a dem ográfia helyi súlypontjait, prioritásait, struktúráját.

A dem ográfiai kutatásokat m ár az 1980-as évtizedben is a kedvezőtlen n ép e­

sedési helyzet részletesebb feltárása és a népesedéspolitika tu dom ányos m egala­

pozása jellem ezte . A magy^ar dem ográfia e téren elért eredm ényei nem zetközi

m ércével m érve is jelen tő sek voltak. D e e fő tém ák m ellett nem zetközi elism e­

rést v álto tt ki a családok hazai kutatása is, valam int a társadalom elöregedésének, e n n e k következm ényeinek vizsgálata. E kutatások gyakran n em zetközi együtt­

m ű ködés keretében zajlottak, hasonlóan a term ékenységi és halandósági vizsgá­

latokhoz.

Az ez red fo rd u ló idején is elsősorban az ország népesedési helyzete határozza m eg a dem ográfiai kutatások súlypontjait, prioritásait, struktúráját. így kiem elt szerepe van a halandóság vizsgálatának, tekintettel arra, hogy M agyarország a n em zetközi rangsor végén helyezkedik el, és az utolsó időben a helyzet nem csak hogy n em jav u lt, hanem egyenesen ro m lo tt a népesség egyes csoportjai eseté­

ben. 1965-1966 óta a férfiak várható élettartam a 1,2 évvel csökkent, és k ü lö n ö ­ sen a 3 5 -6 5 év közötti férfiak továbbélési valószínűsége alakult ijesztően. Ez az 1990-es évek végén rosszabb, m in t az 1929-1932-es gazdasági világválság idején volt. Jelen tő s regionális különbségek bonyolítják a helyzetet. A budapesti Jó zsef­

városban a középkorú férfiak halálozási viszonyai a századforduló halálozási vi­

szonyait idézik. Az a kisfiú, aki az 1990-es évek közepén a főváros V lll. k erü leté­

ben születik, kilenc és fél évvel rövidebb életre szám íthat, m in t kortársa a II. ke­

rületben. A halál előtti eg^'enlőtlenség sohasem volt nagyobb, m in t napjainkban.

M agyarországon elh ú zó d ó epidem iológiai válság van, ami legjobban a közép­

korú férfipopulációt sújtja. Kevés vigaszt ad, hogy e krízis n em csak mag^'ar sajá­

tosság: az Elbától keletre - egy zsákutcás m odernizáció következtében - m in d en országban kialakult.

A rendszerváltozás a halálozási viszonyokat szám ottevően n em befolyásolta, de 1994 óta a várható élettartam ism ét em elkedik és hosszú távon re m élh ető az esélyek tartós javulása, am ennyiben sikerül a halált okozó legfőbb m egbetegedé­

sek korai felism erése és kezelése, illetve sikerül m egterem teni az egészségesebb életm ód anyagi feltételeit és követésének tudatos elfogadását.

A gyászos halandósági viszonyoknak a széles közvélem ényben való tu d ato sí­

tása n e m ütk ö zik az általános közöny falába: m in d e n egyes állam polgár n eh é z­

ség n élkül levonhatja a következtetéseket saját életére, kilátásaira vonatkozóan.

Ma egy családban csak egy gyerek születik vagy egy se, akkor ez a 20. század végi gazdálkodási viszonyok, fogyasztási szokások, gyerm ekneveléssel járó m egnövekedett terhek, az öregkorra vonatkozó társadalom biztosítási re n d sze­

rek m ellett könnyebb, szabadabb életet tesz lehetővé, m in t am ilyen a nagyobb gyerm ekszám ot vállaló családokban elérhető. D e nem csak az egyes családok já r ­ nak jo b b a n a kevés gyerekkel, hanem a társadalom egészének szociális, oktatás- politikai költségei is kisebbek lesznek.

A hhoz, hogy a népesség utánpódását n em biztosító alacsony születésszám negatív következm ényeit az em b erek felism erjék, szükséges, hogy g o n d o lk o d á­

sukban a mával azonos jelen tő ség e t kapjon a holnap, annak végiggondolása, hogy m ilyen változásokat hoz a népesség összetételében a rep ro d u k ció elm ara­

dása.

M in t m ár arról korábban is szó volt, az alacsony term ékenység az ez red fo r­

d u ló idején általános európai jelenség. A magyar specialitás abban van, hogy ez n álu n k egy évtizeddel korábban m egindult, az 1960-as évek elején, s en n e k kö­

vetkeztében bizonyos hatásai n álu n k m ár m utatkoznak: ilyen a népesség évről évre bekövetkező csökkenése, am ire az európai országok többségében m ég nem k erü lt sor. Ez kétségtelenül elősegíti, hogy a lakosság egy részénél tu d ato su ljo n a helyzet kom olysága, de m ég változatlanul erős az a tábor, am elyik n em lát okot az aggodalom ra. Az ezredforduló dem ográfiájának ezért továbbra is lényeges fel­

adata, hogy az általa feltárt összefüggéseket k ö ztu d o ttá tegye.

Az elm ú lt egy-két évtized kutatásai sokoldalúan m egvilágították a te rm é ­ kenység alakulását, a jelenlegi tendencia okait és várható következm ényeit. A m ásodik dem ográfiai átm en et koncepciójával a jelen sé g m agyarázata általános, elm életi keretet kapott. N agy lépésekkel haladt előre az interdiszciplináris m eg ­ közelítés, főleg a tudati szférára kiterjedő kutatásokkal. Az ered m én y ek nyom án m egérett a helyzet arra, hogy a tu d o m án y javaslatokat tud jo n ten n i a p o litik u ­ soknak olyan intézkedésekre, am elyek változásokat helyeznek kilátásba. T isztá­

zandó azonban m ég, hogy m ik én t lehet rendszerbe foglalni az intézkedéseket, és hogy m ilyen hatásra lehet szám ítani. A dem ográfia tehát nem zárkózhat el a politikai aktivitástól, ami a közvetlen p roblém a kezelése m ellett lehetőséget nyújt a d ö n tések hatékonyságának vizsgálatára is.

N e m választható el a dem ográfia népesedéspolitikai szerepvállalásától a csa­

ládpolitikai tevékenység. E téren összefonódik a dem ográfiai és a szociológiai szem lélet. N e m hagyható ki az etikai sze m p o n to k tisztázása sem , és helye van a jo g tu d o m á n y i m egfontolásoknak is. Egyes kérdéseknél a gazdaságtan m egállapí­

tásai irányadók, m ásoknál a pszichológia n élkülözhetetlen. Kevés társadalom ­ tu d o m án y i tém a van, am elynél az ezred fo rd u ló idején ilyen m é re tű m egközelí­

tési integráció elvégzése vár a kutatókra.

A népességcsökkenés negatív hatásának m érséklésére m in d az elm életben, m in d a gyakorlatban felm erül a töm eges bevándorlás. A 20. században az I. vi­

lágháború u tán a nem zetközi vándorlás évtizedeken át nem kívánatosnak m in ő ­ sült a gazdaságilag fejlettebb országokban. A II. világháborút követő k o n ju n k ­ tú rah u llám ism ét előtérbe hozta e dem ográfiai jelen ség et N y u g a t-E u ró p áb a n és A m erikában, m íg a szocialista országok továbbra is m inim álisra korlátozták. A szocialista világrend összeom lása új helyzetet te re m te tt ezekben az országokban is, és a k ö v eten d ő politika feletti m editáció m ellett fontos tu d o m án y o s p roblém a is lett a nem zetk ö zi vándorlás. M agyarország esetében az általános, m in d e n ü tt

m egfogalm azott kérdések m ellett sajátos problém a és feladat az ország határain kívül élő m agyarok vándorlása.

É vtizedeken át nem volt érdem i tém a a n em m agyar etn ik u m m agyarországi dem ográfiai összetétele. A rendszerváltás után m egváltozott a helyzet, s k ü lö n ö ­ sen a cigány kisebbség létszám ának alakulása vált kiem elkedő témává. T ö b b szem p o n tb ó l foglalkoztak velük a társadalom tudom ányok, de az ezredforduló idején a cigányságnak m ég szám os jellegzetessége vár részletes m egvilágításra a dem ográfia részéről is.

In tézm ények

A dem ográfiai szem lélet elterjesztése, a kutatói kar kibővítése, a kutatói hálózat többszínűvé tétele jelen tő s változásokat igényel a dem ográfia intézm ényi stru k ­ túrájában M agyarországon.

1947 után, a társadalom tudom ányok k o m m u n ista „gleichschaltolása”, m ar­

xista-k o m m u n ista szem p o n to k szerinti szelektálása idején a dem ográfia szeren ­ csés volt, m e rt nem vált tilto tt tudom ánnyá, m in t a szociológia, a pszichológia vagy a genetika. N e m kapott ugyan helyet a felsőoktatási in tézm én y ek tan terv é­

ben, n em tere m tő d tek m eg a dem ográfus szakképzés feltételei, de relatív önálló­

ságát a K özponti Statisztikai Hivatal védőszárnyai alatt m eg tudta őrizni, s ha lát­

ványos eredm ényeket nem is tu d o tt felm utatni, jelen léte a hazai tudom ányos életben folyam atos volt.

1956-ban egyértelm űvé vált, hogy az addig népesség- és népesedésstatisztika­

kén t folytatott dem ográfiai szakkutatásnak önálló m űhelyre van szüksége. Sike­

rü lt 1958-ban m egindítani a szakma önálló folyóiratát, a Demográfiát. E bben a tu d o m án y legkülönbözőbb tém ájú tanulm ányai, könyvism ertetései jelen tek m eg, k ö ztü k társadalom dem ográfiai k öntösben szociológiai m u n k ák is. így vált a tárgyszerű társadalom kutatás úttörőjévé a dem ográfia ezekben az években. A D em ográfia m a m ár versenyképes az ágazat többi európai periodikájával. Id ő n ­ k én t helyet kapnak a dem ográfiai tanu lm án y o k az anyaintézet, a K özponti Sta­

tisztikai I livatal m ásik folyóiratában, a Statisztikai Szem lében is, de az in terd isz­

ciplináris m egközelítések egyébként is ritkán je le n n e k m eg m ás folyóiratokban, ami pedig kívánatos lenne a dem ográfiai gondolkodás népszerűsítése érdekében.

1963-ban következett be újabb jelen tő s változás, am ikor a K SH létrehozta N é p ességtudom ányi K utatócsoportját, m elyet 1968-ban intézetté alakított át.

E n n ek feladatává vált a népességtudom ány elm életének, kutatási m ó dszereinek fejlesztése, a népesség és a népesedési folyam atok kutatása, a m ás tu d o m á n y ­ ágakban - közgazdaságban, szociológiában - végzett kutatások dem ográfiai vo­

natkozásainak elem zése, azaz a tudom ányos összefüggések feltárása és ezek alap­

já n előrejelzések készítése. Bár az intézet egy államigazgatási in tézm én y felügye­

lete alatt áll, hivatalosan is kapcsolódik a M agyar T u d o m án y o s A kadém ia kutatóhálózati rendszeréhez.

Az intézm ényi háttér fejlődése azonban itt m egrekedt; elm aradt a dem ográfiai oktatás, k ü lönösképpen a dem ográfus egyetem i szintíí szakképzés m e g te re m té ­ se. A dem ográfiai tu d o m án y hazai helyzetét és lehetőségeit továbbra is az hatá­

rozza m eg, hogy egyetlen, m agasabb igényeket is kielégíteni képes kutatóhelye nem egyetem i vagy akadém iai in tézm ényként jö tt létre, hanem a K özponti Sta­

tisztikai H ivatal keretében, és kívül m aradt a hazai egyetem i és akadém iai tu d o ­ m ányos élet rendszerén. A K SH -val kapcsolata lényegében függőségi viszony.

Bár a KSI L m egfelelő főosztályain a hivatali teen d ő k m ellett je le n tő s k u tató ­ m u n k a is folyik, a hivatali profil, értékrend, szem lélet és szándék szám os v o n at­

kozásban ü tk ö zik a k u tatóintézeti törekvésekkel. E bben a rendszerváltás sem h o zo tt m ódosulást; a N épességtudom ányi K utatóintézet független tu dom ányos m űhellyé válását gátolta, hogy az intézet függő viszonyban m aradt, s a K SH igé­

nyei dom in án sak m aradtak. Ez legjobban pénzügyi vonatkozásban m utatkozik;

az intézet a K SH által biztosított költségvetésből gazdálkodik, a KSI I pedig ab­

ban érdekelt, hogy ne sokat költsön az intézetre, m e rt ez hátrányos lenne napi feladatainak teljesítésében.

A dem ográfiának egy államigazgatási hivataltól való szoros függése ellen ez ideig sem a felsőoktatásért felelős m inisztérium , sem a M agyar T u d o m án y o s A kadém ia n em tett sem m it. Ez legjobban a dem ográfusképzést sújtja. V áltozat­

lanul nincs a felsőoktatási intézm ényekben dem ográfus alapképzés, szakképzés, és en n ek következm ényeként nem k ezdődhet m eg a posztgraduális képzés sem.

N e m változtat ezen, hogy m a m ár egy-két felsőoktatási intézm ényben, m in d e ­ nekelő tt az E L T E Á llam - és Jogtu d o m án y i Karán, a Jan u s P an n o n iu s T u d o ­ m ányegyetem en, a B udapesti K özgazdaság-tudom ányi Egyetem statisztikai ok ­ tatásának keretében vannak dem ográfiai előadások, am elyeket a tu d o m á n y jeles m űvelői, elsősorban a N épességtudom ányi K utatóintézet m unkatársai tartanak.

Az e m líte tt egyetem ek, tanszékek m ellett dem ográfiai ism eretek oktatása fo­

lyik az E L T E T erm é szettu d o m án y i Karán, a m iskolci és szegedi egyetem en, az orvostu d o m án y i egyetem eken, a P ázm ány P éter K atolikus E gyetem en, a Károli G áspár I^eform átus egyetem en és egy-két főiskolán. M in d ezek azonban legfel­

je b b a dem ográfiai szem lélet terjesztésével segítik elő a tudom ányág fejlődését, de n em válnak a tudom ányág in tézm ényesülésének előm ozdítójává.

M in d eb b ő l következik, hogy az ezredforduló idején, am ikor a riasztó n ép e­

sedési helyzet jóval nagyobb összegeket m ozgósít a korábbiaklioz képest kutatási célokra, népesedéspolitikai koncepciók kidolgozására, n em fe led k ezh etü n k m eg az intézményi keretek rendbehozásáról sem , elsősorban a dem ográfiai oktatás, képzés

beillesztéséről a felsőoktatás általános rendjébe. A kutatások finanszírozása te­

k in tetéb en a dem ográfia helyzete pillanatnyilag kedvezőbben alakul, de m ég tá­

volról sem engedi m eg nagyobb szabású, önálló adatfelvételek végrehajtását. Á t­

ütő javulás csak a többi társadalom tudom ány anyagi h átterének általános re n d e ­ zésekor várható.

A dem ográfusképzés rendezetlenségének következm énye a tu dom ányos utánpótlás hiánya, a tud o m án y m űvelőinek elöregedése. Az a n em ze d ék ugyan­

is, am elyik az 1960-as években, a tudom ányág hazai intézm ényesülésekor, az in ­ duláskor m eghatározó szerepet játszott, többségében a jelen leg 65 évnél idősebb korosztályhoz tartozik. Jelenleg legalább k ét-h á ro m kutatói korosztály hiányzik, m elyek biztosítanák az elkövetkező években is a hazai népesedési folyam atokkal kapcsolatos alapkutatásokat éppen úgy, m in t egy-egy speciális tém ak ö rb en a leg­

újabb dem ográfiai folyam atokkal, jelenségekkel összefüggő kutatásokat.

1996-ban elkészült és m egjelent a dem ográfia kézikönyve, am ely összegezte jelenlegi ism ereteinket a népességről-népesedésről. A könyv kettős célt szolgál­

hat: tankönyv lehet a rem élhetőleg m inél előbb m eginduló, a felsőoktatásba b e­

illeszkedő dem ográfusképzés hallgatói számára, továbbá eg>'cs vitatható fejezetei term ék en y eszm ecserét indíthatnak meg.

Az 1990-es években folytatódott a tudom ányág eredm ényeinek szélesebb kört m ozgósító rendezvényeken való m egism ertetése. Ezek sorában kiem elke­

dik az 1991 szeptem berében m egrendezett Népesedés és népesedéspolitika cím ű tu ­ dom ányos konferencia, az 1992 szeptem berében tarto tt Nemzetiségi statisztikai konferencia, a N em zetközi C saládev alkalm ából 1994 no v em b eréb en rendezett Család a mai magyar társadalomban cím ű konferencia az 1995-1996-ban négy re n ­ dezvényből álló történeti dem ográfiai konferenciasorozat a honfoglalás 1100 éves évfordulója alkalmából. A nem zetközi vándorlással három konferencia fog­

lalkozott. 1998 nagy sikerű rendezvénye volt a N épesség és népesedéspolitika cím ű konferencia.

K ülön m cgem líten d ő k az M T A D em ográfiai B izottságának tu d o m án y o s vi­

taülései, am elyek alkalm at tere m te tte k a tudom ányág képviselői szám ára, hogy v élem ényt nyilvánítsanak, illetve javaslatot tegyenek az O rszággyűlés, illetve a korm ány elé kerülő, a népességet, a népesedési helyzetet érin tő kérdésekben.

Ezek közül m egem lítendő az 1992. évi m agzatvédelm i törvény előkészítése, táv­

lati népesedéspolitika alapelveiről szóló 1994. évi korm ányhatározat előkészítése és szövegének kialakítása. A D em ográfiai B izottság részt v ett az 1994. évi N e m ­ zetközi N épesedési és Fejlesztési K onferenciára tö rtén ő korm ányzati felkészü­

lésben. 1999 m ásodik felében a hazai d em ográfusok szélesebb köre m ű k ö d ö tt közre egy átfogó népesedéspolitikai koncepció tervezetének kidolgozásában a m in isz te reln ö k felkérésére.

A m agyar dem ográfia tehát a döntéshozatal, a tudom ányos élet legfelsőbb szintjéig elism erést vívott ki m agának. Ez u tó b b it bizonyítja a M agyar T u d o m á ­ nyos A kadém ia 1999 m ájusában tartott közgyíílésének a nép esség tu d o m án y o k ­ kal foglalkozó határozata és az A kadém ia elnökének m eg k ü lö n b ö ztetett figyel­

m e a népesedési helyzet alakulását illetően. Az aktuális helyzet sokoldalú b e m u ­ tatásához szükséges pénzügyi forrásokat is biztosította a korm ányzat, illetve az C^KTK k uratórium ánál elfogadott pályázat. V iszont n em állnak rendelkezésre azok az anyagi eszközök, am elyek a dem ográfia folyam atos fejlődéséhez szüksé­

gesek lennének. Kritikus a helyzet a k u tató m u n k a feltételeinek költségvetési biztosítását tekintve, de a legsúlyosabb az oktatást, a tudom ányos utánp ó tlást il­

letőleg. E z utó b b i nem csak financiális problém a. T ö b b évdzedes a késés a d e­

m ográfiai képzésnek a felsőfokú oktatás m in d en ágazatában graduális szinten tö rtén ő bevezetésében. Ez lenne az alapja a posztgraduális oktatásnak főfoglal­

kozású dem ográfusok számára. Ezek szám ának dinam ikusan kellene nőni, rész­

ben a szakm a képviselőinek elöregedése m iatt, részben az oktatás végzésére, ha m eg tö rtén ik a dem ográfiai alapism eretek bevezetése az alap- és középfokú isko­

lákban. Ez kívánatos a dem ográfiai ism eretek széles körű terjesztéséhez, és része a népesedési m agatartás m egváltoztatása érdekében tett lépéseknek.

iTRflTEGIflI KUTflTflSDK fl mflGYHR TUDOfflflllVDS flKflDEmiflll mŰHElYFÜZETEK

II. fl DISZCIPIMK inllUElÉSE

M atematika (Császár Ákos)

Orvostudomány (Vizi E. Szilveszter) Biológia (Friedrich Péter)

Fizika (Horváth Zalán-N agy Károly-Tompa Kálmán) Kémia (Görög Sándor)

Gazdaságtudományok (Szentes Tamás-Zalai Ernő) Nyelvtudomány (Kiefer Ferenc)

Állam- és jogtudomány, politológia (Kulcsár Kálmán) M űvészetek (Poszler György)

Történettudomány (Glatz Ferenc) Filozófia (Vajda Mihály)

Agrártudomány (Dohy János-H eszky László-Tom csányi Pál) Szociológia és demográfia (Cseh-Szombathy László)

Földtudomány (Pantó György-Ádám József-M észáros Ernő) Műszaki tudományok (Somlyódy László-B okor Jó zse f-

Finta József-G yulai József-N yíri András)

Informatika (Vámos Tibor)

1996 májusában az MTA javaslatára átfogó tudománypolitikai reform kidolgozása indult meg Magyarországon. A Tudománypolitikai Kollégium május 22-én állást foglalt egy hosszú távú terv és egy cselekvési program kidolgozásáról. A Tudománypolitikai Kollégiumnak az Akadém ia elnöke az érintett tárcákkal egyeztetve november 13-án előterjesztette a rövid távú cselekvési program ot, amely többek között tartalm azta a magyarországi állami fenntartású kutatóbázis áttekintését és konszolidálását (többek között az akadémiai és a tárcák kezelésében lévő kutatóintézetek áttekintését és későbbi időpontban diszciplínánként, a tanszéki kutatóbázis átvilágítását). Tartalmazta a program a finanszírozási rendszer felülvizsgálatát, s ennek részeként a költségvetési ráfordítás hanyatlásának megállítását. Emellett szólt a program a fiatal kutatók helyzetének megvizsgálásáról, a kutatói és egyetemi bérrendszer reform járól, tudomány és társadalom viszonyának felülvizsgálatáról és általában a magyar tudomány és kutatásszervezet nemzetközi beágyazottságának elő­

segítéséről.

1996 decem berében állást foglalt az országgyűlés a tudomány kiemelt költségvetési tám ogatásáról, és megbízta a Magyar Tudományos A kadém iát azzal, hogy tízéves távlatban, folyamatos munkával vizsgálja felül a magyar- országi tudom ány helyzetét, és fogalmazzon meg javaslatokat a tennivalókra.

Az MTA közgyiilése 1997 decem berében állást foglalt három tudomány- politikai program megindítása érdekében:

1. Készüljön el egy helyzetértékelés és annak vitája.

2. Kerüljön sor a Magyarországon művelt tudományágak helyzet- értékeléseire (diszciplínaviták).

3. Készüljön el a magyarországi kutatóbázis katasztere.

1998 tavaszára elkészült a helyzetértékelés és a piacgazdaság viszonyai között mozgó tudománypolitika alapelveinek tisztázó vitairata. (Tudománypolitika az ezredforduló Magyarországán. Budapest, 1998.) És megindultak a tudomány- politika kérdéseiről a viták (ezek eredm ényeiként 2002-ben jelenik meg a Tudománypolitika és kutatásszervezet Magyarországon című kötet). 2000-ben pedig elkészült a magyarországi kutatóbázis katasztere (Magyarországi kutatóhelyek. Budapest, 2001).

1999-ben és 2000-ben lefolytatták a diszciplínavitákat. E viták eredm é­

nyeként készültek el az elmúlt esztendőben az egyes diszciplínákat értékelő tanulmányok, amelyeket a jelen füzetsorozatban adunk közre.

Glatz Ferenc