A Benkó-Benkő családfa - Sipos Béla: A Rédey (Ritter)-Murár család története és családfája

305 Bodony, Alsó Bodony. Magyar falu Nógrád Vármegyében, birtokosa Muslay Uraság, lakosai katolikusok, és evangéli-kusok, fekszik Romhánynak szomszédságában, melynek filiája. Romhányban a katolikus anyakönyvek vannak csak meg 1702-1895. közötti időszakra, MNL OL-ben a számítógépnél kutatható. Az FS-Tools használatával letölthető, kivéve a halottak 1847-1895. anyakönyveket.

105

B1. Benkó János. (*Acsa, 1828³⁰⁶.-†Alsósáp, 1884. december 29. Származási helye Acsa³⁰⁷. A halál oka sorvadás.

Temette Fényes Lajos lelkész.) evangélikus molnár. 1. Θ Lányi Karolina. (*1834.-†Felsősáp, 1856. december 22.

Meghalt aszkórban³⁰⁸. Temette Geduly Bogyo László lelkész.³⁰⁹) Felsősáp, 1852. február 23. Tanúk Kithka János legendi lelkész és Sztebel Mihály mészáros. Legénd (szlovákul: Legínd) község Nógrád megyében, a Rétsági járásban. Eskette Geduly Bogyo László. Két gyermekük született: 1. Benkó Etelka, Johanna. (*Felső-Sáp, 1853.

május 22.-) Keresztszülők Tuppany Ferenc, sápi tanító, Warga Pál molnár, Sztebel Zsuzsanna. 2. Benkó János, András. (*1854. október-21.-†Felsősáp, 1855. február 28. Temette Geduly Bogyo László lelkész.) Keresztszülők Tuppany Ferenc, sápi tanító, Csupka Emília, szakácsné, Skulovics Anna. Keresztelő pap Geduly Bogyo László 2. Θ Macsiska (Maticska) Apollónia. (*Szügy, 1835.³¹⁰-†Alsó-Sáp, 1885. február 2. Benkó János után özvegy.

A halál oka bélgyulladás. Temette Fényes Lajos lelkész.) Evangélika. A galgagutai 1856-os esketési anyakönyvek hiányoznak, az 1855-ös anyakönyvek után az 1857-es következik. A házasságkötés meg valószínűleg 1856-ban történt. [A Galgagutai anyakönyvben megtalálható Macsicska János (*1840.-†Galgaguta 1898. november 10. Mé-száros, felesége Szabó Amália. Halál oka vasúti elgázolás.) Macsicska János lehet, hogy Macsicska Apollónia testvére vagy unokatestvére volt.]

C1. Benkó Ferenc, János. (*Alsósáp-Galgaguta, 1857. szeptember 26.-†Alsósáp, 1857. szeptember 26. Temette Geduly Bogyo László lelkész) Keresztszülők Tupán Ferenc tanító, Sztehel Teréz hajadon. Keresztelte Geduly Bogyó László.

C2. Benkó Károly, János.³¹¹³¹² (*Alsósáp-Galgaguta, 1858. augusztus 27.-†Nógrádsáp, 1934. július 17.

Meghalt aggkori végelgyengülésben Eltemették a Balassagyarmati evangélikus temetőben. Búcsúztatta Ott-már Béla segédlelkész, majd Balassagyarmaton Szilárd Gyula vallástanár. A halottat Nógrádsápról szállítot-ták be Balassagyarmatra eltemetés végett.) Keresztszülők Tupán Ferenc tanító, Niederland Apollónia ta-nárnő. Keresztelte Geduly Bogyó László. Θ Tomka Terézia (*Szirák, 1861. október 8.³¹³†Nógrádsáp, 1930.

április 21. de. ½ 9 órakor. Meghalt szervi szívbajban. Eltemették a Balassagyarmati evangélikus temetőben 1930. április 22-én. Temette Kardos Gyula evangélikus lelkész. Bejelentő Murár Lajos. Halotti anyakönyv-vezető Kassay Károly.) Θ Vannyarc, 1881. május 1.³¹⁴ Benkó Károly molnár volt, neve szerepel a Nógrád–

Hont vármegye története /1934/ c. könyvben is. Benkó Károly és Tomka Terézia házasságából 1882. és 1903.

között 12 gyermek született, 10 lány és 2 fiú, de a két fiú és két lány kisgyermek korban meghalt, így 8 lányt neveltek fel. [Tomka Terézia szülei Tomka Károly kovács és Novák Anna] Folytatás ld. a sziráki evangé-likus anyakönyvekben a Novák család tagjai.

306 Az acsai evangélikus anyakönyvek 1721-1977. az őskeresőben elérhetőek. Az MNL OL-ben az 1721-1895. közötti időszak a gépteremben megnézhető. Az acsai evangélikus anyakönyvekben Benkó János keresztelési anyakönyvét nem találtam meg. S. B.

307 Acsa község Pest megyében, a Váci járásban. A község mai neve Acha személynévből származik, amely az ótörök aca (rokon) szóból ered.

308 Aszkór: (régies) Minden olyan, pontosan meg nem határozott betegség (pl. tüdővész, sorvadás), amely nagyfokú legyen-güléssel, lesoványodással, elsorvadással jár.

309 Galgaguta, halotti anyakönyv. 1878. július 25. Meghalt Geduly Bogyo László, 76 éves lelkész, Benczúr Zsuzsanna (*1809.-†Guta, 1874. június 23. A halál oka vízkor.) után özvegy. Tamásiban született, Gután meghalt. A halál oka végel-gyengülés.

310 Macsicska Apollónia születési anyakönyvét nem találtam meg a szügyi keresztelési anyakönyvekben az 1802-1843 közötti éveket átnézve. S. B.

311 Antal Éva családtörténeti adatai (2014. július 18.) alapján az anyakönyvek kiegészítve.

312 162-1942. Kivonat a galgagutai (Nógrád vm. Sziráki járás) ev. ker. egyház születési és keresztelési anyakönyvéből.

1858. Kötet: IV. lap: 49. 1858-iki évfolyam. Benkó Károly, János született 1858. augusztus 27., keresztelő augusztus 29.

Szülők: Benkó János evangélikus molnár és Macsicska Apollónia evangelika. Lakhely: Sáp. 8. Keresztszülők: Tuppan Ferencz tanító és Viederlant Apollonia tanítónő. Keresztelő lelkész Geduly Bogyoszló. Kiállította: Galgaguta, 1942. au-gusztus. 25. Gerhó Sándor ev. lelkész.

313 Kivonat a sziráki evangélikus keresztény egyház keresztelési anyakönyvéből. XIII. kötet. 2. szakasz. 41-42 lap. 1861.

október 8-án született és október 11-én Szirákon keresztelték Tomka Terézt, szülei: Tomka Károly kovács és Novák Anna evangélika. Keresztszülök: Krekáts Márton és Jambrich Mihály földművelők. Keresztelő lelkész Valentinyi János. (Novák Anna és Novák Károly egymás melletti házban laktak, Dengeleg 30 és 29, valószínűleg testvérek voltak). Kiállítva Szirák, 1942. október 21. Kiállította Révész Alfréd lelkész. Az eredeti anyakönyvvel megegyezik. Őskereső. Szirák. Keresztelési anyakönyv. 1861. Folyószám. 44.

314 1141-1942. Kivonat a Vanyarci (Nógrád vm. Sziráki járás) evangélikus egyház esketési anyakönyvéből, év: 1881, kötet V. 56, 57. lap. Benkó Károly molnár, 23 éves (született tehát 1858-ban, Sápon), és Tomka Teréz, 19 éves, (született tehát 1861.) Vanyarczi (59 sz.) lakós 1881. május 1.-én házasságot kötöttek. Benkó Károly szülei: Benkó János (Sáp Guta) és Macsicska Apollónia, Tomka Teréz szülei: néhai Tomka Károly kovács és Novák Anna. A tanúk Spányik István és Hlavács János iparosok. Eskető lelkész: Maróthy Emil ev. lelkész. Kiállította: Vanyarc. 1942. október 20. Kertész Ferencz ev. lel-kész.

106

Benkó Károly 1930. k.

Benkó Károly halotti értesítője. Nógrádsáp. 1934. július 17. Benkó Károly hosszas szenvedés után életének 76.

évében csendesen elhunyt. A megboldogultat július 19-én délután 3 órakor fogják az evangélikus szertartás szerint Nógrádsápon beszentelni és ugyanaznap délután 6 órakor Balassagyarmaton a Forgács utca 1. sz. gyászházból a balassagyarmati evangélikus temetőben örök nyugalomra helyezni. Gyermekei és vejei: özvegy Skúczy István, Benkó Jolán és Banó Ignác, Benkó Nelly és Murár Lajos, Benkó Berta és Szuchovszky Pál, Benkó Anna és Lederer Lajos, Benkó Margit, Benkó Teréz és Podlipszki Lajos, Benkó Erzsébet és Szuchovszky Bertalan. Öccse Benkó Béla. Nővérei: Benkó Karolina, Murányi Istvánné, Benkó Ilka, özvegy Pauló Jánosné és Benkó Janka, özvegy Kiss Istvánné. Unokái: Szuchovszky Éva és Szuchovszky Tamás. (Szuchovszky Bertalan gyermekei) Murár Márta, Murár Vali és Murár Kornélia (Murár Lajos gyermekei). Lederer Győző. Podlipszki Ervin és Podlipszki Márta. Bánó Tibor. Skúczy Ilona, Skúczy Károly, Skúczy Margit. Szuchovszky Aranka, Szuchovszky Margit, Szuchovszky Pál.

Nógrádsáp, a malomhoz tartozó lakóház előtt. Ülő sor balról: Benkó Ilonka, Benkó Berta, Benkó Teréz, Benkó Károlyné, Benkó Erzsébet, Benkó Károly, Benkó Jolán, Benkó Kornélia. Álló sor balról Skuczy Károly, Benkó Ilonka férje, Benkó Anna, Benkó Margit. 1906. k.

A Benkó lányok. Benkó Margit, Benkó Anna, Benkó Erzsébet, Benkó Kornélia, Benkó Teréz. 1922. k.

D1. Benkó Ilona, Örzsébet. (*Galgaguta, 1882. május 10.-†Galgaguta, 1931. január 25. d. u. ½ 2 órakor. a halál oka vesebaj.) Keresztszülők ifj. Tupán Ferenc, Tupán Örzsébet, Laubáth Lajos, Macsicska Rozália. Keresztelte Purz Lajos lelkész. Θ Skúczy István II. kovácsmester és presbiter. (*Galgaguta, 1882. április 18.-†Galgaguta, 1961. szeptember 4. A halál oka érelmeszesedés, szervi szívbaj. Temette Gerhát Sándor.) Galgaguta, 1905.

október 22. Esketési tanúk Hornyák János és Asztalics Pál. Eskette Fényes Lajos lelkész. Polgári esküvő 21/1903. Szirák. [Skúczy István szülei Skúczy József (*Acsa község Pest megyében, a Váci járásban, 1852.) kovácsmester. és Bartos Teréz. (*1858.-† Galgaguta, 1931. július 11.) Galgaguta, 1879. május 8. Skúczy József szülei Skúczy István I. kovácsmester. és Ocsenás Mária. Bartos Teréz szülei Bartos Pál és Imró Erzsébet.]

E1. Skúczy Pál, József. (*1906.-†Galgaguta, 1929. március 10. A halál oka gümőkor. Temette

107

Szokej András dengelengi lelkész.)

E2. Skúczy Ilona. Θ Nándori Ignác. Molnár, malma volt. Vác.

E1. Nándori Irén. (*1932.-†Vác, 2011. április 27. Vác alsóvárosi temetőben a Római Katolikus Egyház szertartása szerint búcsúztatták.) Θ Dr. Kenéz Tibor. Vácon ügyvéd volt.

E3. Skúczy Károly. Galgagután élt.

E4. Skúczy Margit (Manyi). (*Alsósáp, 1919. január 21.-) Bercelen élt. Θ N. N.

F1. N. Zsuzsa. Zsuzsa Galgagután élt férjével és 2 gyermekével.

F2. N. Margit. Margit Bercelen élt a lányával.

E5. Skúczy Teréz. Galgagután élt. Θ Pártos István.

F1. Pártos N. Gyermekkorában meghalt.

F2. Pártos N. Gyermekkorában meghalt.

D2. Benkó Jolán, Apollónia. (*Nógrádsáp, 1885. április 23.-†Nógrádsáp, 1945. november 2. a halál oka sérv. Te- mette Gerhát Sándor.) Keresztszülők Bendik János, ifj. Tupán Ferenc, Macsicska Rozália, Benkó Paulina.

Keresztelte Fényes Alajos lelkész. Θ Bánó Ignác. (*1875.-†Nógrádsáp, 1950. június 12. A halál oka végel-gyengülés. Temette Gerhát Sándor.) Malom gépész volt, aki a malomban dolgozott haláláig. Életük végéig Nógrádsápon éltek.

E1. Bánó Tibor. (*Nógrádsáp, 1924.-†Nógrádsáp, 2015.) Feleségével Nógrádsápon éltek.

F1. Bánó Mária. Bánó Tibor idősebb lánya, aki születési traumából kifolyólag szellemileg gyenge.

F2. Bánó N. óvónő. Θ Hugyecz Tibor szobafestő. 2 leányuk van. Nógrádsápon élnek.

D3. Benkó Kornélia. (Nelly) (*Nógrádsáp, 1889. július 29.-†Budapest, 1976. március 3. Sírja Balassagyarmaton.) Keresztszülők Jeszenszky József és Jeszenszkyné, Kovács Ida. Keresztelő pap Fényes Lajos. Θ Murár Lajos.

(*Balassagyarmat. 1883. október 24.-†Balassagyarmat. 1945. december 30.) építész, vállalkozó. Alsó-Sáp, Galgaguta. 1920. augusztus 21. Esketési tanú ifj. Szuchovszky Béla. Eskető lelkész Meskó Károly.

Balról jobbra, Murár Kornélia (Babus), Benkó Margit (Mandi), Rédey Zsuzsa, Rédey Katalin, Murár La-josné, született Benkó Kornélia, Murár Márta, Szuchovszky Aranka (Babi), hátul Mátyási Ernő, Benkó Mar-git férje, Murár Valéria és férje Rédey Sándor, Szabó József, Murár Márta férje. 1953.

E1. Murár Márta. (Balassagyarmat, 1921. május. 22.-†Balassagyarmat, 1994. február 3.) Θ Szabó József.

E2. Murár Valéria. (Balassagyarmat, 1922. december 17.-†Budapest, 1998. október 28.) Θ Dr. Rédey Sándor II. (*Szécsény, 1909. október 18.-†Budapest, 1975. május 27.).

E3. Murár Kornélia (Babus). (Balassagyarmat, 1925. május 12.-†Pécs, 2012. február 17.) Θ Papp Barnabás.

(*Vámosfalva, 1922. június 11.-†Salgótarján, 1974. szeptember 27.) 1962. november 13.

D4. Benkó Berta, Ida. (*Alsó-Sáp, 1891. augusztus 8.-†Budapest,1974. augusztus 4. Kispesti új temető ben nyug- szik.) Keresztszülők Jeszenszky József és Kovács Ida. Keresztelő pap Fényes Lajos. Θ Szuchovszky Pál I.

(*Vác-kisújfalu,1883. július 18.-†Etyek, 1984.) gazdatiszt. Felsősáp. 1913. május 6. Bercelen és többfelé éltek.

E1. Szuchovszky Aranka (Babi). (*Félfalu a Csallóközben, ma Szlovákia, 1914. április 9.-†Cegléd, 2013.

február 12.) Θ Bakos Gergely volt százados, (*1903. március 12.-†1973. június 12.) Nyergesújfalu.1944.

december 20.

Szuchovszky Aranka (Babi), Szuchovszky Margit (Manci) és Szuchovszky Pál II. 1926. k.

F1. Bakos Klára pedagógus. (*Reichsbach, Ausztria, 1945. szeptember 28.-)

E2. Szuchovszky Margit (Manci). (*Félfalu, 1915. december 25.-†Etyek, 1998. október 7. Az Etyeki refor- mátus temetőben nyugszik.) Θ Herbay Gyula I. (*Budaőrs, 1914. november 6.-1994. Etyek.) Encs, 1942.

március 15.

F1. Herbay Gyula. II.

E3. Szuchovszky Pál II. (*1920.-†Budapest, 1954. április 8. Halotti értesítő. Sírja a Kispesti Újtemetőben

108

van.)

D5. Benkó Béla. (*Alsósáp, 1893.-† Alsósáp, 1894. június 24.

D6. Benkó Anna. (Keri, Nusi). (*Alsósáp, 1895. augusztus 21³¹⁵.-†Budapest, 1988. október 28.³¹⁶) Θ Lederer Lajos I. (*Újpest, 1885.-†Budapest, 1972. április 10. Mindketten a Deák téri urna temetőben nyugszanak.) Balassagyarmat, 1928. szeptember 30.³¹⁷ Lederer Lajos Újpesten végezte a faipari iskolát, majd Ferenc Jó-zsef ösztöndíjjal Svájcban, Németországban és Olaszországban tanult. 1923-ban vette át apja faszobrász üze-mét a Nyár utca 31-ben Budapesten. Miután megnősült 1929-től Benkő Annával Balassagyarmaton éltek, majd Budára költöztek a Várba. 1945 után nyugdíjazásáig tisztviselő volt. Keri néni volt a családi központ, a találkozó hely. [Lederer Lajos I. szülei Lederer Győző Henrik (*Újpest, 1853.-†Újpest, 1930.) szobrász és Orbán Mária (*Vármellék, ma Sárvár része, 1846. október 24.-†Balassagyarmat, 1944. május 22.³¹⁸ Orbán Mária szülei Orbán Ferenc és Hoffmann Zsófia.) Lederer Győzőné és Lederer Lajos, valamint felesége Benkő Anna sírja Budapest, Deák téri evangélikus templom urnatemetőjében van. Lederer Győző Henrik apja Le-derer Henrik II. (*Nagyvárad, 1814. augusztus 2.-) akinek az apja LeLe-derer Henrik I. kovácsmester a 18. szá-zad második felében vándorolt Erfurtból Nagyváradra.)]

Benkó Anna és Lederer Lajos I. 1940. k.

Nagyváradi Ágostoni Evangélikus Egyház Kereszteltek Anyakönyvének kivonata, amelyben 1814. augusz-tus 2-i kelettel a következők olvashatók. Lederer Henrik, aki Erfurtból a Római Birodalomból származott, foglalkozásra nézve itteni kovácsmester, feleségével Kolner Erzsébettel nemzett fiacskája megkeresztelte-tett, és a szent keresztségben a Henrik nevet kapta. Keresztszülők voltak Blumenstok György Mihály itteni polgári fehérsütő mester, feleségével Michlmann Zsuzsannával. Nagyvárad, 1834. június 10. Lányi Sámuel, a nagyváradi ág. hitvallású ev. egyház adminisztrátora.

315 Keresztszülők Jeszenszky József mészáros és neje Kovács Ida. Keresztelte Fényes Lajos lelkész.

316 A halál oka sorvadás. Temette Fényes Lajos lelkész.

317 Lederer Lajos I. Ábrahám Ilonától törvényesen elvált szobrász. Eskető evangélikus lelkész Kardos Gyula. Esketési tanúk Maschluliz Jenő máv főintéző és Murár Lajos építész.

318 Orbán Mária az 1944. március 19-i német megszállás utáni angol-amerikai bombázások miatt került Balassagyarmatra legfiatalabb gyermekéhez Lederer Lajoshoz.

109

Ülő sor balról: Bantsukné, szül. Orbán Karolina (Lina néni) Orbán Ferencné, szül. Hoffmann Zsófia, ifj.

Orbán Ferenc, Orbán Mária. Álló sor balról Polinszky Gyuláné, szül. Buntsuk Zsófia, Polinszky Gyula, Lederer Győző Henrik, Drexlerné, Dely Ernő nagyanyja. 1880. k.

A Pesti Evangélikus Egyház, Deák téri ev. templom urnaterme. Petzke Lipótné³¹⁹ (1876-1965), Kálmán József (1888-1968) és felesége Petzke Margit (1900-1989), Lederer Győzőné (1845-1944), Lederer Lajos (1935-), Lederer Lajos (1885-1972) és felesége Benkő Anna (1895-1988) A hamvak áthelyezésének idő-pontja 2011. szeptember 3. A Lederer Győzőné hamvai a Balassagyarmati, a többi elhalálozott hamvai a Budapest Farkasréti temető urnafülkéiből került át a család óhajának megfelelően a Reák téri ev. templom urnatermébe.

E1. Lederer Győző. (*1930. november 29.-†Budapest, 2015. április 19.) tengerész volt. Θ Rubinstein Lea (Laura) (*Alőr, Déstől 3 kilométerre, 1929. december 10.-†Budapest, 2019. március 1.³²⁰) Budapest, 1956. május 26. Laura 22 hónapig Auschwitzi fogoly volt, s mint tulélő 2006-ban megírta élettörténetét.

(Hajasbaba. Bp.) Rubinstein Laura férjével 1954. szeptember hónapban Constancában ismerkedett meg.

1956 áprilisában Magyarországra települt, férjével Budapesten élt. 1956 és 1985 között idegenvezető volt az Ibusznál. [Rubinstein Laura szülei Rubinstein Herman és Malek Ilona, Heléna, Máramarosról szár-maztak.]

Lederer Győző és Rubinstein Laura esküvői kép. 1956.

319 Petzke Lipótné leánya Petzke Margit, akinek férje Kálmán József könyvtáros, műfordító. 1949-ben bebörtönözték, 1953-ban rehabilitálták. Tagja volt a Magyar Pen Clubnak.

320 A Farkasréti temetőben van a sírja.

110

Lederer Győző 1950. k.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában Lederer Győzőre vonatkozó iratok feldolgo-zása.³²¹ Dosszié típusa 2.2.1. Dosszié jelzete. II/4. 4.doboz. Dosszié tárgya. Operatív kartonok L-C-R-től M-C-B-ig. 184. Lederer Győző, anyja Benkő Anna. Született 1930-11-29. tengerész. O-14963/6a.

"Canale". 289. Lederer Győző. 290. Apja Lederer Lajos. Bp. Rendőrfőkapitányság, Politikai Osztály, III/c csoport. Kivonat „Viktor” (eredeti nevét nem sikerült beazonosítani, hiányzik a 6. kartonja) fn.

ügynök 1964. június 18-án adott jelentéséből. Verney Kornél rákosszentmihályi plébános 1964. május 22-én turista útlevéllel külföldre utazott. A Pázmáneumban szállt meg. Útitársa Lederer Lajos építész technikus volt, lakott Bp. Kertész u. 26. Lederer Lajos nagybátyja Kálmán József levelet küldött ki vele Bécsbe Detre Pál nevű építészhez. aki a Kardinál Nagl téren lakik. Lederer Lajos fel is kereste 1964.

május 23-án és június 8-án. A levelet átadta és négy kötet könyvet hozott be, újakat a bécsi szoc. dem.

kiadványokat a világpolitikaikat és gazdasági kérdésekről Kálmán József részére. Kálmánt várják ki Bécsbe és nagyon szeretne kimenni, hogy felvegye a kapcsolatot az osztrák szocilalista demokratákkal illetve a disszidens szocialista demokratákkal. Lederer Lajos felkereste sógornőjét, bátyjának Lederer Győzőnek a feleségét, aki a Széles és Ts. cégnél kiszolgál a Grabenen. A Széles még egy éve pesti belvárosi kesztyűs volt. Jól menő üzlete van. Lederer Laura azért maradt kint, mert így állítólag meg-kapja a német jóvátételből a ráeső részt. Közben azonban küldi haza az árukat férjének Lederer Győző-nek, mindenkivel akit el tud kapni. Aláírta Várkonyi Bálintné, 1964. június 20-án. O-9878/4. 22. Lede-rer Győző. Benkő Anna. 1930-11-29. tengerész. Vezető állású személyekkel kapcsolatos levelezések.

Ács Ferenc r. ezredes osztályvezető küldi Perényi Gyula r. alezredes elvtárs, a BM. II/4 Osztály veze-tőjének. Bp. 1960. augusztus 22. Mint vezető állású személyt osztályunk ellenőrizte Lederer Győzőt (Balassagyarmat 1930. anyja Benkő Anna) a Magyar Duna Tengerhajózási RT I. géptisztjét. Nevezett leváltását javasoltuk a kapott vélemény alapján. Dr. Csanádi György elvtárs miniszterhelyettes mentes-ségét kéri, melynek másolatát mellékelten megküldjük. Nevezett leváltásával az V. kerületi Pártbizott-ság egyetért. Kérjük Osztályvezető elvtársat, hogy mérlegelve a terhelő adatokat és a mentesítési kére-lemben foglaltakkal, ismételten foglaljanak állást Lederer Győző ügyében. Döntésüket kérem sürgősen közöljék osztályommal, mivel a Személyügyi Titkárságot tájékoztatnunk kell. Dr. Csanádi György (Közlekedés és Postaügyi Minisztérium, a miniszter első helyettese) levele Molnár János elvtárs részére, Magyar Forradalmi Munkás Paraszt Kormány Személyügyi Titkársága. Bp. 1960. augusztus 10. Leírja az előzőekben megfogalmazott vádakat, ennek ellenére kérik azt, hogy Lederer Győzőnek a fontos és bizalmas munkakör betöltéséhez szükséges hozzájárulást megküldeni szíveskedjék. A MAHART ve-zérigazgatója és pártszervezete szerint Lederer Győző, aki 1951. óta dolgozik a MAHART-nál munkás származású, igen jó szakember és eddigi beosztási helyein mindenhol szerették és megbecsülték. Ellene soha kifogás nem merült fel. Az 1956-os ellenforradalom alatt minden nap bejárt munkahelyére és ottani magatartása ellen kifogás nem merült fel. Az ellenforradalom után a külföldön tartózkodó hajók disszi-dált személyzet helyére küldték ki azzal, hogy a hajókat az árukkal együtt hozzák haza, amely feladatot kifogástalanul teljesítette. A BM majd egy évig vizsgálta Lederer Győző 1956-os cselekményeit és a vizsgálat után útlevelét visszakapta és azóta is rendszeresen utazik külföldre és munkáját mindig kifo-gástalanul látja el. Vele szemben sem szakmai sem politikai téren kifogás nem merült fel. A másolat hiteléül: Török Mihályné f. Bp. 1960. augusztus 18. Molnár János elvtárs részére, Magyar Forradalmi Munkás Paraszt Kormány Személyügyi Titkársága. Bp. 1960. augusztus 16. Küldi Maros Józsefné P.

B. titkár. Mellékelten küldjük Kossa István miniszter elvtársnak írott levelünket Lederer Győző Mahart ügyében. A levél tartalma: Lederer Győzőt az V. ker. PVB nem tartja alkalmasnak fontos és bizalmas állás betöltésére. Kérjük Kossa elvtársat, ha egyetért véleményünkkel, a szükséges intézkedéseket ilyen irányban tegye meg. Elvtársi üdvözlettel Maros Józsefné. Tárgy Lederer Győző operatív nyilvántartás-ban való meghagyására. Lederer Győző tengerész budapesti lakos operatív nyilvántartásnyilvántartás-ban szereplő anyagát felülvizsgáltam és az alábbiakat állapítottam meg: Nevezett az 1956-os ellenforradalom alatt beállt fegyveres nemzetőrnek, ahol azonban csak egy alkalommal teljesített szolgálatot. Tagja lett a munkahelyén az ellenforradalmi munkástanácsnak. Lakóhelyén, ahol albérletbe lakott főbérlőjével ösz-szeütközésbe került. Ennek az összeütközésnek az alapja az volt, hogy nevezett szerette volna a lakás egészét vagy egy részét megszerezni és ehhez kedvezett az ellenforradalmi helyzet, mert a főbérlő az ÁVH-nál teljesített szolgálatot. Lederer Győző ezen kívül tett ellenséges kijelentéseket, a lakóházban kirakta a nemzeti színű zászlót és Ő vágta ki a zászlóból a címert, részt vett tüntetéseken. 1956. végén

321 A Lederer Győzőre vonatkozó kutatást 2015-ben készítettem el. (S. B.)

111

kiküldetése alkalmával 4 levelet vitt ki nyugatra megbízásból, amit fel is adott odakint. Ezt a tényt Ő maga is elismerte, azonban tagadta, hogy a levelek tartalmát vagy célját ismerte volna. 1959. április 16-án nevezett ellenforradalmi magatartása miatt rendőri figyelmeztetésben részesült. A fentiek alapj16-án javasolom, hogy nevezett maradjon kutató nyilvántartásban. Dosszié száma: 10-11565 és O-9878/4.

Aláírta Őrsi Miklós r. százados és Tóth István r. őrnagy alosztályvezető h. V-150360/1 721. Lederer Győző. Benkő Anna. 1930-11-29. tengerész. Jelentés Bp. 1959. augusztus 8. DETERT ideiglenes mun-kástanácsának 23 tagja volt köztük Lederer Győző. Aláírta Papp Sándor r. százados, aloszt. vezető.

F1. Lederer Robert. (*Budapest, 1965. május 12.-) F2. Lederer Viktor. (*Budapest, 1967. május 5.-)

E2. Lederer Lajos II. (Móki). (*Balassagyarmat, 1935. november 30.-) Régiségekkel, festményekkel, bu- torokkal foglalkozik, szakértő és ismert gyűjtő. Ld.: Pollák Imre és Lederer Lajos képző- és iparművé-szeti gyűjteménye. Budapest, 2018. c. könyv több családtörténeti adatot közöl. 9-21.

D7. Benkó Margit, (Mandi). (*Alsósáp-Nógrádsáp, 1897. július 27.-†Pécs, 1982. március 11. Sírja a Pécsi temetőben) Keresztszülők ifj. Murányi István, Tomka Károlyné. Keresztelte Fényes Lajos lelkész. Édes-apja halála után a családi malmot vezette Nógrádsápon. Θ Mátyásy Ernő molnár. Túrkevére költöztek, ott vettek malmot. Gyerekük nem volt. Elváltak, élete utolsó éveiben húgánál Erzsébetnél (Bözsinél) Pé-csett élt.

Benkó Margit, (Mandi)

D8. Benkó Teréz. (Csicsi néni). (*Alsó-Sáp, 1899. július 31.-†Balassagyarmat, 1992. január 19. A Balassa- gyarmati temetőben nyugszik.) Keresztszülők ifj. Murányi István, Benkó Éva. Keresztelte Fényes Lajos lelkész. Θ Podlipszky Lajos. (*Bercel, 1899. július 4.-†Balassagyarmat, 1965. július 11.) Felsősáp. 1923.

Podlipszky Lajos kántortanító és iskolaigazgató volt Bercelen, nyugdíj után Balassagyarmatra költöztek.

[Podlipszky Lajos szülei Podlipszky József és Percze Zsuzsanna]

E1 Podlipszky Ervin. (Balassagyarmat, 1927. szeptember 12.–Balassagyarmat, 2005. május 15.)

„Kultúra szervező, a Madách Imre Városi Könyvtár volt igazgatója, lokálpatrióta. Középiskoláit Ba-lassagyarmaton, „szalézis” növendékként kezdte, majd Aszódon folytatta, tanítói oklevelet Jászbe-rényben szerzett. 1948-ban Bercelen indult pályája, ahol tanítói állást kapott. A falu kulturális életében mint népművelési ügyvezető és a kultúrcsoport irányítója vett részt. 1952-től tizenkét évig Nógrád-marcal községben az iskola igazgatását látta el és szervezte a falu közművelődését. 1966-tól művelő-dési felügyelőként irányította Balassagyarmat szellemi, művészeti életét. 1972-től 1988-ig a Madách Imre Városi Könyvtár igazgatói posztját töltötte be. A szakmai előrelépésen túl a könyvtár kapcsolat-rendszerét építette, közösségek létrejöttét segítette, és a város szellemi életének központjává fejlesz-tette a bibliotékát. Ösztönözte a Honismereti Kör életre hívását, megtervezte a Csillagház működési rendjét, és az épületet alkalmassá tette kiállítások rendezésére. Az ő idejében gazdagodott a gyűjte-mény például Esze Tamás professzor és Megyery Sári írónő hagyatékával. A Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság megalakítása, az írással, képzőművészetekkel foglalkozó alkotók intézménybe fogadása, műhelyfoglalkozásaik, alkotótáboraik megszervezése, a Bőrünkön a betűk c. antológia meg-jelentetése is nevéhez fűződik. D.: Kiváló Népművelő kitüntetés (1980); Balassagyarmatért Emlék-érem (1996). BHH 2004 (Oroszlánné Mészáros Ágnes)” Podlipszky Ervin munkásságáról néhány in-formáció: „Harminc évvel ezelőtt, 1978. szeptember 25-én Podlipszky Ervin könyvtárigazgató hívá-sára id. Arató János, Bacsur Sándor, Ethei Lajos, Farkas András, Kmetty Kálmán, Kovalcsik András, Lombos Márton, Dr. Molnár Pál, Nagy Imre, Németh Béla, Reiter László, Réti Zoltán, Dr. Szabó Károly, id. Vojtkó István és Zólyomi József megalakították a Balassagyarmati Honismereti Kört. Ők választották elnökükké Kovalcsik Andrást, aki ezt a tisztséget haláláig, 2007. február 9-ig betöl-tötte…. Az alapítástól kezdve a Madách Imre Városi Könyvtár működteti a Helytörténeti

In document Sipos Béla: A Rédey (Ritter)-Murár család története és családfája (Pldal 104-118)