Sipos Béla: A Rédey (Ritter)-Murár család története és családfája

1

Sipos Béla: A Rédey (Ritter)-Murár család története és családfája

Kis-Jeszeni címer

Marthon címer . Folkusházy címer Nagy-jeszeni címer

Tomtsányi címer Thomka címer

2

Tartalom

Rédey (Ritter)-Murár családfa az interneten ... 3

Bevezető gondolatok ... 3

Kutatási források ... 4

Köszönetnyilvánítás ... 5

A Rédey- Murár családfák ... 5

Ritter (Rédey, Rédei) családfák ... 6

Az egyeneságú ősök családfája a Ritter-Rédey családnál ... 6

Schaffler Pál családja ... 20

A Brunner család Kőszegen. (Brunner Mária férje Ritter Mihály) ... 21

A Zwaller családfák ... 21

Jost Mihály I. családja ... 23

A Leihtner családfák ... 23

A Kauner családfák ... 25

A Salamon családfák ... 25

A Tomcsányi (tomcsányi)-Thomka (Tomka, tomkaházi, folkusfalvi és bisztricskai), a Folkusházy- Lacsny (folkusfalvi), a Jároli és a Marthon- (Zsido községbeli) családfák ... 26

A Tomcsányi családfa, Ritter János II.-né, Tomcsányi Ida ősei ... 27

A Folkusházy (Lacsny de Folkusháza) családfa. Ritter (Rédei) Jánosné, sz. Tomcsányi Ida II. anyai

Kolerajárványok Orosházán ... 33

A Jároli családfa ... 33

A Marthon (Marton, Márton) családfa. Marthon Erzsébet férje Folkusházy Sámuel I. ... 35

Folkusházy és a rokon Jeszenszky, Tompa, Tomcsányi stb. családok, Necpál-Folkusháza ... 40

A Thomka, Tomcsányi, Folkusházy, Marthon nemes családok ... 44

A Szemerády (Semerad) családfa, Rédey Sándor I.-né, Szemerády Vilma ősei ... 59

A Murár, a Buocz (Buotz), a Prokssa (Prokscha) és a Chorváth (Horvát) családok (Felvidék, Turóc vármegye) ... 88

A Murár családfa ... 89

A Szurovecz család ... 102

A Hajnár család ... 103

A Rados család ... 104

A Benkó-Benkő családfa ... 104

3

Rédey (Ritter)-Murár családfa az interneten

A Rédey (Ritter)-Murár családfa rövidített változatai a szerző által publikálva voltak:

Wikipédia (SiposBéla1945 szerkesztő) Magyar nyelvű szócikkeim:

Ritter-Rédey család Ritter-Rédei János

Macse Matrikula 2018. 1. sz. 2018. 2-4. sz.

Dr. Sipos III. Béla. A Murár-Rédey (Ritter) családfa. MATRIKULA 2018. 1. szám.

MATRIKULA 2018. 1. szám.

Dr. Sipos III. Béla. A Murár-Rédey családfa. 2. rész. MATRIKULA 2018. 2-4. szám.

MATRIKULA 2018. 2-4. szám.

Honlap. A kézdimárkosfalvi Sipos és rokon családok családfái és fényképei. Ezen belül:

A Ritter (Rédei)-Murár családfa (freewb.hu)

Bevezető gondolatok

A rendszerváltás után a családfa-kutatás egyre népszerűbb lett. A politikai akadályok megszűnése mellett mindezt elősegítette az informatikai környezet (személyi számítógépek, digitális fényképezőgépek, lapolvasó- vagy szkennergé- pek, internet stb.) kifejlesztése. Az adatok elsődleges forrásai az anyakönyvek. Egyszerűbb a családfa-kutatás, ha nemesek az ősök, és rendelkezésre áll a szakirodalom. Saját őseim egy kivétellel Erdélyben éltek (nagyapám Sipos Béla I. felesége, Fodor Malvin, felvidéki evangélikus családból származott), nemesek voltak. Sok adat állt a rendelkezésemre, mégis a teljes családfákat csak akkor tudtam elkészíteni, amikor az erdélyi levéltárakban is elkezdhettem az anyakönyveket fo- tózni. Mindez 2003-ban következett be. A levéltárosok mind Magyarországon, mind Romániában és Szlovákiában is udvariasan és érdemben válaszoltak leveleimre.

A családfa-kutatás nem csak a múltról és a holtakról szól, hanem az élőkről is. Saját kutatásom során 1989 óta 40 olyan rokonommal kerültem kapcsolatba, akiket korábban nem ismertem. Harminc rokonnal találkoztam személyesen is, hat másod-unokatestvérem került elő. A rokonok többsége segítőkész volt, teljes családfarészleteket, iratokat, családi fotókat kaptam tőlük.

Feleségem, Rédey Katalin őseinek a kutatását 2007-ben kezdtem el. Olyan családról van szó, amelynek ősei a jelenlegi Magyarország területén éltek, legalább is a XIX. század elejétől, így az anyakönyveket a Magyar Nemzeti Le- véltár Lángliliom utcai épületében (Óbuda) mikrofilmeken meg lehetett tekinteni (a fotózást nem engedélyezték). 2013- tól kezdve digitalizálták a mikrofilmeket és a vidéki levéltárakban is lehetett az anyakönyveket kutatni. A következő és lényeges fordulatot az hozta, hogy a mormon egyház (Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza) a familyse- arch.org honlapon letölthetővé tette a digitalizált anyakönyveket. Ehhez a prof. Dr. Hatvany Béla Csaba által kifejlesztett FS-TOOLS programot használtam. Hatvany professzor önzetlen segítségét ezúton is megköszönöm.

A munka során 46 élő rokont találtunk meg, akikkel találkoztunk is 2016. szeptember 14-én Parádfürdőn az unokatestvér találkozón, amit Papp László szervezett. 4 unokatestvért otthonukban kerestünk fel. A fellelt rokonok több- sége leveleimre nem válaszolt, de akik segítettek, azoktól sok iratot, családfa részletet, fotót stb. kaptam. A részletes kutatómunka során kiderítettem, hogy az ősök többsége Németországból, Csehországból és Szlovákiából, a Felvidékről származott és közülük több is nemesi család volt. Feleségem őseinek nagy része evangélikus volt jól jött tehát, hogy az evangélikus egyház anyakönyvei is kutathatók már az otthoni számítógépeken (Őskereső) viszonylag csekély költségté- rítés ellenében.

A szakmámat tekintve közgazdász vagyok, főleg prognosztikával, ökonometriával foglalkoztam. Meglehetősen fiatalon, 43 éves koromban, 1988-ban védtem meg az MTA doktori címet (DSC), első voltam Magyarországon, aki öko- nometriából szerezte meg a tudományos fokozatot. Az ökonometria és a családfa-kutatás látszólag meglehetősen távol áll egymástól. Az igazság azonban az, hogy a prognosztikában, a legtöbb esetben a múltbeli folyamatokat vizsgáljuk, és ennek alapján fogalmazunk meg következtetéseket a jövőre vonatkozóan. Több publikációm a két világháború között működött legjelentősebb polgári közgazdász professzor, Heller Farkas, valamint iskolájának tagjai életéről és szakmai munkásságáról szólt. E munka során ismertem meg az életrajzi kutatás módszertanát, a levéltári kutatás, a családtagok megkeresésének, az iratok, a forrásanyag felkutatásának és feldolgozásának stb. gyakorlatát.

Mindig is volt bennem érdeklődés az ősök iránt. 1963-ban érettségiztem az Óbudai Árpád Gimnáziumban, és ettől kezdve próbáltam a forrásanyagokat összeszedni. Leveleztem Erdélyben élő rokonaimmal, ha valaki meghalt, az iratokat, fényképeket hoztam el, az anyagi javak nem érdekeltek. A családfa-kutatással 1989 óta foglalkozom intenzíveb- ben. A Boldog Gyöngyi unokahúgommal írt első tanulmányunk 2015-ben jelent meg a MACSE Matrikula c. folyóiratá- ban.

Miért fontos a családfakutatás? Bár nem vagyok genetikus, a szakirodalomból és saját tapasztalataimból is kide- rült, hogy a lehetőségeinket és a korlátjainkat jó részt őseinktől örököljük. Szondi Lipót írta: „Minden ős családi tudat- talanunkban egy bizonyos sorslehetőséget képvisel. Sorsunk belső tervében – amit mi családi tudattalannak nevezünk – számos különböző őst hordozunk sok, gyakran ellentétes sorslehetőséggel. A családi tudattalan minden ősfigurája az utód sorsához példaként szeretne szolgálni. Ebben áll az ősök kényszere a szerelem-, a barátság, - a foglalkozás, - a betegség- és a halálnem megválasztásában. A sorsnak az ősöktől függő és ránk kényszerített darabját nevezzük kényszersorsnak….A sorsnak az én által választott, illetve integrált részét nevezzük választott sorsnak…. Véleményünk szerint a sors szabad

4

része az, amelyet az én az ősök életéből szabadon választ.”¹ Szondi Lipót a Sorsanalízis és önvallomás című, a halála után megjelent tanulmányában² ezt írta: „A saját családomban már egész fiatalon láttam, hogy a választást gyakran a család, vagyis az öröklődés irányítja, és ez a választás alakítja a sorsot.”

Kutatási források

1. Anyakönyvek

A családfakutatás forrásai elsődlegesen az anyakönyvek⁴. Az anyakönyvezés történetéről a Wikipédia szócikkében rész- letesen olvashatunk⁵. Az un. második zsidótörvény⁶ miatt feleségem, Rédey Katalin szülei 1939 és 1944 között besze- rezték a származási adatokat, ezek az anyakönyvi kivonatok képezték a kiindulást a családtörténeti kutatásokhoz. Mint a Bevezetőben is említettük, a Mormon Egyház az 1960-as években mikrofilmre vette mind az 1895 előtti egyházi, mint az 1895 utáni polgári anyakönyveket. Az anyakönyveket a MNL OL-ben mikrofilmen őrizték, az elmúlt években pedig digitalizálták. Azt, hogy milyen anyakönyvek vannak meg, település illetve vallás bontásban, az MNL OL honlapján lehet megnézni.⁷

2. A Mormon Egyház adatbázisának használata

Internetes elérés: https://familysearch.org/ A belépéshez fiókot kell létrehozni, belépési név és jelszó megadásával.

3. FS-TOOLS program

Az anyakönyveket (Magyarország és Felvidék) prof. Hatvany Csaba FS-TOOLS 5.0.5 programjával töltöttem le, a Mor- mon egyház honlapjáról. Letöltése:

https://www.dropbox.com/s/a99q66k4f9zq9ei/FS-TOOLS.zip?dl=0&file_subpath=%2FFS-TOOLS-5.0.5 https://www.dropbox.com/s/a99q66k4f9zq9ei/FS-TOOLS.zip?dl=0

A programot a MACSE egyik alapító tagja, prof. Hatvany Béla Csaba fejlesztette ki, használatához az FS-TOOLS_Fon- tos_tudnivalok.pdf részletesen leírja a program használatát. Sokat segít a Családfakutatás. Index.hu Fórum (Topic) is, ahol a téma iránt érdeklődők tapasztalatot cserélhetnek.⁸

4. Evangélikus anyakönyvek

A Bevezetőben említettem, hogy az evangélikus anyakönyvek Őskereső honlapon érhetők el előfizetés ellenében. Jóma- gam 2005-ben a Balassagyarmati Evangélikus Egyházban (Bartha István lelkész segítségével) lefotóztam az 1826-1959 közötti anyakönyveket, 2017-ben pedig Orosházán az Evangélikus Egyház Levéltárában (Koszorús Oszkár levéltáros szakmai támogatásával) az 1744-1895 közötti anyakönyveket.

4. Az internet és a szakirodalom

Az internet használatával számos további családtörténeti forráshoz jutottam, közöttük van pl. az Arcanum adatbázis, a Magyar Elektronikus Könyvtár, a Hungaricana Közgyűjteményi portál, a Magyar Wikipedia, a MACSE (Magyar Csa- ládtörténet-Kutató Egyesület) adatbankjai, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL), Magyar Evangé- likus Digitális Tár (MEDiT), stb. Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Plakát- és Kisnyomtatvány tárában hatalmas gyűjtemény található 1840-től 1990-ig terjedő időszakra. A szakirodalmi, levéltári és internetes források keresésében nagy segítségemre volt a következő szakkönyv: Kollega Tarsoly István-Kovács Eleonóra-Pandula Attila-Vitek Gábor:

Genealógia. I. kötet és II. kötet. Budapest. Tarsoly Kiadó, 2012. és 2013.

1 Szondi Lipót. Ember és sors. Kossuth Könyvkiadó, 1996. 14.

2 Ponticulus Hungaricus. XI. évfolyam 12. szám. 2007.

3 A teljes kutatási anyag, a digitalizált iratok letölthetők a www.terray.hu családtörténet oldalról a Családtörténet menü- pontra kattintva. (Családfa kutatási iratok: Murar-Redeycsaladinternetre.zip). Az eredeti iratokat, kinyomtatott kéziratokat a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárnak (a továbbiakban MNL OL) adom át. A kéziratokat Kurecskó Mihály levéltáros gondozza. Jelzet P2342. „Dr. Sipos Béla családtörténeti gyűjteménye, köztük a kutatás során készített digitális anyakönyvi és szakirodalmi képállomány. Bp. 2013. április 12. ad. OL.03/63/2013 ajándékozási nyilatkozat.”

4 A kék betűszín és az aláhuzás azt jelenti, hogy a CTRL billentyű lenyomása mellett a híperhivatkozásra kattintva az internetes forrás elérhető. Az internetes elérések a 2021. december 1.-30. közötti állapotot tükrözik. Néhány link csak az adott adatbázisra történő előfizetéssel érhető el.

5 https://hu.wikipedia.org/wiki/Anyakönyv

6 A második zsidótörvényt (1939. évi IV. tc.) Teleki Pál miniszterelnöksége idején fogadták el. A törvény nagyrészt faji szempontból határozta meg, hogy ki számít zsidónak, bár a vallási hovatartozás is fontos viszonyítási alap maradt. Zsidónak minősült, aki önmaga, legalább egy szülője vagy legalább két nagyszülője az izraelita felekezet tagja volt a törvény hatály- balépésekor vagy az előtt.

7 AdatbázisokOnline Béta v1.6 Adatbázisok - Genealógia, családtörténet - Anyakönyvek-Mikrofilm anyakönyvek. Az 1960-as években készült anyakönyvi mikrofilmmásolatokat 2013-2016 között digitalizálták és ezekre a digitális képfájlokra épül a Magyar Nemzeti Levéltár adatbázisa. Döntő többségében a gyűjtemény egyházi anyakönyveket tartalmaz 1895-ig, azonban bizonyos esetekben előfordulnak 20. század első feléig vezetett kötetek, illetve állami- és egyházi anyakönyvek másodpéldányai is.

8 A hozzászólók száma 22792 2021. december 11-én. A topic 1999 óta működik.

5

5. Sírok adatai

Sok adatot gyűjtöttem a temetőkben járva, lefényképezve és feldolgozva a temetői sírkövek adatait. (Balassagyarmat, Budapest, Orosháza, Pécs.). A Széchenyi Könyvtár több százezer gyászjelentést tartalmazó gyűjteménye lekereshető for- mában érhető el a https://dspace.oszk.hu/ címen.

6. A települések adatait a Wikipédiából vettem át.

Köszönetnyilvánítás

A kutatás legfontosabb dokumentumai feleségem, Dr. Rédey Katalin szüleinek, Dr. Rédey Sándornak és Murár Valériá- nak, valamint nagynénjének Murár Kornéliának a hagyatékából került elő, amit feleségem és testvérei Rédey Zsuzsanna és Rédey Marianna gondosan megőriztek. Munkámat sokan segítették a feleségem rokonságából, így – többek között - Antal Éva, Antal Zsuzsa, Fazekas Mária, Fazekas Zsuzsanna, Harnóczy Eörs, Papp László, Rédei Géza, Szabó Gábor, Szemerády Miklós, akik fotókat, anyakönyveket, családfa részleteket küldtek el. Az anyakönyvek többségének a megke- resését – mint említettem – Dr. Hatvany Csaba programja az FS-TOOLS tette lehetővé. A levéltárosok, mint mindig igen segítőkészek voltak, így Koszorús Oszkár, az Orosházi Evangélikus Levéltár munkatársa, aki számos kutatási eredmé- nyének átadása mellett a kéziratot áttanulmányozta, és értékes észrevételeit 2018 júniusában elküldte. Czenthe Miklós az Evangélikus Országos Levéltár igazgatója, Lóczi Ágnes az MNL OL Baranya Megyei Levéltárának levéltárosa, Dr.

Wencz Balázs, MNL Komárom-Eszergom Megyei Levéltár igazgatója, Fehérné Hajdú Mónika a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára kutatótermi felügyelője, Csuthy András régész, muzeológus ugyancsak értékesen segí- tették munkámat. A Marthon nemességigazoló per iratait Csuthy András régész, muzeológus fotózta le Nyitraivánkán a helyi levéltárban. Végezetül köszönetet mondok Hirschler András lektornak a kézirat alapos átnézésért, szerkesztéséért és módosítási javaslataiért.

Kutatásaimat 2018. július 10.-én zártam le. 2007 óta igen sok anyakönyvet néztem át, de annak, aki majd folytatja a munkámat, bőven lesz még feladata. Bizonyos, hogy az anyakönyveket feldolgozva valamennyi őst még nem találtam meg, a levéltárakban, különösen a nyitrai levéltárban is lehet még számos forrásanyag.

Az ősök közül többen Németországból és Csehországból, illetve a Felvidékről származtak. Pl. a Pikl család származási helye Abensberg, a Szemerády (eredetileg Semerád) család származási helye Jenikau városa. Az ősök között szép számmal voltak nemesek, illetve értelmiségiek, főleg lelkészek, jogászok és tanítók. A következőkben felsorolom a nemesi családokat, zárójelben a nemesség vagy birtokszerzés éve látható. Valamennyi család Turóc megyéből származott (ma Szlovákia), kivéve a Marthon (Marton) családot, amelynek tagjai Komárom megyében éltek.

- Buocz de Nagy Rákó (1754 előtt) - Jeszenszky de Nagy-Jeszen (1489)

- Lacsny, majd Folkusházy de Folkusfalvi (1528) - Marthon alias Zsido (1622)

- Thomka (Tomka) de Tomkaháza, Folkusfalva (1527) - Tomtsanyi de Tomtsin (1389)

A Buócz család a Murár család női ágán, a többi nemesi család a Rédei-Rédey (Ritter) család női ágán volt az eredeti anyakönyvek alapján bizonyítható. Lelkészek, jogászok illetve tanítók voltak, pl.: Rédei Károly I. (*1782) és Rédei Ká- roly II. (*1905) evangélikus lelkész, Folkusházy László (*1744) tanító, Szemerády Miksa (*1845) községi főjegyző, Ritter János (*1846) tanító. Ritter, (Rédey) Sándor I. (*1878) nagyközségi aljegyző, Dr. Rédey Sándor II. ügyvéd (*1909), akinek négy unokája lett jogász, mindegyikük a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerezték meg diplomájukat, Dr. Sipos Béla IV. (*1971) ügyvéd, Dr. Sipos Balázs (*1972) bíró, Dr. Lászay György (*1973) ügyvéd, Dr. Enzsöl Péter (*1979) ügyvéd, Rédei Géza I. (*1935) fia Dr. Rédei Géza II. (*1963) bíró, Rédei András (*1937), főiskolai tanár. Az ősök többsége viszont valamilyen szakmát gyakorolt, pl. Szemerády József (*1819) pék, ispán, Murár Lajos (1883) építész, Novák László I. (*1804) kovács, Ritter János (*1846) apja Ritter Sámuel (*1814) szőlőműves, Pikl Katalin (*1816) gazdasszony, Tomka Károly kovács, (*1825) Benkó Károly (*1858) molnár, Szikora Amália (*1854) cipész, Simkó Mihály és felesége Szlankó Mária fiákeres, stb.

A Rédey- Murár családfák

A Rédey és Murár család ősei az elvégzett anyakönyvi kutatás alapján az 1700-as évek elejétől Magyarországon illetve a Felvidéken (ma Szlovákia) éltek. Az említett FS-TOOLS programmal az elérhető anyakönyveket települések és nevek szerint a születésiket (katolikusok, reformátusok, felvidéki evangélikusok) letöltöttem és feldolgoztam. A csak az MNL OL-ben kutatható anyakönyveket az MNL Baranya Megyei Levéltárában néztem meg. Az evangélikus ősök esetében, ha nem volt meg a település anyakönyve, az Őskeresőt használtam. A következő települések anyakönyveit néztem át:

9 Jelölések: *=a születés vagy keresztelés helye és időpontja, Θ=a házastárs (férj vagy a feleség) neve, a házasságkötés helye és ideje, †=a halál vagy a temetés helye és időpontja, k.= körülbelül, nincs pontos adat, de becslést lehetett végezni az évszámra vonatkozóan, a házasságkötési vagy a halálozási anyakönyvek alapján. N. a vezeték vagy keresztnév ismeret- len. Vastag betű=egyeneságú ős.

6

Katolikus ősök: Balassagyarmat (1706-1895), Bártfa (Sáros vármegye -1592-1928), Bátorfalu (Nenince) -1700-1896), Heréd (1747-1895), Kapuvár (1684-1895), Kesztölc (1787-1895), Kőtelek (1735-1895), Kunhegyes (1820-1895), Nagy- körű (1697-1895), Sáp-alsó és -felső (1787-1895), Tiszafüred (1776-1895), Kapuvár (1684-1895).

Reformátusok: Tiszaroff (1736-1895)

Evangélikus ősök: Balassagyarmat (1785-1895), Blatnica (1785-1898), Dengeleg (1712-1895), Galgaguta (fiókegyházak:

Felső- és Alsó-Sáp, Kövesd, Berczel, Becske (1742-1895), Jeszen-Felső, Körmend (1783-1895), Kőszeg (1725-1895), Lapujtő, Karancslapujtő (1798-1895), Lucfalva (1782-1895), Nagyszalanta (1623-1895), Necpál (fiókegyház Folkusháza - 1689-1917), Orosháza (1744-1895), Sámsonháza (1809-1987), Szák (1710-1987), Szend (1786-1987), Szécsény (1869- 1895), Szirák (1697-1987), Nagy-Jeszen (1718-1900), Turócszentmárton (1776-1900), Turócremete (1787-1898), Va- nyarc (1749-1987), Ruttka (1690-1895), Zaturcsány (1783-1895).

Ritter (Rédey, Rédei) családfák

A Ritterek német származásúak és evangélikus vallásúak voltak, az anyakönyvek alapján az 1700-as évek elejétől Kőszegen éltek. Az evangélikus gyülekezet megalapítását II. József türelmi rendelete (1781. október 25.) tette lehetővé Kőszegen is. A templom 1783-ban készült el. A kőszegi evangélikus anyakönyvek 1725-1895 közötti időszakra állnak rendelkezésre. (FS-TOOLS, Mormon egyház, MNL OL.) Vélhető tehát, hogy itt 1725. és 1781. között is működött vala- milyen formában evangélikus gyülekezet. Az evangélikus születési, a házassági és a halotti anyakönyveket 1725 és 1841 között németül, 1842-től magyarul írták. A kőszegi katolikus anyakönyvek az 1633-1895 közötti időszakra állnak rendel- kezésre. (MNL OL.) Névmutatót az 1697-1799 közötti időszakra készítették el. A katolikus anyakönyveket 1841-ig latin nyelven vezették, utána tértek át a magyar nyelvre. Az anyakönyvekből kiderült, hogy éltek katolikus Ritterek is 1725 előtt. A keresztneveket is 1842 előtt németül illetve latinul, 1842-től magyarul anyakönyvezték. A keresztneveket a csa- ládfákon a magyar változatban tüntettük fel, az 1842 előtti esetekben is. 1841-ben névregisztert csinált Frigyes Mihály pozsonyi származású evangélikus lelkész és ennek köszönhető, hogy az anyakönyvi adatok beazonosíthatóak, mert a lelkészek gót betűkkel, régi németnyelven és legtöbbször nehezen olvashatóan írták az adatokat.

Az egyeneságú ősök családfája a Ritter-Rédey családnál

A1. Ritter Frigyes. (*1722.-†Kőszeg, 1811. december 9. 40 évi házasság után halt meg.) Θ Floris Erzsébet. 1771. Nem Kőszegen születtek és nem ott házasodtak.

B1. Ritter Mihály I. (*1786.-†Kőszeg, 1832. szeptember 6.) Θ Brunner Mária. (†1823.) Θ Kőszeg, 1814.

február 20. Kőszegen ¹⁰ éltek. [Brunner Mária nem Kőszegen született, apja Brunner István.]

Folytatás ld. a Brunner család Kőszegen. (Brunner Mária férje Ritter Mihály) A másodszülött gyerekük meghalt gyermekkorában: Ritter Mihály II. (*Kőszeg, 1817. május 21.-†Kőszeg, 1824. július 14.) A harmadszülött gyer- meküknek leszármazottai nem voltak. Ritter János, István. (*Kőszeg, 1823. november 27.-) Mészáros. θ Celler- Meyerhofer Zsuzsanna, (*1817.) született Meyerhofer Zsuzsanna, 45 éves, özvegy. Kőszeg, 1862. szeptember. 11.

Az elsőszülött gyermek családfája a következő:

C1. Ritter Sámuel I. (*Kőszeg, 1814. szeptember 18.¹¹-†Kőszeg, 1863. február 18. A halál oka tüdővész.) Θ Zwaller Mária. (*Kőszeg, 1814. július 5.-†Kőszeg, 1875. december 10.) Kőszeg, 1839. július 2.

[Zwaller Mária szülei Zwaller Sámuel (*1780. május 22.-) és Heinnich Zsuzsanna. Zwaller Sámuel szülei Zwaller Pál és Szefor Mária.]

Folytatás ld. a Zwaller családfák (Zwaller Mária férje Ritter Sámuel I.)

D1. Ritter Mihály I. (*Kőszeg, 1840. augusztus 22.¹²- ) Szőlőműves Θ Weber Katalin. (*Kőszeg, 1842.-

†Kőszeg, 1880. március 24.) Kőszeg, 1862. május 14.¹³

[Weber Katalin szülei Weber Mihály, kőműves és Huber Terézia, mindketten élnek 1862. május 14- én.]

E1. Ritter Mihály II. (*Kőszeg, 1864. április-†Kőszeg, 1864. június 17.) E2. Ritter János (*Kőszeg, 1865.-†Kőszeg. 1867. március 18.)

E3. Ritter Lujza. (*Kőszeg, 1866.-†Kőszeg, 1884. március 24.)

D2. Ritter Sámuel II. Szőlőműves. (*Kőszeg, 1842. augusztus 22.¹⁴- ). Θ Papot Katalin (*1845.-) Kőszeg, 1865. október 19. ¹⁵

D3. Ritter Dániel (*Kőszeg, 1850.-december 8.¹⁶-†Kőszeg, 1894. február 27. A halál oka tüdőbetegség) Mészáros. Θ Freyler Erzsébet (*1853.-†1894. február 27. után.) Kőszeg, 1876. május 30.¹⁷ [Freyler Erzsébet szülei Freyler Todor postás és Hamerschmidt Erzsébet. Mindketten éltek 1876. május 30-án]

E1. Ritter Mária. (*Kőszeg, 1880. április-†Kőszeg, 1883. november 4.)

10 Keveházi László. Szegletkő, 2004. Karácsony. 450 éve alakult a Kőszegi evangélikus gyülekezet.

11 Keresztszülő: Zwaller Tóbiás. Szőlőműves.

12 Keresztszülők Ulrich oktató és hites társa Freyler Mária. Keresztelő pap Michaelis.

13 Esketési tanúk Rigler János gazda és Weber János, kőműves. Eskette Schneller.

14 Keresztszülők Ulrich oktató és hites társa Freyler Mária. Keresztelő pap Michaelis.

15 Esketési tanúk Ritter Mihály és Weigl Ferenc szöllőművesek. Eskette Michaelis segédlelkész.

16 Keresztszülők Kanher Dániel és felesége Krug Erzsébet. Keresztelte Schneller.

17 Esketési tanúk Ritter János gazda és Beyer János helybeli tanár Eskette Michaelis.

7

E2. Erzsébet. (*Kőszeg, 1882. június-†Kőszeg, 1883. január 1.)

D4. Ritter (Rédei) János. (*Kőszeg, 1846. május 16.-†Orosháza, 1911. január 23.¹⁸) 1896-tól Rédei¹⁹ tanító. Orosházán élt, ág. hitv. evang. vallású, evangélikus néptanító 1865-1900. 1866-1869 között se- gédtanító, 1869-től tanító²⁰. Θ Tomcsányi Ida. (*1851. március 8.²¹- †Orosháza, 1923. január 1.²²) Orosháza, 1870. szeptember 27.²³

[Tomcsányi Ida szülei Tomcsányi (tomtsinfalvi) József, evangélikus, nagyszénási tanító és Folkus- házy Erzsébet. Lakhely Orosháza.]

Ritter-Rédei János életéről a következőket tudjuk: ²⁴ ipariskolai igazgató²⁵, karnagy. „Az úgynevezett boldog békeidőkben élt. A kiegyezés előtt jött Orosházára, Művészember volt, azonban a helyi néppel:

földművesekkel, iparosokkal, kereskedőkkel fennálló napi kapcsolata, életük megismerése, az évek fo- lyamán reálisan gondolkodó, tenni akaró értelmiségivé érlelte. Tudta azt, hogy csak kiművelt emberfök szerezhetnek megbecsülést Orosházának, bizonyára azért is vállalta elsőként a megalakuló tanoncis- kola igazgatói tisztét. Szülei: Ritter Sámuel és Zwaller Mária gazdálkodók voltak. Ritter János útja a soproni tanítóképzőből 1865-ben²⁶ egyenesen Orosházára vezetett, ahol segédtanítói állást kapott az evangélikus egyháznál. Egyszer engedett a csábításnak, amikor 1 hónapra a Szepes megyei Gölnicbá- nyára ment, valószínű, hogy csak ijesztgetni próbálta munkaadóit, mert aztán haláláig választott falú- jában, Orosházán maradt. 1868-ban itt is rendes tanító lett, visszafoglalta állását. Díjlevele szerint szabad lakást kapott, évente 70 köböl búzát, 50 font húst, 30 font faggyút, 50 font sót, 2 akó bort, 3 öl fát, 37 hold szántóföldet és készpénzben 79 forintot. A belterületi iskolában 140-160 gyereket tanított egy tanteremben. A napi munka mellett a pedagógia elméleti kérdései is érdekelték, például az Orosháza című lap 1878-as évfolyamában három részes vezércikket írt Fegyelemtartás a népiskolában címmel.

Plusz feladatokat is vállalt: egy feljegyzésből megtudjuk, hogy 1883-ban „Ritter úr tanítja saját termé- ben a földműves ismétlőket, míg az iparos ismétlősök oktatására a Kotsondi-féle iskolát jelölték ki." A tanítási idő szombat délután 1-4-ig, vasárnap délelőtt 8-10-ig tartott, majd istentiszteletre mentek a tanulók. Ideérkezése után egyik első dolga volt, hogy 1865-ben 22 férfi taggal létrehozta az Orosházi Dalegyletet, főként fiatal iparosokból. Gyakran szerepeltek dalestélyeken, a templomban, temetéseken.

Többször viselte az Orosházi Tanító Fiókegylet elnöki, (pl. 1883-1884) alelnöki tisztségét, első könyv- tárosa volt az 1867-ben alakult Orosházi Polgári Olvasókörnek, tevékenyen munkálkodott az Orosházi Kaszinó vezetőségében is. Néhányszor írtak a helyi lapok arról, hogy a pusztaföldvári kincstári földek megvásárlása után rendezett hatalmas ünnepség egyik fő szervezője volt. 1870-ben házasságot kötött egy tekintélyes orosházi család, Tomcsányi József és Folkusházy Erzsébet lányával, a 17 éves Idával.

Sorban születtek gyermekeik: János, Károly, Mária, Elemér, Sándor, Béla. Életének külön fejezetét je- lenti az, hogy 1884-ben Orosházán megindult az iparostanonc iskola, amelynek alapító igazgatója lett.²⁷ Az iskolarendszerű tanoncoktatásban a gyakorlati képzés kapott nagyobb teret, Ritter azonban

18 Állami anyakönyv. 1911. január 23. délelőtt 9 órakor meghalt Rédei János, tanító, a halál oka tüdőlob, (tüdőgyulladás) Temették 1911. január 23. Bejelentő Paulovics József. Anyakönyvvezető Jávorcsik Pál. Veres József esperes búcsúztatta 1911. január 24-én

19 A Macse adatbázisa alapján a Ritter-Rédei névváltozás iratai: Felvett vezetéknév: Rédei Eredeti (alias) vezetéknév: Ritter.

Utóneve(k): János. Vallása: ev. Lakhelye: Orosháza. Polgári állása: igazgató tanító. Születési helye: Kőszeg. Születési éve:

1846. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 78052/1896. A hivatalos hírlapban közhírré tétetett: igen.

Forrás: MNL-OL 30803. mikrofilm 738. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1896. év 24. oldal 46. sor. 78052/V-b belügyminiszteri rendelettel Ritter Jánosnak és két fiának, Károlynak és Sándornak névváltoztatása Rédeire megengedett.

20 Jegyzőkönyve a bányai ágost. hitv. evang. egyházkerület Pesten 1869. aug. 11-14-ik napjain, mélt. báró Podmaniczky Frigyes egyházkerületi felügyelő es főtiszt. Székács József Superintendens urak ikerelnöklete alatt tartott közgyűlésének.

21 1911. év-138. szám. Kivonat az orosházi ág. hitv. evangélikus egyház keresztelési anyakönyvéből, Folyószám: 121.

Kiállította nyugdijügyben Veres József lelkész. Orosháza. 1851. március 8. Tomcsányi József és Folkusházy Erzsébet leá- nya Tomcsányi Ida 1851. március 8.-án lett Orosházán megkeresztelve. Keresztszülők: Balassa Pál és Nagy Róza. Kiállítva Orosházán Veres József lelkész által 1911. február 11. és Orosházán ev. lelkész által, olvashatatlan aláírás. 1618-1944.

1944. április 24.-én.

22 Eltemették Orosházán 1923. január 2-án. A halál oka agyszélhüdés. Bejelentő Tomcsányi József, Tomcsányi Ida testvére.

Anyakönyvvezető Zilahy Sándor.

23 1911. 138. szám. Kivonat az orosházi ág. hitv. evangélikus egyház 1870-dik évi esketési anyakönyvéből. 1870. szeptem- ber 27.-én Ritter János tanító (születési és lakhely a ház számával: Kőszegen született, Orosházán élt, ág. hitv. evang.

vallású, született 1846. május 16-án, szülei: néhai Ritter Sámuel és Zwaller Mária) és Tomcsányi Ida (születési és lakhely a ház számával: Orosházán született és élt, ág. hitv. evang. vallású, született 1851-ben, szülei: Tomcsányi József és Folkus- házy Erzsébet) házasságot kötöttek. Tanúk: Golián Mihály, Kovács János tanítók. Eskető lelkész: Torkos Károly. Kiállítva:

Orosháza, 1911. február 14. Aláírta: Veress József lelkész. A másik hasonló tartalmú kivonat kiállítva Orosháza 1619-1944 szám. 1944. április 27. Az eredeti anyakönyvet is lefotóztam Orosházán 2017-ben. (S. B.)

24 Koszorús Oszkár. Orosháza jelesei a XIX. század végéig. I. Orosháza Város Önkormányzata. 1994. 147-148.

25 Koszorús Oszkár. Rédei (Ritter) János, tanító, az első orosházi ipariskolai igazgató. In.: Dr. Szabó Ferenc, szerkesztő.

120 éves az Orosházi Ipartantestület. 1885-2005. Orosháza, 2005. 276-277.

26 Torkos Károly és Győry Vilmos voltak az evangélikus lelkészek Orosházán 1865-ben.

27 Az ipariskolai oktatást az 1884-5-i tanévben kezdte meg a község, a tanítást Ritter János igazgatása alatt Podsztrelen György, Varga István, Erőss Samu evangélikus tanítok végzik. Ld. Veres József. Orosháza. Történeti és statisztikai adatok

8

mindig fontosnak ítélte meg az elméleti tárgyak tanítását is. Négy szakmai csoportot alakítottak ki, még- pedig a szabó, a csizmadia. a fémipari és az építőipari tagozatot. Kezdetben munkatársai voltak még Podsztrelen György, Varga István és a fiatalon elhalt Erőss Sámuel. 1896-ban nevét Rédeire magyaro- sította. Fiatalon, 1900-ban nyugdíjba vonult. Utolsó éveit Terényi (ma Dózsa György) utcai házában töltötte családi körben, tüdőgyulladás vetett véget életének. Fiai közül Rédei Károly 1910-ig pusztaföld- vári evangélikus lelkész volt, majd Nagykárolyba került, tucatnyi népszerű vallásos könyvet írt.”

Balogh Örse rajza az 1878-ban épült Zombai (volt: Megye) utcai Evangélikus Elemi Népiskoláról.

Orosházi Harangszó. XXII. évfolyam 1. szám. 2015. húsvét. 5.

2004-ben Koszorús Oszkár levéltáros kezdeményezésére Rédei (Ritter) János neve is az Orosházi Evan- gélikus templom (H-5900 Orosháza Thék Endre utca 2.) kertjében elhelyezett lelkészek és tanítók em- léktáblái közé került. A döntést a presbitérium hozta. Ld. Koszorús Oszkár cikkét: Veres Józsefre és Rédei (Ritter) Jánosra emlékezve.²⁸

Ritter-Rédei János. Orosháza. Templomkert²⁹. 2017. november 7.³⁰

Ritter-Rédei János Θ Tomcsányi Ida. 1890. k. Készítette Békés Gyula (1866–1944) aradi fényképész.

A Rédei János és felesége fotóit közölte az Orosházi Harangszó. XXIV. évfolyam 4. szám-2017. advent – karácsony. Koszorús Oszkár Fotóalbum. 11.

Csete Ilona: Márványba vésve az elődök neve. Lelkészekre és tanítókra emlékeznek az evangélikus templomkertben. Békés Megyei Hírlap. 2004. július 26. (59. évfolyam, 173. szám. 6. oldal) „Az orosházi városalapítók emlékére 10 évvel ezelőtt emeltek az evangélikus templom kertjében márvány obeliszket.

A presbitérium döntése alapján akkor egy hajdani lelkész és egy tanító nevét vésték a márványba. Oros- háza. A városalapítás 260. évfordulója tiszteletére immáron a 19. és a 20. emlékkő avatásán is túl van az egyházközség. Horváth András, Szimonides János, Ágoston István, Szigethy János, Mikolay István, Balassa Pál, Torkos Károly, Győry Vilmos és Harsányi Sándor lelkészek, illetve Dénes Sándor, Folkus- házy László, Skolka Sámuel, Kovács Timóteus, Gottstag István, Gólián Mihály, Molnay Károly, Kovács János, valamint Kotsondi József tanítók kövei díszíti az egyháztörténeti emlékparkot. 2004-ben Veres József lelkész és Rédei-Ritter János tanító emléke előtt adózott az utókor. Koszorús Oszkár helytörténész

alapján. Orosháza. Veres Lajos könyvnyomdája. 1886. 133. Ritter János 1896-ban lemondott tanonciskolai megbízatásáról.

28 Orosházi Harangszó. XI. évfolyam 3. szám. 2004. pünkösdje. 4-5.

29 Orosházi Evangélikus Templom. 5900, Orosháza Thék Endre u. 2.

30 Sipos Béla és felesége Rédey Katalin, akinek dédapja Ritter János 2017. november 7-én első alkalommal mentek Oros- házára. A Tomcsányi család síremlékét kerestük, melyet mint megtudtuk már felszámoltak. Koszorús Oszkár levéltárossal sikerült a kapcsolatot felvennünk, aki nagy segítséget nyújtott az anyakönyvek fotózásában és ide adta kutatási eredményeit, amit Folkusházy Lászlóval, Marthon Péterrel és Ritter Jánossal kapcsolatban elvégzett. Az Orosházi anyakönyvek névre- gisztere elkészült (1744-1895) ami nagy segítséget nyújtott a családfák (Ritter, Tomcsányi, Folkusházy stb.) felépítésében.

9

emlékezett meg a városalapító evangélikusság 10. beiktatott lelkészéről, Veres Józsefről, aki kiemelkedő képességű, országosan is elismert és tisztelt orosházi volt és Rédei-Ritter Jánosról. Ritter János ado- mányozott is jövedelméből, pl. 1883. Karácsonyi ajándékok az orosházi protestáns árvaház részére.

Ennek eredményeképpen Harsányi Sándor evangélikus lelkész beküldött 72 forintot, amit 100 adomá- nyozótól kapott, közülük Ritter János tanító 2 forint 32 krajcárt adományozott. 1882-ben az z Eötvös- alapra 5 forintot, majd a következő években is pl. 1887-ben az Eötvös-alapra, 1892-ben, 1894-ben is az 1 illetve 2 forintos tagsági díjat befizette. A Budapesti Hírlap 1896. (16. évfolyam. 09-06. 245. szám.

15.) Névmagyarítások. Ritter János orosházi illetőségű lakos, valamint kiskorú Károly és Sándor nevű gyermekei Rédeire magyarosították meg nevüket….”

Ritter János 1880. február 28-án kelt önéletrajza. Orosházi Evangélikus Levéltár. Is 6. Tanítók életrajza.

Rédei János halotti értesítője. Rédei János az orosházi evangélikus egyház nyugalmazott tanítója, az orosházi Ipariskola első s 13 éven át igazgatója, az orosházi Dalárda megalakítója és évek során át első karnagya, az orosházi járás Tanítóegyesületének több éven át elnöke, az általános iskolai gondnokság tagja, stb. tevékeny, áldásos életének 65-ik, boldog házasságának 40-ik évében 1911. január 23-án dél- előtt 9 órakor néhány heti szenvedés után az Urban elhunyt. Az orosházi alvégi temetőben³¹ a családi sírhelyen helyezték nyugalomba. Gyászolják özvegy Rédei Jánosné, sz. Tomtsinfalvi Tomcsányi Ida neje, Rédei Károly és neje Schuster K. Hermin, Rédei Sándor és neje Szemerédei Szemerédy Vilma, fiai és menyei. Tomtsinfalvi Tomcsányi József nejével és gyermekeivel sógora. Rédei Béla, Rédei Ká- roly és Rédei Sándor unokái.

Ritter-Rédei János hat gyermeke közül, négy nem élte meg a felnőtt kort: 1. Ritter János, Soma. (*Oros- háza, 1871. augusztus 4.-†Orosháza, 1871. augusztus 26.) 2. Ritter Mária. (*Orosháza, 1874. július 19.-

†Orosháza, 1875. augusztus 27.) 3. Ritter Elemér, Lajos. (*Orosháza, 1876. május 13.-†Orosháza, 1877.

szeptember 26.) 4. Ritter Béla. (*Orosháza, 1880. november 12.-†Orosháza, 1887. március 25.) E1. Rédei Károly I.³²³³(*Orosháza, 1872. november 1.³⁴-†Nagykároly, 1952. november 3.)³⁵. Θ Schu-

ster Katalin, Hermin. (*Pozsony, 1879.-†Nagykároly, 1948. június 15.) 1896. 78052/V-b belügy- miniszteri rendelettel Ritter Károly nevének Rédeire Káolyra változtatása megengedett. Lutherá- nus egyházi író, lapszerkesztő. Középiskoláit Pozsonyban, Békéscsabán, Újverbászon és Szarva- son végezte; a pozsonyi evangélikus teológián szerzett lelkészi képesítést (1895.). Tiszaföldváron segéd, Pusztaföldváron rendes lelkész, majd 1910-től nyugdíjazásáig (1945.) a nagykárolyi (carei, Románia) gyülekezet lelkésze; 1920. és 1923. között a Szatmárnémeti evangélikus gyülekezet ad- minisztrátora, mivel 1920-ban Irányi Kamill lelkésznek bátor magatartása miatt el kellett távoznia a gyülekezetből. (1928. decemberétől fia ifj. Rédei Károly volt a szatmárnémeti gyülekezet lelké- sze, aki 1934. júniusáig szolgált itt.³⁶) 1947-től haláláig nyugdíjasként is tovább szolgál. 1912.- 1917. között Nagykárolyban hitoktató. Cikkei, prédikációi, vallásos elbeszélései 1893-tól jelentek meg többek között a Nagykároly, az Érmellék, a Nagykároly és Vidéke, 1918 után a szatmárnémeti Egyházi Híradó, a máramarosszigeti Jó Pásztor, a zilahi Lelkipásztor, a Szatmármegyei Közlöny hasábjain. Ez utóbbinak 1931-ben főszerkesztője, 1932-33-ban főmunkatársa. Lefordította Arnold

31 Orosháza, Alvégi temető címe: 5900 Orosháza, Báthory u. 453, 454. Fenntartó Orosházi Evangélikus Egyházközség.

Alvégi temető: 06-30-442-6489.

32 Rédei (Ritter) Károly. In.: Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002.

https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A9dei_K%C3%A1roly_(%C3%ADr%C3%B3)

33 Rédei Károly I. publikációi illetve a Róla írt írások száma 229 a Magyar Evangélikus Digitális Tárban (MEDiT-ben)

34 Keresztszülők Ritter János gazdálkodó és Mayerhofer Zsuzsanna. Keresztelte Torkos Károly

35 Zoványi Jenő. Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Rédei (előbb Ritter) Károly.

36 Evangélikus Élet, 1941. (9. évfolyam.) 1941-01-04/ 1. szám. 5.

10

Scheller, Louis Harms, Theodor Harms, Ernst Siedel, Karl Gerock több hitépítő munkáját; írt evangélikus népiskolai és középiskolai valláskönyveket; több prédikációja és alkalmi beszéde [többek között A harangok című szabadelőadása (Nagykároly 1923.)] önálló kiadásban nyomta- tásban is megjelent. 1904-ben Scheller Arnold: „Hasonlatok a kátéhoz” c. német nyelven megje- lent segédkönyvét lefordította magyarra, amit mint pusztaföldvári (Békésmegye) lelkész forgal- mazott. A Corvina, a Magyar könyvkereskedők egyletének közlönye 1904 és 1917 között rend- szeresen beszámolt Rédei Károly publikációiról, fordításairól. Pl. Rédei Károly. Mit köszönhetünk az áldott reformációnak ? Ünnepi szentbeszéd. (8-r. 15 I.) Debrecen, 1917. Hegedűs és Sándor 80 f.³⁷ A dunántúli protestáns lap 1905. és 1918. közötti számaiban számolt be Rédei Károly publi- kációiról. 1907-ben jelent meg Rédei Károly. A keresztyén anyaegyház története. Orosháza. 1907.

c. munkája. Művei:³⁸ Hasonlatok a kátéhoz (Scheller után ford.). (Orosháza, 1905.) Pál apostolnak Filemonhoz írott levele (Harms után ford.). (Uo. 1905.) Szent János evangélista élete. (Uo. 1905.) A magvetőről szóló példázat (Prédikáció). (Szekszárd, 1905.) Az apostoli hitvallás (Magyarázat Harms után). (Orosháza, 1907.) Bibliai történetek (Tankönyv). (Uo. 1907.) Bibliaismertetés (Tan- könyv). (Uo. 1907.) A ker. anyaszentegyház története (Tankönyv). (Uo. 1907.) A pogányok meg- térítésének nagy és fenséges tana (Prédikáció). (Uo. 1908.) Jövel Uram Jézus! (Adventi prédiká- ciók Siedel után). (Uo. 1908.) Íme, az Istennek ama báránya! (Böjti prédikációk Siedel után). (Uo.

1908.) Húsvéti szentbeszéd (Gerok után ford.). (Uo. 1910.) Keresztelési beszéd a nagybányai templomszentelésen. (Nagybánya, 1912.) Hű mindhalálig. (Nagykároly, 1912.) Főgimnáziumi ta- nár özvegye felett. (Uo. 1916.) Nemzetünk megújulása (Gyámintézeti prédikáció). (Uo. 1916.) Mit köszönhetünk az áldott reformációnak (Prédikáció). (Uo. 1917.) A harangokról. (Uo. 1923.) Em- lékkönyv (Siedel után ford.). (Uo. 1925.)

Koszorús Oszkár írta 2019. május 12-én. Édesapám, Koszorús Oszkár alesperes vendégkönyve 1950-től című kötetben találtam egy bejegyzést, ideiktatom: "Evangélikus árváinknak gyűjtöttem a gyülekezetben. Boldogan hiszem, hogy a hirdetett igében - Máté ev. 25. r. 31 - 46. v. - Isten kegyelmesen cselekedett a gyülekezetben. Legyen érte Neki hála és dicséret!"

1949. február 19. Rédei Károly ócsai lelkész.

Rédei Károly II.-né sz. Martini Varga Berta, Rédei Károly I.-né sz. Schuster Katalin, Rédei Károly I. ölében Rédei Géza unokája, hátul állnak Rédei Károly II. és Rédei Pál Béla. 1938. k.

F1. Rédei Endre. (*Orosháza, 1899. január 12.-†Orosháza, 1899. január 22.³⁹) F2. Rédei Pál Béla. (*1903. k.) Orosháza. Θ Mogyorós Julianna.

G1. Rédei Katalin.

F3. Rédei Károly II. (*Pusztaföldvár, Orosháza közelében, Békés megye, 1905. december 2.-

†Ócsa, 1988. március 12.⁴⁰) Θ Martini-Varga Berta. (*Szatmárnémeti, 1908. február 23.-†Kis- tarcsai Evangélikus Otthon, 1997. július 12. Ócsai Temető.) Nagykároly, 1931. április 7.⁴¹ [Varga Berta szülei Varga János és Fodor Julianna, 1931. április 7.-én már nem éltek. Martini- Varga Berta Varga Bertaként született, de középiskolás korában árván maradt és Martini Móric és felesége, egyik tanárnője fogadták örökbe. A nevükre akarták íratni, de Varga Berta ragasz- kodott eredeti nevéhez is.] Rédei Károly II. 1924-ben érettségizett, majd a Kolozsvári refor- mátus theológiai fakultáson 1928-ban végzett, az első lelkészképesítő vizsgálaton jeles ered- ményt ért el és 1928. október 18-án segédlelkészi szolgálatra alkalmasnak nyilvánították. Az erdélyi Nagykárolyban szentelték lelkésszé, Szatmárnémetiben (Satu-Mare Románia) és Nagybányán (Baia-Mare, Románia) volt lelkész. A II. világháború idején a magyar honvédség tényleges állományában 1940. november 1. és 1946. szeptember 28. között tábori lelkészként szolgált, ebből az időből 1944. január 14. és szeptember 30. között hadműveleti területen. 1945.

37 Corvina, 1917-12-30. 40. évfolyam. 36. szám. 9.

38 Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára. Elektronikus Könyvtár. Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egy- háztörténeti lexikon. Rédei (előbb Ritter) Károly. 2347.

39 A halál oka vele született gyengeség. Temette 1899. január 24-én Harsányi Sándor lelkész.

40 1988. március 15. temette Keveházi László esperes és Koczor Tamás ócsai lelkész.

41 Esketési tanúk Rédei Pál, Béla községi jegyző, Csaroda, Bereg megye, Varga János városi tisztviselő, Szatmár.

11

május 10-én amerikai hadifogságba került, szolgálati beosztása megszűnt, de lelkészi szolgá- latát folytatta. Nemzetvédelmi kereszt kitüntetést kapott. Fegyelmi eljárás alatt nem állott és nem áll, a Honvédelmi Minisztérium állandó igazoló bizottsága 647/1948. szám alatt 1948.

július 31.-én igazolta. Rövid soproni segédlelkészi szolgálat után (1946. augusztus 9. és 1947.

november 30.) Ordass Lajos püspök kinevezésével, 1947. december 1.-én került mint helyettes lelkész Ócsára, a missziói egyházközség gondozására. Az ócsai evangélikus családok 1942-ig Gyónhoz tartoztak. Az önálló evangélikus lelkészség a községben 1942-ben jött létre, első pap- juk Sáfár Lajos gyóni segédlelkész lett, 1947. december l-jétől őt követte Rédei Károly. Ima- terem és lelkészi lak számára 1949. október 17-én megvásárolták a Damjanich utca 33. alatti házat, melyet 1950. február 12-én avattak fel új funkciójában. 1969. szeptember 24-én kelt levelében Káldy Zoltán püspök engedélyezi, hogy Rédei Károly az Ócsa és Vidéke Általános Fogyasztási Szövetkezetnél főállást vállaljon és ennek következtében az egyháznál másodál- lásban szolgáljon. 1971. január 7.-én nyújtotta be nyugdíjazási kérelmét, hivatkozva meggyen- gült egészségi állapotára. 25 éven keresztül vonattal és kerékpárral látogatta a kicsiny gyüle- kezeteit Pusztavacstól 5-6 községen keresztül Gyálig. Rédei Károly 25 évi szolgálat után, 1972.

január 1.-én ment nyugdíjba, nyugdíja havi 1300. forint volt, mely összegben a házassági pót- lék is bennfoglaltatott. Rédei Károly nyugdíjba vonulásával az ócsai Egyházközség, mint ön- álló egyház megszűnt. A Damjanich utcai volt imaterem és lelkészi lak ismét új funkciót ka- pott, az imaterem mellett ifjúsági szállót alakítottak ki. A megújult épületet Dr. Fabiny Tamás püspök szentelte fel 2010. október 9-én. Az északi egyházkerület anyagi hozzájárulásával át- alakított épület a gyülekezet egykori, egyedül helyben lakó lelkészéről, Rédei Károlyról kapta nevét.

Az ócsai Rédei Károly imaház. 2016.

Rédei Károly ócsai lelkész bár több helyen szerepel az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nyilvántartásában, de jelentéseket Róla nem találtam. Rédei András 2012-ben írt visszaemlékezése szerint: „Édesapám Nagybányán 1939-ben egy csírájában elfojtott, szeren- csétlen románellenes szervezkedésbe keveredett (Lásd Földi Pál: A Rongyos Gárda. Alternatív Kiadó, Budapest, 2012. 192. old.), és elfogása után Kolozsváron volt vizsgálati fogságban.

Társaival együtt ki akarták végezni, de Hitler (érlelődött a II. bécsi döntés), vagy a pápa (több katolikus pap is részes volt) közbenjárására végül megúszták vagyonelkobzással (szüleimnek nem volt vagyona) és kiutasítással, családostul. Ekkor kerültem én is Magyarországra és édes- apám visszahonosítási kérelmének elfogadása után ötévesen, 1942-ben lettem magyar állam- polgár. Hogy édesapám hogyan szerveződött be ebbe az összeesküvésbe, arról soha egyetlen szóval se tett említést. Csak azt mesélte el, hogy Kolozsváron vallatáskor a talpukat verték gumibottal. ...Édesanyám említette egyszer, hogy egy barátja kérte meg, hogy segítsen neki robbanóanyagot eldugni. A temetőbe vitték egy üres kriptához, de már követték őket a román nyomozók.... Az 1950-es évek elején történt valami a családunkban: az ÁVH (valószínűleg a HM irattárában) megtalálta édesapám egykori ajánló levelét, amelyben az volt: „szolgálatokat tett a nemzetnek”. Kíváncsiak lettek, hogy ezek miféle szolgálatok voltak? Édesapám idézést kapott az Andrássy út 60-ba, az ÁVH központjába (ma Terror háza a neve), egy napot töltött ott, váltott kihallgatók elmondtatták vele többször az élettörténetét, szerencsére nem hallgatta el egykori romániai kalandját, erre megnyugodtak és elengedték, de előbb be akarták szer- vezni, hogy néha számoljon be a falu, hívei hangulatáról… Édesapám nem vállalta, mondván, hogy ilyesmire alkalmatlan. Gondoljon a fiaira, mondták, biztosan tovább akarnak tanulni.

Rájuk gondolok, és nem vállalhatom, volt édesapám válasza. Szerencsére erőszakot nem alkal- maztak, de később is szemmel tartották, és elsőre sem engem, a bátyámat később se vették fel egyetemre. "

Rédei Károly II.-né, sz. Martini Varga Berta két fiúk András és Géza Rédei Károly II.

1943. k.

12

G1. Rédei Géza I. (*Nagybánya, 1935. február 3.-) Θ Opóczki Iona. (*Alsódabas, 1939.

február 19.-) Dabas, 1962. április 28. Rédei Géza I. Kolozsváron, Farádon, Sopronban, Budapesten és Ócsán végezte elemi, illetve általános iskolai tanulmányait. A jogi egye- temre jelentkezett, de nem vették fel. 20 évig esztergályosként, majd nyugdíjazásáig az ÁFOR-nál csoportvezetőként dolgozott.

H1. Dr. Rédei Géza II. Dr. (*Budapest, 1963. február 15.-) Bíró Budapesten. Θ Balázs Erika (*1965. április 27.-) bírósági ügyintéző. Ócsa, 1988. február 13.

I1. Rédei Balázs Dr. (*Budapest, 1988. december 7.-) Jogász.

I2. Rédei Éva Dr. (*Budapest, 1990. december 19.-) Jogász.

G2. Rédei András. (*Nagybánya, 1937. február 7.-) 1. Θ Éva Olga. (*1942.-) Éva Olga ma- gyar magyarkönyvtár szakos bölcsész. Dabas. Budapest, XII. kerület. 1963. 1972-ben el- váltak 2. Θ Meszlényi Rózsa⁴². (*Bősárkány, 1946. december 21.-) Dunaújváros, 1973.

Meszlényi Rózsa 1997 után mérnök-tanári, majd közgazdasági diplomát és PhD fokoza- tot is szerzett és a közben a miskolci egyetemről levált főiskolai karból lett önálló Duna- újvárosi Főiskola Közgazdasági Intézetének a vezetőjévé is kinevezték. Majd Kalocsán megszervezte és megalapította a Tomori Pál Főiskolát, és annak rektora lett. Rédei And- rás Kolozsváron, Farádon, Sopronban, Budapesten és Ócsán végezte elemi, illetve általá- nos iskolai tanulmányait általában kitűnő vagy jeles eredménnyel. A Fasori Evangélikus Gimnáziumban tanult tovább, de az első osztály elvégzése után a Gimnázium megszűnt és Budapest IX. kerületébe, a Mester utcába került a Fáy András Gimnáziumba. Ott is érettségizett 1955-ben, kitűnően. 1956 és 1961 között a Miskolci Egyetemen folytatta tanulmányait, először a Gépészmérnöki Karon, majd másodévesen átiratkozott a Kohó- mérnöki Karra. 1961 és 1968 között a Vasipari Kutató Intézetben (VASKUT-ban) majd a Csepel Vas- és Fémművek Anyagvizsgáló és Technológiai Intézetében dolgozott 1970- ig, ekkor megpályázta a dunaújvárosi Nehézipari Műszaki Egyetem Kohó- és Fémipari Főiskolai Karon létrehozott Alakítástechnológiai Tanszék docensi állását, amit elnyert.

Főiskolai tanár volt Dunaújvárosban 1970-1997 között, amikor nyugdíjazták.

H1. Rédei Éva. (*Budapest, 1964. május 19.-). Első feleségétől. 1. Θ Száraz Péter. Elvál- tak. 2. Θ Gyenes Tamás. Elváltak. 3. Θ Szabó István.

I1. Száraz Dorottya. (*Budapest, 1986. július 29.-) Θ Primierani Emanuel. (olasz állampolgár)

J1. Primierani Dávid Marko. (*2007. szeptember 19.-) J2. Primierani Dália Azzurra. (*2010. október 11.-) I2. Gyenes Márton. (*Budapest, 1998. k.)

I3. Szabó Ágoston. (*Budapest, 1999.-)

H2. Rédei Csaba. (*Dunaújváros, 1974. augusztus 9.-) Második feleségétől. 1. Θ Genáhl Krisztina. Elváltak. 2. Θ Stelcer Ágnes. Elváltak.

H3. Rédei Andrea. (*Dunaújváros, 1975. december 29.-). Második feleségétől.

E2. Rédey Sándor I. (*Orosháza, 1878. november 4.⁴³-†Nagyszécsény, 1915. július 19.) Θ Szemerády Vilma, Erzsébet, Mária. (*Kőtelek. 1887. január 18.⁴⁴-†Jászberény, 1976. április 6.) Ipolyvarbó, 1908.

augusztus 8.⁴⁵ Rédey Sándor I. Szécsény városában adóügyi jegyző volt 1904-től haláláig, 1915-ig.

42 A Meszlényi családról ld.: pl. Nagy Iván. Magyarország családai. 7. kötet. (1860) Meszlény család. (Meszlényi).457- 458. Kempelen Béla. Magyar nemes családok. 7. kötet. Meszlény (meszlényi) 172-173. Sárváry Mariann: A meszleni Meszleny család közéleti és politikai szereplése a XVIII. századtól napjainkig. Bölcsészdoktori disszertáció Budapest.

1993.

43 Lakhely: Orosháza 1157. Keresztszülők: Harsányi Sándor lelkésztanító és Torkos Zsuzsánna, keresztelő lelkész: Harsá- nyi Sándor. Jegyzet: 78052/V-b belügyminiszteri rendelettel Ritter Sándor nevének Rédeire változtatása megengedett. Ki- állítva: Orosháza, 1944. április 24. Evangélikus lelkész.

44 Keresztlevél. Egri érseki egyházmegye, Törökszentmiklósi esperesi kerület, Szolnok vármegye. Kőteleki rkath. egyház keresztelési anyakönyve IX. kötet, 176. január 6. folyószám (numerus currens) szerint: Szemerády Vilma, Erzsébet és Mária született 1887. január 18. Keresztelő 1887. január 22. Szülők: Szemerády Miksa községi jegyző és Németh Zsuzsanna.

Lakóhely Kőtelek 1. Keresztszülők: Dr. Koncz Bertalan orvostudor és Virágh Erzsébet hajadon jegyese. Keresztelő lelkész:

Berzeviczy Antal helybéli lelkész. Kiállította: Kőtelek. 1922. február 5. Radványi Béla lelkész. Kiállítva még 134-1939.

1939 Kőtelek. 1939. július 9.-én Radványi Béla plébános. MNL OL mikrofilmtár: X 2461 Kőtelek Katolikus. A 852. Ka- tolikus. 6 Band. 1836-1883. 1-54 Paginas (oldalak). 55-141 Folios (levelek).

45 Házassági anyakönyvi kivonat másolat. Bélyegmentes, 1939. IV. t. c. Nógrád vármegye, Ipolyvarbó (Nógrád vm. Balas- sagyarmati járás). 1908. Folyószám 6. Házasságkötés helye és ideje: Ipolyvarbó 1908. augusztus. 8. Rédei Sándor nagy- községi aljegyző (ág. hit. ev. született 1878. november 4., lakik Szécsény, szülei: Rédei János és Tomcsányi Ida) és Szemerády Vilma, Erzsébet, Mária (róm. kath. sz. 1887. január 18. lakik Ipolykér, (Nógrád vm. Balassagyarmati járás) szülei néhai Szemerády Miksa és Németh Zsuzsanna) házasságot kötöttek. Tanúk: Konrád Ödön és Kiss Nándor szécsényi lakosok. Anyakönyvvezető: Babik István. Kiállítva a másolat: Ipolyvarbó, 1944. április 21. (Megjegyzés: megegyezés sze- rint a születendő gyerekek az ág. ev. vallást, vagyis az apa vallását követik. Tanúk: Konrád Ödön, Kiss Nándor. Aláírta Redei Sándor férj és Rédei Sándorné feleség.) Kiállítva Ipolyvarbó, 1944. április 1.

13

Szemerády Vilma férje halála után Balassagyarmatra, majd Szécsénybe végül Jászberénybe költözött.

1915. augusztus 1-től özvegyi nyugdíjat kapott férje után, amit a Nógrád vármegye közsgjegyzői nyug- díjalapja folyósított.

Ritter (1896-tól Rédey) Sándor I. Θ Szemerády Vilma.

Ritter (1896-tól Rédey) Sándor I.

Özvegy, Rédey Sándor I.-né, Szemerády Vilma gyermekeivel, Rédey Sándor II. és Rédey Vilma.

Rédey Sándor I. halála után két gyermek maradt árván, az 5 éves Rédey Sándor II. és a 3 éves Rédey Vilma.

F1. Dr. Rédey Sándor II. (*Szécsény, 1909. október 18.⁴⁶-†Budapest, 1975. május 27 Farkasréti teme- tő.) Θ Murár Valéria (Balassagyarmat, 1922. december 17.-†Budapest, 1998. október 28. Farkasréti

temető). Hamvaikat három leányuk, 2017. október 26-án áthelyezte a Budapest, Deáktéri Evangéli- kus urnatemetőbe. Folytatás ld. A Murár családfa.

Rédey Sándor II. tanulmányait a balassagyarmati ág. hitv. evang. elemi iskolában 1916-ban kezdte el, eredménye jó. Az elemi iskola II.-IV. osztályát a balassagyarmati róm. kath. elemi fiúiskolában folytatta és fejezte be. 1920-1928 között a balassagyarmati magyar királyi állami Balassi Bálint fő- gimnázium tanulója, 1928. június 13-án letett érettségi eredménye jó.

Rédey Sándor II. és Rédey Vilma. Rédey Sándor II.

46 Rédey Sándor születési anyakönyvi kivonata alapján. Azonossági szám: 1409-09-0169. 1944. április 2. Nógrád várme- gye, Szécsény, Folyószám: 169. A bejegyzés ideje: 1909. október 30. A születés ideje: Rédey Sándor született 1909. október 18. Keresztelték 1909. október 30. Szülők: Rédey Sándor, ev. vallású, 30 éves (született tehát 1879-ben) nagyközségi al- jegyző és Szemerády Vilma k. vallású 22 éves (született tehát 1887-ben), Szécsényben lakik. Aláírások: Rédey Sándor bejelentő és Konrád Ödön anyakönyvvezető. Szécsény, Kiállítva: 1917. október 25. és 1944. április 2.

14

Rédey Sándor II. érettségi képe. 1928.

Elméleti képzettség: Jogtudományi doktorátus a szegedi székhelyű Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Jog és Államtudományi Karán, a diploma kelte: 1934. december 15. Egységes bírói és ügyvédi vizsgát tett Budapesten, 1939. június 27-én, 311/1939. sz. Személyi táblázata alap- ján⁴⁷: Ügyvédjelölt 1935. januártól 1939 júliusáig balassagyarmati Weisz Emil és Holló Dezső ügy- védeknél volt. 1939. július 7-én a balassagyarmati ügyvédi kamara tagjai közé felvette, ügyvédi esküt tett 1939. július 17.-én. 1939. december 31-én aljegyzővé lett kinevezve. A háborús évek alatt a balassagyarmati törvényszéknél, a budapesti ítélőtáblánál, valamint a szécsényi járásbíróságon, mint járásbíró dolgozott. 1945. április 28-án a szécsényi igazoló bizottság határozata alapján (104/1945. szám. Aláírta Bögözi Antal, az igazoló bizottság elnöke és az igazoló bizottság 6 tagja.) igazoltnak tekintették. A szécsényi bírósági állásáról lemondott és 1945. június hó 29. napjával fel- mentést nyert. Ezt követően ügyvédként dolgozott Balassagyarmaton. A Budapesti ügyvédi kamara Rédey Sándort 1948. április 4-én vette fel az ügyvédek névjegyzékébe a 9187-ik lapon. (Hivatalos igazolvány alapján.) 1950. március 14-én mint ügyvéd a rendeletben (13.400/1950./II/25. Igazság- ügyi Minisztérium rendelete) előírt esküt a Magyar Népköztársaságra és annak Alkotmányára a Ba- lassagyarmati Járásbíróságon letette. Ettől kezdve a balassagyarmati ügyvédi munkaközösségben dolgozott. 1958. augusztus 25.-én az Ügyvédeket Felülvizsgáló Bizottság határozata alapján ügy- védi hivatása gyakorlására alkalmatlannak minősítik. A Budapesti Ügyvédi Kamara 1958. augusztus 27.-én kelt levelében közölte, hogy Rédey Sándort az ügyvédek névjegyzékéből augusztus 31. nap- jával törölte. Felhívják figyelmét arra, hogy 15 napon belül panasszal élhet az Igazságügyi minisz- ternél. A határozat ellen az Igazságügy miniszterhez beadott panaszában előadta és igyekezett bizo- nyítani, hogy származás, politikai pártállás, ügyvédi szakképzettség, magatartás, munkadíj felszá- mítás, és szociális helyzetem tekintetében kifogás alá nem eshettem.” Az alkalmatlanná minősítés ugyanis indokolás nélkül történt. Személyes utánjárás után tudta meg, hogy a vád ellene az volt, hogy Nagy Imrével tárgyalt. A panasz megtétele eredményes volt. Az igazságügyi miniszter Nezvál Ferenc 1958. november 21-én kelt levelében ugyanolyan szűkszavúan, mint az alkalmatlanná minő- sítést, a felülvizsgáló bizottság alkalmatlanná minősítésre vonatkozó határozatát megváltoztatta és nevezetett az ügyvédi kamarai tagságában megerősítette. (Édesapám, Dr. Sipos Béla II. (*1904.-

†1980.) nem volt ilyen szerencsés, véglegesen kizárták az ügyvédi kamarából és halála után 1998- ban Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter rehabilitálta.) Balassagyarmati házukat 1965-ben eladták (a házat a Munkásőrség vette meg) és Budapestre költöztek. Rédey Sándor 1967-ben egy éves bete- geskedés után rokkantnyugdíjas lett.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában Rédey Sándor II.-re vonatkozó iratok fel- dolgozása során számos iratot találtam, amelyekből az derült ki, hogy a beszervezett ügynökök a környezetükben élőktől információkat próbáltak megszerezni Rédey Sándor II.-ról és baráti társasá- gáról. ⁴⁸ A baráti társaság tagjai közül első helyen Szabó József nyugdíjas evangélikus püspök em- líthető meg, ezen kívül még néhány név, akiket a család baráti köréhez tartoztak, Dr. Huber Jenő ügyvéd, Okolicsányi György bíró, Dobó József volt horthysta százados, gimnáziumi testnevelő tanár stb. A találkozók helyszíne vagy a lakás, vagy a város határában lévő homoki szőlőben lévő pince és ház volt. A jelentések szerint lakáson a társaság a magyar televízió adásait nézte, megjegyzendő, hogy a balassagyarmati lakásban televízió nem volt. A homoki szőlőben a baráti találkozók meglé- tén, borozgatáson kívül semmi érdemlegesről az ügynökök nem tudtak beszámolni. A megfigyelé- sek célja a Szabó püspök környezetében szereplő személyek ellenőrzése volt, hogy milyen tevé- kenységet fejtenek ki az egyház részére, hogyan segítik elő az evangélikus egyház működését. A baráti társaságból senkit nem sikerült a III/III. ügyosztálynak beszervezni. Rédey Sándorról pl. ezt írta az egyik ügynök: „Igen jó menetelű ügyvédi irodája volt. Különösen a vidékiek halmozták el megbízásaikkal, bízva ravasz és gyors észjárású ügyintézésében. Később az ügyvédi szövetkezet tagja lett, de egy időben ismét szabaddá tette magát. Jelenleg ismét az ügyvédi közösség tagja. Leg- érdekesebb jellemvonásai közé tartozik, hogy nagyon tetszeleg magának az Evangélikus Egyház

47 Dr. Rédey Sándor. Személyi táblázat. Balassagyarmat, 1955. február hó 23. Aláírta Sebők Lajosné, irodakezelő.

48 Dr. Sipos III. Béla részére: Értesítjük, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgatója a 2003. évi III. törvény 4. § (1) bekezdése alapján 2014. október 17-én az Ön számára a tudományos kutatási engedélyt kiadta. A feleségem, Dr. Rédey Katalin rokonságára vonatkozó kutatást 2015-ben készítettem el.

15

egyik leghívebb világi vezetője szerepében. Ennek kapcsán a legközvetlenebb kapcsolatot tartja fenn a helyi egyházközség vezetőjével, a volt püspökkel, Szabó Józseffel.”

Rédey Zsuzsanna, Rédey Katalin, Rédey Marianna, Rédey Sándor II.-né, sz. Murár Valéria, öz- vegy Rédey Sándor I.-né, sz. Szemerády Vilma és két felnőtt gyermeke Rédey Sándor II. és Dr.

Fazekas Ágostonné, sz. Rédey Vilma, Szécsény. 1961.

G1. Rédey Valéria, Zsuzsanna, Mária. (Balassagyarmat, 1945. október 30.⁴⁹-) Θ Dr. Lászay György (*Székesfehérvár, 1931. július 26.-†Budapest, 2002. május 18. Deák téri ev. urnate- mető) Θ Budapest, 1972. május 8.⁵⁰ Rédey Zsuzsanna biológia-kémia szakos középiskolai tanár, mikrobiológus. Dr. Lászay György okleveles kertészmérnök, egyetemi docens, Kerté- szeti Egyetemen, az egykori Kertészeti Kutatóintézet, majd a Kertészeti Egyetem Dísznövény- és Dendrológiai Tanszékének munkatársa volt. Kertész generációk oktatásával a dísznövény szakma kiemelkedő szintű művelőit nevelte ki. Német és angol nyelvű könyvfordításai, a hazai viszonyokhoz való adaptációk méltán emelték a szakma legnagyobbjai közé.

Rédey Zsuzsa és Dr. Lászay György esküvő, 1972. május 8.

[Lászay György I. szülei Dr. Lászay Géza, Fejér vármegye volt főjegyzője. (*1895.-†Székes- fehérvár, 1976. június 20. Sírja a székesfehérvári Szenthármasság (Hosszú) temetőben nyug- szik.) és Krause Márta. (*1908. szeptember 11.-†Székesfehérvár, 1995. május 18. Sírja a férje mellett van.)] Dr. Lászay György I. nagyapja volt Dr. Lauschmann Gyula. (*Székesfehérvár, 1861. szeptember 23.-†Székesfehérvár, 1918.) Doktori diplomáját 1884-ben szerezte a pesti egyetemen. Az egyetem élettani intézetében gyakornok volt, 1885-től a Rókus, illetve az Üllői úti kórházban alorvosként működött 1888-ig. Ezután Székesfehérváron telepedett le, ahol 1889-ben a megyei kórház alorvosa, 1891-ben főorvosként dolgozott, 1900-ban a Szt. György Kórház osztályos főorvosa lett. Számos cikke, orvosi értekezése jelent meg a szaklapokban.

Munkálkodott a székesfehérvári múzeum létrehozásában is. Dr. Lauschmann Gyula írta a város első monográfiáját. A székesfehérvári színészet múltja, Kreskay Imre pálos költő, Virág és Ányos viszonya Székesfehérvárhoz írások is Dr. Lauschmann Gyula nevéhez fűződnek. 2007.

október 10. „Felavatták Dr. Lauschmann Gyula emléktábláját a Szent István téren Dr. Lausch- mann Gyula orvos és helytörténész tiszteletére avatták fel a Szent István tér 10-es számú ház homlokzatán azt a márványtáblát, amit szerdán délután a város polgármestere leplezett le. Dr.

Lauschmann Gyula orvosként Székesfehérvár helytörténetét is kutatta, és elsőként írta meg a város monográfiáját. Az emléktábla előtt a Ciszterci Szent István Gimnázium diákjai emlékez- tek meg Dr. Lauschmann Gyuláról…”⁵¹

H1. Lászay György II. Dr. (*Budapest, 1973. június 22.-) Θ Vajnai Zsuzsanna. (*Hódmezővá- sárhely, 1973. szeptember 6.-) Visegrád. 2008. október 11. Lászay György II. Dr. ügyvéd Budapesten. Vajnai Zsuzsanna angol-történelem szakos középiskolai tanár, közgazdász Budapesten. Szentendrén élnek.

I1. Lászay Lili. (*Budapest, 2009. november 12.-) I2. Lászay Laura. (*Budapest, 2014. január 24.-)

G2. Dr. Rédey Katalin, Emese, Alexandra. (*Balassagyarmat, 1947. január 14.⁵²-) Θ Dr. Sipos

49 Keresztszülők Szemerády Lajos körjegyző és Murár Kornélia. Keresztelő lelkész Szilárd Gyula.

50 Házassági értesítő. Rédey Zsuzsa és Dr. Lászay György házasságot kötnek 1972. május 8.-án 3 órakor a XII. ker. Tanács Házasságkötő Termében (Bp. XII. Böszörményi út 23-25.) Lakás. Bp. XII. Böszörményi út 9-11. Egyházi esküvő a Szent Család plébánia templomban volt.

51 http://www.szekesfehervar.hu/felavattak-dr-lauschmann-gyula-emlektablajat-a-szent-istvan-teren.

52 Keresztelték 1947. február 2-án. Keresztszülők Dr. Fazekas Ágoston államügyész és Murár Kornélia. Keresztelő lelkész

16

Béla III. (*Sopron, 1945. április 7.-) Budapest, 1970. szeptember 26. Bécsikapu téri ev. temp- lomban.⁵³ 1971 óta Pécsett élnek. Mindketten közgazdászok, egyetemi oktatók.

Rédey Zsuzsanna és Rédey Katalin. 1951. k.

Sipos Dóra, Sipos Béla III. Rédey Katalin, Lederer Lajos. Esküvő, 1970. szeptember 26.

Sipos Béla IV. Dr., gyermekei Sipos Bertalan (apja előtt), Sipos Béla V. Máté, Sipos Dóra, Mária anyja ölében és második felesége Göncz Krisztina. Sipos Balázs és második felesége

Hámori Tímea, Fábián Rebeka bal oldalon és jobb oldalon Sipos Hédi.

Abaliget, unokatestvér találkozó, 2018. Első sorban ülnek Berczi Melinda, Sipos Dóra Mária, Tóth Fanni, Sipos Hédi, Tóth Franciska, második sorban ülnek Berczi Károlyné, szül. Gere Szilvia, ifj. Dr. Sipos Béláné, Göncz Krisztina, ifj. Dr. Sipos Béla, Sipos Bertalan, Tóth Gá- borné, Dr. Enzsöl Mariann, harmadik sorban állnak Dr. Sipos Béla, Dr. Sipos Béláné, sz. Dr.

Rédey Katalin, Dr. Sipos Dóra, Tóth Gábor, Dr. Enzsöl Péter, Sipos Béla, Máté, Lászay Zsu- zsa, mögötte egyedül Dr. Sipos Balázs.

H1. Sipos Béla IV. Dr. (Budapest, 1971. szeptember 12.-) 1. Θ Herédi Erika Dr. (*Pápa, 1973.

53 Házassági értesítő. Dr. Rédey Sándor és felesége Murár Valéria és Dr. Sipos Béla és felesége Szakács Dóra örömmel tudatják, hogy gyermekeik Kati és Béla 1970. szept. 26.-án de. fél 11 órakor a XII. ker. Tanács Házasságkötő Termében (Bp. XII. Böszörményi út 23-25.) házasságot kötnek. Sürgönycím: Dr. Rédey Sándor, Bp. Böszörményi út 9-11. Egyházi esküvő a Bécsikapu téri evangélikus templomban volt, eskető lelkész Madocsai Miklós. Az esketésről hangfelvétel készült.