TUDDtnRnVPOLITIKfl mflGVflRDRSZÁGOn
II. R D I S Ü C I P L f n f l K m f i U E L É S E
U IZIE. SZILUESZTER
ORUDSTUDOmflnV
T U D O M A N Y P O L IT IK A M A G Y A R O R S Z A G O N I-1I-111.
I. Tudom ánypolitika válaszúton II. A diszciplínák m űvelése III. M agyarországi kutatóhelyek
Program vezető és szerkesztő G latz Ferenc
O lvasószerkesztő
Balogh Margit, P ótó János
T U D O M A N Y P O L IT IK A M A G Y A R O R S Z Á G O N
II. A diszciplínák művelése
V
íziE . S
z il v e s z t e rOrvostudomány
MAGYAR T U D O M Á N Y O S A K A D ÉM IA B U D A P E S T • 2001
Szerkesztő G LA T Z F E R E N C
O lvasószerkesztő Balogh M argit
IS B N 963 508 277 0 O IS B N 963 508 324 6 IS S N 1587-2408
Kiadja
a M ag y ar T u d o m á n y o s A kadém ia A k iad ásért felel: G latz F e re n c, az M T A eln ö k e
N y o m d a i előkészítés:
az M T A T ö rté n e ttu d o m á n y i In té z e té n e k kiad v án y cso p o rtja V ezető: K ovács Éva
B orító: H o rv á th Im re T ö rd elés: C sán y i A ttila
N y o m d a i m u n k ák : Á ldási és N é m e th N y o m d a Bt.
F elelős vezető: Á ldási P álné
M e g je le n t 2,8 (A/5) ív te rje d e le m b e n , 1500 p é ld á n y b an
Történelm i előzmények*
Az orvostu d o m án y i kutatások m in d ig szorosan kapcsolódtak M agyarországon az orvosképzéshez, illetve az egészségügyi in tézm én y ek b en folyó gyógyító tevé
kenységhez. Az állam alapítás utáni évszázadokban a kolostorokban, m ajd ún. is
potályokban folyt a gyógyító m unka. A 14. és 15. századbeli hazai egyetem ein
ken az oktatás m ódjáról, akkori orvosam k tu d o m án y o s m ííködéséről n incsenek szám ottevő feljegyzések. A fennm aradt írásos em lékek szerint a gyógym ódok le
írása m ellett 1399-ben EX. B onifác pápai bullájában m ár em lítést tesz az E szter
gom b an m ííködő rendszeres orvosképzésről. A P ázm ány P éter javaslatára pápai engedéllyel m eg in d u lt nagyszom bati egyetem en 1 7 7 0 -b en m á r k ü lö n karo n o k ta tn a k o rv o so k a t, seb é szek e t, gyógyszerészeket. Sőt, itt m ár szervezett bába
képzés is folyt.
Az o rvostudom ányi kutatás akkor kapott igazán nagy len d ü letet M agyaror
szágon, am ik o r 1831-ben Bugát Pál és Toldy Ferenc m egalapították az első m agyar orvosi folyóiratot az Orvosi T á n , és 1857-ben Markusovszky Lajos, a M agyar T u d o m á n y o s A kadém ia tagja m egindította az Oruosi Hetilapot. M ajd 1886-ban F o d o r Józseffel együtt m egindítják az Egészség cím ű hetilapot is. Ezekkel a tolyó- iratokkal a cél az volt, hogy „önálló tu dom ányos gondolkodásra és búvárkodás
ra” kényszerítsék az orvostársadalm at. Az első m agyar nyelvű tanköny’v is az o r
vosképzést szolgálta. 1789-ben je le n t m e g ^ Physiologiának rövid sommája, melyet á magyar olvasóknak hasznokra kiadott Rácz Sámuel, aki „Pesten á királyi u n i- versitásban a physiologiának közönséges, és rendes tanítója” volt.
T ria n o n után K lebersberg K uno vidéken alakíttatott orvosegyetem eket. így a budapesti orvosképzés m ellett Pécsett, S zegeden és D eb rece n b en is m eg in d u lt
* Az anyag e lő k észítéséb en részt v e tte k az M T A V. o sztály án ak tagjai, v a la m in t B án ó czy Jo lá n , B eszn y ák István, C sib a László, D o b o z y A ttila, E ck liard t S á n d o r, H alász Béla, Ihász M ih ály , K o
vács L. G á b o r, Lapis K ároly, N y á ri István, Papp Z o ltá n , Szegedi G yula, S zolcsányi Já n o s, T r in g e r László és Vécsei László p ro fesszo ro k .
az oktatás. E zen egyetem ek orvoskarán - a n em zetk ö zi tradícióknak m egfelelő
en - j e l e n tő s és eredm ényes k u tató m u n k a folyt.
A m agyar o rv o stu d o m án y n em zetközileg elism ert eredm ényességét igazolja, hogy olyan kiem elkedő tu d ó so k at adott a világnak m in t Sem m elw eis Ignác, „az anyák m e g m e n tő je ”, aki 1861-ben P esten kiadott könyvében {Die Aetiologie, dér Begriff und Prophylaxis des Kindbetftebers) a gyerm ekágyi láz okának leírásával, az aszepszis és antiszepszis felfedezésével forradalm asította a világ egészségügyi ellátását. T ovábbá olyan világhírnévre szert tett tu d ó so k m in t Balassa János, BókayJános, Hőgyes Endre, Korányi Sándor, Korányi Frigyes, Apáthy István, Lenhossék Mihály, Illyés Géza, Kaposi Mór, Grósz Emil, Schaffer Károly, Selye János, Rusznyák István, Jancsó Miklós, Kerpel-Fronius Ödön és SzentágothaiJános fém jelzik a magyar o rv o stu d o m án y t. Az sem véletlen, hogy „O rv o stu d o m á n y és élettan ” N o b e l- dijat négy m agyar kapott: Bárány Róbert, Szent-Györgyi Albert, Hevesy György és Békésy György.
A magyar orvostudom ány kutatási területei
A z orvostudom ányi egyetem ek, az országos intézetek, tanszékek, oktatókórházak a folyam atos gyógyító m u n k a m ellett végeznek k u tató m u n k át, v esznek részt a szakem ber- és kutatóképzésben. Az o rv o stu d o m án y gyors fejlődése tette viszont szükségessé, hogy az egyetem i o k tatóintézetek k u tató m u n k áján túl is szélesítsék a tu d o m án y o s kutatás alapjait. E zé rt 1952-ben létrehozták a M agyar T u d o m á nyos A kadém ia intézethálózatán belül a Kísérleti O rv o stu d o m án y i K u tató in té
zetet. Az orvostu d o m án y i kutatás területén hazánkban az M T A K ísérleti O rvos- tu d o m án y i K utatóintézete az egyetlen olyan in tézm én y , am ely a kutatás m ellett n em vesz közvetlenül részt az egészségügyi ellátásban is.
Az orvostudom ányi kutatóhelyek teljesítm ényének értékelését az elm ú lt évek
ben az Egészségügyi T u d o m án y o s Tanács (E T T ) végezte el. A szcientom etriai adatok szerin t a magyar egészség- és o rv ostudom ányi ku tató k teljesítm énye m egállja helyét a nem zetközi m ezőnyben. A m agyar o rv o stu d o m án y n em ze t
közi rangját a publikációkon túl a nem zetközi tu d o m án y o s társaságok v ezető
ségében h elyet foglaló m agyar szakem berek je le n tő s száma, a hazánkban m eg re n d eze tt tu dom ányos konferenciák, világkongresszusok is tükrözik. Az 1992.
évi felm érés szerint (B raun T ib o r, M T A ) a term é sz ettu d o m á n y i kutatások publikációinak kb. 40% -a az ö t orvosegyetem en és az M T A K ísérleti O rv o s
tu d o m án y i K utató in tézetéb en keletkezett.
Az ország m egújulásával együtt já ró közism ert nehézségek ellenére a hazai orv o stu d o m án y i kutatások szám os terü le te n m egő rizték rangjukat, nem zetközi
m értékkel m érve is az élvonalba tartoznak, és szerteágazó k ap csolatrendszerük
kel jó l illeszkednek a világ nagy kutatási irányzataihoz. U g yanakkor n e m a m a
gyar szakem berek tudom ányos fölkészültsége, h an em az anyagi feltételek hiá
nya nehezíti a legújabb kutatási eredm ények átvételét, s azok b ev e z e té sé t a gya
k o rlatb a , a gyógyításba. Az alapkutatás m e lle tt az o rv o stu d o m á n y n a k fontos feladata az is, hogy előkészítse, lehetővé tegye a m ásu tt keletkezett ered m én y ek befogadását és m ielőbbi hazai alkalm azását a betegellátás érdekében. N e m sza
bad az onban figyelm en kívül hagyni, hogy a m o d e rn o rvostudom ányi kutatás és fejlesztés eredm én y ein ek alkalmazása, az innováció többnyire a régebbi, a gaz
daságtalan, túl kockázatos eljárások helyett újabb, hatékonyabb, s ez ért összessé
gében olcsóbb m ó dszerek bevezetését teszik lehetővé. R övidítik a m unkából való kiesés idejét, előm ozdítják a teljesebb k ö rű rehabilitációt és átképzést.
M agyarországon az orvostudom ányi kutatásokat az O rszágos T u d o m án y o s K utatási Alap (O T K A ), az Egészségügyi T u d o m án y o s Tanács (E T T ), külföldi in tézm én y e k (pl. W ellcom e F o u n d atio n , N ational In stitu te o f H e alth , H u m á n F ro n tie r stb.) és belföldi alapítványok (pl. „D iabetes” stb.), továbbá az E urópai U n ió 5. keretprogram ja tám ogatja.
Az o rv o stu d o m án y n em zetközi gyakorlatának m egfelelően a kutatás része az ellátásnak, ezért együtt tárgyaljuk az ellátás és kutatás kérdéseit.
A diagnosztika eszközei
A helyes diagnózis felállítása m in d en eredm ényes gyógyító tevékenység alapja.
Az o rv o stu d o m án y legutóbbi évtizedeiben bekövetkezett technikai, te c h n o ló giai forradalom , am ely je le n tő se n m egdrágította az egészségügyi ellátást, m ég kifejezettebbé tette a m o d ern és gyors diagnosztika iránti igényt. N a p jain k b an a b izonyítékokon alapuló orvoslás, a költséghatékony szem lélet az egész világon felértékelte a diagnosztika helyzetét. A betegségek okainak m olekuláris szem lé
letű m egértése, gyógyítása hosszú távú tre n d k é n t prognosztizálható az orvos- tu d o m ányban.
A laboratóriumi diagnosztika v o lu m en éb en , az erre fo rd íto tt társadalm i kiadá
sok vonatkozásában igen jelen tő s, m in d en e m b eren sok száz laboratórium i vizs
gálatot végeznek élete során. U gyanakkor, az elvégzett laboratórium i vizsgálatok kb. 30% -a (világszerte) nem m egfelelő indikáció alapján, feleslegesen vagy rossz interpretációval épül be a gyógyító folyam atba. A laboratórium i diagnosztika ered m én y eit egyaránt felhasználja a preventív és a kuratív (gyógyító) m edicina.
Az egészségügyi ellátó re n d szer m in d e n elem e tám aszkodik a laboratórium i diagnosztikára (alapellátás, járóbeteg-szakellátás, fekvőbeteg-szakellátás, g o n d o zás, szűrés, rehabilitáció). A laboratórium i diagnosztika vizsgálóm ódszerei az
elm ú lt évszázadban év tizedenként tízszer érzékenyebbé váltak, és ez a tendencia gyorsulóban van. A preventív szem lélet, a prediktív m edicina igényének m egfo
galm azódása különösen fókuszba állítja a diagnosztikai eljárásokat a betegségek kialakulásában, h átterében és m egjelenésében szükségszerűen felism erendő ge
netikai és környezeti összefüggéseket.
M íg a fenti tendenciák az igény szintjén m egjelennek a hazai preventív és kuratív m edicinában is, addig ezzel éles ellen tétb en áll, hogy az egészségügyi el
látó ren d szerb en a diagnosztika súlyos szakmai problém ákkal k üzd a szakem - ber-ellátottságban, a tevékenység finanszírozásában, és az erre a terü le tre ju tó invesztíciókban is.
1999-ben a laboratórium i m edicina két világszervezete (IF C C és W ASP) egy
ségesen állást foglalt, hogy elfogadja a n em orvosi diplom ások vezető szerepét a klinikai laboratórium okban, feltéve, ha posztgraduális képzésük rendszere kiala
kult, ellenőrzött, államilag elism ert. H azánkban a laboratórium i szakma évek óta kezdem ényezi, hogy az orvostudom ányi egyetem ek bázisán, a tudom ányegyete
m ek segítségével m eginduljon a posztgraduális klinikaikém ikus-képzés.
A n em zetk ö zi tren d e k alapján feltételezhető, hogy:
- 10-15 éven belül a diagnosztika szakmai proto k o llren d szere, kapcsolat- ren dszere a preventív és kuratív m edicinával kizárólagosan (vagy legalábbis nagyrészt) a bizonyítékokon fog alapulni. Ez ellenőrizhetővé és tervezhe
tővé teheti a diagnosztikára fordítandó anyagi forrásokat.
- 10-15 éven belül a laboratórium i és patológiai diagnosztika m in im u m 10% -ban (de valószínűbb, hogy 20-25% -ban) D N S -a la p ú vizsgáló eljárá
sokon fog nyugodni, illetve ezek elterjedésével a m a használatos vizsgálati paletta je le n tő se n m egváltozik.
- 10 éven belül a sürgős beavatkozást igénylő kórállapotok azonnali m egíté
lésére szolgáló lab oratórium i diagnosztika hazánkban je le n tő s részben betegközeli („point o f care”) genspiac 25-30% -át.
- 10 éven belül a lab oratórium i diagnosztikai vizsgálatok v o lu m en én e k 30% -át a betegek m aguk végzik.
- 10 éven belül sor kerül a budapesti agglom erációban robotizált, több in téz
m é n y t kiszolgáló m egalaboratórium telepítésére.
- A laboratórium i vizsgálóeljárások érzékenységének ro p p a n t fokozódásával párhu zam o san egyre nagyobb teret n y ern ek azok a vizsgálóm ódszerek, am elyeket közvetlenül a b e te g b e ju tta to tt érzékelő szondák közvetítenek a külvilág felé.
- 10 éven belül általános gyakorlattá válik az elektronikus kép -tran szfer és konzultáció m in d a diagnosztikai szakem berek között (peer-review ), m in d p edig a klinikum és a diagnosztika között.
A patológia egy évszázadon át, a 19. század közepétől főleg R okityánszky bécsi iskolájának ered m én y ek ép p en a 20. század közepéig az egész o rv o stu d o m án y fejlődését m eghatározta, m ivel a betegségekről a boncolások révén szerzett is
m eretek és azok tudom ányos feldolgozása szolgáltattak alapot a betegségek, k ó r
form ák első term észettu d o m án y o s csoportosításához, osztályozásához. N agy m agyar patológusiskolák - Baló, R om hányi, H a ran g h y akadém ikusok - hatása m a is érvényesül.
A patológia feladatkörébe tartoznak a kórboncolások, a kórszövettani és a ci
tológiai vizsgálatok, s újabban egyre gyakrabban felm erülő igényként a m ole- kulár-patológiai és m olekulár-genetikai vizsgálatok végzése is. A kórboncolás az orvosképzésnek és továbbképzésnek m a is az egyik leghatékonyabb eszköze, ahogy a diagnosztikus tévedések feltárásának, az új diagnosztikus és terápiás eljá
rások teljesítőképessége, hatásfoka, illetve hatékonysága lem érésének, és ezáltal a betegellátó tevékenység m inőségi ellenőrzésének is. A boncolásokkal n y ert adat
halm az helyes feldolgozása és felhasználása az egészségügyi tervezéshez és ellá
táshoz páratlanul m egbízható alapot nyújt. E m ellett a boncolások a csak hosszú távon m anifesztálódó környezeti ártalm ak feltárásához is m egbízható in fo rm á
ciókat adnak. M in d e z t - sajnos nálu n k - az egészségügyi ellátás tervezői, szerve
zői és finanszírozói, de m ég a biztosítótársaságok sem ism erték fel, vagy ism erik fel. Ez az oka, hogy a boncolási költségek finanszírozásának napjainkban nem vagy alig akad gazdája, és am i m ég elszom orítóbb tény, hogy a boncjegyzőköny
vekben felhalm ozódó adatok tudom ányos feldolgozása elm arad vagy csak kis része kerül felhasználásra. K ö zülük a K özponti Statisztikai H ivatal is csak a halálokra és alapbetegségre vonatkozó adatokat értékesíti, a társult és kísérő betegségekre, szövődm ényekre vonatkozó értékes adatok, m elyek pedig a népes
ség egészségügyi állapotának pontos és fontos indikátorai, és esetleg az egészség- politikai cselekvésprogram kiindulópontjai lehetnének, felhasználatlanul m a
radnak.
A klinik u so k p ontos diagnózisra való törekvése, növekvő igényessége, a b izo nyítékokra alapozott orvoslás térhódítása az élőből diagnosztikus céllal tö rtén ő szövetm intavétel, a biopsziás, elsősorban az endoszkópos és tijbiopsziás vizsgá
latok ro h am o s elterjedéséhez vezetett. E zt csak fokozta az a k ö rü lm én y , hogy a technika és a társtu d o m án y o k fejlődése révén a patológiai diagnosztikus m u n k á ba új, ponto sab b diagnózisokat eredm ényező m ó d szerek (elek tro n m ik ro szk ó pia, im m u n h iszto k é m ia, citom etriai, áram lásos citom etriai és egyéb, a diagnosz
tikát segítő, azokat kvantitatív m érési adatokkal kiegészítő m ódszerek) k erültek alkalm azásra. Ú jabban a betegségek m olekuláris alapjainak m egism erésére irá
nyuló és azt lehetővé tevő m ódszerek, m in t az in situ hibridizáció, a P C R (polym erase chain reaction), az in situ P C R , a tluorescens in situ hibridizáció
(F IS H ) is egyre inicább b ev o n u ln ak a patológiai diagnosztika eszköztárába és v árható, hogy ez a közeljövőben - anélkül, hogy csökkentené a klasszikus kór- szövettani diagnosztikus tevékenység keretét és értékét - je le n tő se n át fogja ala
kítani nem csak a patológiai kutatási irányokat, h an em a patológia napi diagnosz
tikus gyakorlatát is.
Az in tézetek és osztályok m űszerezettsége, felszereltsége viszo n t m ár igen változó, és lényegesen elm arad a nyugat-európai országok hasonló in tézeteinek m űszerezettsége m ögött. A vegyszerellátás p edig (ideértve az im m unsavókat, k ü lö n b ö ző diagnosztikai kiteket) egyeden in tézetb en sem kielégítő, és a szem é
lyi ellátottság (létszám ) tek in tetéb en is je le n tő s hiányosságok m utatkoznak, így je le n le g a patológia teré n a m u nkafeltételek sem je le n te n e k k ü lö n ö seb b v o n z
erőt a fiatal orvosok számára.
E z e k a legfőbb okai ann ak , hogy' a szakm a n e m v o n zz a a fiatalokat. A p a to - lógus szakorvosi k é p e síté st m eg sze rző k k ö ré b ő l is folyam atos az elvándorlás a k lin ik u m felé. A szakorvosi vizsga letétele u tá n a fiatal sza k o rv o so k m in te g y k é th a rm a d a az o n n al elhagyja a szakm át. íg y alak u lt ki az a h ely ze t, hogy a sz a k m á b an d o lg o zó sza k o rv o so k tö b b m in t egynegyede e lé rte vagy j ó val tú lh a la d ta a n y u g d íjk o rh a tá rt, s h o g y m é g a nagy v ez ető b u d a p e sti és m e gyei k ó rh á z a k b a n is n eh é zség b e ü tk ö z ik az o sztályvezető fő o rv o si állás b e tö l
tése
A m i a m egoldást illeti, az egészségügyi korm ányzat két lehetőség közül vá
laszthat. Az egyik alternatíva, hogy tág teret eng ed n ek a patológiai szakm át is érin tő privatizációnak, m elynek csírái m ár ki is alakultak. A m ásik m egoldás p e
dig az lehet, hogy a m eglévő, m integy 80 patológiai osztály átszervezésével az egyetem i, az országos in tézetek és m egyei kórházak patológiai osztályaira ala
pozva, kisebb szám ú, de a patológiai m u n k a k o rszerű és színvonalas elvégzésére alkalm as, jó l felszerelt ce n tru m o k at h oznak létre.
O rszágosan a jelen leg m eglévő nyolcvan patológiai osztály hely ett m integy 35-40 patológiai c e n tru m kialakítására volna szükség, az ilyen c e n tru m o k tulaj
d on o sain ak (Egészségügyi M in isz tériu m , O rszágos Egészségügyi P énztár, ö n - k orm ányzatok) azok m űszerezettségét és vegyszerellátását európai szintre kell em eln iü k , és annak m eg is kell te re m te n iü k a feltételeit.
A képalkotó berendezések a diagnosztika fontos eszközei. A röntgensugárzást felhasználó k o m p u te rto m o g rá f (C T ) a szűrő jelleg ű képalkotó vizsgálóeljárások közé tartozik. Az 1970-es években m egalkotott, m ágneses m agrezonancia (M R ) elvén m ű k ö d ő készülékek továbbfejlesztése tere m te tte m eg a funkcionális M R , illetve az M R -sp ektroszkópia technikai feltételeit. így nem csak fin o m ab b stru k turális kép je le n íth e tő m eg az agyról, h anem annak biokém iai szin tű változásai
nak követésére is m ód nyílik.
A nukleáris neuroradiológiában is az agy m ű k ö d ését célzó eljárások kifejlesz
tése k e rü lt előtérbe. A S P E C T („single p h o to n em ission c o m p u te r to m o g ra p h ”) az idegrendszeri kórfolyam atok patokém iai szm tű vizsgálatára ad lehetőséget a k ü lö n b ö ző receptoroklioz k ötődő je lz e tt farm akonok felhasználásával. A P É T („positron em ission to m o g rap h ”) az agyban zajló anyagcsere-folyam atok n o n - invazív vizsgálóeljárása. A m a használatban lévő, illetve a fejlesztés alatt álló bio ló g iaije lző m olekulákkal az idegrendszer receptor-arch itek tú ráján ak leképezése az egyik cél.
Az elektrofiziológiában is előrelépést h o z o tt a szám ítógépes adatfeldolgozás.
Az „am plitude m apping” a skalpon m é rh e tő feszültségkülönbségek digitalizálá
sával az epilepsziás fókusz pontosabb lokalizálására ad lehetőséget. H a so n ló volt a célja a m agneto-E E G kifejlesztésének. Ez az agyi b ioelektrom os aktivitás során kialakuló m ágneses m ező t rögzíti, s adatai a koponya M R -felvételbe integrálha
tóak.
A liq u o r patokém iai param éterein ek p ontos m eghatározása elő tt nyitotta m eg az u tat a R IA (radio im m u n o assay), az ELISA (e nzym e-linked im m u n o so rb en t assay), v alam int a nagy n y om ású folyadékkrom atográfia (H P L C ) klinikai labo
ra tó riu m i alkalmazása.
M agyarország, m ivel a lehetőségek korlátozottak, je le n tő s lépéshátrányban van a diagnosztikai kutatásokban. C T , M R , valam int S P E C T együttesen csak a nagyobb ce n tru m o k b an van. A funkcionális és patokém iai szin tű képet adó M R -k észü lék ek alig hozzáférhetőek. M agyarországon a P É T alkalm azásának ugyan jó l kidolgozott protokollja van, de csak egyetlen ce n tru m b a n , D e b re c e n ben é rh e tő el.
A diagnosztika fejlődése ellentm ondásos. M agyarországon je le n le g kb. 40 C T -k é sz ü lé k m űködik, kb. 10 M R I, de ezek közül diffúziós és p erfúziós M R I- vizsgálatra, illetve kutatásra is alkalmas M R -készülékkel m indössze két intézet rendelkezik. A S P E C T -k észü lék ek szám a 10 k ö rü l van, egyetlen P E T -k am e ra m ű k ö d ik az országban.
A terápia eszközei
Az általános sebészet körében 1996-ban 152 762, 1997-ben 173 7 2 8 ,1998-ban p e
dig 174 929 m ű téti orvosi beavatkozás tö rtén t. M íg az általános sebészet régeb
b en leggyakoribb beavatkozásainak szám a n e m változott, rendkívül nagy m é r
ték b en em elk ed ett az epehólyag-kövesség m iatt végzett beavatkozások száma a laparoszkópos cholecystectom ia robbanásszerű elterjedése következtében.
A gyógyszerkutatás eredm ényessége sok, régen m ű té ti m egoldást igénylő beteg
séget tu d gyógyítani, így például a fekély m iatt végzett g y o m o rm ű té te k száma
lényegesen csökkent. A vastagbéldaganatok m iatt végzett m ű té te k szám a viszont növekedett.
A hazánkban m ű k ö d ő háro m kísérletes sebészeti intézet a k utatáson kívül o ktatási fe la d ato k at is ellát. Ez n em csu p á n grad u ális, h a n e m posztgraduális szinten is történik. T ám ogatói és részben irányítói is a sebészi szakm ákban d o l
gozók P h D -p ro g ram jai m egvalósításának. 1999. o k tó b er 1-jétől részt vesznek az ÚJ orvosképzés rendszerében, a m anuális készségfejlesztő k u rz u so k lebonyolítá
sában.
Az u tó b b i évtized je le n tő s változást h o zo tt az egy évszázada k ez d ő d ö tt m o d ern idegsebészet fejlődésében. A m ikroszkópos m ű té te k és m ikroszkópos technika általánossá válása, párosulva a ko rszerű képalkotó diagnosztika e red m ényeivel, lehetővé tette, hogy a központi id egrendszer szinte m in d e n területe e lérh ető idegsebészeti m űtéttel. A korábban „no m a n ’s lan d ”-k é n t m egjelölt lo
kalizációk eltűntek. M egjelent a „m inim al invasive n eu ro su rg ery ” koncepciója, am elynek érte lm é b en nem csak az előbb em líte tt anatóm iai elérhetőség, de a m ár ru tin n a k m in ő síth ető beavatkozások is egyre kisebb feltárással, a m űtéttel szükségszerűen együttjáró és elkerü lh etetlen állom ánysértés m inim alizálásával valósulnak meg. A fejlődés egy része kétségtelenül technikai, az idegsebészet igen nagy m érték b en részesült abból a technikai forradalom ból, am ely a közel
m ú lt m edicináját áthatotta. Az em lített k o rszerű képalkotásra tám aszkodó, szá
m ító gép-vezérelt m ű téti technikák, a sugársebészet, endovascularis beavatkozá
sok, lézer és u ltrahang m ű téti alkalmazása, in tra-operatív m on ito ro zás, korszerű im plantológia azok a területek, ahol m eg h ökkentő, robbanásszerű átalakulásnak vagyunk tanúi és szerencsére részesei is.
U gyanakkor feltétlenül em lítést érdem el az a szem léleti változás, am ely rész
b en a techikai fejlődést is indukálta és irányait m egszabta, illetve azzal kölcsön
hatásban a m ai idegsebészeti tevékenység m eghatározójává vált. A funkcionális gondolkodás, a kóros idegrendszeri m ű k ö d ések egyre jo b b m egism erésével a reparativ m egoldások igénye, az idegrendszeri sérülések következm ényei
nek helyreállítási kényszere vezetett a célzott beavatkozások egyre kiterjedtebb alkalm azásához, neuropacem akerek, im plantálható gyógyszeradagolók kifejlesz
téséhez. A hagyom ányos idegsebészet átalakulóban van, egyre inkább az ideg- rendszeri elváltozások eszközös gyógyításának olyan keretévé válik, am elynek egyik elem e a m ű tét. A funkcionalitás m egnyilvánul abban is, ahogyan az ideg- sebészeti tevékenység eredm ényességét lem érjük, ahogyan a b etegeket a beavat
kozások után i perió d u sb an kezeljük. A m ű téti m ortalitás és m orbiditás m in im a lizálásával a puszta életben m aradáson túl m a m ár a tü n e tm e n te s, egyre hosszab
bo d ó p erió d u so k je le n tik a m ércét m ég a legsúlyosabb esetekben is, és m eg jelen t az a m axim a, am ely szerint rosszin d u latú betegségeknél az id eg re n d
szeri m anifesztáció kontrolljával a beteg sorsát az alapbetegség lefolyása hatá
rozza m eg.
A hazai idegsebészeti kutatás és ellátás követni tudja m indazokat a trendeket, am elyek a korszerű idegsebészetet m a m eghatározzák, az ellátások szinte teljes sp ek tru m ára lehetőség van nem zetközileg is elfogadható m inőségben. A p ro g resszív tagolású ellátórendszer és az átfogó biztosítási stru k tú ra ered m én y ek é p pen a teljes idegsebészeti ellátás kiterjed a lakosság egészére (legalábbis elm élet
ben, m in d en ese tre adm inisztratív kötöttség nélkül), és ebben a tek in tetb en a ha
zai helyzet jo b b , m in t sok m ás, akár m agasabb G D P -v el rendelkező országban.
T u d o m ásu l kell azonban venni, hogy a jelenlegi in frastru k tú ra és színvonal részben előző időszakok felhalm ozásának az eredm énye, a m o st m ár tartósan érvényesülő negatív tendenciák a finanszírozásban súlyos következm ényekkel járnak.
Ú g y tű n ik , a sebészeti kutatás feltételei - alapvetően a jelenlegi k ü lönféle pá
lyázati rendszerek támogatásával - m ég elfogadható szinten biztosítottak. A szakm a gyors fejlődése, a kutatáshoz szükséges m ű szerezettség biztosítása, a k u tatás feltételeinek m egterem tése belátható időn belül m eg fogják haladni a nap- jam k b an rendelkezésre álló anyagi lehetőségeket, veszélyeztetve a szakm a in te r
diszciplináris kutatói bázisát, am elynek fenntartása nem csak a sebészetnek, ha
nem az ország egészségügyének is alapvető érdeke.
A hazai sebészeti ellátás és kutatás, úgy tűnik, napjainkig követni tu d ta m in d azokat az irányokat és igényeket, am elyek a k o rszerű sebészetet jellem zik . A se
bészet szinte teljes sp ek tru m án lehetőség van a nem zetközileg is elfogadható szin tű betegellátásra. E tek in tetb en a hazai helyzet n em rosszabb, m in t sok más, lényegesen m agasabb G D P -v el rendelkező országban. A jö v ő t tekintve azonban tisztában kell le n n ü n k azzal, hogy az igények növekednek, azok kielégítése m eg
felelő szakm ai színvonalon egyre drágább lesz. A napjainkra m ár a tolerancia ha
táráig felh alm o zó d o tt és tartósan érvényesülő negatív tendenciák m egoldásának halogatása vagy n em m egfelelő kezelése, negligálása súlyos következm ényekhez vezethet.
A jö v ő t illetően egyes terü le te k en n em több kis osztály fenntartása, hanem kevesebb, de jó l felszerelt ce n tru m m űködése helyesebb, m e rt ez nem csak d iagnosztikusan és terápiásán, de gazdaságilag is hatásosabb lenne.
A zok a tényezők, am elyek a m ű téti szakterületek jö v ő jé t veszélyeztethetik:
- A technika gyors fejlődése, a kereskedelem nagyfokú érdekeltsége szinte n ap o n ta újabb és újabb korszerű m űszerekkel, eszközökkel látja el a sebé
szetet. E zeknek - legalábbis részleges - beszerzése elkerü lh etetlen . E n n ek szükségszerű előfeltétele az egészségügy, ezen belül a sebészet fin an szíro zásának je le n tő s em elése. Elm aradása rövid id ő n belül a sebészet hanyatlá
sához, leszakadásához vezet. Bár tudatában vagyunk az ország teherbíró képességének határaival, de a sebészet szintentartása, fejlődése csak in te n zívebb támogatóssal biztosítható.
- A sebészi tú lp ro d u k ció - am ely m a m ár hazánkban is vitathatatlanul léte
zik - negatív hatását n e m szükséges hangsúlyozni. A p ro b lém a m ár „ante p o rtás” stádium ban van.
- A szinte kotrolláladan technikai fejlődés tetszetősen sok „csillogást” je le n t
het, de a vágyak és a realitások közötti diszkrepancia veszélyes területekre sodorhatja a sebészet képviselőit is. N e m kell m in d en „divatot” azonnal k ö v etn ü n k , k ü lö n ö sen akkor nem , ha annak előnye, szakm ai m agasabb- ren d ű ség e a betegek jo b b ellátásában m ég n em bizonyított.
Az immunológiai, ezen belül a klinikai im m unológiai kutatás világszerte, így hazánkban is látványos, gyors fejlődésen m e n t át. Ez a fejlődés az e lm ú lt 10 év
ben m ég inkább felgyorsult, am it az ezen a terü le te n kiadott új N o b el-d íjak , új folyóiratok, szabadalm ak stb. szám a is alátámaszt.
.Mapvető jelentőségű, hogy - a rákkutatáshoz hasonlóan - talán az im m u n o lógiát jellem zi leginkább az alapkutatás és a klinikai alkalmazás leggyorsabb összekapcsolása. Az elm élet terén a m olekuláris biológia és genetika eredm ényei új alapokra helyezték az im m undeficienciák m egközelítését, a klinikai im m u n o lógiai diagnosztika fejlődését, új perspektívákat nyitottak a transzplantáció, im m u n terá p ia és im m unfarm akológia területén.
A szülészet-nőgyógyászat hatalm as fejlődésen m e n t keresztül a 20. század m áso
dik felében. A néhány évtizeddel ezelőtt m ég csak az anya és a m agzat életéért és egészségéért küzdő „m esterségből” a hum án reprodukció m inőségi szem pontjait hangsúlyozó, azt egyre jo b b hatásfokkal biztosítani képes tudom ánnyá fejlődött.
N apjainkra kialakultak azok a tudom ányos eredm ények, m ódszerek és népegész
ségügyi feltételek, m elyek révén a női lakosság a fogantatás előtti időtől az elm úlá
sig tartó teljes életszakaszban magas szintű nőgyógyászán ellátásban részesülhet.
A m o d e rn szülészet integrálta a genetika, m olekuláris biológia, im m unológia, infektológia, em briológia, andrológia és m ás határterü letek tu d o m án y o s m ó d szereit és eredm ényeit. E n n ek n éhány országban az volt az ered m én y e, hogy négy fő tudom ányos-gyakorlati terület: a fetom aternális m edicina, a reproduktív endokrinológia, az általános nőgyógyászat és a ginekoonkológia körvonalai kez
d en ek kialakulni.
A fejlett gazdasággal rendelkező országokban a szülészet h áro m je le n tő s tu dom ányos kihívásra igyekszik m egfelelő választ adni:
- a koraszülésből szárm azó hátrányok csökkentése, - a m inőségi terhesgondozás,
- a m ed d ő ség m in él eredm ényesebb kezelése.
Az e lm ú lt évtizedben lényegesen csökkent a hazai szülészet-nőgyógyászat el
m aradása a nem zetközi színvonaltól. A h u m án reprodukcióval szem ben tám asz
to tt társadalm i elvárás M agyarországon is m egegyezik a nem zetközivel, am ely
nek k eretéb en egyébként nem egyszer kom oly etikai kérdések is felm erü ln ek , az élet m inőségi szem pontjai kerü ltek előtérbe. A szülészet szakmai céljai m eg
egyeznek a nem zetközi célokkal: a koraszülés kérdésének, a terhesgondozásnak és a m ed d ő ség kezelésének előtérbe kerülésével.
Sajnos nagyon szerény ered m én y ek tapasztalhatók a rosszindulatú daganatok szűrésével kapcsolatban. Az egyes daganatok incidenciája eseten k én t em elkedő tendenciái m utat.
A kutatás hazai lehetőségei lényegesen elm aradnak attól, am it a gyógyítással kapcsolatban m egfogalm azhatunk. A kutatáshoz szükséges szem élyi, tárgyi és anyagi feltételek csak elvétve, egyes kiem elkedő intézm ényekben alakultak ki.
E zekben az intézetekben sem a könnyen elérhető, intézm ényes form ában m eg
valósuló hozzáférhetőség, h anem a vezetők nem zetközi tekintélye, állhatatossá
ga, lelem ényessége vagy korábbi tudom ányos m u n k áju k elism eréseként nyert tu d o m án y o s pályázatok alapján tere m tő d n e k m eg a feltételek. A tudom ányos kutatásokra rendelkezésre álló szűkös forrásokból általában kevés j u t a klinikai kutatásokra, azok felhasználása elsősorban a nem zetközi eg y ü ttm ű k ö d ésb en te
vékenykedő elm életi intézetekbe összpontosul. A n em zetközi gyakorlattól telje
sen eltérő, hogy szülészeti in tézm ényeinkre n em jellem ző , legfeljebb kivétel
k én t fordul elő az önálló kutatóapparátus (labor, kutatószem élyzet stb.). A felté
teleket általában a vezető intézm én y ek igazgatói terem tik meg. Ú gynevezett állam i tám ogatásra nincs példa. A pályázatokkal (O T K A , E T T , AKP) szerezhető pénz kom olyabb kutatásra n em elegendő.
K edvező fejlem ény, hogy a szülészetben dolgozók között kialakult egy ki
sebb, a tu dom ányos jelleg ű m u n k ák iránt elkötelezett, ezért áldozatokra képes, önm agát folyam atosan fejlesztő, nem zetközi együttm ű k ö d ésre törekvő csoport, akik tu d o m án y o s ered m én y eik révén példaként szolgálhatnak az újabb generá
ció tagjai számára. T u d o m án y o s m u n k áju k n em zetközi m egm érettetésére egy
előre elsősorban akkor kínálkozik alkalom , ha ism ereteiket külföldi kapcsolato
kon alapuló tanulm án y u tak o n bővítik. T u dom ánypolitikai szem p o n tb ó l a jö v ő - ben kívánatos volna a klinikai, ezen belül a szülészeti-nőgyógyászati kutatás feltételeinek a m egterem tése. A fejlesztési irányok kijelölésekor elsősorban azon terü le te k felkarolása kívánatos, am elyeket az elm ú lt évtizedben folytatott magas színvonalú tudom ányos m u n k a h ozott lendületbe. A m agyar szü lészet-n ő - gyógyászatban az elm ú lt évtizedben v égbem ent szem léletváltozás garanciát j e lent arra az eshetőségre, ha a szülészeti-nőgyógyászati ellátás és a klinikai kutatás a jö v ő b e n anyagi tám ogatásban részesülne.
Az iparosodás, a környezeti hatások, az életm ó d és a társadalm i szokások gyö
keres m egváltozása m ó d o síto tta a bőrbetegségek előfordulási spektrum át. Egyes betegségek eltű n tek vagy lényegesen ritkábbá váltak, m íg m ások gyakorisága nő tt, illetve újabb, korábban nem ism ert kórképek je le n te k m eg. A legnagyobb kihívást az A ID S feltűnése és h ih eted e n ü l gyors terjedése, v alam int a ro sszin d u latú daganatok, elsősorban a m elanom a előfordulási gyakoriságának m eg tö b b szöröződése jelen ti (m a M agyarországon a m elanom a három szo r-n ég y szer gya
koribb, m in t az 1960-as években).
A derm atológia m agyarországi fejődése egybeesik a n em zetközi irányzatok
kal. H azánkban ilyen jelleg ű kutatások az egyetem i bőrgyógyászati klinikákon, kisebb v o lu m en b en egy-egy elm életi intézetb en és az SZ B K -ban folynak.
A S O T E Bőrgyógyászati Klinikája elsősorban im m underm atológiával és az allergiás dem atosisok hazai gyakoriságával, az áttétképzés m echanizm usával, va
lam in t az epiderm olysis bullosa m utációanalízisével és szűrésével, a pécsi klini
kán p edig fotobiológiával, új fényvédők kifejlesztésével és onkoderm atológiával foglalkoznak. A D O T E Bőrgyógyászati Klinikáján im m unológiai, onkológiai, fotobiológia és fényterápiás vizsgálatok folynak, m íg az É lettani In tézetb en a keratinocyták transzm em brán-jelátviteli m ech an izm u sait tanulm ányozzák.
A szegedi klinikán sejt- és m olekuláris biológiai, im m u n d erm ato ló g iai, g eneti
kai és fototerápiás, m íg az SZB K G enetikai In tézetéb en a bőrbetegségek ge
netikai m eghatározottságára vonatkozó vizsgálatokat végeznek. A hazai bőr- gyógyászati kutatások n em zetközi súlyát jelzi, hogy azt az A m erican A cadem y o f D erm atology n éhány évvel ezelőtt scientom etriai adatok elem zése alapján a világ országai között a 25. helyre sorolta.
A m agyarországi gazdasági és szociális viszonyok egyre inkább közelítenek a fejlett ipari országokéhoz, így a bőrgyógyászat fejlődésének kívánatos iránya m egegyezik a nem zetközi trendekkel. F igyelem m el a rendelkezésre álló kutatói és kutatási kapacitásra, elsősorban a genetika, az im m u n d e rm ato ló g ia és a d er- m atoonkológia fejlesztése a m egvalósítható cél.
A gyógyszertan és gyógyszerkutatás m in t az élő re n d sz e re k m ű k ö d é sé re ható kém iai anyagokkal foglalkozó tu d o m á n y szo ro s kapcsolata a gyógyítással és új gyóg y szerek felfedezésével kézenfekvő. íg y e tu d o m á n y á g szerteág azó és so k sz o r látványos e re d m é n y e i, m in t pl. a p e n ic illin felfedezése, m eg h a tá ro z ó sz e re p e t já ts z o tta k ab b an , hogy a 20. század folyam án a fe jle tt te c h n o ló g iá jú o rsz ág o k b an az e m b e re k é lettarta m a p éld a n é lk ü l m e g h o ssz a b b o d o tt, és a b eteg sé g ek m e g n y o m o rító h atásának csö k k en ése révén az é le tm in ő sé g is szá
m o tte v ő e n ja v u lt. K evésbé ism e rt a z o n b an , h o g y a gyógyszertan hatása n e m csak a n ép b e te g sé g e k gyógyszeres k ez eléséb en , de az o rv o s tu d o m á n y általá
nos fe jlő d é sé b e n is je le n tő s . A lapvető éle tta n i, k ó ré le tta n i és m ik ro b io ló g ia i
felfed ez ések re v e z e te tt olyan szelektív tá m a d á sp o n tú kém iai anyag o k hatás- m e c h a n iz m u sá n a k feltárása, m ely ek a sze rv ez et valam ely m e g h a tá ro z o tt m o lek u láján , ú n . farm akológiai re c e p to ro n , e n z im e n vagy m ás m a k ro m o le k u lá n fe jte tte k ki sp ecifikus b iológiai hatásokat.
A hazai gyógyszertani és gyógyszerkutatási, beleértve a széles köríí n e m z e t
közi tekin tély n ek ö rvendő hazai gyógyszerkém iai hátteret, am ely a m agyar gyógyszeriparban és az egyetem i és akadém iai intézetek b en (B udapesti M űszaki Egyetem , M T A K özponti Kém iai K utatóintézete, Eötvös L oránd T u d o m á n y - egyetem , K ossuth Lajos T u dom ányegyetem , G yógyszeripari K u tató in tézet stb.) m egvan, m ú ltu n k nem zetközileg is elism ert tradíciókra te k in th e t vissza, és gyógyszergyártásunk elsősorban a jelen tő s szovjet és hazai piacon, de világszerte is je le n tő s ex p orteredm ényeket ért el. A m agyar gyógyszerkutatás je le n tő s ered m ényeket tu d felm utatni. Az orvosi gyakorlatba bevezetett, M agyarországon felfedezett gyógyszereket az í. táblázat foglalja össze. K ülföldi forgalm azásuk sok száz m illió dollárbevételéhez ju tta ttá k az országot, n em beszélve a hazai egész
ségügyi ellátásban já tsz o tt fontos szerepükről. A táblázatban szereplő eredeti m agyar gyógyszerek 1998-ban 10 M rd F t forgalm at bonyolítottak le.
A rendszerváltás után összeom ló keleti piac és a m ultinacionális óriáscégek term é k ein ek és kutatásfejlesztési versenyének v édtelenül k itett hazai gyógyszer- ipar kutatási bázisának fejlesztési lehetőségei a külföldi privatizációkkal beszű k ültek (C h in o in , EG IS), és talán a R ich ter G yógyszergyár kivételével gyakorlati
lag elvesztették korábbi, hazai egyetem i tám ogatottságú dinam ikus kutatási-fej- lesztési perspektívájukat. A m integy 200 m illiárd fo rin to t kitevő hazai gyógyszerpiacról (í. ábra) a m agyar gyártók m ár 1998-ban csak 40% -ban része
sedtek, m íg ez az arány 1990-ben m ég 70% volt.
í. táblázat
Eredeti magyar gyógyszerek 1963 óta
T ö r zs
könyvezés
A termékek márkaneve
N em ze tk ö zi
név Gyártó Felhasználás
1963 N o-Spa* d ro tav e rin e C h in o in
... 1
s im aiz o m g ö rc s-o ld ó 1964 Phiogosam sa m a riu m -
disu lfo salicy licu m
R ich ter, Je len leg
P a n n o n p h a rm a gyulladásgátló 1967 H alidor' b en cy cian fu m ara t Egis s im aiz o m g ö rc s-o ld ó 1969 Libexin* p ren o x d ia zin e C h in o in k ö h ö g és ellen
1973 Elobromol* m ito lacto l C h in o in cito sz tatik u m
1974 Probon* ritn a z o liu m C h in o in fájd alo m csillap ító 1976 Tisasen A + B se n n o sid A + B A lkaloida hash ajtó
T örzs- A term ékek N em zetk ö zi kötiyv^ezés | m árkaneve név
1977 ' C ariiiton' 1977 .Stiisit*
1980 1981
198^
1982
l'obainiiii*
1984 1986 1986 1987 1987
Zyxoryn
v in p o c etin e fc n d ilin H C l selegiline c lo ran o lo l flu m e cin o l Graudaxin * , tofisoparn Tisadd*
' Hbriinycin * Lode rix*
Arduati*
ih vizo s*
1989 1995 1997
Osíeochiii *
; Curiosin
A l-M ag -h y d ro carb . p rim y c in
setas tine p ip e c u ro n iu m e p e rv u d in e
Midí’lon
p riflav o n z n ic u m h y alu ro n ic iim to lp e n s o n e
Gyártó
R ich te r C h in o in C h in o in R ich te r R iciiter E gis A lkaloida C h in o in Egis R ich te r Biogal C h in o in R ich te r R ich te r
Felhasználás
m em ő riajav ítő , értág ítő k o sz o rú é r-tá g ító P a rk in s o n -k ó r ellen m ájv éd ő
v é rn y o m á c s ö k k e n tő n y u g ta tó
an ta c id u m an tib io tik u m a n tih isz ta m in izo m relax án s v íru se lle n es szer c so n tritk u lá s ellen u lcu s c r u n s d ecu b itu s, fistu la helvi kezelése iz o m sp a z m u s o k
A gyógyszerellátás legnagyobb problém ája, hogy az egyes gyógyszerek egész
ségpénztár általi tám ogatottsága nem m egoldott, állandó vita és a sajnos haté
kony lobbizás tárgya. Az 1999-re betervezett 123,7 M rd Ft is 20-30 M rd F t tú l
lépést fog eredm ényezni. A lakosságra n eh ezedő teh er is egyre n ő (1. ábra).
Az alapkutatási bázis vezető oktatói h áttere és nem zetközi elism ertsége ma m ég ígéretes lehetőségeket rejt m agában (az M T A O rv o stu d o m án y i O sztályá
nak ö t farm akológus tagja van), de az után p ó d ás a küli'öldi és belföldi agyelszívás következtében m ár n em elég széles, és a P h D -re n d sz e r bevezetése nélkül m ár elérte volna a kritikus szintet. H azai kutatási invención alapuló, nem zetközileg elism ert kiem elkedő kutatási ered m én y n ek tek in th ető k azok, m elyek több ezer k ö zlem ényben publikált továbbvizsgálatokat és m ultinacionális gyógyszerfej
lesztési projekteket indukáltak, m in t a P ark in so n -k ó r gyóg>'szere, a selegilin (Jum ex, D eprenyl) felfedezése (K noll-M agyar-V izi), am ely egyébként cjak az Egyesült Á llam okban több m in t 200 m illió U S D forgalm at b o n y o lít le, a n em - szinaptikus ingerületátvitel farm akológiai lehetőségeinek feltárása, a capsaicin m in t vezető m olekula segítségével m eg in d íto tt fájdalom csillapító és gyulladás
gátló szerek kutatása, m ás szóval a szenzoros n eu ro n o k farm akológiája, valam int az antiarrhythm iás szerek kutatása. E területeken a célm olekulák és pato- m ech an izm u so k , v alam int több vezető m olekula felfedezésének elm életi és gyógyszerkutatási jelen tő ség é t a n em zetközi gyógyszeripar és gyógyszerkutatás visszaigazolta.
2. ábra
A lakosság kiadása: 45 (1996) 55 (1997) 65 (1998) Mrd Ft
M rd Ft 140 T 1 2 0-
1 Ö 0 - -
8 0- 6 0-
I
40-1-
□ gyógyszerár-támogatás gyógyászati seg
20 -
0 ^
1993 1994 1995 1996 1997 1998
A fejlett országok halálozási so rren d jéb en a rosszindulatú daganatok a m ásodik helyet foglalják el, a fejlődő országokban pedig - a várható élettartam növekedé
sével p árh u zam o san - szin tén m eghatározó szerepet játszanak. A daganatos beteg
ségek teh át nem csak az egyén részére, h anem a k ü lö n b ö ző társadalm i b eren d ez
kedésű állam ok szám ára is m egoldásra váró p ro b lém á t jelen ten e k .
Az e lm ú lt évtizedben erőteljes paradigm aváltás tö rté n t a rákkutatásban, és ta
núi le h e ttü n k egy új tudom ányág, a m olekuláris rákgenedka m egszületésének.
A tu d o m á n y mai álláspontja szerint - a genetikai elm élet alapján - a rák b árm ely sejtből kialakulhat. E zért a feladat: a daganatos betegségek szinte végtelen va
riációjának leküzdése. S zázadunk utolsó évtizedében m eg in d u lt a kutatás a
„h u m án g en o m p roject” keretében és e program befejezése 2005-ben várható.
A m ikor teljes egészében ism eretes lesz a m integy 90-1 0 0 ezer em beri gén összetétele, és aktivitásuk jellem zése is m egtörténik, akkor re m é n y nyílik arra, hogy a rákot keletkezésében m eggátoljuk, vagy az e lin d u lt „daganatosodási”
(karcinogenedkus) folyam atot visszafordítsuk. Az erre való törekvésnek napja- m kban tan ú i vagyunk. Id etartozik - többek között - a daganatellenes im m u n itás serkentése k ü lö n b ö ző m ódszerekkel.
A n em zetközi tendenciák között első helyen áll a
- m olekuláris biológia (genetika, im m unológia, sejtbiológia stb.) ered m é
n y ein ek klinikai alkalm azására való törekvés („translational research”).
- E célból c e n tru m o k létrehozására vo lt szükség, ahol a kutatás és a k linikum integrálható.
- E c e n tru m o k n em zeti vagy egyetem i (esetleg privát) in tézm én y keretei k ö zö tt m ű k ö d n ek , és k o rszerű sebészi, sugaras, gyógyszeres kezelést biztosí
tanak.
- N e m z etk ö zi együttm űködéssel rákregiszterek alakultak az egyes országok
ban a rák kórokainak m ielőbbi felism erése céljából.
Az ez red fo rd u ló n a m agyarországi helyzetet viszont a rákkutatás fokozatos elsorvadása, a rákgyógyítás infrastrukturális elégtelensége, illetve a két terü let közötti integrálódás kezdetleges volta jellem zi. E kedveződen kép összetevőit elem ezve egyértelm ű n ek tűnik, hogy az orvosbiológiai kutatások alacsony fi
nanszírozási szintje a rákkutatást sem k erü lte el. Az elm ú lt években a G D P 0 ,5 -0 ,7 % -át biztosították a tudom ányos kutatások egészének, s ez alól a rákkuta
tás sem volt kivétel. U gyanakkor az ipari h áttér átalakulása is magával vonta a tá
m ogatások m érték én ek csökkentését.
K ritikusnak m o n d h ató a rákprevenció helyzete M agyarországon. B ár az el
sődleges m egelőzés az egészséges életm ódra való nevelés gondolatával - főleg civil szervezetek érd em ek én t - kibontakozóban van, a dohányzásellenes kam pány sikere a P arlam e n tn e k a dohányzással kapcsolatos törvényhozási „puhasá
ga” m iatt legalábbis felem ás. A m ásodlagos m egelőzés is egyelőre sikertelen, m ert a szűrésekben való részvétel elégtelen. Jelen leg a veszélyeztetett k orú női lakosság 25-30% -a je le n ik m eg a nőgyógyászati szűrővizsgálaton, m íg a m a m m ográfiás m odellvizsgálatok csak 3 éve in d u lta k m eg szerény eredm én n y el. E n
n ek országos kiterjesztése és a részvételi arány növelése a közeljövőben elenged
h etetlen. Az ehhez szükséges infrastruktúra (géppark, szakem berek) kiépítése ugyan m eg in d u lt, a m ű k ö d tetés finanszírozása azonban továbbra is a jö v ő fel
adata. Egyéb daganatok szűrésére csak m odellkísérletek folynak (vastagbél-, prosztata-, szájrák). Ezek finanszírozása szin tén kiem elt követelm ény lenne.
Igen sajnálatosnak tarth ató azonban, hogy az általánosságban ism ert gazdasági nehézségek, az igen szerény tém atám ogatás m ellett a hazai onkológiai kutatás további kibontakozását egyéb tényezők is hátráltatják (klinikai orvosok érd ek lő désén ek és felkészültségének hiánya; a ku tató k m unkájának és eredm én y eik n ek nem m egfelelő m éltánylása).
Afogorvostudomány az orvostu d o m án y integráns része. Kutatási tém ái, céljai és m ódszerei b ár speciális jellegűek, de szorosan összefüggenek az o rv o stu d o m án y hasonló törekvéseivel. K ülö n ö sen je lle m z ő ez a hazai fogorvos-tudom ányi k u ta
tásokra, am in ek az az oka, hogy M agyarországon a fogorv'osképzés viszonylag későn, csak 45 éve vált külö n az orvosképzéstől, szem b en a nyugati országok fogorvosképzésével, m ely m integy másfél évszázada külö n u tat követ. M indez, determ inálva a fo gorvos-tudom ányi kutatások irányát is, a nyugati — főleg angol
szász és skandináv - országokban korán a speciális, valam ely diszciplína „orális”
ágát m űvelő, alapkutatással is foglalkozó in tézetek kialakulásához vezetett, m e lyen kívül nagy szám ban végeztek alkalm azott klinikai, illetve az ipari szféra m egbízásából is kutatásokat. Ezzel szem ben hazánkban, a Semmelv^eis O r\'o s- tu d o m án y i E gyetem et kivéve, m ég m a is az általános orvosi, főleg elm életi in té zetekkel tö rté n ő kollaboráció d o m in ál, u tó b b i év ek b en ö tv ö zv e az ip a ri-g a z dasági szféra klinikai term ékkutatásainak kihívásaival.
M in d eze k a - nem zetközileg is elism ert - ered m én y ek részben az ország négy egyetem én az általános o rvostudom ányi karok elm életi intézeteivel tö rté n t kollaborációban, részben a S em m elw eis O rv o stu d o m án y i E gyetem O rá lb io - lógiai T an sz ék én születtek, igen n ehéz finanszírozási k ö rü lm én y e k között.
A klinikai kutatómunka vonatkozásában igen nagy nehézséget okoznak m in d a négy egyetem fogorvosi klinikáinak szűkös elhelyezési, és oktatással igénybe
vett, tú lte rh e lt helyiség- és szem élyi gondjai. M egfelelő, kutatásra alkalm as kli
nikai lab o rató riu m o k m in d e n ü tt hiányoznak.
Az e lm ú lt években ered m én y ek et elért, viszonylag csekély helyiség- és m ű szerigényű kutatási irány; a fogszuvasodás epidem iológiai kutatásai és a dagana
tok kutatásának továbbfejlesztése csak a m egfelelő feltételek m egterem tésével lehetséges. Ú j klinikai kutatási irányok m űveléséhez is a tu d o m án y o s m unka h áttérfeltételeinek létrehozása szükséges.
A neuropatológiában a diagnózis a neurogenetikai vizsgálatokon, az im m u n hisztokém iai m arkerek és az elektronm ikroszkóp használatán alapul. A m o rfo lógiailag és a genetikailag igazolt elváltozások együttes értékelése újabb kórképek felfedezésével, v alam int az eddig alkalm azott klinikai klasszifikáció m ódosulásá
val fog együtt járni.
Az am erikai h u m án gen o m project kom oly előrelépést je le n t a neurológiai kó rképek m egértésében. M egjósolható, hogy a betegségek etiológiai és pato- kém iai tanulm ányozása a genetikai inform ációt h o rd o z ó D N S kutatásával integ
rálódik. Az egyetem i klinikák m ellé integrált genetikai k ö zp o n to k n ak kom oly fejlesztést kell kapniuk. A cél egyrészt nem zetközi színvonalú n eurodiag- nosztikai k ö zp o n to k létrehozása, m ásrészt a m agas színvonalú országos n e u ro genetikai diagnosztikai hálózat m egterem tése. E fejlesztés elm aradása a tén y e
ken alapuló orvoslás alkalm azását akadályozhatja m eg a jövő b en .
A hazai kutatás intézm ényes feltételeit m eg kell terem ten i. Első lépésben a m ár m eglévő klinikai c e n tru m o k b an lenne célszerű a m o d e rn diagnosztikai fel
tételeket (képalkotó eljárások, elektrofiziológiai, liq u o r-, genetikai diagnosztika) je le n tő se n fejleszteni.
H azán k b a n az M T A Kísérleti O rv o stu d o m án y i K u tató in tézetéb en és az egyetem eken az elm életi idegrendszeri kutatás igen mapas színvonalú, s az el
m életi és klinikai id eg tudom ányok kiegészítik egym ást. így az m tézm én y e k kö zött célszería lenne szoros együttm űködési program okat kidolgozni. Ez je le n tő sen növeli a klinikai kutatás lehetőségeit.
Az endokrinológiai és neuroend o k rin o ló g iai kutatások n em zetk ö zi helyzetét más tu d o m án y terü lete k h ez hasonlóan a 20. század m ásodik felében felgyorsult fejlődés, az új ism eretekkel együtt já ró kutatási tém akörbővülés és a m o d ern tech n ik a i-m ó d sz ertan i eszközök térhódítása jellem zi. Az utó b b i 50 évben a n eu ro en d o k rin o ló g ia m in d m ódszertani szem p o n tb ó l, m in d az új ism eretanya
got tekintve k ü lö n ö sen hatalm as fejlődést ért el, és term ékenyítőleg h ato tt más diszciplínákra is, k ö ztü k az idegtudom ányokra. U gyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy a n eu ro e n d o k rin ren d szer szoros, kétirányú kapcsolatban van más re n d szerekkel (pl. im m u n ren d sze r). A genetika, a m olekuláris biológia és a sejtbioló
gia új kutatási ered m én y ein ek és eszköztárának hasznosításával az u tó b b i évtize
dekben vezető pozícióba k erü lte k a m olekuláris endokrinológiai és n e u ro e n d o krinológiai kutatások, m elyekkel a klinikai o rv o stu d o m án y o k szám ára is kiem elk ed ő en fontos ered m én y ek születtek. A fejlődés ered m én y ein e k gyakor
lati hasznosítását példázza, hogy napjainkra a veleszületett e n d o k rin betegségek többségében a betegségokozó génhibákat azonosították, ponto sab b ism eretek állnak rendelkezésre az e n d o k rin kórképek kialakulásának okairól és m ech an iz
m usairól, hatékonyabb eszközök alkalm azhatók az en d o k rin betegségek felis
m erésére, illetve m egelőzésére, és az új h o rm o n an aló g gyógyszerek kifejleszté
sével m in d e n eddiginél hatékonyabb kezelési eljárások bevezetése vált lehetővé.
A gazdaságilag fejlett országokban az ez red fo rd u ló időszakában a kutatások
kal kapcsolatos társadalm i és gazdasági kihívások a klinikai endokrin o ló g iai k u tatáso k te rü le té t is érin tik . E ze k k ö zü l, az e m líte tt o rsz ág o k b an , k iem elten előtérbe k erü lte k a növekvő szám ú időskorú korosztály és elsősorban az idősko
rú n ő k egészségi állapotának m egőrzésével összefüggő kérdések, m elyekre rész
b en az ez irányú klinikai endokrinológiai kutatások adhatnak választ. A m o rb id i
tást és m ortalitást m eghatározó népbetegségek m egelőzésének és gyógyításának igénye az e n d o k rin daganatokkal és h o rm o n érzék e n y egyéb daganatokkal kap
csolatos kutatások fontosságát hangsúlyozzák.
A n eu ro en d o k rin o ló g ia fejlődéséhez a hazai ku tató k n em zetk ö zi viszonylat
ban is igen je le n tő se n hozzájárultak. Szám os olyan ered m én y t érte k el, illetve eredeti m egfigyelést tettek, m elyek ú ttö rő jelen tő ség ű ek , s m elyekre a n em ze t
közi iro d alo m b an m in d a m ai napig hivatkoznak. E zek közé tartozik tö b b ek kö
zött ann ak kísérletes igazolása, hogy az agyban h o rm o n érzék e n y idegi stru k tú rák vannak; az agyalapi m irigy, valam int a köztiagy vérellátásának részletes felderítése; többféle hipofiziotróp n e u ro h o rm o n t term elő idegsejt elhelyezke
d ésének feltérképezése; je le n tő s szám ú m egfigyelés köztiagyi stru k tú rá k szerke
zetéről, funkcionális jelentőségéről; szám os ország kutatói által alkalm azott m ű téti eljárás kidolgozása m élyen fekvő agyrészletek idegi kapcsolatainak részleges vagy teljes m egszakítására; olyan új technika kidolgozása, m ellyel le h e tő v é vá
lik a g y te rü le te k b ő l izo lált id e g se jtc so p o rto k kivétele és elem zése. A hazai n eu ro e n d o k rin o ló g ia i kutatáso k n em ze tk ö zile g elism ertek , a te rü le t kutatói k ite rje d t n em ze tk ö zi kapcsolatokkal ren d elk ezn ek . N a p ja in k b a n is szín v o n a
las n e u ro e n d o k rin kutatáso k folynak. E ze k b en azo n b an csak sze rén y e n szere
p eln ek a m olekuláris biológiai je lle g ű m egközelítések, m elyek e le n g e d h e te tle n ü l szükségesek szám os k érdés k o rsz erű vizsgálatához.
A klinikai endokrinológiai kutatások hazai helyzetét m eghatározza az a k ö rü l
m ény, hogy a mai kornak m egfelelő színvonalú k u tató m u n k áh o z olyan speciális technikai és m ódszertani h áttér szükséges, m ely a klinikai endokrinológiai ku ta
tó cso p o rto k többségénél n e m áll rendelkezésre. E zen k u tató cso p o rto k ezért ha
zai és külföldi intézetekkel együttm űködve folytatnak k u tató m u n k át. Ilyen fel
tételek m ellett a hangsúlyozottan képviselt kutatások tém ái és m ódszerei n em térn ek el a nem zetközi irányzatoktól, és a kutatások eredm ényei nem zetközi m ércével m érhetők. A hazai endokrinológiai kutatásokkal szem ben tám asztott igényt alapvetően az határozza m eg, hogy a klinikai kutatások eredm ényei a gya
korlati orvostu d o m án y b an hasznosulnak. Ez az elvárás a klinikai en d o k rin o ló g i
ai kutatásoknak a jelenleginél nagyobb m érté k ű tám ogatását indokolná.
A klinikai jelleg ű kutatások en d o k rin betegellátó ce n tru m o k , elsősorban egyetem i klinikák köré szerveződnek. R észben a technikai feltételek és a m ű sze
res eszközök hiányossága m iatt a klinikai endokrinológiai k u tató cso p o rto k tö b b sége hazai és külföldi m unkacsoportokkal együ ttm ű k ö d ésb en dolgozik.
A neurológiában nagyon fontos érdiagnosztikai ultrahangkészülékek elavultak, a m o d e rn T ranscranialis D oppler-k észü lék ek szám a elégtelen. D eb rece n b en , Szegeden és B udapesten a neurogenetikai betegségek diagnosztikájával és k u ta
tásával foglalkozó csoport alakult, a neurogenetikai diagnosztikai hálózat m eg in dítása m o st van folyam atban. A stro k e-k ö zp o n to k hálózatában a diagnosztika vi
szonylag egységes szem p o n to k szerint folyik, hatékonyságát azonban rontja a képalkotó diagnosztika eltérő felszereltsége.
A kórházi átvizsgálás finanszírozása n em m egfelelő, m ivel átlagösszeget fizetnek ki m in d en kórháznak, ezért hátrányba k erü ln e k azok az intézm ények, m elyek a m o d e rn diagnosztikus m ódszereket alkalm azzák. Itt k u tató m u n k ára alig van lehetőség a szűkös anyagi lehetőségek m iatt.
Legfontosabb annak tudom ásulvétele, hogy a ru tin neurológiai diagnosztiká
ban, gyógyításban és rehabilitációban használt m ódszerek és m ííszerek színvo
nala szinte automatikusan m eg fogja határozni az ezekre épített oktatás, betegellá
tás és tu d om ányos m u n k a m inőségét is.
Az egészségügyben dolgozók bérrendezése alapvető problém a, ha n em lesz változás, akkor n éhány fanatikuson kívül csak a m aradékelv alapján ju tn a k m ajd orvosok, nővérek, egészségügyi középkáderek a neurológiai osztályokra. M áris kétségbeejtő helyzetről szám olnak be a kollégák (pl. Szolnok, M átészalka, Eger).
A m agyarországi pszichiátria a m ú lt század m ásodik felében b o n tak o zo tt ki, lé
nyegében az európai fejlődéssel párhuzam osan. Az elm e-idegg)'ógyászaton b e
lüli jelentős áram latoknak, irányzatoknak, iskoláknak m agyar képviselői közül szám osán nem zetközi h írnévre tettek szert. M ások az elm egyógyászat vagy az idegrendszeri kutatások ügyét elsősorban hazai terü leten vitték előbbre. Ferenczi Sándor nevét világszerte ism erik (jobban, m in t itthon), m ű v eit újra m eg újra ki
adják. F erenczi a pszichoanalízis korai időszakának m eghatározó személyisége volt. H azai földről in d u lt el a pszichiátriai gyógykezeléseket forradalm asító görcskezelések világhódító útja. Meduna László neve világszerte ism ertté vált.
Bálint Mihály, Szondi Lipót neve ugyancsak ism ert a szakmai k ö rö k ö n kívül is.
A II. világháborút követően a szakmai élet gyorsan újjászerveződött. A p oliti
kai változások következtében egyre erősödő ideológiai nyom ás n eh e zed e tt a lé
lektanra és a pszichiátriára is. E tu d o m án y terü lete k a társadalom tudom ányokkal való széles átfedés m iatt eleve ideologikus m egítélés alá estek. A pszichológia oktatását ham arosan felszám olták (az önállóvá vált orvosegyetem eken is). A pszichológusképzés az 1960-as évek közepétől in d u lh ato tt újra. Az orvosegyete
m i pszichológiaoktatást csak az 1980-as évektől vezették be ism ét.
A szakm a neves képviselői ellen (Sántha, Horányi) politikai hadjárat indult. A M agyar T u d o m án y o s A kadém ia elnöksége Sántha Kálmánt, az M T A rendes tag
já t 1949-ben kizárta tagjai sorából. A pszichiátriát a pavlovi reflextanra építve m egfosztották lélektani és szociális összetevőitől, társadalm i vonatkozásaitól. A szakem berek külföldi utazásainak és kapcsolatainak akadályozása is hozzájárult ahhoz, hogy a nem zetközi fejlődéstől m integy két évtizedet lem aradtunk. A le
m aradás behozatalára az enyhébb politikai légkörnek k ö szö n h e tő e n az 1970-es évektől k erü lh e tett sor. A felzárkózás azonban roham os volt, és a korántsem ki
elégítő feltételek ellenére a hazai pszichiátriai ellátás színvonalát, korszerűségét illetően a világ élvonalához sorolható. N e m vonatkozik m in d ez term észetesen a gyógyító tevékenység infrastrukturális hátterére.
A m o d e rn gyógyszerkutatások eredm ényeképp a pszichiátriai gyógyeljárások gyakorlata az elm ú lt évtizedekben gyökeresen átalakult. Ú j ellátási form ák, első
sorban extrahospitális intézm én y ek alakultak ki. E tek in tetb en hazánk ugyan
